A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

Az Európai Unió belső biztonsági stratégiájának végrehajtásáról szóló második jelentés

1.           Bevezetés

1.1.        A belső biztonság jelenlegi helyzete

Az Európai Unió belső biztonsági stratégiájának célja, hogy lehetővé tegye Európa számára a meglévő kihívásokra és a jelentkező fenyegetésekre válaszolhasson egy olyan közös megközelítést alkalmazva, amelynek az uniós szereplők, valamint a nemzeti és helyi szintű szereplők egyaránt részesei.

A stratégia alapját az olyan közös értékek képezik, mint az alapvető jogok és a jogállamiság tiszteletben tartása, szolidaritás és a kölcsönös támogatás. A Bizottság a továbbiakban is biztosítja ezen értékek teljes mértékű tiszteletben tartását, különösen ami az Európai Unió Alapjogi Chartáját illeti.

A belső biztonságunkat fenyegető egyik legnagyobb veszély a szervezett bűnözés és annak az EU gazdaságára gyakorolt káros hatás, ideértve a belső piac torzulását is.

Az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatalának (UNODC) becslése szerint a bűncselekményből származó jövedelem 2009-ben vélhetőleg a világ GDP-jének 3,6%-át, illetve körülbelül 2,1 billió USD-t tette ki. A korrupció, csalás és a csempészet hatalmas veszteségeket okoz az uniós tagállamok kormányai számára abban az időszakban, amikor a stabil bevétel és adóalap elengedhetetlen ahhoz, hogy államháztartási hiányukat csökkenteni tudják.

Az eltulajdonított pénzek nyomon követése és a bűncselekményekből származó jövedelem visszaszerzése továbbra is a szervezett bűnözői hálózatok felszámolására irányuló uniós stratégia kulcsfontosságú célja marad.

A Bizottság e cél elérése érdekében már vezetett be kezdeményezéseket és eszközöket, amilyen például a bűncselekményekből származó jövedelemnek az Európai Unión belüli befagyasztásáról és elkobzásáról szóló irányelv és az EU pénzügyi érdekeinek védelméről szóló irányelv.

Az adminisztratív megközelítés – amely lehetőséget ad a bűnözés gazdaságba való beszivárgásának felderítésére és az erre való reagálásra – szintén támogatja azt a célt, amely a többek között a szervezett bűnözés által okozott egyensúlyhiányok felszámolására és a belső piac virágzásához kedvező feltételeinek kialakítására irányul. Az Europolon belül nemrégiben létrehozott Számítástechnikai Bűnözés Elleni Európai Központ (EC3) feladata, hogy Európa még inkább képes legyen megvédeni polgárait, vállalkozásait, kormányait és infrastruktúráját az olyan informatikai támadásoktól, amelyek rendkívül súlyos gazdasági veszteségekkel járhatnak.

A belső biztonsági stratégia öt stratégiai célkitűzésen alapul, ezek a nemzetközi bűnözői hálózatok felgöngyölítése, a terrorizmus, a radikalizálódás és a toborzás megelőzése, a kiberbiztonság növelése, a határbiztonság erősítése, valamint a válságokkal és katasztrófákkal szembeni ellenálló képesség javítása. A belső biztonsági stratégia végrehajtásáról szóló 2011. évi jelentés a szervezett bűnözés és a számítástechnikai bűnözés elleni küzdelmet jelölte meg két olyan fő kihívásként, amellyel a következő évben foglalkozni kell. Azóta sokat tettek e területen a stratégia más célkitűzései értekében tett fellépésekkel együtt.

2.           A belső biztonsági stratégia az elmúlt évben

2.1.        1. stratégiai célkitűzés: A nemzetközi bűnözői hálózatok felgöngyölítése

A szervezett bűnözői hálózatok vélhetően összetettebbek, sokfélébbek és nemzetközileg kiterjedtebbek, mint valaha. Az internetalapú szervezett bűnözés például a széles sávú internet és a mobil készülékek egyre elterjedtebb alkalmazásával együtt folyamatosan tovább nő.

A szervezett és súlyos nemzetközi bűnözésre vonatkozó uniós szakpolitikai ciklus segít összehangolni a bűnözés egész EU-t érintő formáival kapcsolatos operatív együttműködést. A tagállamok – az uniós ügynökségek és intézmények támogatásával – közösen lépnek fel a kiemelt határon átnyúló bűncselekmények elleni küzdelemben. A kiemelt bűnözési formákat az Europol (konkrétan a SOCTA) által a tagállamok hozzájárulása alapján készített fenyegetés-értékelések révén azonosítják. Jelenleg a 2011–2013-ra kiterjedő rövid politikai ciklust hajtják végre, amely a 2013–2017 közötti teljes politikai ciklus tanulóidőszaka.

20013 elején a Bizottság elfogadta a pénzmosás elleni küzdelemről szóló negyedik irányelvet[1] a pénzátutalásról szóló rendelettel[2] együtt. Ez utóbbi 2013 későbbi szakaszában a pénzmosás büntetni rendeltségéről szóló irányelvjavaslattal egészül ki. E csomag – különösen a jogi személyek átláthatóságának növelése által – foglalkozik az új kockázatokkal és veszélyekkel. Az afrikai és latin-amerikai regionális platformokkal való együttműködésben az Európai Külügyi Szolgálat az EU-n kívül is dolgoz ki pénzmosás elleni fellépéseket.

Szintén 2013 elején fogadták el a pénzhamisításról szóló irányelvre[3] vonatkozó javaslatot. A javaslat különösen új büntetőjogi szankciókat állapít meg. Másik fontos elem a tagállamok azon kötelezettsége, hogy a pénzhamisítási ügyek felderítéséhez hatékony nyomozási eszközöket bocsássanak rendelkezésre, amelyek a szervezett bűnözés vagy más súlyos bűncselekmények elleni küzdelemben használatosaknak felelnek meg.

Az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló irányelvre[4] és a bennfentes kereskedelem és a piaci manipuláció büntetőjogi szankcióiról szóló irányelvre[5] tett javaslatok olyan további büntetőjogi eszközök, amelyek a belső piac, illetve a pénzügyi piacok legsebezhetőbb pontjaival foglalkoznak.

A Bizottság folytatta a korrupció elleni új uniós stratégiai kezdeményezés támogatását, amely kettős megközelítést alkalmaz: az uniós antikorrupciós jelentés rendszeresen értékeli a tagállamok által a korrupció ellen tett erőfeszítéseket, valamint a korrupció elleni küzdelem nagyobb hangsúly kap a belső és külső uniós szakpolitikai terülteken. Létrehoztak egy korrupcióval foglalkozó, 17 szakértőtől álló csoportot, valamint egy helyi kutatási összekötőkből álló hálózatot valamennyi tagállamban, hogy előkészítsék a 2013-ban benyújtandó első uniós antikorrupciós jelentést.

Az európai nemzeti integritás rendszerek projektjét – amelyet a Bizottság társfinanszírozott, és amely 23 uniós tagállamra, Norvégiára és Svájcra terjedt ki – a Transparency International 2012-ben fejezte be. Az egyes országokban összesen 23 intézményt és ágazatot vizsgáltak és minősítettek annak alapján, mennyire képesek megbirkózni a korrupcióval. A Transparency International közzé tette az egyes országértékeléseket és az összehasonlító elemző jelentést. Többek között a nemzeti integritás rendszerek értékelésének ajánlásai és következtetései szolgáltak forrásként uniós antikorrupciós jelentés elkészítéséhez.

A bűncselekményből származó vagyon elkobzása hatékony fellépés lehet a bűncselekmények ellen, mivel a bűnözők pénzügyi ösztönzőit támadja, védi a gazdaságot a bűnözés beszivárgása és a korrupció ellen, valamint segít helyreállítani a társadalmi igazságosságot. A Bizottság elfogadta a bűncselekményekből származó jövedelemnek az Európai Unión belüli befagyasztásáról és elkobzásáról szóló irányelvre vonatkozó javaslatot[6] annak érdekében, hogy a közös minimumszabályok révén az Európai Unióban egyszerűbbé váljon a súlyos és szervezett bűnözésből származó bevételek befagyasztása és elkobzása, védve ezáltal a törvényes gazdaságot.

Az uniós szintű erőfeszítések együtt járnak az olyan tagállami kezdeményezésekkel, mint például az új vagyon-visszaszerzési hivatalok és csoportok létrehozása Ausztriában, Romániában és Észtországban, valamint az Europol bűncselekményből származó vagyonnal foglalkozó hivatala által a tagállamoknak nyújtott segítség. Néhány tagállam olyan mechanizmusokat is bevezetett, amelyek az elkobzott eszközöket szociális és közcélokra használják fel.

Spanyolország vagyon-visszaszerzési képzés kiválósági központjának (CEART) projektje – amelyet az Európai Bizottság finanszírozott – elkészítette a vagyon-visszaszerzési hivatalokról szóló fehér könyvet, amely részletesen ismerteti az egyes hivatalok tevékenységét. A CEART-projekt magában foglalta a vagyonvisszaszerzésről és a pénzügyi nyomozásokról szóló nemzetközi képzést is, amely az első volt a vagyon-visszaszerzési szakemberek számára nyújtott páneurópai tanfolyamok között.

Az Európai Unió az utasnyilvántartási adatok (PNR) átadása tekintetében új megállapodásokat kötött az Egyesült Államokkal és Ausztráliával[7], és hamarosan lezárja a Kanadával folytatott tárgyalásokat. E megállapodások lehetővé teszik, hogy partnereink ezen adatokat a határokon átnyúló súlyos bűncselekmények, köztük terrorista bűncselekmények megelőzése, felderítése és nyomozása érdekében elemezzék. Az utasnyilvántartási adatok – nem utolsó sorban azáltal, hogy lehetővé teszi a bűnüldözési hatóságok számára korábban ismeretlen, azonban biztonsági kockázatot jelentő személyek azonosítását – segítenek a bűnszövetkezetek gyorsabb és hatékonyabb felszámolásában.

A 2012 júniusában elfogadott, az emberkereskedelem felszámolására irányuló 2012-2106-os európai uniós stratégia az emberkereskedők fokozottabb felelősségre vonására, az áldozatok védelmére és az emberkereskedelem megelőzésére összpontosít, kibővítve és kiegészítve a 2011-ben elfogadott irányelvet[8]. Az emberkereskedelem elleni küzdelem európai uniós koordinátora kulcsfontosságú szerepet tölt be a stratégia végrehajtásában, amelynek célja, hogy a releváns szereplők között javuljon a koordináció és a koherencia. Az emberkereskedelemre vonatkozó operatív cselekvési terv, amelyet az Egyesült Királyság és Hollandia közösen irányít, egyike a szervezett és súlyos nemzetközi bűnözésre vonatkozó európai uniós szakpolitikai ciklus nyolc prioritást élvező területének. Az emberkereskedelem elleni küzdelem terén folytatott uniós munka külső dimenzióinak fókuszát és koherenciáját megerősítendő a Bizottsággal, az Európai Külügyi Szolgálattal és az uniós ügynökségekkel folytatott szoros együttműködésben a tagállamok megállapodtak a prioritást élvező, harmadik országok listájáról.

Az EU-n belüli határokon átnyúló információcsere elengedhetetlen a súlyos és határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemben. Mindazonáltal van lehetőség javulásra. Az európai információcsere-modellről szóló közleményében a Bizottság mintákat határoz meg, amelyek a meglévő uniós eszközök jobb végrehajtására, az Europol-csatorna információcserére való rendszeresebb felhasználására, valamint az információcsere fő csatornáit összefogó nemzeti kapcsolattartó pontok kialakítására szolgál[9].

A 2013-2020 időszakra szóló, kábítószer elleni új uniós stratégia többek között a tiltott kábítószerek piacának dinamikájára összpontosít, ideértve a kábítószer-kereskedelmi útvonalak változását, a határon átnyúló szervezett bűnözést, a tiltott kábítószerek és új pszichoaktív anyagok terjesztését megkönnyítő új kommunikációs technológiákat. Számos célkitűzése közé tartozik az, hogy hozzájáruljon a kábítószerek iránti kereslet, a kábítószer-függőség és a kábítószerekkel kapcsolatos egészségügyi és társadalmi kockázatok és károk mérhető csökkentéséhez; a tiltott kábítószerek piacainak felszámolásához és a tiltott kábítószerek elérhetőségének mérhető csökkentéséhez; valamint az, hogy aktív párbeszéden és a kábítószerekkel kapcsolatos fejlemények és kihívások elemzésén keresztül ösztönözze az uniós és nemzetközi szintű koordinációt.

Az uniós kábítószer-piacról szóló, 2013 januárjában közzétett jelentés jelentős előrelépés volt a belügy területén dolgozó ügynökségek közötti koordináció terén a szervezett bűnözés és a tiltott kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem érdekében, A Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja és az Europol által készített jelentés számos új tendenciát emelt ki, köztük a mobil amfetamin- és ecstasy-előállítást, valamint az új pszichoaktív anyagok számának robbanásszerű növekedését, amelyeket az interneten agresszív módon értékesítenek a fiatalok számára. A páneurópai együttműködés és a kábítószer-piac alakulásának pontos megértése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy e gyorsan változó területen hatékony lehessen a bűnüldözés.

Az Europol fontos szerepet játszik az EU-n belüli határon átnyúló információcsere elősegítésében azáltal, hogy információcserére és -tárolásra szolgáló rendszereket, valamint számos műveleti támogató szolgáltatást és elemzéseket biztosít. 2012 harmadik negyedéig az Europol több mint 200 000 műveleti üzenet cseréjét segítette elő és mintegy 12 000 ügy elindítását kezdeményezte. Az Europol a tagállamokban egyre több[10] nagy jelentőségű műveletet támogatott műveleti támogató szolgáltatás nyújtása és több mint 600 operatív elemzési jelentés révén. Az uniós szakpolitikai ciklus keretében elfogadott prioritások végrehajtását követően a tagállamok összesen 40 %-kal több információt szolgáltattak az elemzési munkafájlokhoz, továbbá az információszolgáltatás 60%-kal nőt az emberkereskedelem terén.

A határon átnyúló együttműködést és információcserét a Cepol által nyújtott uniós szintű képzés is támogatja. 2012-ben a Cepol közel 6 000 résztvevőnek nyújtott oktatást több mint 100 különböző képzési tevékenység során a pénzügyi bűncselekményektől a kábítószer-kereskedelmen, a közös nyomozócsoportokon, az emberkereskedelmen át a számítástechnikai bűnözésig terjedő témákban.

Az Eurojust továbbra is fontos szereplő a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködésben. A súlyos és szervezett bűnözés elleni küzdelem ahogy eddig, ezután is prioritást élvez az Eurojust által kezelt ügyek között. A szervezett bűnözés nem csak mint önálló jelenség, hanem mint más bűncselekményeket általánosan súlyosbító körülmény jelenik meg. Az Europol 2012-ben 231 szervezett bűnözéshez kapcsolódó ügyet vett nyilvántartásba, összehasonlítva a 2011-ben bejegyzett 197 üggyel.

A bűnözők üldözésének egy másik hatékony eszköze a közös nyomozócsoportok igénybevétele. Az Eurojust által nyújtott finanszírozás elősegíti, hogy a közös nyomozócsoportokat az operatív szükségletek alapján rövid időn belül is létrehozhassák. 2013 februárjáig az Eurojust – a közös nyomozócsoportok finanszírozásáról szóló második projekt keretében – 87 különböző közös nyomozócsoportot támogatott 252 beérkezett finanszírozási kérelem alapján. A legtöbb közös nyomozócsoport a kábítószerekre és az emberkereskedelemre összpontosít, azonban voltak olyanok, amelyek pénzmosást, csalást, korrupciót és szervezett rablásokat céloztak meg.

A „Tokió ügyben” a közös nyomozócsoportot Belgium, Franciaország és az Egyesült Királyság hozta létre az Eurojust és az Europol részvételével annak érdekében, hogy a Belgiumban és Franciaországban működő szervezett bűnözői csoport által toborzott drogfutárok hálózata után nyomozzanak, amely Brazíliából és néhány közép-afrikai országból Londonon keresztül Japánba szállított kábítószert. A közös művelet során számos letartóztatás történt Belgiumban és az Egyesült Királyságban. Ezt követően két személyt ítéltek el, az egyiket nyolc év szabadságvesztésre és 3780 EUR pénzbüntetésre, a másikat pedig hat év és hat hónap szabadságvesztésre és 30 000 EUR pénzbüntetésre.

A 2013-ban megteendő intézkedések

A Bizottság

· közzéteszi az első uniós antikorrupciós jelentést, ideértve a tagállamoknak szóló ajánlásokat is;

· javaslatot tesz a pénzmosásra vonatkozó büntetőjogi szankciókról szóló irányelvre;

· javaslatot tesz az Eurojust reformjára;

· kidolgozza a tiltott lőfegyver-kereskedelem elleni küzdelmet célzó politikai kezdeményezést az EU belső biztonságának védelmére;

· javaslatot tesz az új pszichoaktív anyagokra vonatkozó információcseréről, kockázatértékelésről és ellenőrzésről szóló, 2005. május 10-i 2005/387/IB tanácsi határozatot és a tiltott kábítószer-kereskedelem területén a bűncselekmények tényállási elemeire és a büntetésekre vonatkozó minimumszabályok megállapításáról szóló, 2004. október 25-i 2004/757/IB tanácsi kerethatározatot módosító egy-egy jogalkotási aktusra;

· előterjeszti az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló rendeletet annak érdekében , hogy javuljon az Európai Unió költségvetésének védelme és megerősödjenek az e területen folytatott a büntetőeljárások;

· elfogadja a cigarettacsempészet elleni küzdelemre vonatkozó átfogó stratégiáról szóló közleményt.

A tagállamokat arra ösztönözzük, hogy:

· gyors előrelépést tegyenek az Europol és a Cepol reformjaira irányuló javaslat tárgyalása terén, nagyobb hangsúlyt adva a bűnüldöző szervek állományának képzésére a határon átnyúló együttműködés megszilárdítása érdekében;

· zárják le az Európai Parlamenttel a bűncselekményekből származó jövedelemnek az Európai Unión belüli befagyasztásáról és elkobzásáról szóló irányelvről és a PNR-adatok bűnüldözési célú felhasználásáról szóló irányelvről folytatott párbeszédet;

· folytassák a vagyon-visszaszerzési hivatalaik forrásainak és hatáskörének fejlesztését;

· kövessék nyomon az európai információcsere-modellről szóló közleményben megfogalmazott ajánlásokat;

· tegyenek lépéseket az emberkereskedelem és a kábítószer-kereskedelem leküzdésére az EU stratégiákban meghatározottak szerint;

· kövessék nyomon a hamarosan elkészülő, első, 2013. évi uniós korrupcióellenes jelentésben meghatározott ajánlásokat;

· a következő politikai ciklusban hajtsák végre operatív cselekvési terveiket a következők tekintetében: emberkereskedelem, mobil szervezett bűnözői csoportok, az árucikkek konténerben való csempészete, szintetikus kábítószerek, Nyugat-Afrikából induló kábítószer-kereskedelmi útvonalak és a Nyugat-Balkánról eredő bűncselekmények.

2.2.        2. stratégiai célkitűzés: A terrorizmus, a radikalizálódás és a toborzás megelőzése

Az Europol szerint annak ellenére, hogy az uniós tagállamokban az elmúlt években csökkent a terrorista támadások száma, a terroristaveszély jelenleg rendkívül vegyes képet mutat (az Al-Kaida befolyása alatt álló, jobboldali, baloldali vagy anarchista, szeparatista, illetve egyetlen kérdéshez kapcsolódó terrorizmus), és lehetséges, hogy nő a magányos elkövetők és kisebb, független csoportok általi fenyegetettség. Ezen felül a Közel-Keleten, a Száhel-övezetben és Afrika szarván mutatkozó geopolitikai fejlemények hatással lesznek az európai biztonsági helyzetre. Az EU számára továbbra is veszélyt jelentenek különösen a konfliktus sújtotta területekre utazó és ott tevékenykedő radikális uniós polgárok, az úgynevezett külföldi harcosok, akik az ott szerzett tapasztalataikkal visszatérnek Európába.

Az Európai Unió számára továbbra is prioritás maradt a terrorizmus elleni küzdelem abban az évben, amikor a Toulouse-ban és Burgaszban történt támadások tragikus módon hívták fel a figyelmet a terrorista fenyegetés valódiságára.

A burgaszi támadást követően nagyra értékelték az Europol által a bolgár hatóságoknak nyújtott operatív támogatást. Ezen felül az EU AirPol hálózata, amely a repülőterek és az őket körülvevő területek biztonságáért felelős rendőri hatóságokból áll, iránymutatást adott ki az új biztonsági intézkedésekről és eljárásokról annak érdekében, hogy a hasonló támadásokat 24 órán belül megelőzzék.

Az AirPol hálózat, amely megbízatását a csomagtérben elhelyezett pokolgépekkel elkövetett 2010. évi jemeni támadást követően egy tanácsi határozat alapján kapta, megosztja a bevált gyakorlatokat és kapacitást épít a Bizottság bűnmegelőzésre és a bűnözés elleni küzdelemre vonatkozó programja alapján.

A terrorizmus továbbra is az Eurojust operatív tevékenységének prioritásai között szerepel[11]. Ezen felül 2012-ben az Eurojust továbbfejlesztette Terrorism Convictions Monitor (terrorista bűncselekményekkel kapcsolatban hozott ítéletek nyomon követése) elnevezésű kiadványának koncepcióját és tartalmát. E kiadvány áttekintést ad a terrorizmussal kapcsolatos tagállami jogi fejleményekről, valamint tartalmazza a kiválasztott ügyek jogi értékelését.

Az Eurojust és az Europol közös szervezésében 2012 decemberében megrendezésre került munkaértekezleten indiai és uniós terrorelhárítási szakértők vettek részt. A találkozó célja a közös érdekek meghatározása és a normák mérlegelése révén az igazságügyi együttműködés elősegítése volt.

Az európai terrorizmusellenes politika a megelőzésen alapul. Az uniós radikalizálódás-tudatossági hálózatot annak érdekében hozták létre, hogy Európa szerte összekösse a helyi szereplőket a radikalizálódás és az erőszakos szélsőségesség elleni küzdelemben (az első vonalban dolgozók, helyszíni szakértők, szociális munkások, elméleti szakértők, nem kormányzati szervezetek stb.). A radikalizálódás-tudatossági hálózat nyolc tematikus csoportban egyedülálló lehetőséget nyújt a tapasztalatok és az eredmények megosztására. A radikalizálódás-tudatossági hálózat munkájának eddigi eredményeit, amelyeket a politikai döntéshozókhoz is eljuttattak, 2013 januárjának végén egy magas szintű konferencián is megvitatták.

A radikalizálódás-tudatossági hálózat – különösen a külföldi harcosokkal foglalkozó munkacsoport – ajánlásai szintén hozzájárulnak azon uniós erőfeszítésekhez, amelyek a belső és külső biztonsági politikák közötti szinergia megerősítését célozzák.

A Bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem egyedi program olyan projekteket támogat, amelyek a radikalizálódás és az erőszakos szélsőségesség kérdésével foglalkoznak, különösképpen a területen dolgozók számára biztosított jobb képzés és tájékoztatás, a radikalizálódástól és a szélsőséges mozgalmakban való szerepvállalástól történő eltérítés, a terrorizmus áldozatai által tett vallomások terjesztése, valamint a terrorista propaganda ellensúlyozása révén. A résztvevő, többek között Belgiumban, Dániában, Németországban és az Egyesült Királyságban található szervezetek hajtják végre e programokat.

A terrorizmus megelőzésére tett erőfeszítések egyik másik példája, hogy az EU a robbanóanyag-prekurzorok forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló rendelet[12] révén a terroristák által esetleg felhasználható robbanóanyag-prekurzorokhoz való hozzáférés megelőzésére létrehozta a globális szinten legfejlettebb rendszert.

A Bizottság a tagállamokkal együttműködve jelenleg a vegyi, biológiai, radiológiai, nukleáris és robbanóanyagok (CBRN-E) uniós szintű biztonságára irányuló új javaslaton dolgozik. A fókuszba kerülnek az elkövetkező években végrehajtandó legmegfelelőbb fellépések, valamint a 2012-ben közzétett két eredményjelentésen alapuló, a CBRN-E területén elvégzett munkából (ideértve a felderítést) szerzett szinergia.

A Bizottság megkezdte a kritikus infrastruktúrák védelméről szóló irányelv[13] felülvizsgálatát, hogy 2013 első felében egy új megközelítésre vonatkozó javaslatot tegyen. A cél az, hogy a társadalom számára létfontosságú szolgáltatások működőképesek maradjanak. A kritikus infrastruktúra elvesztése vagy zavara súlyos következményekkel járna a társadalom számára.

A kritikus infrastruktúrák védelmére vonatkozó program által társfinanszírozott Poseidon projekt azonosította a fenyegetéseket és a gyenge pontokat mind a kritikus infrastruktúra, mind pedig a döntéshozatali mechanizmusok tekintetében, abból a célból, hogy javuljon a határon átnyúló utasforgalom biztonsága a Balti-tenger térségében. A többek között a kompforgalomra vonatkozó terrorizmus elleni stratégiákat érintő eredményeket a kísérleti tanulmány tartalmazza (Preventing Terrorism in Maritime regions — Case Analysis of Project Poseidon; A terrorizmus megelőzése a tengeri régiókban – a Poseidon projekt elemzése).

A különböző közlekedési módok közötti lényeges kapcsolatok egy szilárd terrorizmus elleni stratégiát kívánnak meg a kereskedelem stabilitásának védelme és a közlekedési hálózat biztonságába és védelmébe vetett bizalom fenntartása érdekében. 2012-ben a Bizottság közzétette a közlekedésbiztonságról szóló dokumentum[14], amely kiemel a terroristaveszély hatékony enyhítése szempontjából kulcsfontosságú számos területet. A dokumentum többek között javasolja egy általános biztonsági keretrendszer kialakítását a szállító vállalatok számára, amely magában foglalná a biztonsági programokat, védelmi tudatosság-növelő képzést és gyakorlatokat, a vészhelyzeti tervezést és a helyreállítási tervet.

A légi közlekedés biztonsága tekintetében a veszélyen alapuló fejlesztéseknek és a felderítési technológiáknak lépést kell tartaniuk a terroristacsoportok folyamatos innovációival. Befejezés előtt áll repülőtéri átvizsgáló berendezések EU-szerte alkalmazandó, összehangolt tanúsítási rendszerének létrehozása és a tudományos munka ésszerűsítése érdekében folyamatban van a nemzetközi koordináció. A Bizottság és a tagállamok aktívan támogatják az innovatív technológiai kísérleteket, amelyek célja a különféle (rakományt, poggyászt és személyeket érintő) veszélyek felderítésének javítása.

Az innovatív technológiák tesztelésével kapcsolatos számos kutatási tevékenységen felül a leghatékonyabb biztonsági modellek kidolgozása érdekében a Bizottság a tagállamokkal közösen proaktív felderítő tevékenységeket indított útjára, amelyek számos működési tesztelést foglaltak magukban, mind a 2012-es labdarúgó Európa-bajnokság alatt, mind pedig a tömegközlekedés és a középületek biztonsága terén.

A Bizottság például végrehajtja az ITRAP programot (a radioaktív anyagok tiltott kereskedelmének felderítésére irányuló program), hogy független értékelést nyújtson a piacon rendelkezésre álló sugárzást jelző berendezésekről, amelyeket a nukleáris és radioaktív anyagok felderítésére és azonosítására használnak.

A biztonsági rendszerek hatékony végrehajtásának sarokkövét a képzés jelenti. A Bizottság által támogatott konkrét fellépések egyik példája e téren az Európai Biztonsági Képzési Központ (EUSECTRA) létrehozása, amelynek célja egy biztonsági képzési program kifejlesztése a bűnüldöző szervek számára.

Az ATLAS, a terroristaellenes beavatkozó erők uniós hálózata – amelyet a Bizottság hozott létre és 2008 óta a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem egyedi programján keresztül finanszíroz – javítja az EU-n belüli különleges intervenciós egységek közötti együttműködést és válsághelyzetben (például terrorista támadás vagy túszejtés esetén) támogatja azok működését abban az esetben, ha a tagállamnak segítségre van szüksége. Emellett közös platformot hoz létre a képzéshez, a felszerelések megosztásához és a tagállamok határ menti területein folytatott szoros együttműködéshez.

A 2013-ban megteendő intézkedések

A Bizottság

· naprakésszé teszi az erőszakos szélsőségesség elhárításának uniós megközelítését a tagállamok bevált gyakorlatán alapuló uniós eszköztár kifejlesztése révén;

· fellépésekre tesz javaslatot a vegyi/biológiai/radiológiai/nukleáris anyagok és robbanóanyagok (CBRN-E) tekintetében;

· eszközöket dolgoz ki a terroristaveszély észlelésének növelésére valamennyi területen, ideértve a légiközlekedés-védelmi normákat is;

· javaslatot tesz a kritikus infrastruktúrák védelmére vonatkozó európai program új megközelítésére.

A tagállamokat arra ösztönözzük, hogy:

· fokozzák a az erőszakos szélsőségesség megelőzésére és elhárítására tett erőfeszítéseket;

· hajtsák végre a légiáru-védelemre vonatkozó cselekvési tervet;

· hozzák létre a szükséges adminisztrációs struktúrát a robbanóanyag-prekurzorokról szóló rendelet végrehajtása érdekében.

2.3.        3. stratégiai célkitűzés: A virtuális tér biztonságának növelése a polgárok és a vállalkozások számára

Egyre nagyobb teret nyer sokféle, internetes csalással kapcsolatos tevékenység, mint például az illegális internetes ügyletek, internetes pénzmosás („money muling”), és a hamis weboldalak. Az elmúlt két évben annak is tanúi lehettünk, hogy elterjedtebbé vált az internetes oldalak feltörése és az internetalapú illegális tevékenységék.

A számítástechnikai bűnözés elleni küzdelem nem pusztán az online környezetben elkövetett bűncselekmények korlátozását jelenti, hanem olyan biztonságos virtuális tér kialakítását is, ahol virágzó gazdasági és közösségi aktivitás alakulhat ki. Ez továbbra is prioritást jelent a Bizottság és a tagállamok számára, és az európai digitális menetrend révén szintén ezt kívánják elérni. A jobb megelőzés és a hatékonyabb reagáló képesség érdekében fontos, hogy uniós szinten egyesítsék az erőforrásokat. Stratégiai és műveleti szinten egyaránt jelentős intézkedések meghozatalára került sor.

Az Európai Unió 2013 februárjában elfogadott kiberbiztonsági stratégiája[15] átfogó jövőképet határoz meg, és bemutatja, hogy milyen intézkedéseket kell tenni ahhoz, hogy a polgárok jogainak határozott védelme és előmozdítása alapján az Unió a világ legbiztonságosabb online környezetévé váljon. A stratégiai cél a rugalmasság, valamint a hálózat- és információbiztonság megerősítése; a számítástechnikai bűnözés drasztikus visszaszorítása az uniós számítástechnikai védelmi politika kidolgozása; a kiberbiztonság ipari és technológiai erőforrásainak előmozdítása; a kutatás-fejlesztés (K+F) elősegítése; valamint a nemzetközi virtuális térre vonatkozó uniós szakpolitika erősítése.

A stratégia kiemeli az érintett szereplők közötti együttműködés és információcsere erősítésének szükségességét a korai felderítés és az összehangoltabb elhárítás biztosítása érdekében. A stratégia céljai kölcsönösen erősítik egymást. Például az ellenálló képesség, valamint a hálózat- és információbiztonság célkitűzése felöleli a köz-magán partnerségek erősítésére irányuló intézkedéseket, és a hálózatbiztonsági vészhelyzeteket elhárító csoportok (CERT-ek) felállítását is. Ez pedig elősegíti a számítástechnikai bűnözés elleni küzdelmet.

A stratégiát kísérő, a hálózat- és információbiztonságról szóló irányelvre irányuló javaslatban[16] szintén kiemelték az említett célkitűzéseket. A javaslat fő célja a belső piac zavartalan működésének biztosítása. A javaslat a nemzeti készültségi szint emelésére, az uniós szintű együttműködés erősítésére, valamint annak biztosítására irányul, hogy az alapvető szolgáltatások és infrastruktúra üzemeltetői megfelelő kockázatkezelést végezzenek, és a súlyos kiberbiztonsági eseményeket jelentsék be az illetékes nemzeti hatóságoknak.

A számítástechnikai bűnözés elleni küzdelemben fontos lépést jelent, hogy 2013 elején az Europolon belül létrejött a Számítástechnikai Bűnözés Elleni Európai Központ. A központ – az Eurojusttal szorosan együttműködve – erősíti az EU-nak azt a képességét, hogy felvegye a küzdelmet a számítástechnikai bűnözés jelentette növekvő és egyre összetettebbé váló fenyegetéssel, emellett betölti a kapcsolattartó pont szerepét a számítástechnikai bűnözéssel összefüggő kérdésekben. A központ gondoskodik a következőkről: hatékonyabb uniós szintű operatív támogatási kapacitás a határon átnyúló számítástechnikai bűnözés ellen, különleges stratégiai és fenyegetés-értékelések, valamint célzottabb képzés és K+F, amelynek eredményeként a számítástechnikai bűnözés leküzdésére szolgáló különleges eszközök kifejlesztésére kerül sor. A központ emellett elősegíti az együttműködést az összes érintettel, a bűnüldöző szervektől eltérő érdekelteket is ideértve. Figyelemmel a jelenség természeténél fogva több országot érintő jellegére, valamint a nemzetközi együttműködés szükségességére, a Számítástechnikai Bűnözés Elleni Európai Központ képes lesz arra, hogy közvetítsen az uniós bűnüldöző szervek és egyéb nemzetközi szereplők, például az Interpol között, továbbá hasznosítsa az egyéb szereplők, mint például az IKT-iparág, illetve a Bejegyzett Nevek és Számok Internetszervezete (ICANN) erőfeszítéseit.

A központ a Bizottság közvetítésével hangot adhat majd az aggodalmainak és javaslatokat fogalmazhat meg az internet irányításával összefüggő kérdésekben. A központ emellett kapcsolatban áll a Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökséggel (ENISA), amely hálózat- és információbiztonsági elemzéseket gyűjt és készít, támogatást nyújt a tagállamoknak az adatsértési jelentésekre vonatkozó összehangolt megközelítés kidolgozásához, a CERT-kapacitások építéséhez, valamint a végfelhasználók tudatosságának erősítéséhez. Az ENISA megbízatásának tervezett megújítása révén gondoskodni fognak arról, hogy az intézmény az elkövetkező évek során is támogatást nyújtson a tagállamok és a Bizottság számára.

A 2012-ben felvállalt stratégiai kezdeményezések további példája az EU és az Egyesült Államok által indított „a gyermekek online szexuális bántalmazása elleni globális szövetség” elnevezésű kezdeményezés. A szövetség – amelyhez az indulásakor 48 ország csatlakozott szerte a világon – hozzájárul az online gyermekpornográfia elleni világméretű együttműködés kialakításához. Az országok közös célkitűzések és célok érdekében történő összefogása révén várhatóan több gyermekkorú áldozatot azonosítanak és mentenek meg, hatékonyabban üldözik az elkövetőket, és eredményesebben előzik meg a bűncselekmények elkövetését, továbbá csökkentik a gyermek szexuális zaklatásáról készült képek online elérhetőségét. A gyermekbarát internet európai stratégiája[17] még tovább erősíti a megelőzési intézkedéseket annak révén, hogy meghatározza azokat a gyermekek biztonságára vonatkozó intézkedéseket, amelyek a felkészítésre és a védelemre alapozva a gyermekek felelősségteljes internethasználatát hivatottak előmozdítani.

Az információs rendszerek elleni támadásokról szóló irányelvre irányuló – az Európai Parlament és a Tanács által jelenleg tárgyalt – javaslat[18] célja a tagállamok büntetőjogi jogszabályainak közelítése a számítástechnikai bűnözés terén, valamint az informatikai rendszerekhez való jogosulatlan hozzáférésre, a rendszerbe és az adatokba való jogosulatlan beavatkozásra, és a számítógépes adatok jogosulatlan megszerzésére vonatkozó fogalommeghatározások és szankciók bevezetése. A javaslat emellett büntetni rendeli az említett bűncselekmények elkövetéséhez használt eszközök előállítását, árusítását, használatra történő beszerzését, behozatalát és forgalomba hozatalát. Már csupán hat uniós tagállamban nem került sor a számítógépes bűnözés elleni budapesti egyezmény megerősítésére.

Ezenfelül a szervezett és súlyos nemzetközi bűnözés elleni küzdelem uniós szakpolitikai ciklusán belül a számítástechnikai bűnözés képezi a nyolc operatív együttműködési terület egyikét. A tagállamoknak Románia vezetésével különleges intézkedéseket kell végrehajtaniuk, amelyek kiterjednek az egyes tagállamokban a jogalanyokat és a polgárokat érintő adatsértésekre, kiberbiztonsági incidensekre, és számítástechnikai bűncselekményre vonatkozó nemzeti jelentéstételi rendszerek felállítására, az internet irányításának olyan megerősítésére, hogy a tagállami hatóságok jogos bűnüldözési célokból azonosíthassák a virtuális tér felhasználóit, és gyengíthessék a nagyméretű informatikai támadásokat elősegítő eszközöket (zombihálózatokat).

A Bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem egyedi program társfinanszírozást biztosít ahhoz, hogy elősegítsék a tagállamok számítástechnikai bűnözéssel szemben küzdelemre való képességének kiépítését, és előmozdítsák a több országra kiterjedő, valamint a köz- és a magánszféra közötti együttműködést. A közelmúltbeli sikeres projektek közé tartozott a nemzeti kiválósági központok hálózatának létrehozása a kutatók, az elméleti szakértők és a bűnüldözés gyakorlati szakemberei közötti együttműködési kezdeményezések előmozdítása érdekében, amelynek eredményeként a számítástechnikai bűnözés megértésére, felderítésére és leküzdésére szolgáló, kézzelfogható eszközök jöttek létre. A Bizottság jelenleg összesen nyolc ilyen központot finanszíroz. Mostanáig a Bizottság mintegy 5 millió EUR-val járult hozzá a tagállamok számítástechnikai bűnözés elleni küzdelemre vonatkozó képzési és kutatási kapacitásainak kiépítéséhez.

A 2013-ban megteendő intézkedések

A Bizottság

· gondoskodik arról, hogy az Europolon belüli Számítástechnikai Bűnözés Elleni Európai Központ fontos lépéseket tegyen a teljes működőképesség elérése felé;

· az Európai Unióban végrehajtja az uniós kiberbiztonsági stratégiát;

· támogatja az EU-n belüli, egységes, magas szintű hálózat- és információbiztonságra irányuló intézkedéseket megállapító irányelv-javaslat elfogadását, és Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség új megbízatásának teljesítését;

· továbbra is támogatja, fejleszti és bővíti a gyermekek online szexuális bántalmazása elleni globális szövetséget.

A tagállamokat arra ösztönözzük, hogy

· szorosan működjenek együtt Számítástechnikai Bűnözés Elleni Európai Központtal;

· szorosan működjenek együtt az Eurojusttal és az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökséggel;

· hajtsák végre a számítástechnikai bűnözésre vonatkozó operatív cselekvési tervet a szakpolitikai cikluson belül;

· kövessék a gyermekek online szexuális bántalmazása elleni globális szövetség közös szakpolitikai célkitűzéseit, és tegyenek konkrét intézkedéseket azok elérésére;

· támogassák az Európa Tanács számítástechnikai bűnözésről szóló budapesti egyezményének megerősítését és végrehajtását.

2.4.        4. stratégiai célkitűzés: A biztonság megerősítése a határigazgatás révén

A Bizottság 2011 decemberében előterjesztette az európai határőrizeti rendszerről (Eurosur) szóló jogalkotási javaslatot. A javaslat elfogadása, amire előreláthatóan 2013-ban kerül sor, közös keretet biztosít a tagállamok és az uniós ügynökségek számára az illegális migráció és a határon átnyúló bűnözés elleni küzdelem céljából folytatott közel valós idejű, nemzeti és európai szintű információmegosztás és az ügynökségek közötti együttműködés számára. Az Eurosur emellett hozzájárul a migránsok védelmének erősítéséhez és életük megóvásához.

Számos nemzeti hatóság, így a határőrség, a rendőrség, a parti őrség és a tengerészet bevonásával nemzeti határőrizeti koordinációs központokat hoztak létre a déli és keleti külső határok mentén elhelyezkedő 18 schengeni országban, amelyek elsőként csatlakoznak majd az EUROSURHOZ. A Frontex kísérleti jelleggel hozzákapcsolta ezt a 18 nemzeti koordinációs központot a EUROSUR hálózathoz.

A Külső Határok Alap az EUROSUR keretében jelentős regionális határőrizeti rendszereket finanszírozott, lehetővé téve, hogy javuljon a schengeni térség külső határainak ellenőrzése. A Külső Határok Alap támogatást nyújtott a SIVE (Sistema Integrado de Vigilancia Exterior) elnevezésű integrált spanyol határőrizeti rendszer számára, amely különösen a Gibraltári-szorosra, a Kanári- és a Baleári-szigetekre, valamint a Földközi-tenger déli partvonalára összpontosított. A Külső Határok Alap jelentős hozzájárulást nyújtott a francia part-őrizeti rendszerhez is.

A Bizottság 2013 elején elfogadta a határregisztrációs rendszerről, valamint a regisztráltutas-programról szóló két jogalkotási javaslatból álló, úgynevezett intelligens határellenőrzési csomagot, azzal a kettős céllal, hogy megerősítse a határok biztonságát, és megkönnyítse a harmadik országbeli állampolgárok utazását és belépését.

Sokéves fejlesztést és tesztelést követően teljes mértékben működőképessé válik a Schengeni Információs Rendszer (SIS II), amely további eszközöket biztosít a határigazgatás számára. Ezzel egyidejűleg a Vízuminformációs Rendszer (VIS) világszerte történő fokozatos kiépítése tovább erősíti a biztonságot.

A Bizottság segítséget nyújt Görögországnak a menekültüggyel és a migráció kezelésével kapcsolatos – határigazgatási elemet is tartalmazó – cselekvési terv végrehajtásához, hogy javítsa Görögország képességét külső határainak – különösen a Törökországgal közös külső határának – megfelelőbb ellenőrzésére.

A vámügyi határigazgatás terén folytatódott a közös kockázatkezelés megvalósítására irányuló munka, a Bizottság pedig előterjesztette a vámügyi kockázatkezelésről és az ellátási lánc biztonságáról szóló közleményt[19]. E közlemény célja, hogy elősegítse az intézménnyel az ajánlásokról folytatandó vitát annak érdekében, hogy megvalósuljanak a jelenlegi helyzet közös javításának feltételei. Továbbá, a magas szintű légiáru-védelmi biztonsági tervnek megfelelően folytatódott az együttműködés a szállítási hatóságokkal és a kereskedőkkel, hogy gondoskodjanak az ügyfelek számára már jelenleg is biztosított adatminőség javításáról.

A Frontex támogatást nyújtott a biztonság megerősítéséhez különféle tevékenységei révén, amelyek végzését megkönnyítette megbízatásának kiszélesítése. A tagállamok határigazgatási szolgálataival szorosan együttműködve továbbfejlesztette a Frontex Kockázatelemzési Hálózatot, továbbá rendszeres és eseti kockázatelemezést biztosított az EU külső határain megvalósuló illegális migráció tekintetében. A külső határok valamennyi problémás szakaszán közös műveleteket végeztek. A Frontex folytatta az operatív együttműködést a többi érintett uniós ügynökséggel, mint például az Europollal, az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatallal és az Európai Unió Alapjogi Ügynökségével. A Frontex segítséget nyújtott továbbá a tagállamoknak a közös visszatérési műveleteknek az EU visszatérési politikájának megfelelő megszervezéséhez.

A Frontex által koordinált, az illegális migráció és a kábítószer-csempészet kezelésére irányuló 2011-es és 2012-es INDALO közös művelet keretében folyatott sikeres együttműködést követően a Bizottság arra ösztönözte a Frontexet, az Europolt, a Centre de Coordination pour la lutte antidrogue en Méditerranée-t (CeCLAD-M, a kábítószerek elleni küzdelem földközi-tengeri koordinációs központja), valamint a kábítószerek tengeri felderítésének operatív elemzőközpontját (MAOC-N), hogy öntsék hivatalos formába az együttműködésüket, összhangban az Eurosur rendeletre irányuló javaslattal.

Ezenfelül, a Frontex rendelet 2011 végi hatálybalépését követően a Bizottság sürgette a Frontexet és az Europolt, hogy véglegesítsék azokat a szabályokat, amelyek lehetővé teszik az illegális migrációt és az emberkereskedelmet elősegítő, határon átnyúló bűncselekményekkel kapcsolatos személyes adatoknak továbbítását a Frontextől az Europol számára.

2012-ben komoly előrehaladást értek el a felülvizsgált Frontex rendelet új alapjogi rendelkezéseinek végrehajtása terén. Létrejött és megkezdte munkáját az Alapjogi Fórum, valamint sor került az alapjogi tisztviselő kinevezésére.

A határőrségek és a vámhatóságok közötti együttműködés javítására irányuló erőfeszítések 2012-ben is fontos tevékenységi területet jelentettek. A cél a kereskedelem és az utazás megkönnyítése, valamint az egész Unió biztonságának erősítése, többek között összehangolt ellenőrzések, információcsere, képzés, közös kockázatelemzés és közös műveletek révén. Néhány tagállamban már jelenleg is léteznek olyan korszerű megoldások, amelyek bevált gyakorlatként szolgálhatnak. Finnország például rendőrökből, vámtisztekből és határőrökből álló felderítő, nyomozó és elemző csoportokat hozott létre, amelyek nagyobb hatékonyságot biztosítanak a súlyos bűnözés elleni küzdelemben.

A Külső Határok Alap támogatta a tagállamok erőfeszítéseit a hamis és meghamisított személyazonosító és úti okmányok elleni küzdelemben, kiváltképpen a határőrök által, és a konzulátusokon az okmányok eredetiségének ellenőrzésére használt különleges berendezések beszerzését. A Külső Határok Alap emellett hozzájárult a FADO (hamis és eredeti okmányok online) webalapú eszköz fejlesztéséhez, amely elősegíti a tagállamok közötti információcserét a felderített hamis okmányokra vonatkozóan.

A 2013-ban megteendő intézkedések

A Bizottság

· támogatja az EUROSUR 2013. október 1-jén történő elindítását;

· gondoskodik arról, hogy a Schengeni Információs Rendszer (SIS II) a tavasz folyamán teljes mértékben működőképessé váljon.

A tagállamokat arra ösztönözzük, hogy

· gondoskodjanak arról, hogy a határőrizetért felelős valamennyi nemzeti hatóság együttműködjön a nemzeti koordinációs központokon keresztül;

· érjenek el gyors előrehaladást a határregisztrációs rendszerről és a regisztráltutas-programól szóló javaslatok tárgyalása során;

· állapodjanak meg a határőrizeti és vámügyi szervek között együttműködés bevált gyakorlataira vonatkozó közös ajánlásokról annak érdekében, hogy az EU valamennyi külső határán azonos szintű biztonságot és szolgáltatást garantáljanak, és csökkentsék az ellenőrzések költségeit;

· vitassák meg és fogadják el a vámügyi kockázatkezelés és az ellátási lánc biztonságának javítására irányuló közös ajánlásokat;

· a szakpolitikai cikluson belül hajtsák végre az illegális migrációra vonatkozó operatív cselekvési tervet.

Az ügynökségeknek

· tovább kell fejleszteniük a külső határokon jelentkező illegális migráció és határon átnyúló bűnözés felderítése és megelőzése terén folyatott együttműködésüket (Frontex, Europol, MAOC-N és CeCLAD-M);

· meg kell tenniük az ahhoz szükséges intézkedéseket hogy a személyes adatokat a módosított Frontex rendeletnek megfelelően továbbítsák az Europol számára (Frontex és Europol).

2.5.        5. stratégiai célkitűzés: Európa válságokkal és katasztrófákkal szembeni ellenállóképességének javítása

Az EU megerősítette kockázatkezelési kapacitását a természeti és ember által okozott katasztrófa kockázatok tekintetében, hogy hatékonyabban allokálja a forrásokat, és megerősítse az Unió megelőzési és készültségi kapacitását.

A szolidaritási klauzula (az EUMSZ 222. cikke) végrehajtási szabályaira irányuló javaslat átfogó keretet biztosít azokra a különleges fenyegetéssel vagy kárral járó helyzetekre, amelyek túllépnek az érintett tagállam(ok) katasztrófa-elhárítási képességén. 2012 decemberében elfogadták a Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének a szolidaritási klauzula végrehajtási szabályaira vonatkozó együttes javaslatát[20].

A biztonsági kockázatok hatékony kezelése érdekében szilárd kockázatelemzési módszert kell létrehozni és alkalmazni. Az EU közös módszertani megközelítést alakít ki a biztonsági kockázatok értékelése céljából. Komoly munkát végeztek a szándékos rosszindulatú fenyegetésekkel kapcsolatos kockázatok elemzése tekintetében, nem utolsó sorban a légi közlekedés biztonsága (légiáru, folyadékok tilalma) terén. 2012 decemberében a Tanács felszólította a Bizottságot, hogy a légi közlekedés biztonságának egész területére terjessze ki ezt a módszertani megközelítést.

A természeti és ember által okozott katasztrófákkal szembeni ellenálló képesség fokozása tekintetében több intézkedést hajtottak végre az uniós katasztrófa-kockázati szakpolitikai keret végrehajtása céljából[21]. A tagállamok különböző mértékű előrehaladást értek el a 2010. évi bizottsági iránymutatásnak[22] megfelelő nemzeti kockázatelemzések elvégzése tekintetében. A Bizottság mostanáig az uniós polgári védelmi mechanizmusban részt vevő 12 országtól kapott visszajelzést (a Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Németország, Magyarország, Olaszország, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Szlovénia, Svédország és az Egyesült Királyság), amelyek különböző mértékben részletezik a nemzeti kockázatelemzést. Ez rávilágít arra, hogy a javítani kell a katasztrófákra vonatkozó adatszolgáltatást és a kockázatkezelés összehasonlító megközelítéseit. A fentiek alapján a Bizottság jelenleg az Uniót a jövőben fenyegető természeti és ember által okozott katasztrófák ágazatközi áttekintésén dolgozik, amely várhatón 2013-ra készül el. Ezt követően 2014-ben még átfogóbb munka kezdődhet, amely alaposabban figyelembe veszi a biztonsági kockázatokat.

Az új uniós polgári védelmi mechanizmusra irányuló bizottsági javaslat[23] továbbra is a felkészültséggel és az elhárítással azonos hangsúlyt helyez a megelőzése, továbbá olyan előírásokat tartalmaz, amelyek célja a polgári védelmi politika keretén belüli kockázatelemzés továbbfejlesztése.

A Bizottság emellett folyamatosan előmozdította a partneri felülvizsgálati eljárásokat, amelyek a tapasztalatcsere hatékony módját jelentik, javítják az irányítást és a politikai döntéshozatalt a katasztrófakockázat-kezelés területén. az Egyesült Királyság volt az első ország, amely 2012-ben önként vállalkozott arra, hogy részt vesz egy ilyen „kísérleti” partneri felülvizsgálati eljárásban, amelyet három (olasz, finn és svéd) „partner” végzett. A Bizottság az UNISDR-rel és az OECD-vel együttműködve segítséget és támogatást nyújtott ehhez. A megállapításokat ismertető, előreláthatóan 2013 tavaszán napvilágot látó jelentés felöleli a bevált módszereket, a javításra szoruló területeket, és a további előrelépés megvalósításának módjára vonatkozó ajánlásokat. Az eredményeket hasznosítani fogják a Bizottság jelenlegi munkálatai során is, amelyek célja, hogy katasztrófa-megelőzési iránymutatást dolgozzon ki a helyes gyakorlat alapján.

A Bizottság továbbá 2013-ban megnyitja a jelenlegi megfigyelési és tájékoztatási központra (DG ECHO) épülő Európai Veszélyhelyzet-reagálási Központot, amely tovább erősíti az EU katasztrófákra való reagálási képességét.

Komoly munkát végeztek, hogy még inkább ésszerűsítsék a különböző uniós válságkezelési kapacitásokat, és megerősítsék a közöttük létrejövő szinergiákat. A felülvizsgált uniós válságkoordinációs szabályozás eljárásainak és az integrált helyzetfelismerési és -elemzési képesség kialakításának célja integráltabb és hatékonyabb megközelítés megvalósítása.

2012-ben több fontos intézkedést történt annak érdekében, hogy megerősítsék a Bizottság és az érintett ügynökségek keretében működő, több ágazatra kiterjedő és ágazatspecifikus központok hálózatépítését. Ez felöleli a kockázat- és válságkezelési együttműködési megállapodások megkötését, valamint új nagy hatásfokú és rugalmas kommunikációs eszközök létrehozását. A 2012-ben a Bizottság Belügyi Főigazgatósága keretén belül létrehozott Stratégiai Elemző és Reagálási Központ lehetővé tette olyan új biztonsági kockázat értékelési és kezelési módszerek és gyakorlatok meghonosítását, amelyek összefogják a Bizottság érintett szervezeti egységeiben meglévő szakértelmet és a szakértői közösséget, például a szállítás és az energia területén, továbbá figyelembe veszik az Európai Unió Helyzetelemző Központja, az uniós ügynökségek és a tagállami szolgálatok fenyegetettség értékelését.

Az uniós válságkezelési és kockázatértékelési kapacitás erősítése szükségessé teszi a minősített adatok cseréjét. Ebből a szempontból fontos előrelépést jelent annak a jogi keretnek a létrejötte, amely lehetővé teszi az uniós ügynökségek számára a minősített adatok cseréjét.

A 2013-ban megteendő intézkedések

A Bizottság

· támogatja a kockázatelemzési módszerek javítására, valamint a kockázatkezelési tevékenységekre vonatkozó tapasztalatok cseréjét és átadását az uniós tagállamok között, illetve harmadik országok számára is;

· elkészíti a természeti és ember által okozott katasztrófák első, ágazatokon átívelő áttekintését;

· katasztrófa-megelőzési iránymutatást készít a helyes gyakorlatok alapján;

· továbbra is elősegíti az EU-nak a biztonsági kockázatokra vonatkozó elemzések végzéséra vonatkozó képességét.

A tagállamokat arra ösztönözzük, hogy

· véglegesítsék és rendszeresen frissítsék nemzeti kockázatelemzéseiket, és indítsanak kezdeményezéseket a katasztrófa és biztonsági kockázatok felmérésének javítása, a kockázatkezelési tervezés elősegítése, valamint az uniós támogatásban részesülő infrastrukturális beruházások katasztrófákkal szembeni ellenállóvá tétele érdekében, továbbá vállalják önként nemzeti kockázatkezelési politikáik partneri felülvizsgálatát;

· fogadják el a szolidaritási klauzula végrehajtási szabályaira irányuló javaslatot.

3.           A biztonsági politikák egységesítése és ésszerűsítése

A belső biztonsági politika valamennyi részt vevő szereplő – az uniós intézmények, a tagállamok és az uniós ügynökségek – közös ütemtervére épül. 2012-ben az Európai Parlament kiadta a belső biztonsági stratégiára vonatkozó első véleményét, amelyben nagy vonalakban támogatta a stratégia öt célkitűzését[24].

A tagállamok közötti együttműködés komoly értéket képvisel majd az EU belső biztonságát érő fenyegetések elhárítása tekintetében. Az erőforrások egyesítése és a fellépések uniós szintű egységesítése hatékonyabb és kevésbé költséges annál, mintha külön-külön járnának el. Az uniós ügynökségekre különleges szerep hárul e tekintetben.

3.1.        Egységesítési munka

A Bizottság 2013 márciusában javaslatot terjesztett elő az Europol és a Cepol reformjára a két ügynökség egyesítése révén, valamint közzétette az európai bűnüldözési képzési rendszerről szóló közleményt.

Az Europol és az Eurojust reformjának az az átfogó célja, hogy javítsák az ügyönségek hatékonyságát és eredményességét a súlyos és szervezett bűnözés és a terrorizmus által jelentett biztonsági fenyegetés elhárítása terén. Az Europol bűnözési fenyegetések és tendenciák feltérképezésére vonatkozó képességének javítása tovább erősíti az Uniónak és a tagállamoknak a bűnszövetkezetekre és azok káros társadalmi és gazdasági hatására adott válaszát annak révén, hogy javítja azt a támogatást, amelyet az Europol nyújthat a tagállamoknak, fokozott koordinációt és szinergiákat biztosítva a tagállamok által folytatott műveletekhez, és megfelelőbb támogatást nyújtva az EU súlyos és szervezett bűnözésre vonatkozó szakpolitikai ciklusához.

A Cepol és az Europol egymást kiegészítő megbízatással rendelkezik, ugyanis a Cepol képzések révén támogatja az uniós bűnüldözési együttműködés kultúrájának fejlesztését. A Cepol és az Europol javasolt egyesítése következtében a képzések jobban megfelelnének azoknak a tényleges képzési igényeknek, amelyet a Bizottság által egyidejűleg elfogadott európai bűnüldözési képzési rendszer állapít meg, és még inkább azokra fókuszálnának. A szűkös pénzügyi és emberi erőforrások összegyűjtése lehetővé tenné, hogy az EU összességében több képzést biztosítson. Szükség szerint átcsoportosítható nemzeti szintű erőforrások szabadulnának fel annak révén, hogy az Europol szolgáltatásai operatívabbá válnak, és a képzések az EU prioritást jelentő szükségleteire irányulnak.

A Számítástechnikai Bűnözés Elleni Európai Központ további példát nyújt a számítástechnikai bűnözés hatékonyabb leküzdése céljából történő egységesítésre. Az online csalások, gyermekzaklatások és egyéb bűncselekmények ügyében folytatott nyomozások áldozatok és gyanúsítottak százait érintik a világ különböző pontjain. A nemzeti rendőri erők önállóan nem képesek ilyen nagyságrendű műveleteket sikeres végrehajtására. Egyetlen bűnözési forma sem annyira nemzetközi mint a számítástechnikai bűnözés, amely összehangolt, együttműködő, és határokon átívelő stratégia elfogadását követeli meg a bűnüldöző hatóságoktól, amelybe a polgárokat és az érdekelt magánfeleket is be kell vonni.

A finanszírozási szabályok egységesítése eszköz jelent az erőforrások célzottabb felhasználásának biztosítására. 2012-ben a Bizottság javaslatot tett a Belső Biztonsági Alap létrehozására a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó új pénzügyi terv keretében. Az egyik javasolt újítást az jelenti, hogy valamennyi alapra megosztott irányítást alkalmaznának (korábban ez nem vonatkozott a Bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem egyedi programra), vagyis közvetlenül a tagállamok kezelnék a rendelkezésre álló forrásokat.

3.2.        A belső és a külső dimenzió közötti következetesség biztosítása

Mivel a fenyegetések részben az Unió határain kívülről érkeznek, a külső biztonsági szereplőkkel, harmadik országokkal és szervezetekkel folytatott, megerősített együttműködés döntő fontosságú a sikeres biztonsági politikák kialakításához.

A biztonsági belső és külső dimenziója közötti összhang fokozására irányuló, szélesebb körű erőfeszítés keretében a Politikai és Biztonsági Bizottság (PBB) és a Belső Biztonsági Állandó Bizottság (COSI) azon dolgozott, hogy végrehajtsa a közös biztonság- és védelempolitika, valamint a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülése érdekében tevékenykedő szereplők közötti kapcsolatok erősítésére irányuló ütemtervet, valamint hogy továbbfejlessze az olyan egyéb területek közötti szinergiákat, mint például a kiberbiztonság, a kritikus infrastruktúra védelme és a terrorelhárítás. Az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) és az érintett ügynökségek (pl. az Europol és a Frontex) között szintén szorosabb összeköttetéseket alakítottak ki. 2012-ben két PBB-COSI ülést szerveztek, amelyeken eszmét cseréltek az Unió tevékenységeinek földrajzi dimenzióiról (Nyugat-Balkán, Száhel, Líbia), 2013 februárjában pedig a Maliban fennálló helyzetre összpontosító PBB-COSI ülésre került sor.

Az érintett harmadik országokkal és szervezetekkel folytatott politikai párbeszédek során jelenleg már rendszeresen napirendre kerülnek belső biztonsági kérdések, amelyek az érintett stratégiai partnerségekben és megállapodásokban is szerepet kapnak. A dél-mediterrán országokkal kialakítandó mobilitási, migrációs és biztonsági partnerségekre irányuló párbeszédek elindítása további eszközt jelent a külső partnerekkel belső biztonsági ügyekben folytatott együttműködés erősítésére. Hasonlóképpen, az előcsatlakozási folyamat, és kiváltképpen az öt nyugat-balkáni ország számára kialakított vízumliberalizáció utáni ellenőrzési mechanizmus keretében zajló jelenlegi tevékenység, a koszovói vízumliberalizációs menetrend végrehajtása, valamint a Törökország tekintetében kidolgozott pozitív menetrend hatékony eszközként szolgálnak ahhoz, hogy segítséget nyújtsunk a harmadik országoknak jogi keretüknek és operatív kapacitásuknak a biztonság terén meglévő uniós vívmányokkal és normákkal való összehangolásához.

Az uniós Stabilitási Eszköz keretében az EU határain kívül is finanszíroznak olyan különleges intézkedéseket, amelyek globális fenyegetések elhárítására irányulnak, és így erősítik az Unió belső biztonságát.

3.3.        Felkészülés a jövőre: a hetedik biztonságpolitikai kutatási program és az azt követő időszak

2007 óta a Bizottság közel 1,4 milliárd euróval finanszírozta a hetedik biztonságpolitikai kutatási programot. Több mint 250 projekt részesült finanszírozásban az érdekeltek jelentős mértékű bevonása mellett. Napirendre került az e jelentésben tárgyalt témák többsége, így a robbanószerkezetek elleni tevékenység, a CBRN cselekvési terv, a radikalizáció és a határbiztonság.

A Bizottság 2012 júliusában közzétette a „Biztonsági iparpolitika – Cselekvési Terv az innovatív és versenyképes biztonsági iparágért” című közleményt[25]. A cselekvési terv további intézkedéseket irányoz elő az Unió biztonsági piacának összehangolása, valamint a kutatás és a piac közötti eltérés megszüntetésére, különösen a CBRN védelem, a határbiztonság és a válságkezelés/polgári védelem szabványosítása révén.

4.           Következtetés

A belső biztonsági stratégia végrehajtása megfelelően halad. Amint e jelentés bemutatta, az öt célkitűzés alapján sok intézkedésre került sor. Mindazonáltal még van mit tenni. 2013-ban továbbra is a szervezett bűnözés számít az EU belső biztonságát fenyegető egyik legfontosabb kezelendő kihívásnak. A fenyegető veszélyekre példa a pénzmosás, a korrupció, az emberkereskedelem és a mobil szervezett bűnözői csoportok tevékenysége. A számítástechnikai bűnözés továbbra is rendkívül aggasztó. 2013-ban további fontos kihívást jelent az egyre terjedő erőszakos szélsőségesség elhárítására szolgáló eszközök javítása.

A belső biztonsági stratégia végrehajtásáról szóló következő, és egyben legutolsó jelentés 2014 közepén kerül előterjesztésre. A jelentés megvizsgálja, hogy teljesültek-e a belső biztonsági stratégia célkitűzései, továbbá mérlegeli a belső biztonság terén a jövőben jelentkező kihívásokat.

1. melléklet: A 2011 és 2014 között tervezett fellépések áttekintő ábrái

 

[1]               COM(2013) 45/3.

[2]               COM(2013) 44/2.

[3]               COM(2013) 42 final.

[4]               COM(2012) 363 final.

[5]               COM(2011) 654 final.

[6]               COM(2012) 85 final.

[7]               HL L 186., 2012.7.14.,4. o. (Ausztrália) és HL L 215., 2012.8.11., 5. o. (Egyesült Államok).

[8]               Az emberkereskedelem megelőzéséről és az ellene folytatott küzdelemről, valamint az áldozatok védelméről szóló 2011/36/EU irányelv.

[9]               COM(2012) 735 final.

[10]             2011-hez képest 43%-os növekedés.

[11]             Az Eurojust 2012-ben összesen 32 terrorizmussal kapcsolatos ügyet vett nyilvántartásba, ideértve a terrorizmus finanszírozását érintő ügyeket is.

[12]             2010/0246 (COD).

[13]             Az európai kritikus infrastruktúrák azonosításáról és kijelöléséről, valamint védelmük javítása szükségességének értékeléséről szóló 2008/114/EK tanácsi irányelv

[14]             SWD(2012) 143 final.

[15]             JOIN(2013) 1 final.

[16]             COM(2013) 48 final.

[17]             COM(2012) 196.

[18]             COM(2010) 517 végleges.

[19]             COM(2012) 793 final.

[20]             JOIN(2012) 39 final.

[21]             Amelyeket a természeti csapások és az ember okozta katasztrófák megelőzésére irányuló közösségi koncepcióról szóló közleményben (COM(2009) 82) ismerttettünk

[22]             SEC(2010) 1626 végleges, elérhető a következő címen: http://ec.europa.eu/echo/civil_protection/civil/pdfdocs/prevention/COMM_PDF_SEC_2010_1626_F_staff_working_document_en.pdf

[23]             COM(2011) 934 végleges.

[24]             Borsellino jelentés, Az Európai Parlament 2012. május 22-i állásfoglalása az Európai Unió belső biztonsági stratégiájáról ((2010)2308 (INI))

[25]             COM(2012) 417 final.