15.4.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 114/79

1.

tudomásul veszi, hogy az elektronikus számlázás közbeszerzésben történő alkalmazásáról szóló európai bizottsági irányelvjavaslat a következő célokat tűzi ki: az Európai Szabványügyi Bizottságnak (CEN) új európai szabványt kell kidolgoznia az elektronikus számlázáshoz; a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a közbeszerzések során az ajánlatkérő szervek és az ajánlatkérők ne utasíthassanak el olyan elektronikus számlákat, amelyek megfelelnek ennek a szabványnak. Az Európai Bizottság javaslata szerint az előírásoknak legkésőbb az irányelv hatálybalépését követően 48 hónappal érvényt kell szerezni. A Régiók Bizottsága ezzel szemben azt javasolja, hogy az előírások 30 hónappal azt követően lépjenek hatályba, hogy az irányelv 3. cikke (2) bekezdésének megfelelően közzétették az európai szabványt;

2.

úgy véli, hogy a javaslatot fontos lépésnek kell tekinteni a papír nélküli közigazgatás felé vezető úton. Az elektronikus számlázás ismert előnyei már több tagállamot is arra sarkalltak, hogy közbeszerzések alkalmával az állami szektor teljes egészében vagy legalább egy részében előírják, hogy elektronikus számlákat kell benyújtani. Az ilyen kezdeményezések azonban gyakran olyan nemzeti szabványokra épülnek, amelyek nem kompatibilisek egymással;

3.

rámutat, hogy az elmúlt években többen is szorgalmazták, hogy európai szinten történjenek konkrét lépések az elektronikus számlázás támogatására. Egyesek még annak kötelező bevezetését is javasolták. 2012. április 20-i állásfoglalásában többek között az Európai Parlament is utalt arra, hogy az elektronikus számlázással kapcsolatos előírások miatt szétforgácsolódott a piac, illetve hogy olyan egymással kompatibilis megoldásokra van szükség az elektronikus számlázás terén, amelyek közös törvényi rendelkezésekre és műszaki szabványokra épülnek;

4.

már korábban is üdvözölte (1) az információk elektronikus cseréjét és azt, hogy a különböző közbeszerzési eljárásokban elektronikus eszközöket alkalmaznak. Ugyanakkor hozzáteszi, hogy az eltérő feltételek miatt és különösen a kisvállalkozásokra való tekintettel elegendő időt kell adni a felkészüléshez;

5.

megfelelőnek tartja, hogy a hatékonyság, illetve az adminisztrációs költségek csökkentése érdekében a számlázási folyamatot is elektronikus formában kell lebonyolítani, hiszen az a közbeszerzési eljárás lezáró részét jelenti;

6.

úgy véli, hogy az irányelvjavaslat hozzájárulhat ahhoz, hogy jobb feltételek jöjjenek létre az interoperabilitás szempontjából, illetve hogy optimalizálni tudjuk a belső piac működését. A javaslat megkönnyíti az ajánlatkérő szerveknek és az ajánlatkérőknek, illetve maguknak a pályázóknak is a tevékenységét, és segít alacsonyan tartani a költségeket. Ugyanakkor azt is meg kell jegyezni, hogy manapság kicsi a határokon átnyúló kereskedelem. Ebből a szemszögből nézve fennáll annak a kockázata, hogy az irányelv aránytalanul nagy pénzügyi következményekkel jár;

7.

utal rá, hogy az irányelvjavaslat felhatalmazza az Európai Bizottságot arra, hogy megbízza az illetékes európai szabványügyi szervezetet az elektronikus magszámla szemantikai adatmodelljének kidolgozásával. Így egy olyan testülethez delegálnak egy lényeges tartalmi elemet, amely nem rendelkezik jogalkotási jogkörrel. A megvalósíthatóságot, a kiigazítási igényt, illetve a keletkező költségeket a kidolgozandó szabvány konkrét tartalmi elemei alapján lehet majd teljes mértékben megítélni, ezek viszont pillanatnyilag nem léteznek. Most még tehát nem lehet megmondani, hogy a javaslat összhangban van-e az arányosság elvével;

8.

üdvözli, hogy amennyiben a tagállami jogszabályok nem rendelkeznek másképp, az ajánlatkérő szervek és az ajánlatkérők még egy közös európai szabvány bevezetését követően is elfogadhatnak majd papíralapú, illetve olyan számlákat, amelyek más szabványoknak felelnek meg. Ez rugalmasságot biztosít az olyan ajánlatkérők és egyben pályázók számára is, akik más szabványokhoz igazodnak. Az, hogy azok az ajánlatkérő szervek és ajánlatkérők, akik egy bizonyos szabvány alapján már bevezették az elektronikus számlázást, most kénytelenek áttérni egy új közös szabványra, többletköltséggel jár mind az ajánlatkérő szervek és ajánlatkérők, mind pedig az ajánlattevők számára. Ezért az irányelvjavaslattal megegyezően a Régiók Bizottsága úgy gondolja, hogy a már most is létező formátumokat meg kellene tartani, a fokozatos átállás keretében pedig egyre inkább egy közös európai szabványt kellene alkalmazni. A közös szemantikai adatmodell kifejlesztése megkönnyíti majd a különböző műszaki formátumok közötti átjárást is. Azoknak a tartalmaknak a kapcsán, amelyeket a számláknak a nemzeti jogszabályok értelmében adott esetben az alapadatokon kívül tartalmazniuk kell, bizonyos ágazatokban az ilyen tartalmú számlákat a jelenleg használt, gyakran ezeknek a speciális követelményeknek megfelelő formátumokban is el kellene fogadni;

9.

ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy fontos, hogy a javasolt európai szabvány ne nehezítse vagy akadályozza az ajánlatkérő szervek és az ajánlatkérők, illetve az ajánlattevők munkáját. Utal arra, hogy komoly költséggel járna, ha az ajánlatkérő szerveknek és az ajánlatkérőknek minden olyan műszaki formátumban el kellene fogadniuk az elektronikus számlákat, amelyek megfelelnek a szemantikai adatmodelleknek;

10.

azt javasolja ezért, hogy tisztázzák az irányelvjavaslatban, hogy az ajánlatkérő szerveknek és az ajánlatkérőknek milyen követelményeknek kell megfelelniük. Így például csak korlátozott számú nemzeti és védett műszaki formátum elfogadását kellene elvárni tőlük, nem pedig valamennyi létező típusét. El kellene azonban kerülni, hogy az ajánlatkérő szervek elutasíthassanak olyan elektronikus számlákat, amelyek azon a szemantikai adatmodellhez tartozó európai szabványon és azon a műszaki formátumon alapulnak, amely az EU által is elismert szabványügyi szervezetek (mint például a CEN, az ISO az UN/CEFAT és az OASIS) nemzetközi szabványaira épül. Ebben az értelemben az irányelv a nemzetközi szabványok egységesítésének tekinthető, de garantálni kell, hogy a számlák alapvető tartalma megfeleljen a közös előírások stb. szerinti európai követelményeknek;

11.

úgy véli, hogy hozzájárulhatna a rendszerek közötti nagyobb átjárhatósághoz, egyben költségeket is megtakarítana az, ha a szemantikai adatmodellt nemzetközi szabványügyi szervezeteknél már meglévő modellek alapján és csupán egy bizonyos műszaki formátumra korlátozva dolgoznák ki. Ez egységes feltételeket teremt a kereskedelmi felhasználóknak, akik a szabvány alapján bevált eljárási módszereket fejlesztenek ki;

12.

azt is hangsúlyozza, hogy az Európai Bizottságnak mindenképpen fontolóra kellene vennie, hogy a közbeszerzési megállapodás keretében is ösztönözze az e-számlázást. Ez olyan szabályokat garantálna, amelyek a WTO-tagok többségére, köztük valamennyi uniós tagállamra vonatkoznának. Ez is egy további ok, amiért az Európai Bizottság által előírt szabványnak a nemzetközi szabványokon kellene alapulnia. Ennek révén ez a szabvány nemcsak európai, hanem olyan nemzetközi szabvány lenne, amely megfelel az európai követelményeknek és igényeknek, ezeket magában foglalja, közös jogszabályokra épül stb.

13.

hangsúlyozza továbbá, hogy fontos figyelembe venni a szabványosítás területén már megkezdett munkákat, azokon belül is a CEN-nek a közbeszerzés terén az üzleti információkra és a felek közötti információcsere folyamatára vonatkozó követelmények meghatározása kapcsán végzett munkáját. Ehhez a munkához számos tagállam csatlakozott már. (2) Ennek a munkának az eredményeit továbbra is be kell építeni az Európai Bizottság által életre hívott projektekbe (például az e-SENS-be, (3) illetve az OpenPEPPOL (4) keretében);

14.

fontosnak tartja, hogy a jelenlegi szabvány kidolgozásakor, illetve a már megkezdett munkák továbbvitelekor ügyeljenek arra, hogy a szabványt könnyű legyen alkalmazni, és teszteljék, mielőtt tovább ajánlanák. Akár az is helyes lenne, ha egyfajta tanúsítás segítségével megvizsgálnák, hogy azok a számlák, amelyek állítólag a szabványra épülnek, valóban megfelelnek-e annak. A bizonyos szabványokat már alkalmazó tagállamok tapasztalatai azt mutatják, hogy vezérfonalként egyféle iránymutatásra van szükség ahhoz, hogy ne kelljen minden egyes ajánlatkérő szervnek vagy ajánlatkérőnek külön megindokolnia, miért nem fogadható el egy adott elektronikus számla. A fent említett elismert nemzetközi szabványügyi szervezeteknél is ki kellene fejleszteni egy ilyen eljárást;

15.

arra is felhívja a figyelmet, hogy rendkívül fontos, hogy a szabvány kidolgozásába bevonják a helyi és regionális önkormányzatokat, illetve az egyéb olyan közigazgatási szerveket és intézményeket, amelyeket állami költségvetésből tartanak fenn;

16.

kiemeli, hogy az új adatvédelmi rendeletjavaslatról folyó tárgyalások során ügyelni kell arra, hogy a szóban forgó rendelet rendelkezései elősegítsék a jelenlegi elektronikus számlázás alkalmazását;

17.

hangsúlyozza, hogy a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvben szereplő és az elektronikus számlázással kapcsolatos rendelkezések szerint az elektronikus számlázás előfeltétele, hogy a számlák címzettjei is elfogadják ezt a formátumot. Ahogy azt már az irányelvjavaslat is hangsúlyozza, ezt a mostani rendelkezések kidolgozásakor is figyelembe kell venni;

18.

leszögezi, hogy a legtöbb ajánlatkérő szervnek és ajánlatkérőnek jelenleg nincs lehetősége arra, hogy elektronikus számlát fogadjon el és dolgozzon fel. Ezért úgy véli, hogy az irányelv hatálybalépése előtt mindenképpen megfelelő előzetes tervezésre van szükség. Az irányelv hatálybalépését pedig ahhoz az időponthoz kell igazítani, amikor a többi, a közbeszerzési intézkedéscsomag részét képező elektronikus közbeszerzési eljárás is hatályba lép. A Régiók Bizottsága úgy véli, hogy az lenne a megfelelő, ha a hatálybalépésre a szabvány európai bizottsági közzétételét követően bizonyos idő – az RB javaslata szerint 30 hónap – elteltével kerülne sor. Ily módon biztosítható, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a szabvány szoftveres megvalósítására, valamint az ajánlatkérő szervek és ajánlatkérők is időben beszerezhessék a szabványt támogató megoldásokat. Ezenfelül a tagállamoknak képzési intézkedéseket és támogatást is biztosítaniuk kell a közbeszerzési ajánlatkérők számára, hogy a megadott határidőig eleget lehessen tenni az irányelvjavaslatban foglalt rendelkezéseknek;

19.

emlékeztet arra, hogy az elektronikus számlázás bevezetése miatt sok közbeszerzési ajánlatkérő szervnek és ajánlatkérőnek megfelelő informatikai megoldásokat kell beszereznie, illetve általánosságban is bővítenie kell az e-számlák kezelésével kapcsolatos ismereteit. Az egyes tagállamokban szükséges intézkedéseknek tehát ki kell terjedniük arra is, hogy támogatást nyújtsanak az e-számlák fogadásához szükséges informatikai megoldások beszerzéséhez. Ehhez legjobb lenne egy központi keretmegállapodás, amelyre a hivatalok a közbeszerzés során hivatkozhatnak, és amely segítséget is nyújtana nekik az elektronikus számlázással kapcsolatos saját megoldások beszerzésére vonatkozó követelmények meghatározásában;

20.

úgy véli, hogy a közbeszerzési ajánlatkérő szerveket és ajánlatkérőket célzó továbbképzési és egyéb támogató intézkedések mellett a tagállamoknak olyan intézkedéseket is hozniuk kell, amelyek segítségével fejleszthető a vállalkozások, azon belül is elsősorban a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) szakértelme;

21.

úgy véli, hogy – mivel az irányelvjavaslatnak a határokon átnyúló kereskedelmet érintő átjárhatósági problémák megoldására irányuló célját a tagállamok önmagukban nem tudják elérni, és mivel az irányelvtervezet megfelelő eszköznek tekinthető – a javaslat összhangban van a szubszidiaritás és az arányosság elvével;

22.

hangsúlyozza, hogy az RB a 2013. évi szubszidiaritási munkaprogramjának öt prioritása között említi a közbeszerzésben alkalmazott elektronikus számlázást, és ezzel összefüggésben a szubszidiaritásfigyelő hálózattal és a szubszidiaritással foglalkozó szakértői csoporttal konzultációt folytatott a szubszidiaritás kérdéseiről;

23.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy maga is járjon elöl jó példával, és garantálja, hogy az uniós támogatási programok keretében kiírt közbeszerzéseknél elfogadják az elektronikus számlákat;

24.

mivel az ajánlatkérő szervek és az ajánlatkérők többsége jelenleg nem elektronikus úton intézi a számlázást, üdvözli az európai bizottsági javaslat 5.3. pontjában szereplő fontos intézkedéseket, melyek célja többek között, hogy a tagállamok nemzeti stratégiákat és részletes cselekvési terveket dolgozzanak ki a teljesen elektronizált közbeszerzéshez;

25.

hangsúlyozza, hogy a vállalatoknak, azokon belül elsősorban a kkv-knak is javítaniuk kell szaktudásukat az elektronikus számlázás terén, ahogy sok tagállamban infrastrukturális intézkedésekre is szükség lehet. Az ilyen problémák megoldásához segítséget jelenthet az az európai bizottsági javaslat, melynek értelmében a tagállamoknak meg kellene vizsgálniuk annak lehetőségét, hogy a (különösen a kkv-knak szóló) képzések finanszírozásához, az adminisztrációs kapacitások megerősítéséhez és a megfelelő infrastruktúrák beszerzéséhez igénybe vegyék a strukturális alapokat;

26.

úgy véli, hogy az elektronikus számlázás projektjének megvalósításakor nagy hangsúlyt kapnak az infrastrukturális kérdések, ezért az a véleménye, hogy az 5.2. pont (4) bekezdésében szereplő európai bizottsági javaslat, amely szerint a teljesen elektronizált közbeszerzés (és az elektronikus számlázás) kialakítását az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz révén lehetne finanszírozni és támogatni, hozzájárulhat egy jól működő üzleti információs infrastruktúra támogatásához. Abból indul ki, hogy várhatóan újabb infrastrukturális intézkedésekre lesz majd szükség, hiszen az egyes tagállamokban nagyon eltérőek a körülmények;

27.

üdvözli az Európai Bizottságnak azt a szándékát, hogy projekteket finanszíroz, amelyek segítik átjárható megoldások (e-SENS) kifejlesztését;

28.

egyetért azzal az európai bizottsági javaslattal, hogy folytatódjon az elektronikus számlázással foglalkozó többoldalú európai fórum munkája, ugyanakkor arra kéri az Európai Bizottságot, hogy biztosítsa, hogy ebben a fórumban a helyi és regionális szint is képviselve legyen.