(1)

A fokozott és gyorsan növekvő igény, mely a tengeri térségek különféle célú hasznosítására irányul – ideértve a megújuló energiaforrásokat alkalmazó létesítmények telepítését, a tengeri hajózást és halászati tevékenységeket, az ökoszisztémák megőrzését, az idegenforgalmat, az akvakultúra-létesítmények üzemeltetését –, akárcsak a parti erőforrásokra nehezedő többféle nyomás, integrált tervezési és irányítási megközelítést igényelnek.

(1)

A fokozott és gyorsan növekvő igény, mely a tengeri térségek különféle célú hasznosítására irányul – ideértve a megújuló energiaforrásokat alkalmazó létesítmények telepítését, az olaj- és gázfeltárást és -kiaknázást, a tengeri hajózást és halászati tevékenységeket, az ökoszisztémák és a biológiai sokféleség megőrzését, a nyersanyagok kitermelését, az idegenforgalmat, az akvakultúra-létesítmények üzemeltetését –, akárcsak a parti erőforrásokra nehezedő többféle nyomás, integrált tervezési és irányítási megközelítést igényelnek.

(2)

Ilyen óceángazdálkodási megközelítés kidolgozására került sor az Európai Unió integrált tengerpolitikájának keretében, melynek környezetvédelmi pillérét a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2008. június 17-i 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv jelenti. Az integrált tengerpolitika célja a tengerek és óceánok fenntartható fejlődésének elősegítése, valamint koordinált, koherens és átlátható döntéshozatali rendszer kialakítása az Unió azon ágazati politikái tekintetében, amelyek – többek között a tengermedencékre vonatkozó stratégiák vagy makroregionális stratégiák révén – kihatással vannak az óceánokra, tengerekre, szigetekre, a tengerparti és a legkülső régiókra, valamint a tengeri ágazatokra.

(2)

Ilyen óceángazdálkodási és tengeri irányítási megközelítés kidolgozására került sor az Európai Unió integrált tengerpolitikájának keretében, melynek környezetvédelmi pillérét a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2008. június 17-i 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv jelenti. Az integrált tengerpolitika célja a tengerek és óceánok fenntartható fejlődésének elősegítése, valamint koordinált, koherens és átlátható döntéshozatali rendszer kialakítása az Unió azon ágazati politikái tekintetében, amelyek – többek között a tengermedencékre vonatkozó stratégiák vagy makroregionális stratégiák révén – kihatással vannak az óceánokra, tengerekre, szigetekre, a tengerparti és a legkülső régiókra, valamint a tengeri ágazatokra.

(3)

Az integrált tengerpolitika a tengeri területrendezést és az integrált partiövezet-gazdálkodást horizontális politikai eszközként határozza meg, melynek segítségével a hatóságok és az érdekeltek koordinált és integrált megközelítési módot alkalmazhatnak. Az ökoszisztéma-alapú megközelítés hozzá fog járulni a tengeri és partiövezet-gazdálkodás fenntartható növekedésének, valamint a tengeri és tengerparti erőforrások fenntartható használatának előmozdításához.

(3)

Az integrált tengerpolitika a tengeri területrendezést és az integrált partiövezet-gazdálkodást horizontális politikai eszközként határozza meg, melynek segítségével a hatóságok és az érdekeltek koordinált és integrált határokon átnyúló megközelítési módot alkalmazhatnak. Az ökoszisztéma-alapú megközelítés hozzá fog járulni a tengeri és partiövezet-gazdálkodás fenntartható növekedésének, valamint a tengeri és tengerparti erőforrások fenntartható használatának előmozdításához.

(5)

A közelmúltban kiadott „Kék növekedés. A fenntartható tengergazdálkodási és tengergazdasági növekedés lehetőségei” című közlemény számba veszi azokat a folyamatban lévő európai uniós kezdeményezéseket, amelyek az Európa 2020 stratégia végrehajtását szolgálják. A szóban forgó közlemény beazonosít egy sor olyan ágazati tevékenységet, amelyekre a jövőben a kék növekedéssel kapcsolatos kezdeményezéseknek összpontosítaniuk kell, és amelyek kibontakozását a tengeri területrendezésnek és az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiáknak megfelelőképpen segítenie kell.

(5)

A közelmúltban kiadott „Kék növekedés. A fenntartható tengergazdálkodási és tengergazdasági növekedés lehetőségei” című közlemény számba veszi azokat a folyamatban lévő európai uniós kezdeményezéseket, amelyek az Európa 2020 stratégia végrehajtását szolgálják. A szóban forgó közlemény beazonosít egy sor olyan ágazati tevékenységet, amelyekre a jövőben a kék növekedéssel kapcsolatos kezdeményezéseknek összpontosítaniuk kell, és amelyek kibontakozását a tengeri területrendezésnek és az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiáknak megfelelőképpen segítenie kell. A tagállamok e meghatározott stratégiai területekre irányuló egyértelmű támogatása jogbiztonságot és tervezhetőséget nyújt az állami és magánbefektetések számára, ami kiegyenlítőleg hat a part menti és tengeri térségekhez kapcsolódó ágazati politikákra.

(7)

Az Egyesült Nemzetek Tengerjogi Egyezménye (UNCLOS) preambulumában rámutat arra, hogy az óceáni térségek használatával összefüggő ügyek szorosan összefonódnak egymással, ezért egységes egészként kell tekinteni őket. Az óceáni térségekkel kapcsolatos tervezés az egyezményben biztosított jogok alkalmazásának logikus továbbvitele és szerkezetbe foglalása, egyszersmind a tagállamok segítésének gyakorlati eszköze is kötelezettségeik teljesítése terén.

(7)

Az Egyesült Nemzetek Tengerjogi Egyezménye (UNCLOS) preambulumában rámutat arra, hogy az óceáni térségek használatával összefüggő ügyek szorosan összefonódnak egymással, ezért egységes egészként kell tekinteni őket. Az óceáni térségekkel kapcsolatos tervezés az egyezményben biztosított jogok alkalmazásának logikus továbbvitele és szerkezetbe foglalása, egyszersmind a tagállamok és a nemzeti szint alatti illetékes hatóságok segítésének gyakorlati eszköze is kötelezettségeik teljesítése terén.

(10)

A következetesség és jogi egyértelműség érdekében a tengeri területrendezés és az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégia földrajzi hatósugarát a meglévő uniós jogi eszközökkel és a nemzetközi tengerjoggal összhangban kell meghatározni.

(10)

A következetesség és jogi egyértelműség érdekében a tengeri területrendezés és az integrált partiövezet-gazdálkodás földrajzi hatósugarát a meglévő uniós jogi eszközökkel és a nemzetközi tengerjoggal , különösen az UNCLOS egyezménnyel összhangban kell meghatározni.

(12)

Miközben az Unió szempontjából helyénvaló a tengeri területrendezés és az integrált partiövezet-gazdálkodás szabályainak lefektetése , a tagállamok és azok illetékes hatóságai továbbra is felelősek tengervizeik és parti menti övezeteik tekintetében az ilyen tervek és stratégiák kialakításáért és meghatározásáért, ideértve a tengeri térség arányos elosztását is a különböző ágazati tevékenységek között.

(12)

Miközben az Unió szempontjából helyénvaló a tengeri területrendezés és az integrált partiövezet-gazdálkodással kapcsolatos átlátható és koherens keret meghatározása , a tagállamok és azok illetékes hatóságai továbbra is felelősek tengervizeik és parti menti övezeteik tekintetében az ilyen tervek és stratégiák kialakításáért és meghatározásáért, ideértve a tengeri térség arányos elosztását is a különböző ágazati tevékenységek és tengeri felhasználási módok között.

(13)

Az arányosság és a szubszidiaritás elvének való megfelelés, valamint a járulékos adminisztratív terhek minimalizálása érdekében ezen irányelv átültetésének és végrehajtásának a lehető legnagyobb mértékben a meglévő nemzeti szabályokon és mechanizmusokon kell alapulnia. Az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiáknak a 2002/413/EK tanácsi ajánlásban és a 2010/631/EU tanácsi határozatban meghatározott elveken és szempontokon kell nyugodniuk.

(13)

Az arányosság és a szubszidiaritás elvének való megfelelés, valamint a járulékos adminisztratív terhek minimalizálása érdekében ezen irányelv átültetésének és végrehajtásának a lehető legnagyobb mértékben a meglévő nemzeti és regionális tengeri egyezmény szabályain és mechanizmusain kell alapulnia. Az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiáknak az európai integrált partiövezet-kezelés végrehajtásáról szóló, 2002. május 30-i 2002/413/EK európai parlamenti és tanácsi ajánlásban  (18 bis) és a 2010/631/EU tanácsi határozatban meghatározott elveken és szempontokon kell nyugodniuk.

(15)

A tengeri területrendezésnek és az integrált partiövezet-gazdálkodásnak a 2008/56/EK irányelv 1. cikkének (3) bekezdésében említett ökoszisztéma-alapú szemléletet kell alkalmaznia, biztosítva a különféle tevékenységek által okozott kollektív terhelés azon szintjét , amely összeegyeztethető a jó környezeti állapot elérésével, gondoskodva arról, hogy a tengeri ökoszisztémáknak az emberi tevékenység által előidézett változásokra való reagálóképessége ne sérüljön, egyszersmind lehetővé téve a tengeri javak és szolgáltatások fenntartható igénybevételét a jelen és a jövő nemzedékek számára.

(15)

A tengeri területrendezésnek és az integrált partiövezet-gazdálkodásnak a szubszidiaritás elvére figyelemmel a 2008/56/EK irányelv 1. cikkének (3) bekezdésében említett ökoszisztéma-alapú szemléletet kell alkalmaznia, és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 191. cikke (2) bekezdésének megfelelően figyelembe kell vennie az elővigyázatosság és a megelőzés elvét, biztosítva , hogy a tengeri és part menti tevékenységek által okozott kollektív terhelés olyan szinten maradjon , amely összeegyeztethető a jó környezeti állapot elérésével és a természeti erőforrások megőrzésével , gondoskodva arról, hogy a tengeri ökoszisztémáknak az emberi tevékenység által előidézett változásokra való reagálóképessége ne sérüljön, egyszersmind lehetővé téve a tengeri javak és szolgáltatások fenntartható igénybevételét a jelen és a jövő nemzedékek számára.

(16)

A tengeri területrendezés és az integrált partiövezet-gazdálkodás hozzá fog járulni többek között a következő aktusokban foglalt célok megvalósulásához: a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló, 2009. április 23-i 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (19), a halászati erőforrások közös halászati politika alapján történő védelméről és fenntartható kiaknázásáról szóló, 2002. december 20-i 2371/2002/EK tanácsi rendelet (20), a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó közösségi iránymutatásokról szóló 1692/96/EK határozat módosításáról szóló 884/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (21), a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2008. június 17-i 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020-ig teljesítendő uniós stratégia (22), az erőforrás-hatékony Európa megteremtésének ütemterve (23), az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásról szóló uniós stratégia (24); továbbá adott esetben szolgálni fogja az EU regionális politikájának – köztük a tengermedencékre vonatkozó stratégiáknak és a makroregionális stratégiáknak – a céljait is.

(16)

A tengeri területrendezés és az integrált partiövezet-gazdálkodás hozzá fog járulni többek között a következő aktusokban foglalt célok megvalósulásához: a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló, 2009. április 23-i 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (19), a halászati erőforrások közös halászati politika alapján történő védelméről és fenntartható kiaknázásáról szóló, 2002. december 20-i 2371/2002/EK tanácsi rendelet (20), a vadon élő madarak védelméről szóló, 2009. november 30-i 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv  (20 bis) , a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv  (20 ter) , a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó közösségi iránymutatásokról szóló 1692/96/EK határozat módosításáról szóló, 2004. április 29-i 884/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (21), a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2008. június 17-i 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020-ig teljesítendő uniós stratégia (22), az erőforrás-hatékony Európa megteremtésének ütemterve (23), az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásról szóló uniós stratégia (24) és a „Javaslatok és stratégiai célkitűzések az Európai Unió tengeri szállítási politikájának vonatkozásában a 2018-ig terjedő időszakra” című bizottsági közlemény (COM(2009)0008) ; továbbá adott esetben szolgálni fogja az EU regionális politikájának – köztük a tengermedencékre vonatkozó stratégiáknak és a makroregionális stratégiáknak – a céljait is.

(17)

A tengeri és partközeli tevékenységek gyakran szorosan összefonódnak egymással. Ez megköveteli a tengeri területrendezési tervek és integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiák koordináltságát és integráltságát, biztosítva a tengeri térség fenntartható használatát és a parti területekkel való fenntartható gazdálkodását, figyelemmel a különféle társadalmi, gazdasági és környezeti tényezőkre.

(17)

A tengeri és partközeli tevékenységek gyakran szorosan összefonódnak egymással és függnek egymástól . Ez megköveteli a tengeri területrendezési tervek és integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiák koordináltságát , összekapcsoltságát és integráltságát, biztosítva a tengeri térség fenntartható használatát és a parti területekkel való fenntartható gazdálkodását, figyelemmel a különféle társadalmi, gazdasági és környezeti tényezőkre és célokra .

(18)

Ezen irányelv célkitűzéseinek eléréséhez a tengeri területrendezési terveknek és az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiáknak nemcsak magukban kell foglalniuk a problémameghatározás, információgyűjtés, tervezés, döntéshozatal, végrehajtás és a végrehajtásra vonatkozó nyomon követés teljes ívét, de a rendelkezésre álló legjobb tudományos ismeretekre is kell épülniük. Hasznosítaniuk kell továbbá a meglévő és leendő jogszabályokban – köztük a tengervizek jó környezeti állapotára vonatkozó kritériumokról és módszertani előírásokról szóló 2010/477/EU bizottsági határozatban vagy „A tengerrel kapcsolatos tudás 2020” elnevezésű bizottsági kezdeményezésben (25) – meghatározott mechanizmusokat.

(18)

Ezen irányelv célkitűzéseinek eléréséhez a tengeri területrendezési terveknek és az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiáknak nemcsak magukban kell foglalniuk a problémameghatározás, információgyűjtés, tervezés, döntéshozatal, végrehajtás, a végrehajtásra vonatkozó nyomon követés , a felülvizsgálat vagy az aktualizálás teljes ívét, de a rendelkezésre álló legjobb és legfrissebb tudományos ismeretekre is kell épülniük. Hasznosítaniuk kell továbbá a meglévő és leendő jogszabályokban – köztük a tengervizek jó környezeti állapotára vonatkozó kritériumokról és módszertani előírásokról szóló 2010/477/EU bizottsági határozatban vagy „A tengerrel kapcsolatos tudás 2020” elnevezésű bizottsági kezdeményezésben (25) – meghatározott mechanizmusokat.

(19)

A tengeri területrendezés legfőbb célja a tengeri területek használati módjainak beazonosítása, irányítása és az ezekkel kapcsolatos konfliktusok kezelése . Ehhez a tagállamoknak legalább azt kell biztosítaniuk, hogy a tervezési folyamat vagy folyamatok végén létrejöjjön egy átfogó terv a tengeri térséggel kapcsolatos különféle használati formák tekintetében, figyelemmel az éghajlatváltozással összefüggő hosszú távú változásokra is.

(19)

A tengeri területrendezés legfőbb célja a tengeri területek használati módjainak beazonosítása és irányítása , az ágazatközi konfliktusok minimalizálása és a fenntartható növekedés javítása a tengeri ágazatban . Ehhez a tagállamoknak legalább azt kell biztosítaniuk, hogy a tervezési folyamat vagy folyamatok végén létrejöjjön egy átfogó terv a tengeri térséggel kapcsolatos különféle használati formák tekintetében, figyelemmel az éghajlatváltozással összefüggő hosszú távú változásokra is.

(20)

A tagállamok feladata, hogy egyeztessék és összehangolják terveiket és stratégiáikat a többi releváns tagállam vagy harmadik ország adott tengeri régiójáért, alrégiójáért vagy part menti övezetéért felelős hatóságaival, összhangban a szóban forgó tagállamok és harmadik országok európai vagy nemzetközi jogból fakadó jogaival és kötelezettségeivel. A tagállamok közötti és a környező harmadik országokkal folytatott határokon átnyúló együttműködésekhez szükséges, hogy minden tagállamban legyenek az ügyért felelős hatóságok. Ezért a tagállamoknak ki kell jelölniük azt az illetékes hatóságot vagy hatóságokat, amely(ek) felelős(ek) a többi tagállammal vagy harmadik országokkal való együttműködésért. Tekintettel a tengeri régiók, alrégiók vagy part menti övezetek közötti különbségekre, ezen irányelv keretein belül nem helyénvaló részletesen előírni az együttműködési mechanizmus jellemzőit.

(20)

A tagállamok feladata, hogy a lehetséges mértékig egyeztessék és összehangolják terveiket és stratégiáikat a többi releváns tagállam vagy harmadik ország adott tengeri régiójáért, alrégiójáért vagy part menti övezetéért felelős hatóságaival, összhangban a szóban forgó tagállamok és harmadik országok európai vagy nemzetközi jogból fakadó jogaival és kötelezettségeivel. A tagállamok közötti és a környező harmadik országokkal folytatott határokon átnyúló együttműködésekhez szükséges, hogy minden tagállamban legyenek az ügyért felelős hatóságok. Ezért a tagállamoknak ki kell jelölniük azt az illetékes hatóságokat, amelyek felelősek a többi tagállammal vagy harmadik országokkal való együttműködésért. Tekintettel a tengeri régiók, alrégiók vagy part menti övezetek közötti különbségekre, ezen irányelv keretein belül nem helyénvaló részletesen előírni az együttműködési mechanizmus jellemzőit.

(21a)

Annak érdekében, hogy elősegítsük a part menti területek alkalmazkodását az éghajlatváltozáshoz, valamint hogy gátat szabjunk az erózió és a túlzott feltöltődés jelenségének, a tengeri kiáradás kockázatának, a part menti ökoszisztémák környezeti állapota romlásának és a biológiai sokféleség pusztulásának, különösen fontos a part menti üledékek helyes – fenntartható és ökokompatibilis – kezelése, amely ellensúlyozná a kockázatoknak erősen kitett, sínylődő területeken kialakult helyzetet. A kontinentális talapzaton a tenger alatt lerakódott üledéket hiány esetén a part menti ökoszisztémák üledékpótlására lehetne használni.

(22)

A tengeri és partközeli területek irányítása komplex feladat, amelybe bele kell vonni a különféle szintű hatóságokat, gazdasági szereplőket és egyéb érdekelteket. A vonatkozó uniós jogszabályokkal összhangban és a fenntartható fejlődés hatékony biztosítása érdekében elengedhetetlenül fontos az érdekeltek, a hatóságok és a nyilvánosság véleményének kikérése az ezen irányelv szerinti tengeri területrendezési tervek és az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiák előkészítésének megfelelő fázisában. A nyilvános egyeztetéssel kapcsolatos rendelkezésre jó példát kínál a 2003/35/EK irányelv 2. cikkének (2) bekezdése.

(22)

A tengeri és partközeli területek irányítása komplex feladat, amelybe bele kell vonni a különféle szintű hatóságokat, gazdasági szereplőket és egyéb érdekelteket. A vonatkozó uniós jogszabályokkal összhangban és a fenntartható fejlődés hatékony biztosítása érdekében elengedhetetlenül fontos az érdekeltek, a hatóságok és a nyilvánosság véleményének kikérése az ezen irányelv szerinti tengeri területrendezési tervek és az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiák előkészítésének megfelelő fázisában.

(25)

Annak biztosítására, hogy a tengeri területrendezési tervek és az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiák megbízható adatokon alapuljanak, továbbá hogy a járulékos adminisztratív terhek csökkenjenek, fontos, hogy a tagállamok az adatgyűjtés meglévő eszközeinek alkalmazásakor a rendelkezésre álló legjobb minőségű adatokat gyűjtsék össze (például „A tengerrel kapcsolatos tudás 2020” kezdeményezés keretében).

(25)

Annak biztosítására, hogy a tengeri területrendezési tervek és az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiák megbízható adatokon alapuljanak, továbbá hogy a járulékos adminisztratív terhek csökkenjenek, fontos, hogy a tagállamok az adatgyűjtés meglévő eszközeinek alkalmazásakor a rendelkezésre álló legjobb minőségű adatokat gyűjtsék össze és használják azzal, hogy ösztönzik az érdekelt feleket adataik és információik megosztására (például „A tengerrel kapcsolatos tudás 2020” kezdeményezés keretében).

(25a)

Annak elősegítése érdekében, hogy az irányelvet az Unió területén átfogó és összehangolt módon alkalmazzák, helyénvaló feltárni, hogy a meglévő finanszírozási források közül melyek fogják támogatni a demonstrációs programokat, valamint a part menti és tengeri térségek kezelésére és irányítására szolgáló, jól működő stratégiákból és tervekből nyert helyes gyakorlatok megosztását.

(28)

Ezen irányelv rendelkezéseinek időben történő átültetése rendkívül fontos, mivel az EU számos olyan, 2020-ig végrehajtandó szakpolitikai kezdeményezést fogadott el, amelyek támogatására ez az irányelv hivatott. Ezért ezen irányelv átültetésére a lehető legrövidebb határidőt kell elfogadni,

(28)

Ezen irányelv rendelkezéseinek időben történő átültetése rendkívül fontos, mivel az EU számos olyan, 2020-ig végrehajtandó szakpolitikai kezdeményezést fogadott el, amelyek támogatására és kiegészítésére ez az irányelv hivatott. Ezért ezen irányelv átültetésére a lehető legrövidebb határidőt kell elfogadni,

1.

„part menti övezet”: a partvonal tenger felőli és szárazföld felőli oldalára kiterjedő geomorfológiai terület, melynek tengeri határa a tagállamok parti vizeinek külső határával azonos, szárazföldi határa pedig a tagállamok által az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiákban meghatározott határ ;

1.

„part menti övezet”: a partvonal tenger felőli és szárazföld felőli oldalára kiterjedő , a tagállamok által jogszabályaikban meghatározott tengerpart és geomorfológiai terület, melynek tengeri határa nem haladja meg a tagállamok parti vizeit ;

2.

„integrált tengerpolitika”: uniós szakpolitika, melynek célja az összehangolt és következetes döntéshozatal előmozdítása, hogy ezáltal a következetes, tengeri vonatkozású szakpolitikák és a megfelelő nemzetközi együttműködés révén optimalizálni lehessen a tagállamok – különösen az Unió part menti régiói, szigetei és legkülső régiói –, valamint a tengeri ágazatok fenntartható fejlődését, gazdasági növekedését és társadalmi kohézióját;

2.

„integrált tengerpolitika”: uniós szakpolitika, melynek célja az összehangolt és következetes ágazatközi és határokon átnyúló tengeri irányítás előmozdítása, hogy ezáltal a következetes, tengeri vonatkozású szakpolitikák és a megfelelő nemzetközi együttműködés révén optimalizálni lehessen a tagállamok – különösen az Unió part menti régiói, szigetei és legkülső régiói –, valamint a tengeri ágazatok fenntartható fejlődését, gazdasági növekedését és társadalmi kohézióját;

2a.

2b.

3.

„tengeri régiók vagy alrégiók ”: a 2008/56/EK irányelv 4. cikkében említett tengeri régiók és alrégiók ;

3.

„tengeri régiók”: a 2008/56/EK irányelv 4. cikkében említett tengeri régiók;

4.

„tengervizek”: a 2008/56/EK irányelv 3. cikkének 1. pontjában meghatározott vízterület, tengerfenék és altalaj;

4.

„tengervizek”: a felségvizek kiterjedését meghatározó alapvonal tenger felőli részétől az azon területek legszéléig terjedő vízterület, tengerfenék és altalaj , amelyen az UNCLOS-szal összhangban egy tagállam joghatósággal rendelkezik és/vagy joghatóságot gyakorol, kivéve az Európai Unió működéséről szóló szerződés II. mellékletében említett országokkal és területekkel szomszédos vizeket és a francia tengerentúli megyéket és közösségeket ;

7.

„jó környezeti állapot”: a 2008/56/EK irányelv 3. cikkének 5. pontjában említett környezeti állapot.

7.

„jó környezeti állapot”: a 2008/56/EK irányelv 3. cikkének 5. pontjában és a 2010/477/EU bizottsági határozatban említett környezeti állapot.

a)

az Unió energiaellátásának biztosítása a tengeri erőforrások kiaknázásának, az új és megújuló energiaforrások kifejlesztésének, az energiaellátó hálózatok összekapcsolásának és az energiahatékonyság fokozásának előmozdítása révén;

a)

az Unió energiaellátásának biztosítása a tengeri erőforrások kiaknázásának, az új és megújuló energiaforrások kifejlesztésének, az energiaellátó hálózatok összekapcsolásának és az energiahatékonyság fokozásának előmozdítása révén;

b)

a tengeri közlekedés fejlődésének elősegítése , hatékony és költséghatékony hajózási útvonalak kialakítása Európa-szerte, ideértve a kikötők rendelkezésre állását és a közlekedésbiztonságot is;

b)

a tengeri közlekedés fejlődésének elősegítése Európa-szerte, ideértve a kikötők rendelkezésre állását , a közlekedésbiztonságot, a multimodális kapcsolatokat és a fenntarthatóságot is;

c)

a halászati és akvakultúra-ágazat fenntartható fejlődésének és növekedésének előmozdítása, ideértve a foglalkoztatás kérdését a halászati és a kapcsolódó ágazatokban;

c)

a halászati ágazat fenntartható fejlődésének és az akvakultúra-ágazat fenntartható növekedésének előmozdítása, ideértve a foglalkoztatás kérdését a halászati és a kapcsolódó ágazatokban;

d)

a környezet megóvásának, védelmének és állapotjavulásának biztosítása, valamint a természeti erőforrások körültekintő és ésszerű hasznosítása, különösen annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a jó környezeti állapotot, ne csökkenjen tovább a biodiverzitás, megálljon az ökoszisztéma-szolgáltatások minőségi romlása, és mérséklődjön a tengerszennyezés kockázata;

d)

a környezet megóvásának, védelmének és állapotjavulásának biztosítása a védett területek reprezentatív és koherens hálózata révén , valamint a természeti erőforrások körültekintő , elővigyázatos és ésszerű hasznosítása, különösen annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a jó környezeti állapotot, hogy ne csökkenjen tovább a biodiverzitás, hogy megálljon az ökoszisztéma-szolgáltatások minőségi romlása, továbbá hogy mérséklődjön és megelőzhető legyen a tengeri és tengerparti szennyezés kockázata;

e)

a part menti és tengeri területek ellenállóképességének biztosítása az éghajlatváltozás hatásaival szemben.

e)

a part menti és tengeri területek fokozottabb ellenállóképességének biztosítása az éghajlatváltozás hatásaival szemben , a sérülékeny part menti területek védelme érdekében .

a)

a fenntartható nyersanyag-kitermelés elősegítése;

b)

a fenntartható turizmus elősegítése;

c)

a kulturális örökség megőrzésének és védelmének biztosítása;

d)

szabadidős és egyéb nyilvános felhasználási formák biztosítása;

e)

a tengeri gazdaság hagyományos gazdasági és társadalmi jellemzőinek megőrzése.

b)

hatékony, határokon átívelő együttműködést kell biztosítaniuk a tagállamok, a nemzetközi hatóságok és a releváns ágazati politikákban érdekeltek viszonylatában ;

b)

a 9. cikkel összhangban biztosítaniuk kell a releváns ágazati politikákban érdekeltek részvételét ;

ba)

a 12. cikkel összhangban biztosítaniuk kell a hatékony, határokon átnyúló együttműködést a tagállamok között;

c)

a tengeri területrendezési tervek és az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiák ugyanazon régiókban, alrégiókban és azok part menti övezeteiben található harmadik országok felségterületéhez vagy joghatósága alá tartozó tengervizekre és part menti övezetekre gyakorolt, határokon átívelő hatásainak beazonosítása és e hatások kezelése az érintett országok illetékes hatóságaival való együttműködés keretében, összhangban a 12. és 13. cikkel.

c)

a tengeri területrendezési tervek és az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiák ugyanazon régiókban, alrégiókban és azok part menti övezeteiben található harmadik országok felségterületéhez vagy joghatósága alá tartozó tengervizekre és part menti övezetekre gyakorolt, határokon átívelő hatásainak beazonosítása és e hatások kezelése az érintett országok illetékes hatóságaival való együttműködés keretében, összhangban a 13. cikkel.

ca)

egyrészről a legjobb elérhető adatokon kell alapulniuk, másrészről pedig garantálniuk kell a szükséges rugalmasságot a jövőbeli fejlemények figyelembevétele érdekében;

a)

az energia kinyerését és a megújuló energia termelését szolgáló létesítmények;

a)

az energia kinyerését és a megújuló energia termelését , valamint az energia partra szállítását szolgáló létesítmények;

b)

olaj- és gázkitermelő telepek és infrastruktúrák;

b)

olaj- és gázkitermelő , valamint egyéb nyersanyagfeltáró és -kitermelő telepek és infrastruktúrák;

c)

tengeri közlekedési útvonalak;

c)

tengeri közlekedési útvonalak;

d)

tengeralatti kábelek és csővezetékek;

d)

tengeralatti kábelek és csővezetékek;

e)

halászati területek;

e)

meglévő és potenciális halászati területek;

f)

tengeri akvakultúra-telepek ;

f)

tengeri akvakultúra-területek ;

g)

természetvédelmi területek.

g)

a természet és a fajok védelmére és megőrzésére szolgáló területek , Natura 2000 területek, egyéb érzékeny tengeri ökoszisztémák és az azokkal szomszédos területek, az uniós és nemzeti jogszabályokkal összhangban;

h)

tengeri és tengerparti idegenforgalom;

i)

a kulturális örökség védelmére szolgáló területek;

j)

katonai kiképzési területek.

a)

meghatározott természeti erőforrások használata, ideértve az energia kinyerését és a megújuló energia termelését szolgáló létesítményeket;

aa)

már bevált gyakorlatok és kialakított stratégiák a 2002/413/EK ajánlással összhangban;

ab)

meglévő formális és informális gyakorlatok, hálózatok és határokon átnyúló együttműködési mechanizmusok;

ac)

kapcsolódó tevékenységek, létesítmények, eszközök és infrastruktúra;

b)

infrastruktúra, energiatermelő létesítmények, közlekedés, kikötők, part menti művek és egyéb építmények, többek között zöld infrastruktúra fejlesztése;

c)

mezőgazdaság és ipar;

d)

halászat és akvakultúra;

e)

parti menti ökoszisztémák, ökoszisztéma-szolgáltatások, természet, tengerparti tájak és szigetek megőrzése és helyreállítása;

e)

a parti menti ökoszisztémák, védett delták és árterületek, ökoszisztéma-szolgáltatások, természet, tengerparti tájak és szigetek védelme, megőrzése és helyreállítása;

f)

az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése és a hozzájuk való alkalmazkodás.

f)

az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése és a hozzájuk való alkalmazkodás , különös tekintettel az ökoszisztémák ellenálló képességének javítására;

a)

az érintett part menti övezetre vagy tengeri régióra és/vagy alrégióra kiterjedő regionális intézményi együttműködési struktúrák, vagy

a)

a regionális tengeri egyezmények vagy az érintett part menti övezetre vagy tengeri régióra és/vagy alrégióra kiterjedő egyéb regionális intézményi együttműködési struktúrák, vagy

b)

a tagállamok illetékes hatóságainak e célra kifejlesztett, az érintett part menti övezetre vagy tengeri régióra és/vagy alrégióra kiterjedő hálózatai.

b)

a tagállamok illetékes hatóságainak az érintett part menti övezetre, tengeri régióra és/vagy alrégióra kiterjedő hálózatai , vagy

ba)

minden egyéb megközelítés, amely teljesíti az (1) bekezdés követelményeit;

a)

10. cikkben említett adatok kezelésére vonatkozó operatív előírásokról , amennyiben azokat más uniós jogszabály , pl. a 2007/2/EK vagy a 2008/56/EK irányelv még nem határozta meg, a következőket érintően:

a)

a 10. cikkben említett adatok kezelésére vonatkozó előírásokat illető eljárásokról , amennyiben azokat más uniós jogi aktus , pl. a 2007/2/EK vagy a 2008/56/EK irányelv még nem határozta meg, a következőket érintően:

—

az adatok megosztása, valamint kapcsolódás a meglévő adatkezelési és -gyűjtési eljárásokhoz; valamint

—

az adatok hatékony megosztása, valamint kapcsolódás a meglévő adatkezelési rendszerekhez és adatgyűjtési eljárásokhoz; valamint

b)

a tengeri területrendezési tervek és az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiák kidolgozásával és jelentésével kapcsolatos operatív lépésekről , a következőket érintően:

b)

a folyamattal összefüggő azon lépések, amelyek hozzájárulnak a tengeri területrendezési tervek és az integrált partiövezet-gazdálkodási stratégiák kidolgozásához és az ezekkel kapcsolatos jelentéstételhez , a következőket érintően:

—

a határokon átnyúló együttműködés módozatai;

—

a határokon átnyúló együttműködés leghatékonyabb módozatai;

—

nyilvános konzultáció.