6.3.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 67/71

1.1

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság által javasolt rendeletet, amely arra irányul, hogy határokon átnyúló termékkeretet határozzon meg a hosszú távú befektetések számára. Az európai hosszú távú befektetési alapok (EHTBA) bevezetése segít ösztönözni a fontos hosszú távú eszközök iránti befektetői keresletet.

1.2

Az a tény, hogy EHTBA-k csak az alternatívbefektetésialap-kezelőkre vonatkozó irányelv (ABAK-irányelv) keretében ajánlhatók, és az alapoknak legalább 70 %-át elfogadott hosszú távú projektekbe – például fizikai és szociális infrastruktúrákba és kkv-kba – kell fektetniük, várhatóan garantálja stabil befektetési termékek kialakulását.

1.3

Az EGSZB egyetért az Európai Bizottság által az EHTBA-k iránti várható keresletről és az új határokon átnyúló infrastruktúra-projektekbe történő intézményi és lakossági befektetést jelenleg akadályozó rendeleti korlátokról végzett elemzés nagy részével. A javasolt rendelet képes hozzájárulni a hosszú távú projektekbe történő befektetések ésszerű egységes piacának kialakulásához.

1.4

Az Európai Bizottságnak az a javaslata, hogy mind intézményi, mind lakossági befektetők számára elérhető zárt végű alapokat vezessenek be, vélhetően az elképzelhető legjobb megoldás, tekintettel arra, hogy valószínűleg ki fog alakulni az EHTBA-k befektetési jegyeinek vagy részvényeinek másodlagos piaca.

1.5

Mivel a javasolt rendelet úttörő jellegűnek számít az európai befektetési piacokon, végrehajtását szorosan nyomon kell követni. Az EGSZB üdvözli azt a javaslatot, hogy kísérjék figyelemmel az EHTBA-piac alakulását. Amennyiben a kezdeményezés nyomán nem alakulna ki a hosszú távú határokon átnyúló befektetések piaca, akkor újabb értékelésre, elemzésre és reformra kerülne sor a hiányosságok megoldása és az EHTBA-k vonzerejének további növelése érdekében.

2.1

2013. június 26-án az Európai Bizottság javaslatot tett közzé egy az európai hosszú távú befektetési alapokra vonatkozó rendeletre, amelyet terjedelmes hatásvizsgálat (1) is kísért. Az Európai Bizottság azt állítja, hogy egy ilyen jellegű finanszírozási eszköz létrehozásának elsődleges célja az elérhető nem banki finanszírozás bővítése olyan európai vállalkozások számára, amelyeknek hosszú távú tőkére van szükségük az alábbiakkal kapcsolatos projektjeikhez:

2.2

Az Európai Bizottság javaslatai összhangban vannak az európai gazdaság hosszú távú finanszírozásáról szóló zöld könyv (2) megközelítésével, amelyet az EGSZB 2013 júliusában támogatott (3). Amint a rendelet címe utal rá, a cél a nagyobb volumenű hosszú távú befektetés ösztönzése és megkönnyítése Európában. Az ilyen hosszú távú befektetéseket szélesebb körben elérhetővé és vonzóvá kell tenni a befektetők számára.

2.3

Európai szintű fellépésre van szükség, mivel az Európai Bizottság vizsgálata a hosszú távú befektetési eszközök rendelkezésre bocsátásával kapcsolatosan szerte az Unióban rendellenességekre, következetlenségekre és széttagoltságra világít rá. A dokumentumot kísérő hatásvizsgálat 2. melléklete részletekbe menően tárgyalja ezeket a következetlenségeket a hosszú távú alapok németországi, egyesült királyságbeli, franciaországi, írországi, hollandiai, olaszországi és luxemburgi rendszerében. Az Európai Bizottság szerint nincsen elfogadott határokon átnyúló szabványcsomag arra vonatkozóan, hogy mik azok a hosszú távú eszközök és befektetések, kik számára lehetnek megfelelőek és miként működnek.

2.4

A befektetésekre vonatkozó jelenlegi határokon átnyúló keret – az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokról (ÁÉKBV-k) szóló irányelv – likvid átruházható értékpapírok, például kötvények és részvények portfólióira vonatkozik. Az ÁÉKBV-irányelv alá nem tartozó eszközosztályok – azaz a hosszú távú reáleszközök, mint az infrastruktúra és az ingatlan – alapvető jelentőségűek a fenntartható növekedés garantálásához. A hosszú távú befektetési eszközök általában nem átruházhatóak és illikvidek, nincsen másodlagos piacuk és gyakran követelnek meg jelentős kezdeti tőkelekötést. Ezek a tényezők még a legnagyobb intézményi befektetőket is elriaszthatják.

2.5

Az Európai Bizottság a hosszú távú eszközbefektetésekkel általában összekötött kockázatok három kategóriáját határozza meg:

2.5.1

Elsősorban a fenti kockázatok miatt a hosszú távú befektetési alapok története nem tekinthető teljes mértékben sikeresnek. Nem mindig hozták a tervezett teljesítményt és a befektetőket megtévesztették a várt hozamot illetően, továbbá vannak bizonyítékok az alapok megtévesztő értékesítésére is. Az Európai Bizottság elismeri, hogy az ilyen hosszú távú befektetési alapok esetében szükség van megfelelő előzetes átvilágításra és szakszerű kezelésre. A rendelet nagy hangsúlyt fektet a megfelelő tájékoztató anyagok és a forgalmazási feltételekre vonatkozó dokumentumok összeállítására. A lakossági befektetőket megcélzó EHTBA-k lakossági befektetési csomagtermékek lesznek, és a lakossági befektetők számára történő forgalomba hozatalukhoz a lakossági befektetési csomagtermékekre vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentumra lesz szükség. A lakossági befektetők számára hangsúlyozott és egyértelmű figyelmeztetést kell adni az eszköz zárt végű természetéről, befektetési időtávjáról, valamint a korai visszaváltási jogok hiányáról.

2.6

Az Európai Bizottság becslése szerint 2020-ig Európában az infrastruktúra-projektek finanszírozására mintegy 1 500–2 000 milliárd euróra van szükség, ami bizonyítja a nagyszabású finanszírozás szükségességét. Az Európai Bizottság hatásvizsgálatának keretében végzett konzultációs folyamat az (intézményi és lakossági) befektetők ilyen EHTBA-k iránti élénk érdeklődését mutatja.

3.1

Mindennek az eredménye a hosszú távú befektetési eszközök piacának nem megfelelő fejlődése és teljesítménye az EU-n belül mindenhol. Egészen konkrétan: az alapok kisebbek, mint lehetnének; a kezelési költségek a kelletténél magasabbak és a lakossági befektetők igen korlátozott mértékben választhatnak az alapok közül a tagállamok mindegyikében. A helyzet kezeléséhez európai szintű fellépésre van szükség, az Európai Bizottság ezért a hosszú távú befektetési alapok egységes piacának a létrehozását javasolja.

3.2

Hét szakpolitikai alternatívát határoznak meg annak alapján, hogy azok mennyire képesek az operatív célkitűzések teljesítésére. Ezek az alternatívák a következők: a jelenlegi helyzet fenntartása, nem kötelező érvényű terméktípusok és kódok, néhány hosszú lejáratú eszköznek az ÁÉKBV-keretbe integrálása, az ÁÉKVB mintájára egy hosszú távú, zárt végű befektetési termék létrehozása kizárólag szakmai befektetők számára, ugyanez az eszköz a vagyonos magánszemélyek számára, valamennyi befektető (köztük a lakossági befektetők) számára nyitott új alap erősebb befektetővédelmi szabályokkal a visszavásárlás lehetősége nélkül, végül pedig ugyanez az alap visszavásárlási joggal a kezdeti kötöttségi időszakot követően.

3.3

E hét alternatíva közül a hatodik, nevezetesen a visszavásárlási jogok nélküli, az összes befektető számára nyitott új európai hosszú távú befektetési alap (EHTBA) a preferált lehetőség. Ez az alternatíva azokhoz a meglévő modellekhez hasonlítható, amelyek megvannak a lakossági befektetéseket engedélyező tagállamokban.

3.4

Az Európai Bizottság javaslata alapján az EHTBA-k az alternatívbefektetésialap-kezelőkre vonatkozó irányelv (ABAK-irányelv) keretében fognak működni, az engedélyezett zárt végű alapok új kategóriájaként. Mivel az EHTBA-k jogszabályi kerete európai parlamenti és tanácsi rendelet, az további átültetés szükségessége nélkül közvetlenül alkalmazható lesz a tagállamokban. Számos olyan aspektusa is van a rendszernek, ahol az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) biztosítja majd a szabályozástechnikai standardot.

3.5

Az EHTBA-k az olyan hosszú lejáratú eszközökbe történő befektetésekre irányulnak, amelyek megfelelnek az alap futamidejének. A struktúra átfogó képe és irányultsága a hosszú lejáratú eszközök, mint például az infrastruktúraprojektek felé mutat. Az Európai Bizottság szabályokat határoz meg arra vonatkozóan, hogy egy EHTBA portfóliója miként fektethető be. Legalább 70 %-át hosszú lejáratú eszközökbe kell fektetni, és legfeljebb 30 %-a fektethető az ÁÉKBV-irányelv által megengedett eszközökbe. A portfólió-összetételre vonatkozó 70 %-os korlátozás nem alkalmazandó az EHTBA első öt évében, az EHTBA életciklusa során pedig 12 hónapra felfüggeszthető, ha a program vélhetőleg további tőkebevonásra képes, és futamidejének vége felé közeledve akkor, ha megkezdi az eszközök értékesítését a visszaváltási politikával összhangban.

3.6

Az EHTBA-k zárt végű és meghatározott időtartamú alapok. A befektetők e meghatározott időtartam lejárta előtt nem kérhetik befektetésük visszaváltását. A meghatározott időtartam hosszát az EHTBA által megszerzendő vagy tartandó eszköz természete határozza meg. Összefüggés van tehát a megszerzendő hosszú lejáratú eszköz időtávja és az EHTBA visszaváltási időtávja között. Az ESMA-nak kell a szabályozástechnikai standardot kidolgoznia azoknak a körülményeknek a pontosításához, amelyek révén az EHTBA életciklusa összehangolható az egyes eszközök életciklusával.

3.7

A javasolt rendelet 17. cikke az EHTBA-k befektetési jegyei vagy részvényei számára másodlagos piac kialakulásával számol. Ez likviditást biztosítana azon befektetők számára, akik részben vagy egészben vissza kívánják váltani tulajdonrészüket, és eközben ez nem lenne kihatással az EHTBA-n belüli vonatkozó projektek finanszírozására.

3.8

Az EHTBA-k a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv (MiFID) értelmében befektetési terméknek minősülnek, így azokra az említett irányelv valamennyi forgalmazási, értékesítési és közzétételi követelménye vonatkozik.

3.9

Az EHTBA-k, úgy tűnik, pozitív változást jelentenek egyrészt azért, mert egy új terméktípust és „lakossági befektetői útlevelet” hoznak létre a hosszú lejáratú eszközökhöz/a zárt végű szektorhoz, másrészt pedig mint az EU tőzsdén nem jegyzett társaságainak potenciális finanszírozási forrásai. Az Európai Bizottság értékelése azt mutatja, hogy a kezelők és a befektetők érdeklődnek egy ilyen termék iránt, és érdeklődni fognak az infrastrukturális ágazatok szereplői is mint alternatív finanszírozási forrás iránt.

3.10

A javasolt rendelet úttörő jellege miatt a nyomon követésnek és az értékelésnek még nagyobb jelentősége van. Az Európai Bizottság felismerte ezt, és javasolja a növekedés vagy más tényezők nyomon követését az EHTBA-piacon egy talán négy évig tartó kezdeti időszak során. Az olyan kulcsfontosságú teljesítménymutatók, mint a létrehozott határokon átnyúló alapok száma, az EHTBA-k átlagos nagysága, a befektetők álláspontjai és a finanszírozás infrastruktúra, tulajdon, kkv-k stb. szerinti relatív aránya lehetővé fogja tenni a kezdeményezés sikerének értékelését. Amennyiben a kezdeményezés nyomán nem alakulna ki a hosszú távú határokon átnyúló befektetések piaca, akkor újabb értékelésre, elemzésre és reformra kerülne sor a hiányosságok megoldása és az EHTBA-k vonzerejének további növelése érdekében.