A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

a hamisított termékek internetes árusításáról szóló egyetértési megállapodás működéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

TARTALOMJEGYZÉK

1........... Bevezetés....................................................................................................................... 4

2........... A megállapodás.............................................................................................................. 5

2.1........ Újszerű együttműködési megközelítés.............................................................................. 5

2.2........ A megállapodás hatálya és felépítése............................................................................... 5

2.3........ Önszabályozás a megállapodás keretében....................................................................... 7

3........... A megállapodás működése és hatása............................................................................... 8

3.1........ A megállapodás működése............................................................................................. 8

3.2........ Értesítési és eltávolítási eljárás – a megállapodás sarokköve............................................. 9

3.3........ Proaktív és megelőző intézkedések hozatala – a hamisítás elleni eredményes küzdelem kulcsintézkedése           10

3.4........ Visszaesők................................................................................................................... 11

3.5........ Együttműködés (beleértve az információcserét).............................................................. 13

3.6........ Fogyasztói bizalom, a fogyasztók tájékoztatása és védelme............................................ 14

3.7........ Külső kommunikáció és figyelemfelhívás........................................................................ 15

3.8........ A megállapodás hatásainak felmérése............................................................................ 15

4........... További lépések........................................................................................................... 17

Melléklet: A megállapodás hatályába tartozó oldalak és márkák felsorolása.................................. 19

A megállapodás hatályába tartozó márkák................................................................................... 19

A megállapodás hatályába tartozó oldalak................................................................................... 21

1.           Bevezetés

Ez a jelentés a 2011. májusi, a hamisított termékek internetes árusításáról szóló egyetértési megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) működését értékeli[1].

A hamisított termékek internetes árusítása káros és ártalmas minden jogkövető érdekelt fél, így az internetes platformok, a szellemitulajdon-jogok tulajdonosai, és legfőképp a fogyasztók számára. Az online hamisítás dinamikus jelenség, amely folyamatosan változik és alkalmazkodik az új üzleti modellekhez. A hamisítók jogellenes tevékenységüket kifinomultan űzik, reagálnak a hamisítás elleni védelmi stratégiákra.

A megállapodás célja, hogy megalkossa a hamisított termékek internetes árusítása elleni küzdelem gyakorlati kódexét és előmozdítsa az aláírói közti együttműködést, és ezáltal növelje az általuk ezen állandó fenyegetésre adott válaszok eredményességét. Mindenki elismeri, hogy az együttműködés sokkal hatásosabb, mint a pereskedés, amely nem növeli sem a piac hatékonyságát, sem a fogyasztók bizalmát, hiszen a piac iránti bizalom erősítése kulcsfontosságú. A megállapodás a hamisított áruk online kínálatával szembeni részletes intézkedésekkel és a szándékolatlanul hamisítványt vásároló fogyasztók fokozottabb védelmével előmozdítja az online piac iránti bizalmat.

A megállapodás kiterjed a vezető elektronikus kereskedelmi platformokra, továbbá a napi fogyasztási cikkek, a fogyasztói elektronikai termékek, a divat- és a luxuscikkek, a sporttermékek, a filmek, a szoftverek, a videojátékok és a játékszerek piacának világ- és regionális szinten is működő főbb márkáira[2].

Az értékelési időszak[3] során az aláírók rendszeresen találkoztak. E találkozók összefoglalója megtalálható a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság honlapján[4].

Ez a jelentés a megállapodás eredményeit, végrehajtását és működését értékeli, továbbá beszámol arról, hogy a megállapodás aláírói miként értékelik annak eredményességét a hamisított termékek EU-n belüli árusításának csökkentésében. Csak a megállapodásra szorítkozik, a kapcsolódó általános szakpolitikai kérdéseket nem vizsgálja.

Megállapítása szerint a megállapodással elfogadott megközelítés működik, de az internetes platformoknak és a jogtulajdonosoknak ébereknek és elővigyázatosaknak kell maradniuk. A jelentés arra a következtetésre jut, hogy a megállapodást újabb két évre meg kell hosszabbítani, tagságát pedig célszerű kibővíteni. A Bizottság a hamisítás elleni küzdelem kiszélesítését fontolgatja, az ilyen irányú intézkedésekről az év későbbi részében nyújthat be előterjesztést.

2.           A megállapodás

2.1.        Újszerű együttműködési megközelítés

A Bizottság a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok belső piaci érvényesítésének megerősítéséről szóló 2009. évi[5], és a szellemitulajdon-jogok egységes piacáról szóló 2011. évi közleményében[6] is kiemelte a szellemitulajdon-jogok tulajdonosai és más érdekeltek, például internetes platformok, nagykereskedők, kiskereskedők és fogyasztók, valamint kereskedelmi szövetségek önkéntes együttműködésének fontosságát a hamisítás elleni küzdelemben.

A 2009. évi közlemény úgy vélte, hogy a gyorsan változó technológiai és kereskedelmi környezetben az érdekelteknek a pereskedés helyett együttműködést szorgalmazó megközelítést kellene előtérbe helyezniük. Az önkéntes megállapodások megkötését elősegítő alkalmas módszerként az érdekeltek közötti párbeszédekre esett a választás, amelyek építő jellegüknél fogva konkrét problémákra összpontosítanak, illetve az azok megoldását célzó működőképes és gyakorlatias, egyúttal realisztikus, kiegyensúlyozott, arányos és minden féllel szemben tisztességes megoldásokra. Az effajta együttes, befogadó és részvételre építő megközelítés jól illik a Bizottságnak a szabályozás javítására irányuló programjához.

Ezen megállapodással összefüggésben az Európai Bizottság újszerű, közvetítői szerepet vállalt a párbeszédek lebonyolításában, amelynek során igazgatási és logisztikai segítséget nyújtott, és szükség esetén gondoskodott a különböző érdekek közötti tisztességes egyensúly fenntartásáról, különösen az uniós polgárok jogai és jogos elvárásai tekintetében.

Az Európai Bizottság közvetítői szerepe azt is biztosítja, hogy az érdekeltek közötti párbeszédek és az azokból esetlegesen eredő megállapodások átláthatóak legyenek és teljesen megfeleljenek a hatályos jogi keretnek, illetve teljes körűen tiszteletben tartsák az alapvető jogokat és szabadságokat.

A Bizottság e megközelítését az Európai Parlament[7] és a Tanács[8] is támogatta.

Az együttműködési megközelítés első példájaként a Bizottság a hamisított áruk online árusítása kapcsán indított párbeszédet az érdekeltek között, amelynek eredményeként 33 társaság és kereskedelmi szövetség – 39 különböző internetes oldalra kiterjedő hatállyal – létrehozta az e jelentés tárgyát képező megállapodást.

2.2.        A megállapodás hatálya és felépítése

Az online kereskedelem példátlan lehetőségeket kínál a vállalkozásoknak és a fogyasztóknak az áruk nemzeti, a belső piac belső határain átívelő vagy nemzetközi adásvételére. Az internet a belső piacon hozzájárul a határokon átívelő kereskedelem akadályainak lebontásához.

Az internet ugyanakkor sajnos a hamisítványok egyik fő csatornájává is vált. Az internetes platformokon bonyolított kereskedelem túlnyomó része teljesen jogszerű, mindazonáltal a hamisítványokkal jogellenesen vagy csalárd módon üzletszerűen kereskedők is kihasználják az e-kereskedelem előnyeit arra, hogy a hamisított termékeket közvetlenül ajánlják a fogyasztóknak. Az aláírók példaként a hamisított árukkal kis stílben kereskedők azon új generációját említik, amely internetes oldalain a más online oldalakról vagy hagyományosabb forgalmazási csatornákon keresztül olcsón, kis tételben beszerzett hamisítványokat kínálja értékesítésre. Ilyen esetben sem az áruk eredeti eladója, sem a hamisított termék nem szükségszerűen található az EU területén. Ekképpen az eladókat és a vevőket kiszolgáló jogszerű internetes platformok és jogtulajdonosok a hamis árukkal kereskedők áldozataivá válhatnak, kárt szenvednek továbbá a fogyasztók, a jogtulajdonosok, az e-kereskedelmi szolgáltatók, valamint a gazdaság és a társadalom is.

Az internetes platformok és a jogtulajdonosok már a megállapodás előtt is felléptek a hamisított áruk online kínálatával szemben, de az érdekeltek között indított párbeszéd révén mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy többet is el lehetne érni.

A megállapodás célja a hamisítványpiac kínálati oldali szereplőinek leállítása és elriasztása, vagyis a hamisított áruk online kínálatának lehető leggyorsabb megszüntetése. Arányos, elrettentő fellépésről rendelkezik azokkal szemben, akik ismételten próbálkoznak hamisítványok árusításával. Emellett jobb védelmet kíván biztosítani azon fogyasztóknak, akik szándékolatlanul vásárolnak hamisítványt, vagy az olyan jogszerű eladóknak, akiket érzésük szerint esetleg jogtalanul akadályoznak/késleltetnek online értékesítésre szánt termékük bemutatásában.

A megállapodásban foglalt stratégia három védelmi vonalra épül. Ezek célja annak biztosítása, hogy a jogellenes ajánlatok ne jelenhessenek meg online; és ha mégis, a lehető leggyorsabban el legyenek távolítva, legalábbis ahhoz mindenképp elég gyorsan, hogy további tranzakciók ne jöhessenek létre. Az ilyen intézkedések párhuzamosan, valós időben zajlanak.

Először is igen fontos, hogy az ügyfelekben, vagyis az eladókban és a vevőkben tudatosuljon a hamisítás léte, fogyasztókat érintő eredendő kockázata és jogtulajdonosokra gyakorolt káros hatása. Az ügyfelek tevőleg is segíthetik a hamisítás elleni küzdelmet. Az internetes platformok ezért vállalták a potenciális eladók és vevők könnyen elérhető módon és adott esetben a jogtulajdonosokkal együttműködésben történő megfelelő tájékoztatását. A tájékoztatás során fel kell hívniuk a figyelmet arra, hogy a hamisított áruk kínálata jogellenes, a vevőkkel pedig ismertetni kell az ilyen áruk megvásárlásának elkerülésére szolgáló elővigyázatossági intézkedéseket. Az internetes platformok tájékoztatást kapott eladóinak vállalniuk kell, hogy nem kínálnak fel ilyen árukat. A tájékoztatást kapott fogyasztóknak tudatában kell lenniük a hamisított termék vásárlása esetén alkalmazandó eszközöknek és eljárásoknak. A megállapodás teljes körűen megfelel a Bizottság újkeletű fogyasztóügyi stratégiájának, amely arra bátorítja a közvetítőket és a kereskedőket, hogy a fogyasztóvédelem előmozdítása érdekében lépjenek túl a jogszabályoknak való puszta megfelelésen és dolgozzanak ki önszabályozási intézkedéseket[9].

A második védelmi vonal olyan „proaktív és megelőző intézkedéseket” tartalmaz, amelyek jól időzített – az ajánlat közzétételét megelőző vagy röviddel követő – és adekvát válaszokat adnak a hamisítványok árusítására tett kísérletekre. Az ilyen intézkedésekkel a jogtulajdonosok és az internetes platformok a hamis termékek online kínálatát próbálják visszaszorítani. Ezek az intézkedések lehetnek technikai és/vagy eljárási jellegűek, gyakran emberi beavatkozást igényelnek. Sok esetben egyedileg az adott üzleti modellhez és a jogtulajdonosok és/vagy az internetes platformok felépítéséhez igazodnak. Proaktív és megelőző intézkedés például, ha az eladókat az internetes platformon történő értékesítés engedélyezése előtt átvilágítják, és – bizonyos esetekben – teljesítményüket folyamatosan értékelik. A hatásos proaktív és megelőző intézkedések gyakran kifinomultak, tekintélyes mennyiségű erőforrást igényelnek és szükségessé teszik a jogtulajdonosok és az internetes platformok közötti tényleges együttműködést. A proaktív és megelőző intézkedések célja annak biztosítása, hogy a hamisított árukra vonatkozó ajánlatok ne jelenhessenek meg online.

Harmadszor, az ügyfelek tájékoztatása és a proaktív és megelőző intézkedések ellenére előfordulhat, hogy hamisított árukra vonatkozó nyilvános ajánlatok jelennek meg az internetes platformokon. Ilyen esetben a jogtulajdonosok és a fogyasztók értesíthetik az érintett internetes platformot az ilyen ajánlatok létéről. A platform ezután meghozhatja a megfelelő intézkedést, ideértve az ajánlat eltávolítását az érintett weboldalról. Az értesítési és eltávolítási eljárások egyszerű, tisztességes és gyors megoldást kínálnak a hamisított áruk online kínálatának megszüntetésére.

A megállapodás ezeket az eszközöket a fogyasztóvédelem javításával, például a helyettesítő termékkel való kárpótlásnak vagy bizonyos körülmények között a vételár visszatérítésének a lehetőségével egészíti ki. A megállapodás a visszaeső jogsértőket elrettentő intézkedéseket is tartalmaz. A megállapodás aláírói vállalták, hogy együttműködnek a visszaesők felderítésében. Az internetes platformok vállalják a belső szabályzataiknak megfelelő elrettentő eszközök végrehajtását és kikényszerítését. A visszaesőkre alkalmazott szabályoknak tárgyilagosnak és arányosnak kell lenniük, továbbá teljes mértékben figyelembe kell venniük a körülményeket. A megállapodás keretében a visszaesőkről folytatott adatcserének teljesen meg kell felelnie az adatvédelmi jogszabályoknak.

A fogyasztóknak a hamisítványok elkerülése érdekében célszerű figyelembe venniük minden rendelkezésükre álló információt, de ettől függetlenül előfordulhat, hogy kárt szenvednek. Ha megtévesztik őket, előfordulhat, hogy szándékolatlanul hamisított árukat vásárolnak, ami gazdasági vagy más jellegű kárt okoz nekik. A megállapodás ezért fogyasztóvédelmi minimumrendelkezéseket is tartalmaz, de a gazdasági vagy más jellegű károk miatti kártérítés az érintett aláírók belső szabályaitól függ. A fogyasztó akkor is károsodhat, ha a gyanú szerint hamisított áru eladására tesz ajánlatot, amelyet így eltávolítanak, de a gyanú tévesnek bizonyul.

Végül, a megállapodás biztosítja, hogy az aláírók a megállapodás hatályába tartozó kérdésekben ne indítsanak új pereket egymással szemben az értékelési időszak során. E pereskedési moratórium fontos rendelkezés, amely kiemeli az aláírók kölcsönös elkötelezettségét a jóhiszemű együttműködésre.

2.3.        Önszabályozás a megállapodás keretében

Sok fél között gyakran nehéz önkéntes együttműködést kialakítani, ha a felek különböző érdekekkel és üzleti modellekkel rendelkeznek. Az ilyen együttműködéshez szükséges bizalom kialakítása sok időt igényel.

A megállapodás aláírásához vezető folyamat és maga az aláírás alapvető lépésnek bizonyult az aláírók közötti kölcsönös bizalom megteremtéséhez. A strukturált párbeszéd lehetővé tette, hogy az érdekeltek jobban megértsék egymás aggályait, valamint a technikai, szervezeti és kereskedelmi korlátokat. Az egyesítő erő a kölcsönös bizalom. Nélküle az önkéntes együttműködés kudarcra van ítélve.

A siker egyéb fontos tényezői a következők voltak:

· az egyes aláíróknak az önkéntes megállapodásból származó egyértelmű előnyei;

· a megállapodásban foglalt biztosítékok, amelyek védik az egyes aláírók alapvető érdekeit, figyelembe veszik az üzleti modellek és a kereskedelmi politikák különbözőségét és jogbiztonságot teremtenek az egyes szervezeteken belüli ellenállás leküzdéséhez;

· az önkéntes megállapodás egyértelmű fókusza, ideértve világos célkitűzését és a feleket arányosan terhelő, pontosan megfogalmazott, realisztikus kötelezettségeket (intelligens végrehajtás);

· a megállapodást aláíró társaságokon belüli magas szintű egyetértés és elkötelezettség;

· elegendő rugalmasság a változó körülményekhez való alkalmazkodáshoz, a megállapodás újratárgyalása nélkül.

Emellett az Európai Bizottság „közvetítő” szolgálatainak bevonása szervezett formát és hajtóerőt adott a párbeszédeknek és a tárgyalásoknak, illetve az akadályok leküzdésére bátorította az érdekelteket. Fontos lehet a nemzeti hatóságoktól és parlamentektől kapott politikai támogatás is.

A külső átláthatóság növeli a hitelességet illetve elszámoltathatóvá és felelőssé teszi a rendszert az érdekeltekkel, a nemzeti hatóságokkal és parlamentekkel, illetve a társadalom egészével szemben. Hozzájárulhat továbbá az önkéntes megállapodás aláírói körének bővítéséhez és bevált gyakorlatának terjesztéséhez.

3.           A megállapodás működése és hatása

3.1.        A megállapodás működése

A megállapodás az EU/EGT területén termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást végző aláírókra korlátozódik. Alkalmazási körének pontos meghatározása érdekében az aláírók megnevezték a hatályába tartozó weboldalakat és márkákat (lásd a mellékletet).

Az aláírók kapcsolattartó pontokat hoztak létre egyrészt a megállapodással kapcsolatos ügyekben egymással folytatott kommunikáció, másrészt a különböző tagállamokban lévő jogtulajdonosok márkavédelmi személyzete és az internetes platformok által üzemeltetett weboldalak közötti közvetlen műveleti kapcsolatok céljából.

Az alapinformációk könnyű elérhetősége és rendszeres frissítése elősegítette, hogy az aláírók élesben is alkalmazni tudják a megállapodást, továbbá az aláírók helyi szervezeteinek figyelmét is felhívta a megállapodás létére, potenciáljára és lehetőségeire.

Az internetes platformok és a jogtulajdonosok kétoldalú találkozókon létesítettek kapcsolatokat, cseréltek információkat és vitatták meg a műveleti kérdéseket. E találkozók az internetes platformok jogvédelmi programjainak következetes használatával együtt lehetővé tették az aláírók számára ismereteik megosztását, a trendek azonosítását, továbbá ezekből eredően a gyanús ajánlatok gyors eltávolítását, vagyis a megelőzést.

A megállapodás felei általánosságban arról adtak számot, hogy az aláírók között jelentősen javult a kommunikáció, ami elősegítette az együttműködést. Egyes esetekben – például bizonyos hamisítványok hirtelen elszaporodása elleni gyors válaszreakcióként – összehangolt fellépésekre is sor került.

3.2.        Értesítési és eltávolítási eljárás – a megállapodás sarokköve

Minden aláíró úgy véli, hogy az értesítési és eltávolítási eljárások nélkülözhetetlen eszközei a hamisított termékek online árusítása elleni küzdelemnek. A megállapodás keretében az értesítési és eltávolítási szabályok mechanizmust biztosítanak

i. a gyanú szerint hamisított árukat kínáló egyedi ajánlatoknak az internetes platformokról való eltávolításához, továbbá

ii. az internetes platformoknak a hamisítványokat értékesítő felhasználókról való értesítéséhez (eladóra vonatkozó értesítésekhez).

Ez az elsődlegesen alkalmazandó eszköz akkor, ha a gyanú szerint jogellenes ajánlatok jelennek meg online. Az aláírók megállapították továbbá, hogy a megállapodás bizonyította hasznosságát; az értesítési és eltávolítási szabályoknak ugyanakkor nem szabad túlságosan előíró jellegűeknek lenniük, és mechanizmusokat kell tartalmazniuk a rendszerrel való visszaélés megakadályozására is. Az egyes társaságok saját személyre szabott módszerekkel kezelik az online weboldalaikon észlelt jogsértéseket.

Az aláírók arról számoltak be, hogy az internetes platformokhoz évente több ezer, különféle indokokkal alátámasztott értesítési és eltávolítási kérés érkezik. A megállapodás keretében – és az uniós jognak megfelelően[10] – az értesítési és eltávolítási eljárások célja, hogy gyorsan, hatékonyan és eredményesen eltávolítsák az internetes platformok oldalairól a gyanú szerint hamisított árukat kínáló ajánlatokat.

Az internetes platformok már a megállapodás előtt is rendelkeztek értesítési és eltávolítási mechanizmusokkal annak érdekében, hogy lehetővé tegyék/engedélyezzék a jogtulajdonosok és más érintett személyek vagy szervezetek számára a hamisításgyanús termékekre vonatkozó értesítések megtételét. Ezek némelyikét könnyen el lehetett érni a weboldalakon, mások viszont a megítélés szerint nem működtek megfelelően. Emellett nem is minden jogtulajdonos használta ki még a rendelkezésre álló mechanizmusokat sem. Az értesítések hiányosak voltak, vagy nem elég konkrétak, illetve nehezen feldolgozhatók, néha egyedi tételeket érintettek, néha pedig teljes termékkatalógusokat. Az értesítések nyomon követése eltért az internetes platformok között, és az értesítést tevő jogtulajdonosok nem mindig tartották kielégítőnek azokat. Előfordult, hogy az ajánlatokat nem, vagy csak hosszú idő múltával távolították el, vagy hamarosan újból megjelentek.

A megállapodás bevezetése óta egyes internetes platformok arról számoltak be, hogy az online ajánlatok (más néven jegyzések) eltávolítása legfeljebb 24 – esetenként 48 – órát vesz igénybe, másoknál 2–5 órát. Más szolgáltatók állítása szerint a kifogásolt ajánlatokat még aznap vagy a következő nap elején eltávolítják. A jogtulajdonosok ugyanakkor jelezték, hogy a feldolgozás sebessége ugyanazon internetes platformnál a tagállamtól függően eltérhet.

Az internetes platformok viszont rámutattak, hogy az adott jogtulajdonosok által a hamisított termékek kínálatával összefüggésben közölt értesítések havi átlagos száma igencsak eltér (egy és több száz között mozog). A megállapodás hatálybalépése óta azonban igen ritkán utasítanak el eltávolítási kéréseket, és ritkán kell kiegészítő információt kérniük az értesítések feldolgozásához: erre rendszerint akkor kerül sor, ha az értesítést tevő jogtulajdonos még nem ismeri az értesítési és eltávolítási eljárást. Egyes jogtulajdonosok bizonyos esetekben indokolatlannak érezték a kért információk részletességét. Amint a gyanú szerint jogellenes ajánlat lekerül az oldalról, az internetes platform értesíti az érintett eladót is, és egyben megindokolja az ajánlat eltávolítását.

Hamisítványokat értékesítő felhasználókkal kapcsolatban viszonylag kevés értesítést tettek, szemben a konkrét ajánlatokra vonatkozókkal. Az eladóra vonatkozó értesítéseket általában körülményesnek ítélik, mivel a határozathozatalhoz szinte mindig szükség van ajánlatonkénti kiegészítő vizsgálatokra is. Mivel a visszaesőket (az azonosított rosszhiszemű eladókat) az ajánlatra vonatkozó értesítések keretében mindenképpen szankcionálják, az eladóra vonatkozó értesítések a megítélés szerint nem hordoznak többletértéket. Ezzel összefüggésben egy jogtulajdonos viszont arról számolt be, hogy az értesítési és eltávolítási eljárásokkal kapcsolatos együttműködés az ajánlatalapú értesítések esetében hatékony ugyan, de nem világos, hogy az internetes platformok milyen intézkedéseket hoznak a hamisított árukat értékesítő eladókra vonatkozó értesítések kapcsán.

A különböző internetes platformok által használt szerződési feltételek egyértelműen tiltják a harmadik felek jogait sértő árucikkek értékesítését. Egyértelművé teszik azt is, hogy a jogsértő ajánlatokat törlik. Egyes internetes platformok az értesítések céljára űrlapot bocsátanak a jogtulajdonosok rendelkezésére, igaz, ezeket az alapszintű űrlapokat elsődlegesen a megállapodáson kívüli jogtulajdonosok számára dolgozták ki. Noha az értesítések tényleges feldolgozása belső folyamat, a nagyobb internetes platformok olyan online információkat adnak az értesítési és eltávolítási eljárásról, amelyek referenciaként szolgálnak különösen a megállapodáson kívüli jogtulajdonosok számára. Ezek az információk az adott internetes platform jogvédelmi programjának vagy az oldal „segítség” szakaszának is részét képezhetik.

A megállapodás hatálybalépése óta minden aláíró az értesítési és eltávolítási terület általános javulásáról számolt be. Több internetes platform is módosította vagy egyszerűsítette értesítési és eltávolítási eszközeit és eljárásait. Az egyik internetes platform átszervezte értesítési és eltávolítási folyamatait és egységes eljárást vezetett be minden európai weboldalán[11].

A jogtulajdonosok beszámolója szerint az értesítés és eltávolítás rendszere lényegében megfelelően működik a megállapodás hatályába tartozó internetes platformokon[12]. Mindazonáltal a jogtulajdonosok számára gyakran költségesnek bizonyul a monitoringprogram fenntartása.

3.3.        Proaktív és megelőző intézkedések hozatala – a hamisítás elleni eredményes küzdelem kulcsintézkedése

A proaktív és megelőző intézkedések olyan intézkedések és eljárások, amelyek az internetes platformok és a jogtulajdonosok számára lehetővé teszik annak megelőzését, hogy a jogellenes ajánlatok online elérhetővé váljanak, vagy azok elérhetőségét rövid időszakra korlátozzák. Az ilyen intézkedések és eljárások nem csupán az egyes aláírók között, de néha egy adott internetes platform különböző oldalain is eltérnek egymástól.

Az aláírók szerint úgy tűnik, hogy a reaktív jellegű értesítési és eltávolítási mechanizmus nem elégséges a hamisított áruk online piacokon történő árusításának megakadályozásához. Az online hamisítás elleni küzdelemben éppilyen fontos, hogy megfelelő proaktív védintézkedésekkel meg lehessen előzni a hamisított áruk online piacokon történő árusítását.

A proaktív és megelőző intézkedések erősen kötődnek az érintett internetes platformok és jogtulajdonosok egyedi üzleti modelljeihez és gyakorlataihoz. Egyik eszközét képezik annak, hogy az internetes platformok megkülönböztessék magukat piaci versenytársaiktól. Jelentősen befolyásolják a fogyasztói elégedettséget és az adott oldalon elérhető ajánlatok iránti fogyasztói bizalmat. Néhány internetes platform viszonylag átlátható proaktív és megelőző intézkedéseket alkalmaz. Egyes internetes platformok azt is jelezték, hogy a proaktív és megelőző intézkedések eredményességének megőrzéséhez az ilyen intézkedéseknek kifinomultnak kell lenniük és képesnek kell lenniük a környezet változásaihoz való gyors alkalmazkodásra. Végrehajtásuk ezért gyakran költséges. A jogtulajdonosok számára a proaktív és megelőző intézkedések márkavédelmi intézkedéseik részét képezik, és így szorosan kapcsolódnak márkavédelmi stratégiáikhoz és műveleteikhez.

Minden aláíró ismételten hangsúlyozta, hogy az internetes platformok és jogtulajdonosok közötti információmegosztás kritikus feltétele a proaktív és megelőző intézkedések eredményességének. Több aláíró megjegyezte, hogy a proaktív és megelőző intézkedések hatékonysága az idő és az internetes platformok által üzemeltetett oldalak függvényében ingadozónak tűnik, ami a hamisítványokat eladni kívánók agilitását és alkalmazkodóképességét ismerve tulajdonképpen nem is meglepő. Ez is mutatja, hogy az aláíróknak állandóan ébernek kell lenniük, továbbá felhívja a figyelmet a folyamatos együttműködés szükségességére.

Az egyik aláíró arról számolt be, hogy a megállapodás aláírásának köszönhetően megnőttek a proaktív és megelőző intézkedésekre fordított kiadások, ami érzékelhető eredményekhez vezetett. Egy internetes platform bejelentette, hogy ma már több potenciálisan problémás jegyzést távolít el önkéntes és proaktív alapon, mint reaktívan[13].

A proaktív és megelőző intézkedések köre a technikai megoldásoktól – ilyen például az internetes platformok azon képessége, hogy kiszűrjenek bizonyos kulcsszavakat vagy a forgalomba hozatal előtt kínált tartalmakat – az internetes platformokkal folytatott, a hamisított termékekre vonatkozó mutatókkal és a hamisított termékek eladóinak módszereivel kapcsolatos információmegosztásig terjed. Néhány internetes platform bizonyos észlelési technológiák alkalmazásáról és a megelőző eltávolítások gyakorlatáról számolt be.

A hamisított áruk online piacokon történő árusításának megelőzése érdekében hozott proaktív intézkedések kapcsán néhány aláíró attól tartott, hogy bizonyos megítélés szerint így illegális tevékenységekről szerezhetnek tudomást, és emiatt esetleg kikerülnek az e-kereskedelmi irányelv felelősségvédelmi rendszeréből.

3.4.        Visszaesők

A megállapodás 35. cikke alapján az internetes platformoknak figyelembe kell venniük a visszaesőkről tett értesítéseket, továbbá a visszaesőkre vonatkozó elrettentési politikákat kell végrehajtaniuk és kikényszeríteniük.

A különböző internetes platformok visszaesőkre vonatkozó politikái általában – a második jogsértés után – az eladóval szembeni (vagyis nem csak az adott ajánlatot érintő) célzott elrettentést irányoznak elő, például a felhasználói fiók átmeneti felfüggesztését. Komolyabb elrettentésre kerülhet sor, ha az eladó újból hamisított árukat kínál fel. A kitiltott eladók újbóli regisztrációjának megelőzésére minden internetes platformnak vannak eszközei.

Noha az elrettentés fontos, sőt, nélkülözhetetlen, az internetes platformok fenntartják azon véleményüket, hogy az ismételt jogsértés orvoslására a felhasználói fiók felfüggesztésén kívül más eszközök is rendelkezésre állnak, például az oktatás, a védelmi intézkedések, az ellenösztönzők vagy a korlátozások.

Az elrettentési politikát az internetes platform érintett weboldallal kapcsolatos szerződési feltételei tartalmazzák. Egyes internetes platformok ezenkívül e politikát weboldaluk egyéb részein, például a jogvédelmi program szakaszában vagy a „segítség” szakaszban is összefoglalják.

Az internetes platformok az elrettentési politikát nem automatikus módon gyakorolják. Néha szükség szerinti egyedi kiigazításokkal hajtják végre azt. A nyilvánvalóan rosszhiszeműen eljáró eladókat azonnal ki lehet tiltani, míg az olyan visszaeső esetében, akinek első, kis mértékű jogsértése már hosszú ideje történt, elég lehet a figyelmeztetés is, mielőtt a fiók felfüggesztését alkalmaznák. Egyes internetes platformok a szankciókat kizárólag eseti elbírálás alapján szabják ki, jóllehet hasonló eredményekkel és hatékonysággal. Az elrettentés szükségességét eldöntő határozat meghozatalakor számos szempontot kell mérlegelni: a szabályok megsértésének súlyosságát, a feltételezett jogsértések számát, az ismételt jogsértés tényét, az első jogsértés óta eltelt időt, az eladó visszajelzéseit, a szándék egyértelműségét jelző nyelvezetet, a jogszerű üzleti tevékenység nagyságrendjét, továbbá az egyéb gyanús magatartást, például az észlelés elkerülésére hozott erőfeszítéseket. Emiatt mindmáig nem lehetséges egyetlen egységes meghatározást rendelni az elrettentés fogalmához.

A jogtulajdonosok és az internetes platformok közötti kommunikáció a visszaesőkre vonatkozó hatásos politikák végrehajtása szempontjából is kulcsfontosságú. Az internetes platformoknak információkra van szükségük az érintett jogtulajdonosoktól; ezek nélkül a visszaesőkre vonatkozó politikájuk kevésbé lesz eredményes. Több internetes platform is kidolgozott és a jogtulajdonosok rendelkezésére bocsátott speciális beszámolási eszközöket azzal a céllal, hogy elősegítse az információk kölcsönös cseréjét, ideértve az értesítést tevő jogtulajdonosnak szóló visszajelzést, tiszteletben tartva az érintett személyek jogos érdekeit is.

Az elrettentés – akár indokolt, akár nem – közvetlen hatással jár az eladóra: ilyen az adott ajánlatból eredő értékesítési lehetőség elvesztése, a kötelező képzésbe fektetett idő vagy a pótlólagos biztonsági intézkedések; a különleges bizalmi státus elvesztése, ami csökkenti a fogyasztók bizalmát és végül alacsonyabb átlagos eladási árakhoz vezet; a vállalkozást korlátozó értékesítési kikötések készletfelhalmozáshoz, elvesztett beruházásokhoz, gazdasági veszteségekhez vezethetnek; a tartós felfüggesztés a vállalkozás egészét (és így alkalmazottait és üzletfeleit) is veszélyeztetheti. Következésképpen az internetes platformok az elrettentést csak vonakodva és kellő utánajárással alkalmazzák.

A visszaesőkre vonatkozó politikák igen fontosak a jogtulajdonosoknak, mivel a visszaesők okozzák nekik a legtöbb kárt, főként, ha megtévesztő gyakorlatokkal folytatni tudják a hamisított termékek kereskedelmét. A jogtulajdonosok továbbra is állítják, hogy vannak olyan visszaesők, akik különböző internetes platformokon, eltérő nevek alatt már jó ideje árusítanak hamisítványokat. A jogtulajdonosok saját vizsgálataik alapján értesítik az internetes platformokat a visszaesőkről, ideértve a korábban eltávolított ajánlatok újbóli megjelenését is. Mindazonáltal a jogtulajdonosok nem mindig képesek észlelni, majd azonosítani a visszaesőket, például mert az érintett oldal nem teszi lehetővé az eladók adatai közötti keresést.

Az internetes platformok a megítélés szerint ma már a korábbiaknál keményebben lépnek fel a visszaesőkkel szemben, történjék ez saját indíttatásból, vagy az érintett jogtulajdonos(ok) kezdeményezésére; a fellépések során saját mérlegelési szempontjaikat és az adott eset összes körülményét veszik figyelembe[14]. Következésképpen a visszaesők vonatkozásában nem minden értesítést követ a fiók felfüggesztése vagy megszüntetése. A megállapodás hatálybalépése óta az internetes platformok jobban tájékoztatják a jogtulajdonosokat elrettentési politikájukról és annak alkalmazásáról. Egyes internetes platformok és jogtulajdonosok egyedi esetekben kétoldalú alapon információt cserélnek, de ez nem tűnik általános gyakorlatnak.

A visszaesők észlelése és a kitiltott visszaesők újbóli regisztrálásának megelőzése érdekében minden internetes platform bevezetett technikai és eljárási intézkedéseket. Az ilyen erőfeszítések a rosszhiszemű eladók rejtett működése miatt csak részben lehetnek sikeresek. A helyzetet csak az internetes platformok és a jogtulajdonosok közötti kölcsönös információcsere és közvetlen együttműködés fokozása javíthatja.

Az aláírók jelentős összegeket fordítanak a visszaesőkkel szembeni küzdelem eszközeire és gyakorlataira. Az elmúlt évben e közös erőfeszítések fokozatosan elkezdték meghozni eredményeiket. Egyes esetekben kiemelkedő sikereket értek el[15]. Mindamellett a visszaesőkkel szembeni intézkedések operatív hatékonyságának javítása céljából hasznos lenne több erőfeszítést fordítani a gyakorlati végrehajtás pontosítására.

3.5.        Együttműködés (beleértve az információcserét)

Az együttműködés és az információcsere létfontosságú a proaktív és megelőző intézkedések eredményességéhez. Minden internetes platform elfogadta és weboldalán közzétette a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos politikáját. Mindegyikük egyértelműen ismertette e politikák részleteit is. E politikák az érintett oldalak használatának szerződési feltételei között, illetve az eladókkal kötött szerződésekben is egyértelműen fel vannak tüntetve. Minden internetes platform kikényszeríti szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos politikáját.

Több internetes platform speciális jogvédelmi együttműködési programokat dolgozott ki, amelyek gyakran képezik az érintett internetes platform és általában a márkatulajdonosok közötti fokozott együttműködés alapját. A jogtulajdonosok e programokban való részvétele weboldalanként eltér. A megállapodás hatálybalépése óta egyedi szükségleteinek megfelelően számos jogtulajdonos csatlakozott e programokhoz[16].

A megállapodás nem gátolja, hogy az aláírók más vagy részletesebb információkat cseréljenek, például kétoldalú alapon, további feltételek mellett. Néhány internetes platform közzétette az (akár proaktív, akár értesítési és eltávolítási kérésnek eleget téve) eltávolított ajánlatok statisztikai elemzését, amely igen hasznosnak bizonyult. Az internetes platformok hozzájárultak ahhoz, hogy az alkalmazandó adatvédelmi jogszabályoknak megfelelően kérésre kiadják a vélt jogsértő azonosságát és elérhetőségét. A megállapodás e vetülete kapcsán az aláírók mindössze egy esetről számoltak be[17].

3.6.        Fogyasztói bizalom, a fogyasztók tájékoztatása és védelme

A fogyasztói bizalom minden aláíró számára a siker kritikus tényezője. Következésképpen minden aláíró megfelelően védeni kívánja a fogyasztókat a hamisítványokkal szemben és valamilyen módon kárpótolni kívánja a szándékolatlanul hamisított árut vásároló jóhiszemű fogyasztókat.

Minden internetes platform tájékoztatja a fogyasztókat a szolgáltatásaik biztonságos használatával kapcsolatos bevált gyakorlatról és a gyanús ajánlatok felismeréséről.

Minden főbb internetes platformnak van kártérítési rendszere. Mindazonáltal ezek az úgynevezett vevővédelmi programok mind hatókör, mind eljárások tekintetében igencsak eltérnek. Az egyik internetes platform például teljes körű hamisítás elleni garanciát kínál, és a vételárat mindaddig visszatartja, amíg a tranzakció a vevő teljes megelégedésével nem zárul. Az internetes platformok a fogyasztók kártérítését az online fizetési rendszerben történő visszafizetésen kívül saját vevővédelmi programjuk vagy átfogó visszavételi politikájuk keretében is elvégezhetik. Több internetes platform az érintett eladótól is segít visszatérítést szerezni a fogyasztóknak. Ezzel összefüggésben meg kell jegyezni, hogy az uniós jog minimumszabályokat ír elő a hivatásos eladóktól hamisított árukat kapó fogyasztók védelmére. Ha az internetes platform hivatásos eladóként jár el, akkor a fogyasztási cikkek adásvételéről és a kapcsolódó jótállásról szóló 1999/44/EK irányelv értelmében a fogyasztónak joga van az árut eredeti termékre cserélni, illetve ennek lehetetlensége esetén a vételárat visszakapni.

A hamisított árut vásároló, csalódott fogyasztók gyakran a tranzakcióban egyébként részt sem vevő jogtulajdonosokat is felkeresik[18]. Egyértelmű, hogy a jogtulajdonosok általában nem kötelesek kártérítést felajánlani vagy jogorvoslati segítséget nyújtani az ilyen fogyasztóknak. Mindazonáltal számos jogtulajdonos vállal külön erőfeszítéseket e téren.

Több internetes platform rendszeresen felhívja a fogyasztók figyelmét a hamisítás helyi bűnüldöző szerveknek való bejelentésére. Egyes nemzeti hatóságok, például a versenyfelügyelet és a fogyasztóvédelmi hatóságok szintén be szokták jelenteni a feltételezett fogyasztóvédelmi jogsértéseket, ideértve a félrevezető hirdetéseket, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat és a címkézési szabályok megsértését.

Minden aláíró egyetértett abban, hogy a megállapodás egyik elsődleges célja a fogyasztóvédelem javítása. Az aláírók egyike sem számolt be fogyasztóktól kapott negatív visszajelzésekről[19]. Sőt, az egyik internetes platform arról számolt be, hogy 2011 eleje óta 30%-kal csökkent a csalódott vevők eladókra vonatkozó negatív visszajelzéseinek és panaszainak száma.

3.7.        Külső kommunikáció és figyelemfelhívás

A kereskedelmi szövetségek fontos szerepet játszanak a megállapodás célkitűzéseinek megvalósításában. Több kereskedelmi szövetség is hozzájárult a jogtulajdonosok és az internetes platformok közötti építő jellegű kapcsolatok kialakításához. Egyes kereskedelmi szövetségek tényleges jogérvényesítő tevékenységet is végeznek tagjaik nevében, illetve a megállapodással összefüggésben mindegyikük feladata a tagság érdekeinek képviselete és a nevükben elfogadandó közös álláspontok kialakítása, ugyanakkor döntő szerepük van a megállapodás alapjául szolgáló elvek terjesztésében és tagságuk általi betartásának előmozdításában is. Legtöbbjük weboldalakon, a tagjaiknak küldött elektronikus körlevelekben, továbbá a konferenciáikkal egybekötött tájékoztatókon folyamatosan beszámol a megállapodás fejleményeiről és eredményeiről.

Az aláírók felismerték, milyen fontos egyrészről a nemzeti hatóságok bevonása az online hamisítás elleni küzdelembe, másrészről a szellemitulajdon-jog védelmével foglalkozó ügynökségek, illetve az európai parlamenti képviselők teljes körű tájékoztatása a megállapodásról és a kapcsolódó fejleményekről. Kiemelték, hogy ezen jelentés elfogadása után különösen előnyös lenne az ilyen jellegű figyelemfelhívás fokozása.

Uniós szinten számos releváns szakpolitikai közlemény hivatkozik a megállapodásra[20]. A tagállamok szintjén hasonló kezdeményezések merültek fel[21]. Nemzetközi szinten a megállapodást olyan nemzetközi fórumokon népszerűsítik, mint a WIPO[22] és a WTO, illetve az EU fő kereskedelmi partnereivel folytatott megbeszéléseken.

3.8.        A megállapodás hatásainak felmérése

Az aláírók a jelentés céljaira jelentős mennyiségű adattal látták el a Bizottságot a megállapodás működéséről és vállalkozásaikra gyakorolt hatásáról. Az adatok többsége üzletileg érzékeny adat, vagyis bizalmasan kezelendő, közvetlenül nem idézhető.

Minden erőfeszítés ellenére megállapítható, hogy minden internetes platform oldalain találhatók még hamisított árukra vonatkozó ajánlatok. A hamisított áruk eladói egyre ügyesebbek online ajánlataik bemutatásában, így nem minden esetben lehet eldönteni, hogy a felkínált termék valódi vagy hamisított. E tekintetben kiderült, hogy a kulcsszavakon, képeken vagy árakon alapuló proaktív és megelőző intézkedéseknek vannak korlátai.

Sok aláíró áldozta erőforrásait megfelelő mutatók (ún. kulcsfontosságú teljesítménymutatók) kidolgozására annak érdekében, hogy megbízható és átlátható módon mérni tudja a megállapodás előrehaladását, végrehajtását és működését. Az ilyen mutatóknak figyelembe kell venniük az adott üzleti modell sajátosságait, valamint az érintett árukat és ágazatokat, így a különböző aláírók nem tudtak egységes mutatórendszert használni méréseikhez. Következésképpen nem lehetett megállapítani a megállapodás hatásainak értékeléséhez és kommunikációjához szükséges mennyiségi viszonyítási alap alapvető értékeit sem.

Az internetes platformok releváns oldalain található, hamisított árukra vonatkozó ajánlatok trendjeinek megfigyelésére több jogtulajdonos rendszeres próbavásárlási programokat hajtott végre, amelyeket összehasonlítható körülmények között többször megismételtek. E programok hasznosnak bizonyultak a trendek azonosítása során.

Az egyik internetes platform szerint 2011 közepe óta érzékelhető (20%-os) csökkenés volt megfigyelhető a jogtulajdonosok által benyújtott értesítési és eltávolítási kérések számában, ami valószínűleg összhangban áll a platformon található gyanús jegyzések számának csökkenésével. A platform azt is megfigyelte, hogy ugyanezen időszakban csaknem megduplázódott a proaktív és megelőző intézkedései útján proaktív módon eltávolított ajánlatok száma. Egy jogtulajdonos arról számolt be, hogy márkáival kapcsolatban tavaly közel 120 000 értesítést küldött jogsértő tartalmakról az internetes közvetítőknek; az értesítéseknek csupán 0,005 %-a volt indokolatlan.

Egy másik nagyobb internetes platform arról számolt be, hogy 2012 harmadik negyedévében a megállapodás aláíróinak márkajelét viselő árukra vonatkozó gyanús jegyzések miatt 8 600 eladói fiókot blokkolt vagy vont komoly korlátozás alá. Noha az előző évek azonos időszakai tekintetében nem állnak rendelkezésre a megállapodás aláíróira összpontosító statisztikák, az említett adat óvatos extrapolálása növekedést sugall az előző évekhez képest. Az egyik jogtulajdonos arról számolt be, hogy a megállapodás kezdete óta a visszaesők száma negyedévente megfeleződött. Egy másik jogtulajdonos az ugyanazon internetes platformokon folyamatosan aktív visszaesők számának jelentős csökkenését tapasztalta. 2012 májusában a visszaesők 15,7%-a volt aktív, 2012 augusztusában a visszaesőknek már csak 5%-át észlelték.

Az aláírók beszámolói szerint a megállapodás az internetes platformok oldalain aktuálisan megtalálható, hamisított termékekre vonatkozó ajánlatok számára eltérő hatást gyakorolt. Egy jogtulajdonos közlése szerint az egyik főbb internetes platformon egy konkrét termékkategória esetében a hamisítványok aránya 40%-ról tartósan 0%-ra csökkent. Ugyanez a jogtulajdonos egy másik főbb internetes platformon a hamisítványok arányának általános csökkenését tapasztalta. Egy másik jogtulajdonos ugyanazon internetes platform esetében a csalárd eladók számának 50%-os csökkenéséről és a jogellenes ajánlatok 30%-os csökkenéséről számolt be. Egy harmadik jogtulajdonos 2012 őszén egy adott internetes platformon egy hét alatt 12 000 olyan aktív egyedi eladót azonosított, amely a márkajelét viselő árukat árusította; ezen eladók 9%-a öt fő uniós piacon hamisítványokat árusított. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a hamisítványok árusítása a kevésbé szigorú jogérvényesítési politikával rendelkező (a megállapodásban jellemzően részt nem vevő) internetes platformokra helyeződik át; ez alapján feltételezhető, hogy a megállapodás előmozdítja a helyes gyakorlatot, és annak érdekében, hogy önkéntes intézkedésként ne veszítse el eredményességét, célszerű kibővülnie új aláírókkal.

Csalárd vásárlókkal kapcsolatos tapasztalatokról mindössze egy internetes platform közölt adatokat (30%-os csökkenés 2011 eleje óta).

Az aláírók beszámolói alapján a társaságok eltérő prioritást rendelnek a hamisítás elleni tevékeny küzdelemhez. A prioritások súlyát a ráfordított pénzügyi és humánerőforrások jelzik. A márkavédelem költséges. Az egyik jogtulajdonos arról számolt be, hogy évente több mint 3 millió EUR-t költ márkavédelmi intézkedésekre, ideértve az online szolgáltatások monitoringját és a jogsértő ajánlatokról szóló értesítések megküldését. Az egyik internetes platform hamisítás elleni programja hasonló nagyságrendű humánerőforrás-költségekkel járt. Egy másik főbb jogtulajdonos évi 1 millió EUR-s költségről számolt be. A skála másik végét jelentő jogtulajdonos állítása szerint csak évi néhány ezer eurót költ márkavédelmi intézkedésekre. Úgy tűnik, az internetes platformok jelentős összegű erőforrásokat fordítanak hamisítás elleni intézkedésekre. Többen is arról számoltak be, hogy mintegy 40 fős személyzet foglalkozik valamilyen módon a hamisítás elleni intézkedésekkel. Az egyik platform külön hamisítás elleni operatív csoportot hozott létre, amely operatív segítséget nyújt a jogtulajdonosokkal való kapcsolattartásért felelős csoportnak. Minden internetes platform folyamatosan bővíti számítógépes kapacitásait az értesítési és eltávolítási rendszerrel, a proaktív és megelőző intézkedésekkel, a visszaesők megfigyelésével és a vonatkozó értesítésekkel, illetve a vevőszolgálattal kapcsolatban. Az elköltött összegek természetszerűleg a platform méretével és földrajzi elérhetőségével arányosak. Ez értelemszerűen az egyéni jogtulajdonosokra is igaz.

Több platform is említette, hogy meglehetősen sokat költ olyan figyelemfelhívó tevékenységekre, mint a márkatervezőkkel együttműködésben végzett hamisítás elleni kampányok, kkv-ket célzó műhelyjellegű oktatási lehetőségek és egy évente megrendezett hamisítás elleni konferencia. A kereskedelmi szövetségek is végeznek aktív figyelemfelhívó tevékenységet tagjaik között. Néhány egyéni jogtulajdonos nyilvános konferenciákon tett említést a megállapodásról.

4.           További lépések

Az online hamisítás „mozgó célpont”. A hamisítók által használt technológiák és üzleti modellek folyamatosan változnak. Következésképpen az internetes platformoknak és a jogtulajdonosoknak ébereknek és elővigyázatosaknak kell maradniuk ahhoz, hogy szükség esetén képesek legyenek azonnali és megfelelő lépéseket tenni.

A megállapodás próbaideje lejárt. Az aláírók elkötelezettségének köszönhetően a rendszer kielégítően működik. Jelenleg nem mutatkozik szükség a megállapodás szövegének módosítására. A hatályos rendelkezések szövege gyors fellépést tesz lehetővé az új jelenségekkel szemben is. Mindamellett az operatív végrehajtás tekintetében elképzelhetők bizonyos módosítások, amennyiben a cél a megállapodás bevált gyakorlatként való elismertetése.

Úgy tűnik, hogy a hamisítványok árusításával szembeni előrelépést leginkább az eddigi eredmények megszilárdításával és a megállapodás hatékonyságának javításával lehet elérni. Következésképpen az aláírók az alábbi feladatokat határozták meg:

A megállapodás meghosszabbítása, két év után újabb felülvizsgálattal

A megállapodás hatályos szövege alapján az aláírók vállalják annak további két évig történő alkalmazását[23]. Ezen időszak során az aláírók az Európai Bizottság égisze alatt évente kétszer találkozót tartanak. A tavaszi plenáris ülésen áttekintik az általános szakpolitikai kérdéseket. Az őszi találkozón a hangsúly inkább az operatív jellegű kérdéseken lesz[24].

A megállapodás aláírói és az Európai Bizottság egyetértenek abban, hogy rendszeres felülvizsgálattal kell értékelni, hogy a megállapodás továbbra is megfelelő eszköz-e a hamisított áruk online kereskedelme elleni küzdelemnek. A Bizottság ezért a tervek szerint 2014 végén elvégzi a második, idevágó felülvizsgálatot. Addigra el kell készülnie a kulcsfontosságú teljesítménymutatók közös keretének, amely az aláírók vállalásainak mérésére szolgál majd.

A jelenlegi értékelés alapján a megállapodás végrehajtásán még lehet javítani. A továbbiakban is célszerű sort keríteni az aláírók közötti kétoldalú találkozókra, amelyeken konkrét kérdések vitathatók meg, közös gyakorlati megoldásra törekedve. Emellett szükség esetén hatásos lehetne a Bizottság közvetítői szerepének kiterjesztése is, mégpedig konkrét kérdésekben egyfajta békéltető mediátori funkcióra. E funkció az aláírók kisebb csoportja számára fontos érzékeny területek kapcsán lehet hasznos.

Az aláírók és az Európai Bizottság közösen ki fog dolgozni egy fejlett kommunikációs stratégiát, amelynek segítségével jobban kiaknázhatóvá válnak majd a megállapodás, mint a jogtulajdonosok és az internetes platformok számára az online hamisítás leküzdését elősegítő bevált gyakorlat előnyei.

A megállapodás tagságának bővítése

Az aláírók az eddigi tapasztalatok alapján hasznosnak tartanák a megállapodás tagságának új internetes platformokkal, forgalmazókkal, jogtulajdonosokkal és kereskedelmi szövetségekkel való bővítését. A megállapodás új – különösen más ágazatokból vagy földrajzi területről származó, rendelkezéseinek megfelelni akaró és képes – aláírók elfogadásával való bővülése az eredményesség javításának következő lépése lehet. A bővítés kapcsán az olyan társaságokra és kereskedelmi szövetségekre kell összpontosítani, amelyek potenciálisan hozzá tudnak járulni a megállapodás célkitűzéseinek megvalósításához és így növelik értékét.

A bevált gyakorlat terjesztése és a megállapodás alkalmazásának elősegítése érdekében az aláírók és az Európai Bizottság a nem aláíró internetes platformok és jogtulajdonosok számára segítséget kívánnak nyújtani üzleti folyamataik és szükség esetén támogató eszközeik kiigazításához. Ebben a szellemi tulajdoni jogsértések európai megfigyelőközpontja is hasznos szerepet játszhat.

A megállapodás fogyasztóvédelmi vetületének további javítása céljából, valamint annak biztosítása érdekében, hogy alkalmazása az alapvető jogok szigorú tiszteletben tartása mellett történjék, a Bizottság a jövőben is elő kívánja mozdítani a fogyasztók képviseleti szerveinek és a civil jogi csoportoknak a bevonását, illetve lehetőleg teljes körű részvételét. Az internetes platformoknak és a jogtulajdonosoknak szintén törekedniük kell arra, hogy a megállapodásban foglaltakon túlmenően is javítsák a fogyasztók védelmét.

Melléklet: A megállapodás hatályába tartozó oldalak és márkák felsorolása

A megállapodás hatályába tartozó márkák

Adidas csoport

1.           Adidas 2.           Y-3 3.           Reebok 4.           Rockport 5.           Taylor Made 6.           CCM

Allianz Amer Sports csoport

1.           ARC’TERYX 2.           MAVIC 3.           SALOMON 4.           SUUNTO 5.           PRECOR 6.           ATOMIC 7.           WILSON 8.           BONFIRE

Burberry

1.           Burberry

Gant

1.           GANT 2.           GANT RUGGER

Lacoste

1.           Lacoste

Lego csoport

1.           Lego

LVMH csoport

1.           Louis Vuitton 2.           Dior Couture

Mattel, Inc.

1.           Barbie 2.           Hot Wheels 3.           Fisher-Price 4.           Matchbox 5.           Corolle 6.           UNO 7.           Scrabble 8.           Monster High

Microsoft

1.           Microsoft 2.           XBOX 3.           Microsoft Windows 4.           Microsoft Office 5.           Microsoft Windows Server

Nike 1.           NIKE 2.           CONVERSE 3.           UMBRO

Nokia 1.           NOKIA 2.           CONNECTING PEOPLE 3.           VERTU 4.           V

Procter & Gamble 1.           Gillette 2.           OralB 3.           Olay

Richemont 1.           Alfred Dunhill 2.           Azzedine Alaia 3.           Baume Mercier 4.           Cartier 5.           Chloe 6.           IWC 7.           Jaeger LeCoultre 8.           Lancel 9.           Lange & Sohne 10.         Montblanc 11.         Panerai 12.         Piaget 13.         Purdey 14.         Roger Dubuis 15.         Shanghai Tang 16.         Vacheron Constantin 17.         Van Cleef & Arpels

Unilever 1.           Dove 2.           Axe/Lynx 3.           Sure/Rexona 4.           Vaseline 5.           Pond’s 6.           Radox 7.           Duschdas 8.           St Ives 9.           Persil (csak az Egyesült Királyságban, Írországban, és Franciaországban; másutt a Henkel tulajdona) 10.         Surf 11.         Omo 12.         Comfort 13.         Cif 14.         Sunsilk 15.         VO5 16.         TRESemmé 17.         Nexxus 18.         Brylcreem 19.         Knorr 20.         Lipton 21.         PG Tips 22.         Slimfast 23.         Signal 24.         Close Up 25.         Prodent 26.         Mentadent 27.         Pepsodent 28.         Zwitsal 29.         Fissan

A megállapodás hatályába tartozó oldalak

MIH csoport

1.           allegro.pl 2.           aukro.bg 3.           aukro.cz 4.           aukro.sk 5.           osta.ee 6.           qxl.dk 7.           qxl.no 8.           ricardo.ch 9.           ricardo.gr 10.         teszvesz.hu 11.         tuktuk.lt 12.         vatera.hu

eBay 1.           ebay.at 2.           ebay.be 3.           ebay.ch 4.           ebay.cz 5.           ebay.de 6.           eim.ebay.dk 7.           eim.ebay.fi 8.           ebay.fr (kivéve: Petites Annonces) 9.           eim.ebay.gr 10.         eim.ebay.hu 11.         ebay.ie 12.         ebay.it/classico (kivéve az apróhirdetéseket) 13.         ebay.nl 14.         eim.ebay.no 15.         ebay.pl 16.         eim.ebay.pt 17.         ebay.es/classico (kivéve az apróhirdetéseket) 18.         eim.eBay.se 19.         ebay.co.uk

Price Minister/ Rakuten

1.           http://www.priceminister.com 2.           http://www.priceminister.fr 3.           http://www.priceminister.es Amazon

1.           amazon.co.uk 2.           amazon.fr 3.           amazon.de 4.           amazon.it 5.           Amazon.es.

[1]               A megállapodás 41. cikkének megfelelően, http://ec.europa.eu/internal_market/iprenforcement/docs/memorandum_04052011_en.pdf.

[2]               A megállapodás aláírói: Adidas csoport, AIM (European Brands Association), Allianz Deutscher Produzenten — Film & Fernsehen e.V, Amer Sports csoport, the Anti-Counterfeiting Group (ACG), Amazon, the International Bureau of Societies Managing Recording and Mechanical Reproduction Rights (BIEM), Burberry, Business Action to Stop Counterfeiting and Piracy (BASCAP), eBay, European Textile and Clothing Confederation (EURATEX), Federation of Sports and Play Associations (FSPA), Federazione Moda Italia, Federation of the European Sporting Goods Industry (FESI), Gant AB, Bundesverband der Schuhindustrie e.V., Interactive Software Federation (ISFE), International Video Federation (IVF), Italian Association of Foreign Trade (AICE), Lacoste, Lego csoport, LVMH csoport, Mattel Inc, Microsoft, MIH csoport, Motion Picture Association (MPA) EMEA, Nike, Nokia, Price-Minister — Rakuten csoport, Procter & Gamble, Richemont, Swedish Anti-Counterfeiting Group (SACG) és Unilever.

[3]               A megállapodás 40. cikke szerint a megállapodás aláírását (2011. május 4.) tizenkét hónapos értékelési időszak követi. Noha az értékelési időszak hosszát eredetileg tizenkét hónapban rögzítették, az aláírók később a megállapodás intézkedéseinek átfogó tesztelése érdekében egyhangúlag az időszak hathónapos meghosszabbításáról döntöttek.

[4]               http://ec.europa.eu/internal_market/iprenforcement/stakeholders/index_en.htm.

[5]               COM(2009) 467 végleges, 2009.9.11.: Közlemény a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok belső piaci érvényesítésének megerősítéséről.

[6]               COM(2011) 287 végleges, 2011.5.24.: A szellemitulajdon-jogok egységes piaca – A kreativitás és az innováció ösztönzése Európában a gazdasági növekedés elősegítése, minőségi munkahelyek teremtése, valamint kimagasló színvonalú termékek és szolgáltatások biztosítása céljából.

[7]               Az Európai Parlament 2010. szeptember 22-i állásfoglalása a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok belső piaci érvényesítésének megerősítéséről; http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=TA&language=HU&reference=P7-TA-2010-0340.

[8]               A Tanács 2010. március 1-jei állásfoglalása a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok belső piaci érvényesítéséről (HL C 56., 2010.3.6., 1. o.).

[9]               A Bizottság közleménye: „Az európai fogyasztóügyi stratégia: a fogyasztói bizalom növelése és a növekedés fellendítése”, COM(2012) 225 final.

[10]             2000/31/EK irányelv, II. fejezet, 4. szakasz; HL L 178., 2000.7.17., 1. o.

[11]             Az egységes eljárás révén az érintett internetes platform további oldalakra terjesztette ki a megállapodás hatályát.

[12]             E megállapítás kizárólag a megállapodás keretébe tartozó értesítési és eltávolítási mechanizmusra érvényes és nem érinti az egyéb illegális tartalmak tekintetében vagy a megállapodáson kívüli szereplők által alkalmazott értesítési és eltávolítási eljárások működését. Különösen nem érinti a Bizottság által az értesítési-cselekvési eljárásokkal kapcsolatos kezdeményezés kapcsán levont következtetéseket (http://ec.europa.eu/internal_market/e-commerce/notice-and-action/index_en.htm).

[13]             2011. 3. negyedév: 65/35, vagyis a megállapodás aláíróihoz tartozó márkákkal kapcsolatos gyanús jegyzések 65%-át proaktívan távolították el, 35%-át pedig reaktívan. 2012. 3. negyedév: 80/20, vagyis a megállapodás aláíróihoz tartozó márkákkal kapcsolatos gyanús jegyzések 80 %-át proaktívan távolították el, 20 %-át pedig reaktívan.

[14]             Az egyik internetes platform a hamisítás elleni küzdelemről szóló éves jelentésében arról számolt be, hogy 2011-ben 1715 felhasználói fiókot zárolt, ami a számok terén 14%-os növekedést jelent 2010-hez képest. Egy másik internetes platform 2012 harmadik negyedévében a megállapodás aláíróinak termékeit árusító eladók ezreit tiltotta ki vagy vonta komoly korlátozás alá, ami szintén növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.

[15]             Több jogtulajdonos számos internetes platformon a visszaesők számának csökkenését tapasztalta. Sőt, egy jogtulajdonos azt jelezte, hogy márkáival kapcsolatban az egyik főbb internetes platformon a visszaesők száma 50%-kal csökkent.

[16]             Az egyik internetes platform jogvédelmi programjához az összes jogtulajdonos csatlakozott. Egy másik internetes platform esetében a megállapodás hatálybalépése óta számos, a hamisítványok kereskedelmével komolyan érintett jogtulajdonos csatlakozott a programhoz; megint mások pedig a programhoz való formális csatlakozás nélkül alkalmazzák az értesítési és eltávolítási eljárásokat; egy kisebbség azonban nem csatlakozott a programokhoz és nem alkalmazza az értesítési és eltávolítási eljárásokat sem.

[17]             További információkért lásd még az európai adatvédelmi biztos 2012. szeptember 13-i észrevételeit a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság által az internetes közvetítők által tárolt illegális tartalmak bejelentésére és az ellenük történő fellépésre szolgáló eljárásokról indított nyilvános konzultáció kapcsán; http://www.edps.europa.eu/EDPSWEB/webdav/site/mySite/shared/Documents/Consultation/Comments/2012/12-09-13_Comments_DG_MARKT_EN.pdf.

[18]             A vevők jellemzően a nem működő fogyasztói elektronikai termékek vagy a rosszul szabott mezek esetében tesznek panaszt a vélt gyártónál. A panaszt követő vizsgálat ilyenkor kimutatja, hogy az érintett terméket nem a gyártó állította elő, hamisítvány.

[19]             A megállapodás aláírói között nincsen fogyasztóvédelmi szervezet.

[20]             COM(2012) 537 final, 2012.9.26.: A kulturális és kreatív ágazatok előtérbe helyezése az Unión belüli növekedés és foglalkoztatás érdekében SWD(2012) 286 final, 2012.9.26.: Competitiveness of the European High End Industries (Az európai luxusiparágak versenyképessége); COM(2012) 582 final, 2012.10.10.: Erősebb európai ipart a növekedés és a gazdasági fellendülés érdekében ‑ Az iparpolitikáról szóló közlemény frissítése; COM(2012) 784 final, 2012.12.18.: The Digital Agenda for Europe — Driving European growth digitally (Az európai digitális menetrend – európai növekedés digitális alapokon); Az Európai Parlament 2012. december 11-i állásfoglalása a digitális egységes piac megvalósításáról, P7-TA(2012)0468, 56. pont.

[21]             Ilyen például az internetes termékhamisítás elleni küzdelemről szóló francia charta (2009), amelyet kiegészítenek a kisebb hirdetési oldalakat és postai szolgáltatókat lefedő külön charták (2012).

[22]             http://www.wipo.int/meetings/en/2012/sct_info_net_ge_12/index.html.

[23]             A megállapodás 44. cikke értelmében bármely aláíró a többi aláíró és az Európai Bizottság értesítésével bármikor befejezheti a megállapodásban való részvételt.

[24]             A megállapodás 42. cikke a megállapodásnak az értékelési időszak lejártát követő, határozatlan idejű meghosszabbításáról rendelkezik, évente kétszeri találkozók és a Bizottság rendszeres jelentései mellett.