30.7.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 218/1

—

üdvözli a fiatalok foglalkoztatásával foglalkozó jogszabálycsomagot, amely konkrét intézkedéseket javasol a tagállamoknak, támogatva őket a fiatalok munkanélküliségének elfogadhatatlan szintjei és az ezzel összefüggő társadalmi kirekesztés elleni küzdelemben;

—

rámutat, hogy a helyi és regionális önkormányzatok igen fontos szerepet játszanak a munkanélküliség elleni küzdelmet szolgáló intézkedések kidolgozásában és megvalósításában, valamint abban, hogy lehetőségeket biztosítanak a fiataloknak, és támogatják a bevált gyakorlatok cseréjét;

—

kiemeli annak fontosságát, hogy a fiatalok és a fiatalokat képviselő szervezetek aktívan részt vegyenek a megvalósítandó stratégiák kidolgozásában;

—

a kérdés sürgősségére való tekintettel szorgalmazza, hogy az Európai Tanács állapodjon meg abban, hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés végrehajtását már 2013-ban megkezdik;

—

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy dolgozza ki a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszerét, a gyakorlati képzési szövetséget és az új EURES-rendeletre irányuló javaslatot;

—

nyomatékosan kéri az Európai Bizottságot, hogy erősítse meg és egészítse ki a tagállamok tevékenységeit a szakképzési politika területén, ajánlás formájában uniós szintű minőségi minimumnormákat javasolva a tanulószerződéses gyakorlati képzésre, a megszerzett képesítések egész Európában való elismerésének megkönnyítése céljából.

Előadó

Enrico ROSSI (IT/PES), Toscana régió elnöke

Referenciaszöveg

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A fiatalok bevonása a foglalkoztatásba

COM(2012) 727 final

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: A szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszeréért – a szociális partnerek európai szintű konzultációjának második szakasza az EUMSZ 154. cikke értelmében

COM(2012) 728 final

1.

értékeli az Európai Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy ösztönözze a fiatalok munkanélkülisége elleni küzdelmet, mivel kétségtelenül az EU előtt álló egyik legsúlyosabb problémáról van szó, amely sürgős, összehangolt politikai és rendszerszintű fellépést, valamint hiteles finanszírozást igényel (1);

2.

üdvözli a fiatalok foglalkoztatásával foglalkozó jogszabálycsomagot (2), amely konkrét intézkedéseket javasol a tagállamoknak, támogatva őket a fiatalok munkanélküliségének elfogadhatatlan szintjei és az ezzel összefüggő társadalmi kirekesztés elleni küzdelemben;

3.

kedvezően értékeli A fiatalok bevonása a foglalkoztatásba című európai bizottsági közleményben javasolt kettős megközelítést (ajánlások a tagállamok részére, illetve európai szintű koordináció, kezdeményezések és intézkedések). Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy európai, nemzeti és regionális szintű, a szubszidiaritási elv teljes mértékű tiszteletben tartása mellett kidolgozott, megfelelő és arányos intézkedésekre van szükség;

4.

rámutat, hogy a helyi és regionális önkormányzatok igen fontos szerepet játszanak a munkanélküliség elleni küzdelmet szolgáló intézkedések kidolgozásában és megvalósításában, valamint abban, hogy lehetőségeket biztosítanak a fiataloknak, és támogatják a bevált gyakorlatok cseréjét. Ezenkívül kiemeli annak fontosságát, hogy a fiatalok és a fiatalokat képviselő szervezetek aktívan részt vegyenek a megvalósítandó stratégiák kidolgozásában;

5.

üdvözli az Európai Tanács 2013. február 7–8-i ülésének azt a döntését, hogy 6 milliárd eurót fordítanak az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre, amely az összes olyan régió (NUTS 2) előtt nyitva áll, ahol a fiatalok munkanélküliségi rátája meghaladja a 25 %-ot. Úgy véli azonban, hogy bár ez a kezdeményezés biztató jel, az előirányzott források nem elegendőek a probléma nagyságához képest;

6.

a kérdés sürgősségére való tekintettel szorgalmazza, hogy az Európai Tanács állapodjon meg abban, hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés végrehajtását már 2013-ban megkezdik;

7.

úgy véli, hogy a fiatalok foglalkoztatásával kapcsolatos kezdeményezésnek szentelt források jelentős részét a helyi és regionális önkormányzatokhoz kell rendelni, hogy azoknak több lehetőségük legyen a helyi feltételekhez legjobban igazodó módon megvalósítani a fiatalok foglalkoztatását előmozdító kezdeményezéseket;

8.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy dolgozza ki a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszerét, a gyakorlati képzési szövetséget és az új EURES-rendeletre irányuló javaslatot;

9.

hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a megvalósítás során horizontális, egyeztetett és fenntartható megközelítést alkalmazzanak annak érdekében, hogy biztosítsák a szinergiát valamennyi stratégiai kezdeményezés: az Új készségek és munkahelyek menetrendje  (3), a Mozgásban az ifjúság  (4), az Innovatív Unió és az Európai digitális menetrend között, illetve e kezdeményezések és a 2014–2020-as időszakra vonatkozó kohéziós politika között;

10.

határozottan támogatja az Európa 2020 stratégiát és annak eszközeit, valamint a foglalkoztatáspolitikai célkitűzések – többek között az iskolaelhagyók számának csökkentése – megvalósítása érdekében kifejtett erőfeszítéseket, ezért felkéri a tagállamokat, hogy haladjanak tovább a növekedés és az innováció ösztönzésének a stratégia által meghatározott útján; emellett szorosabb együttműködést sürget a különféle kormányzási szintek között. Hangsúlyozza ezzel kapcsolatban a regionális és helyi önkormányzatok szerepének fontosságát az Európa 2020 stratégia céljainak elérésében, továbbá annak szükségességét, hogy a nemzeti reformprogramokat a különféle kormányzási szintek együttműködésével valósítsák meg;

11.

kiemeli annak fontosságát, hogy határozottan lépjenek fel a nem foglalkoztatott, és oktatásban és képzésben sem részesülő fiatalok növekvő problémája ellen, számításba véve e jelenség társadalmi és gazdasági kihatását, valamint az önállóságuk hiányával összefüggő (társadalmi és a demokráciát illető) következményeket és kockázatokat. Úgy véli továbbá, hogy az fiatalok munkaerő-piaci integrációjának hiánya olyan tényezőktől függ, mint a foglalkoztatási szolgáltatások hatékonysága, az oktatás és a munka világa közötti viszony, valamint az, hogy az önkéntes és a harmadik szektorhoz tartozó szervezetek milyen mértékben vannak jelen ezen a téren. Hangsúlyozni kell, hogy a legjobb hatás úgy érhető el, ha az önkormányzatok, a munkaügyi irodák, illetve a tanácsadó és oktatási szervek együttműködnek egymással;

12.

rámutat, hogy a fiatalok foglakoztatásának tekintetében azok az országok érik el a legjobb eredményeket, amelyekben a fiatalok színvonalas szakmai gyakorlatokon vehetnek részt és tanulószerződéses gyakorlati képzési rendszerekbe kapcsolódhatnak be (5), amelyek a képzési és a munkahelyi kihelyezési rendszer szerves részét képezik. Azt is megjegyzi, hogy ehhez elengedhetetlen a foglalkoztatási szolgáltatások hatékonysága. Hangsúlyozza ezért, hogy fel kell hívni a figyelmet a létező uniós állami pályaorientációs és foglalkoztatáskutatási szolgáltatásokkal kapcsolatos bevált gyakorlatokra; emellett úgy véli, hogy a foglalkoztatási szolgáltatások és a pályaorientációs tanácsadás folyamatába lehetőség szerint minél több helyi ifjúsági szervezetet be kell vonni;

13.

üdvözli az ún. „ifjúsági garanciát”, amelynek alapján a fiatalok az iskola befejezése vagy a munkanélkülivé válás után négy hónapon belül kedvező továbbképzési, tanulószerződéses gyakorlati képzési, szakmai gyakorlati vagy állásajánlatot kapnak. A fiatalokat sújtó munkanélküliség csökkentése Európa jövőjét érintő jelentős kihívás;

14.

az RB szorosan figyelemmel kíséri majd az ifjúsági garancia gyakorlati megvalósítását, és rámutat, hogy nagyon drága eszközről van szó, ezért a tagállamoknak – különösen a súlyos pénzügyi problémákkal küzdőknek – határozott uniós támogatásra van szükségük az eszköz bevezetéséhez;

15.

hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az intézkedés előnyeit a diplomás fiatalokra is kiterjesszék, mégpedig ne csak 25, hanem 30 éves korig;

16.

törekedni fog annak biztosítására, hogy az Európai Szociális Alapnak az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre vonatkozóan az Európai Tanács által 2013. február 7–8-án elfogadott új rendelkezéseiről szóló intézményközi tárgyalások keretében a fenti eszköz költségvetési támogatásához kapcsolódó feltételek rugalmasabbak legyenek olyan kérdésekben, mint a társfinanszírozási arányok, vagy az előlegfizetések, annak érdekében, hogy eredményesebben és alaposabban legyen kezelhető a régiók fentiekkel kapcsolatos nehéz helyzete. A Régiók Bizottsága azt is kéri, hogy tájékoztassák időben a helyi és regionális önkormányzatokat a kezdeményezés működéséről és az annak két ágán át érkező összegekről, hogy figyelembe vehessék ezeket a fiatalok munkanélkülisége elleni harcra és a garanciarendszereikre vonatkozó stratégiáik kidolgozásakor;

17.

arra ösztönzi a tagállamokat és az illetékes intézményeket, hogy dolgozzanak ki olyan képzési programokat, amelyek megkönnyítik és előkészítik az oktatásból a munkába történő átmenetet annak elkerülése érdekében, hogy a fiatalok perspektívák nélkül, túlságosan sokáig maradjanak az oktatási-képzési rendszerben. A munkaerőpiacra történő korai belépést azonban ki kell egészíteni azzal a lehetőséggel, hogy a fiatalok folytathassák képzésüket annak érdekében, hogy a továbbképzés jegyében tökéletesítsék képzettségüket vagy átképezzék magukat. Ugyanakkor a helyi és regionális önkormányzatok, oktatásügyi és képzésben érintett intézmények, állami munkaügyi hivatalok és az üzleti világ közreműködésével javasolja regionális munkaerő-piaci és szakképzési stratégiák kidolgozását és gyakorlatba ültetését azzal a céllal, hogy elősegítse a munkaerő-piaci integrációt az integrált gazdasági rendszerek keretében;

18.

hangsúlyozza, hogy minél előbb foglalkozni kell a fiatalok munkanélküliségének nemi dimenziójával is, mivel a fiatal nők nagyobb valószínűséggel kerülnek bizonytalan munkaviszonyba, továbbá szenvednek a nemek közötti bérszakadék következményeitől – már a szakmai gyakorlat ideje alatt is –, csakúgy mint a munka és a magánélet összeegyeztethetőségét célzó intézkedések hiányától. Ezért kéri, hogy a fiatalok foglalkoztatásának javítására irányuló összes támogatási rendszer vegye figyelembe a nemzeti, regionális és helyi körülményeket, valamint a probléma nemi dimenzióját;

19.

emlékeztet arra, hogy a tanulószerződéses gyakorlati képzési programok jelentősen megkönnyítik az oktatásból a munkába történő átmenetet, lehetővé téve, hogy a fiatalok mind helyszíni tapasztalatokat, mind a vállalatokon kívüli elméleti ismereteket szerezzenek a vállalatok és a képzési intézmények együttműködése révén a képzés során; ezért arra ösztönzi a tagállamokat, hogy támogassák a „kettős” vagy „kétszintű” tanulószerződéses gyakorlati képzési programokat – a felsőoktatási időszak alatt is;

20.

sürgeti, hogy a Szerződés szerinti hatáskörmegosztás figyelembevételével lehetőség szerint fogadjanak el egy olyan közös keretet, mely összeegyeztethetővé teszi az egyes tagállamok duális képzési rendszereit, megőrzi a tanulószerződéses gyakorlati képzés fő előnyeit, és megjelöli a megvalósítás legjobb eszközeit;

21.

nyomatékosan kéri az Európai Bizottságot, hogy erősítse meg és egészítse ki a tagállamok tevékenységeit a szakképzési politika területén, ajánlás formájában uniós szintű minőségi minimumnormákat javasolva a tanulószerződéses gyakorlati képzésre, a megszerzett képesítések egész Európában való elismerésének megkönnyítése céljából;

22.

értékeli a tanulószerződéses gyakorlati képzés európai szövetségének létrehozása útján tett lépéseket, mivel e szövetség hasznos európai eszköz, amely figyelembe veszi a képzettség iránti igényt, és elősegíti a megszerzett képzettségek megfelelő hivatkozási keretének létrehozását;

23.

támogatja az Európai Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy támogassanak olyan együttműködési formákat, amelyek ösztönzik a kettős képzés kialakítását és terjesztését. Fontos azonban, hogy ezek összefogják az oktatás, a képzés és a munkaügyi politikák nemzeti szintű felelős hatóságait, a helyi és regionális önkormányzatok képviselőit, az ESZA kezeléséért felelős hatóságokat, valamint a vállalkozások és szociális partnerek képviselőit. A cél az, hogy olyan hasznos stratégiákat határozzanak meg, amelyek megerősítik a tanulószerződéses gyakorlati képzést az egyes tagállamok munkaerőpiacán és iskolarendszerében, és hogy megvizsgálják, hogyan használhatók fel hatékonyan az ESZA nemzeti allokációi a duális tanulási rendszer kialakítására és megvalósítására;

24.

megállapítja, hogy a foglalkoztatás és a tanulás tekintetében akkor születnek a legjobb eredmények, ha az összes érintett fél jól együttműködik egymással (6). Ezért azt javasolja, hogy a tagállamok mozdítsák elő a szakoktatást és képzést végző iskolák, intézmények és egyéb szervek, valamint a vállalatok és a foglalkoztatási szolgálatok hatékony együttműködését. Ez kulturális és strukturális intézkedések, továbbá pénzügyi és adóügyi ösztönzők révén érhető el, amelyekről adott esetben a regionális és helyi önkormányzatok döntenek;

25.

szükségesnek tartja, hogy tekintetbe vegyék a kkv-k egyedi szükségleteit, mivel ezek segíthetnének átadni a fiataloknak a munkaerőpiac által igényelt készségeket, forrásaik azonban korlátozottak, és egyre nagyobb szervezési, bürokratikus és kulturális akadályokkal kerülnek szembe;

26.

szükségesnek tartja, hogy az állami, illetve regionális és helyi önkormányzati fennhatóság alá tartozó munkaerő-elhelyező szervezetek és ügynökségek intézményes keretek között is elősegítsék a fiatalok gyakornoki tevékenységét, ellenőrző szerepkörrel bírjanak, valamint vállalják fel a gyakornokok elhelyezkedésének utókövetésével járó feladatokat;

27.

megjegyzi, hogy még ha rövid időtartamúak is, a szakmai gyakorlatoknak hasznos képzési időszakoknak kell lenniük, amelyek lehetővé teszik, hogy a fiatalok a lehető leggyorsabban belépjenek a munkaerőpiacra, és megvessék ott a lábukat. Ezért a szakmai gyakorlatoknak mind a képzés tartalma, mind a szociális védelem szempontjából magas színvonalúaknak kell lenniük. A Régiók Bizottsága ezért felkéri a helyi önkormányzatokat, hogy hirdessenek minél több gyakornoki helyet a fiatalok számára, elősegítve így számos szakma és mesterség jobb megismerését. Továbbá úgy gondolja, hogy a helyi és regionális önkormányzatok példát mutathatnak a színvonalas gyakorlati programok kivitelezése terén, ezért javasolja, hogy az oktatási intézményekkel együttműködve járjanak élen a gyakornokok fogadásában és foglalkoztatásában, valamint az üzleti világgal való együttműködés fórumainak a létrehozásában, abból a célból, hogy segítsék a fiatalokat a gyors munkaerő-piaci integrációban;

28.

megállapítja, hogy számos tagállamban helytelenül használják a szakmai gyakorlatot, visszaélnek vele – olcsón vagy akár ingyen jutnak munkaerőhöz ezzel az eszközzel, amely gyakran a rendes munkaszerződések helyére lép, sokszor olyan időszakokban is, amikor rengeteg a megrendelés;

29.

megjegyzi, hogy a szakmai gyakorlat meghatározásának ki kell emelnie, hogy a képzési folyamat során a résztvevő közelebb kerül a munka világához; rámutat továbbá, hogy a korrekt definíciónak egy iránymutatásból, képzésből és munkából álló út tágabb koncepcióját is tartalmaznia kell;

30.

határozottan támogatja, hogy az EU szerepet kapjon olyan minőségi kritériumok meghatározásában, amelyeket egész Európában elismernek. Az uniós szintű megoldásnak a gyakornokok Unión belüli és kívüli mobilitása tekintetében is egyértelmű előnyei lennének, és hozzájárulna egy integráltabb uniós munkaerőpiac létrejöttéhez;

31.

üdvözli a gyakornokok számára létrehozandó minőségi keretre irányuló európai bizottsági javaslatot: olyan intézkedések csomagjáról van szó, amelyek megkönnyítik a fiatalok belépését a munka világába;

32.

nyomatékosan kéri, hogy sürgősen fogadják el a gyakornokokkal kapcsolatos uniós ajánlást, és hogy ez állapítson meg uniós szintű, valamennyi tagállam számára közös minimumszabályokat. Ennek az ajánlásnak a szakmai gyakorlatok összes formáját megfelelően figyelembe kellene vennie, nem csak a szabad piacon (iskolán kívül) végzett gyakorlatokat;

33.

reméli, hogy az egyes tagállamok minimumszabályokat fogadnak el, például a gyakornok és a befogadó szervezet és esetleg a szakképző szervezet vagy a szakmai gyakorlat lebonyolítását támogató személy közötti írásbeli szerződés megkötésére vonatkozóan, amely olyan területekre vonatkozna, mint a szakmai és tanulási célok, a szakmai gyakorlat időtartama, menetrendje és adott esetben a társadalombiztosítás és a díjazás/ellenszolgáltatás. A szerződésben meghatározott oktatási tartalmat úgy kellene biztosítani, hogy a befogadó szervezetben kijelölnek felügyelőket vagy mentorokat, akik rendelkeznek a gyakorlat során végzett tevékenységekkel összhangban levő megfelelő szakmai készségekkel;

34.

azt javasolja, hogy a szakmai gyakorlat lefolyása átlátható legyen, és hangsúlyozza annak fontosságát, hogy gondoskodjanak a méltányos költségtérítésről (vagy juttatásról), amelyet az ESZA hozzájárulásából lehetne finanszírozni, és amely valódi minőségi elemet jelenthetne, kölcsönös előnyöket nyújtva a fiatal és a vállalat számára egy olyan környezetben, ahol a gyakornok megőrizhetné méltóságát;

35.

hangsúlyozza, hogy a befogadó szervezetnek meg kell felelnie a szükséges követelményeknek, amilyenek például a szociális biztonságra, az egészségre és a biztonságra, valamint a fogyatékosságra vonatkozó előírások;

36.

rámutat arra, hogy hivatalosan el kell ismerni azokat az ismereteket és készségeket, amelyekre a gyakornok a szakmai gyakorlat alatt tesz szert;

37.

támogatja a szakmai képesítések elismeréséről szóló irányelv korszerűsítésére irányuló európai bizottsági javaslatot (7), amely kiterjeszti az irányelv hatáskörét a más tagállamban végzett gyakorlati képzésre; szorgalmazza továbbá, hogy vizsgálják meg, hogy az irányelv csak a szabályozott szakma végzésének feltételét jelentő szakmai gyakorlatra vonatkozzon-e, vagy a piaci alapú és az iskolán kívüli gyakorlati képzésre is;

38.

a fiatal munkavállalók földrajzi mobilitását fontos eszköznek tekinti a munkaerő-kínálat és -kereslet közötti helyi egyensúlyzavarok megoldásában. Ebből a célból az egy adott szektoron belül, specifikus kritériumoknak megfelelően kialakított szakmai gyakorlatok (például a kézműiparban vagy az idegenforgalomban) hatékonyan támogathatják ezt a fajta mobilitást, mivel lehetővé teszik a fiatalok számára, hogy nagyobb tudással felszerelkezve térjenek vissza régiójukba, amelynek révén javíthatják ottani foglalkoztatási lehetőségeiket. Ez különösen fontos ahhoz, hogy megőrizzük a területi kohéziót, és támogassuk az olyan demográfiai kihívásokkal szembenézni kénytelen régiókat, mint az elöregedő népesség vagy az elnéptelenedés;

39.

reméli, hogy a megvalósítás előtt álló, az Erasmus mindenkinek javaslat keretében a mobilitást támogató uniós programok megfelelő és fenntartható pénzügyi eszközöket kapnak ahhoz, hogy felsőoktatási vagy képzési időszakuk egy részét a fiatalok külföldön tölthessék el.. Ennek kapcsán szem előtt kell tartani a legkülső régiókból származó fiatalok speciális helyzetét;

40.

támogatja az Európai Bizottság arra vonatkozó döntését, hogy az európai foglalkoztatási hálózatot eredményorientált, a keresletet és a kínálatot összhangba hozó eszközzé alakítja át, továbbfejlesztve „Az első EURES-állásod” kezdeményezést, amely a 18 és 30 év közötti uniós polgároknak segít abban, hogy más tagállamban munkát találjanak;

41.

szükségesnek tartja, hogy az uniós oktatási programok kiegészítéseként mind az ESZA, mind nemzeti és/vagy regionális alapok révén forrásokat lehessen kijelölni. Ezeket a forrásokat egyedi mobilitási rendszerek támogatására kell fordítani annak érdekében, hogy minden fiatal tanulhasson és lakhelyétől függetlenül azonos hozzáférést élvezzen, arra ösztönözve a tagállamok állami foglalkoztatási szolgálatait, hogy dolgozzanak ki az EURES-rendszerben rendelkezésre álló lehetőségeket terjesztő programokat, és építsék be őket rendszeres tevékenységeikbe;

42.

üdvözli az uniós „készségkörkép” és az európai készségútlevél elindítását a készségek meghatározására. Ezek az eszközök hatékonyabban tudnak reagálni a megfelelő készségek iránti keresletre, és elősegíthetik a készségekre vonatkozó, megfelelő hivatkozási keret biztosítását, amely nemcsak a formális tanfolyamokat, hanem az informális és nem formális utakon szerzett készségeket is magában foglalja;

43.

arra ösztönzi a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki és valósítsanak meg olyan szakpolitikákat és eszközöket, amelyek támogatják a fiatalok induló vállalkozásait, többek között a hitelekre és pénzügyi kölcsönökre vonatkozó garanciák különféle formái, az alacsonyabb hitelkamatlábak és mikrohiteleszközök révén;

44.

rendkívül fontosnak tartja, hogy hidat verjenek a felsőoktatás és a munka világa között, minél jobban kihasználva az olyan eszközöket, mint az Erasmus fiatal vállalkozóknak program; ez utóbbi különösen hatékonynak bizonyul a vállalkozói szellem ösztönzésében, ahogyan ezt már az RB egy korábbi véleménye is hangsúlyozta (8);

45.

egyetért az Európai Bizottsággal, amely igen fontosnak tartja, hogy jelentős lendületet adjanak a nagy foglalkoztatási lehetőségeket tartogató stratégiai ágazatoknak (egészségügy, szociális ágazat, zöld gazdaság és az ikt) mind az induló vállalkozások, mind általában a foglalkoztatás támogatása tekintetében. A regionális szintre kiemelt feladat hárulhat abban, hogy támogassák kompetenciák megszerzését, kivált az erős és kedvező foglalkoztatási kilátásokkal bíró regionális területeken;

46.

rendkívül fontosnak tartja, hogy sikerüljön beépíteni a biztonság és a rugalmasság koncepcióját a munkaerőpiacba (rugalmas biztonság), egyensúlyba hozva azt a kettős igényt, hogy a munkáltatóknak rugalmas munkaerőre, a munkavállalóknak pedig biztonságra és védelemre van szükségük az egyre bizonytalanabb munkakörnyezetben;

47.

hangsúlyozza, hogy a fiatalok foglalkoztatását célzó politikák általános tervezésével és irányításával kapcsolatos stratégia kidolgozását illetően igen fontos a helyi és regionális szintű együttműködés, amely az intézményekkel együttműködésben történik. Innovatív, integrált ifjúsági foglalkoztatáspolitikai rendszereket kellene kialakítani annak érdekében, hogy szorosabbá váljon a kapcsolat a közintézmények és a fiatal nemzedékek és az üzleti világ között;

48.

hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a regionális és helyi önkormányzatokat teljes mértékben vonják be az új kezdeményezések kidolgozásába és megvalósításába, mivel ők a legalkalmasabbak az egyes térségek szükségleteinek és igényeinek értékelésére, többek között a foglalkoztatással és a fiatalokat célzó programokkal kapcsolatban;

49.

emlékezteti az Európai Bizottságot, hogy a helyi és regionális önkormányzatok jelentős mértékben már felelősek a foglalkoztatással, oktatással és képzéssel kapcsolatos politikák végrehajtásáért. Ugyanakkor sajnálja, hogy az Európai Bizottság közleménye nem tartalmaz specifikus hivatkozást a régiók és a helyi önkormányzatok hatásköreire, valamint a fent említett területekkel kapcsolatos politikák kidolgozására és megvalósítására sem (9);

50.

úgy véli, hogy a szakmai gyakorlat eszközének – a fiatalok foglalkoztatásával foglalkozó jogszabálycsomagon és az ifjúsági garanciák támogatásának szélesebb körén belül – meg kell találnia a helyét, és meg kell kapnia a szükséges támogatást az EU-tól annak érdekében, hogy a fiatalok foglalkoztatására irányuló politikák keretében fel lehessen használni az európai társadalom előtt álló legnagyobb kihívásnak, a generációs szakadék áthidalásának kezelésére, megadva a lehetőséget a fiataloknak, hogy kezükbe vegyék sorsukat;

51.

döntő fontosságúnak ítéli, hogy számottevő képzési erőforrásokat szenteljenek a fiatalok vállalkozói szelleme fokozásának. Ezeket az erőfeszítéseket az átfogó gazdasági keretben a különféle regionális stratégiák által meghatározott, feltörekvő ágazatokra kellene összpontosítani. A megszerzett tudás és a fiatalok tanulásra való hajlandósága növekedési lehetőséget kínál az európai társadalom számára. A tapasztalatokból tanulva nem szabad a fiatalokat a kevés gazdasági jövővel bíró ágazatok felé irányítani. Egy gazdaságilag összetett társadalomban tehát „meg kell tanítanunk, hogyan kell tanulni”, olyan képzési rendszereken keresztül, amelyek révén a fiatalok egy elvont üzleti elgondolást kézzelfogható vállalkozási projektté alakíthatnak. A finanszírozást létfontosságúnak tartjuk. A tagállamoknak pénzügyi eszközeik adott százalékát – a fiatalok munkanélküliségi rátájához közvetlenül kapcsolódó együtthatók alapján – arra kellene fordítaniuk, hogy kedvező feltételeket nyújtsanak a fiatal vállalkozók által kezdeményezett projektek finanszírozásához.