Ajánlás

A TANÁCS AJÁNLÁSA

Dánia 2013. évi nemzeti reformprogramjáról és Dánia 2012–2016-os időszakra vonatkozó konvergenciaprogramjának tanácsi véleményezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 121. cikke (2) bekezdésére és 148. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló, 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendeletre[1] és különösen annak 9. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséréről és kiigazításáról szóló, 2011. november 16-i 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre[2] és különösen annak 6. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság ajánlására[3],

tekintettel az Európai Parlament állásfoglalásaira[4],

tekintettel az Európai Tanács következtetéseire,

tekintettel a Foglalkoztatási Bizottság véleményére,

a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)       Az Európai Tanács 2010. március 26-án elfogadta a Bizottság „Európa 2020” elnevezésű, a gazdaságpolitikák fokozott összehangolásán alapuló, a növekedést és foglalkoztatást célzó új stratégia elindításáról szóló javaslatát, amely stratégia azokra a kulcsfontosságú területekre összpontosít, amelyeken intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy javuljanak Európa lehetőségei a fenntartható növekedés és a versenyképesség terén.

(2)       A Tanács a Bizottság javaslatai alapján 2010. július 13-án elfogadta a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokról szóló ajánlást (2010–2014), 2010. október 21-én pedig elfogadta a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló határozatot[5], melyek együtt alkotják az „integrált iránymutatásokat”. A tagállamok felkérést kaptak, hogy nemzeti gazdaság- és foglalkoztatáspolitikájukban vegyék figyelembe az integrált iránymutatásokat.

(3)       Az állam-, illetve kormányfők 2012. június 29-én elfogadták a Növekedési és Munkahely-teremtési Paktumot, amely koherens keretet teremt a minden lehetséges ösztönzőt, jogi és szakpolitikai eszközt felhasználó tagállami, uniós és euróövezeti tevékenységek számára. Döntöttek a tagállami szinten megvalósítandó intézkedésekről, és kifejezték teljes körű elkötelezettségüket az Európa 2020 stratégia céljainak megvalósítása és az országspecifikus ajánlások végrehajtása iránt.

(4)       A Tanács 2012. július 6-án ajánlást fogadott el Dánia 2012. évi nemzeti reformprogramjáról, valamint véleményezte Dánia 2011-2015-ös időszakra vonatkozó, aktualizált konvergenciaprogramját.

(5)       A Bizottság 2012. november 28-án elfogadta az éves növekedési jelentést[6], amely a gazdaságpolitikai koordináció 2013. évi európai szemeszterének kezdetét jelöli. A Bizottság az 1176/2011/EU rendelet alapján 2012. november 28-án elfogadta a riasztási mechanizmus keretében készült jelentést[7], amelyben Dániát azon tagállamok közé sorolta, amelyek vonatkozásában részletes vizsgálatra kerül sor.

(6)       Az Európai Tanács 2013. március 14-én elfogadta a pénzügyi stabilitás, a költségvetési konszolidáció és a növekedést ösztönző intézkedések biztosítására irányuló prioritásokat. Hangsúlyozta, hogy differenciált és növekedésbarát költségvetési konszolidációt kell végrehajtani, helyre kell állítani a gazdaságnak történő hitelnyújtás rendes feltételeit, ösztönözni kell a növekedést és a versenyképességet, kezelni kell a munkanélküliséget és a válság társadalmi következményeit, valamint korszerűsíteni kell a közigazgatást.

(7)       A Bizottság 2013. április 10-én közzétette a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséről és kiigazításáról szóló 1176/2011/EU rendelet 5. cikke értelmében végzett, Dániára vonatkozó részletes vizsgálatának eredményeit[8]. Vizsgálata alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Dániában makrogazdasági egyensúlyhiányok tapasztalhatóak, amelyek azonban nem tekinthetők túlzottnak.

(8)       Dánia 2013. április 30-án benyújtotta a 2012–2016-os időszakra vonatkozó 2013. évi konvergenciaprogramját és 2013. évi nemzeti reformprogramját. A kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére egyidejűleg került sor.

(9)       A 2013. évi konvergenciaprogramnak az 1466/97/EK tanácsi rendelet szerinti értékelése alapján a Tanács úgy véli, hogy a programban szereplő költségvetési előrejelzéseket alátámasztó makrogazdasági forgatókönyv megalapozott. A GDP növekedését 2013-ban 0,7 %-ra és 2014-ben 1,6 %-ra előrejelző forgatókönyv nagyjából megfelel a Bizottság 2013. tavaszi előrejelzésének, mely szerint a GDP 0,7 %-kal, illetve 1,7 %-kal növekszik. A programban felvázolt stratégia a Stabilitási és Növekedési Paktumban meghatározott célokat tükrözve a túlzott hiány kiigazítását és a 0,5 %-nál nem nagyobb strukturális hiányra vonatkozó középtávú költségvetési cél (MTO) 2013-ig történő elérését célozza. A program 2013-ra a GDP 1,7 %-ának megfelelő, 2014-re pedig a GDP 1,8 %-ának megfelelő államháztartási hiányt irányoz elő, ami összhangban áll a túlzotthiány-eljárás keretében a Bizottság által javasolt határidővel. A 2011–2013-as időszakban a strukturális költségvetésiegyenleg-számításokon alapuló átlagos éves költségvetési kiigazítás összhangban áll a túlzotthiány-eljárás keretében tett tanácsi ajánlással. Az államháztartás reálkiadásainak (a diszkrecionális bevételi intézkedéseket is magában foglaló) növekedése a becslések szerint 2013-ban nulla, 2014-ben pedig 0,4 % lesz, tehát mindkét évben megfelel a kiadásnövelési referenciaértéknek. Dániában általánosságban véve rendezett az államháztartás, és az ország máris teljesítette középtávú költségvetési célt. Mindazonáltal, többek között az ország elöregedő népessége és ambiciózus jóléti politikája miatt, Dánia számára elengedhetetlen, hogy megőrizze a költségvetési politika szilárd és fenntartható keretét, valamint a hiányt a Szerződésben meghatározott, a GDP 3 %-ának megfelelő referenciaérték alatt tartsa.

(10)     Dánia 2012-ben hajtotta végre a rokkantsági nyugdíj és a rugalmas munkavállalás rendszerének reformját, amely 2013. január 1-jén lépett hatályba. Ezek a reformok jelentős intézkedések Dánia munkaerő-kínálatának fokozása szempontjából. A munkaerőpiactól leginkább eltávolodottak, köztük a migrációs hátterű és tartósan munkanélküli személyek, illetve az alacsony képzettségű munkavállalók foglalkoztathatóságának javítása azonban továbbra is kihívást jelent. A dán kormány ambiciózus reformtervének elismerése mellett fontos biztosítani, hogy Dánia ismert „flexicurity” (rugalmas biztonság) modellje továbbra is elősegítse a munkanélküliség és a munkavállalás közötti zökkenőmentes átmenetet, ugyanakkor mérsékelje a marginalizálódást és a társadalmi kirekesztettséget. Az oktatás, képzés és készségfejlesztés szintén jelentős szerepet tölt be ebben a tekintetben.

(11)     Dánia méltán kezeli egyértelmű prioritásként az oktatást. Mégis, folyamatos erőfeszítésre van szükség az oktatási és képzési rendszer minőségének és költséghatékonyságának javítása érdekében, például a kezdeményezett reformok megvalósítása által. Az alapfokú és alsó középfokú oktatási rendszer javasolt reformja helyes irányba mutat, és várhatóan pozitív hatással lesz az iskolarendszer költséghatékonyságára és az oktatás minőségére, beleértve a tanulók végzettségi szintjét is. A szakképzést illetően a dán kormány lépéseket tett annak érdekében, hogy javítsa a fiatalok szakképzésének minőségét, valamint biztosítsa a szükséges tanulószerződéses gyakorlati képzéseket. A kormány, az önkormányzatok, a régiók és a szociális partnerek bevonásával bizottságot hoztak létre azzal a céllal, hogy tartós megoldást találjanak a tanulószerződéses gyakorlati képzések szükséges kínálatának biztosítására és a szakoktatási és -képzési rendszer minőségének javítására. Amennyiben tartós és ambiciózus megoldás születik mind a tanulószerződéses gyakorlati képzések hiánya, mind a fiatalok szakképzési rendszerére jellemző magas lemorzsolódási arány jelentette problémákra, Dánia valóban felkészültebben nézhet szembe a munkaerőpiac jövőbeni készségigényeivel és növekedhet a termelékenységi teljesítmény.

(12)     Dánia nagyobb gazdasági növekedést érhet el, ha a helyi és kiskereskedelmi szolgáltatások terén megszünteti a verseny akadályait, mivel ez az ágazat kiemelkedő jelentőséggel bír a dán gazdaságban. A dán kormány 2012-ben új versenytörvényt terjesztett elő, ami a helyes irányba tett fontos lépésnek bizonyult. A versenyjog felülvizsgálatának eredményeként bevezették a versenyszabályok hatékonyabb végrehajtási mechanizmusait, amelyek teljes mértékben követik a 2012-es ajánlás vonatkozó részét. Többet is lehet azonban tenni annak érdekében, hogy biztosítsák az ágazati és közszolgálati területeken a versenyképesség és a piac működésének javítását célzó intézkedések hatékonyságát. Számos, erre a területre vonatkozó szakpolitikai kezdeményezés még igen korai szakaszban van, és folyamatos erőfeszítésekre van szükség a hatékony végrehajtás érdekében.

(13)     A múlt év során fontos elemzés készült a háztartások nemzeti és uniós szintű eladósodottságáról, hogy felmérjék a pénzügyi és gazdasági stabilitást fenyegető veszélyeket. Jelenleg úgy tűnik, hogy a pénzügyi stabilitást veszélyeztető tényezők korlátozottak, ám folyamatos ellenőrzést igényelnek. A dán hatóságok több intézkedést hoztak a jelzáloghitel-rendszer megszilárdítása érdekében. Többek között bevezették a lakásvásárlási célú jelzáloghitelek kockázatjelölési rendszerét és szigorították a változó kamatozású és/vagy halasztott törlesztésű kölcsönök feltételeit. A jelzáloghitelt nyújtó intézmények saját kezdeményezésükre kiegészítő biztosítékok nyújtására irányuló intézkedéseket hoztak. Valamennyi említett intézkedés a helyes irányba mutat, de szigorú ellenőrzésre lesz szükség annak megállapítása érdekében, hogy valóban elérik-e a kívánt hatásokat. A Bizottság megvizsgálja Dánia rendszeres jelentéseit az ezzel kapcsolatban hozott intézkedések hatásáról. A dán ingatlanadózást idővel felül kellene vizsgálni, hogy csökkenjen a torzulás és fokozódjon a rendszer anticiklikus jellege.

(14)     Az európai szemeszterrel összefüggésben a Bizottság elvégezte Dánia gazdaságpolitikájának átfogó elemzését. Értékelte a konvergenciaprogramot és a nemzeti reformprogramot, valamint bemutatta a részletes vizsgálat eredményeit. A programoknak nem csupán a fenntartható költségvetés, valamint társadalom- és gazdaságpolitikája szempontjából mutatott jelentőségét vette figyelembe, hanem azt is, hogy azok megfelelnek-e az uniós szabályoknak és iránymutatásoknak, tekintve, hogy az Európai Unió átfogó gazdasági kormányzását az uniós szempontoknak a jövőbeli nemzeti döntésekbe való beépítésével kell megerősíteni. Az alábbi 1–3. ajánlás tükrözi a Bizottság európai szemeszter keretében tett ajánlásait.

(15)     A Tanács ezen értékelés fényében megvizsgálta Dánia konvergenciaprogramját, és arról alkotott véleményét[9] különösen az alábbi 1. ajánlás tükrözi.

(16)     A Bizottság részletes felülvizsgálata eredményének és ezen értékelés fényében a Tanács megvizsgálta Dánia nemzeti reformprogramját és konvergenciaprogramját. A makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséről és kiigazításáról szóló 1176/2011/EU rendelet 6. cikke szerinti tanácsi ajánlásokat különösen az alábbi 3. ajánlás tükrözi,

AJÁNLJA, hogy Dánia a 2013–2014-es időszakban tegyen intézkedéseket a következők érdekében:

1.           2013-ban hajtsa végre a tervezett költségvetési stratégiát, ezáltal biztosítva a túlzott hiány 2013-ig történő kiigazítását. Ezen túlmenően hajtsa végre a 2014-re és az utána következő időszakra vonatkozó költségvetési stratégiát a megfelelő költségvetési kiigazítás biztosítása és a középtávú cél érvényesülése érdekében.

2.           Tegyen további intézkedéseket a munkaerőpiac peremére szorult emberek, köztük a migrációs háttérrel rendelkezők, a tartósan munkanélküliek és az alacsony képzettségű munkavállalók foglalkoztathatóságának javítása céljából. Javítsa a szakképzés minőségét annak érdekében, hogy csökkenjen a lemorzsolódók aránya és növelje a tanulószerződéses gyakorlati képzések számát. Hajtsa végre az alapfokú és alsó középfokú oktatás reformját a végzettségi szint emelése és az oktatási rendszer költséghatékonyságának javítása érdekében.

3.           Folytassa a versenyt akadályozó tényezők felszámolását a szolgáltatási ágazatokban, beleértve a kiskereskedelmet és az építőipart, valamint javítsa a közszolgáltatások hatékonyságát.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

                                                                       a Tanács részéről

                                                                       az elnök

[1]               HL L 209., 1997.8.2., 1. o.

[2]               HL L 306., 2011.11.23., 25. o.

[3]               COM(2013) 354 final.

[4]               P7_TA(2013)0052 és P7_TA(2013)0053.

[5]               A Tanács 2013. április 26-i 2013/208/EU határozata.

[6]               COM(2012) 750 final.

[7]               COM(2012) 751 final.

[8]               SWD(2013) 115 final.

[9]               A Tanács 1466/97/EK rendelete 9. cikkének (2) bekezdése értelmében.