21.11.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 341/29

1.1

Az EGSZB nagy örömmel veszi, hogy az űrpolitika terén uniós iparpolitikát dolgoznak ki (1). Támogatja azt is, hogy az Európai Űrügynökség (ESA) jelenlegi 4 milliárd eurós éves költségvetésén felül a 2014–2020-as időszakban 11 milliárd eurót irányoznak elő a Galileo és a Kopernikusz programra, illetve a Horizont 2020 program K+F-fel foglalkozó részére. Ezek a döntések összhangban vannak azzal, amit az EGSZB mindig is képviselt (2).

1.2

Az Európa-szerte politikai elkötelezettséggel támogatott uniós űrpolitikának garantálnia kell, hogy Európa képes legyen önállóan eljutni az űrbe, méghozzá úgy, hogy ez a teljes értékteremtési láncon keresztül – azaz a tervezéstől kezdve, a fejlesztésen és a bevezetésen át egészen az eredmények felhasználásáig – megvalósuljon. A hosszú távú és magas kockázatokkal járó tevékenységek kiszámíthatóságot, biztonságot és folyamatos elkötelezettséget igényelnek.

1.3

Az EU-nak el kell érnie a kritikus tömeget. Az űrutazással kapcsolatos belső piachoz mind külső, mind belső okokból pontosan definiálni kell, hogy mit takarnak az egyenlő európai versenyfeltételek.

1.4

Proaktív iparpolitikára van szükség, mivel az egész világon egyre nagyobb stratégiai és technológiai jelentőségük van a nagy intézményi piacoknak. Meg kell erősíteni az európai par versenyképességét. Fokozatosan meg kell még szüntetni komoly belső akadályokat is.

1.5

Az uniós iparpolitikának össze kellene fognia a különböző tagállami stratégiákat és egy keretbe kellene foglalnia az egyes nemzeti preferenciákat.

1.6

Valamennyi félnek együtt kell működnie. Az ESA speciális helyzetben van. Rendkívül sikeres, eredményei vitathatatlanok. Az új felépítésben az ESA – hagyományos szerepén túl – az uniós szabályoknak megfelelően űrprojektek beindítását fogja elősegíteni. Új módszerek alkalmazására és új kapcsolatok kialakulására kerül majd sor. Ehhez hatékony koordinációra és pontos egyeztetésre van szükség minden szereplő, azaz az európai bizottsági szolgálatok, az ESA és a tagállamok között.

1.7

Formális szabályozásokra van szükség azzal kapcsolatban, hogy miként lehet konzultálni az iparral, különösen a kkv-ket illetően. A Kopernikusz program költségvetésének jelentős részét új szolgáltatások és alkalmazások kifejlesztésére kell fordítani.

1.8

Az űrágazat rendkívüli szakképzettséggel rendelkező munkaerőt igényel, megfelelő szerződések alapján. Folyamatosan figyelni kell a megfelelő készségek elsajátítására, ehhez pedig a legmodernebb, a mobilitást is megkönnyítő oktatásra és szakképzésre van szükség.

1.9

Minden országban a stratégiai biztonsági és védelmi szempontok jelentik az űrpolitika lényegét. Az új uniós űrpolitika és a hozzá kapcsolódó intézkedések az EUMSZ 173., illetve főként a 189. cikkére épülnek. Ezekhez pontosabb egyeztetésre van szükség a tagállamok között biztonsági és védelmi kérdésekben, és az uniós külpolitika szélesebb kontextusába kell ágyazni őket. Másrészről az űrpolitikában gyűjtött tapasztalatok egyes világosan meghatározott területeken példamutatóak lehetnek az európai védelmi politika számára. Ezt figyelembe kell venni az európai védelmi politikáról szóló legközelebbi vita során.

1.10

Az uniós űrpolitika lendületet adhat a versenyképes, szilárd, hatékony és kiegyensúlyozott ipari bázis továbbfejlesztéséhez Európában, amely előnyös a kormányzati szolgáltatások, illetve a vállalkozások és a polgárok szempontjából is. Az ágazat még mindig törékeny. A válság újabb bizonytalansági tényezőket hozott. Eljött a cselekvés ideje!

1.11

Ennek tudatában az EGSZB maradéktalanul támogatja az Európai Bizottság által meghatározott öt célt, melyek a következők: koherens és stabil szabályozási keretrendszer, erős ipari bázis a kkv-k részvételével, versenyképesség és költséghatékonyság, piacok az alkalmazások és szolgáltatások számára, illetve technológiai függetlenség és az űrbe való önálló eljutás képessége (3).

1.12

Az európai ipar teljesítményének és versenyképességének növelésével meg kell erősíteni Európa helyét a világban, lépést tartva a többi űrutazó nemzet ambícióival, a világszínvonalú technológiával, költséghatékonyságot ösztönözve az értékláncok mentén és piacokat kialakítva az űrtechnológiai alkalmazások és szolgáltatások számára.

2.1

Biztonság- és védelmi politikai megfontolásokból az űrpolitikát nem az uniós szerződések keretén belül alakították. A tagállamoknak megvoltak a saját űrpolitikai stratégiáik. Közös európai érdekekkel bizonyos mértékben az ESA K+F- és ipari projektjei foglalkoztak.

2.2

2003-ban az ESA és az EU közötti keretmegállapodással új szakasz kezdődött. A 7. keretprogramot bevonták a kutatási projektekbe, és kézzelfogható közelségbe került egy uniós ágazatalapú iparpolitika. A teljes láncon belül fokozódtak a beruházások, nőtt a verseny, a szakosodott magánvállalkozások pedig új alkalmazásokat és szolgáltatásokat fejlesztettek ki.

2.3

Az EGSZB határozottan támogatja egyrészt azt az uniós stratégiát, hogy az ESA koncepcióját kössék össze az uniós intézmények fokozott bevonásával, másrészt pedig az ebbe az irányba mutató konkrét javaslatokat és döntéseket (4).

2.4

Idevonatkozó véleményeiben az EGSZB hangsúlyozta, hogy az uniós űrpolitika fontos szerepet játszik a közszolgáltatások, a vállalkozások és különösen a polgárok szempontjából. Támogatta az intézkedéseket több speciális területen is, például az Európai Föld-megfigyelési program (GMES), a GMES – űrkomponens és „Az Európai Uniónak a polgárok szolgálatában álló űrstratégiája felé” kapcsán (5).

2.5

2012-ben az EGSZB amellett foglalt állást, hogy a GMES finanszírozására a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kereten belül kerüljön sor (6). Ennek megfelelően 2013. február 8-án a Tanács úgy határozott, hogy 3,78 millió eurót irányoz elő a GMES-re – új nevén a Kopernikusz programra –, 6,3 milliárd eurót a Galileóra és a Horizont 2020-n belül 1,7 milliárd eurót a K+F-re. A döntést még az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia.

2.6

Az „iparpolitika az űrágazatban” témában írt legutóbbi európai bizottsági közlemény további előrelépést jelent, melyre szükség is van, hiszen „Európa az űrutazás tekintetében jelenleg a legtöbb, ha nem az összes űrutazó nemzettel szemben veszít pozíciójából” (7).

3.1

A körülmények jelentősen megváltoztak. Az új űrutazó nemzetek beruházásai világszerte egyre nagyobb méreteket öltenek. Még mindig az USA számít a legerősebb szerepelőnek. Az ágazat amerikai forgalma az európai tízszerese. Kína és India is komoly konkurenciát kezd jelenteni. Oroszország nemrégiben bejelentette, hogy jelentősen növelni kívánja űrkutatási költségvetését.

3.2

Fontos szerepet játszanak az autonómiával és az önállósággal kapcsolatos stratégiai szempontok. Kínában, Indiában és Japánban teljesen, Oroszországban pedig szinte 100 %-ban intézményi a piac. Az USA-ban ez az arány több mint 70 %. Mindez szöges ellentétben áll Európával, ahol a piac 50 %-a a magánszektortól függ. Megjegyzendő, hogy az amerikai magánszektor 20 %-os piacrésze nagyobb volument képvisel, mint az 50 %-nyi magán piacrész az európai piacon.

3.3

A világpiac növekszik, a verseny pedig – új űrutazó nemzetek piacra lépése miatt – egyre élesebb. Ez veszélyezteti az európai ipar nehezen megszerzett pozícióját, mivel akadályokat képez, ráadásul az új piaci szereplők agresszív exportpolitikát folytatnak. A védelmi költségvetés megszorításai miatt az amerikai űrágazat is elkezdett világszinten exportálni.

3.4

Mindezek alapján az EGSZB teljes mértékben egyetért azzal a céllal, hogy Európa továbbra is képes legyen önállóan eljutni az űrbe – ahogy az számos tanácsi következtetésben és európai bizottsági közleményben is megjelenik. A Tanács és az Európai Bizottság a korábbiaknál jobban és helyesen hangsúlyozza, hogy az űrágazatban a stratégiai területeken Európának autonómiára kell törekednie, ösztönözve és biztosítva, hogy Európa képes legyen önállóan eljutni az űrbe.

3.5

Európa ma még mindig nagymértékben függ az amerikai technológiáktól. Ennek a függőségnek a csökkentéséhez komoly erőfeszítésekre van szükség a kormányok, az ESA és az EU részéről, és közben biztosítani kell a tudás és a csúcstechnológiai anyagok folyamatos rendelkezésre állását.

3.6

A hosszú távú és nagy kockázatokkal járó tevékenységek miatt elengedhetetlen a tervezhetőség, a biztonság és a folyamatos elkötelezettség. Az ágazat, amely még nem épült ki teljesen, még mindig sérülékeny, különösen ami a kkv-kat illeti, amelyek egyébként nélkülözhetetlenek a különböző alkalmazások kifejlesztéséhez. A jelenlegi válság tovább növeli ezt a sérülékenységet.

4.1

A jelenlegi nehéz időszakban az EUMSZ 173. és 189. cikke alapján az Európai Bizottság ismertette az aktív uniós iparpolitikára vonatkozó javaslatát.

4.2

Első alkalommal került sor arra, hogy széles körben, állami és magánszereplőkkel folytatott konzultációk eredményeként az Európai Bizottság alapos elemzést végzett a problémákról. Ez a széleskörűen elfogadott elemzés fontos érvelési alapot jelent ahhoz, hogy az ESA jelenlegi mintegy 4 milliárdos költségvetése mellett az űrágazat további 11 milliárd eurót kapjon a 2014–2020-as időszakra. Tekintettel a többi űrutazó nemzet agresszív politikáira, ez jelentős előrelépésnek számít.

4.3

Ez a többletforrás egyben jó kiindulópont is egy olyan ágazatban, amely a következő évtizedben az alábbi két ok miatt valószínűleg jelentős növekedés elé néz:

4.4

Egyre több tevékenység profitál a világűrrel kapcsolatos szolgáltatásokból: biztonság, mezőgazdaság, közlekedés, regionális fejlesztés, óceánok megfigyelése, meteorológia, távközlés, műsorszolgáltatás, a digitális szakadék áthidalása.

4.5

Az űrkutatás továbbá számos globális kérdés megoldását is előmozdítja majd – ilyen például az éghajlatváltozás, az élelmezésbiztonság, a halászat, az erdőirtás, a természeti erőforrások figyelemmel kísérése vagy a katasztrófa-megfigyelés. Európa számára saját globális rendszert kell biztosítani, hogy globális gazdasági pozíciójának megfelelően teljes értékű szerepet vállalhasson. Jobban fel kell kelteni a nyilvánosság figyelmét is.

4.6

Az EGSZB teljes mértékben támogatja azt a döntést, hogy az EU, megteremtve a megfelelő feltételeket, kiaknázza a proaktív iparpolitikából adódó lehetőségeket. Ezt az iparpolitikáról szóló 2010-es és 2012-es európai bizottsági közleményekben felvázolt átfogóbb uniós iparpolitikai koncepció konkrét továbbfejlesztésének tartja.

4.7

Egy ilyen politika biztosíthatja Európa önálló űrbe jutásának képességét – és az ehhez kapcsolódó technológiákat – az űrrendszerek kidolgozására, fejlesztésére, működtetésére és hasznosítására irányuló programok segítségével. Az önállóság és az adatok független ellenőrzése elengedhetetlen, különösen Kínára, de azokra a baráti államokra – például az USA-ra – való tekintettel is, akikkel Európa szükségszerűen versenyez.

4.8

A nemzeti stratégiák által vezérelt iparpolitikák lényegi része még mindig a tagállamok hatáskörében van. Ezek a stratégiák a biztonsági és védelmi politika átfogóbb területének részét képezik, ami megmagyarázza a kormányzatok, a nemzeti kutatás és az iparágak közötti szoros kapcsolatot. Ez belső korlátok kialakulásához, így szétaprózottsághoz, töredezettséghez, valamint Európa lemaradásához vezet.

4.9

Ez rámutat arra, hogy az egyenlő versenyfeltételek megteremtése előfeltétele bármely uniós iparpolitikának. Az Európai Bizottságnak egyértelmű kritériumokat kellene kidolgoznia az „egyenlő versenyfeltételek” fogalmának pontos meghatározásához. Egy ilyen megfelelően meghatározott fogalom elengedhetetlen minden olyan „kölcsönösségi intézkedés” szempontjából is, amely a nemzetközi piacok harmadik országokkal való kölcsönös megnyitására irányul.

4.10

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a végső cél az egyenlő versenyfeltételek biztosítása és egy átlátható belső uniós verseny kell, hogy legyen. Ez jelentősen hozzájárul majd ahhoz, hogy Európa ne maradjon le a globális versenyben.

4.11

Az Európai Bizottság kutatási és fejlesztési politikáját illetően az EGSZB két fontos kezelendő problémát említ meg:

4.12

Ezeket a problémás kérdéseket a tagállamok csökkenő kutatási és fejlesztési költségvetéseinek kontextusában kell szemlélni. Az összkiadások nagyjából ugyanazon a szinten maradnak az Európai Bizottság kompenzáló pénzügyi részvétele miatt. Az egyetlen kivétel Németország, mely nemrégiben 10 %-kal emelte űrkutatási és -fejlesztési költségvetését.

4.13

Ahogyan az EGSZB már számos alkalommal hangsúlyozta, a sikeres iparpolitika ágazatokon átívelő jellegű: a Vállalkozáspolitikai Főigazgatóság által kitűzött összes cél eléréséhez biztosítani kell a koordinációt a különféle európai bizottsági főigazgatóságok között, például együtt kell működni a Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatóságával a műholdas kommunikáció tekintetében és a Kereskedelmi Főigazgatósággal a piacok megnyitását, valamint az alapvető fontosságú alkatrészek ellátásbiztonságának garantálását illetően.

5.1

A tudomány és technológia alapvető fontosságúak. Az EGSZB újfent hangsúlyozza az ESA kiemelt jelentőségét az európai űrpolitika szempontjából. Tekintettel azokra a leküzdendő akadályokra, amelyek minden kormányközi keretben felmerülnek, az ESA korábbi és jelenlegi teljesítménye vitathatatlan. Már a kezdetektől fogva jelentősen hozzájárult az európai űrkutatási tevékenységekhez. Az ESA-nak nélkülözhetetlen szerepe volt az űrkutatásban és -fejlesztésben, és bizonyos mértékben az ipari tevékenységeket illetően is, nem utolsósorban a termékek pozitív költség-minőség arányának köszönhetően.

5.2

Az ESA jól felkészült partnere a nemzeti kormányoknak és iparágaknak. Ennek megfelelően teljesítményei egy olyan lánc magas színvonalú részét képezik, amely megteremti és megerősíti az európai ipar alapját. Ezenfelül az „ésszerű megtérülés” jelenlegi rendszere arra ösztönözte a kormányokat, hogy szorosan figyelemmel kísérjék a kutatás és fejlesztés, valamint az ehhez kapcsolódó tevékenységek összteljesítményét az érintett országokban.

5.3

Azonban egyre inkább nyilvánvalóvá vált, hogy új utakra kell lépni, ha az EU valóban versenyképes globális szereplő akar maradni. Az ESA és az EU között 2003-ban kötött keretmegállapodás kezdetét jelentette az uniós politikai intézkedések és pénzügyi források bevonásának, valamint a verseny és a versenyképesség fokozásának. Az ESA és az EU között sikeres partnerség jött létre. Az ESA tartós kötelezettségvállalása szilárd alapját jelenti majd az EU űripari politikájának.

5.4

Ugyanakkor a gyorsan változó körülmények megkövetelik az eljárások és munkamódszerek pontos kiértékelését, valamint a tartós versenyképesség és az európai vállalatok ellenálló képességének támogatására irányuló pénzügyi források optimális hasznosítását.

5.5

Bár elismerik azt a szerepet, amelyet az ESA játszik abban a tekintetben, hogy célzott és integrált alkalmazások révén szilárd alapot teremt Európa saját űrrendszereinek hasznosításához, még nincsenek teljes mértékben kiaknázva azok a lehetőségei, amelyet az uniós politikák támogatása révén nyújthat. Az ESA és az EU között megvalósuló szorosabb együttműködés erős lendületet adhat ebben a tekintetben.

5.6

Új megközelítésekre és mechanizmusokra van szükség egy olyan átgondolt stratégia kidolgozásához, amely biztosítja az operatív űrrendszerek sikeres létrehozását és fenntartható hasznosítását. Hasonlóképpen szükség van a források hatékony „európaivá tételére” a következő három célkitűzés megvalósítása érdekében:

5.7

A legutóbbi döntések összhangban állnak az EGSZB 2008-as véleményében szorgalmazott korszerűsítéssel (8). Az EGSZB akkor hangsúlyozta, hogy az űrpiac érettebbé válása nagyobb mértékű rugalmasságot követel meg, amit az egyre gyorsabbá váló technológiai ciklusok, illetve a növekvő szinergiák és szaporodó alkalmazások idején általában nem garantálnak azok a rögzített kapcsolatok, amelyek az ESA által gyakorolt „méltányos megtérülés” elve eredményeképpen jönnek létre (9).

5.8

El kell kerülni a hirtelen változásokat. Ezért az EGSZB szorgalmazta annak vizsgálatát és megvitatását, hogy Európának milyen eredményeket kellene elérnie tíz éven belül: „a párbeszédnek foglalkoznia kellene az ESA finanszírozási módjával, a közepes méretű vállalatok dinamikus hozzájárulásával és a verseny legmagasabb szintjének megőrzésével” (10).

5.9

Az EU és az ESA közötti kapcsolatról szóló, tavaly novemberi tanácsi állásfoglalást (11) a február 8-án elfogadott új pénzügyi kerettel együtt az EGSZB a 2008-ban megfogalmazott ajánlása konkrét érvényesítésének tartja. Az EU új szakaszba lép.

5.10

A határozatok végrehajtásakor az ESA – sokéves tapasztalatát hasznosítva – magára vállalja az ügyvezetés irányítását, melyet az uniós rendelkezések alapján végez majd. Megfelelő végrehajtás esetén optimális egyensúlyt lehet teremteni az ESA hatáskörei és az EU rendes piaci mechanizmusa között.

5.11

Egyelőre nem látható, hogy miként működnek majd az egyeztetett munkamódszerek, különösen az első fázisban. Az elmúlt években lezajlott, a piaci megközelítést előtérbe helyező kisebb módosítások dacára új kapcsolatnak kell létrejönnie az űrtudománnyal és -kutatással. Az EGSZB ezért üdvözli, hogy reális határvonalakat dolgoznak ki egyrészt a „méltányos megtérülés” ESA-ban szokásos elve (amelynek célja az európai sokrétű űripar kiépítése és hasznosítása), másrészt az EU belső piacára vonatkozó – az Európai Bizottság számára tiszteletben tartandó – szabályok között, annak érdekében, hogy gyümölcsöző együttműködés jöjjön létre az Európai Bizottság és az ESA között, valamint hogy tovább erősödjön az európai űripar.

5.12

E szempont a CCMI e témára vonatkozó kiegészítő véleményében is szerepelt. Az e dokumentumban szereplő néhány kritikus kérdést időközben sikerült kielégítő módon tisztázni.

6.1

Az űrpolitika kialakításában a 189. cikk szerint minél nagyobb mértékben törekedni kellene arra, hogy az Európai Bizottság és a tagállamok párhuzamos hatáskörökkel rendelkezzenek. Fontos az is, hogy konkrét kérdésekben a tagállamok kezdeményezzék az egymással való együttműködést. Ezeket a folyamatokat az Európai Bizottság nyomon követheti.

6.2

Az uniós ipar szilárd versenyképességének megalapozásaképpen meg kell határozni a változó versenyhelyzetű és dinamikájú környezetnek megfelelő feltételeket. Ezért az EGSZB szorgalmazza, hogy az ipar mostantól formális helyet kapjon a konzultatív testületekben, különös tekintettel azokra a területekre, amelyeken kisebb vállalkozások tevékenykednek. A követelményeket nyitott és átlátható módon kell meghatározni.

6.3

A megvitatandó kérdések között szerepel a szabad és nyitott adatpolitika, a minőség, a szabványok és a tanúsítás. Hatékony nyomon követésre van szükség, mivel mind közszférabeli, mind magánszereplők nyújtanak szolgáltatásokat.

6.4

Az alaposan kidolgozott konzultációs szabályoknak köszönhetően hasznosítani lehet a kkv-k rendkívüli lehetőségeit. A Kopernikusz és a Galileo program költségvetésének jelentős részét új szolgáltatások és alkalmazások kifejlesztésére kell fordítani.

6.5

Mivel az ágazat technológiaigényes, általában magasan képzett munkaerő jellemzi. Az űrkutatás világszerte 800 000 embernek ad munkát, 25 %-uknak az USA-ban, 4 %-uknak (!) Európában. Az európai lehetőségek növelése és az előnyös szinergiák megteremtése érdekében egyre nagyobb szükség van a friss diplomásokra. Az ágazat vonzerejének növeléséhez általánossá kellene tenni a méltányos munkaszerződéseket.

6.6

A világűr megmozgatja a fiatalok fantáziáját. Az EGSZB naprakész oktatáson és szakképzésen alapuló, aktív foglalkoztatáspolitikát szorgalmaz, amelyet a műszaki felsőoktatásban is előmozdítanak, szoros kapcsolatot alakítva ki a kutatással és az innovációval. Ez elősegíti a kívánatos és megfelelő mobilitást is.

6.7

Tekintettel az intézményi piac rendkívüli jelentőségére, az űripari politika elválaszthatatlan a közbeszerzési politikától. Ezen a területen szigorú minőségi és átláthatósági elvárásokra van szükség. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az ágazat határozottan üdvözölné egy specifikus űrügyi közbeszerzési politika kidolgozását, amelyben az EU közvetlen részt vállalna, miután meghatározzák az Európai Bizottság és a tagállamok közötti hatáskörmegosztást.

6.8

Ezek az intézkedések lehetővé teszik, hogy az EU betöltse az európai űrinfrastruktúra tulajdonosaként és az űralapú szolgáltatások fogyasztójaként őt illető szerepet a közfeladatok széles skálájának teljesítése érdekében.

6.9

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a régióknak és a regionális elkötelezettségnek fontos szerepe van az űripari tevékenységek fejlesztésének támogatásában. Alábecsülik a régiók szerepét. Megfelelően el kell látni őket információkkal és a szükséges eszközökkel ahhoz, hogy profitálhassanak a világűrrel kapcsolatos szolgáltatások hatékony alkalmazásának lehetséges kedvező hatásaiból.

6.10

Nincsenek megfelelő mennyiségi jellegű piaci felmérések, ami oda vezet, hogy nincsenek megbízható adatok sem az űrkutatásnak a downstream alkalmazásokra gyakorolt végső hatásairól. Elemzések segítségével el kell mélyíteni a tudást a korábbi (upstream) és későbbi (downstream) szakaszokról.

6.11

Kétségbe vonták ugyan, de vizsgálati alapon soha nem cáfolták meg az Euroconsult azon felmérését, amely többek között azt állítja, hogy az USA-ban az upstream beruházások kétszer annyi jövedelmező downstream tevékenységet indítanak be, mint Európában (12). Az EU szempontjából szintén érdekes, a maga kategóriájában páratlan modellnek tekinthető az Egyesült Királyság űripari politikájának különféle szegmenseiből eredő gazdasági hatások frissített vizsgálata (13).

6.12

Az EGSZB szorgalmazza, hogy az Európai Bizottság, az ESA és a tagállamok közösen vizsgálják meg, illetve mérlegeljék globális összefüggésben az ágazat különféle szegmenseit. Az (új) munkahelyekről, növekedési rátákról és alkalmazásokról szóló konszolidált számadatok gondoskodhatnak arról, hogy növekedjen az ágazat jelentősége, és megmaradjon a folyamatos köztámogatás.

7.1

Az EGSZB szerint Európa konkurenseinek űripari politikájához hasonlóan az uniós űripari politika is eredményesebb lenne, ha a védelemre és biztonságra vonatkozó stratégiai kérdéseket illetően a tagállamok közötti egyre határozottabb megegyezésre támaszkodhatna, és így az uniós külpolitika tágabb perspektívájába lenne beágyazva. Ezt az összefüggést adott esetben az európai védelmi politikáról hamarosan induló vitában is figyelembe kellene venni.

7.2

Az európai űrügyben az együttműködés jóval fejlettebb, mint a védelmi politika bármely területén. A védelemmel kapcsolatos űrágazati tevékenységeket kísérleti projektként vagy közös védelmi mintaprojektként össze lehet kapcsolni az uniós védelmi politika kidolgozásával is. Az EGSZB megjegyzi, hogy egy hasonló javaslat már elég régen, 1987-ben megfogalmazódott, további lépésekhez azonban azóta sem vezetett.