Az üzemanyag-minőségről szóló irányelv és a megújuló energiáról szóló irányelv ***I

Az Európai Parlament 2013. szeptember 11-i jogalkotási állásfoglalása a benzin és a dízelüzemanyagok minőségéről szóló 98/70/EK irányelv és a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló 2009/28/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2012)0595 – C7-0337/2012 – 2012/0288(COD))

P7_TC1-COD(2012)0288

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2013. szeptember 11-én került elfogadásra a benzin és a dízelüzemanyagok minőségéről szóló 98/70/EK irányelv és a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló 2009/28/EK irányelv módosításáról szóló …/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 192. cikke (1) bekezdésére, valamint ezen irányelv 1. cikkének (2)–(9) bekezdését és 2. cikkének (5)–(7) bekezdését érintően összefüggésben 114. cikkével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Régiók Bizottságával való konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

A 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) 3. cikkének (4) bekezdése értelmében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított energiának a közlekedés valamennyi formájában felhasznált részaránya 2020-ban legalább az egyes tagállamokban közlekedési célra felhasznált végső energiafogyasztás 10 %-a legyen. E cél elérésének egyik és várhatóan leginkább alkalmazott módja a bioüzemanyagot tartalmazó üzemanyag-keverékek előállítása. A célkitűzés teljesítésének egyéb rendelkezésre álló módszerei között szerepel egyrészt az energiafogyasztás csökkentése, ami létfontosságú, mivel a megújuló energiaforrásokból előállított energiára vonatkozó kötelező százalékos célérték egyre nehezebben lesz fenntartható módon teljesíthető, ha a közlekedési ágazat általános energiaigénye tovább nő, másrészt a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia felhasználása. [Mód. 123]

(2)

Tekintettel az üvegházhatású gázkibocsátás további csökkentésére irányuló uniós célkitűzésekre, valamint arra a tényre, hogy a kibocsátás jelentős hányada a közúti közlekedéshez használt üzemanyagokból származik, a 98/70/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) 7a. cikkének (2) bekezdése arra kötelezi a forgalmazókat, hogy 2020. december 31-ig legalább 6 %-kal csökkentsék az EU-ban a közúti gépjárművekben, a nem közúton közlekedő, mozgó munkagépekben, a mezőgazdasági és erdészeti traktorokban, valamint a vízre nem bocsátott, kedvtelési célú vízi járművekben használt üzemanyagokból származó, teljes életciklusra és energiaegységre számított üvegházhatású gázkibocsátást (ÜHG-kibocsátási intenzitást). A fosszilis üzemanyagok forgalmazói számára a fosszilis üzemanyagok ÜHG-kibocsátási intenzitásának csökkentésére rendelkezésre álló módszerek egyike a nulla vagy alacsony ÜHG-kibocsátású bioüzemanyagot és az elkerülhetetlen hulladékgázból szén-dioxid-leválasztás útján nyert egyéb üzemanyagokat tartalmazó üzemanyag-keverékek előállítása és közlekedési célú felhasználása .. [Mód. 2]

(3)

A 2009/28/EK irányelv 17. cikke fenntarthatósági kritériumokat állapít meg a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók vonatkozásában, amelyek betartása a megújuló forrásokból előállított energia arányára vonatkozó célkitűzés teljesítésének részeként való elszámolás, valamint az állami támogatási programokban való részvételi jogosultság feltétele. A kritériumok többek között meghatározzák a bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók használatával elérhető, a fosszilis üzemanyagok használatához viszonyított üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarítás minimális mértékét. A 98/70/EK irányelv 7b. cikke ugyanilyen fenntarthatósági kritériumokat állapít meg a bioüzemanyagok tekintetében.

(3a)

Annak ellenére, hogy a 98/70/EK irányelv és a 2009/28/EK irányelv a „bioüzemanyagokra és a folyékony bio-energiahordozókra”vonatkozik, rendelkezéseik – a vonatkozó fenntarthatósági kritériumokat is beleértve – a bennük foglalt valamennyi megújuló forrásból származó üzemanyagra alkalmazandók. [Mód. 3]

(4)

Ha egy korábban élelmiszer-, takarmány- és rostnövény előállítására szolgáló legelőt vagy mezőgazdasági területet bioüzemanyag-termelésre állítanak át, a nem üzemanyag iránti kereslet ugyanúgy fennmarad, és azt vagy a termelés intenzitásának növelésével, vagy pedig más földterületek mezőgazdasági művelés alá vonásával kell kielégíteni. Az utóbbi esetben beszélünk a földhasználat közvetett megváltozásáról, és amikor nagy mennyiségű szénkészlettel rendelkező földterületről van szó, a változás jelentős mértékű ÜHG-kibocsátást vonhat maga után. A 98/70/EK és a 2009/28/EK irányelvet ezért indokolt olyan rendelkezésekkel kiegészíteni, amelyek a földhasználat közvetett megváltozásának kérdését szabályozzák, mivel a bioüzemanyagokat ma elsősorban meglévő mezőgazdasági földterületeken termesztett növényekből állítják elő. [Mód. 124]

(4a)

A 2009/28/EK irányelv 19. cikkének (7) bekezdése és a 98/70/EK irányelv 7d. cikkének (6) bekezdése úgy rendelkezik, hogy megfelelő intézkedéseket kell tenni a földhasználat közvetett megváltozásának az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására gyakorolt hatásai kezelésére, kellőképpen figyelembe véve a már meglévő beruházások védelmének szükségességét is. [Mód. 126]

(5)

A bioüzemanyag iránti várható kereslet tagállami előrejelzései, valamint a különböző bioüzemanyag-alapanyagokhoz a földhasználat közvetett megváltozása kapcsán köthető kibocsátások becslései alapján valószínűsíthető, hogy az üvegházhatást okozó gázoknak a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátása jelentős mértékű, és részben vagy akár teljesen közömbösítheti közömbösíti az egyes bioüzemanyagok használata révén elérhető ÜHG-kibocsátásmegtakarítást ÜHG-kibocsátáscsökkentést . Mindez annak tudható be, hogy a termőföldalapú bioüzemanyagok nagy összegű állami támogatást kaptak (évente 10 milliárd EUR), és ezért 2020-ra a bioüzemanyagot várhatóan teljes egészében olyan földterületen termesztett növényekből állítják majd elő, amely az élelmiszer- és takarmánypiacokat szolgálhatná ki. Az élelmiszernövényekből előállított bioüzemanyag hozzájárul továbbá az élelmiszerárak volatilitásához, és jelentős kedvezőtlen társadalmi hatással járhat a megélhetés és az emberi jogok – köztük a harmadik országokban szegénységben élő helyi közösségek az élelmezéshez vagy a földhöz jutáshoz fűződő jogainak – érvényesítése tekintetében. Az ilyen jellegű kibocsátás csökkentése vonatkozásában indokolt különbséget tenni a növények különböző csoportjai, így az olajnövények, a gabonafélék, a cukornövények és a keményítőtartalmú növények között. és a kedvezőtlen társadalmi hatás csökkentése, valamint ezen élelmezésbiztonságra gyakorolt negatív hatások mérséklése érdekében a 2009/28/EK és a 98/70/EK irányelvben említett fenntarthatósági kritériumok értelmében előírt ÜHG-kibocsátáscsökkentések kiszámításakor indokolt elsősorban a termőföldön előállított bioüzemanyagok tervezett használatának csökkentésére összpontosítani, valamint figyelembe kell venni a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátásokat . Ezenfelül a közép- és hosszú távú megoldások megtalálása érdekében ösztönözni kell az olyan, újszerű bioüzemanyagokkal foglalkozó ágazatokon belüli kutatásokat és fejlesztéseket, amelyek nem jelentenek konkurenciát az élelmiszernövények számára, valamint tovább kell tanulmányozni az egyes terménycsoportok hatását a földhasználat közvetlen és közvetett megváltozására. [Mód.8]

(6)

A közlekedési ágazat ÜHG-kibocsátásának csökkentéséhez várhatóan folyékony megújuló energiaforrásokra lesz szükség. Az újszerű, például hulladékokból vagy algákból előállított bioüzemanyagok használatával az üvegházhatást okozó gázok nagy mennyiségének kibocsátása takarítható meg, mivel esetükben alacsony a földhasználat közvetett megváltozásának kockázata, és közvetlenül nem versengenek élelmiszer- és takarmánypiaci termőterületért. Helyénvaló ennek megfelelően ezen újszerű bioüzemanyagok termelésének fokozását ösztönözni, ugyanis jelenleg a piacon nem állnak rendelkezésre nagy mennyiségben, részben azért, mert a már megszilárdult élelmiszernövény-alapú bioüzemanyag-technológiákkal kell versenybe szállniuk az állami támogatásokért. További ösztönzést kell adni az újszerű bioüzemanyagok súlyozásának növelésével is, hogy a hagyományos bioüzemanyagokhoz képest nagyobb arányban vegyenek részt a 2009/28/EK irányelv közlekedéssel kapcsolatban meghatározott 10 %-os célértékének teljesítésében. Ennek kapcsán arra kell törekedni, hogy a megújuló energiaforrásokat szabályozó 2020 utáni politikai keretben csak azok az újszerű bioüzemanyagok részesüljenek támogatásban, amelyek esetében nem jár számottevő hatással a földhasználat közvetett megváltozása, és az üvegházhatást okozó gázok nagy mennyiségének kibocsátása takarítható meg.

(6a)

Az – elsősorban az újszerű bioüzemanyagok kiemelt támogatására irányuló – ösztönző intézkedések hatékonyságának garantálása érdekében helyénvaló, hogy a bioüzemanyag-termékek valódi eredetét illető csalások és hamis bejelentések, illetve ugyanazon volumenek két vagy több nemzeti rendszer, vagy nemzetközi akkreditációs rendszerek alatt történő többszörös bejelentésének elkerülése érdekében a tagállamok által kialakított támogatási politikák és rendszerek rendelkezzenek a bioüzemanyagok volumenét illetően az azonosításáról, az eredetiség ellenőrzéséről és a minőségellenőrzésről. [Mód. 11]

(6b)

Bár a hulladékból és maradékanyagokból előállított bioüzemanyagokkal és folyékony bio-energiahordozókkal az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásában nagy megtakarítás érhető el, amelyek ugyanakkor alacsony hátrányos környezeti, társadalmi és gazdasági hatást váltanak ki, helyénvaló tovább értékelni a rendelkezésre állásukat, hasznukat és kockázataikat, többek között a 2020 utáni politikához nyújtott tájékoztatás érdekében. Ugyanakkor további információkra van szükség mind a hagyományos, mind pedig az újszerű bioüzemanyagokkal kapcsolatos energiabiztonsági előnyökről, különösen, ha közvetlenül vagy közvetve fosszilis tüzelőanyagokat használnak fel előállításukhoz. A Bizottságot azzal a feladattal kell megbízni, hogy jelentés nyújtson be és adott esetben tegyen javaslatokat az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e kérdésekkel kapcsolatban. Annak biztosítása érdekében, hogy a jelentés az összes pozitív és negatív hatást tükrözze, a jelentésnek figyelembe kell vennie annak az alternatív környezeti, társadalmi és gazdasági költségeit, ha az alapanyagokat a bioüzemanyag és a folyékony bio-energiahordozó előállításától eltérő célra használják fel. [Mód. 12]

(6c)

A hagyományos és újszerű bioüzemanyagoknak az összes tagállamban konzisztens módon és jó minőségben kell elérhetőeknek lenniük. E cél megvalósítása érdekében a Bizottságnak késlekedés nélkül egyértelmű mandátummal kell felruháznia az Európai Szabványügyi Bizottságot, hogy technikai teljesítménynormákat dolgozzon ki az újszerű bioüzemanyagok és üzemanyag-keverékek tekintetében, valamint hogy szükség esetén dolgozza át a hagyományos bioüzemanyagokra vonatkozó normákat annak biztosítása érdekében, hogy a végső üzemanyagtermék ne csökkentse a járművek CO2-kibocsátási teljesítményét vagy összességében vett működési teljesítményét. [Mód. 13]

(7)

A bioalapú ipari ágazatok hosszú távú versenyképességének biztosítása érdekében és összhangban az „Innováció a fenntartható növekedésért: az európai biogazdaság” című 2012. évi közleménnyel és az erőforrás-hatékony Európa megvalósításának ütemtervével, Európa-szerte támogatást adva az integrált és változatos termékszerkezettel rendelkező biofinomítóknak, a 2009/28/EK irányelvben előrevetített ösztönzőket célszerű oly módon megállapítani, hogy előnyhöz juttassák a bioüzemanyag célú felhasználáson kívül egyéb jelentős gazdasági értékkel nem rendelkező biomassza-alapanyagokat vagy azon biomassza-alapanyagokat, amelyek nem vonnak el földet vagy vizet az élelmiszer-növényektől és így nem járnak a helyi ökoszisztémát veszélyeztető környezeti hatásokkal . [Mód. 129]

(7a)

A szinergiák kihasználása és a jogbiztonság javítása érdekében tökéletesíteni kell a 98/70/EK irányelv, a 2009/28/EK irányelv és az uniós politika más területein hozott jogszabályok közötti koherenciát. A hulladéknak és a maradékanyagoknak a 98/70/EK irányelv és a 2009/28/EK irányelv alkalmazásában érvényes fogalommeghatározásait össze kell hangolni 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) meghatározásaival. A 98/70/EK irányelvben és a 2009/28/EK irányelvben felsorolt, a 2000/532/EK bizottsági határozattal (6) létrehozott európai hulladékjegyzék hulladékkódjainak segítségével jobban meg kell határozni az említett irányelvek illetékes tagállami hatóságok általi alkalmazásának megkönnyítése érdekében. A bioüzemanyagoknak és a folyékony bio-energiahordozóknak a 98/70/EK irányelv és a 2009/28/EK irányelv szerinti népszerűsítése összhangban kell, hogy álljon a 2008/98/EK irányelv célkitűzéseivel és rendeltetésével. Az újrafeldolgozó társadalom felé történő elmozdulásra irányuló uniós cél elérése érdekében maradéktalanul alkalmazni kell a 2008/98/EK irányelv 4. cikkében meghatározott hulladékhierarchiát. Ennek elősegítése érdekében a 2008/98/EK irányelv V. fejezetével összhangban a tagállamok által kidolgozott hulladékgazdálkodási tervek és hulladékmegelőzési programok részévé kell tenni a hulladéknak és a maradékanyagoknak a bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók előállításához való felhasználását. A 98/70/EK irányelv és a 2009/28/EK irányelv alkalmazása nem veszélyeztetheti a 2008/98/EK irányelv maradéktalan végrehajtását. [Mód. 16]

(8)

Az új létesítményekben előállított bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarítására vonatkozó minimális küszöbértékeket az általános ÜHG-mérleg javítása érdekében indokolt 2014. július 1-jei hatállyal megemelni, illetve visszaszorítani az alacsony ÜHG-teljesítményű létesítményekkel kapcsolatos további beruházásokat. A küszöbérték megemelése a 2009/28/EK irányelv 19. cikkének (6) bekezdésének második albekezdésének megfelelően biztosítékot jelent a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók előállítási kapacitásaiba történő beruházásokhoz.

(8a)

A megújuló energiaforrások és üzemanyagok piaca fejlesztésének elősegítése során az éghajlatváltozás mellett figyelembe kell venni a regionális és helyi fejlesztési és foglalkoztatási lehetőségekre gyakorolt hatásokat is. A második generációs és az újszerű bioüzemanyagok előállításában munkahelyteremtő és növekedést serkentő potenciál rejlik, különösen a vidéki területeken. A megújuló energiaforrások és üzemanyagok piacának fejlesztésével összefüggésben az uniós régiók energetikai önellátása és ellátási biztonsága szintén cél. [Mód. 17]

(9)

Az újszerű bioüzemanyag-fajtákra való váltás előkészítéseként és a földhasználat közvetett megváltozásából eredő általános hatások 2020-ig történő minimalizálásához helyénvaló korlátozni a 2009/28/EK irányelv VIII. mellékletének A. részében, illetve a 98/70/EK irányelv V. mellékletének A. részében szereplő élelmiszernövényekből nyert bioüzemanyagoknak és folyékony bio-energiahordozóknak a 2009/28/EK irányelvben foglalt célértékek teljesítéséhez beszámítható mennyiségét. Az említett bioüzemanyagok használatának általános korlátozása nélkül a gabonafélékből és egyéb, keményítőben gazdag növényekből, cukornövényekből és olajnövényekből előállított bioüzemanyagoknak és folyékony bio-energiahordozóknak a 2009/28/EK irányelvben meghatározott célértékek teljesítése szempontjából elszámolható részarányát indokolt a fogyasztás 2011. évi részarányára korlátozni.

(10)

A 2009/28/EK irányelv 3 cikkének (4) bekezdésének új d) pontjában meghatározott 5 %-os 6 %-os korlát nincs hatással arra, hogy az egyes tagállamok milyen általuk választott úton érik el, hogy teljesüljön a hagyományos bioüzemanyagoknak az általános 10 %-os célértéken belüli arányára vonatkozó előírás. Ennek köszönhetően a 2013 vége előtt már üzemelő létesítményekben előállított bioüzemanyagok piaca továbbra is teljesen nyitott marad. Ez az irányelv-módosítás tehát nincs hatással az ilyen létesítmények üzemeltetőinek jogos elvárásaira. [Mód. 183]

(10a)

Ösztönzőket kell kialakítani a megújuló forrásokból előállított villamos energia közlekedési ágazaton belüli használatának élénkítése érdekében. Emellett ösztönözni kell a közlekedési ágazaton belüli energiahatékonysági és energiamegtakarítási intézkedéseket. [Mód. 133]

(11)

A földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátás becsült mennyiségéről a bioüzemanyagokból származó ÜHG-kibocsátás kapcsán a 98/70/EK és a 2009/28/EK irányelv szerint végzett jelentéstétel alkalmával indokolt beszámolni. A további földterületek bevonását nem igénylő alapanyagokból (például hulladékokból) készült bioüzemanyagokhoz nullás kibocsátási tényezőt kell rendelni.

(11a)

Engedélyezni kell a tagállamok számára a jelenleg az energia-részarányuk részben vagy egészben a gabonafélékből, keményítőben, cukorban gazdag növényekből, olajnövényekből és egyéb, szántóföldön termesztett energianövényekből előállított bioüzemanyagok révén történő elérésére szolgáló forrásaik átcsoportosítását a megújuló energiák részarányának növelése felé, különös tekintettel a bizonyítottan megújuló és fenntartható szélenergiára, napenergiára, árapály-energiára és geotermikus energiára. [Mód. 22]

(11b)

Az Európai Bizottság által elismert önkéntes rendszerek a gazdasági szereplők által a 98/70/EK irányelv 7b. cikkében és a 2009/28/EK irányelv 17. cikkében meghatározott fenntarthatósági kritériumoknak való megfelelőségük igazolására használt fő eszközök. Nincsenek azonban olyan kritériumok, amelyeket e rendszereknek teljesíteniük kell az elismerés megszerzése érdekében. Ezért egyértelműbb szabályokat kell meghatározni. Csak olyan rendszereket szabad az ezen irányelvnek megfelelőnek tekinteni, amelyek az ellenőrzések megbízhatóságát és a helyi és bennszülött közösségek bevonását garantáló hatékony mechanizmusokat biztosítanak. E rendszereknek továbbá egyértelmű és szigorú szabályokat kell tartalmazniuk a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók szállítmányainak a rendszerből való kizárására, amennyiben nem felelnek meg a rendelkezéseiknek. A rendszerek hatékony működésének nyomon követése és érvényre juttatása érdekében a Bizottságnak lehetőséget kell kapnia a jogellenes gyakorlatokkal kapcsolatos aggályokat felvető releváns dokumentumokhoz való hozzáférésre és azok közzétételére. [Mód. 23]

(11c)

A 98/70/EK irányelv és a 2009/28/EK irányelv nem tartalmaz rendelkezéseket ezen önkéntes rendszerek elismerési folyamatával kapcsolatban, és ezért nem hatékony a tekintetben, hogy a rendszerek garantálják a fenntarthatósági kritériumoknak való megfelelést, és átláthatóak legyenek. Ezért helyénvaló, hogy a Bizottság kötelező érvényű minimumkövetelményeket határozzon meg ezekre a rendszerekre, amelyek betartása esetén vélelmezhető a fenntarthatósági követelményeknek való megfelelés.i [Mód. 24]

(11d)

A földek bioüzemanyag-termelési célú felhasználása nem vezethet a helyi közösségek és őslakosok elvándorlásához. Ezért az őslakos közösségek földjeit védő különleges intézkedések bevezetésére van szükség. [Mód. 25]

(11e)

A 98/70/EK és 2009/28/EK irányelvek különböző módon kezelik az alapanyagokat, attól függően, hogy azok a hulladék, a maradvány vagy a társtermék kategóriájába tartoznak-e. Ugyanakkor e kategóriák definíciójának jelenlegi hiánya bizonytalanságot szül, ami a hatékony alkalmazás és megfelelés gátjává válhat. Ezért el kellene készíteni a szóban forgó különböző kategóriákba tartozó alapanyagok tájékoztató jellegű jegyzékét. [Mód. 27]

(12)

A Bizottságnak a technikai és tudományos haladás fényében célszerű felülvizsgálnia azt a módszertant, amely alapján a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátás tekintetében meghatározza a 2009/28/EK irányelv VIII. mellékletében, illetve a 98/70/EK irányelv V. mellékletében foglalt tényezők becsült értékét. E célból, és ha azt a tudomány legfrissebb állása szerinti bizonyítékok indokolják, helyénvaló, hogy a Bizottság mérlegelje a földhasználat közvetett megváltozása következtében keletkező kibocsátás növénycsoportok szerint meghatározott értékének felülvizsgálatát, illetve újabb kategóriákon belül további tényezőket és értékeket határozzon meg, ha új bioüzemanyag-alapanyagok jelennének meg a piacon.

(13)

A 2009/28/EK irányelv 19. cikkének (8) bekezdése és a 98/70/EK irányelv 7d. cikkének (8) bekezdése – a földhasználat közvetett megváltozásának hatását enyhítendő – ideiglenes intézkedésként ösztönzi a bioüzemanyagok alapanyagainak súlyosan degradálódott vagy erősen szennyezett földterületeken való termesztését. Ezek a rendelkezések jelenlegi formájukban már nem felelnek meg az irányelv céljainak, így azokat ezen irányelv szemléletéhez illeszkedve úgy szükséges megállapítani, hogy a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátás minimalizálása érdekében végrehajtott lépések koherensek maradjanak.

(14)

Indokolt egymáshoz igazítani az alapértelmezett értékek alkalmazásának szabályait, mert ezzel biztosítható a gyártás földrajzi helyétől független, egyenlő bánásmód a gyártók számára. Míg a harmadik országok használhatnak alapértelmezett értékeket, addig az uniós gyártóknak a tényleges értékeket kellett alapul venniük, ha azok meghaladják az alapértelmezett értékeket vagy ha az érintett tagállam elmulasztott jelentést benyújtani, ami megnövelte adminisztratív terheiket. A jelenlegi szabályozás ezért egyszerűsítésre szorul annak érdekében, hogy az alapértelmezett értékek használata ne kizárólag a 2009/28/EK irányelv 19. cikkének (2) bekezdésében, illetve a 98/70/EK irányelv 7d. cikkének (2) bekezdésében említett listákon szereplő uniós földterületekre korlátozódjon.

(14a)

A közlekedési ágazatban a megújuló energiaforrásokra vonatkozó célérték teljesítése, és ezzel egyidejűleg a földhasználat megváltozásából eredő negatív hatások lehető legnagyobb mértékű csökkentése céljából ösztönözni kell a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiát, a modális váltást, a tömegközlekedés fokozottabb használatát és az energiahatékonyságot. A közlekedésről szóló fehér könyvvel összhangban ezért a tagállamoknak az energiahatékonyság fokozására és a közlekedési ágazat teljes energiafogyasztásának csökkentésére kell törekedniük, egyúttal előmozdítva az elektromos járművek piaci térnyerését és a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia használatának elterjedését a közlekedési rendszerekben. [Mód. 29 és 139]

(15)

Ezen irányelv céljait, nevezetesen a közúton közlekedő gépjárművekben és a nem közúton közlekedő, mozgó munkagépekben céljainak garantálniuk kell a közlekedési ágazatban felhasznált üzemanyagok egységes piacának fenntartását és az üzemanyagok felhasználásával összefüggésben a környezet minimális szintű védelmét valamint az ilyen üzemanyagok előállításával és felhasználásával kapcsolatban az élelmiszerbiztonságra és a földhasználatra gyakorolt negatív következmények elkerülését. Mivel ezeket a célokat a tagállamok nem tudják megfelelően kielégítően megvalósítani, és ezért e célok azok uniós szinten jobban megvalósíthatók, ezért az EU az Európai Unióról működéséről szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az említett célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket. [Mód. 30]

(16)	Az Európai Unió működéséről szóló szerződés hatálybalépésével a 2009/28/EK és a 98/70/EK irányelv alapján a Bizottságra ruházott hatásköröket az említett Szerződés 290. cikkében foglaltakhoz kell igazítani.

(17)	Ezen irányelv egységes végrehajtási feltételeinek biztosítása érdekében végrehajtási hatáskört kell a Bizottságra ruházni. Az említett hatáskört a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (7) megfelelően kell gyakorolni.

(18)

Annak érdekében, hogy a 98/70/EK irányelvben foglaltak a tudományos és technikai haladással mindenkor lépést tartsanak, a Bizottságot célszerű felhatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke szerint jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: a kibocsátott üvegházhatású gázok mennyiségének nyomon követését és csökkentését célzó mechanizmus, a bioüzemanyagokkal kapcsolatos fenntarthatósági kritériumok teljesülésének értékeléséhez szükséges módszertani elvek és értékek, a legelőterületek különösen fajgazdag területté való minősítésének kritériumai és földrajzi behatárolása, a teljes életciklusra vetített ÜHG-kibocsátás kiszámításának és jelentésének módszertana, a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátás számításának módszertana, az üzemanyagok megengedett fémadalék-tartalmának szintje, valamint az üzemanyagokra vonatkozó előírásokkal kapcsolatos engedélyezett elemző módszerek és a bioetanol tartalmú benzin esetében engedélyezett gőznyomáseltérés.

(19)

Annak érdekében, hogy a 2009/28/EK irányelvben foglaltak a tudományos és technikai haladással mindenkor lépést tartsanak, a Bizottságot célszerű felhatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke szerint jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: a 3. cikk (4) bekezdésében meghatározott célérték teljesítése szempontjából többször beszámítható bioüzemanyag-alapanyagok listája, a közlekedési célú üzemanyagok energiatartalma, a legelőterületek különösen fajgazdag területté való minősítésének kritériumai és földrajzi behatárolása, a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátás számításának módszertana, és a bioüzemanyagokkal kapcsolatos fenntarthatósági kritériumok teljesülésének értékeléséhez szükséges módszertani elvek és értékek.

(20)

Helyénvaló, hogy a Bizottság a mindenkori legfrissebb tudományos bizonyítékok alapján felülvizsgálja, milyen mértékben bizonyulnak hatékonynak az ezzel az irányelvvel bevezetett intézkedések a földhasználat közvetett megváltozásából eredő ÜHG-kibocsátás korlátozásában, és a hatások minimalizálása érdekében további módszereket határozhat meg, adott esetben a fenntarthatósági rendszerbe 2021. január 1-jei hatállyal bevezetve a földhasználat közvetett megváltozásából eredő ÜHG-kibocsátási tényezők alkalmazását.

(21)

Különösen fontos, hogy a Bizottság az ezen irányelv kapcsán végzett előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésekor és kidolgozásakor gondoskodnia kell arról, hogy a releváns dokumentumok egyidejűleg, kellő időben és megfelelő módon eljussanak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz.

(22)

A tagállamoknak és a Bizottságnak a magyarázó dokumentumokról szóló, 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatával összhangban a tagállamok vállalták, hogy az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez indokolt esetben mellékelnek egy vagy több olyan dokumentumot, amely megmagyarázza az irányelv elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszközök megfelelő részei közötti kapcsolatot. Ezen irányelv tekintetében a jogalkotó úgy ítéli meg, hogy az ilyen dokumentumok átadása indokolt.

(23)	A 98/70/EK és a 2009/28/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 98/70/EK irányelv módosításai

A 98/70/EK irányelv a következőképpen módosul:

(-1)

A 2. cikk a következő pontokkal egészül ki:

„9a »nem élelmezési célú, cellulóztartalmú anyagok«: bioenergia-termelés céljára földön termesztett, nem élelmiszer célú energianövények, pl. az energianád (Miscanthus), az egyéb energiafüvek, a cirok és az ipari kender egyes fajtái, a magas lignintartalmú fajok – pl. fák – kivételével. [Mód. 34]

9b. »nem élelmezési célú, lignocellulóz tartalmú anyagok«: termesztett fás szárú energianövények, például rövid életciklusú sarjerdők vagy rövid élettartamú szilvikultúrák. [Mód. 35]

9c. »a földhasználat közvetlen megváltozása«: a földhasználat megváltozása az IPCC által használt hat földterület-kategória (erdészeti földterület, legelőterület, szántóföld, vizes élőhely, település vagy egyéb földterület), továbbá az évelő növényi kultúrákat magában foglaló hetedik kategória között, mely utóbbiba az olyan, többnyári növényi kultúrák tartoznak, amelyek szárát vagy törzsét általában nem takarítják be évente, pl. a rövid életciklusú sarjerdő és az olajpálma. [Mód. 36]

9d. nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagok”: a bioüzemanyagok kivételével azon gáznemű vagy folyékony üzemanyagok, amelyek energiatartalma a biomasszától eltérő megújuló energiaforrásokból származik, és amelyek a közlekedés területén kerülnek felhasználásra.”

[Mód.37]

(-1a)

A 3. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A tagállamok előírják a forgalmazóknak, hogy biztosítsák a 2,7 %-os maximális oxigéntartalmú és 5 %-os maximális etanoltartalmú benzin 2018 végéig történő forgalmazását, és amennyiben szükségesnek ítélik, hosszabb időszakot írhatnak elő az ilyen benzin forgalomba hozatalára. A tagállamok biztosítják a fogyasztók megfelelő közvetlenül az üzemanyagtöltőnél történő tájékoztatását a benzin bioüzemanyag-tartalmával és különösen a különféle benzinkeverékek megfelelő használatával kapcsolatban. Ezzel kapcsolatban az EN228: 2012 szabvány jelölési ajánlásait kell követni valamennyi, üzemanyagot forgalmazó kúton Unió-szerte.”

[Mód. 38]

(-1b)

A 4. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Amennyiben a dízelbe kevert FAME-tartalom a 7 térfogatszázalékot meghaladja, a tagállamok közvetlenül az üzemanyagtöltőnél biztosítják a fogyasztók megfelelő tájékoztatását a FAME-tartalommal kapcsolatban.”

[Mód.39]

(1)

A 7a. cikk a következőképpen módosul:

-a)

az (1) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„A légi közlekedésben használt bioüzemanyagok beszállítói számára a tagállamok lehetővé teszik, hogy hozzájáruljanak a (2) bekezdésben meghatározott kibocsátáscsökkentési kötelezettséghez, amennyiben az általuk szállított bioüzemanyag megfelel a 7b. cikkben lefektetett fenntarthatósági kritériumnak.”

[Mód. 40]

-aa)

a (2) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„A tagállamok biztosítják, hogy az első albekezdésben említett célértéknek való megfelelés céljából a gabonafélékből és az egyéb, keményítőben gazdag növényekből, cukornövényekből és olajnövényekből vagy az e célra termesztett energianövényekből előállított bioüzemanyagok maximális részaránya nem haladja meg a 2009/28/EK irányelv 3. cikk (4) bekezdése d) pontjában meghatározott maximális részarányt.”

[Mód.184/REV]

a)	az (5) bekezdés bevezető mondata helyébe a következő szöveg lép: „(5) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 10a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el különösen az alábbiakra vonatkozóan:”

a cikk a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A forgalmazók minden év március 31-ig jelentést tesznek a tagállam által kijelölt hatóság felé a bioüzemanyagok előállítási módjáról, a forgalmazott mennyiségről, a teljes életciklusra vonatkozó, energiaegységre számított üvegházhatású gázkibocsátásról, s ezen belül a földhasználat közvetett megváltozása által okozott szénkészletváltozásokból eredő kibocsátások becsült értékéről, az V. melléklet szerint. A tagállamok ezeket az adatokat eljuttatják a Bizottsághoz.”

(2)

A 7b. cikk a következőképpen módosul:

a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A bioüzemanyagok használatával elért, az (1) bekezdésben említett célok alkalmazásában figyelembe vett üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarításnak legalább 60 %-nak kell lennie a 2014. július 1-je után üzembe állt létesítményekben előállított bioüzemanyagok vonatkozásában. Egy létesítmény akkor »üzemel«, ha már fizikailag megkezdte a bioüzemanyagok előállítását.

A 2014. július 1-jén vagy azt megelőzően már üzemelő létesítmények esetében a bioüzemanyagok használatával elért, az (1) bekezdésben említett célok alkalmazásában figyelembe vett üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarításnak 2017. december 31-ig legalább 35 %-nak, 2018. január 1-től pedig legalább 50 %-nak kell lennie.

A bioüzemanyagok használatából eredő üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarítást a 7d. cikk (1) bekezdésében meghatározottak szerint kell kiszámítani.”

a (3) bekezdés második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 10a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azon kritériumok és földrajzi térségek tekintetében, amelyek figyelembevételével megállapítható, hogy mely gyepterületekre terjed ki az első albekezdés c) pontjának hatálya.”

ba)

a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Az (1) bekezdésben említett célok tekintetében figyelembe vett bioüzemanyagokat és folyékony bio-energiahordozókat nem lehet földterületekről származó nyersanyagból előállítani, kivéve, ha tiszteletben tartották a harmadik személyek törvényes használati és tulajdonjogait, többek között azáltal, hogy az érintettek szabadon, előzetesen és tájékozott módon, és az őket képviselő intézmények részvételével kinyilvánították beleegyezésüket.”

[Mód. 49]

bb)

a (7) bekezdésben a második albekezdés első mondata helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság kétévente jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak arról, hogy milyen hatással van a bioüzemanyag iránti fokozott kereslet a társadalmi fenntarthatóságra az Unióban és a harmadik országokban, mennyiben befolyásolja a bioüzemanyag-termelésnek az EU-n belüli növényifehérje-hiány csökkentésében játszott szerepét, valamint milyen hatással van az Unió bioüzemanyag-politikája az elérhető árú élelmiszereknek különösen a fejlődő országok […] lakossága számára történő rendelkezésre állására, továbbá […] a tágabb értelemben vett fejlesztési kérdésekről.”

[Mód. 50]

(2a)

A 7c. cikk a következőképpen módosul:

a (3) bekezdés harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság összeállítja az e bekezdés első két albekezdésében említett azon megfelelő és lényeges információk jegyzékét, amelyeket a tagállamok a 11. cikk (3) bekezdésében említett tanácsadói bizottsági eljárásnak megfelelően kérnek a gazdasági szereplőktől. A Bizottság törekszik arra, hogy biztosítsa az e bekezdésből fakadó anyagi kötelezettségek teljes körű betartását, ugyanakkor igyekszik minimalizálni a szereplőkre, különösen a kisebb szereplőkre háruló adminisztratív terheket.”

[Mód. 53]

a (3) bekezdés ötödik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A tagállamok összesített formában benyújtják a Bizottság részére az e bekezdés első albekezdésében említett adatokat, beleértve a független ellenőrök által készített jelentéseket is. A Bizottság közzéteszi ezeket az információkat a 2009/28/EK irányelv 24. cikkében említett átláthatósági platformon.”

[Mód. 54]

a (4) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az Unió törekszik arra, hogy harmadik országokkal olyan két- vagy többoldalú megállapodásokat kössön, amelyek a fenntarthatósági kritériumokra vonatkozóan az ezen irányelvben foglaltaknak megfelelő rendelkezésekre kötelező kötelezettségvállalásokat tartalmaznak. A megállapodásoknak annak biztosításáról is rendelkezniük kell, hogy a harmadik országok vámeljárásai ne vezessenek csaláshoz a bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók kivitele és behozatal során, illetve kereskedelemkönnyítő intézkedéseket is tartalmazniuk kell. Az Unió arra is törekszik, hogy olyan megállapodásokat kössön harmadik országokkal, amelyek kötelezettségvállalást tartalmaznak a 7b. cikk (7) bekezdésében említett ILO-egyezmények és multilaterális környezetvédelmi megállapodások ratifikálására és végrehajtására. Amennyiben az Unió olyan megállapodásokat kötött, amelyek a 7b. cikk (2)–(5) bekezdésében megállapított fenntarthatósági kritériumok hatálya alá tartozó kérdésekre vonatkozó rendelkezésekre kötelező kötelezettségvállalásokat tartalmaznak, a Bizottság dönthet úgy, hogy ezek a megállapodások bizonyítják, hogy az említett országokban termelt nyersanyagokból előállított bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók megfelelnek a szóban forgó fenntarthatósági kritériumoknak. E megállapodások megkötése során kellő figyelmet kell fordítani az olyan területek megőrzése céljából hozott intézkedésekre, amelyek kritikus helyzetben alapvető ökoszisztéma-szolgáltatásokat biztosítanak (mint például a vízgyűjtővédelem, eróziógátlás), a talaj, a víz és a levegő védelme, a talajhasználat közvetett megváltoztatása, a degradálódott földterületek helyreállítása, valamint a vízhiánnyal küzdő területeken a túlzott vízfogyasztás elkerülése tekintetében, és a 7b. cikk (7) bekezdésének második albekezdésében említett kérdésekre.”

[Mód. 55]

a szöveg a következő bekezdésekkel egészül ki:

„(9a) A Bizottság [ezen irányelv hatálybalépését követő egy éven] belül jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben felülvizsgálja azon megállapodások vagy önkéntes rendszerek működését, amelyekre vonatkozóan a (4) bekezdésben határozatot fogadtak el, és azonosítja a bevált gyakorlatokat. A jelentés a legjobb elérhető információkon – az érdekelt felekkel folytatott konzultációból származó információkat is beleértve –, továbbá a megállapodások vagy rendszer alkalmazása során szerzett gyakorlati információkon alapul. A jelentés figyelembe veszi a nemzetközileg elismert vonatkozó szabványokat és iránymutatásokat, ideértve a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet és az ISEAL Alliance által kidolgozottakat is. Az egyes megállapodásokkal és rendszerekkel kapcsolatban a jelentés elemzi többek között a következőket:

—	az ellenőrzések függetlensége, módja és gyakorisága;

—	elérhetőség és a meg nem felelés azonosítására és kezelésére szolgáló módszerek alkalmazásában szerzett tapasztalatok;

—

átláthatóság, különösen a rendszer hozzáférhetőségével kapcsolatban, az alapanyagok származási országainak és régióinak hivatalos nyelvein elkészült fordítások elérhetősége, a tanúsított üzemeltetők és a megfelelő tanúsítványok listájának hozzáférhetősége, az ellenőrzési jelentések hozzáférhetősége;

—	az érdekelt felek bevonása, különös tekintettel az őslakos és helyi közösségekkel a rendszer kidolgozása és felülvizsgálata, valamint az ellenőrzések során folytatott konzultációra;

—	a rendszer általános megbízhatósága, különösen az ellenőrök és a rendszer megfelelő szerveinek akkreditálására, képesítésére és függetlenségére vonatkozó szabályok fényében;

—	a rendszer piaci aktualizálása.

A Bizottság – ha a jelentés alapján indokolt – javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ezen irányelv önkéntes rendszerekre vonatkozó rendelkezéseinek a bevált gyakorlatok előmozdítása céljából történő módosítására.

[Mód. 58]

(9b) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 10a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK (8) irányelve 4. cikkében foglalt hulladékhierarchiának való megfelelés független ellenőrzésére és tanúsítására vonatkozó részletes szabályokat illetően. E felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat 2016. június 30-ig kell elfogadni.

[Mód. 59]

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.).” "

A 7d. cikk a következőképpen módosul:

(-a)

az (1) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„A 7a. cikk alkalmazásában 2000-től a bioüzemanyagok használatából származó teljes életciklusra számított üvegházhatásúgáz-kibocsátást az V. mellékletben szereplő értéknek az első albekezdésben foglaltak szerint kapott eredményhez való hozzáadásával kell kiszámítani.”

[Mód. 60]

-aa)

a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 10a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagok üvegházhatásúgáz-kibocsátásának kiszámítására szolgáló eljárás IV. mellékletbe való beillesztése tekintetében, melynek célja annak ellenőrzése, hogy e kibocsátások megfelelnek-e a 7b. cikkben foglaltaknak. E felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat 2015. december 31-ig kell elfogadni.”

[Mód. 61]

a (3)–(6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A tagállamok a 7d. cikk (2) bekezdésében említett jelentésekben, az Unión kívüli területek pedig azzal egyenértékű jelentésben tájékoztathatják a Bizottságot a mezőgazdasági nyersanyagok termesztéséből származó jellemző üvegházhatású gáz-kibocsátásról.

(4) A Bizottság – a 11. cikk (3) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban végrehajtási jogi aktust elfogadva – határozhat úgy, hogy a (3) bekezdésben említett jelentések pontos adatokat tartalmaznak a bioüzemanyagok alapanyagainak termesztéséből származó, az adott területen jellemző üvegházhatású gázkibocsátás mértékének meghatározására a 7b. cikk (2) bekezdésében említett célok vonatkozásában.

(5) A Bizottság legkésőbb 2012. december 31-ig, majd ezt követően kétévente jelentést készít és tesz közzé a IV. melléklet B. és E. részének becsült jellemző és alapértelmezett értékeiről, különös figyelmet fordítva a közlekedésből és a feldolgozásból származó kibocsátásokra. [Mód. 62]

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 10a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a IV. melléklet B. és E. részében ismertetett becsült jellemző és alapértelmezett értékek kiigazítására vonatkozóan.

(6) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 10a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az V. melléklet tudományos és műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében, többek között a földhasználat közvetett megváltozása vonatkozásában növénycsoportonként meghatározott kibocsátási értékek felülvizsgálata révén. A Bizottság a földhasználat közvetett megváltozásához kapcsolódó ezen értékek felbecsüléséhez használt gazdasági modellek értékelése céljából felülvizsgálatában a legfrissebb rendelkezésre álló, a modellezési eredményeket befolyásoló kulcsfontosságú feltételezésekkel kapcsolatos információkat is felhasználja, többek közt a mezőgazdasági terméshozamok és termelékenység tekintetében mért tendenciákat, a társtermékek hozzárendelését, a megfigyelt globális fölhasználat-változást és az erdőirtás arányát. A Bizottság biztosítja, hogy az érdekelt feleket bevonják a szóban forgó felülvizsgálati folyamatba. Az első ilyen felülvizsgálatot legkésőbb 2016. június 30-ig el kell végezni.

A Bizottság adott esetben a földhasználat közvetett megváltozásához kapcsolódó új értékeket javasolhat adott esetben a kategóriák további bontásával és új értékek megállapításával, illetve ha új bioüzemanyag-alapanyagok jelennének meg a piacon, további értékek meghatározásával, a földhasználat közvetett megváltozása kapcsán nullás kibocsátással jellemzett bioüzemanyagok kategóriáinak felülvizsgálatával, valamint a nem élelmezési célú, cellulóztartalmú és lignocellulóz-tartalmú alapanyagokra vonatkozó tényezők megállapításával.”

[Mód. 189]

a (7) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(7) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 10a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a IV. melléklet tudományos és műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében, többek között olyan értékek hozzáadásával, amelyek az ugyanezen vagy más nyersanyagok esetében alkalmazható újabb bioüzemanyag-előállítási módokra vonatkoznak, valamint a C. részben foglalt módszertan módosításával.”

c)	a (8) bekezdést el kell hagyni.

ca)

a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„(8a) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 10a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a IV. melléklet C. részének 9. pontjában említett kategóriák tekintetében előírt részletes fogalommeghatározások, köztük a műszaki előírások megállapítása céljából.”

[Mód. 65]

(4)

A 8. cikk a következőképpen módosul:

a)	az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(1) A tagállamok a benzin esetében az EN 228, a dízelüzemanyagok tekintetében pedig az EN 590 európai szabványok mindenkori hatályos verziójában meghatározott analitikai módszerek alapján ellenőrzik a 3. és 4. cikk követelményeinek betartását.”

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A tagállamok minden év június 30-áig benyújtják az előző naptári évre vonatkozó nemzeti üzemanyag-minőségi adatokról szóló jelentést. A Bizottság a 11. cikk (3) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén egységes mintát dolgoz ki a nemzeti üzemanyag-minőségi adatok összesítésének benyújtására. Az első jelentést 2002. június 30-ig kell benyújtani. 2004. január 1-jétől a jelentés formájának meg kell felelnie a vonatkozó európai szabványban meghatározott formátumnak. A tagállamok jelentést készítenek továbbá a területükön forgalmazott benzin és dízelüzemanyagok teljes mennyiségéről, illetve a legfeljebb 10 mg/kg kéntartalmú ólmozatlan benzin és dízelüzemanyagok forgalmazott mennyiségéről. A tagállamok éves jelentést készítenek továbbá a területükön forgalmazott legfeljebb 10 mg/kg kéntartalmú benzin és dízelüzemanyagok földrajzilag megfelelően kiegyensúlyozott eloszlásban történő hozzáférhetőségéről.”

(5)

A 8a. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 10a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az üzemanyagok (2) bekezdésben meghatározott MMT-tartalmára vonatkozó határérték felülvizsgálatára. A felülvizsgálatot az (1) bekezdésben említett vizsgálati módszer alkalmazásával végzett értékelés eredményei alapján kell végrehajtani. Ha a kockázatértékelés indokolttá teszi, a határértéket nullára lehet csökkenteni. A határérték csak akkor növelhető, ha azt a kockázatértékelés eredménye indokolja.”

5a.

A 9. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A Bizottságnak figyelemmel kell kísérnie a bioüzemanyagok teljesítményét az Unióban előforduló valamennyi éghajlati feltétel mellett annak biztosítására, hogy a járművekben használt bioüzemanyagok ne eredményezzék a szennyezőanyag- vagy szén-dioxid-kibocsátás, illetve a járművek általános teljesítményének romlását.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy – amennyiben szükséges – a 10a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az irányelv I. és II. melléklete szerinti konkrét paraméterek, vizsgálati határértékek és vizsgálati módszerek bevezetése érdekében.”

[Mód. 66]

(6)

A 10. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 10a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I., a II. és a III. mellékletben említett engedélyezett analitikai módszereknek a tudományos és műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében.”

(7)

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„10a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A 7a. cikk (5) bekezdése, a 7b. cikk (3) bekezdésének második albekezdése, a 7d. cikk (5), (6) és (7) ( 7 ) és ( 8a ) bekezdése, a 8a. cikk (3) bekezdése és a 10. cikk (1) bekezdése szerinti felhatalmazás ezen irányelv hatálybalépésének napjától fogva határozatlan időre szól.

(3) A 7a. cikk (5) bekezdésében, a 7b. cikk (3) bekezdésének második albekezdésében, a 7d. cikk (5), (6) és (7) ( 7 ) és ( 8a ) bekezdésében, a 8a. cikk (3) bekezdésében és a 10. cikk (1) bekezdésében említett felhatalmazást az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5) A 7a. cikk (5) bekezdése, a 7b. cikk (3) bekezdésének második albekezdése, a 7d. cikk (5), (6) és (7) ( 7 ) és ( 8a )bekezdése, a 8a. cikk (3) bekezdése és a 10. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az értesítést követő 2 hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, vagy ha az Európai Parlament és a Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Ezen időtartam az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére 2 hónappal meghosszabbodik.”

[Mód.149]

(8)	A 11. cikk (4) bekezdését el kell hagyni.

(9)	A mellékletek ezen irányelv I. mellékletének megfelelően módosulnak.

2. cikk

A 2009/28/EK irányelv módosításai

A 2009/28/EK irányelv a következőképpen módosul:

(1)

A 2. cikkbe a következő pontok kerülnek beillesztésre:

„p)	»hulladék«: a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (9) 3. cikkének 1. pontjában meghatározottak szerinti anyag. Nem tartoznak ebbe a kategóriába az említett meghatározásnak való megfelelés érdekében szándékosan módosított vagy szennyezett anyagok.

q)	nem élelmezési célú, cellulóztartalmú anyagok”: bioenergia-termelés céljára földön termesztett, nem élelmiszer célú energianövények, pl. az energianád (Miscanthus), az egyéb energiafüvek, a cirok és az ipari kender egyes fajtái, a magas lignintartalmú fajok – pl. fák – kivételével. [Mód. 69]

r)	nem élelmezési célú, lignocellulóz-tartalmú anyagok”: földön termesztett, fás szárú energianövények, pl. rövid életciklusú sarjerdők és rövid élettartalmú szilvikultúrák. [Mód. 70]

társtermékek”: kereskedelmi értékkel rendelkező vagy alternatív felhasználási lehetőségeket kínáló nyersanyagok, valamint olyan anyagok, amelyek fontos részét képezik valamely eljárásnak vagy gazdasági érték szempontjából, vagy azért, mert a fő eljárást szándékosan megváltoztatták nagyobb mennyiségű vagy más minőségű anyag előállítása céljából, az elsődleges termék kárára. [Mód. 71]

t)	nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagok”: megújuló energiaforrásokból előállított és a közlekedésben használt gáznemű vagy folyékony üzemanyagok, a bioüzemanyagok kivételével. [Mód. 72]

„a földhasználat közvetlen megváltozása”: a földhasználat megváltozása az IPCC által használt hat földterület-kategória (erdészeti földterület, legelőterület, szántóföld, vizes élőhely, település vagy egyéb földterület), továbbá az évelő növényi kultúrákat magában foglaló hetedik kategória között, mely utóbbiba az olyan, többnyári növényi kultúrák tartoznak, amelyek szárát vagy törzsét általában nem takarítják be évente, pl. a rövid életciklusú sarjerdő és az olajpálma. [Mód. 74]

v)	közlekedési célú szén-dioxid-megkötés és -hasznosítás”: az a folyamat, amely nem megújuló energiaforrásokból származó szénben (CO/CO2) gazdag hulladékot és maradékokat tartalmazó gázáramokat köt meg, és azokat a közlekedési ágazatban használt üzemanyagokká alakítja át; [Mód. 75]

w)	feldolgozási maradvány”: olyan anyag, amely nem a feldolgozási eljárás révén közvetlenül előállítani szándékozott végtermék. A feldolgozási eljárásnak csak mellékterméke, és előállításához az eljárást külön nem módosították. [Mód. 76]

(9) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.).” "

(2)

A 3. cikk a következőképpen módosul:

a)	a cím helyébe a következő szöveg lép: „A megújuló energiaforrásokból előállított energia felhasználására vonatkozó kötelező nemzeti célértékek és intézkedések.”

az (1) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az első albekezdésben említett célértéknek való megfelelés keretében a gabonafélékből és egyéb, keményítőben gazdag növényekből, cukornövényekből és olajnövényekből előállított bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók maximális összesített részaránya nem haladhatja meg a 3. cikk (4) bekezdésének d) pontjában meghatározott maximális részaránynak megfelelő energiamennyiséget.”

a (4) bekezdés a következőképpen módosul:

-i.	az első albekezdés a következő mondattal egészül ki: „A tagállamok biztosítják, hogy a megújuló forrásokból előállított energia benzinben felhasznált részaránya 2020-ban legalább az egyes tagállamokban benzinből felhasznált végső energiafogyasztás 7,5 %-a legyen.”

-ii.

az első albekezdést követően a következő albekezdések kerülnek beillesztésre:

„2016-ban a közlekedési célra felhasznált végső energiafogyasztás legalább 0,5 %-át fejlett bioüzemanyagok adta energiából kell fedezni.

2020-ban a közlekedési célra felhasznált végső energiafogyasztás legalább 2,5 %-át újszerű bioüzemanyagok adta energiából kell fedezni.”

[Mód. 152/REV]

i.	a a második albekezdés b) pontja a következő mondattal egészül ki: „Ez a pont nem érinti a 17. cikk (1) bekezdése a) pontjának és e bekezdés d) pontjának alkalmazását.”

ii.

a második albekezdés a következő pontokkal egészül ki:

„d)

a számláló kiszámításánál a gabonafélékből és egyéb, keményítőben gazdag növényekből, cukornövényekből és olajnövényekből , cukor-, olaj- és egyéb földön termesztett energianövényekből előállított bioüzemanyagok adta energia részaránya nem haladhatja meg a közlekedési célra felhasznált végső energiafogyasztás 2011 végén megbecsült 2020. évi mértékének 5 % 6 %- -át.;

a IX. melléklet A. és C. részében felsorolt újszerű bioüzemanyagok adta energia részaránya eléri a közlekedési célra felhasznált végső energiafogyasztás 2020. évi mértékének 2,5 %-át .

[Mód.181]

A részarányok a következőképpen számítandók:

i.	a IX. melléklet A. részében felsorolt alapanyagokból előállított bioüzemanyagok tekintetében az energiatartalom négyszerese; energiatartalommal megegyező ;

ii.	a IX. melléklet B. részében felsorolt alapanyagokból előállított bioüzemanyagok tekintetében az energiatartalom kétszerese;

iii.	a nem biológiai eredetű, folyékony és gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagok a IX. melléklet C. részében felsorolt alapanyagokból előállított bioüzemanyagok tekintetében az energiatartalom négyszerese.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az i.–iii. alpontokba való besorolhatóság céljából a nyersanyagok szándékos módosítására ne kerüljön sor.

Az egyes szállítmányok Unión belüli többszöri elszámolása kockázatának minimalizálása érdekében a tagállamok és a Bizottság a nemzeti rendszerek közötti, valamint a nemzeti rendszerek és a 18. cikk szerint létrehozott önkéntes rendszerek közötti együttműködés megerősítésére törekednek, amely adott esetben adatmegosztást is magában foglal. Annak elkerülése végett, hogy egyes anyagokat szándékosan módosítsanak annak érdekében, hogy a IX. melléklet hatálya alá essenek, a tagállamok ösztönzik olyan rendszerek kifejlesztését és használatát, amelyek az értéklánc teljes hosszában nyomon követik az alapanyagokat és a belőlük készült bioüzemanyagokat. A tagállamok biztosítják, hogy csalás esetén megfelelő intézkedésre kerüljön sor.

A IX. mellékletben meghatározott alapanyagok listája a tudományos és technikai haladás fényében kiigazítható, hogy biztosított legyen az ebben az irányelvben rögzített elszámolási szabályok megfelelő alkalmazása. A Bizottság a 25b. cikkel összhangban hatáskört kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására a IX. mellékletben meghatározott alapanyagok listája vonatkozásában.”

[Mód.185]

ca)

a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A Bizottság [egy évvel ezen irányelv hatálybalépését követően] ajánlásokat tesz azon kiegészítő intézkedésekre, amelyeket a tagállamok megtehetnek a közlekedési ágazatban az energiahatékonyság és az energiamegtakarítás előmozdítása és ösztönzése érdekében. Az ajánlások tartalmazzák az egyes intézkedések végrehajtásával megtakarítható becsült energiamennyiséget. Az adott tagállam által végrehajtott intézkedéseknek megfelelő energiamennyiséget figyelembe kell venni a b) pontban említett számítás céljából.”

[Mód. 153]

2a.

A 4. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Minden tagállam [az ezen irányelv hatálybalépésének időpontját követő egy évvel] közzéteszi a 3. cikk (4a) bekezdésével összhangban meghozni kívánt kiegészítő intézkedéseket bemutató előrejelző dokumentumot, és erről értesíti a Bizottságot.”

[Mód. 154]

(3)

Az 5. cikk (5) bekezdése utolsó mondatának helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 25b. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a közlekedési célú üzemanyagok III. mellékletben meghatározott energiatartalmának a tudományos és technikai haladáshoz való hozzáigazítása érdekében.”

(4)	A 6. cikk (1) bekezdésének második albekezdését el kell hagyni.

4a.

A 15. cikk (2) bekezdésének negyedik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A származási garancia nem kapcsolódik a tagállamok 3. cikk (1) bekezdésének való megfeleléséhez. A származási garanciák átruházása – az energia fizikai átadásától különállóan vagy azzal együttesen – nem érinti a célok teljesítése céljából a tagállamok által a statisztikai átruházás, a közös projektek és a közös támogatási rendszerek alkalmazásáról hozott határozatokat, sem pedig a megújuló energiaforrásból származó energia teljes bruttó fogyasztásának az 5. cikk szerinti számítási mód alapján történő kiszámítására vonatkozó tagállami határozatokat.”

[Mód. 88]

(5)

A 17. cikk a következőképpen módosul:

-a)

az (1) bekezdés első albekezdésének bevezető része helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Tekintet nélkül arra, hogy a nyersanyagokat a Közösség területén belül vagy kívül termesztették-e, a bioüzemanyagokat és a folyékony bio-energiahordozókat az a), b) és c) pontban említett célokra csak abban az esetben lehet figyelembe venni, ha azok teljesítik a (2)–(7) bekezdésben meghatározott fenntarthatósági kritériumokat és nem haladják meg a 3. cikk (4) bekezdésének d) pontjában meghatározott részarányokat:”

[Mód. 89]

a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A bioüzemanyagok használatával elért, az (1) bekezdésben említett célok alkalmazásában figyelembe vett üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarításnak legalább 60 %-nak kell lennie a 2014. július 1-je után üzembe állított létesítményekben előállított bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók vonatkozásában. Egy létesítmény akkor »üzemel«, ha már fizikailag megkezdte a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók előállítását.

A 2014. július 1-jén vagy azt megelőzően már üzemelő létesítmények esetében a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók használatával elért, az (1) bekezdésben említett célok alkalmazásában figyelembe vett üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarításnak 2017. december 31-ig legalább 35 %-nak, 2018. január 1-től pedig legalább 50 %-nak kell lennie.

A bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók használatából eredő üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarítást a 19. cikk (1) bekezdésében meghatározottak szerint kell kiszámítani.”

a (3) bekezdés második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 25b. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azon kritériumok és földrajzi térségek meghatározására, amelyek figyelembevételével megállapítható, hogy mely gyepterületekre terjedjen ki az első albekezdés c) pontjának hatálya.”

ba)

a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett célok tekintetében figyelembe vett bioüzemanyagokat és folyékony bio-energiahordozókat nem lehet földterületekről származó nyersanyagból előállítani, kivéve, ha tiszteletben tartották a harmadik személyek törvényes használati és tulajdonjogait, többek között azáltal, hogy az érintettek szabadon, előzetesen és tájékozott módon, és az őket képviselő intézmények részvételével kinyilvánították beleegyezésüket.”

[Mód. 96]

bb)	a cikk a következő bekezdéssel egészül ki: „(5a) Az (1) bekezdés alkalmazásában figyelembe vett bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók olyan fenntartható földgazdálkodási gyakorlatokkal előállított nyersanyagokból készülnek.” [Mód. 97]

A 18. cikk a következőképpen módosul:

a következő bekezdések kerülnek beillesztésre:

„(2a) Az Eurostat részletes kereskedelmi vonatkozású információkat gyűjt és tesz közzé az élelmiszernövényekből – például a gabonafélékből és más, magas keményítőtartalmú növényekből, cukornövényekből és olajnövényekből – előállított bioüzemanyagokról. A rendelkezésre álló információknak az etanol és a biodízel szerint is bontott kereskedelmi adatoknak kell lenniük, mivel a jelenlegi adatokat összesített formában, az etanol- és biodízel-behozatalt és -kivitelt bioüzemanyagként címkéző egyetlen adatkészletben teszik közzé. A behozatali és kiviteli adatoknak tartalmazniuk kell a tagállamok által importált és felhasznált bioüzemanyagok típusait és mennyiségét. Az adatok megadják a származási országot vagy az e termékeket az Unióba exportáló országot is. A biotakarmányok és félkész termékek behozatalára és kivitelére vonatkozó adatok minőségét javítani kell úgy, hogy az Eurostat információkat gyűjt és tesz közzé a takarmányok kiviteléről, típusáról és származási országáról, ideértve a belső forgalomba hozott takarmányokat vagy a félkész termékként forgalmazott takarmányokat is. [Mód. 98]

(2b) Az Eurostat részletes foglalkozási vonatkozású információkat gyűjt és tesz közzé az Unió bioüzemanyag-ágazata által teremtett közvetlen, közvetett és indukált foglalkoztatáshoz kapcsolódó számadatokról, időtartamról és bérekről. Az Európai Bizottságnak közös módszertant kell létrehoznia a munkahelyek mérésére, amely rendszerezetten értékeli és nyomon követi a foglalkoztatási szinteket a tagállamokban és uniós szinten. A foglalkoztatási számadatokat etanol és biodízel ágazatok szerint bontani kell, illetve tisztázni kell, hol helyezkedik el az adott munkahely a bioüzemanyagok ellátási láncában. Jelenleg a hivatalos statisztikák nem tartalmazzák a bioüzemanyagokkal kapcsolatos foglalkoztatási adatokat és a politikai döntéshozók rendelkezésére álló foglalkoztatási becslések az alapul szolgáló tanulmány meghatározásai vagy módszertana és az alkalmazott munkahelyszámítási megközelítés alapján változnak, illetve annak alapján, mennyire kapcsolják a tanulmányok a mezőgazdasági tevékenységet a bioüzemanyag-ágazathoz. Az információk rendelkezésre állását javítaná egy olyan hivatalos eljárás, amely megkövetelné, hogy a foglalkoztatási adatokat az alapul szolgáló adatokkal és átlátható feltételezésekkel támasszák alá.”

[Mód. 99]

a 18. cikk (4) bekezdésének első és második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(4) Az Unió törekszik arra, hogy harmadik országokkal olyan két- vagy többoldalú megállapodásokat kössön, amelyek a fenntarthatósági kritériumokra vonatkozóan az ezen irányelvben foglaltaknak megfelelő rendelkezésekre kötelező kötelezettségvállalásokat tartalmaznak. A megállapodásoknak annak biztosításáról is rendelkezniük kell, hogy a harmadik országok vámeljárásai ne vezessenek csaláshoz a bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók kivitele és behozatal során, illetve kereskedelemkönnyítő intézkedéseket is tartalmazniuk kell. Az Unió arra is törekszik, hogy olyan megállapodásokat kössön harmadik országokkal, amelyek kötelezettségvállalást tartalmaznak a 17. cikk (7) bekezdésében említett ILO-egyezmények és multilaterális környezetvédelmi megállapodások ratifikálására és végrehajtására. Amennyiben az Unió olyan megállapodásokat kötött, amelyek a 17. cikk (2)–(7) bekezdésében megállapított fenntarthatósági kritériumok hatálya alá tartozó kérdésekre vonatkozó rendelkezésekre kötelező kötelezettségvállalásokat tartalmaznak, a Bizottság dönthet úgy, hogy ezek a megállapodások bizonyítják, hogy az említett országokban termelt nyersanyagokból előállított bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók megfelelnek a szóban forgó fenntarthatósági kritériumoknak. E megállapodások megkötése során kellő figyelmet kell fordítani az olyan területek megőrzése céljából hozott intézkedésekre, amelyek kritikus helyzetben alapvető ökoszisztéma-szolgáltatásokat biztosítanak (mint például a vízgyűjtővédelem, az eróziógátlás), a talaj, a víz és a levegő védelme, a talajhasználat közvetett megváltoztatása, a leromlott állapotú földterületek helyreállítása, valamint a vízhiánnyal küzdő területeken a túlzott vízfogyasztás elkerülése tekintetében, továbbá a 17. cikk (7) bekezdésének második albekezdésében említett problémákra. [Mód. 100]

A Bizottság határozhat úgy határoz arról , hogy a biomasszatermékek termelésével kapcsolatban szabványokat megállapító önkéntes nemzeti vagy nemzetközi rendszerek pontos adatokkal szolgálnak-e a 17. cikk (2) bekezdésének céljaira, vagy hogy ezek használatával bizonyítható-e, hogy a bioüzemanyagok vagy folyékony bio-energiahordozók szállítmányai megfelelnek a 17. cikk (3)–(5) (3)–(5a) bekezdésében meghatározott fenntarthatósági kritériumoknak , valamint hogy az anyagokat nem módosították-e szándékosan úgy, hogy a 3. cikk (4) bekezdése e) pontjának i–iii. alpontja hatálya alá tartozzanak. A Bizottság határozhat úgy, hogy az említett rendszerek pontos adatokkal szolgálnak a kritikus helyzetben alapvető ökoszisztéma-szolgáltatásokat (mint például a vízgyűjtővédelem és az eróziógátlás) biztosító területek megőrzése, a talaj, a víz és a levegő védelme, a degradálódott földterületek helyreállítása, valamint a vízhiánnyal küzdő területeken a túlzott vízfogyasztás elkerülése érdekében foganatosított intézkedésekkel kapcsolatos tájékoztatás céljára, és a 17. cikk (7) bekezdésének második albekezdésében említett kérdések kapcsán.

A Bizottság a 17. cikk (3) bekezdése b) pontjának ii. alpontja alkalmazásában elismerheti a nemzetközi megállapodások által elismert vagy kormányközi szervezetek illetve a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) jegyzékeiben szereplő ritka vagy veszélyeztetett ökoszisztémák vagy fajok védelmére kijelölt területeket. [Mód. 101]

„A Bizottság és a tagállamok biztosítják a bioüzemanyagokra és folyékony bio-energiahordozókra vonatkozó fenntarthatósági kritériumoknak való megfelelőséget garantáló vizsgálati rendszerek kölcsönös elismerését, amennyiben ezeket az érintett rendszereket ezen irányelvvel összhangban fogadták el.”

[Mód.102]

a következő bekezdésekkel egészül ki:

„(9a) A Bizottság [ezen irányelv hatálybalépését követő] három éven belül jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben felülvizsgálja azon önkéntes rendszerek működését, amelyekre vonatkozóan a (4) bekezdésben határozatot fogadtak el, és azonosítja a bevált gyakorlatokat. A jelentés a legjobb elérhető információkon alapul, beleértve az érdekelt felekkel folytatott konzultációból származó információkat is, továbbá a rendszer alkalmazása során szerzett gyakorlati információkon alapul. A jelentés figyelembe veszi az idevágó nemzetközileg elismert szabványok és iránymutatások fejlődését, ideértve a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet és az ISEAL Alliance által kidolgozottakat is. Az egyes rendszerekkel kapcsolatban a jelentés elemzi többek között a következőket:

—	az ellenőrzések függetlensége, módja és gyakorisága;

—	elérhetőség és a nem megfelelőség azonosítására és kezelésére szolgáló módszerek alkalmazásában szerzett tapasztalatok;

—

átláthatóság, különösen a rendszer hozzáférhetőségével kapcsolatban, az alapanyagok származási országainak és régióinak hivatalos nyelvein elkészült fordítások elérhetősége, a tanúsított üzemeltetők és a kapcsolódó tanúsítványok listájának hozzáférhetősége, az ellenőrzési jelentések hozzáférhetősége;

—	az érdekelt felek bevonása, különös tekintettel az őslakos és helyi közösségekkel a rendszer kidolgozása és felülvizsgálata, valamint az ellenőrzések során folytatott konzultációra;

—	a rendszer általános megbízhatósága, különösen az ellenőrök és a rendszer megfelelő szerveinek akkreditálására, képesítésére és függetlenségére vonatkozó szabályok fényében;

—	a rendszer piaci aktualizálása.

A Bizottság, amennyiben a jelentés fényében az helyénvaló, javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 18. cikk (5) bekezdésében felsorolt kritériumok módosítására.”

[Mód. 103]

(7)

A 19. cikk a következőképpen módosul:

-a)

a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 25b. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagok üvegházhatásúgáz-kibocsátásának kiszámítására szolgáló eljárás V. mellékletbe való beillesztése tekintetében, melynek célja annak ellenőrzése, hogy e kibocsátások megfelelnek-e a 17. cikkben foglaltaknak. E felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat 2015. december 31-ig kell elfogadni.”

[Mód. 106]

a (3) és a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A tagállamok a 19. cikk (2) bekezdésében említett jelentésekben, az Unión kívüli területek pedig azzal egyenértékű jelentésben tájékoztathatják a Bizottságot a mezőgazdasági nyersanyagok termesztéséből származó jellemző üvegházhatású gáz-kibocsátásról.

(4) A Bizottság – a 25. cikk (3) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban végrehajtási jogi aktust elfogadva – határozhat úgy, hogy a (3) bekezdésben említett jelentések pontos adatokat tartalmaznak a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók alapanyagainak termesztéséből származó, az adott területen jellemző üvegházhatású gázkibocsátás mértékének meghatározására a 17. cikk (2) bekezdésében említett célok vonatkozásában.”

b)	az (5) bekezdés utolsó mondatának helyébe a következő szöveg lép: „Ebből a célból a Bizottság felhatalmazást kap a 25b. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.”

a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„6. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 25b. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a VIII. melléklet tudományos és műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében, többek között a földhasználat közvetett megváltozása vonatkozásában növénycsoportonként meghatározott kibocsátási értékek felülvizsgálatáról, adott esetben felülvizsgálatát. A Bizottság a földhasználat közvetett megváltozásához kapcsolódó ezen értékek felbecsüléséhez használt gazdasági modellek értékelése céljából felülvizsgálatában a legfrissebb rendelkezésre álló, a modellezési eredményeket befolyásoló kulcsfontosságú feltételezésekkel kapcsolatos információkat is felhasználja, többek közt a mezőgazdasági terméshozamok és termelékenység tekintetében mért tendenciákat, a társtermékek hozzárendelését, a megfigyelt globális fölhasználat-változást és az erdőirtás arányát. A Bizottság biztosítja, hogy az érdekelt feleket bevonják a szóban forgó felülvizsgálati folyamatba. Az első ilyen felülvizsgálatot legkésőbb 2016. június 30-ig el kell végezni.

A Bizottság adott esetben a földhasználat közvetett megváltozásához kapcsolódó új értékeket javasolhat a kategóriák további (például alapanyagfajta szerinti) bontásáról és új értékek megállapításáról meghatározásával, illetve ha új bioüzemanyag-alapanyagok jelennének meg a piacon, további értékek meghatározásáról, valamint a nem élelmezési célú, cellulóztartalmú és lignocellulóz-tartalmú alapanyagokra vonatkozó tényezők megállapításáról megállapításával.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 25b. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy belefoglalja a VIII. mellékletbe a földhasználat közvetett változásából eredő kibocsátásoknak megfelelő, a nem élelmezési célú, cellulóztartalmú és lignocellulóz-tartalmú alapanyagokra vonatkozó értékeket, és beépíti ezeket az értékeket a bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók üvegházhatású gázok kibocsátására gyakorolt hatásának az e cikkben előírtak szerinti számításába. E felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat 2016. június 30-ig kell elfogadni. ”

[Mód.107 és 190]

a (7) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(7) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 25b. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az V. melléklet tudományos és műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében, többek között olyan értékek hozzáadásával, amelyek az ugyanezen vagy más nyersanyagok esetében alkalmazható újabb bioüzemanyag-előállítási módokra vonatkoznak, valamint a C. részben foglalt módszertan módosításával.”

e)	a (8) bekezdést el kell hagyni.

(8)	A 21. cikket el kell hagyni.

(9)

A 22. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A bioüzemanyagok használatának betudható várható nettó üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarítás becsléséhez az (1) bekezdésben említett jelentések céljára a tagállam használhatja az V. melléklet A. és B. részében megadott jellemző értékeket, amelyekhez hozzá kell adnia valamely földhasználat közvetett megváltozása által okozott szénkészletváltozásokból eredő kibocsátásoknak a VIII. mellékletben meghatározandó, becsült értékét.”

9a.

A 23. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(8a) A Bizottság legkésőbb 2015. december 31-ig jelentést ad ki a hulladékokból, maradékokból, társtermékekből és a földterület használatát nem igénylő alapanyagokból előállított bioüzemanyagok pozitív és negatív környezeti és gazdasági hatásairól. Különösen a következő környezeti hatásokat vizsgálja: üvegházhatást okozó gázkibocsátás, biodiverzitás, víz és talajtermékenység. Figyelembe kell venni ezen alapanyagok egyéb – különösen termékek előállítására való – felhasználásának lehetséges vagy megsemmisült előnyeit. A vizsgált gazdasági hatások magukban foglalják az előállítási költségeket, az említett alapanyagok más célú felhasználásának alternatív költségeit, valamint az alapanyagok bioüzemanyagok és fejlett folyékony bio-energiahordozók előállítására való felhasználásával elért energetikai befektetés megtérülését az egész életcikluson keresztül.”

[Mód. 109]

(10)	A 25. cikk (4) bekezdését el kell hagyni.

(11)

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„25b. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A 3. cikk (4) bekezdésének d) pontja, az 5. cikk (5) bekezdése, a 17. cikk (3) bekezdése c) pontjának harmadik albekezdése, a 19. cikk (1), (5), (6), valamint (7) bekezdése szerinti felhatalmazás [ezen irányelv hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdve határozatlan időre szól.

(3) A 3. cikk (4) bekezdésének d) pontjában, az 5. cikk (5) bekezdésében, a 17. cikk (3) bekezdése c) pontjának harmadik albekezdésében, a 19. cikk (5), (6), valamint (7) bekezdésében említett felhatalmazást az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5) A 3. cikk (4) bekezdésének d) pontja, az 5. cikk (5) bekezdése, a 17. cikk (3) bekezdése c) pontjának harmadik albekezdése, a 19. cikk (5), (6), valamint (7) bekezdése alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az értesítést követő 2 hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, vagy az Európai Parlament és a Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Ezen időtartam az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére 2 hónappal meghosszabbodik.”

(12)	A mellékletek ezen irányelv II. mellékletének megfelelően módosulnak.

3. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság a legfrissebb irányadó tudományos bizonyítékok alapján felülvizsgálja, hogy az ezzel az irányelvvel bevezetett intézkedések mennyire hatékonyan korlátozzák a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók előállításával összefüggésben a földhasználat közvetett megváltozásából eredő ÜHG-kibocsátást, és erről legkésőbb 2017. december 31-ig jelentésben számol be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentést adott esetben jogalkotási javaslat is kíséri, amely a legfrissebb irányadó tudományos bizonyítékok alapján 2021. január 1-jétől beilleszti a megfelelő fenntarthatósági kritériumok közé a földhasználat közvetett megváltozásából eredő ÜHG-kibocsátás becslésen alapuló tényezők alkalmazását. illetve felülvizsgálat készül a földterület használatát nem igénylő alapanyagokból és nem élelmiszernövényekből előállított bioüzemanyagok számára biztosított.

A jelentés tartalmazza a földterület használatát nem igénylő alapanyagokból és nem élelmiszernövényekből előállított bioüzemanyagok számára biztosított, a 2009/28/EK irányelv 3. cikke (4) bekezdésének d) pontja szerinti ösztönzők hatékonyságáról szóló áttekintést. Tartalmaz továbbá egy értékelést az ilyen bioüzemanyagok rendelkezésre állásáról és környezeti, gazdasági és szociális hatásairól. Értékeli többek között azt, hogy milyen hatást gyakorol a bioözemanyag-termelés a faerőforrások rendelkezésre állására és a biomasszát felhasználó ágazatokra.

A jelentést adott esetben olyan jogalkotási javaslat kíséri, amely megfelelő fenntarthatósági kritériumokat határoz meg a földterület használatát nem igénylő alapanyagokból és nem élelmiszernövényekből előállított bioüzemanyagokra vonatkozóan.

A befektetőknek figyelembe kell venniük azt a tényt, hogy a bioüzemanyagok előállítási technológiái továbbra is fejlesztés alatt állnak, és a későbbiekben további intézkedések fogadhatók el a negatív hatások enyhítése érdekében. [Mód.111]

4. cikk

Átültetés a nemzeti jogba

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb [a hatálybalépés dátumát követő tizenkét hónapon belül] megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul eljuttatják a Bizottsághoz.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

5. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

6. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt .

az Európai Parlament részéről

az elnök

a Tanács részéről

az elnök

(1) HL C 198., 2013.7.10., 56. o.

(2) Az Európai Parlament 2013. szeptember 11-i álláspontja.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK irányelve (2009. április 23.) a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről (HL L 140., 2009.6.5., 16. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 98/70/EK irányelve (1998. október 13.) a benzin és a dízelüzemanyagok minőségéről, valamint a 93/12/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 350., 1998.12.28., 58. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.).

(6) A Bizottság 2000/532/EK határozata (2000. május 3.) a hulladékjegyzéknek a hulladékokról szóló 75/442/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének a) pontja értelmében történő meghatározásáról szóló 94/3/EK határozat, valamint a veszélyes hulladékok jegyzékének a veszélyes hulladékokról szóló 91/689/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének (4) bekezdése értelmében történő meghatározásáról szóló 94/904/EK tanácsi határozat felváltásáról (HL L 226., 2000.9.6., 3. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

I. MELLÉKLET

A 98/70/EK irányelv mellékletei a következőképpen módosulnak:

A IV. melléklet C. része a következőképpen módosul:

a 7. pont helyébe a következő szöveg lép:

„(7)

A földhasználat megváltozása által okozott szénkészletváltozásokból eredő éves kibocsátások (el) kiszámításához az összes kibocsátást egyenlően el kell osztani 20 évre. Az ilyen kibocsátások számítása során a következő szabályt kell alkalmazni:

el = (CSR – CSA) × 3,664 × 1/20 × 1/P,

ahol:

el =	a földhasználat megváltozása által okozott szénkészletváltozásokból eredő éves kibocsátások (a bioüzemanyagból származó, megajoule-ban megadott energia egy egységére jutó CO2-egyenérték tömegeként, grammban kifejezve);
CSR =	a referencia-földhasználathoz tartozó területegységenkénti szénkészlet (a területegységre jutó szén tonnában kifejezett tömege, a talajt és a vegetációt egyaránt figyelembe véve). A referencia-földhasználat a 2008 januárjában vagy – ha az későbbi – a nyersanyag előállítása előtt 20 évvel aktuális földhasználat;
CSA =	a tényleges földhasználathoz tartozó területegységenkénti szénkészlet (a területegységre jutó szén tonnában kifejezett tömege, a talajt és a vegetációt egyaránt beleértve). Azokban az esetekben, amikor a szénkészlet egy évnél hosszabb idő alatt halmozódik fel, a CSA értékét a 20 év elteltével vagy – ha az korábbi – a haszonnövény kifejlett állapotának elérésekor becsült területegységenkénti szénkészlet adja; valamint
P =	a növény produktivitása (a bioüzemanyagokból egységnyi területen évente előállított energia).”

b)	a 8. és a 9. pontot el kell hagyni.

Az irányelv a következő V. melléklettel egészül ki:

„V. melléklet

A. rész:

A bioüzemanyagok előállítása kapcsán a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátás becsült mértéke

Alapanyagcsoport	A földhasználat megváltozásából eredő becsült kibocsátás (gCO2eq/MJ)
Gabonafélék és egyéb, keményítőben gazdag növények	12
Cukornövények	13
Olajnövények	55

B. rész:

A földhasználat közvetett megváltozása kapcsán kibocsátássemlegesnek tekinthető bioüzemanyagok

Az alábbiakban felsorolt alapanyag-kategóriákból előállított bioüzemanyagoknál úgy kell tekinteni, hogy nem merül fel kibocsátás a földhasználat közvetett megváltozásából eredően:

a)	az e melléklet A. részében nem szereplő alapanyagok;

a földhasználat közvetlen megváltozását eredményező alapanyagok, például amelyek termesztésekor az IPCC szerinti következő földterület-kategóriák: erdőterület, füves terület, vizes élőhely, település és egyéb földterület egyikének helyébe a szántóföld és évelő növényekkel borított földterület (1) lép. Ebben az esetben a földhasználat megváltozása által okozott szénkészletváltozásokból eredő kibocsátás értékét (el) a IV. melléklet C. része 7. pontjának megfelelően kellett kiszámítani.”

(1) Az évelő növények olyan többnyári növényi kultúrák, amelyek szárát vagy törzsét általában nem takarítják be évente (pl. a rövid életciklusú sarjerdő és az olajpálma), a 2010/C 160/02 dokumentumban foglaltak szerint."

II. MELLÉKLET

A 2009/28/EK irányelv mellékletei a következőképpen módosulnak:

Az V. melléklet C. része a következőképpen módosul:

a 7. pont helyébe a következő szöveg lép:

„(7)

el = (CSR – CSA) × 3,664 × 1/20 × 1/P,

ahol:

el =	a földhasználat megváltozása által okozott szénkészletváltozásokból eredő éves kibocsátások (a bioüzemanyagból származó, megajoule-ban megadott energia egy egységére jutó CO2-egyenérték tömegeként, grammban kifejezve);
CSR =	a referencia-földhasználathoz tartozó területegységenkénti szénkészlet (a területegységre jutó szén tonnában kifejezett tömege, a talajt és a vegetációt egyaránt beleértve). A referencia-földhasználat a 2008 januárjában vagy – ha az későbbi – a nyersanyag előállítása előtt 20 évvel aktuális földhasználat;
CSA =	a tényleges földhasználathoz tartozó területegységenkénti szénkészlet (a területegységre jutó szén tonnában kifejezett tömege, a talajt és a vegetációt egyaránt beleértve). Azokban az esetekben, amikor a szénkészlet egy évnél hosszabb idő alatt halmozódik fel, a CSA értékét a 20 év elteltével vagy – ha az korábbi – a haszonnövény kifejlett állapotának elérésekor becsült területegységenkénti szénkészlet adja; valamint
P =	a növény produktivitása (a bioüzemanyagokból vagy folyékony bio-energiahordozókból egységnyi területen évente előállított energia).”

b)	a 8. és a 9. pontot el kell hagyni.

Az irányelv a következő VIII. melléklettel egészül ki:

„VIII. melléklet

rész: A bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók alapanyagainak előállítása kapcsán a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátás becsült mértéke

Alapanyagcsoport	A földhasználat megváltozásából eredő becsült kibocsátás (gCO2eq/MJ)
Gabonafélék és egyéb, keményítőben gazdag növények	12
Cukornövények	13
Olajnövények	55

rész: A földhasználat közvetett megváltozása kapcsán kibocsátássemlegesnek tekinthető bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók

Az alábbiakban felsorolt alapanyag-kategóriákból előállított bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók kapcsán úgy kell tekinteni, hogy nem merül fel kibocsátás a földhasználat közvetett megváltozásából eredően:

a)	az e melléklet A. részében nem szereplő alapanyagok;

a földhasználat közvetlen megváltozását eredményező alapanyagok, amelyek termesztésekor az IPCC szerinti következő földterület-kategóriák: erdőterület, füves terület, vizes élőhely, település és egyéb földterület egyikének helyébe szántóföld és évelő növényekkel borított földterület (1) lép. Ebben az esetben a földhasználat megváltozása által okozott szénkészletváltozásokból eredő kibocsátás értékét (el) az V. melléklet C. része 7. pontjának megfelelően kellett kiszámítani.”

[Mód 164]

Az irányelv a következő IX. melléklettel egészül ki:

„IX. melléklet

rész: A 3. cikk (4) bekezdésében meghatározott célérték teljesítése szempontjából négyszeres nettó energiaértéken beszámítandó , és a 3. cikk (4) bekezdése második albekezdésének d) pontjában említett 2,5 %-os célérték teljesítéséhez hozzájáruló, hulladékokból és maradékanyagokból származó alapanyagok listája

algák;

vegyes kommunális hulladék biomasszahányada, amelynek nem képezi részét a 2008/98/EK irányelv 11. cikke (1) bekezdésében és (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott újrahasznosítási célok vagy elkülönített gyűjtés hatálya alá tartozó, külön gyűjtött háztartási hulladék; ; a tagállamok mentességet kaphatnak a külön gyűjtött biohulladékra vonatkozóan, amennyiben a feldolgozás egyaránt lehetővé teszi komposzt és bioüzemanyagok előállítását .

ipari hulladék biomasszahányada , kis- és nagykereskedelmi hulladék biológiailag lebomló hányada, a 2008/98/EK irányelv 11. cikke (1) bekezdésében meghatározott elkülönített gyűjtés hatálya alá tartozó hulladék kivételével, amennyiben tiszteletben tartják a hulladékhierarchiát és a kaszkádhasznosítás elvét. ;

szalma;

e)	állati eredetű trágya és szennyvíziszap;

f)	pálmaolajprés effluense és pálmatermés üres héja;

g)	tallolaj-szurok;

h)	nyers glicerin;

i)	kipréselt cukornád;

j)	szőlőtörköly és borseprő;

dióhéj;

l)	háncs és héj;

m)	kukoricacső;

n)	fakéreg, ágak, levelek, fűrészpor és faforgács;

na)	lignocellulóz-tartalmú anyagok, a fűrészrönkök és furnérrönkök kivételével.

rész: A 3. cikk (4) bekezdésében meghatározott célérték teljesítése szempontjából kétszeres energiaértéken beszámítandó , hulladékból és maradékanyagokból származó alapanyagok listája

a)	használt sütőolaj;

b)	az 1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) szerint I. és II. kategóriába sorolt állati eredetű zsírok;

c)	nem élelmezési célú cellulóztartalmú anyagok;

d)	lignocellulóz-tartalmú anyagok a fűrészrönkök és furnérrönkök kivételével.

rész A 3. cikk (4) bekezdésében meghatározott célérték teljesítése szempontjából négyszeres energiaértéken beszámítandó, és a 3. cikk (4) bekezdése második albekezdése d) pontjában említett 2,5 %-os célérték teljesítéséhez hozzájáruló alapanyagok listája

a)	(autotróf) algák;

b)	nem biológiai eredetű, megújuló energiaforrásból származó folyékony és gáznemű üzemanyagok.

c)	szén-dioxid- megkötés és közlekedési célú felhasználás;

d)	baktériumok.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 1774/2002/EK rendelete (2002. október 3.) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírások megállapításáról.(HL L 273., 2002.10.10., 1. o.).”"

[Mód. 186]