15.4.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 114/48

A Régiók Bizottsága véleménye – Az Európai Unió Szolidaritási Alapja

2014/C 114/10

I. POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

Általános észrevételek

úgy véli, hogy az Európai Unió Szolidaritási Alapja (EUSZA, a továbbiakban: „az alap”) a legfontosabb olyan eszköz, amelynek révén az EU fel tud lépni, amikor jelentős katasztrófák történnek valamelyik tagállamban vagy tagjelölt országban, érvényesítve így az érintett országok, régiók és települések iránti szolidaritást (összhangban az EUMSZ 222. cikkével);

megállapítja, hogy jelenlegi formájában az alap általában hatékonynak bizonyult, de működését javítani lehetne. Mindenekelőtt az alap mozgósításához szükséges adminisztratív eljárásokat kellene egyszerűsíteni annak érdekében, hogy lényegesen csökkenjen a katasztrófa bekövetkezte és a támogatás folyósítása közötti időtartam. Jó lenne, ha az alap működési szabályait egyértelműbbé tennék, célkitűzéseit pedig pontosabban az érintett területek szükségleteire irányítanák;

sajnálja, hogy az Európai Bizottság azt javasolja, hogy az Alapnak évente maximálisan odaítélhető összeg 2002 óta változatlanul 500 millió EUR legyen (2011-es árakon), ami veszélyezteti azt, hogy jelentős katasztrófa bekövetkeztekor azonnal folyósítható legyen a támogatás, annál is inkább, mivel az ilyen katasztrófák egyre gyakoribbá válnak;

Szubszidiaritás és arányosság

4.	úgy véli, hogy a jelenlegi rendelet, valamint a javasolt változtatások összhangban vannak a szubszidiaritás és az arányosság elvével;

Helyi és regionális jelentőség

5.	rámutat, hogy a nagy természeti katasztrófák mindenekelőtt az általuk sújtott településeken és régiókban fejtik ki pusztító hatásukat. A természeti csapások által sújtott övezetekben nagyon gyakran súlyosan károsodnak az alapvető infrastruktúrák, valamint a természeti és kulturális örökség;

emlékeztet arra, hogy a kárt szenvedett infrastruktúrák általában a helyi és regionális önkormányzatok tulajdonában vannak, ezért ők a felelősek helyreállításukért. Gondoskodniuk kell továbbá a mentőosztagokról, a kitelepített személyek átmeneti elszállásolásáról és a katasztrófa sújtotta területek megtisztításáról;

7.	ezért úgy véli, hogy bár az alapból folyósított támogatásnak a tagállamok és a tagjelölt országok a fő kedvezményezettjei, a szóban forgó támogatás végső fokon a helyi és regionális szinten végrehajtott intézkedések finanszírozására szolgál;

8.	hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatok számára az a legfontosabb, hogy az alap gyorsan reagáljon, és hogy a rendelkezésre álló forrásokat a tényleges szükségleteket kielégítő legmegfelelőbb válaszra fordíthassák;

9.	ezért igen kedvezően fogadja az Európai Bizottság javaslatait, amelyek elősegítik, hogy az alapból történő támogatás gyorsabb és célzottabb legyen, és néhány, mindenekelőtt a helyi és regionális önkormányzatok számára fontos javaslatot tesz;

10.	felhívja a figyelmet arra, hogy tekintettel kell lenni a szélsőséges időjárási jelenségeknek nagyobb mértékben kitett legkülső régiók különleges helyzetére;

Az alap hatóköre (2. cikk)

11.	üdvözli az alap hatókörének egyértelművé tételét, amelynek révén megszüntethető a jelenlegi jogbizonytalanság, és így elkerülhető, hogy a feltételeket nem teljesítő kérelmeket nyújtsanak be;

Az alap mozgósítása rendkívüli regionális katasztrófa esetén (2. cikk)

12.

helyesli, hogy az Európai Bizottság egy a GDP-n alapuló egyértelmű kritérium bevezetésével a „regionális katasztrófa” fogalom meghatározásának egyszerűsítésére törekszik. Ez az új definíció megkönnyíti az Európai Bizottság számára a kérelmek elbírálását, és hozzájárul az alap átláthatóságának és hatékonyságának javításához. A potenciális kérelmezők így könnyebben tudják majd előzetesen felmérni, hogy a szóban forgó katasztrófa feljogosítja-e őket a támogatási intézkedések igénybevételére;

13.

azt javasolja, hogy azt a kritériumot, amelynek teljesülése esetén egy katasztrófa „regionális természeti katasztrófának” minősül, a NUTS 2 szintű régiókban a GDP 1,0%-ában állapítsák meg. Az RB szerint ez a kritérium jobban tükrözné azt a szándékot, hogy regionális természeti katasztrófa esetén nagyjából hasonló mértékű támogatást nyújtsanak;

14.

úgy véli, hogy az említett mutatóknak a természeti katasztrófákat is figyelembe kell venniük, amelyek a szigetcsoportok valamely szigetén (NUTS-2 szint) következnek be, annak elkerülése érdekében, hogy a kizárólag regionális megközelítés miatt ilyen esetekben ne lehessen igénybe venni ezt az alapot;

Az alap NUTS 3 szinten történő mozgósítására vonatkozó regionális kritérium meghatározása (2. cikk)

15.

felhívja a figyelmet arra, hogy a katasztrófák egyre gyakrabban olyan területeket sújtanak, amelyek jelentősen különböznek a NUTS 2 szintű régióktól (egyes tagállamokban e területeket tisztán közigazgatási szempontból definiálják), és több, ilyen módon kijelölt régió határain túllépnek. Ha tehát a regionális kritérium csak a NUTS 2 szintű régiókat veszi figyelembe, sérülhet a tárgyilagosság követelménye;

16.

egy kritérium bevezetését javasolja a NUTS 3 szintű területeket sújtó regionális katasztrófákra azokban az esetekben, amikor több, egymással közvetlenül szomszédos NUTS 3 szintű, katasztrófa sújtotta régió együttesen egy olyan területet alkot, amely méretét tekintve megfelel a NUTS 2 szintnek (a lakosok száma legalább 800 000). Ebben az esetben az ebből adódó GDP százalékarányát a NUTS 3 szintű egyes régiók értékeinek súlyozott átlaga alapján számítják ki;

Határokon átnyúló rendkívüli természeti katasztrófák (2. cikk)

17.	megjegyzi, hogy számos katasztrófa határokon átnyúló jellege miatt az EU fellépése ilyen esetekben nagy hozzáadott értéket nyújtana, és igen bíztató jel lenne a polgárok számára;

18.	a „határokon átnyúló rendkívüli természeti katasztrófák” fogalom meghatározásához az előzőekben említett NUTS 3 szintre vonatkozó kritérium alkalmazását javasolja. A NUTS 3 szintű, egymással szomszédos régiók különböző tagállamokhoz is tartozhatnának;

A támogatható intézkedések meghatározása (3. cikk)

19.	üdvözli azt a lehetőséget, hogy az alap nemcsak „közvetlen” intézkedésekhez vehető igénybe, hanem olyanokhoz is, amelyek közvetlenül a katasztrófával kapcsolatosak, de megvalósításuk jellegüknél fogva hosszabb időt igényelhet;

20.

kiemeli, hogy a katasztrófákat követően helyi és regionális szinten az infrastruktúrákat újra üzembe kell helyezni olyan módon, hogy jobban ellen tudjanak állni a jövőbeli katasztrófáknak; bizonyos esetekben még arra is szükség lehet, hogy ezeket az infrastruktúrákat megfelelőbb helyre telepítsék át;

21.

azt javasolja, hogy egészítsék ki az alap keretében támogatható intézkedések körét, és ezek ne csupán az infrastruktúrák egyszerű helyreállítását tegyék lehetővé, hanem azt is, hogy az újra működésbe helyezés olyan formában történjék, amely a majdani természeti katasztrófáknak történő nagyobb ellenálló képességet célozza. Azt is javasolja, hogy az alap keretében támogatható intézkedések körét egészítsék ki azoknak az infrastruktúráknak az áthelyezésével, amelyek a jövőben is természeti katasztrófák által fenyegetett területen találhatók;

Technikai segítségnyújtás (3. cikk)

22.	rámutat, hogy bizonyos helyi és regionális önkormányzatok számára a külső technikai segítségnyújtás gyakran elengedhetetlennek bizonyul a katasztrófákkal való megbirkózás és az érintett területek rehabilitációjához kapcsolódó tevékenységek megfelelő elvégzése céljából;

23.	azt javasolja, hogy a külső technikai segítségnyújtással kapcsolatos kiadásokat vonják be az alapból finanszírozható kiadások körébe, az alap teljes részvételét maximum 2%-ban meghatározva;

A kérelmek benyújtásának határideje (4. cikk)

24.

megjegyzi, hogy a hatóságoknak hosszú időre van szükségük a kérelem elkészítéséhez, különösen a kárbecsléshez és a kérelem alátámasztásához előírt bizonyítékok összegyűjtéséhez, és mindezzel éppen akkor kell foglalkozniuk, amikor meg kell tenniük a katasztrófa következményeinek elhárításához szükséges lépéseket. Még nagyobb a probléma, ha lassan kialakuló katasztrófákról, például aszályról van szó, vagy olyan jelenségekről, amilyenek az árvizek, amelyek olykor hetekig, sőt, akár hónapokig is elhúzódhatnak. A károk ilyenkor csak az árvíz levonulása után becsülhetők fel, így a katasztrófa súlyosságát csak utólag lehet megállapítani;

25.	következésképpen helyesli az Európai Bizottságnak azt a javaslatát, hogy vegyék figyelembe a fokozatosan kialakuló katasztrófák jellegzetességeit;

26.	arra is rámutat, hogy az egyéb természeti katasztrófákkal kapcsolatban a jogalkotási javaslat megtartja a jelenlegi rendelkezéseket, és nem oldja meg a tartós áradásokkal kapcsolatos kérelmek elkészítésével összefüggő problémákat;

27.

azt javasolja tehát, hogy elhúzódó árvizek esetében tegyék lehetővé, hogy a kérelem benyújtásához egy tíz hetes határidő álljon rendelkezésre attól az időponttól kezdve, hogy megszűnik a természeti katasztrófa veszélye (például amikor feloldják a tagállam vagy a regionális önkormányzat stb. által meghirdetett szükségállapotot);

A katasztrófák megelőzésére szolgáló intézkedések (4. cikk)

28.	egyetért az Európai Bizottság azon álláspontjával, hogy a természeti katasztrófákkal kapcsolatban feltétlenül szükség van megelőző intézkedésekre, és ezek folyamatos tökéletesítésére kell törekedni;

29.

attól tart, hogy az a kötelezettség, mely szerint a kérelemben a katasztrófák kockázatainak megelőzésére vonatkozó információkat is fel kell sorolni, jelentős adminisztratív terhet jelenthet a kérelmező számára, és késleltetheti a kérelmek kidolgozását és feldolgozását, ami ellentétes lenne az eredeti célkitűzéssel, azaz az alap mobilizációjára vonatkozó adminisztratív eljárások egyszerűsítésével;

30.

azt javasolja, hogy a kérelmezőnek a kérelem feldolgozási szakaszában csak röviden kelljen ismertetnie az európai jogszabályok végrehajtását (4. cikk (1) bekezdés, e) pont), és hogy szűnjön meg a további információk benyújtására vonatkozó kötelezettség (4. cikk (1) bekezdés, f) pont), ugyanis ezeknek szerepelniük kell az alapból történő hozzájárulás megvalósításáról szóló jelentésben;

Előleg igénylésére vonatkozó lehetőség (4a. cikk)

31.	támogatja az Európai Bizottság javaslatát, amely be kívánja vezetni az előlegfizetés lehetőségét, ami lehetővé teszi az alap gyors reagálását; azt javasolja azonban, hogy az előlegek rendszere maradjon kívül a többéves pénzügyi kereten és a konkrétan javasolt strukturális alapokon;

Az alapból történő hozzájárulás felhasználási határidejének meghosszabbítása (8. cikk)

32.

üdvözli az Európai Bizottság azon szándékát, hogy felgyorsítja az alapból történő támogatás jóváhagyására vonatkozó adminisztratív eljárást, hogy a támogatás gyorsabban eljusson az érintett régiókhoz; ezzel kapcsolatban azonban felhívja a figyelmet arra, hogy az alapból történő hozzájárulás felhasználására rövidebb idő áll rendelkezésre;

33.

azt javasolja, hogy az alapból történő hozzájárulás felhasználásának határidejét hosszabbítsák meg 2 évre, főleg az alapvető infrastruktúra, továbbá az alapvető szolgáltatások és ellátás helyreállításához szükséges időre tekintettel, amelyre az előírt dokumentáció benyújtására vonatkozó kötelezettség és a közbeszerzésekre vonatkozó szabályok tiszteletben tartása miatt van szükség;

Az egyszerűsítési eszközök alkalmazása

34.

Az uniós szervek, a nemzeti hatóságok, továbbá a regionális és helyi önkormányzatok többször is nyilatkoztak arról, hogy az irányítás egyszerűsítését minél jobban meg kell oldani a teljesítményközpontúság érdekében. (1) Még fontosabb ez az egyszerűsítés a Szolidaritási Alap esetében, amely rendkívül sürgős helyzetekben vehető igénybe, és amelynek támogatható kiadásai közé a közvetlen személyes szükségletek kielégítése is hozzátartozik. Ezért az érintett lakosság szükségleteire fordított, nem az infrastruktúra helyreállítására irányuló kiadások esetében célszerű lenne engedélyezni az egységköltségek alkalmazását.

II. MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

1. módosítás

(11) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az alapnak hozzá kell járulnia az infrastruktúra működőképessé való helyreállításához, a katasztrófa sújtotta területek megtisztításához, a mentőszolgálatok költségeihez, valamint az érintett lakosság ideiglenes szállásának költségeihez a teljes végrehajtási időszakban-. Meg kell határozni azt az időtartamot is, amely során a katasztrófa miatt otthontalanná váló lakosok számára biztosított szállás átmenetinek tekinthető.

Az alapnak hozzá kell járulnia az infrastruktúra működőképessé való helyreállításához, illetve olyan állapotba hozásához, akár áthelyezéssel, amelyben jobban ellenáll majd a természeti katasztrófáknak, a katasztrófa sújtotta területek megtisztításához, a mentőszolgálatok költségeihez, valamint az érintett lakosság ideiglenes szállásának költségeihez a teljes végrehajtási időszakban-. Meg kell határozni azt az időtartamot is, amely során a katasztrófa miatt otthontalanná váló lakosok számára biztosított szállás átmenetinek tekinthető.

Indokolás

Megerősíti az előadó által a 3. cikk (2) bekezdéséhez javasolt módosító indítványt.

2. módosítás

(13) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
Pontosítani kell azt is, hogy a támogatható intézkedések nem foglalhatják magukban a technikai segítségnyújtás kiadásait.	Pontosítani kell azt is, hogy a támogatható intézkedések nem foglalhatják magukban a technikai segítségnyújtás kiadásait.

Indokolás

Bizonyos helyi és regionális önkormányzatok számára a külső technikai segítségnyújtás gyakran elengedhetetlennek bizonyul a katasztrófákkal való szembenézés és az érintett területek rehabilitációjához kapcsolódó tevékenységek megfelelő elvégzése céljából. A Régiók Bizottsága ennek megfelelően azt javasolja, hogy a külső technikai segítségnyújtással kapcsolatos kiadásokat vonják be az alapból finanszírozható kiadások körébe, az alap teljes hozzájárulását maximum 2%-ban meghatározva. A 3. cikk (5) bekezdésével kapcsolatban javasolt módosítás kapcsolódik a jelen módosító indítványhoz.

3. módosítás

(15) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
A természeti katasztrófák bizonyos fajtái, mint például a szárazság esetében hosszabb időszak telik el, míg a katasztrófa hatásai érezhetővé válnak. Rendelkezéseket kell hozni annak érdekében, hogy az alapot az ilyen esetekben is fel lehessen használni.	A természeti katasztrófák bizonyos fajtái, mint például a szárazság esetében hosszabb időszak telik el, míg a katasztrófa hatásai érezhetővé válnak. Ez a helyzet az áradások esetében is, amelyek hosszú távú katasztrófának minősülnek. Rendelkezéseket kell hozni annak érdekében, hogy az alapot az ilyen esetekben is fel lehessen használni.

Indokolás

A kérés előkészítése túl hosszúnak bizonyul a hivatalos szervek számára, különösen amikor a károk felméréséről és a kérés támogatására szolgáló elemek összesítéséről van szó, valamint amikor a kérést akkor kell előterjeszteni, amikor a hatóságoknak meg kell tenniük a szükséges lépéseket a katasztrófa következményeinek orvoslására. Még nagyobb a probléma, ha lassan kialakuló katasztrófákról, például aszályról van szó, vagy olyan jelenségekről, mint amilyenek az árvizek, amelyek olykor hetekig, sőt, akár hónapokig is elhúzódhatnak. A károk ilyenkor csak az árvíz levonulása után becsülhetők fel. Így a katasztrófa súlyosságát csak utólag lehet megállapítani. Bár a rendeletjavaslat figyelembe veszi a lassan kialakuló katasztrófák sajátosságait, az egyéb természeti katasztrófák vonatkozásában a megtartja a jelenlegi rendelkezéseket, és nem oldja meg a tartós áradásokkal kapcsolatos kérelem elkészítésével összefüggő problémákat. Emiatt javasoljuk egy új bekezdés beillesztését a 4. cikkbe.

4. módosítás

2. cikk (3) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

E rendelet alkalmazásában „regionális természeti katasztrófa” bármely olyan természeti katasztrófa, amelynek eredményeként egy tagállam vagy az Európai Unióval csatlakozási tárgyalásokat folytató ország NUTS 2 szintű régiójában a közvetlen kár meghaladja a régió bruttó hazai termékének (GDP) 1,5%-át. Amennyiben a katasztrófa több NUTS 2 szintű régiót érint, a küszöböt az adott régiók GDP-jének súlyozott átlagára kell alkalmazni.

E rendelet alkalmazásában „regionális természeti katasztrófa” bármely olyan természeti katasztrófa, amelynek eredményeként egy tagállam vagy az Európai Unióval csatlakozási tárgyalásokat folytató ország NUTS 2 szintű régiójában, illetve több, NUTS 3 szintű, közvetlenül szomszédos régiójában, amelyek a NUTS 2 szintű régió minimális kritériumának megfelelő területi egységet alkotnak, a közvetlen kár meghaladja a régió bruttó hazai termékének (GDP) 1,5 1%-át. Amennyiben a katasztrófa több NUTS 2 vagy NUTS 3 szintű régiót érint, a küszöböt az adott régiók GDP-jének súlyozott átlagára kell alkalmazni.

Indokolás

A fő ok, amiért a regionális természeti katasztrófa szintje 1,5%-ban került megállapításra az a szándék volt, hogy a múltban viszonylag pontatlan kritériumok alapján meghozott döntésekhez viszonyítva szinte azonos eredményeket érjenek el. A kritérium alkalmazása mindazonáltal nem tette lehetővé a segítségnyújtást annak a két regionális természeti katasztrófának az esetében, amelyeknél a kéréseket gyakorlatilag elfogadták (egy 2003-as szicíliai vulkánkitörésről van szó, ahol a károk szintje a régió GDP-jének 1,36%-át érte el, illetve a Rhône deltájában 2004-ben bekövetkezett áradásról, ahol a károk a GDP 1,05%-ával voltak egyenértékűek). Az ennyire magas küszöb nem teszi lehetővé a katasztrófa áldozataivá vált polgárok által várt eredmények szavatolását. Az RB tehát azt javasolja, hogy a küszöbértéket a GDP 1,0%-ára csökkentsék .

A regionális természeti katasztrófa meghatározására a rendeletjavaslat a NUTS 2-t használja hivatkozási egységnek. Figyelembe véve, hogy a katasztrófák egyre gyakrabban olyan területeket sújtanak, amelyek nagymértékben különböznek a NUTS 2 szintű régióktól (egyes tagállamokban e területeket csak közigazgatási szempontból definiálják), és hogy több, ilyen módon kijelölt régió határain is túllépnek, a regionális kritérium, ha csak a NUTS 2 szintű régiókat veszi figyelembe, véthet a tárgyilagosság követelménye ellen. A Régiók Bizottsága emiatt javasolja a kritérium kiterjesztését a NUTS 3 szintű területekre azokban az esetekben, amikor több, egymással közvetlenül szomszédos NUTS 3 szintű, katasztrófa sújtotta régió olyan területi egységet alkot, amely megfelel legalább a NUTS 2 szint minimális kritériumának (a lakosok száma legalább 800 000). Ebben az esetben a keletkező GDP-arányt a NUTS 3 szintű egyes régiók értékeinek súlyozott átlaga alapján számítják ki.

5. módosítás

Az 2. cikk (3) bekezdése után új bekezdés illesztendő a szövegbe

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

E rendelet alkalmazásában „határokon átnyúló természeti katasztrófa” bármely olyan természeti katasztrófa, amelynek eredményeként egy tagállam vagy az Európai Unióval csatlakozási tárgyalásokat folytató ország több NUTS 3 szintű, közvetlenül szomszédos régiójában, amelyek a NUTS 2 régió minimális kiritériumának megfelelő területi egységet alkotnak, a közvetlen kár meghaladja az érintett régiók bruttó hazai terméke (GDP) súlyozott átlagának1,0%-át.

Indokolás

Számos katasztrófa határokon átnyúló jellegű. Az EU fellépése ilyen esetekben nagy hozzáadott értéket nyújtana, és igen bíztató jel lenne a polgárok számára. A Régiók Bizottsága emiatt új kritériumot szeretne bevezetni, a „határokon átnyúló természeti katasztrófa” fogalmát. A kritériumot a különböző tagállamokhoz, illetve olyan államokhoz tartozó NUTS 3 régiók szintjén fogják értékelni, amelyekkel az EU-s csatlakozási tárgyalások folyamatban vannak. Ebben az esetben a katasztrófa kiterjedésének felmérését több NUTS 3 szintű, közvetlenül szomszédos régió szintjén fogják elvégezni, amelyek a NUTS 2 régió meghatározási kritériumának megfelelő területi egységet alkotnak (legalább 800 000 lakos). Ebben az esetben a keletkező GDP-arányt a NUTS 3 szintű egyes régiók értékeinek súlyozott átlaga alapján számítanák ki. A kedvezményezettek azok a tagállamok lennének, amelyek területén található a fentieknek megfelelően körülhatárolt régió.

6. módosítás

2. cikk (4) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
(4) Az alapból nyújtott támogatás igénybe vehető egy támogatható államban bekövetkezett olyan természeti katasztrófa esetében is, amely egy szomszédos tagállamban vagy az Európai Unióval csatlakozási tárgyalásokat folytató országban bekövetkezett jelentős természeti katasztrófa.	(4) Az alapból nyújtott támogatás igénybe vehető egy támogatható államban bekövetkezett olyan természeti katasztrófa, vagy regionális természeti katasztrófa esetében is, amely egy szomszédos tagállamban vagy az Európai Unióval csatlakozási tárgyalásokat folytató országban bekövetkezett jelentős természeti katasztrófa.

Indokolás

Meg kell teremteni a lehetőségét annak, hogy az egymással szomszédos tagállamok „regionális természeti katasztrófa” esetén is érvényesíthessék a „nagyobb kiterjedésű természeti katasztrófából” eredő kárigényüket anélkül, hogy egymagukban megfelelnének a feltételeknek. Egyéb esetben ez nem lenne összeegyeztethető az európai gondolattal.

7. módosítás

3. cikk (2) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az alap célja, hogy kiegészítse az érintett államok által tett erőfeszítéseket, és fedezze közkiadásaik egy részét annak érdekében, hogy segítse a támogatható államot a katasztrófa típusától függő, alábbi szükség- és helyreállítási intézkedések megtételében:

a)	az infrastruktúra, valamint az energia, ivóvíz és szennyvíz, távközlés, közlekedés, egészségügy és oktatás területén tevékenykedő létesítmények működésének helyreállítása;

b)	ideiglenes szállás biztosítása és a mentőszolgálatok támogatása az érintett lakosság szükségleteinek kielégítése érdekében;

c)	a megelőző infrastruktúra biztosítása, valamint intézkedések a kulturális örökség megóvása érdekében;

d)	a katasztrófa által sújtott területek megtisztítása, beleértve a természeti övezeteket is.

a)	az infrastruktúra, valamint az energia, ivóvíz és szennyvíz, távközlés, közlekedés, egészségügy és oktatás területén tevékenykedő létesítmények működésének helyreállítása;

b)	ideiglenes szállás biztosítása és a mentőszolgálatok támogatása az érintett lakosság szükségleteinek kielégítése érdekében;

c)	a megelőző infrastruktúra biztosítása, valamint intézkedések a kulturális örökség megóvása érdekében;

d)	a katasztrófa által sújtott területek megtisztítása, beleértve a természeti övezeteket is.

Az a) pont alkalmazásában a „működés helyreállítása” az állapot olyan jellegű visszaállítását jelenti, hogy az ellenállóbb legyen a természeti katasztrófákkal szemben; ehhez hozzátartozik az olyan infrastrukturális projektek áttelepítése is, amelyek minden kétséget kizáróan olyan területen találhatóak, amelyet a jövőben ismét természeti katasztrófa fenyeget.

A b) pont alkalmazásában az „ideiglenes szállás” olyan szállás, amelyet az érintett lakosság addig vesz igénybe, amíg vissza nem térnek otthonaikba azok felújítását vagy újjáépítését követően.

Indokolás

Az alap lehetővé teszi a károsodott infrastruktúrák működésének helyreállítását, amelyek így visszanyerik eredeti állapotukat. A régiók tapasztalatai azt mutatják, hogy a különböző infrastrukturális projekteket, mint a nagyobb jelentőségű, régióközi úthálózatokat vagy a vasúti összeköttetéseket át kell telepíteni, a katasztrófavédelemhez szükséges intézkedésekhez kapcsolódó új ismeretek figyelembe vételével. Egyébiránt bizonyos, erősen megrongálódott infrastrukturális elemek, mint például a hidak helyreállítása olyan beruházásokat tesz szükségessé, amelyek megszüntetik egy újabb, jövőbeni természeti katasztrófa általi károsodás veszélyét. Az említett infrastruktúrák egyszerű helyreállítása így elégtelennek és kontraproduktívnak bizonyul.

8. módosítás

3. cikk (5) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
Az alapból nem támogatható a technikai segítségnyújtás, ideértve az irányítást, a nyomon követést, a tájékoztatást és kommunikációt, a panaszkezelést, valamint az ellenőrzést.	Az alapból, az alap teljes hozzájárulását legfeljebb 2%-ban meghatározva, nem támogatható a külső technikai segítségnyújtás, ideértve az irányítást, a nyomon követést, a tájékoztatást és kommunikációt, a panaszkezelést, valamint az ellenőrzést.

Indokolás

Bizonyos regionális önkormányzatok számára a külső technikai segítségnyújtás gyakran elengedhetetlennek bizonyul a katasztrófákkal való szembenézés és az érintett területek rehabilitációjához kapcsolódó tevékenységek megfelelő elvégzése céljából. A Régiók Bizottsága ennek megfelelően azt javasolja, hogy a külső technikai segítségnyújtással kapcsolatos kiadásokat vonják be az alapból finanszírozható kiadások körébe, az alap hozzájárulását legfeljebb 2%-ban meghatározva.

9. módosítás

4. cikk (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A természeti katasztrófa által okozott első kár bekövetkezését követően az állam a lehető leggyorsabban, de legfeljebb 10 héten belül a Bizottsághoz benyújthatja az alapból történő hozzájárulás iránti kérelmét, legalább az alábbi tényekre vonatkozó összes meglévő információ megadásával:

a)	a katasztrófa által okozott teljes közvetlen kár, valamint annak hatása az érintett lakosságra, gazdaságra és környezetre;

b)	a 3. cikk (2) bekezdésében említett intézkedések várható költsége;

c)	az uniós támogatás bármely egyéb forrása;

d)	nemzeti vagy nemzetközi támogatás bármely egyéb forrása, beleértve az állami vagy magán biztosítási fedezetet, amely hozzájárulhat a kár helyreállításának költségeihez;

e)	a katasztrófa természetéhez kapcsolódó, a katasztrófakockázat megelőzésére és kezelésére vonatkozó uniós jogszabályok végrehajtása;

f)	a katasztrófa természetéhez kapcsolódóan a megelőzési és kárenyhítési intézkedésekre vonatkozó bármilyen egyéb információk.

a)	a katasztrófa által okozott teljes közvetlen kár, valamint annak hatása az érintett lakosságra, gazdaságra és környezetre;

b)	a 3. cikk (2) bekezdésében említett intézkedések várható költsége;

c)	az uniós támogatás bármely egyéb forrása;

d)	nemzeti vagy nemzetközi támogatás bármely egyéb forrása, beleértve az állami vagy magán biztosítási fedezetet, amely hozzájárulhat a kár helyreállításának költségeihez;

e)	a katasztrófa természetéhez kapcsolódó, a katasztrófakockázat megelőzésére és kezelésére vonatkozó uniós jogszabályok végrehajtásának rövid leírása;

f)	a katasztrófa természetéhez kapcsolódóan a megelőzési és kárenyhítési intézkedésekre vonatkozó bármilyen egyéb információk.

Indokolás

Az a kötelezettség, mely szerint a kérelemben a katasztrófák kockázatainak megelőzésére vonatkozó információkat is fel kell sorolni, megnövekedett adminisztratív terhet jelenthet a kérelmező számára, és késleltetheti a kérelmek kidolgozását és feldolgozását, ami ellentétes lenne az eredeti célkitűzéssel, azaz az alap mobilizációjára vonatkozó adminisztratív eljárások egyszerűsítésével. A Régiók Bizottsága ennek következtében azt javasolja, hogy tartsák meg a 4. cikk e) pontját, a követelményt az európai jogszabályok alkalmazásának rövid leírására korlátozva, valamint hogy szüntessék meg ugyanezen cikk f) pontját, mivel ugyanezen információknak szerepelniük kell az alap hozzájárulásának végrehajtásáról szóló jelentésben (8. cikk, (3) bekezdés).

10. módosítás

Az 4. cikk (1) a) bekezdése után új bekezdés illesztendő a szövegbe

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az elhúzódó természeti katasztrófák (mint például az árvizek) esetében a kérelem benyújtásához rendelkezésre álló, az (1) bekezdésben említett tíz hetes határidő attól a naptól kezdődik, amikor a kedvezményezett állam hivatalos szervei hivatalosan is bejelentették, hogy megszűnt a természeti katasztrófa veszélye (például amikor feloldják a tagállam vagy a regionális önkormányzat stb. által meghirdetett szükségállapotot);

Indokolás

A kérés előkészítése túl hosszúnak bizonyul a hivatalos szervek számára, különösen amikor a károk felméréséről és a kérés támogatására szolgáló elemek összesítéséről van szó, valamint amikor azt akkor kell megfelelően elvégezni, amikor a hatóságoknak meg kell tenniük a szükséges lépéseket a katasztrófa következményeinek orvoslására. Még nagyobb a probléma, ha olyan jelenségekről van szó, mint amilyenek az árvizek, amelyek olykor hetekig, sőt, akár hónapokig is elhúzódhatnak. A károk ilyenkor csak az árvíz levonulása után becsülhetők fel. Így a katasztrófa súlyosságát csak utólag lehet megállapítani. Bár a jogalkotási javaslat figyelembe veszi a lassan kialakuló katasztrófák sajátosságait, az egyéb természeti katasztrófák vonatkozásában a megtartja a jelenlegi rendelkezéseket, és nem oldja meg a tartós áradásokkal kapcsolatos kérelem elkészítésével összefüggő problémákat.

A Régiók Bizottsága azt javasolja tehát, hogy elhúzódó árvizek esetében tegyék lehetővé, hogy a kérelem benyújtásához egy tíz hetes határidő álljon rendelkezésre attól az időponttól kezdve, hogy megszűnik a természeti katasztrófa veszélye (például amikor feloldják a tagállam vagy a regionális önkormányzat stb. által meghirdetett szükségállapotot);

11. módosítás

8. cikk (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
Az alapból történő hozzájárulást attól az időponttól számított egy éven belül kell felhasználni, amikor a Bizottság a támogatás teljes összegét kifizette. A határidő letelte után a hozzájárulás nem felhasznált vagy nem támogatható intézkedésekre felhasználtnak ítélt részét a Bizottság visszatérítteti a kedvezményezett állammal.	Az alapból történő hozzájárulást attól az időponttól számított egy két éven belül kell felhasználni, amikor a Bizottság a támogatás teljes összegét kifizette. A határidő letelte után a hozzájárulás nem felhasznált vagy nem támogatható intézkedésekre felhasználtnak ítélt részét a Bizottság visszatérítteti a kedvezményezett állammal.

Indokolás

Az alapból történő támogatás jóváhagyására vonatkozó adminisztratív eljárás felgyorsítása lehetővé teszi, hogy a támogatás gyorsabban eljusson az érintett régiókhoz. Ezzel kapcsolatban azonban fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az alapból történő hozzájárulás felhasználására rövidebb idő áll rendelkezésre. A Régiók Bizottsága azt javasolja, hogy az alapból történő hozzájárulás felhasználásának határidejét hosszabbítsák meg 2 évre, főleg az alapvető infrastruktúra helyreállításához szükséges idő következtében, amelyre az előírt dokumentáció benyújtására vonatkozó kötelezettség és a közbeszerzésekre vonatkozó szabályok tiszteletben tartása miatt van szükség.

Kelt Brüsszelben, 2013. november 28-án.

a Régiók Bizottsága elnöke

Ramón Luis VALCÁRCEL SISO

(1) Többek között a Régiók Bizottsága „Ajánlás a kiadások javítására” című véleménye, 2013 október (CdR 3609-2013_00_00_AC).