30.11.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 351/46

A TANÁCS 10/2013/EU ELSŐ OLVASATBAN KIALAKÍTOTT ÁLLÁSPONTJA

a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása céljából

A Tanács által 2013. október 17-én elfogadva

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 42. cikkére és 43. cikkének (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),

rendes jogalkotási eljárás keretében (3),

mivel:

(1)

A közös halászati politika hatálya kiterjed a halászati és akvakultúra-termékek uniós piacait érintő intézkedésekre. A halászati és akvakultúra-termékek piacainak közös szervezése (a továbbiakban: a közös piacszervezés) a közös halászati politika szerves része, és hozzá kell járulnia annak a célkitűzéseinek a megvalósításához. Mivel a közös halászati politika felülvizsgálata folyamatban van, a közös piacszervezést ennek megfelelően kell kiigazítani.

(2)	A 104/2000/EK tanácsi rendeletet (4) felül kell vizsgálni a jelenleg hatályos rendelkezések végrehajtásában tapasztalt hiányosságok, az Unió és a világ piacain tapasztalt folyamatok, valamint a halászati és akvakultúra-tevékenységek fejlődésének figyelembe vétele érdekében.

(3)

A halászat különösen fontos szerepet játszik az Unió part menti – és azon belül a legkülső – régióinak gazdasági életében. Tekintettel arra, hogy ez biztosítja e régiók halászainak a megélhetését, lépéseket kell tenni a piaci stabilitás támogatása, valamint a kínálat és a kereslet jobb összehangolása érdekében.

(4)

A közös piacszervezés rendelkezéseit az Unió nemzetközi kötelezettségvállalásait, különösen a Kereskedelmi Világszervezet rendelkezései szerinti kötelezettségvállalásait betartva kell megvalósítani. Biztosítani kell annak feltételeit, hogy a halászati és akvakultúra-termékek kereskedelme terén tisztességes verseny valósulhasson meg a harmadik országokkal, mindenekelőtt az uniós termékekre vonatkozókkal egyenértékű fenntarthatósági követelmények és szociális előírások tiszteletben tartása révén.

(5)	Fontos, hogy a közös piacszervezés irányítása a közös halászati politika jó kormányzására vonatkozó elvekre épüljön.

(6)	A közös piacszervezés sikere érdekében a fogyasztókat – értékesítési és oktatási kampányok révén – mindenképpen tájékoztatni kell a halfogyasztás fontosságáról és a rendelkezésre álló rengeteg halfajról, valamint a címkéken szereplő információk megértésének fontosságáról.

(7)

A halászati termelői szervezetek és az akvakultúra termelői szervezetek (a továbbiakban: a termelői szervezetek) kulcsszerepet játszanak a közös halászati politika célkitűzéseinek elérésében és a közös piacszervezés megfelelő alkalmazásának biztosításában. Ezért szélesíteni kell a feladatkörüket, és biztosítani kell számukra az ahhoz szükséges pénzügyi támogatást, hogy a közös halászati politika célkitűzései által meghatározott kereteket tiszteletben tartva jelentőségteljesebb szerepet tölthessenek be a mindennapi halászati gazdálkodásban. Biztosítani kell továbbá, hogy tagjaik fenntartható módon végezzék a halászati és akvakultúra-tevékenységeket, javítsák termékeik piaci forgalmazását, gyűjtsék az akvakultúrára vonatkozó információkat és növeljék a bevételüket. E célkitűzések megvalósítása során a termelői szervezeteknek figyelembe kell venniük, hogy az Unión belül – a legkülső régiókat is beleértve – igen változatos feltételek között működik a halászati és akvakultúra-ágazat, és tekintetbe kell venniük különösen a kisüzemi halászat és az extenzív akvakultúra sajátosságait. Lehetővé kell tenni az illetékes nemzeti hatóságok számára, hogy felelősséget vállaljanak e célkitűzések megvalósításáért, szorosan együttműködve a termelői szervezetekkel a gazdálkodási kérdésekben, ideértve adott esetben a kvóták kiosztását és a halászati erőkifejtés irányítását az egyes halászterületek szükségleteinek megfelelően.

(8)	Intézkedéseket kell hozni a kisüzemi termelők megfelelő és reprezentatív részvételének biztosítása érdekében.

(9)	A termelői szervezetek verseny- és életképességének erősítése érdekében egyértelműen meg kell határozni a létrehozásukra vonatkozó megfelelő kritériumokat.

(10)	A halászati és az akvakultúra ágazat különböző kategóriáinak gazdasági szereplőiből álló ágazatközi szervezetek alkalmasak arra, hogy segítsenek az ellátási lánc teljes hosszán a forgalmazási tevékenységek jobb összehangolásában és az egész ágazatot érintő intézkedések kidolgozásában.

(11)	Helyénvaló meghatározni a termelői és ágazatközi szervezetek tagállamok általi elismerésének, az általuk elfogadott szabályok kiterjesztésének és a kiterjesztésből adódó költségek megosztásának közös feltételeit. A kiterjesztési szabályokat a Bizottságnak jóvá kell hagynia.

(12)

Mivel a halállomány közös erőforrás, fenntartható és hatékony felhasználása bizonyos esetekben jobban megvalósítható olyan szervezetek által, amelyek tagjai különböző tagállamokból és különböző régiókból tevődnek össze. Ezért ösztönözni kell, hogy nemzeti vagy transznacionális szinten – adott esetben bioföldrajzi régiók alapján – termelői szervezetek és termelői szervezetek társulásai jöhessenek létre. E szervezeteknek olyan partnerségeknek kell lenniük, amelyek célja közös és kötelező erejű szabályok meghatározása, illetve egyenlő feltételek biztosítása a halászat területén működő valamennyi érintett fél számára. E szervezetek létrehozása során biztosítani kell, hogy továbbra is az e rendeletben megállapított versenyszabályok vonatkozzanak rájuk, és hogy tiszteletben tartsák az egyes tengerparti közösségek, valamint az általuk a múltban kiaknázott halászterületek és vizek közötti kapcsolatok fenntartásának szükségességét.

(13)	A Bizottságnak ösztönöznie kell a nők akvakultúra-ágazatbeli termelői szervezetekben való részvételének elősegítésére irányuló támogató intézkedéseket.

(14)

Annak érdekében, hogy a termelői szervezetek a fenntartható halászati és akvakultúra-tevékenységek bevezetésére ösztönözhessék tagjaikat, a célkitűzéseik eléréséhez szükséges intézkedéseket is tartalmazó termelési és értékesítési tervet kell készíteniük, és azt be kell nyújtaniuk tagállamuk illetékes hatóságainak.

(15)	A közös halászati politika visszadobásokkal kapcsolatos célkitűzéseinek megvalósítása érdekében szükséges a méreten aluli halak kifogását megakadályozó szelektív halászeszközök széles körben való alkalmazása.

(16)

A halászati tevékenységek kiszámíthatatlansága miatt célszerű létrehozni az emberi fogyasztásra szánt halászati termékek tárolására szolgáló mechanizmust, amely javíthatja a piac stabilitását és növelheti a termékekkel elérhető nyereséget, elsősorban hozzáadott érték létrehozása révén. A mechanizmusnak a belső piac célkitűzéseinek megvalósítása érdekében hozzá kell járulnia az uniós helyi piacok stabilizálásához és konvergenciájához.

(17)

Az árak Unión belüli változatosságának figyelembevétele érdekében minden egyes halászati termelői szervezetnek jogot kell biztosítani arra, hogy javaslatot tegyen a tárolási mechanizmust aktiváló intervenciós árra vonatkozóan. Az aktiváló árat úgy kell meghatározni, hogy az folyamatosan biztosítsa a gazdasági szereplők közötti tisztességes versenyt.

(18)

A közös forgalmazási előírások meghatározásának és alkalmazásának lehetővé kell tennie a piac fenntartható termékekkel való ellátását, a halászati és akvakultúra-termékek belső piaca által nyújtott lehetőségek teljes körű kiaknázását, valamint a tisztességes versenyre épülő értékesítési tevékenységek elősegítését, ami elősegíti a termelés jövedelmezőségének növelését. Ennek érdekében a jelenleg hatályos forgalmazási előírásokat továbbra is alkalmazni kell.

(19)	Gondoskodni kell arról, hogy az uniós piacra belépő importált termékekre ugyanazon követelmények és forgalmazási előírások vonatkozzanak, mint amelyeknek az uniós termelőknek kell megfelelniük.

(20)	Az emberi egészség magas szintű védelmének biztosítása érdekében az uniós piacon forgalomba hozott halászati és akvakultúra-termékeknek – származási helyüktől függetlenül – meg kell felelniük az alkalmazandó élelmiszer-biztonsági és higiéniai szabályoknak.

(21)	A fogyasztókat a megalapozott döntések lehetővé tétele érdekében egyértelműen és részletesen tájékoztatni kell többek között a termékek eredetére, illetve előállítási módszerére vonatkozóan.

(22)

Mind az Unión belülről, mind az azon kívülről származó halászati és akvakultúra-termékekre vonatkozó ökocímke használata lehetővé teszi e termékek ökológiai fenntarthatóságával kapcsolatos egyértelmű tájékoztatást. Ezért a Bizottságnak meg kell vizsgálnia a halászati és akvakultúra-termékekre az Unió egészében alkalmazandó ökocímkére vonatkozó minimumkritériumok kidolgozásának és meghatározásának a lehetőségét.

(23)

Az európai fogyasztók védelme érdekében az e rendeletben meghatározott kötelezettségek teljesítésének nyomon követéséért és betartatásáért felelős, illetékes nemzeti hatóságoknak – a szereplőknek a fogások hamis címkézésétől való elrettentése érdekében – teljes körűen ki kell használniuk a rendelkezésre álló technológiát, a DNS-teszteket is ideértve.

(24

Az Európai Unió működéséről szóló Szerződés (EUMSZ) 101. cikkében említett, a megállapodásokra, döntésekre és magatartásokra vonatkozó versenyszabályoknak vonatkozniuk kell a halászati és akvakultúra-termékek termelésére és piaci értékesítésére is, amennyiben alkalmazásuk nem akadályozza a közös piacszervezés működését vagy nem veszélyezteti a 39. cikkben meghatározott célok elérését.

(25)

A halászati és akvakultúra-termékek sajátosságainak – többek között az ágazati szegmentációnak, és annak a ténynek, hogy a hal közös erőforrás, valamint a jelentős mennyiségű behozatalnak (melyekre ugyanazoknak a szabályoknak kell vonatkozniuk, mint az uniós halászati és akvakultúra-termékekre) – a figyelembe vételével célszerű meghatározni a halászati és akvakultúra-termékek előállítására és piaci értékesítésére vonatkozó versenyszabályokat. Az egyszerűsítés érdekében az 1184/2006/EK tanácsi rendelet (5) vonatkozó rendelkezéseit célszerű belefoglalni ebbe a rendeletbe. Az 1184/2006/EK rendeletet ezért a továbbiakban nem indokolt alkalmazni a halászati és akvakultúra-termékekre.

(26)	Javítani kell a halászati és akvakultúra-termékek uniós piacaira vonatkozó gazdasági információk gyűjtésének, feldolgozásának és közzétételének színvonalát.

(27)

E rendeletnek a termelői és ágazatközi szervezetek elismerésére, illetve az elismerések visszavonására vonatkozó határidőkre és eljárásokra, valamint a kérelem formátumára; a tagállamok által az elismerés megadására vagy visszavonására vonatkozó döntésről küldött tájékoztatás tekintetében alkalmazandó formátumra, határidőkre és eljárásokra; a tagállamok által a valamennyi termelő vagy gazdasági szereplő számára kötelező szabályokról küldött értesítés formátumára és eljárásaira; a termelési és értékesítési tervnek a termelői szervezetek általi benyújtására és annak jóváhagyására vonatkozó eljárási szabályokra és határidőkre; az intervenciós árak tagállamok általi, a közzétételének formátumára vonatkozó rendelkezések egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (6) megfelelően kell gyakorolni.

(28)	A 104/2000/EK rendeletet hatályon kívül kell helyezni. A fogyasztók tájékoztatása folyamatosságának biztosítása érdekében azonban a 4. cikkét 2014. december 31-ig továbbra is alkalmazni kell,

(29)

Mivel e rendelet célját – nevezetesen a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezését – a tagállamok a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös természetéből adódóan nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért a rendelet léptéke, hatása és a további közös fellépés szükségessége miatt az uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(30)	Az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

(1) Létrejön a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezése (a továbbiakban: a közös piacszervezés).

(2) A közös piacszervezés a következő elemeket foglalja magában:

a)	szakmai szervezetek;

b)	forgalmazási előírások;

c)	a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó szabályok;

d)	versenyszabályok;

e)	a piacra vonatkozó ismeretek gyűjtésével kapcsolatos szabályok.

(3) A közös piacszervezést a külső aspektusok tekintetében az 1220/2012/EU tanácsi rendelet (7), valamint a 1026/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) egészíti ki.

(4) A közös piacszervezés megvalósításához uniós pénzügyi támogatás vehető igénybe egy, a tengerügyi és halászati politikának a 2014-2020-as időszakra vonatkozó pénzügyi támogatása feltételeinek megállapításáról szóló uniós jogi aktussal összhangban.

2. cikk

Hatály

A közös piacszervezést az e rendelet I. mellékletében felsorolt és az Unióban forgalmazott halászati és akvakultúra-termékekre kell alkalmazni.

3. cikk

Célkitűzések

A közös piacszervezés célkitűzéseit a(z) …/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) 35. cikkében említett célkitűzések alkotják.

4. cikk

Alapelvek

A közös piacszervezés a(z) …/2013/EU rendelet 3. cikkében meghatározott, a jó kormányzásra vonatkozó elvekre épül.

5. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a (z) …/2013/EU rendelet 4. cikkében, az 1224/2009/EK tanácsi rendelet (10) 4. cikkében, az 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) 2. cikkében, a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (12) 2. és 3. cikkében, valamint az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (13) 3. cikkében említett fogalommeghatározásokat kell alkalmazni. A következő fogalommeghatározásokat szintén alkalmazni kell:

a) „halászati termékek”: bármilyen halászati tevékenységből származó vízi élőlények vagy a belőlük származó termékek az I. mellékletben felsoroltak szerint;

b) „akvakultúra-termékek”: bármilyen akvakultúra-tevékenység eredményeként kifejlődő, életciklusuk bármely szakaszában lévő akvakultúra-élőlények vagy a belőlük származó termékek az I. mellékletben felsoroltak szerint;

c) „termelő”: olyan természetes vagy jogi személy, aki termelési eszközök igénybevételével halászati vagy akvakultúra-termékeket gyárt forgalomba hozatali céllal;

d) „halászati és akvakultúra-ágazat”: az a gazdasági ágazat, amely magában foglalja a halászati és akvakultúra-termékek termelésével, feldolgozásával és piaci értékesítésével kapcsolatos valamennyi tevékenységet;

e) „piaci rendelkezésre bocsátás”: az uniós piacon valamely halászati vagy akvakultúra-termék gazdasági tevékenység keretében történő rendelkezésre bocsátása értékesítés, fogyasztás vagy használat céljára, akár ingyenesen, akár fizetség ellenében;

f) „forgalomba hozatal”: halászati vagy akvakultúra-termék első alkalommal történő hozzáférhetővé tétele az uniós piacon;

g) „kiskereskedelem”: élelmiszerek kezelése és/vagy feldolgozása és tárolása az élelmiszerek eladásának vagy fogyasztók részére történő átadása helyén, beleértve az elosztóközpontokat, a közétkeztetési tevékenységet, az üzemi étkezdéket, az intézményi étkeztetést, az éttermeket és az egyéb, élelmiszerellátó helyeket, üzleteket, bevásárlóközpontokat ellátó létesítményeket és nagykereskedelmi árusítóhelyeket;

h) „előrecsomagolt halászati és akvakultúra-termék”: az 1169/2011/EU rendelet 2. cikke (2) bekezdésének e) pontjában említett „előrecsomagolt élelmiszer” fogalommeghatározásának megfelelő halászati és akvakultúra-termék.

II. FEJEZET

SZAKMAI SZERVEZETEK

I. SZAKASZ

Létrehozás, célkitűzések és intézkedések

6. cikk

A halászati termelői szervezetek és akvakultúra-ágazati termelői szervezetek létrehozása

(1) A halászati termelői szervezetek és az akvakultúra-ágazati termelői szervezetek (a továbbiakban: a termelői szervezetek) a halászati, illetve akvakultúra-termékeket előállító termelők kezdeményezésére hozhatók létre egy vagy több tagállamban, elismerésük pedig a II. szakasznak megfelelően történik.

(2) A termelői szervezetek létrehozásakor adott esetben figyelembe kell venni a kisüzemi termelők sajátos helyzetét.

(3) Azok a termelői szervezetek, amelyek a halászati és az akvakultúra-tevékenységeket egyaránt képviselik, közös halászati és akvakultúra-ágazati termelői szervezetként is létrehozhatók.

7. cikk

A termelői szervezetek céljai

(1) A halászati termelői szervezetek célkitűzései a következők:

a tagok életképes és fenntartható halászati tevékenységeinek ösztönzése, teljes összhangban különösen a(z) …/2013/EU rendelet és a környezetvédelmi jogszabályok védelemre vonatkozó politikájával, továbbá a szociális politika tiszteletben tartásával, valamint, amennyiben az érintett tagállam úgy rendelkezik, részt kell venniük a tengerek biológiai erőforrásaival való gazdálkodásban;

a kereskedelmi állományokból származó nem kívánt fogások megakadályozása és csökkentése a lehető legnagyobb mértékben, valamint szükség esetén – és a(z) …/2013/EU rendelet 15. cikkének megfelelően – e fogások lehető legjobb hasznosítása, oly módon, hogy az ne támasszon keresletet a minimális védelmi referenciaméretet el nem érő fogások számára;

c)	hozzájárulás a halászati termékek nyomon követhetőségéhez, valamint a fogyasztók egyértelmű és átfogó tájékoztatása;

d)	a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászati gyakorlat felszámolása.

(2) Az akvakultúra-ágazati termelői szervezetek célkitűzései a következők:

a)	a tagok fenntartható akvakultúra-tevékenységeinek ösztönzése az azok fejlesztésére irányuló lehetőségek biztosítása révén, teljes összhangban különösen a(z) …/2013/EU rendelet és a környezetvédelmi jogszabályok védelemre vonatkozó politikájával, továbbá a szociálpolitika tiszteletben tartásával;

b)	annak ellenőrzése, hogy a tagok tevékenysége összhangban van-e a (z) …/2013/EU rendelet 34. cikkében említett nemzeti stratégiai tervekkel.

c)	törekvés annak biztosítására, hogy az akvakultúrában felhasznált, halászati eredetű takarmánytermékek fenntartható módon kezelt halászatból származzanak.

(3) A termelői szervezetek célkitűzései – a fenti (1) és (2) bekezdésben meghatározott célkitűzéseken túl – a következők:

a)	a tagok halászati és akvakultúra-termékeinek forgalomba hozatalára vonatkozó feltételek javítása;

b)	a gazdasági megtérülés javítása;

c)	a piacok stabilizálása;

d)	az élelmiszer-ellátáshoz való hozzájárulás, valamint a magas szintű élelmiszer-minőségi és -biztonsági normák előmozdítása, hozzájárulva egyúttal a foglalkoztatáshoz a tengerparti és vidéki területeken;

e)	a halászat környezeti hatásának csökkentése, többek között a halászeszközök szelektivitásának javítását célzó intézkedések révén.

(4) A termelői szervezetek egyéb, egymást kiegészítő jellegű célokat is követhetnek.

8. cikk

A termelői szervezetek által megvalósítható intézkedések

(1) A 7. cikkben foglalt célok elérése érdekében a termelői szervezetek többek között az alábbi intézkedéseket hozhatják:

a)	a termelés piaci igényekhez való hozzáigazítása;

b)	a kínálat szervezése és a tagok termékeinek piaci értékesítése;

tagjaik uniós halászati és akvakultúra-termékeinek megkülönböztetésmentes módon történő népszerűsítése például a tanúsításban rejlő lehetőségek kihasználásával, elsősorban az eredetmegjelölések, a minőségi tanúsítványok, a földrajzi megjelölések, a „hagyományos különleges termék” megjelölés és a fenntarthatósági eredmények formájában;

d)	a tagok tevékenységének az érintett termelői szervezet által megállapított szabályok követése tekintetében történő ellenőrzése, valamint a szabálykövetést biztosító intézkedések meghozatala;

e)	a szakképzés és az együttműködési programok előmozdítása annak érdekében, hogy a fiatalokat az ágazatban való elhelyezkedésre ösztönözzék;

f)	a halászat környezeti hatásának csökkentése, többek között a halászeszközök szelektivitásának javítását célzó intézkedések révén;

g)	az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának előmozdítása a piaci értékesítés javítása és az árak növelése érdekében;

h)	a halászati és akvakultúra-termékekre vonatkozó tájékoztatás elérhetőségének megkönnyítése a fogyasztók számára.

(2) A halászati termelői szervezetek az alábbi intézkedéseket is meghozhatják:

a tagok halászati tevékenységeinek kollektív tervezése és irányítása, a tengerek biológiai erőforrásaival való gazdálkodásnak a tagállamok általi szervezésével összhangban, beleértve a halászati tevékenységek szelektivitását javító intézkedések kidolgozását és végrehajtását, valamint az illetékes hatóságok számára történő tanácsadást;

a nem kívánt fogások megakadályozása és minimálisra csökkentése technikai intézkedések kidolgozásában és alkalmazásában való részvétel útján, valamint adott esetben – a(z) …/2013/EU rendelet 15. cikke (11) bekezdésének és e rendelet 34. cikke (2) bekezdésének megfelelően – a kereskedelmi állományok nem kívánt fogásainak lehető legjobb hasznosítása, oly módon, hogy az ne támasszon keresletet a minimális védelmi referenciaméretet el nem érő fogások számára;

c)	a halászati termékek átmeneti tárolásának e rendelet 30. és 31. cikkével összhangban történő irányítása.

(3) Az akvakultúra-ágazati termelői szervezetek az alábbi intézkedéseket is meghozhatják:

a)	a fenntartható akvakultúra-tevékenységek előmozdítása, elsősorban a környezetvédelem, az állategészség és az állatjólét szempontjából;

b)	információk gyűjtése a forgalomba hozott termékekről, beleértve az első eladásokra, valamint a termelési előrejelzésekre vonatkozó gazdasági információkat;

c)	környezeti információk gyűjtése;

d)	tagjaik akvakultúra-tevékenységei irányításának megtervezése; valamint

e)	a fenntartható akvakultúra-termékek népszerűsítését célzó szakmai programok támogatása;

9. cikk

Termelői szervezetek társulásainak létesítése

(1) A termelői szervezetek társulásai egy vagy több tagállamban elismert termelői szervezetek kezdeményezésére létesíthetők.

(2) Eltérő rendelkezés hiányában e rendelet termelői szervezetekre vonatkozó rendelkezéseit a termelői szervezetek társulásaira is alkalmazni kell.

10. cikk

A termelői szervezetek társulásainak célkitűzései

(1) A termelői szervezetek társulásainak célkitűzései a következők:

a)	a tagsággal rendelkező termelői szervezetek 7. cikkben meghatározott céljai hatékonyabb és fenntarthatóbb módon történő megvalósítása;

b)	a tagsággal rendelkező termelői szervezetek közös érdekeit szolgáló tevékenységek összehangolása és fejlesztése.

(2) A termelői szervezetek társulásai megfelelően pénzügyi támogatásban részesülhetnek egy, a tenger- és halászati politikának a 2014-2020-as időszakra vonatkozó pénzügyi támogatása feltételeinek megállapításáról szóló uniós jogi aktussal összhangban.

11. cikk

Ágazatközi szervezetek létesítése

Ágazatközi szervezetek egy vagy több tagállamban a halászati és akvakultúra-termékeket előállító gazdasági szereplők kezdeményezésére létesíthetők, és elismerésük a II. szakasznak megfelelően történik.

12. cikk

Az ágazatközi szervezetek célkitűzései

Az ágazatközi szervezeteknek javítaniuk kell az uniós halászati és akvakultúra-termékek piaci rendelkezésre bocsátásának koordinációját és feltételeit.

13. cikk

Az ágazatközi szervezetek által megvalósítható intézkedések

A 12. cikkben említett célkitűzések elérése érdekében az ágazatközi szervezetek az alábbi intézkedéseket alkalmazhatják:

a)	az uniós jogszabályokkal összhangban álló szerződésminták készítése;

az uniós halászati és akvakultúra-termékek megkülönböztetésmentes módon történő népszerűsítése például a tanúsítás kihasználásával, és különösen az eredetmegjelölések, a minőségi tanúsítványok, a földrajzi megjelölések, a „hagyományos különleges termék” megjelölés és a fenntarthatósági eredmények formájában;

c)	a halászati és akvakultúra-termékek termelése és piaci értékesítése vonatkozásában az uniós vagy a nemzeti jogszabályokban meghatározottaknál szigorúbb szabályok meghatározása;

a termelés és a piac színvonalának, ismeretének és átláthatóságának fokozása, valamint szakmai továbbképzési és szakképzési tevékenységek megvalósítása például a minőséggel és a nyomon követhetőséggel kapcsolatos kérdésekről, valamint az élelmiszer-biztonságról, illetve a kutatási kezdeményezések ösztönzése érdekében;

e)	kutatási és piaci tanulmányok készítése, eljárások kidolgozása – többek között információs és kommunikációs technológiák révén – a piac működésének optimalizálására, valamint társadalmi-gazdasági adatok gyűjtése;

f)	a mennyiség, minőség és ár tekintetében a piaci követelményeknek és a fogyasztói igényeknek megfelelő, fenntartható kínálat biztosításához szükséges információk biztosítása és kutatások végzése;

g)	a fenntartható állapotban lévő halállományokból származó, jelentős tápanyagértékkel rendelkező és nem széles körben fogyasztott fajok népszerűsítése a fogyasztók körében;

h)	a tagok tevékenységének az érintett termelői szervezet által megállapított szabályok követése tekintetében történő ellenőrzése, valamint a szabálykövetést biztosító intézkedések meghozatala.

II. SZAKASZ

Elismerés

14. cikk

A termelői szervezetek elismerése

(1) A tagállamok termelői szervezetként ismerhetnek el minden olyan, a halászati vagy akvakultúra-ágazati termelők kezdeményezésére létrejött csoportot, amely az elismerését kérelmezi, feltéve, hogy:

a)	betartja a 17. cikkben meghatározott elveket és az azok alkalmazása céljából elfogadott szabályokat;

b)	az érintett tagállam területén vagy annak egy részén gazdasági értelemben kellő mértékben aktív, elsősorban tagjainak száma vagy értékesíthető termékeinek mennyisége alapján;

c)	az érintett tagállam nemzeti jogszabályai értelmében jogi személy, az adott ország területén letelepedett, és ott található a hivatalos székhelye;

d)	képes megvalósítani a 7. cikk szerinti célkitűzéseket;

e)	betartja az V. fejezetben említett versenyszabályokat;

f)	nem él vissza gazdasági erőfölényével egy adott piacon; és

g)	tagsága, irányítása és finanszírozási forrása tekintetében minden lényeges információt rendelkezésre bocsát.

(2) Az … (14) előtt elismert termelői szervezeteket e rendelet alkalmazásában termelői szervezeteknek kell tekinteni, és vonatkoznak rájuk a rendelet rendelkezései.

15. cikk

A termelői szervezeteknek és a termelői szervezetek társulásainak pénzügyi támogatása

A halászati és akvakultúra-termékek piaci értékesítésére vonatkozó olyan intézkedések, amelyek célja a termelői szervezeteknek vagy a termelői szervezetek társulásainak a létrehozása vagy átalakítása, pénzügyi támogatásban részesülhetnek egy, a tengerügyi és halászati politikának a 2014-2020-as időszakra vonatkozó pénzügyi támogatása feltételeinek megállapításáról szóló uniós jogi aktussal összhangban.

16. cikk

Az ágazatközi szervezetek elismerése

(1) A tagállamok ágazatközi szervezetként ismerhetik el a területükön letelepedett gazdasági szereplők olyan csoportját, amely az elismerését kérelmezi, feltéve, hogy:

a)	betartja a 18a. cikkben meghatározott elveket és az azok alkalmazása céljából elfogadott szabályokat;

b)	jelentős mértékben részt vesz a halászati és akvakultúra-termékek vagy az azok feldolgozásával készült termékek előállítására, valamint azok feldolgozására és/vagy piaci értékesítésére vonatkozó tevékenységekben;

c)	a csoport maga nem vesz részt a halászati és akvakultúra-termékek vagy az azok feldolgozásával készült termékek előállításában, feldolgozásában vagy piaci értékesítésében;

d)	valamely tagállam nemzeti jogszabályai értelmében jogi személy, annak a tagállamnak a területén letelepedett és ott hivatalos székhellyel rendelkezik;

e)	a 12. cikk szerinti célkitűzések megvalósítására képes;

f)	figyelembe veszi a fogyasztók érdekeit;

g)	nem akadályozza a közös piacszervezés megfelelő működését; valamint

h)	betartja az V. fejezetben említett versenyjogi szabályokat.

(2) A … (14) előtt létrehozott szervezetek e rendelet alkalmazásában elismerhetők ágazatközi szervezetekként, amennyiben az érintett tagállam úgy ítéli meg, hogy megfelelő módon betartják a rendeletnek az ágazatközi szervezetekre vonatkozó rendelkezéseit.

(3) Az … (14) előtt elismert ágazatközi szervezeteket e rendelet alkalmazásában ágazatközi szervezeteknek kell tekinteni, és vonatkoznak rájuk a rendelet rendelkezései

17. cikk

A termelői szervezetek és az ágazatközi szervezetek belső működése

A 14. és 16. cikkben említett termelői szervezetek és ágazatközi szervezetek belső működésének az alábbi elveken kell alapulnia:

a)	a szervezet által a halászati erőforrások kiaknázása, a termelés és a piaci értékesítés tekintetében elfogadott szabályok tagok általi tiszteletben tartása;

b)	a tagok közötti megkülönböztetés tilalma, különösen a honosság vagy a letelepedési hely tekintetében;

c)	pénzügyi hozzájárulás beszedése a tagoktól a szervezet finanszírozása érdekében;

d)	demokratikus működés, amely lehetővé teszi a tagok számára a szervezet tevékenységének, illetve döntéseinek részletekbe menő vizsgálatát;

e)	hatékony, visszatartó erejű és arányos szankciók kiszabása az érintett szervezet belső szabályzatában meghatározott kötelezettségek megszegésének esetére, különös tekintettel a pénzügyi hozzájárulás befizetésének elmulasztására;

f)	az új tagok felvételére és a tagság visszavonására vonatkozó szabályok meghatározása;

g)	a szervezet működtetéséhez szükséges számviteli és költségvetési szabályok meghatározása.

18. cikk

Ellenőrzés és az elismerés tagállamok általi visszavonása

(1) A tagállamok rendszeres időközönként ellenőrzéseket végeznek annak céljából, hogy meggyőződjenek arról, hogy a termelői és az ágazatközi szervezetek megfelelnek az elismerésre vonatkozóan az 17., illetve a 18. cikkben meghatározott feltételeknek. A meg nem felelés megállapítása az elismerés visszavonását eredményezheti.

(2) Az a tagállam, amelyben egy különböző tagállamokból való tagsággal rendelkező termelői vagy ágazatközi szervezetnek, illetve különböző tagállamokban elismert termelői szervezetekből álló valamely társulásnak a hivatalos székhelye található, a többi érintett tagállammal együttműködésben igazgatási együttműködést alakít ki az érintett szervezet vagy társulás tevékenységének ellenőrzésére vonatkozóan.

19. cikk

A halászati lehetőségek elosztása

Azok a termelői szervezetek, amelyek tagjai különböző tagállamok polgárai, illetve a különböző tagállamokban elismert termelői szervezetek társulásai, tevékenységüket a halászati lehetőségek tagállamok közötti elosztását a(z) …/2013/EU rendelet 16. cikke alapján szabályozó rendelkezésekkel összhangban folytatják.

20. cikk

A Bizottság által végzett ellenőrzések

(1) A Bizottság ellenőrzéseket végezhet annak megállapítása céljából, hogy teljesülnek-e a termelői vagy ágazatközi szervezetek elismerésének a 17., illetve 18. cikkben meghatározott feltételei, és adott esetben kéri a tagállamoktól a termelői vagy ágazatközi szervezetek elismerésének visszavonását.

(2) A tagállamok elektronikus úton tájékoztatják a Bizottságot az elismerés megadására vagy visszavonására vonatkozó valamennyi döntésükről. A Bizottság valamennyi ilyen tájékoztatást nyilvánosan hozzáférhetővé teszi.

21. cikk

Végrehajtási aktusok

(1) A Bizottság végrehajtási aktusokat fogad el az alábbiakra vonatkozóan:

a)	a termelői és ágazatközi szervezetek 14., illetve 16. cikk alapján történő elismerésére, illetve az elismerések 18. cikk alapján történő visszavonására vonatkozó határidők és eljárások, valamint a kérelem formátuma;

b)	a tagállamok által az elismerés megadására vagy visszavonására vonatkozó döntésről a 20. cikk (2) bekezdése alapján a Bizottságnak küldött tájékoztatás tekintetében alkalmazandó formátum, határidők és eljárások.

Az a) pont értelmében elfogadott végrehajtási jogi aktusokat adott esetben hozzá kell igazítani a kisüzemi halászat és az akvakultúra sajátosságaihoz.

(2) Az (1) bekezdésében említett végrehajtási aktusokat az 43. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

III. SZAKASZ

A szabályok kiterjesztése

22. cikk

A termelői szervezetek szabályainak kiterjesztése

(1) A tagállamok valamely termelői szervezeten belül elfogadott szabályokat kötelezővé tehetnek a szervezethez nem tartozó, termékeiket azon a területen forgalmazó termelők számára is, ahol a termelői szervezet reprezentatívnak számít, feltéve, hogy:

a)	a termelői szervezet már legalább egy éve létrejött, és a termelésben és a piaci értékesítésben reprezentatívnak számít egy tagállamban – adott esetben a kisüzemi ágazatot is beleértve –, és kérelmet nyújt be az illetékes nemzeti hatóságoknak;

b)	a kiterjeszteni kívánt szabályok a termelői szervezeteknek valamely, a 8. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontja és a 8. cikk (2) és (3) bekezdésének a) és b) pontja szerinti intézkedésére vonatkoznak;

c)	az V. fejezetben említett versenyszabályokat betartják.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában egy halászati termelői szervezet akkor számít reprezentatívnak, ha az előző évben az érintett termék legalább 55 %-át értékesítette azon a területen, amelyet a szabályok kiterjesztésére vonatkozó javaslat érint.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában egy akvakultúra-ágazati termelői szervezet akkor számít reprezentatívnak, ha az előző évben az érintett termék legalább 40 %-át értékesítette azon a területen, amelyet a szabályok kiterjesztésére vonatkozó javaslat érint.

(4) A nem tagokra kiterjesztendő szabályok érvényességi ideje 60 naptól 12 hónapig terjedhet.

23. cikk

Az ágazatközi szervezetek szabályainak kiterjesztése

(1) A tagállamok egy ágazatközi szervezeten belül elfogadott megállapodásokat, döntéseket és összehangolt magatartásokat egy vagy több meghatározott terület vonatkozásában a szervezethez nem tartozó más gazdasági szereplők számára is kötelezővé tehetnek, feltéve, hogy:

a)	az ágazatközi szervezet az alábbi tevékenységek közül legalább kettőnek egyenként a 65 %-át lefedi: az érintett termék előállítása, feldolgozása vagy piaci értékesítése az előző évben a tagállam egy vagy több érintett területén, valamint kérelmet nyújt be az illetékes nemzeti hatóságoknak; valamint

b)	a többi gazdasági szereplőre kiterjeszteni kívánt szabályok az ágazatközi szervezeteknek a 13. cikk a)–g) pontjában meghatározott valamely intézkedésére vonatkoznak, és nem okoznak semmilyen kárt az érintett tagállam vagy az Unió más gazdasági szereplőinek.

(2) A szabálykiterjesztés érvényességi ideje nem lehet hosszabb három évnél, a 25. cikk (4) bekezdésének sérelme nélkül.

24. cikk

Felelősség

A 22. és 23. cikknek megfelelően a valamely szervezeten kívüli gazdasági szereplőkre alkalmazott szabálykiterjesztés esetén az érintett tagállam dönthet arról, hogy a szervezeten kívüli szereplők kötelesek-e megfizetni a termelői szervezetnek vagy az ágazatközi szervezetnek a tagoknak a szervezeten kívüli szereplőkre való szabálykiterjesztés alkalmazása miatt felmerülő költségeik egészének vagy egy részének megfelelő összeget.

25. cikk

Bizottsági jóváhagyás

(1) A tagállamok értesítik a Bizottságot arról, hogy meghatározott területen, illetve területeken a 22. és 23. cikk alapján mely szabályokat kívánják kötelezővé tenni valamennyi termelő vagy gazdasági szereplő számára.

(2) A Bizottság határozatot fogad el a tagállam által bejelentett, (1) bekezdésben említett szabálykiterjesztés jóváhagyásáról, feltéve, hogy:

a)	teljesülnek a 22., illetve a 23. cikk rendelkezései;

b)	teljesülnek az V. fejezetben említett, versenyre irányadó szabályok;

c)	a kiterjesztés nem veszélyezteti a kereskedelem szabadságát; valamint

d)	az intézkedés nem veszélyezteti az EUMSZ. 39. cikke célkitűzéseinek megvalósítását.

(3) A Bizottság a bejelentés kézhezvételétől számított egy hónapon belül határozatot hoz a szabálykiterjesztés jóváhagyásáról, illetve elutasításáról, és a tagállamokat értesíti erről. Amennyiben a Bizottság az értesítéstől számított egy hónapon belül nem hoz határozatot, úgy kell tekinteni, hogy a Bizottság jóváhagyta a szabályok kiterjesztését.

(4) A jóváhagyott szabálykiterjesztés a kezdeti időszak lejárta után továbbra is alkalmazható a jóváhagyás kifejezett meghosszabbítása nélkül – többek között hallgatólagos beleegyezéssel –, feltéve hogy az érintett tagállam legalább egy hónappal az említett kezdeti időszak lejárta előtt értesítette a Bizottságot a további alkalmazási időszakról, és a Bizottság jóváhagyta a további alkalmazást, vagy pedig az értesítés kézhezvételétől számított egy hónapon belül nem ellenezte azt.

26. cikk

A jóváhagyás visszavonása

A Bizottság ellenőrzéseket végezhet, és visszavonhatja a szabálykiterjesztésre vonatkozó jóváhagyást, ha megállapítja, hogy annak feltételei közül bármelyik nem teljesül. A Bizottság a visszavonásról értesíti a tagállamokat.

27. cikk

Végrehajtási aktusok

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja a 29. cikk (1) bekezdésében előírt értesítés formájának és eljárásának szabályait. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 51. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

IV. SZAKASZ

A termelés és értékesítés tervezése

28. cikk

Termelési és értékesítési terv

(1) Minden termelői szervezetnek legalább az általa értékesített fő fajokra vonatkozó termelési és értékesítési tervet kell benyújtania az illetékes nemzeti hatóságainak jóváhagyás céljából. A termelési és értékesítési tervek célja a 3. és a 7. cikkben meghatározott célok elérése.

(2) A termelési és értékesítési tervnek a következőket kell magában foglalnia:

a)	a halászott vagy tenyésztett fajokra vonatkozó termelési program;

b)	a kínálat mennyiségének, minőségének és megjelenési formájának a piaci követelményekhez való hozzáigazítását szolgáló értékesítési stratégia;

c)	a 7. cikkben meghatározott célokhoz való hozzájárulás érdekében a termelői szervezet által meghozandó intézkedések;

d)	az év során szokásosan értékesítési nehézséget jelentő fajok kínálatának kiigazítására irányuló különös megelőző intézkedések;

e)	az adott terv végrehajtása céljából hozott döntéseket megsértő tagok esetében alkalmazandó szankciók.

(3) Az illetékes nemzeti hatóságok jóváhagyják a termelési és értékesítési tervet. A terv jjóváhagyását követően a termelői szervezetnek haladéktalanul meg kell kezdenie annak végrehajtását.

(4) A termelői szervezetek felülvizsgálhatják a termelési és értékesítési tervet, ez esetben azt jóváhagyásra meg kell küldeniük az illetékes nemzeti hatóságoknak.

(5) A termelői szervezet a termelési és értékesítési terv alapján éves jelentést készít a tevékenységéről, és azt jóváhagyásra megküldi az illetékes nemzeti hatóságoknak.

(6) A termelői szervezetek egy jövőbeni, a 2014-2020 időszakra a tenger- és halászati politika pénzügyi támogatásának feltételeit megállapító uniós jogi aktussal összhangban pénzügyi támogatásban részesülhetnek a termelési és értékesítési tervek elkészítése és végrehajtása céljából.

(7) A tagállamok ellenőrzéseket végeznek annak biztosítására, hogy minden termelői szervezet teljesíti az e cikkben előírt kötelezettségeket. A meg nem felelés tényének megállapítása az elismerés visszavonását eredményezheti.

29. cikk

Végrehajtási aktusok

(1) A Bizottság végrehajtási aktusokat fogad el az alábbiakra vonatkozóan:

a)	a 28. cikkben említett termelési és értékesítési terv formája és szerkezete vonatkozó;

b)	a 28. cikkben említett termelési és értékesítési tervnek a termelői szervezetek általi benyújtására és annak a tagállamok általi jóváhagyására vonatkozó eljárás és határidők.

(2) Az (1) bekezdésben említett végrehajtási aktusokat az 43. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

V. SZAKASZ

Piacstabilizáció

30. cikk

Tárolási mechanizmus

A halászati termelői szervezetek pénzügyi támogatásban részesülhetnek a II. mellékletben felsorolt halászati termékek tárolása tekintetében, feltéve, hogy:

a)	teljesítik a tengerügyi és halászati politikának a 2014-2020-as időszakra vonatkozó pénzügyi támogatása feltételeinek megállapításáról szóló uniós jogi aktusban meghatározott tárolási feltételeket;

b)	a termékeket a halászati termelői szervezetek forgalomba hozták, de azokra nem sikerült vevőt találni a 36. cikkben említett intervenciós áron;

c)	a termékek megfelelnek a 39. cikknek megfelelően megállapított közös forgalmazási előírásoknak, és emberi fogyasztás céljára megfelelő minőségűek;

a termékeket stabilizálták, feldolgozták és tartályokban vagy rekeszekben tárolják, vagy pedig – hajón vagy szárazföldi létesítményben történő – fagyasztás, illetve sózás, szárítás, marinírozás és adott esetben forralás és pasztőrözés útján tárolják, függetlenül attól, hogy filézett, darabolt vagy lefejezett-e;

e)	a termékek a tárolást követően később visszakerülnek az emberi fogyasztásra szánt termékek piacára;

f)	a termékeket legalább öt napig tárolják.

31. cikk

A tárolási mechanizmust aktiváló intervenciós ár

(1) A II. mellékletben felsorolt halászati termékekre az egyes halászati termelői szervezetek minden egyes év kezdete előtt külön-külön javaslatot nyújthatnak be a 35. cikkben említett tárolási mechanizmust aktiváló intervenciós árra vonatkozóan.

(2) Az intervenciós ár nem haladhatja meg az adott terméknek a termelői szervezet tevékenységi területén az azt az évet megelőző három évben feljegyzett súlyozott átlagárának 80 %-át, amelyre az intervenciós árat rögzítik.

(3) Az intervenciós ár meghatározásakor figyelembe kell venni:

a)	a termelés és kereslet alakulását;

b)	a piaci árak stabilizálását;

c)	a piacok konvergenciáját;

d)	a termelők jövedelmét;

e)	a fogyasztók érdekeit.

(4) A tagállamok a területükön elismert termelői szervezetek javaslatainak megvizsgálását követően meghatározzák a termelői szervezetek által alkalmazandó intervenciós árat. Az intervenciós árak a (2) és (3) bekezdésben szereplő kritériumok alapján kerülnek meghatározásra. Az említett árakat a tagállamok nyilvánosságra hozzák.

32. cikk

Végrehajtási aktusok

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az intervenciós árak tagállamok általi, a 31. cikk (4) bekezdése szerinti közzétételének formátumáról. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 43. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

III. FEJEZET

KÖZÖS FORGALMAZÁSI ELŐÍRÁSOK

33. cikk

A közös forgalmazási előírások megállapítása

(1) Az 47. cikk sérelme nélkül, az I. mellékletben felsorolt, emberi fogyasztásra szánt halászati termékekre – eredetüktől (uniós vagy importált) függetlenül – közös forgalmazási előírások állapíthatók meg.

(2) Az (1) bekezdésben említett előírások vonatkozhatnak a termékek minőségére, méretére, tömegére, csomagolására, kiszerelésére vagy címkézésére, és különösen a következőkre:

a)	minimális forgalmazási méretek a legmérvadóbb tudományos szakvélemények figyelembevételével; e minimális forgalmazási méreteknek adott esetben meg kell felelniük (z) …/2013/EU rendelet 15. cikkének (10) bekezdése szerinti minimális védelmi referenciaméreteknek;

b)	a tartósított termékekre vonatkozó előírások, összhangban a védelmi követelményekkel és a nemzetközi kötelezettségekkel.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés az alábbiak sérelme nélkül alkalmazandó:

a)	a 178/2002/EK rendelet;

b)	a 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (15);

c)	a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (16);

d)	a 854/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (17);

e)	a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (18);

f)	az 1005/2008/EK rendelet (19); valamint

g)	az 1224/2009/EK rendelet.

34. cikk

A közös forgalmazási előírásoknak való megfelelés

(1) Azok az emberi fogyasztásra szánt termékek, amelyekre közös forgalmazási előírásokat határoztak meg, csak akkor bocsáthatók az Unión belül piaci rendelkezésre, ha megfelelnek az említett előírásoknak.

(2) Minden kirakodott halászati termék – beleértve a közös forgalmazási előírásoknak nem megfelelőket is – felhasználható a közvetlen emberi fogyasztástól eltérő célra, például halliszt, halolaj, kisállat-eledel, élelmiszer-adalékanyag, gyógyszer és kozmetikum céljára.

IV. FEJEZET

A FOGYASZTÓK TÁJÉKOZTATÁSA

35. cikk

Kötelező tájékoztatás

(1) Az 1169/2011/EU rendelet sérelme nélkül, az e rendelet I. mellékletének a), b), c) és e) pontjában említett, az Unióban forgalomba hozott halászati és akvakultúra-termékek, eredetüktől és az értékesítési módszerüktől függetlenül csak akkor kínálhatók fel a végső fogyasztónak vagy a közétkeztetésben működő gazdasági szereplőnek értékesítésre, ha a megfelelő jelölés vagy címke feltünteti az alábbi információkat:

a)	a faj kereskedelmi megnevezése és tudományos neve;

b)	a termelési módszer, különösen a következő kifejezésekkel: „…halászott…” vagy „…édesvízben halászott…” vagy „…tenyésztett…”;

c)	az a terület, ahol a terméket halászták vagy tenyésztették, valamint a halak kifogására használt halászeszköz-kategória, e rendelet III. melléklete első oszlopának megfelelően;

d)	az, hogy kiolvasztott termékről van-e szó;

e)	a minőségmegőrzési idő.

A d) pontban említett követelmény nem alkalmazandó az alábbiakra:

a)	a késztermékben jelen lévő összetevők;

b)	olyan élelmiszerek, amelyek esetében a fagyasztás az előállítási folyamat technológiai szempontból elengedhetetlen része;

c)	az egészségbiztonság céljából korábban lefagyasztott halászati és akvakultúra-termékek, a 853/2004/EK rendelet III. melléklete VIII. szakaszának megfelelően;

d)	azok a halászati és akvakultúra-termékek, amelyeket a füstölési, sózási, főzési, pácolási, szárítási eljárást vagy ezen eljárások kombinációját megelőzően olvasztottak ki.

(2) A nem előrecsomagolt halászati és akvakultúra-termékek esetében az (1) bekezdésben felsorolt kötelező információk kiskereskedelmi értékesítés esetén olyan kereskedelmi tájékoztató eszközökkel adhatók meg a fogyasztók számára, mint például hirdetőtáblák vagy plakátok.

(3) Ha olyan vegyes terméket kínálnak fel a végső fogyasztónak vagy a közétkeztetésben működő gazdasági szereplőnek értékesítésre, amely azonos fajú, de különböző termelési módszerrel előállított termékekből áll, akkor minden egyes tétel termelési módszerét fel kell tüntetni. Ha olyan vegyes terméket kínálnak fel a végső fogyasztónak vagy a közétkeztetésben működő gazdasági szereplőnek értékesítésre, amely azonos fajú, de különböző halászati körzetekből vagy halgazdálkodó országokból származó áruból áll, akkor jelölni kell legalább a legnagyobb mennyiségben jelen lévő tétel származási helyét, annak feltüntetésével együtt, hogy a termékben egyéb halászati körzetekből vagy halgazdálkodó területekről származó áru is található.

(4) A tagállamok mentességet adhatnak az (1) bekezdésben említett követelmények teljesítése alól a halászhajókról közvetlenül a fogyasztók számára értékesített termékek kis mennyiségei tekintetében, feltéve hogy e mennyiségek nem haladják meg az 1224/2009/EK rendelet 58. cikkének (8) bekezdésében említett értéket.

(5) A 2014. december 31. előtt felcímkézett vagy megjelölt azon halászati és akvakultúra-termékek és kiszereléseik, amelyek e cikk rendelkezéseinek nem felelnek meg, a készlet erejéig hozhatók forgalomba.

36. cikk

Az ökocímkerendszerre vonatkozó jelentéstétel

A tagállamokkal és az érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően a Bizottság 2015. január 1-jéig megvalósíthatósági jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a halászati és akvakultúra-termékekre vonatkozó ökocímkerendszer lehetőségeiről, ezen belül is mindenekelőtt egy ilyen rendszer uniós szintű rendszerként történő létrehozásának lehetőségeiről, valamint az uniós ökocímke tagállamok általi használatára vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról.

37. cikk

Kereskedelmi megnevezés

(1) A 35. cikk (1) bekezdésének alkalmazásában a tagállamok összeállítják és nyilvánosságra hozzák a területükön elfogadott kereskedelmi megnevezések és az azokhoz tartozó tudományos nevek jegyzékét. A jegyzékben a következőket kell feltüntetni:

a)	az egyes fajok tudományos neve a FishBase információs rendszer vagy adott esetben az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) AFSIS adatbázisának megfelelően;

a kereskedelmi megnevezés:

i.	a faj neve az érintett tagállam hivatalos nyelvén vagy nyelvein;

ii.	a faj minden más, helyileg vagy regionálisan elfogadott vagy engedélyezett neve, ha van ilyen.

(2) Ha a hal egy másik élelmiszer összetevőjét képezi, és feltéve, hogy az említett élelmiszer neve és kiszerelése nem utal egy adott halfajra, akkor az összetevőként felhasznált bármely halfaj „hal”-ként jelölhető meg.

(3) A kereskedelmi megnevezések tagállamok által elfogadott jegyzékének minden módosításáról haladéktalanul tájékoztatni kell a Bizottságot, amely tájékoztatja erről a többi tagállamot.

38. cikk

A halászati vagy tenyésztési terület megjelölése

(1) A halászati vagy tenyésztési területnek a 35. cikk (1) bekezdésének c) pontjával összhangban történő megjelölése az alábbiakból áll:

tengerben halászott halászati termékek esetében a FAO halászati területek jegyzékében felsorolt alterület vagy körzet neve írott formában, valamint az ilyen övezet neve a fogyasztók számára érthető módon feltüntetve, illetve az említett övezetet ábrázoló térkép vagy piktogram, vagy, e követelménytől eltérve, azon halászati termékek esetében, amelyeket az Atlanti-óceán északkeleti részének (a FAO 27. halászati területe) vizeitől, valamint a Földközi-tenger és a Fekete-tenger (a FAO 37. halászati területe) vizeitől eltérő vizekben fogtak, a FAO halászati terület nevének a megjelölése;

b)	édesvízben halászott halászati termék esetében a származási tagállam vagy harmadik ország víztestére történő utalás, ahonnan a termék származik;

akvakultúra-termék esetében utalás arra a tagállamra vagy harmadik országra, ahol a termék a végső tömegének több mint a felét elérte, vagy ahol a művelési időtartamának több mint a felét töltötte, vagy – a kagylók esetében – ahol a végső, legalább hat hónapos művelési vagy tenyésztési fázisát töltötte.

(2) A gazdasági szereplők az (1) bekezdésben említett adatoknál pontosabban is megadhatják a halászat vagy tenyésztés helyét.

39. cikk

Kiegészítő önkéntes tájékoztatás

(1) A 35. cikk alapján előírt kötelező tájékoztatáson túlmenően kiegészítő önkéntes tájékoztatás adható a következőkről, feltéve, hogy ez világos és egyértelmű módon történik:

a)	a halászati termék kifogásának vagy az akvakultúra-termék lehalászásának napja;

b)	a halászati termék kirakodásának napja vagy a termék kirakodási kikötőjére vonatkozó információ;

c)	a halászeszköz típusára vonatkozó részletesebb információk, a III. melléklet második oszlopában felsoroltaknak megfelelően;

d)	tengerben halászott halászati termék esetében részletek arra vonatkozóan, hogy a terméket kifogó hajó melyik állam lobogója alatt hajózik;

e)	környezeti információk;

f)	etikai és/vagy szociális természetű információk;

g)	termeléstechnikai és a termelési módszerekre vonatkozó információk;

h)	a termék tápértékére vonatkozó információk.

(2) A 42. cikk (1) bekezdésében felsorolt információk egy része vagy egésze QR-kód segítségével is megjeleníthető.

(3) Az önkéntes tájékoztatást nem lehet a jelölésen vagy címkén a kötelező tájékoztatás rendelkezésére álló hely rovására feltüntetni.

(4) Nem tüntethető fel olyan önkéntes információ, amely nem ellenőrizhető.

V. FEJEZET

VERSENYSZABÁLYOK

40. cikk

A versenyszabályok alkalmazása

Az EUMSZ. 101–106. cikke és azok végrehajtási rendelkezései az EUMSZ. 101. cikkének (1) bekezdésében és a 102. cikkében említett minden olyan megállapodásra, döntésre és magatartásra alkalmazandók, amelyek halászati és akvakultúra-termékek termelésével és piaci értékesítésével kapcsolatosak.

41. cikk

Kivételek a versenyszabályok alkalmazása alól

(1) E rendelet 40. cikkének sérelme nélkül az EUMSZ. 101. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó a termelői szervezetek azon megállapodásaira, döntéseire és magatartására, amelyek halászati és akvakultúra-termékek termelésére vagy értékesítésére, vagy a közös raktárlétesítményeknek az ilyen termékek tárolására, kezelésére vagy feldolgozására történő használatára vonatkoznak, és amelyek:

a)	szükségesek az EUMSZ. 39. cikkében meghatározott célkitűzések megvalósításához;

b)	nem keletkeztetnek azonos árak alkalmazására vonatkozó kötelezettséget;

c)	nem vezetnek a piacok bármilyen módon történő felosztásához az Unión belül;

d)	nem zárják ki a versenyt; valamint

e)	a kérdéses termékek jelentős részénél nem szüntetik meg a versenyhelyzetet.

(2) E rendelet 40. cikkének sérelme nélkül az EUMSZ. 101. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó az ágazatközi szervezetek azon megállapodásaira, döntéseire és magatartására, amelyek:

a)	szükségesek az EUMSZ. 39. cikkében meghatározott célkitűzések megvalósításához;

b)	nem tartalmaznak rögzített ár alkalmazására vonatkozó kötelezettséget;

c)	nem vezetnek a piacok bármilyen módon történő felosztásához az Unión belül;

d)	más kereskedelmi partnerekkel folytatott egyenértékű ügyletekre nem alkalmaznak eltérő feltételeket, ami által azok hátrányos versenyhelyzetbe kerülnének;

e)	a kérdéses termékek jelentős részénél nem szüntetik meg a versenyhelyzetet; valamint

f)	nem korlátozzák a versenyt olyan esetben, amikor az nem elengedhetetlen a közös halászati politika célkitűzéseinek eléréséhez.

VI. FEJEZET

A PIACRA VONATKOZÓ ISMERETEK GYŰJTÉSE

42. cikk

A piacra vonatkozó ismeretek gyűjtése

(1) A Bizottság:

a)	a halászati és akvakultúra-termékek uniós piacára vonatkozóan az ellátási lánc teljes hosszán gyűjti, elemzi és terjeszti a rendelkezésre álló tudást és ismereteket a nemzetközi összefüggésekre is figyelemmel;

b)	gyakorlati támogatást nyújt a termelői és az ágazatközi szervezetek számára az üzemeltetők és a feldolgozók közötti információcsere koordinációjának javítása érdekében;

c)	az uniós piac halászati és akvakultúra-termékeinek az ellátási lánc teljes hosszán folyamatosan figyelemmel kíséri az árakat és elemzi a piaci folyamatokat;

d)	ad hoc piaci tanulmányokat készít és módszertant dolgoz ki az árképzés felmérésére.

(2) Az (1) bekezdés végrehajtása érdekében a Bizottság az alábbi intézkedéseket alkalmazza:

a)	megkönnyíti a hozzáférést a halászati és akvakultúra-termékekre vonatkozó, az uniós jogszabályokkal összhangban gyűjtött adatokhoz;

b)	az érdekelt felek és a lakosság számára – hozzáférhető és érthető módon – elérhetővé teszi az olyan piaci információkat, mint például az árakról készült felmérések, a piaci elemzések és a piaci tanulmányok, a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (20) tiszteletben tartva.

(3) A tagállamok hozzájárulnak az (1) bekezdésben említett célkitűzések megvalósításához.

VII. FEJEZET

ELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK

43. cikk

A bizottság eljárása

(1) A Bizottságot egy bizottság segíti. Az említett bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

VIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

44. cikk

Az 1184/2006/EK rendelet módosítása

Az 1184/2006/EK rendelet 1. cikke a „hatálya alá tartozó termékeket” rész előtt a következő szöveggel egészül ki:

„1. cikk

Ez a rendelet megállapítja az Európai Unió működéséről szóló Szerződés (EUMSZ.) 101–106. cikkének és 108. cikke (1) és (3) bekezdésének az EUMSZ. I. mellékletében felsorolt termékek – kivéve a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) és a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (21) és a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló, …-i …./…./EU rendelet hatálya alá tartozó termékeket – előállítására és az e termékekkel folytatott kereskedelemre való alkalmazhatóságára vonatkozó szabályokat (22).

45. cikk

Az 1224/2009/EK rendelet módosítása

Az 1224/2009/EK rendelet a következőképpen módosul:

1)	az 57. cikk (1) bekezdése a következő szövegrésszel egészül ki: „A megfelelés biztosítása érdekében a tagállamok ellenőrzéseket végeznek. Az ellenőrzés a piaci értékesítés bármelyik szakaszában és szállítás közben is történhet.”;

az 58. cikk (5) bekezdése a következőképpen módosul:

a g) pont helyébe a következő szöveg lép:

„g)	a fogyasztóknak a(z) …/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (23) 42. cikkében előírt tájékoztatása;

b)	a h) pontot el kell hagyni..

46. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 104/2000/EK rendelet hatályát veszti. Mindazonáltal a 4. cikkét 2014. december 12-ig kell alkalmazni.

A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozásokat erre a rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni, a IV. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban.

47. cikk

A közös forgalmazási előírásokat megállapító szabályok

Továbbra is alkalmazandók a közös forgalmazási előírásokat megállapító szabályok – ezen belül is mindenekelőtt a 2136/89/EGK tanácsi rendelet (24), 1536/92/EGK tanácsi rendelet (25), a 2406/96/EK tanácsi rendelet (26) –, valamint azok az egyéb szabályok is, amelyeket a közös forgalmazási előírások alkalmazása céljából fogadtak el, mint például a 3703/85/EGK bizottsági rendelet (27).

48. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság 2022. december 31-ig jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet alkalmazásának eredményeiről.

49. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2014. január 1-jétől kell alkalmazni, a IV. fejezet és az 45. cikk kivételével, amelyeket 2014. december 13-tól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt …

az Európai Parlament részéről

az elnök

…

a Tanács részéről

az elnök

…

(1) HL C 181., 2012.6.21., 183. o.

(2) HL C 225., 2012.7.27., 20. o.

(3) Az Európai Parlament 2012. szeptember 12-i álláspontja és a Tanács 2013. október 17-i álláspontja első olvasatban. Az Európai Parlament …-i álláspontja és a Tanács …-i határozata.

(4) A Tanács 104/2000/ek rendelete (1999. december 17.) a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről (HL L 17., 2000.1.21., 22. o.; magyar nyelvű különkiadás 4. fejezet, 4. kötet, 198. o.).

(5) A Tanács 1184/2006/EK rendelete (2006. július 24.) az egyes versenyszabályok mezőgazdasági termékek termelésére és kereskedelmére történő alkalmazásáról (HL L 214., 2006.8.4., 7. o.)

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(7) A Tanács 1220/2012/EU rendelete (2012. december 3.) az uniós feldolgozók egyes halászati termékekkel való ellátásának 2013 és 2015 közötti időszakra történő biztosítását szolgáló kereskedelmi vonatkozású intézkedésekről, valamint a 104/2000/EK és az 1344/2011/EU rendelet módosításáról (HL L 349., 2012.12.19., 4. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 1026/2012/EU rendelete (2012. október 25.) a halállományok megőrzésére irányuló, a nem fenntartható halászatot lehetővé tevő országok esetében alkalmazandó egyes intézkedésekről (HL L 316., 2012.11.14., 34. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács …/2013/EU rendelete (…) a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL …).

(10) A Tanács 1224/2009/EK rendelete ( 2009. november 20.) a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról, a 847/96/EK, a 2371/2002/EK, a 811/2004/EK, a 768/2005/EK, a 2115/2005/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK, a 676/2007/EK, az 1098/2007/EK, az 1300/2008/EK és az 1342/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2847/93/EGK, az 1627/94/EK és az 1966/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 343., 2009.12.22., 1. o.).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács 1169/2011/EU rendelete ( 2011. október 25.) a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 87/250/EGK bizottsági irányelv, a 90/496/EGK tanácsi irányelv, az 1999/10/EK bizottsági irányelv, a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2002/67/EK és a 2008/5/EK bizottsági irányelv és a 608/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 304., 2011.11.22., 18. o.).

(12) Az Európai Parlament és A Tanács 178/2002/EK rendelete (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás, 15. fejezet, 6. kötet, 463. o.).

(13) Az Európai Parlament és a Tanács 1333/2008/EK rendelete ( 2008. december 16.) az élelmiszer-adalékanyagokról (HL L 354., 2008.12.31., 16. o.).

(14) A rendelet hatálybalépésének napja.

(15) Az Európai Parlament és a Tanács 852/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az élelmiszer-higiéniáról (HL L 139., 2004.4.30., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 34. kötet, 319. o.).

(16) Az Európai Parlament és a Tanács 853/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról (HL L 139., 2004.4.30., 55. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 45. kötet, 14. o.).

(17) Az Európai Parlament és a Tanács 854/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek hatósági ellenőrzésének megszervezésére vonatkozó különleges szabályok megállapításáról (HL L 226., 2004.6.25., 83. o.).

(18) Az Európai Parlament és a Tanács 882/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről (HL L 165., 2004.4.30., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 45. kötet, 200. o.).

(19) A Tanács 1005/2008/EK rendelete (2008. szeptember 29.) a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról, továbbá a 2847/93/EGK, az 1936/2001/EK és a 601/2004/EK rendelet módosításáról és az 1093/94/EK és az 1447/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 286., 2008.10.29., 1. o.).

(20) Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás, 13. fejezet, 26. kötet, 102.o.).

(21) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(22) HL …”.

(23) Az Európai Parlament és a Tanács …/2013/EU rendelete (…) a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről (HL …).”

(24) A Tanács 2136/89/EGK rendelete (1989. június 21.) a tartósított szardínia forgalmazására vonatkozó közös előírások, valamint a tartósított szardínia és szardíniához hasonló termékek kereskedelmi megnevezésének megállapításáról (HL L 212., 1989.7.22., 79. o.; magyar nyelvű különkiadás, 4. fejezet, 1. kötet, 277. o.).

(25) A Tanács 1536/92/EGK rendelete (1992. június 9.) a konzerv tonhal és bonitó forgalmazására vonatkozó közös előírások megállapításáról (HL L 163., 1992.6.17., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás, 4. fejezet, 2. kötet, 27. o.).

(26) A Tanács 2406/96/EK rendelete (1996. november 26.) egyes halászati termékek forgalmazására vonatkozó közös előírások megállapításáról (HL L 334., 1996.12.23., 1. o.;

magyar nyelvű különkiadás, 4. fejezet, 2. kötet, 331. o.).

(27) A Bizottság 3703/85/EGK rendelete (1985. december 23.) egyes friss vagy fagyasztott halféleségekre vonatkozó közös forgalmazási előírások alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról (HL L 351., 1985.12.28., 63. o.; magyar nyelvű különkiadás; 4. fejezet, 1. kötet, 155. o.).

I. MELLÉKLET

A KÖZÖS PIACSZERVEZÉS ÁLTAL ÉRINTETT HALÁSZATI ÉS AKVAKULTÚRA-TERMÉKEK

KN-kód

Árumegnevezés

0301

Élő hal

0302

Hal frissen vagy hűtve a 0304 vtsz. alá tartozó filézett és más halhús kivételével

0303

Fagyasztott hal a 0304 vtsz. alá tartozó filézett és más halhús kivételével

0304

Halfilé és más halhús (aprított is) frissen, hűtve vagy fagyasztva

0305

Hal, szárítva, sózva vagy sós lében tartósítva; füstölt hal, füstölés előtt főzve vagy főzés nélkül; emberi fogyasztásra alkalmas liszt, dara és labdacs (pellet) halból

0306

Rákféle héjában is, élve, frissen, hűtve, fagyasztva, szárítva, sózva vagy sós lében tartósítva; rákféle héjában, gőzölve vagy vízben forrázva, hűtve, fagyasztva, szárítva, sózva vagy sós lében tartósítva is; emberi fogyasztásra alkalmas liszt, dara és labdacs (pellet) rákféléből

0307

Puhatestű állat kagylóban is, élve, frissen, hűtve, fagyasztva, szárítva, sózva vagy sós lében tartósítva; gerinctelen víziállatok a rákfélék és a puhatestűek kivételével, élve, frissen, hűtve, fagyasztva, szárítva, sózva vagy sós lében tartósítva; emberi fogyasztásra alkalmas liszt, dara és labdacs (pellet) gerinctelen víziállatból a rákfélék kivételével

Másutt nem említett állati termék; az 1. vagy a 3. árucsoportba tartozó, emberi fogyasztásra nem alkalmas élettelen állat

– Más

– – Hal vagy rákféle, puhatestű vagy más gerinctelen víziállat részei; a 3. árucsoportba tartozó, élettelen állat:

0511 91 10

– – – Halhulladék

0511 91 90

– – – Más

e)	1212 20 00

– Tengeri moszat és más alga

Halból nyert zsír, olaj és ezek frakciói finomítva is, de vegyileg nem átalakítva:

1504 10

– Halmájolaj és frakciói

1504 20

– Halzsír és -olaj és ezek frakciói a halmájolaj kivételével

1603 00

Kivonat és lé húsból, halból vagy rákféléből, puhatestű vagy más gerinctelen víziállatból

1604

Feldolgozott vagy konzervált hal, kaviár és kaviárpótló halikrából

1605

Elkészített vagy konzervált rákféle, puhatestű és más gerinctelen víziállat

Tészta, főzve vagy töltve (hússal vagy más anyaggal) vagy másképp elkészítve is, mint pl. spagetti, makaróni, metélt, lasagne, gnocchi, ravioli, cannelloni; kuszkusz (búzadarakása) elkészítve is.

1902 20

– Töltött tészta főzve vagy másképp elkészítve is:

1902 20 10

– – 20 tömegszázalékot meghaladó hal-, rákféle-, puhatestű- vagy más gerinctelen víziállat-tartalommal

Emberi fogyasztásra alkalmatlan liszt, dara és labdacs (pellet) húsból, vágási melléktermékből, belsőségből, halból, rákból, rákféléből, puhatestűből vagy más gerinctelen víziállatból; tepertő:

2301 20 00

– Liszt, dara és labdacs (pellet) halból vagy rákféléből, puhatestűből vagy más gerinctelen víziállatból

Állatok etetésére szolgáló készítmény

2309 90

– Más:

ex 2309 90 10

– – Haleredetű oldható anyagok (hallé)

II. MELLÉKLET

A TÁROLÁSI MECHANIZMUS ÁLTAL ÉRINTETT HALÁSZATI ÉS AKVAKULTÚRA-TERMÉKEK

KN-kód	Árumegnevezés
0302 22 00	Sima lepényhal (Pleonectes platessa)
ex 0302 29 90	Közönséges lepényhal (Limanda limanda)
0302 29 10	Rombuszhal (Lepidorhombus spp.)
ex 0302 29 90	Érdes lepényhal (Platichthys flesus)
0302 31 10 és 0302 31 90	Germon vagy hosszúúszójú tonhal (Thunnus alalunga)
ex 0302 40	A Clupea harengus fajhoz tartozó hering
0302 50 10	A Gadus morhua fajhoz tartozó tőkehal
0302 61 10	A Sardina pilchardus fajhoz tartozó szardínia
ex 0302 61 80	Spratt (Sprattus sprattus)
0302 62 00	Foltos tőkehal (Melanogrammus aeglefinus)
0302 63 00	Fekete tőkehal (Pollachius virens)
ex 0302 64	a Scomber scombrus és Scomber japonicus fajhoz tartozó makréla
0302 65 20 és 0302 65 50	Macskacápa (Squalus acanthias és Scyliorhinus spp.)
0302 69 31 és 0302 69 33	Vörös álsügérek (Sebastes spp.)
0302 69 41	Vékonybajszú tőkehal (Merlangius merlangus)
0302 69 45	Gadóchal (Molva spp.)
0302 69 55	Ajóka (Engraulis spp.)
ex 0302 69 68	A Merluccius merluccius fajhoz tartozó szürke tőkehal
0302 69 81	Ördöghal (Lophius spp.)
ex 0302 69 99	Aranymakrahal (Coryphaena hippurus)
ex 0307 41 10	Tintahal (Sepia officinalis és Rossia macrosoma)
ex 0306 23 10 ex 0306 23 31 ex 0306 23 39	A Crangon crangon fajhoz tartozó garnélarák és norvég garnéla (Pandalus borealis)
0302 23 00	Nyelvhal (Solea spp.)
0306 24 30	Nagy tarisznyarák (Cancer pagurus)
0306 29 30	Norvég homár (Nephrops norvegicus)
0303 31 10	Fekete vagy grönlandi óriási laposhal (Reinhardtius hipoglossoides)
0303 78 11 0303 78 12 0303 78 13 0303 78 19 és 0303 29 55 0304 29 56 0304 29 58	A Merluccius nemhez tartozó szürke tőkehal
0303 79 71	Durbincs (Dentex dentex és Pagellus spp.)
0303 61 00 0304 21 00 0304 91 00	Kardhal (Xiphias gladius)
0306 13 40 0306 13 50 ex 0306 13 80	A Penaeidae családhoz tartozó garnélarák
0307 49 18 0307 49 01	A Sepia officinalis, Rossia macrosoma és Sepiola rondeletti fajhoz tartozó tintahal
0307 49 31 0307 49 33 0307 49 35 és 0307 49 38	Kalmárok (Loligo spp.)
0307 49 51	Kalmár (Ommastrephes sagittatus)
0307 59 10	Polip (Octopus spp.)
0307 99 11	Illex spp.
0303 41 10	Germon vagy hosszúúszójú tonhal (Thunnus alalunga)
0302 32 10 0303 42 12 0303 42 18 0303 42 42 0303 42 48	Sárgaúszójú tonhal (Thunnus albacares)
0302 33 10 0303 43 10	Skipjack vagy csíkoshasú bonitó (Katsuwomus pelamis)
0303 45 10	Kékúszójú tonhal (Thunnus thynnus)
0302 39 10 0302 69 21 0303 49 30 0303 79 20	A Thunnus és Euthynnus nemhez tartozó egyéb fajok
ex 0302 29 90	Kisfejű lepényhal (Microstomus kitt)
0302 35 10 és 0302 35 90	Kékúszójú tonhal (Thunnus thynnus)
ex 0302 69 51	Sárga tőkehal (Pollachius pollachius)
0302 69 75	Aranyosfejű hal (Brama spp.)
ex 0302 69 82	Kék puhatőkehal (Micromesistius poutassou)
ex 0302 69 99	Francia tőkehal (Trisopterus luscus) és törpe tőkehal (Trisopterus minutus)
ex 0302 69 99	Nagyszemű durbincs (Boops boops)
ex 0302 69 99	Nyurgadurbincs (Spicara smaris)
ex 0302 69 99	Tengeri angolna (Conger conger)
ex 0302 69 99	Morgóhalak (Trigla spp.)
ex 0302 69 91 ex 0302 69 99	Fattyúmakrélák (Trachurus spp.)
ex 0302 69 99	Tengeri pérek (Mugil spp.)
ex 0302 69 99 és ex 0304 19 99	Ráják (Raja spp.)
ex 0302 69 99	Villásfarkú abroncshal, fekete abroncshal (Lepidopus caudatus és Aphanopus carbo)
ex 0307 21 00	Közönséges fésűskagyló (Pecten maximus)
ex 0307 91 00	Közönséges kürtcsiga (Buccinum undatum)
ex 0302 69 99	Csíkos vagy bajuszos vörösmárna (Mullus surmuletus, Mullus barbatus)
ex 0302 69 99	Fekete-tengeri keszeg (Spondyliosoma cantharus)

III. MELLÉKLET

A HALÁSZESZKÖZÖKRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK

A halászeszköz-kategóriára vonatkozó kötelező információk	A megfelelő halászeszközökre vonatkozó részletesebb információk és azok kódjai a 26/2004/EK bizottsági rendelettel (1) és a 404/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelettel (2) összhangban
Kerítőhálók	Parti kerítíőhálók	SB
	Dán kerítőhálók	SDN
	Skót kerítőhálók	SSC
	Páros kerítőhálók	SPR
Vonóhálók	Merevítőrudas vonóhálók	TBB
	Feszítőlapos vonóhálók	OTB
	Páros fenékvonóhálók	PTB
	Vízközi feszítőlapos vonóhálók	OTM
	Nyílt tengeri páros vonóhálók	PTM
	Feszítőlapos ikervonóhálók	OTT
Kopoltyúhálók és hasonló hálók	Rögzített (horgonyzott) kopoltyúhálók	GNS
	Eresztőhálók	GND
	Kerítő kopoltyúhálók	GNC
	Tükörhálók	GTR
	Kombinált tükör- és kopoltyúhálók	GTN
Kerítőhálók és emelőhálók	Erszényes kerítőhálók	PS
	Lamparahálók	LA
	Csónakról kezelt emelőhálók	LNB
	Partról működtetett, rögzített emelőhálók	LNS
Horgok és horogsorok	Kézi horogsorok és horgászbotos horogsorok (kézi	LHP
	Kézi horogsorok és horgászbotos horogsorok (gépi)	LHM
	Rögzített horogsorok	LLS
	(Sodortatott) horogsorok	LLD
	Pergetett horogsorok	LTL
Kotróhálók	Csónakról kezelt kotróhálók	DRB
	Hajón használt kézi kotróhálók	DRH
	Gépesített kotróhálók, a szivattyús kotróhálókat is beleértve	HMD
Rákcsapdák és csapdák	Rákfogó kosarak (csapdák)	FPO

(1) A Bizottság 26/2004/EK rendelete (2003. december 30.) a közösségi halászflotta-nyilvántartásról (HL L 5., 2004.1.9., 25. o.; magyar nyelvű különkiadás, 4. fejezet, 7. kötet, 3. o.).

(2) A Bizottság 404/2011/EU végrehajtási rendelete ( 2011. április 8. ) a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló 1224/2009/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról

IV. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

104/2000/EK rendelet	E rendelet
1. cikk	1–5. cikk
2. és 3. cikk	33. és 34. cikk
4. cikk	35–39. cikk
5. cikk (1) bekezdés	6., 7. és 8. cikk
5. cikk (2) bekezdés, 5. cikk (3) bekezdés, 5. cikk (4) bekezdés és 6. cikk	14., 18. és 21. cikk
7. cikk	22. és 24–27. cikk
8. cikk	—
9–12. cikk	28. és 29. cikk
13. cikk	11., 12., 13., 16., 18., 20. és 21. cikk
14. cikk	41. cikk (2) bekezdés
15. cikk	23. cikk
16. cikk	24–27. cikk
17–27. cikk	35., 36. és 37. cikk
33. cikk	—
34. cikk	20. cikk (2) bekezdés, 21. és 32. cikk
35. cikk	—
36. cikk	—
37. cikk	43. cikk
38. és 39. cikk	43. cikk
40. cikk	—
41. cikk	48. cikk
42. cikk	44., 45. és 46. cikk
43. cikk	49. cikk
—	40. cikk
—	41. cikk (1) bekezdés
—	42. cikk

NYILATKOZAT A TANÁCS INDOKOLÁSA

I. BEVEZETÉS

Az Európai Bizottság 2011. július 13-án benyújtotta a Tanácsnak a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló javaslatot (1).

A Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2012. március 19-én irányadó vitát tartott, majd 2012 júniusában általános megközelítést fogadott el a javaslatról (2).

Az Európai Parlament 2012. szeptember 12-én fogadta el az első olvasatbeli álláspontját (3).

Az Európai Parlament szavazását követően tárgyalások indultak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a javaslatra vonatkozó megállapodás elérése érdekében. 2013. június 4-én megszületett a megállapodás, amelyet ezt követően 2013. június 14-én az Állandó Képviselők Bizottsága, 2013. június 18-án az Európai Parlament Halászati Bizottsága, majd 2013. július 15-én a Tanács is jóváhagyott.

Tekintettel a fenti megállapodásra, a jogász-nyelvészi felülvizsgálatot követően felkérjük a Mezőgazdasági és Halászati Tanácsot, hogy a 2013. október 17-i ülésén az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 294. cikkében meghatározott rendes jogalkotási eljárással összhangban fogadja el a Tanács első olvasatbeli álláspontját.

A Tanács a munkája során kellően figyelembe vette az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága 2012. március 28-án, illetve 2012. május 4-én elfogadott véleményét is (4).

II. CÉLKITŰZÉS

A javaslatnak az 1999. december 17-i 104/2000/EK rendelet (5) helyébe kell lépnie. Az említett rendelet teremtette meg a halászati és akvakultúra-termékek közös piacszervezésének jogalapját. A közös piacszervezésről szóló rendeletjavaslat a közös halászati politikával kapcsolatos reformcsomag részét képezi, és a közös halászati politikáról szóló új, javasolt rendelet (6) céljait kívánja támogatni.

A javaslat célkitűzései többek között az alábbiak:

—	a jogi eljárások és a jelentéstételi kötelezettségek egyszerűsítése,

—	a szakmai szervezetek szerepének erősítése,

—	a piaci támogatások csökkentése (a kivonási árak rendszerének megszüntetése, a tárolásra igénybe vehető támogatás fokozatos felszámolása), valamint

—	a fogyasztók jobb tájékoztatása.

III. A TANÁCS ELSŐ OLVASATBAN KIALAKÍTOTT ÁLLÁSPONTJÁNAK ELEMZÉSE

A. Általános észrevételek

A Bizottság javaslata alapján az Európai Parlament és a Tanács tárgyalásokat folytatott annak érdekében, hogy megállapodást lehessen elérni a Tanács első olvasatban kialakított álláspontjának szakaszában. A Tanács álláspontjának szövege teljes mértékben tükrözi a két társjogalkotó között létrejött kompromisszumot.

B. Alapkérdések

A Tanács első olvasatban kialakított álláspontjában foglalt kompromisszum alapvető elemei a következők:

a) Általános rendelkezések

Az Európai Parlament és a Tanács is megállapította, hogy a bizottsági javaslat nem foglalkozik a külső dimenzióval. A Bizottság szerint erre nincs is szükség, hiszen a külső halászati politikával eltérő jogalapon nyugvó, külön rendelet fog foglalkozni. A végső kompromisszumos szöveg hivatkozást tartalmaz azokra a rendeletekre, amelyek a külső vonatkozásokat illetően egészítik ki a közös piacszervezésről szóló rendeletet.

A Tanács kérésére a „kiskereskedelem” és az „előrecsomagolt halászati és akvakultúra-termékek” fogalommeghatározása is bekerült az 5. cikkben szereplő fogalommeghatározások közé, csakúgy mint a közös halászati politikáról szóló rendeletben, illetve az egyéb alkalmazandó rendeletekben foglalt fogalommeghatározásokra való hivatkozás.

b) Termelői szervezetek

Az Európai Parlament jóváhagyta a termelői szervezetek létesítésével, célkitűzéseivel és az általuk megvalósítandó intézkedésekkel foglalkozó szakasz átalakítását, amit a Tanács az egyszerűsítés céljával javasolt. Ennek megfelelően a 9–11. cikk törlésre került. Ezzel az Európai Parlament 38–68. módosítása is okafogyottá vált, mivel e módosítások lényegében beépültek a Tanács által javasolt átalakított szerkezetbe.

Célkitűzések és intézkedések: az Európai Parlament és a Tanács egyetértett azon változtatásokat illetően, amelyek a bizottsági javaslathoz képest bővítik és részletezik a termelői szervezetek céljait. Így például a halászati termelői szervezetek tekintetében a következő célkitűzések is helyet kaptak a szövegben: fenntartható halászati tevékenység, a környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés a szociálpolitika tiszteletben tartásával egyidejűleg, a nem kívánt fogások kezelése, a nyomon követhetőség, valamint a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászati gyakorlattal szembeni küzdelemhez való hozzájárulás. Ennek megfelelően módosításokra került sor a megvalósítandó intézkedésekről szóló részben is.

Elismerés: a Tanács kérésére ez a szakasz a termelői szervezetek és az ágazatközi szervezetek működésére vonatkozó részletes szabályokkal egészült ki.

Termelési és értékesítési tervek: a Tanácsnak több fontos kérését sikerült érvényesítenie: először is, a 28. cikk (2) bekezdése meghatározza a termelési és értékesítési tervek tartalmát; másodszor, a javaslatból törlésre került az a rész, amely felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására hatalmazta volna fel a Bizottságot; és végezetül, a Bizottság végrehajtási aktusok útján fogadja majd el a termelési és értékesítési tervek formájának és szerkezetének módosításait.

Tárolási mechanizmus: a Bizottság által javasolt – a kivonási árak és az intervenciók teljes rendszerét felváltani hivatott – tárolási mechanizmus gyakorlatilag változatlan maradt. Ez a megoldás működőképes kompromisszumnak bizonyult azok számára is, akik bővíteni szerették volna a jelenlegi rendszert, és azok számára is, akik teljesen meg szerették volna szüntetni a központi intervenciót.

Közös alap: a Tanács kérésére a javaslatból törlésre kerültek a termelői szervezetek által létrehozott közös alapra vonatkozó szabályok, mivel a társjogalkotók úgy ítélték meg, hogy az nem hordoz hozzáadott értéket.

c) Forgalmazási előírások

A forgalmazási előírások a Tanács javaslatának megfelelően vonatkozhatnak a termékek minőségére, méretére vagy tömegére, csomagolására, kiszerelésére és címkézésére, valamint adott esetben különösen a minimális védelmi referenciaméreteknek megfelelő minimális forgalmazási méretekre. Azok a kirakodott halászati termékek, amelyek nem felelnek meg a forgalmazási előírásoknak, felhasználhatók a közvetlen emberi fogyasztástól eltérő célokra (ennek a rendelkezésnek az a célja, hogy ne alakuljon ki a „nem kívánt fogások” – például a növendék halak – külön piaca).

A Tanács kérésére a javaslatból törlésre került az a rész, amely felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására hatalmazta volna fel a Bizottságot.

d) A fogyasztók tájékoztatása

A 35. cikk (Kötelező tájékoztatás) az egyik legnehezebb kérdésnek bizonyult a tárgyalások során. Különösen a kifogás vagy a kirakodás dátuma és az alkalmazott halászeszköz feltüntetésének előírása volt igen vitatott kérdés.

—

A kirakodás dátuma: az Európai Parlament azt támogatta, hogy a kifogás dátuma helyett – amint ez a Bizottság javaslatában szerepelt – a kirakodás dátuma legyen kötelezően feltüntetendő adat. A Tanács ezzel szemben azt a nézetet képviselte, hogy a legtöbb esetben sem a kifogás, sem a kirakodás dátuma nem tekinthető elegendő többletértéket hordozó információnak (feltüntetésük viszont növelné az adminisztratív terheket). Sőt, ez az információ egyes esetekben akár félrevezető is lehet, ha a fogyasztó egy későbbi dátumot látva magától értetődően jobb minőségre asszociál. A Tanács végül elfogadta, hogy a kötelezően feltüntetendő adatok között szerepeljen a minőségmegőrzési idő, a kifogás dátumát pedig a 39. cikk szerinti önkéntes tájékoztatás keretében lehessen feltüntetni.

—

Halászeszköz-kategória: amellett, hogy nagyobb részletességgel kell megadni azt a területet, ahol a terméket halászták vagy tenyésztették – amit a Tanács el is fogadott –, a Parlament a halak kifogására használt halászeszköz-kategória feltüntetését is elő kívánta írni a rendeletben. A Tanács eredetileg ellenezte ezt a javaslatot, mivel ez egyes halászati technikák káros gyakorlatként történő megbélyegzését vonhatja maga után. Végül a két társjogalkotó kompromisszumos megoldásként elfogadta, hogy egy olyan egyszerűsített jegyzéket illesszenek be a III. mellékletbe, amely hét csoportba sorolja a halászeszköz-kategóriákat. (A halászeszközről további információk is megadhatók az önkéntes tájékoztatás keretében; lásd alább.)

Ökocímkerendszer (36. cikk): az Európai Parlament és a Tanács megállapodott abban, hogy a Bizottság 2015. január 1-éig nyújtson be megvalósíthatósági jelentést egy ökocímkerendszer kialakításának lehetőségeiről és az alkalmazandó minimumkövetelmények megállapításáról.

A kiegészítő önkéntes tájékoztatás (39. cikk) magában foglalhatja többek között a következő információkat: a kifogás napja, a kirakodás napja, a kirakodási kikötő, a halászeszköz részletesebb ismertetése vagy a terméket kifogó hajó lobogó szerinti állama.

A 35. cikk (1) bekezdésében felsorolt kötelező információk egy része vagy egésze QR-kód segítségével is megjeleníthető lesz.

Az önkéntes tájékoztatást nem lehet a jelölésen vagy címkén a kötelező tájékoztatás rendelkezésére álló hely rovására feltüntetni, továbbá nem tüntethető fel olyan önkéntes információ, amely nem ellenőrizhető.

Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok: a javaslatból törlésre került az a rész, amely felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására hatalmazta volna fel a Bizottságot.

e) Eljárási, illetve záró rendelkezések

Az ellenőrzési rendelet módosítása: a Tanács kérésének megfelelően az 1224/2009/EK rendelet módosul, egyrészt annak előírása érdekében, hogy a tagállamok a megfelelés biztosítása érdekében végezzenek ellenőrzéseket, másrészt pedig a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó előírások összehangolása érdekében.

A közös forgalmazási előírásokat megállapító szabályok (47. cikk): továbbra is alkalmazandók lesznek a meghatározott termékekre vonatkozó közös forgalmazási előírásokat megállapító szabályok.

IV. ÖSSZEGZÉS

A Tanács első olvasatban elfogadott álláspontja teljes mértékben tükrözi a Tanács és az Európai Parlament közötti tárgyalások során – a Bizottság segítségével – kialakított kompromisszumot. Ezt a kompromisszumot megerősíti az a levél, amelyet az Európai Parlament Halászati Bizottságának elnöke küldött az Állandó Képviselők Bizottsága elnökének (2013. június 25-én). Ebben a levélben a Halászati Bizottság elnöke jelezte, hogy javasolni fogja a Halászati Bizottság tagjainak és azt követően pedig a plenáris ülés résztvevőinek, hogy a Tanács első olvasatban kialakított álláspontját – a két intézményben elvégzett jogász-nyelvészi ellenőrzést követően – a Parlament második olvasata során módosítás nélkül fogadják el. A halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló rendelet elfogadásával az Európai Unió az új közös halászati politika egyik alapvető építőelemét teremti meg.

(1) 12516/11 PECHE 188 CODEC 1167.

(2) 10415/12 PECHE 192 CODEC 1445.

(3) 13616/12 CODEC 2093 PECHE 334 PE 390.

(4) HL C 181., 2012.6.21., 183. o.; HL C 225., 2012.7.27., 20. o.

(5) HL L 17., 2000.1.21., 22. o., magyar nyelvű különkiadás, 4. fejezet, 4. kötet, 198. o.

(6) 12514/11 PECHE 187 CODEC 1166.

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS NYILATKOZATA A TERMÉKEK NYOMONKÖVETHETŐSÉGÉNEK ÉS A FOGYASZTÓK TÁJÉKOZTATÁSÁNAK TERÜLETÉRE VONATKOZÓ ELLENŐRZÉSI SZABÁLYOKRÓL

A halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló rendelet reformját követő intézkedésként az Európai Parlament és a Tanács felkéri az Európai Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatot az ellenőrzési rendelet (vagyis az 1224/2009/EK rendelet) módosítására vonatkozóan. E módosításnak figyelembe kell vennie, hogy a vadon élő halak kifogásával készült termékek esetében szabályozni kell a halászeszköz típusára vonatkozó tájékoztatást.

Az Európai Parlament és a Tanács továbbá arra is felkéri a Bizottságot, hogy időben fogadja el a 404/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletnek a fogyasztók kötelező tájékoztatásához kapcsolódó, az e rendelet, a módosított ellenőrzési rendelet és a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011/EU rendelet rendelkezéseinek figyelembevételéhez szükséges módosításait.

A BIZOTTSÁG NYILATKOZATAI

A 35. cikk

(1) bekezdésének e) pontjáról

A Bizottság nem ért egyet azzal a jogász-nyelvészi módosítással, amely a Bizottságnak a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló rendeletjavaslata – a 2013. május 8-i háromoldalú informális egyeztetésen elért politikai megállapodás szövegváltozata szerinti – 42. cikke (1) bekezdésének e) pontját érinti (a 12005/13 dokumentum új 35. cikke (1) bekezdésének e) pontja).

A Bizottság álláspontja az, hogy a 2013. május 8-i háromoldalú informális egyeztetésen elért megállapodásnak megfelelően a 42. cikk (1) bekezdésében (a 12005/13 dokumentum új 35. cikkének (1) bekezdése) említett, a végső fogyasztónak értékesítésre felkínált halászati és akvakultúra-termékek esetében a megfelelő jelölésen vagy címkén a minőségmegőrzési időt minden további megjegyzés nélkül fel kell tüntetni. Az „adott esetben” szövegrésznek a 42. cikk (1) bekezdésének e) pontjába való beillesztése (a 12005/13 dokumentum új 35. cikke (1) bekezdésének e) pontja) jogbizonytalanságot teremt majd, és veszélyezteti a fogyasztók számára biztosított jobb átláthatóság célkitűzésének a megvalósítását.

A 35. cikkről

A Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a társjogalkotók között létrejött megállapodás következtében a Bizottság javaslatából kikerült a halászati termék kifogása, illetve az akvakultúra-termék lehalászása időpontjának feltüntetésére vonatkozó kötelezettség. A Bizottság szerint ezek az időpontok alapvető fontosságú információval szolgálnak a fogyasztók számára. A kifogás, illetve a lehalászás időpontjának feltüntetése egyértelműen előnyös az uniós kisüzemi halászok és termelők számára, és a halászati és akvakultúra-termékek esetében kedvez a rövid elosztási láncnak.

A Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt is, hogy a társjogalkotók törölték a Bizottság javaslatából a tartósított és késztermékekre vonatkozó bizonyos címkézési kötelezettségek alkalmazását, azaz a kereskedelmi név, a gyártási módszer és a származási hely feltüntetését. A Bizottság szerint ezek a követelmények megfelelnek a tartósított és késztermékek tartalmára vonatkozó tájékoztatással kapcsolatos, egyre növekvő igényeknek, és az uniós termelés hírneve és értéke szempontjából is alapvető fontossággal bírnak.

A Bizottság meg kívánja ismételni, hogy a címkézéssel kapcsolatosan általa javasolt fenti fejlesztések nem rónának aránytalan terheket a halászati ágazatra, mivel a már létező nyomon követhetőségi követelményekre épülnek.