6.3.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 67/58

1.1

Az EGSZB üdvözli egy egységes szanálási mechanizmus (SRM) és az ehhez kapcsolódó finanszírozási mechanizmus létrehozására irányuló javaslatokat, amelyek az egységes felügyeleti mechanizmusról (SSM), az Európai Stabilitási Mechanizmusról (ESM), valamint a bankok helyreállításáról és szanálásáról (BRRD) szóló javaslatok mellett új, fontos építőkövét jelentik a bankunió létrejöttének.

Az olyan euróövezeten belüli vagy egyéb országok számára, amelyek önkéntesen csatlakozni kívánnak, az egységes szanálási mechanizmus egy európai szintű szanálási mechanizmust kínál, amely lehetővé teszi a hatóságok számára, hogy a gazdasági stabilitás veszélyeztetése nélkül átalakítsák vagy szanálják a fizetésképtelenné vált bankokat. A kapcsolódó szanálási alap részére elegendő saját forrást kell rendelkezésre bocsátani, biztosítandó, hogy a szóban forgó folyamatot ne kormányzati forrásokból vagy az adófizetők pénzéből finanszírozzák.

1.2

A válság óta és az arra adott válaszként felmerült az a javaslat, hogy át kellene térni egy erősebb gazdasági és monetáris unióra, amely a pénzügyi szektor, a költségvetési kérdések és a gazdaságpolitika integrált keretein alapul. Egy integrált pénzügyi keret, avagy bankunió, ezért szerves részét képezi azoknak a politikai intézkedéseknek, amelyek arra irányulnak, hogy Európát visszatereljék a gazdasági fellendülés és növekedés útjára.

1.3

Az EGSZB a bankuniót kulcsfontosságú prioritásnak tekinti, mivel hozzájárulhat a vállalatok és a polgárok bizalmának szükséges helyreállításához és a gazdaság megfelelő finanszírozásához. A bankunió csökkenti a belső piac tagoltságát, és így segít az egyenlő versenyfeltételek megteremtésében az EU-n belül, ugyanakkor erősíti az európai bankrendszert és csökkenti a válság átterjedésének kockázatát.

1.4

Az EGSZB úgy véli, hogy még további munkára van szükség a bankunió különféle összetevőit (SSM, ESM, BRRD, SRM) illetően, és a javaslatok végrehajtása során tiszteletben kell tartani ezek logikai sorrendjét és belső koherenciáját. Azokra a – jelenleg felülvizsgálat alatt álló – szabályokra is fel szeretné hívni a figyelmet, amelyek a betétbiztosítási rendszer révén a kisbetétesek védelmét szolgálják.

1.5

Az egységes szanálási mechanizmusról szóló jelenlegi javaslatokat a bankok helyreállítására és szanálására vonatkozó korábbi javaslatok (BRRD) fényében kell szemlélni, valamint annak a megállapodásnak a kontextusában, amelyre nemrégiben a Tanács jutott ezen a téren, és amelyet a javaslat során már figyelembe vettek. A BRRD szabálykönyvként szolgál majd a bankok szanálásához a belső piacon, és az egységes szanálási mechanizmus ezért jelentős mértékben támaszkodik rá. Az EGSZB sürgeti, hogy a két mechanizmust a lehető legnagyobb mértékben hangolják össze, hogy ezáltal a lehető legszélesebb körben teremthessenek egyenlő versenyfeltételeket az EU-ban e téren. Az egységes szanálási mechanizmust támogatni kell egy olyan, teljes mértékben harmonizált kerettel, amely a bankok helyreállítására és szanálására irányul, és be is kell ágyazni ebbe a keretbe.

1.6

Az EGSZB üdvözli, hogy az egységes szanálási mechanizmus túlmutat a BRRD keretein, és előirányozza egy európai szintű (szanálási) testület és alap létrehozását. Így a bankok felügyelete (SSM) után most szanálásukat is ugyanazon a hatósági szinten kezelik majd, ami egy egységes és következetes megközelítést tesz lehetővé. Az EGSZB hasonlóképpen üdvözli, hogy az egységes szanálási mechanizmus uniós szinten előteremtett finanszírozást irányoz elő.

1.7

Az egységes szanálási mechanizmusban rögzített szanálási eljárásoknak minden esetben hatékonyaknak és célirányosaknak kell lenniük, és a javasolt eszközöket a megfelelő gyorsasággal kell tudni majd bevetni nemzeti és a határokon átnyúló szinten, különösen szükséghelyzetekben. Biztosítani kell, hogy a szóban forgó eszközök átfogó és hatékony egységet képezzenek a BRRD keretében előirányzott intézkedésekkel, és hogy a szabályokat szükség esetén következetesen alkalmazzák. A lehetőségek határain belül az egyszerűségre kell törekedni, és valamennyi jogi és egyéb kérdést megfelelően meg kell válaszolni.

1.8

Az egységes szanálási mechanizmusban kulcsfontosságú szerepet játszó Egységes Szanálási Testületet illetően döntő fontosságú, hogy tagjai a lehető legnagyobb mértékben függetlenek legyenek és a lehető legnagyobb szakértelemmel rendelkezzenek, és hogy a demokratikus ellenőrzés elvét gyakorolják döntéseiket illetően. A testület tagjait a legnagyobb körültekintéssel kell kiválasztani, hatásköreit pedig egyértelműen meg kell határozni és el kell határolni.

1.9

Az EGSZB üdvözli az Egységes Bankszanálási Alapot, amelynek elsődleges célja a pénzügyi stabilitás és a szanálási intézkedések hatékonyságának biztosítása, valamint a kormányzat és a bankszektor közötti függés megszüntetése. Az EGSZB szeretné minél előbb tisztázni az alap jogi alapját, és szorgalmazza, hogy már előre foglalkozzanak az egy ilyen alap létrehozásával kapcsolatos valamennyi kihívással (pl. erkölcsi kockázat) a nem kívánatos következmények elkerülése érdekében.

1.10

Bár igaz, hogy a szanálási alap csak egy későbbi szakaszban kerül majd felhasználásra, és csak specifikus célokra – a szanálási intézkedések hatékonyságának biztosítására – lehet majd használni, az EGSZB mégis fontosnak tartja, hogy gondoskodjanak arról, hogy az alap rendelkezzen a megfelelő működéséhez szükséges pénzügyi forrásokkal. Az alap célszintjének a bankok hozzájárulásain alapuló meghatározása során figyelembe kellene venni a pénzügyi szektor helyreállítását célzó, különböző területeket érintő különféle intézkedéseket. Ebben az összefüggésben az EGSZB meg szeretné ismételni a BRRD-vel kapcsolatban megfogalmazott nézetét, azaz, hogy rendszeres időközökben lehetővé kell tenni a bankok előzetes hozzájárulásaira vonatkozó feltételek felülvizsgálatát. Figyelmet kell fordítani a nemzeti és uniós rendszerek kettőségéből adódó esetleges dupla költségekre is.

2.1

Az egységes szanálási mechanizmus (SRM) és az Egységes Bankszanálási Alap  (1) létrehozására irányuló európai bizottsági javaslat részét képezi az európai gazdasági és monetáris unió kialakításának irányába tett erőfeszítéseknek, ideértve a bankunió megvalósítását is. A javaslat az EUMSZ 114. cikkén alapul, amely olyan intézkedések elfogadását teszi lehetővé, amelyek tárgya a belső piac megteremtése és működése.

2.2

Ez a bankunió, amely minden csatlakozni kívánó euróövezeti és euróövezeten kívüli országra kiterjed, egy sor lépésen keresztül valósul majd meg:

2.3

Az EGSZB emlékeztet a nemzeti betétgarancia-rendszerek (DGS) harmonizációjáról szóló 2010-es európai bizottsági javaslatokra is. A DGS célja, hogy semlegesítse a bankok fizetésképtelenné válásának következményeit a kisbetétesek számára az első 100 000 eurós betéti állományig.

2.4

Az egységes szanálási mechanizmus a következőképpen működne:

2.5

A javasolt Egységes Bankszanálási Alap az Egységes Szanálási Testület irányítása alá tartozna, és biztosítaná a finanszírozási források hozzáférhetőségét a banki szerkezetátalakítások során.

2.5.1

Az alap az egységes szanálási mechanizmusban érintett valamennyi ország számára közös lenne, és finanszírozását a részt vevő országok összes pénzügyi intézménye biztosítaná. Ezek az intézmények előzetes éves hozzájárulást fizetnének, minden szanálási intézkedéstől függetlenül.

2.5.2

Az alap elsődleges célja a pénzügyi stabilitás biztosítása, nem pedig a veszteségek viselése vagy a szanálás alá vont intézmény feltőkésítése. Ezért nem tekinthető bankmegmentési alapnak, és nem is betétbiztosítási alap vagy egy ilyen alap helyettesítője. Szerepe ehelyett az, hogy biztosítsa a szanálási intézkedések hatékonyságát.

3.1

Ahogyan 2012-ben több ízben is rámutattak, egy integrált pénzügyi keret, avagy bankunió, szerves részét képezi azoknak a politikai intézkedéseknek, amelyek arra irányulnak, hogy Európát visszatereljék a gazdasági fellendülés és növekedés útjára (4). Ehhez egyéb intézkedéseknek, például egy átfogóbb gazdasági koordinációnak is hozzá kell járulnia.

3.2

Az EGSZB korábban már hangsúlyozta a bankunió jelentőségét, és rámutatott arra, hogy hosszú távon lehetetlen fenntartani egy olyan övezetet, amely egységes pénznemmel, ugyanakkor 17 pénzügyi és adósságfinanszírozási piaccal rendelkezik, különösen mivel a válság feltárta az övezet országonkénti szegmentációját. Ezért a bankuniót nélkülözhetetlennek és kiemelten fontosnak tartjuk a kockázat kölcsönösségének, a betétesek (többek között felszámolási eljárások révén történő) védelmének, a rendszerbe vetett bizalom helyreállításának és a vállalkozások számára nyújtott hitelezés valamennyi tagállamban való újbóli beindításának szempontjából (5).

3.3

Az EGSZB hasonlóképpen korábban sürgette az Európai Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb terjessze elő az egységes szanálási mechanizmus ütemtervét és további részleteit, minden olyan egyéb fontos célkitűzéssel kapcsolatban is, amely még megvalósításra vár, például a lehetséges válsághelyzetek közös felügyeleti tervek keretében történő kezelését illetően. A bankunió így hitelesebbé válna, és közös alapot teremtene az egész egységes piac számára.

Időközben világossá vált, hogy az egységes felügyeleti mechanizmus és a CRD IV/CRR 2014-ben lép majd hatályba, míg a BRRD és az egységes szanálási mechanizmus 2015-ben. Ezért fontos, hogy a Tanács időben elfogadja az egész csomagot.

3.4

Az EGSZB kifejezésre juttatta abbéli meggyőződését is, hogy az egységes szanálási mechanizmus később további szerepeket kaphat, és segíthet a válsághelyzetek összehangolt módon történő kezelésében. A felügyeletnek és a szanálásnak azonban kéz a kézben kell haladnia, hiszen nem az a cél, hogy egy tagállam vállalja fel egy bank felszámolására vonatkozó európai döntés következményeit és a betétek kifizetésének költségeit (6).

3.5

A hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról szóló irányelv (BRRD) 2012 közepén közzétett tervezete keretet vázol fel a tagállamok banki válságainak megakadályozása, a pénzügyi stabilitás megőrzése és az államháztartások tehermentesítése érdekében.

3.6

Hatálybalépését követően a BRRD bizonyos fokú harmonizációt valósít majd meg a bankok szanálására vonatkozó nemzeti jogszabályok terén, és elősegíti a szanálási hatóságok közötti együttműködést a bankcsődöknek, különösen a határokon átnyúló bankok csődjeinek a kezelése során.

3.7

Az egységes szanálási mechanizmus ennél messzebbre megy: a BRRD-től eltérően egységes szanálási döntéseket és uniós szinten biztosított finanszírozás felhasználását teszi lehetővé a csatlakozó euróövezeti és euróövezeten kívüli országok számára.

3.8

Az EGSZB üdvözli, hogy az egységes szanálási mechanizmus keretében előirányozzák egy európai testület és alap létrehozását, amely hatékony és logikus kiegészítője a BRRD-nek és az egységes felügyeleti mechanizmusnak. A felügyeletet és a szanálást tehát ugyanazon a hatósági szinten kezelik majd.

3.9

A BRRD szabálykönyvként szolgál majd a bankok szanálásához a belső piacon, és a rendelet ezért jelentős mértékben támaszkodik rá. Mivel a rendelet a BRRD kiterjesztése, biztosítani kell a koherenciát a két szöveg között, és a következetlenségeket el kell kerülni.

3.10

Az EGSZB a belső piac megvalósításához alapvető fontosságúnak tartja, hogy a BRRD és az egységes szanálási mechanizmusról szóló rendelet között a lehető legnagyobb legyen az összhang. Ezért erőfeszítéseket kellene tenni a BRRD minél teljesebb körű harmonizációja érdekében. Az egyenlő versenyfeltételek lehető legszélesebb körű biztosítása és a szabályok következetes érvényre juttatása érdekében a BRRD átültetésének egységesnek kellene lennie a különböző tagállamokban. Az egységes szanálási mechanizmus további megvalósítása során ezért teljes mértékben figyelembe kell venni a BBRD-vel kapcsolatos tárgyalások eredményeit.

3.11

Amennyiben az egységes szanálási mechanizmusra vonatkozó javaslatok összhangban állnak a BRRD-irányelv tervezetével, emlékeztetni szeretnénk az ebben az összefüggésben az EGSZB által felvetett kérdésekre, többek között arra, hogy a bizottság további pontosításokat szorgalmazott olyan bizonyos új eszközök esetében, amelyeket még nem próbáltak ki rendszerszintű válságok idején (7). Figyelmet kell szentelni a rendelet és a hatályos jogszabályok közötti megfelelésnek is a jogbiztonság szavatolása érdekében.

4.1

Kívánatos lenne, ha gyors előrehaladást érnének el a bankunió általános keretét illetően, hogy megoldást találjanak a pénzügyi piacok jelenlegi tagoltságának problémájára, és megszüntessék az államháztartások és a bankszektor helyzete közötti függést.

4.2

Az EGSZB újfent hangsúlyozza, hogy minél előbb ki kell dolgozni egy harmonizált keretet a bankok helyreállítása és szanálása céljából. Ennek a keretnek egyértelmű, határokon átnyúló szabályokat is tartalmaznia kell az egységes piac integritásának biztosítása érdekében. Az egységes szanálási mechanizmus ennek szerves részét képezi, és a jelenlegi szövegeket is hasonlóképpen üdvözöljük.

4.3

Magának az egységes szanálási mechanizmusnak a végrehajtását támogatni kell egy olyan, a bankok helyreállítására és szanálására irányuló, teljesen harmonizált kerettel, amely az EU egészében a bankszanálások alapvető keretét képezi, és a mechanizmus végrehajtását be is kell ágyazni ebbe a keretbe.

4.4

Az egységes szanálási mechanizmusnak nemcsak a fizetésképtelenné vált bankok szanálásához kell közös keretet kínálnia a bankunióban, így hozzájárulva az egyenlő versenyfeltételek megteremtéséhez e téren, hanem egy minél egyszerűbb, hatékony és célirányos eszköznek is kell lennie, amelyet – különösen szükséghelyzetekben – a lehető leggyorsabban be lehet vetni nemzeti és határokon átnyúló szinten is.

4.5

Az Egységes Szanálási Testületet illetően különösen fontos a függetlenség, a szakértelem és a demokratikus ellenőrzés. A testületnek erős jogi alapokra kell támaszkodnia, és elszámoltathatónak kell lennie döntéseivel kapcsolatban az átláthatóság és a demokratikus ellenőrzés szavatolása érdekében, valamint az uniós intézmények jogainak védelmében. A hatásköröket egyértelműen meg kell osztani a felügyeleti hatóságokkal, és a testület összetételének körültekintő egyensúlyt kell teremtenie a nemzeti szereplők képviselői és az európai érdekelt felek között. A testületnek és tagjainak megfelelő szakértelemmel kell rendelkezniük az érintett területeken.

4.6

Az említett testület életre hívása kulcsfontosságú lépésnek tekinthető a bankunió és az egységes szanálási mechanizmus későbbi létrehozása felé. Azonban az egységes felügyeleti mechanizmus és a BRRD létrehozásának tágabb keretét sem szabad szem elől veszíteni, és aligha tanácsos elébe menni az e téren történő erőfeszítéseknek.

5.1

Az Egységes Bankszanálási Alap feladata, hogy biztosítsa a finanszírozási források hozzáférhetőségét a banki szerkezetátalakítások során. Az EGSZB megerősíti támogatását az Európai Bizottság arra irányuló erőfeszítéseivel kapcsolatban, hogy a finanszírozási rendszereket európai szinten egységesítse, ideértve az egységes szanálási mechanizmust is, ami biztosítaná, hogy valamennyi tagállami intézményre ugyanolyan hatékony szanálás-finanszírozási szabályok vonatkozzanak. A szanálás hatékony finanszírozásának egyenlő feltételek melletti biztosítása a tagállamokban minden egyes tagállam érdekét is szolgálja, csakúgy, mint az egységes pénzügyi piacét, mivel hozzájárul a stabilitáshoz és az egyenlő versenyfeltételek megteremtéshez (8). Hasonlóképpen valószínűleg figyelmet érdemel a kisbetétesek DGS általi védelme is.

5.2

Az EGSZB ezért üdvözli, hogy az egységes szanálási mechanizmust egy specifikus finanszírozási megoldás támogatja. Amennyiben a szanálás finanszírozása feltőkésítési eszközökkel történik (hogy a részvényesek és egyéb hitelezők viseljék a kezdeti veszteségeket) vagy a rendeletben előírt egyéb eszközökből valósul meg, az egységes szanálási mechanizmust ki kell egészíteni egy egységes alappal, hogy megszüntessék a kormányzatok és a bankszektor közötti jelenlegi függést.

5.3

Az EGSZB szeretné minél előbb tisztázni az alap jogi alapját, ideértve azt a kérdést is, hogy szükséges-e a Szerződések módosítása.

5.4

Amint tisztázódtak a szükséges részletek, hozzá kell látni az alap létrehozásához, ez azonban nem történhet az egységes felügyeleti mechanizmus és a BRRD kidolgozásának és megvalósításának kárára.

5.5

Egy közös rendszer bevezetése is komoly kihívásokat támaszt, ezért már a kezdetektől fogva arra kell törekedni, hogy a nem kívánatos következményeket elkerüljék vagy minimalizálják, és hogy minden felmerülő problémát előre megoldjanak. Ennek egyik példája az erkölcsi kockázat.

5.6

Még ha az alap csak egy későbbi szakaszban kerül is majd felhasználásra, konkrétan a feltőkésítési intézkedéseket követően, és ha a finanszírozást csak specifikus célokra lehet is majd felhasználni, akkor is fontos, hogy az alap kellően nagy legyen, és az összes pénzügyi intézmény kötelezően hozzájáruljon.

5.7

Az alap célszintjének meghatározásakor figyelembe kell venni a megerősített prudenciális keretet, a megelőző intézkedéseket, a helyreállítási és szanálási tervek válságelkerülő szerepét, továbbá a megemelt tőkepuffereket, az új szanálási mechanizmusokat, ideértve a feltőkésítési eszközt is, valamint a pénzügyi szektor helyreállítását célzó egyéb intézkedéseket. A fent említett intézkedések és eszközök már jelenleg is a bankcsődök valószínűségének csökkentésére irányulnak. Az EGSZB ezért megismétli a BRRD kapcsán az egységes szanálási mechanizmust illetően megfogalmazott nézetét, azaz, hogy rendszeres időközökben lehetővé kell tenni az előzetes hozzájárulásra vonatkozó feltételek felülvizsgálatát (9).

5.8

Ugyanezen okokból, továbbá a vállalatokat és polgárokat sújtó hátrányos következmények elkerülése érdekében kellő figyelmet kell fordítani arra, hogy a bankoknak potenciálisan dupla költségeik keletkezhetnek a nemzeti szanálási hatóságok és az európai szanálási hatóság kettős struktúrájából adódóan.