6.3.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 67/96

1.1

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak (EGSZB) már korábban (1) is lehetősége nyílt arra, hogy kiálljon a teljesen elektronizált közbeszerzés (2) gyors végrehajtása mellett. Most megismétli, hogy támogatja ennek a – forrásoptimalizációt lehetővé tevő – gyakorlatnak az általánossá válását.

1.2

A teljesen elektronizált közbeszerzést lehetőségnek kell tekinteni a közigazgatás modernizációjára, amely az ilyen gyakorlat által eredményezett fokozott szigor és átláthatóság következtében hatékonyabbá válik.

1.3

Ez a vállalkozások számára is előnyös, éspedig különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára, amelyek könnyebben érnek el új lehetőségeket egy nyitottabb és átláthatóbb piacon.

1.4

Az EGSZB azonban továbbra is kénytelen hangot adni aggodalmának az eddigi gyenge eredmények miatt, amelyek úgy tűnik, veszélyeztetik annak az eredeti célnak az elérését, hogy 2016-ra megtörténjen az átállás az elektronikus közbeszerzésre.

1.5

Sajnálatos, hogy gyenge az elkötelezettség a tagállamok részéről, amelyek továbbra is ellenállnak olyan gyakorlatok alkalmazásának, amelyek köztudottan kedvezőek a közigazgatási egységek és a gazdasági szereplők számára. Az Európai Bizottságnak továbbra is ösztönöznie kellene a teljesen elektronizált közbeszerzés alkalmazására, éspedig akár azáltal, hogy saját eljárásaiban alkalmazza a teljesen elektronizált közbeszerzési rendszert, akár azáltal, hogy jogszabályt alkot és terjeszti a bevált gyakorlatokat. Üdvözlendő, hogy az Európai Bizottság elérhetővé teszi saját e-közbeszerzési megoldásait azon tagállamok számára, amelyek használni kívánják azokat.

1.6

A közbeszerzési piac széttöredezett: számos megoldás és platform létezik, amelyek zömét nem úgy alakították ki, hogy átjárhatóak legyenek. A stratégiai iránymutatások hiánya, illetve az a tény, hogy a tagállamokban nincsen meg a szándék arra, hogy általános hozzáférést lehetővé tevő, közös megoldásokat alkalmazzanak, megnehezíti a hozzáférést a – nemzeti és határon túli – gazdasági szereplők számára, és következésképpen akadályozza a szabad versenyt. Az Európai Bizottság feladata, hogy betöltse jogszabályalkotó szerepét, és összehangolja a technológiai követelményeket az eddigiekben – különösen a PEPPOL projekt keretében – elvégzett és támogatott munkák alapján, amelyek egyetemes támogatásban részesültek. A harmonizáció fontos lépés egy olyan piac demokratikussá tételében, amelynek a közalapok szigorú alkalmazása érdekében átláthatónak és hozzáférhetőnek kell lennie.

1.7

Az EGSZB kiáll amellett is, hogy a kifejlesztett megoldásoknak általánosan hozzáférhetőeknek kell lenniük, felszámolva mind a nyelvi, mind pedig a fogyatékossággal élő személyek előtt álló korlátokat. Ugyanakkor fontos garantálni a költségek alacsonyan tartását a platformok kialakítása, illetve a már létező felületek átalakítása és karbantartása terén. A szabványosítás tehát alapvető jelentőséggel bír.

1.8

A közbeszerzési piachoz továbbra is nehezen férnek hozzá a kkv-k, amelyek nem elég nagyok és nem rendelkeznek elegendő emberi és pénzügyi erőforrással. Az EGSZB megismétli álláspontját, hogy a közbeszerzésről szóló európai jogszabályoknak rendelkezniük kellene a kkv-k azzal kapcsolatos támogatásáról, hogy megfelelhessenek a tőkére és a tapasztalatokra vonatkozó követelményeknek, akár ideiglenes konzorciumok vagy vállalkozási szövetségek formájában is (3).

1.9

A szóban forgó, az elektronikus számlázásnak a közbeszerzésben történő használatáról szóló irányelvre vonatkozó javaslat újabb fontos lépés a teljesen elektronizált közbeszerzésre való átállás folyamatának lezárása felé. A számlatartalom átjárhatóságot lehetővé tevő egységesítése jelentős előnyökkel jár majd. Az EGSZB ugyanakkor kiáll amellett, hogy a belőle származó előnyök ellenére az alkalmazás és az általánossá tétel tekintetében tervbe vett határidők túlságosan hosszúak. Egy olyan korban, amikor a technológiai fejlődés állandó, a szabványosítás irányában történő erőfeszítések sürgősek és kívánatosak. Hiányukban a megoldás túl késői lesz.

1.10

Üdvözlendő az a kezdeményezés, hogy az Európai Bizottság egész Európában az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből finanszírozza az elektronikus közbeszerzés infrastruktúrájának kifejlesztését, amit azonban most megkérdőjelezett a Tanács által a kezdeményezés számára előirányzott összegek drasztikus csökkentése. Az EGSZB elítéli ezt a csökkentést, amely nagy változásokat eredményez az Európai Bizottság által támogatott közérdekű projektekben, például az e-közbeszerzési infrastruktúra kifejlesztésének támogatásában és alkalmazásában.

1.11

Az EGSZB kiemeli, hogy mint minden változással járó kezdeményezés kapcsán, itt is alapvető jelentősége van a képzésnek. Dicséretes kezdeményezés annak lehetővé tétele, hogy a képzési programokat a 2014–2020 közötti strukturális alapokból finanszírozzák. Nem szabad azonban elfeledkezni az állami szektor képzéséről: alapvető, hogy új technológiai készségeket fejlesszenek ki és tájékoztatást kapjanak a digitalizált munkavégzés új módszereiről.

1.12

Az EGSZB kihasználja a lehetőséget arra, hogy felkérje a Tanácsot: szólítsa fel a tagállamokat, hogy az Európai Bizottság és a konzultatív szervek által ebben a témában kidolgozott dokumentumokban felvázolt elképzeléseket ültessék át a gyakorlatba, hogy megszilárdulhasson az elvégzett munka hatása.

2.1

A közlemény a „teljesen elektronizált közbeszerzés” megvalósulásának állapotát értékeli, rámutatva „Az e-közbeszerzésre vonatkozó stratégia” című közleményben (4) említett fellépések végrehajtásának eredményeire.

2.2

A közbeszerzés reformja, a közigazgatás digitalizálása, az adminisztratív terhek csökkentése és az átláthatóság növelése mind növekedésösztönzők, a közigazgatás modernizációja pedig az Európai Bizottság 2012. és 2013. évi növekedési jelentésében meghatározott öt prioritás egyike. Az uniós GDP 19 %-át (2011-es adat) a javakra, szolgáltatásokra és közművekre elköltött közkiadások teszik ki. Ez is illusztrálja, hogy mennyire fontos végrehajtani a közbeszerzés reformját, ami lehetővé teszi a közkiadások csökkentését, és ezáltal jelentős erőforrásokat szabadít fel növekedésserkentő beruházások céljára.

2.3

A közbeszerzés reformja és a teljesen elektronizált közbeszerzés modelljének bevezetése arra is lehetőséget nyújt, hogy beépítsük az innovációt a közigazgatás szervezeti modelljébe, növelve átláthatóságát és pontosságát, továbbá biztosítva hozzájárulását az Európa 2020 stratégiában meghatározott fenntartható növekedési célkitűzésekhez.

2.4

A kkv-k internethez való hozzáférése jelenleg általánosnak tekinthető – 2012-ben mindössze a kkv-k 4,6 %-a nem rendelkezett internet-hozzáféréssel (5). A kkv-k zöme így képes részt venni a teljesen elektronizált közbeszerzésben. Ráadásul azokban az országokban, ahol az e-közbeszerzés általános gyakorlat, a vállalatok pozitív tapasztalatokról számoltak be. Mindazonáltal kiemelt figyelmet kell fordítani az e-számlázási szolgáltatások, valamint az alacsony költségű és egyszerűen használható e-közbeszerzés előmozdítására.

2.5

Az internethasználat általánossá válása ellenére az e-közbeszerzés továbbra is embrionális szakaszban van; az Európai Bizottság 2016 közepére szeretné kötelezővé tenni azt. Az elektronikus ajánlattétel alkalmazása például folyamatosan nagyon alacsony szintű (becslések szerint körülbelül 10 %), és a tagállamok többségében fakultatív jellegű. Ez alól kivétel Portugália, ahol egy meghatározott küszöbön felül kötelező elektronikus úton benyújtani az ajánlatokat. Az e-számlázást egyesek bizonyos küszöbértékek felett már alkalmazzák, de becslések szerint a vállalatok alig 12 %-a használ elektronikus eszközöket az állami testületekkel való kapcsolataiban számlák kibocsátására vagy fogadására.

2.6

A követendő út az e-közbeszerzés szabványosítása, valamint annak elérése, hogy az e-számlázás főszabállyá váljon, ne pedig kivételessé a közbeszerzés során. További lépés a tagállamok ösztönzése arra, hogy nemzeti stratégiáikat az e-közbeszerzés és e-számlázás megvalósításának fényében alakítsák ki, illetve fontos a bevált gyakorlatok megosztása is.

3.1

Az EGSZB megismétli, hogy fontosnak tartja a közbeszerzés jogszabályi keretének felülvizsgálatát, aminek köszönhetően lehetővé válik a folyamat digitalizálása, és fokozatosan kötelező lesz az elektronikus közbeszerzés használata. Ennek ellenére megállapítja, hogy az elért eredmények hatásai elmaradtak a kívánatostól, amit az e-közbeszerzés alkalmazásának mértéke is illusztrál.

3.2

Az elektronikus közbeszerzési piac széttöredezettségét fokozta az, hogy a tagállamok egyénileg tettek lépéseket, és így különféle megoldások és platformok jöttek létre, amelyek stratégiai iránymutatások hiányában nem úgy kerültek kialakításra, hogy átjárhatóak legyenek. Az átjárhatóság pedig alapvető feltétele az általános hozzáférés lehetővé tételének. Bár helyi szinten növekedett a pályázatok résztvevőinek száma, és ez a piaci hozzáférés javulását jelenti, ugyanez nem mondható el a határokon túli pályázatokban való részvételről, amelyek kapcsán a kkv-k hozzáférését nemcsak technológiai problémák nehezítették meg, hanem gazdaságiak is – a határon túli pályázatokban való részvétel csak azon kkv-k számára lehetséges, amelyek konzorciumokba tömörülnek. Ezt a megoldást népszerűsíteni és ösztönözni lehetne és kellene nemzeti szinten.

3.3

Az EGSZB az átjárhatóság kérdését alapvetőnek tartja, és kéri, hogy tegyenek határozottabb lépéseket ennek elérése érdekében, támogatva a szabványosítással kapcsolatosan eddig elvégzett munkát és kihasználva azon országok tapasztalatait, amelyekben a rendszer fejlettségi szintje magasabb.

3.4

A teljesen elektronizált közbeszerzés fontos eszköz a nagyobb pontosság és átláthatóság biztosításához egy olyan ágazatban, amelynek – mindannyiunk érdekében – példát kell mutatnia, és a becsületesség és az integritás terén magas szintű normákat kell állítania.

3.5

A folyamat számos előnnyel járhat. Ilyen például:

3.6

A potenciális hátrányok között említhetők:

4.1

A tárgyalt irányelvre vonatkozó javaslat, amely az elektronikus számlázás közbeszerzésben történő alkalmazásáról szól, és európai szabványt vezet be az e-számlázásra, üdvözlendő lépést képvisel a teljesen elektronizált közbeszerzés megvalósítása felé egy olyan időszakban, amikor az elektronikus számlák kibocsátása és cseréje még embrionális szakaszban van. A számla információtartalmának egységesítése lehetővé teszi majd az annyira óhajtott határokon átnyúló átjárhatóságot. Az EGSZB mindazonáltal úgy tartja, hogy a tervezett határidők túlságosan hosszúak, és így nem szolgálják az e-számlázás közbeszerzésekben történő használatának gyors általánossá válását, ami pedig továbbgyűrűző hatással járna a többi piacra is.

4.2

Sajnálja még, hogy a javaslat nem igazán ambiciózus módon arra korlátozódik, hogy előírja a közigazgatási egységek számára, hogy nem utasíthatják vissza az európai szabvány szerint elkészített dokumentumokat.

4.3

A tagállamok már jelentős mértékű beruházásokat hajtottak végre az infrastruktúrák terén, ezért kívánatos az, hogy a szabványosítás sürgősen megtörténjen, hogy az eddigi beruházások megtérüljenek, és elkerüljük az olyan újabb beruházásokat, amelyek nem felelnek meg az új szabványnak.

4.4

Az Európai Bizottság felkérést fog intézni az Európai Szabványügyi Bizottsághoz (CEN) a szabványosítási munkák elvégzését illetően. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy ennek során támaszkodni kellene az eddigiekben a CEN BII (Business Interoperability Interfaces for Public procurement in Europe [Üzleti átjárhatósági interfészek az európai közbeszerzések számára]) munkaértekezlet keretében elért eredményekre és a tagállamokban működő platformok összekapcsolásához szükséges, átjárhatóságot biztosító hidakat meghatározó PEPPOL (páneurópai online közbeszerzési) projekt tapasztalatára.

4.5

A pénzügyi források hiánya által jellemzett jelenlegi helyzetben az EGSZB örömmel fogadja az Európai Bizottságnak azt a tervét, hogy a teljesen elektronizált közbeszerzéshez szükséges infrastruktúrák kifejlesztését az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből finanszírozza és támogassa (6). Tekintettel azonban arra, hogy az ismert rendelkezésre álló források összege 9,2 milliárd euróról alig egymilliárd euróra csökken, az EGSZB azt javasolja, hogy ezen szűkös források elosztása során ne feledkezzenek meg az e-közbeszerzés mechanizmusainak kifejlesztésébe való beruházásról.

4.6

Mivel a teljesen elektronizált közbeszerzés megvalósításának sikere nem kizárólag az Európai Bizottságon múlik, emlékeztetni kell a tagállamokat arra, hogy mi a szerepük ennek a gyakorlatnak a valóra váltásában. Az Európai Bizottságnak nem csupán példaként kell szolgálnia azáltal, hogy saját közbeszerzési eljárásait elektronikussá teszi, hanem törekednie kell arra is, hogy jogszabályalkotói hatáskörével élve segítse a tagállamokat ezen az úton, elterjesztve a bevált gyakorlatokat és támogatva olyan nemzeti stratégiák meghatározását, amelyek egy a részvételt semmiképpen sem akadályozó átjárhatóság és általános hozzáférés által jellemzett közbeszerzési rendszer megvalósításához vezetnek. Az Európai Bizottságnak fontos szerepe még az is, hogy elérhetővé tegye az e célból fejlesztett, nyílt forráskódú megoldásokat.

4.7

Az Európai Bizottság bejelenti, hogy tanulmány készül az e-közbeszerzés és az e-számlázás terén Európában legnagyobb sikert elérő stratégiák feltárása értekében azzal a céllal, hogy támogassa a tagállamokat saját politikáik értékelésében. A bevált gyakorlatok elterjesztése fontos és kívánatos is. Eddig már több tanulmány is készült, amelyek eredményei ismertek. Közzétett például ajánlásokat az e-TEG szakértői csoport Golden Book of e-procurement címmel (amely a csoport függetlensége ellenére hasonló eredményeket mutatott fel), illetve a PEPPOL projektről is készült végső jelentés. Minden ország egyedi sajátosságokkal rendelkezik és támogatást igényel a stratégiák kialakításában, ám ennek nem szükségképpen további tanulmányok közzétételével kell megvalósulnia. Ez nem tűnne sem hatékonynak, sem pedig szükségesnek.

4.8

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság arra irányuló szándékát, hogy támogassa az elektronikus tanúsítványok kifejlesztését és használatát a PEPPOL projekt keretében kifejlesztett virtuális céginformációs dosszié (VCD) alkalmazásával. Ez a dosszié lehetővé teszi, hogy a gazdasági szereplők bármely ajánlatkérő szervhez benyújtsák a szükséges dokumentumokat Európában, amely képes értelmezni és elfogadni azokat.

4.9

Szintén támogatandó az a szándék, hogy nemzeti szinten ellenőrizzék a közbeszerzési kiadásokat és a hozzájuk kapcsolódó teljesítménymutatókat. Példaként említhető a „Base” nevű portugál portál (7), amely lehetővé teszi a közbeszerzési kiadások ellenőrzését és különféle statisztikák készítését.

4.10

Az EGSZB üdvözli annak lehetőségét, hogy a 2014–2020 közötti strukturális alapokból finanszírozzák a vállalatoknak nyújtandó képzési programok kialakítását. Ezt a kkv-k számára is mindenképpen biztosítani kell. Ennek ellenére az állami szektor képzését sem szabadna elhanyagolni, és olyan képzési programokat kell kifejleszteni, amelyek segítik az új, digitális alapú és alacsony költségű módszerek hatékony használatát. Fontos még az infrastruktúrafinanszírozás lehetősége is, amelynek nemcsak a közigazgatásra kell hagyatkoznia, hanem a gazdasági szereplőkre is.

4.11

Amint már említettük, az átjárhatóság és az általános hozzáférés kérdése nagy jelentőségű az EGSZB számára. Az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottság közzétette azokat az alapelveket, amelyeket az e-közbeszerzés rendszereinek szem előtt kell tartaniuk. A kkv-k és a határon túli beszállítók hozzáférésével kapcsolatos aggályok mellett az EGSZB hangsúlyozza azt is, hogy mindenképpen figyelembe kell venni a nyelvi korlátokat és a fogyatékossággal élő személyek hozzáférési nehézségeit, és ennek kapcsán emlékeztet a fogyatékosság tekintetében való megkülönböztetésnek az Európai Alapjogi Charta 21. cikkében és az Európai Unió által is aláírt, a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményben is rögzített tilalmára.