5.6.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 170/61

1.1

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) egyetért azzal a megállapítással, hogy a partnerségek számos előnyt kínálnak az innováció fejlesztésére, illetve az innováció kínálta lehetőségek nagyobb mértékű kiaknázására.

1.2

Az EGSZB fontosnak tartja a Horizonte 2020 pénzügyi támogatásában részesülő 10 javasolt kezdeményezés finomítását és szinergiájuk biztosítását, mivel azok az eszközök a forma és a tartalom tekintetében eltérnek a más típusú partnerségektől.

1.3

Az EGSZB kéri, hogy a kezdeményezés számára biztosítsák a hosszú távú finanszírozási kilátások biztonságát és a szabályozási keret stabilitását a kezdeményezést egyébként jellemző nagy kockázatú elemek csökkentése, valamint az EU általános célkitűzéseinek – a fenntartható fejlődésnek, a foglalkoztatásnak és új, szakképzett szakmai profiloknak – az elérése érdekében.

1.4

Az EGSZB úgy véli, hogy ezek az eszközök fontos szerepet játszhatnak a kutatási és innovációs beruházások számára biztosított alapok növelésében, amennyiben rugalmasak, egyszerűek és mentesek a bürokráciától, nyitottak és átláthatóak, továbbá fellendítő hatással rendelkeznek a kiegészítő finanszírozás terén és elősegítik a kisvállalkozások nagyobb arányú részvételét, különösen a hátrányosabb helyzetű régiókban.

1.5

Az EGSZB szerint mérhető és az innovációra irányuló célokat kell kitűzni, illetve arra kell törekedni, hogy az innováció ipari célokban és új munkahelyek formájában öltsön testet; a céloknak illeszkedniük kell egy közös közép-, illetve hosszú távú elképzelésbe egy kiegyensúlyozott és átlátható irányítási rendszer keretében, amely egyértelmű és explicit műszaki-tudományos és társadalmi-gazdasági teljesítménymutatókkal jellemezhető.

1.6

Az intézményi köz-magán társulások (PPP) tekintetében az EGSZB azt javasolja, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet a bennfentes kereskedelmet megakadályozó mechanizmusokra; érvényesítsék nagyobb mértékben a fellendítő hatást, valamint a programokban és a projektekben biztosítsanak nagyobb szerepet a kisvállalkozások minden formájának, ideértve a szociális gazdaságot is; továbbá folytassanak erőteljes kommunikációs politikát, amellyel összefüggésben az érdekeltek fóruma proaktív szerepet tölt be az összes közös vállalkozásnál.

1.7

Ami a közszektoron belüli társulásokat (P2P) illeti, az EGSZB szükségesnek tartja, hogy az európai K+F költségvetése járuljon hozzá a közösségi források kiegyensúlyozottabb elosztásához, nagyobb figyelmet fordítva a technológiai szempontból nagy intenzitású kis- és középvállalkozásokra, valamint azokra a klinikai, orvosi és technológiai újításokra, amelyek elősegítik az összes polgár jólétét, különös tekintettel a tevékeny időskorra és az idősek támogatására.

1.8

Az EGSZB proaktív kommunikációs politikát sürget a létrehozott 10 kezdeményezés alakulásával kapcsolatban, és azt javasolja, hogy rendezzenek évenkénti konferenciákat a szervezett civil társadalom minden érdekelt partnerének részvételével, melyek keretében ismertetnék az elért eredményekről és a jövőbeli stratégiákról szóló éves jelentéseket, illetve többnyelvű gyakorlati útmutatókat jelentetnének meg az uniós szintű aktív partnerségek különböző formáiban való intelligens részvételről.

1.9

Az EGSZB ennek a proaktív politikának a kidolgozását javasolja az Európai Bizottságnak, például egy gazdasági és társadalmi innovációért járó EGSZB-díj bevezetésével. Ez három fő szektorra vonatkozik: az érintett tudományos és vállalkozói körökre; az innovatív eredmények piaci felhasználóira; valamint az Unió összes polgárára a társadalom igényeinek a kielégítése céljából, különösen a foglalkoztatás és a képzés terén. Az EGSZB egy „Európai innovációs díj” létrehozását javasolja, mely az ipari, gazdasági vagy szociális területtel kapcsolatos innovatív alkalmazásokat jutalmazza, és ismertebbé teszi az európai hozzáadott értéket.

2.1

A Horizont 2020 köz-magán társulások létrehozását kezdeményezi azokban a kulcságazatokban, amelyekben a kutatás és az innováció hozzájárulhat a következőkhöz:

2.2

Megjegyzendő, hogy különféle formájú kutatási és innovációs partnerségek vannak:

2.3

Az intézményes PPP-kkel – mint az EU-nak az EK, Euratom 1605/2002. sz. rendeletének 185. cikke értelmében létrehozott szerveivel – kapcsolatos tapasztalat azt mutatta, hogy további kategóriákkal történő kiegészítésre lenne szükség, hogy nagyobb számban álljanak rendelkezésre rugalmasabb és elérhetőbb eszközök a magánpartnerek számára az EU intézményeiben alkalmazottakhoz képest.

2.4

A Horizont 2020 köz-magán társulásai (PPP-k) nyitott és átlátható módon meghatározott, független szakértők által készített értékeléseken alapuló, innovatív pénzügyi eszközöknek foghatók fel. A következők jellemzik őket:

2.5

A közös technológiai kezdeményezések a köz-magán együttműködés bevált formáit jelentik a K+F terén.

2.6

A közös technológiai kezdeményezések jórészt az európai technológiai platformok (ETP, European Technology Platforms) keretébe illeszkednek, melyekkel kapcsolatban az EGSZB már hangot adott véleményének (1), különösen pedig azokhoz kapcsolódnak, melyek számára a K+F tevékenységek támogatásához meglévő normál eszközök nem elegendők a stratégiai menetrendekben kitűzött célok eléréséhez.

2.7

Az EGSZB egyetért azzal a megállapítással, hogy a partnerségi kapcsolatok számos előnyt nyújtanak, és a mai napig kiaknázatlan lehetőségeket rejtenek magukban. Ezért kedvezően fogadta az Európai Bizottságnak az európai innovációs partnerségek létrehozására és ösztönzésére irányuló kezdeményezését az „Innovációs Unió” kiemelt kezdeményezés keretén belül.

2.8

Az EGSZB ezenkívül már hangsúlyozta „az innováció döntő jelentőségét az Európa 2020 stratégia szempontjából”, és megismétli, hogy „az innovációk nem szükségszerűen egy lineáris folyamat […] eredményei, hanem komplex folyamat során […] keletkeznek” (2) .

2.9

Jóllehet az innováció és a kutatás között szoros kapcsolat van „nem szabad az innovációt a kutatás, sem a kutatást az innováció alá besorolni. Ez az európai alapértékek kulturális elszegényedését jelentené.” (3)

2.10

Az EGSZB megismétli, hogy támogatja a társadalmi innováció előmozdítását, különösen az európai finanszírozási programok – például a strukturális alapok vagy a társadalmi változás és innováció programja – keretében, mint olyan eszközt, amely a szociális vállalkozások finanszírozási képességének további támogatására nyújt lehetőséget (4).

2.11

Az EGSZB hangsúlyozta, hogy a partnerségi kapcsolatok jelentős szerepet játszanak a K+I területén globális partnerként fellépő Európa vonzerejének növelésében.

2.12

Az EGSZB kiemelte, hogy támogatja a partnerségeknek azt a szerepét, hogy összefogják az európai és nemzeti közszféra szereplőit a P2P és a PPP (5) társulások keretében, a társadalom előtt álló legnagyobb kihívások leküzdése és az EU versenypozíciójának erősítése érdekében. Megvizsgálta a következőket:

Az elemzés nagyon pozitív elemeket hozott felszínre (6) .

2.13

Az EGSZB egyetért az Európai Bizottság által alkalmazott módszerrel, amellyel kidolgozta az innovációs beruházási csomag 10 javaslatát a nyilvános konzultációk eredményei, a hatásvizsgálat és a különböző ütemtervek alapján.

2.14

Az EGSZB 2013. október 31-én meghallgatást tartott a javasolt kezdeményezések csomagjáról, amelyen a civil társadalom számos érdekelt képviselője, különféle közös vállalkozások vezetői és az Európai Bizottság képviselői vettek részt.

3.1

Az EGSZB meggyőződéssel támogatja az Európai Bizottság kezdeményezési csomagját, és úgy véli, hogy – akár az EUMSZ 187. cikke értelmében létrejövő PPP-k, akár az EUMSZ 185. cikke értelmében megalakuló P2P-k – hatékony eszközöket jelentenek azoknak a nagyobb kihívásoknak a kezelésében, amelyek befolyásolják Európa versenyképességét, valamint fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődését.

3.2

Az EGSZB szerint fontos a Horizont 2020 pénzügyi támogatásában részesülő tíz kezdeményezés meghatározása, mivel az eszközök, a forma és a tartalom tekintetében eltérnek a más típusú partnerségektől, még ha céljaik olykor egy irányba mutatnak és/vagy részben azonosak is. Ez lehetővé teszi az ismétlődések, az átfedések és a potenciális konfliktusok elkerülését, ugyanakkor felszínre hozza a más kezdeményezésekkel való szinergiákat és komplementaritást. A tagállamok semmilyen esetben sem mentesülnek a partnerségi kezdeményezések által érintett területeken vállalt felelősségük alól.

3.3

Az EGSZB kiemeli, mennyire fontos, hogy az EU garantálja a K+I területén a költségvetési kilátások biztonságát és a szabályozási keret stabilitását, a vállalkozások pedig biztosítsák a kezdeményezéseket, az azokat egyébként jellemző nagy kockázatú elemek csökkentése érdekében. Szükségesnek tartja továbbá, hogy a pénzügyi támogatásokat kiegyensúlyozottabban osszák el a kezdeményezések között, nagyobb figyelmet fordítva a háztartási automatizálás szektorára – amely elősegít a tevékeny életvitelt – valamint a csúcstechnológiát képviselő kkv-kre.

3.4

Maguk az eszközök fontos szerepet játszanak a K+I beruházások számára biztosított alapok növelésében, amennyiben rugalmasak, egyszerűek és mentesek a bürokráciától, nyitottak és átláthatóak, továbbá ha megoldódnak az egyensúllyal és/vagy a versenyszabályok, illetve az innováció előmozdítása közötti lehetséges konfliktussal, a szellemi tulajdon védelmével, az eredmények terjesztésével és hozzáférhetőségével kapcsolatos problémák, hiszen a cél a legjobb minőségű végszolgáltatás nyújtása a polgároknak és adófizetőknek.

3.5

Az EGSZB ezzel kapcsolatban emlékeztet arra, hogy „fontos, hogy továbbra is biztosítsuk a kutatók, illetve intézményeik szerzői jogait és szellemi tulajdonát”, illetve, hogy „– elsősorban Európa és az Európán kívüli államok globális szimmetriája esetén – hasznos lehetne az olyan ésszerűen kiválasztott adatokhoz való hozzáférés, amelyek a szabadon hozzáférhető publikációk alapját képezik...” (7) .

3.6

Az EGSZB szerint mérhető célokat kell kitűzni, melyek nem csupán az ágazat ipari stratégiájához kapcsolódnak szorosan, hanem mindenekelőtt a társadalom és a fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődés problémáinak a megoldásához, elsősorban a foglalkoztatás terén; a céloknak illeszkedniük kell egy közös közép-, illetve hosszú távú elképzelésbe egy kiegyensúlyozott és átlátható irányítási rendszer keretében, amely egyértelmű és explicit műszaki-tudományos és társadalmi-gazdasági teljesítménymutatókkal jellemezhető.

3.7

Az EGSZB – pozitívan értékelve a PPP-k mint többféle finanszírozást kombináló eszközök tapasztalatait – üdvözli a radikálisan leegyszerűsített cost-funding modelleket, a modell megbízhatóságának javítása, a kedvezményezettek kiadási kimutatásaiban található szabálytalanságok csökkentése, a projektek könyvelésének egyszerűsítése, az ellenőrzéshez nem feltétlenül szükséges lépések megszüntetése érdekében, megkönnyítve és felgyorsítva ezzel az alkalmazási folyamatot.

3.8

Az EGSZB ezért szükségesnek tartja, hogy a belső piacon jelen lévő összes vállalkozás számára azonos feltételeket biztosítsanak, valamint, hogy a Horizont 2020 által a PPP-knek és a P2P-knek nyújtott finanszírozás tartsa tiszteletben az állami támogatásokra vonatkozó szabályokat a közkiadások hatékonyságának biztosítása és a piac torzításának elkerülése végett, másrészt pedig feleljen meg az összes etikai követelménynek.

3.9

Az EGSZB szerint különösen fontos, hogy PPP-k csak akkor jöhessenek létre, ha rendelkezésre állnak a feltételek a tényleges versenykörnyezet fenntartásához, és az új szereplők folyamatos belépéséhez, csakúgy mint a végfelhasználói csoportoknak a programokba és a projektekbe történő szisztematikus bevonásához.

3.10

Az EGSZB véleménye szerint el kell ismerni a szellemi tulajdonjogok jelentőségét. Különösen ösztönözni kell a szabadalmak közös használatára vonatkozó megállapodások létrejöttét a tudományos adatok megosztásának lehetősége, valamint az együttműködési és kutatási erőfeszítések növelése érdekében a specifikus technológiai ágazatokban a szabadalmi ügyek elkerülése végett (8).

3.11

Az EGSZB egy olyan „útmutató” elkészítését javasolja a végfelhasználók számára, amely felsorolja a számos közösségi innovációs eszközt, a különféle partnerségeket, közös kezdeményezéseket, kiemelt kezdeményezéseket, tudományos társulásokat, fórumokat és más a K+I terén megvalósított közösségi kezdeményezéseket. A horizontális elemek bevezetése ezenkívül erősítené a beruházásokat (lásd a nanotechnológiákat és az idősek támogatását), és lehetővé tenné az összes különböző vállalkozási forma nagyobb mértékű bevonását.

3.12

Az EGSZB elengedhetetlennek tartja – főként a kkv-k, a kisebb szervezetek és a szociális gazdaság szempontjából – a teljes mérési rendszer, a szinergiák és az érintett közösségi politikák – a K+I politikától kezdve a regionális és kohéziós politikán át az iparpolitikáig – felhasználóbarátabbá és átláthatóbbá tételét.

3.13

Az EGSZB ugyanígy fontosnak érzi a láthatóság, a nyilvánosság – ideértve a nyelvi szempontokat is – és az átláthatóság biztosítását az egész csomag és az összes kapcsolódó vagy ide kapcsolható kezdeményezés és eszköz számára egy proaktív kommunikációs politika és évenkénti konferenciák révén, mely utóbbi eseményen a szervezett civil társadalom összes érdekelt fele részt venne és ismertetnék az elért eredményekről és a jövőbeli stratégiákról szóló időközi jelentéseket.

3.14

Tekintettel a biztosított források nagyságára és a tagállamok eltérő helyzetére és igényeire, az EGSZB azt javasolja, hogy dolgozzanak ki egy olyan kommunikációs politikát, amely három különböző célközönségre irányul:

3.15

Az EGSZB úgy véli, hogy létre lehetne hozni egy, a gazdasági és társadalmi integrációra vonatkozó EGSZB-díjat annak érdekében, hogy elismerjék a különféle tudományágakban javasolt 10 partnerségnek a 28 tagállamban elért eredményeit, a közös vállalkozások alapszabályában előírt érdekelti fórum bevonásával. Az Európai Bizottságot pedig arra kéri az EGSZB, hogy indítson széles körű akciót a köz-magán társulásokra vonatkozó tájékoztatás és képzés érdekében.

4.1

Az EGSZB kedvezően fogadja annak az egyértelmű tendenciának a kialakulását, amely szerint a PPP-ket egyre nagyobb mértékben alkalmazzák a közegészségügy, a tiszta égbolt, a légtér irányítása, az elektronika és az informatika, valamint az üzemanyagcella- és hidrogéntechnológia területén. Ugyanakkor figyelmeztet arra, hogy szinergiákra van szükség a többi különböző és az EU más szakpolitikáinak keretében létrehozott partnerséggel és kezdeményezéssel.

4.2

Az innovatív gyógyszerekkel kapcsolatos kezdeményezést illetően az EGSZB azt javasolja, hogy kapjon több teret a szegényebb néprétegek számára is elérhető, tartós kezelések és ritka betegségek esetén adandó gyógyszerek fejlesztése. Az EGSZB ezenkívül azt javasolja, hogy kezeljék prioritásként az európai kutatás termékeinek az EU-n belüli forgalmazását, valamint az aktív anyagok grammonkénti ára szabályainak rögzítését, figyelembe véve a tagállamok állami költségvetéseinek és szociális rendszereinek nehézségeit.

4.3

Az üzemanyagcella- és hidrogéntechnológia (FCH 2) területén az EGSZB fontosnak tartja, hogy a célok között helyet kapjon a szén-dioxidmentes technológia fejlesztése a hidrogén előállítása számára.

4.4

A „Tiszta égbolt” kezdeményezés keretében nagyobb jelentőséget kell tulajdonítani a hat, polgároknak szánt bemutató projekt – akár időközi – eredményei hatásának, csakúgy mint az „Egységes égbolt” PPP keretében a biztonsági és a környezeti kockázatok kezelésének.

4.5

A biológiai, bio-mezőgazdasági eredetű anyagokon vagy bioanyagokon alapuló ipar fejlesztésére irányuló kezdeményezés esetében oda kell figyelni arra, hogy ezek a technológiák – az elővigyázatosság elvének megfelelően – teljes mértékben tartsák tiszteletben az élővilágot, a környezetet, illetve a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fenntarthatóságát. Az EGSZB ettől a kezdeményezéstől pozitív, konkrét és látható eredményeket vár.

4.6

A digitális technológiákra és a nanoelektronikára irányuló – egyébiránt a Horizont 2020 tematikai részeiben is már előirányzott – ECSEL kezdeményezés számára biztosított erőteljes (finanszírozási) elkötelezettséget ki kellene egészíteni a polgár/adófizető által érzékelhető konkrét előnnyel, nevezetesen a fenti technológiákhoz való felhasználóbarát és ingyenes hozzáféréssel (9).

4.7

Az EGSZB meggyőződéssel támogatja a négy P2P kezdeményezést is, és ezek közül kettő jelentőségét külön kiemeli, és kéri forrásaik növelését. E két kezdeményezés a következő:

4.8

Az EGSZB az AAL program esetében különösen javasolja, hogy vegyék figyelembe a tagállamok eltérő helyzetét, a tekintetben is, hogy mekkora súlyt kap ez a problematika a 2024-ig és a későbbiekben várható demográfiai változások függvényében: az uniós finanszírozási szintet erőteljesen emelni kellene a 7. keretprogramhoz képest, figyelembe véve a civil társadalom különböző reprezentatív csoportjainak jövőbeli véleményét, melyeket az érdekeltek egy későbbiekben létrehozandó ad hoc bizottságában fejthetnek ki.

4.9

Az EGSZB azt javasolja, hogy – a gyorsabb fejlődés, a több foglalkoztatási lehetőség és a szakképzett szakmai profilok érdekében – ezeket az intézményes partnerségeket szoros szinergiában és együttműködésben fejlesszék az iparpolitika, a Smart specialization, a kohéziós politika és a regionális innovációs stratégiák kiemelt kezdeményezéseinek keretében létező hasonló fellépésekkel.

4.10

Az európai metrológiai programban való részvételt illetően az EGSZB utal a témáról készült saját véleményére (10), és javasolja, hogy nagyobb mértékű, elsősorban pénzügyi támogatást nyújtsanak a kisvállalkozások és a felhasználói csoportok részvétele számára; ami Európa és az afrikai kontinens fejlődő országai közötti partnerséget illeti, emlékeztet EU–Afrika véleményére (11), és különösen azt javasolja, hogy ne hanyagoljuk el a kutatás tárgyát képező betegségek Európába történő visszatérését, valamint az etikai elvek teljes tiszteletben tartását a megállapodásokban.