5.2.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 45/106

—

tekintettel a Bizottságnak a Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2013)0090 – C7-0046/2013),

—

tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodásra (1) (a 2006. május 17-i intézményközi megállapodás) és különösen annak 28. pontjára,

—

tekintettel az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1927/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) (EGAA-rendelet),

—

tekintettel a 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 28. pontjában említett háromoldalú egyeztetésre,

—

tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság levelére,

—

tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A7-0111/2013),

A.

mivel az Európai Unió létrehozta a megfelelő jogalkotási és költségvetési eszközöket ahhoz, hogy további támogatást nyújtson a világkereskedelem fő strukturális változásainak következményei miatt elbocsátott munkavállalóknak, és támogassa újbóli munkaerő-piaci beilleszkedésüket;

B.

mivel az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) hatályát a 2009. május 1. és 2011. december 30. között benyújtott kérelmek tekintetében kiterjesztették az olyan munkavállalók támogatására, akik közvetlenül a pénzügyi és gazdasági világválság miatt veszítették el állásukat;

C.

mivel az Unió által az elbocsátott munkavállalók részére nyújtott pénzügyi segítségnek dinamikusnak kell lennie, és azt a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban kell rendelkezésre bocsátani, összhangban a 2008. július 17-i egyeztető ülésen elfogadott európai parlamenti, tanácsi és bizottsági közös nyilatkozattal, és kellően figyelembe véve a 2006. május 17-i intézményközi megállapodást az EGAA igénybevételéről szóló határozatok elfogadása tekintetében;

D.

mivel Olaszország az olaszországi Antonio Merloni SpA vállalatnál történt elbocsátásokat követően „EGF/2011/023 IT/Antonio Merloni SpA” referenciaszámmal kérelmet nyújtott be az EGAA-ból igénybe vehető pénzügyi hozzájárulás iránt, amelyben támogatást igényelt a 2011. augusztus 23. és 2011. december 23. közötti négy hónapos referencia-időszakban történt 1 517 elbocsátás tekintetében (amelyek mindegyike jogosult az EGAA által társfinanszírozott intézkedésekre);

E.

mivel a kérelem megfelel az EGAA-rendeletben meghatározott jogosultsági kritériumoknak;

1.

egyetért a Bizottsággal abban, hogy az EGAA-rendelet 2. cikkének a) pontjában foglalt feltételek teljesülnek, és hogy ezért Olaszország jogosult a rendelet értelmében nyújtandó pénzügyi hozzájárulásra;

2.

sajnálattal veszi tudomásul, hogy az olasz hatóságok az EGAA-ból igénybe vehető pénzügyi hozzájárulás iránti kérelmet 2011. december 29-én nyújtották be, és hogy a kérelem értékelését a Bizottság 2013. február 20-án tette közzé; sajnálatosnak tartja a 14 hónapos, elhúzódó értékelési időszakot; felhívja a Bizottságot, hogy zárja le az értékelést, és végre terjesszen elő határozatokra irányuló javaslatokat a négy fennmaradó, 2011-ben benyújtott kérelemre vonatkozóan;

3.

megjegyzi, hogy a háztartási készülékeket gyártó Antonio Merloni SpA termelőüzemei az olaszországi Marche és Umbria régiókban, és konkrétan Ancona és Perugia megyében működtek; megállapítja, hogy az Antonio Merloni SpA az Unió ötödik legnagyobb berendezésgyártójaként 2002-ben megváltoztatta értékesítési stratégiáját, és termékeit 2006-ban közvetlenül saját márkáin keresztül kezdte el értékesíteni; megjegyzi, hogy a gazdasági világválság következtében a vállalat pénzügyileg nehéz helyzetbe került, amelyet tovább súlyosbított a pénzügyi hitelhez való hozzáférés feltételeinek hirtelen szigorítása; tudomásul veszi, hogy a termelés – európai szintű csökkenő tendenciát követő – visszaesése és a pénzügyi megszorítások következtében az Antonio Merloni SpA beszüntette üzleti tevékenységét; megjegyzi, hogy összesen 2 217 munkavállalót bocsátottak el, akik közül 700-at átvett a QA Group SpA; megállapítja, hogy a kérelem ezért az Antonio Merloni SpA. bezárása miatt munka nélkül maradt 1 517 munkavállalóra vonatkozik;

4.

megjegyzi, hogy az Antonio Merloni SpA vállalatot már 2008 októberében fizetésképtelennek nyilvánították, eszközeinek értékesítése és a 700 munkavállaló átvétele azonban csak 2011 decemberében fejeződött be; megjegyzi, hogy az olasz hatóságok az EGAA-támogatás kérelmezését eredetileg 2009-ben indították el; megjegyzi azonban, hogy a kérelmet 2011 végén újra be kellett nyújtani, mivel a munkavállalókat hivatalosan csak az eszközök értékesítését és az adminisztratív eljárások lezárultát követően bocsátották el;

5.

emlékeztet rá, hogy az EGAA már nyújtott támogatást a háztartásikészülék-gyártási ágazatban elbocsátott munkavállalók számára („EGF/2009/010 LT/Snaigė” referenciaszámú kérelem) (3);

6.

hangsúlyozza, hogy a válságot megelőző években Ancona és Perugia megyében az országos átlagnál alacsonyabb volt a munkanélküliségi ráta; megjegyzi, hogy 2009-ben a munkanélküliség az előző évhez viszonyítva 40 %-kal nőtt, míg 2010-ben Perugiában nem változott, Anconában pedig csökkent a munkanélküliségi ráta, ami főként a munkaerő-piaci részvétel csökkenésének tulajdonítható, nem pedig a foglalkoztatás növekedésének; megállapítja, hogy az előző évhez képest 2009-ben a regionális GDP mintegy 3 %-kal csökkent, az ipar árbevétele pedig Marchéban 14,6 %-kal, míg Umbriában 16,4 %-kal esett vissza; tudomásul veszi, hogy e visszaesés következtében a feldolgozóiparban Marchéban 368 %-kal, Umbriában pedig 444 %-kal emelkedett a folyósított óránkénti bérkiegészítés (Cassa integrazione guadagni, CIG) (4); megállapítja, hogy a helyzetet tovább súlyosbította az 1 517 munkavállaló elbocsátása az Antonio Merloni SpA vállalattól, amire ez a kérelem vonatkozik;

7.

üdvözli, hogy a munkavállalók gyors támogatása érdekében az olasz hatóságok úgy határoztak, hogy az intézkedések végrehajtását már 2012. március 29-én, jóval a javasolt összehangolt csomagra vonatkozó EGAA-támogatás odaítéléséről szóló végleges határozat előtt megkezdik; ugyanakkor sajnálja, hogy az EGAA csak közel három és fél évvel a vállalat fizetésképtelennek nyilvánítása után tudott beavatkozni;

8.

megjegyzi, hogy a társfinanszírozásra javasolt, személyre szabott szolgáltatások összehangolt csomagja intézkedéseket foglal magában az 1 517 munkavállaló munkaerőpiacra történő visszailleszkedése céljából, ideértve a pályaorientációs tanácsadást, a munkakereséshez nyújtott segítséget, a vállalkozásösztönzést, a szakképzést és készségfejlesztést, az 50 év felettiek számára kínált iránymutatást, a munkakereséshez nyújtott támogatást, a foglalkoztatási támogatást, valamint az utazási költségekhez, illetve a lakóhely-változtatás okozta költségekhez való hozzájárulást;

9.

üdvözli, hogy koordinált EGAA-csomag intézkedéseinek kialakításáról konzultáltak a szociális partnerekkel, és hogy ezeket az intézkedéseket felvették a Gazdaságfejlesztési Minisztérium és az érintett régiók által aláírt „Accordo di Programma” elnevezésű szociális tervbe, valamint hogy az EGAA-támogatás végrehajtását koordinációs csoport fogja nyomon követni;

10.

felhívja a figyelmet a munkavállalók munkavállalási esélyeinek személyre szabott képzések és a szakmai karrierjük során megszerzett készségek és kompetenciák elismerése révén történő javítására, valamint az EGAA-hoz való, munkaszerződés-típustól és foglalkoztatási viszonytól független, egyenlő hozzáférés fontosságára; elvárja, hogy az összehangolt csomag keretében biztosított képzést ne csak az elbocsátott munkavállalók képesítési szintjeihez és szükségleteihez, hanem a tényleges üzleti környezethez is igazítsák hozzá;

11.

kéri a Bizottságot, hogy a jövőbeni javaslatokban részletezze jobban az utalvánnyal igénybe vehető képzések típusait, valamint azt, hogy mely ágazatban találhatnak állást a munkavállalók, illetve hogy a képzési kínálat igazodik-e az elbocsátások által érintett régiókon belüli későbbi gazdasági kilátásokhoz és munkaerő-piaci szükségletekhez; ugyanakkor üdvözli, hogy az utalvány szigorúan kötődik az egyes munkavállalók által elfogadott visszailleszkedési tervhez;

12.

felhívja az olasz hatóságokat, hogy teljes mértékben használják ki az EGAA-támogatásban rejlő lehetőségeket, és a lehető legtöbb munkavállalót ösztönözzék az intézkedésekben való részvételre; emlékeztet rá, hogy a korábbi olaszországi EGAA-támogatások esetében elsősorban az alacsony részvétel miatt volt viszonylag alacsony a költségvetés végrehajtási aránya;

13.

üdvözli a személyre szabott szolgáltatások összehangolt csomagján belüli, 50 év felettiek számára iránymutatást kínáló modult, amely a megcélzott munkaerő 12 %-át kitevő idősebb munkavállalókra irányul;

14.

üdvözli, hogy a lakóhely-változtatás költségeihez való hozzájárulást csak a felmerült kiadásokat igazoló dokumentumok bemutatása alapján, egyszeri juttatásként folyósítják a munkavállalónak;

15.

tudomásul veszi, hogy a szolgáltatáscsomag 7 451 972 eurós összköltségéből 5 684 000 eurót különféle pénzügyi ösztönzőkre és juttatásokra fordítanak, ideértve az elbocsátott munkavállalók mobilitásának elősegítését; javasolja, hogy az alap későbbi igénybevételei során szánjanak arányos összeget a képzésekkel kapcsolatos intézkedésekre;

16.

rámutat, hogy a személyre szabott szolgáltatások költségeinek legnagyobb részét munkakereséshez nyújtott támogatásra irányozzák elő (munkavállalónként 2 000 EUR az EGAA-intézkedésekben való részvétel napjaira), amely az egyszerűség kedvéért megfelel az olasz „CIGS” napidíjnak; ezért emlékeztet rá, hogy az EGAA-támogatást elsősorban képzési programokra kell fordítani, nem pedig a nemzeti jogszabályok alapján a tagállamok felelősségi körébe tartozó pénzügyi juttatásokhoz való közvetlen hozzájárulásra; javasolja, hogy az alap későbbi igénybevételei során törekedjenek az ilyen intézkedések elkerülésére;

17.

rámutat a „foglalkoztatási támogatás” viszonylag magas összegére (munkavállalónként 5 000 euró); üdvözli, hogy ezeket az összegeket csak azon munkáltatók számára folyósítják, akik határozatlan időre szóló szerződést biztosítanak az érintett munkavállalók számára, és elvárja, hogy a Bizottság közöljön részletes információkat e munkavállalók szerződéseinek feltételeire vonatkozóan;

18.

megállapítja, hogy az EGAA-ból finanszírozandó, személyre szabott szolgáltatások összehangolt csomagjával kapcsolatos tájékoztatás információkat tartalmaz arra vonatkozólag, hogy e szolgáltatások milyen módon egészítik ki a strukturális alapokból finanszírozott tevékenységeket; megismétli a Bizottsághoz intézett, arra irányuló felhívását, hogy az éves jelentések tartalmazzák a fenti adatok összehasonlító értékelését a jelenlegi szabályok teljes körű tiszteletben tartásának biztosítása érdekében, és hogy ne forduljanak elő átfedések az Unió által finanszírozott szolgáltatások között;

19.

kéri az érintett intézményeket, hogy tegyék meg a szükséges erőfeszítéseket az eljárási és költségvetési intézkedések javítására az EGAA igénybevételének felgyorsítása érdekében; nagyra értékeli a Parlament gyorsított támogatáskiutalásra irányuló kérelme nyomán a Bizottság által bevezetett továbbfejlesztett eljárást, amelynek célja, hogy a költségvetési hatóság számára az EGAA-kérelem támogathatóságáról szóló bizottsági értékelést az EGAA igénybevételére irányuló javaslattal együtt nyújtsák be; reméli, hogy az EGAA-ról (2014–2020) szóló új rendeletben tovább tökéletesítik majd az eljárást, és az EGAA hatékonyabbá, átláthatóbbá és láthatóbbá válik;

20.

hangsúlyozza a Bizottság és a tagállamok közötti jó és gyors együttműködés fontosságát a küszöbön álló új EGAA-rendelet szerinti kérelmek kidolgozása során;

21.

emlékeztet az intézmények azon kötelezettségvállalására, hogy zökkenőmentes és gyors eljárást biztosítanak az EGAA igénybevételére vonatkozó határozatok elfogadására, egyszeri, időben korlátozott, egyéni támogatást nyújtva, amely a globalizáció és a gazdasági válság következtében elbocsátott munkavállalók megsegítésére irányul; kiemeli az EGAA potenciális szerepét az elbocsátott munkavállalók ismételt munkaerő-piaci beilleszkedésében;

22.

hangsúlyozza, hogy az EGAA-rendelet 6. cikkével összhangban biztosítani kell, hogy az EGAA segítse az elbocsátott egyéni munkavállalók újbóli munkába állását; hangsúlyozza továbbá, hogy az EGAA kizárólag olyan aktív munkaerő-piaci intézkedések társfinanszírozásában vehet részt, amelyek hozzájárulnak a tartós, hosszú távú foglalkoztatáshoz; megismétli, hogy az EGAA-ból nyújtott támogatás nem helyettesítheti sem a nemzeti jog vagy a kollektív szerződések értelmében a vállalatok felelősségi körébe tartozó, sem pedig a vállalatok vagy ágazatok szerkezetváltására irányuló intézkedéseket;

23.

üdvözli, hogy – a Parlament kéréseit követően – a 2013-as költségvetésben 50 000 000 EUR összegű kifizetési előirányzat szerepel az EGAA-ra vonatkozó 04 05 01. költségvetési sor alatt; emlékeztet arra, hogy az EGAA-t külön speciális eszközként hozták létre saját célkitűzésekkel és határidőkkel, és hogy ezért olyan elkülönített előirányzatokra van szüksége, amelyekkel a lehetőségekhez mérten elkerülhetőek a múltban történtekhez hasonló, más költségvetési sorokból történő átcsoportosítások, amelyek hátrányosak lehetnek az EGAA szakpolitikai célkitűzéseinek megvalósítására nézve;

24.

sajnálja, hogy a Tanács úgy határozott, blokkolja a globális kereskedelmi folyamatokban bekövetkezett változások miatt munkahelyüket elveszítők mellett a jelenlegi gazdasági válság következtében elbocsátott munkavállalók pénzügyi támogatását is lehetővé tevő, valamint az uniós társfinanszírozási aránynak a programköltségek 65 %-ára való növelését engedélyező „válság miatti eltérés”2011. december 30. után benyújtott kérelmekre való kiterjesztését; felhívja a Tanácsot, hogy haladéktalanul vezesse be újra ezt az intézkedést;

25.

jóváhagyja a jelen állásfoglaláshoz mellékelt határozatot;

26.

utasítja elnökét, hogy a Tanács elnökével együtt írja alá e határozatot, és gondoskodjon közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

27.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a melléklettel együtt a Tanácsnak és a Bizottságnak.