1.1

Az EGSZB úgy ítéli meg, hogy az irányelvre vonatkozó javaslat (különösen a „sokféleségi politikával” kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség) fölösleges, mivel véleménye szerint újabb európai szintű jogalkotási rendelkezések elfogadása ezen a területen nem jár haszonnal. Az EGSZB általában véve nem lát semmiféle alapvető hozzáadott értéket az irányelvben a hatályos rendelkezésekhez képest. Éppen ellenkezőleg: attól tart, hogy az végeredményben csak növeli az adminisztratív terheket.

1.2

Az EGSZB úgy véli, hogy az átláthatóság a modern vállalatirányítás szerves részét képezi. Az európai vállalkozások bizonyították, hogy a hatályos jogszabályok értelmében megfelelően átláthatóak. Európában a szociális felelősség a vállalatok hatáskörébe tartozik, stratégiájuk részét képezi és önkéntes alapon teljesül. Az európai vállalkozások még válság idején sem csökkentették átláthatóságuk és felelősségvállalásuk szintjét.

1.3

Az EGSZB tudomásul veszi, hogy egyes érdekcsoportok, valamint a közvélemény szükségét látja a vállalati politikák átláthatóbbá tételének – különösen a szociális és környezetvédelmi információk közzététele kapcsán, illetve amikor harmadik országokban tevékenykedő vállalkozásokról – például Afrikában kitermelést végzőkről (környezetvédelmi és korrupciós kockázatok), vagy Ázsiában a textiliparban tevékenykedőkről (szociális és emberi jogi aggályok) stb. – van szó.

1.4

A javaslatnak egyetlen értéktöbbletet jelentő pont tulajdonítható, éspedig az, hogy foglalkozik a kockázatok problémájával, meghatározásukkal, kezelésükkel és a bejelentésük kötelezővé tételével. Ez várhatóan lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy jobban kezeljék kockázataikat és lehetőségeiket, és ebből következően jobban felvállalják a nem pénzügyi tevékenységükhöz kapcsolódó felelősségüket. Azonban még ebben az esetben is az érintett vállalkozásnak kell tudnia eldönteni, hogy végre kívánja-e hajtani ezt az intézkedést, vagy nem.

2.1

Az EGSZB tudatában van annak, hogy általában az átláthatóság fokozásával alapvető mértékben járulunk hozzá a belső piac megfelelő működéséhez. A vállalkozások működésével kapcsolatos információk jobb összehasonlíthatósága hatással lehet a befektetők és a részvényesek döntéshozatalának hatékonyságára.

2.2

Az EGSZB úgy véli, hogy a nem pénzügyi információk közzétételének jelenlegi módja és az ilyen információk köre megfelelő, továbbá az elérni kívánt cél tekintetében elegendő. A javaslat szerint kötelezően közzéteendő újabb adatok túlzott költségeket jelentenének, ami ellentétes az arányosság elvével. Az EGSZB ezért inkább azt szeretné, ha a javaslat kizárólag a valóban fontos, egyértelmű üzenetet hordozó információk közzétételét követelné meg, hogy a vállalkozásokat ne sújtsák fölöslegesen túlzott adminisztratív terhekkel, és hogy a javaslat ennek megfelelően az információk felhasználói (befektetők, részvényesek és munkavállalók) számára optimális értéktöbblettel járjon.

2.3

Az EGSZB szerint jobb lenne, ha a vállalkozások csak saját döntésük nyomán tennének közzé nem pénzügyi információkat. Ennek a megközelítésnek megfelelően az EGSZB javasolja az irányelvre vonatkozó javaslat 1. és 2. cikkének módosítását.

2.4

A javaslat szerint a kis- és középméretű vállalkozások mentesülnének a nem pénzügyi információk közzétételének kötelezettsége alól, ami megfelel a vállalkozókra nehezedő adminisztratív terhek csökkentésére törekvő Európai Unió hosszú távú céljainak.

2.5

Az EGSZB megítélése szerint a vizsgált javaslatban foglalt, az üzleti jelentésben közzéteendő nem pénzügyi információkról, valamint azoknak a hivatalos könyvvizsgáló általi ellenőrzéséről szóló rendelkezések egyszerre bonyolultak és nehezen érthetőek. Ezért ezekkel kapcsolatban hasznos lenne kiegészítésként egy gyakorlati útmutató kidolgozása. Az európai jogszabályok értelmében a hivatalos könyvvizsgálónak nyilatkoznia kell az üzleti jelentés és a pénzügyi beszámoló közötti koherenciáról, mindamellett, hogy a hatályos rendelkezések értelmében az üzleti jelentésnek tartalmaznia kell a pénzügyi beszámolót, a hivatalos könyvvizsgálói jelentést és esetleg más dokumentumokat is. A nem pénzügyi információk ellenőrzése mindazonáltal rendkívül problematikusnak és költségesnek bizonyulhat. Pontosan meg kell határozni az üzleti jelentésben kötelezően közzéteendő dokumentumok szerkezetét, nem tévesztve szem elől azt sem, hogy a jelentés felhasználóit nem szabad irreleváns információkkal terhelni. Az EGSZB támogatni fogja a nem pénzügyi információk közzétételét olyan dokumentumokban, amelyekkel kapcsolatban nincs szükség jogi ellenőrzésre.

3.1

Az EGSZB véleménye szerint a „sokszínűséggel kapcsolatos politika” kötelező közzététele fölösleges adminisztratív terhet jelent, amely igazolhatatlan, és amelynek pozitív hatását lehetetlen bizonyítani. Az EGSZB szerint magánvállalkozásokat arra kötelezni, hogy „sokszínűséggel kapcsolatos politikát” alakítsanak ki, illetve hogy vállalati „sokszínűséggel kapcsolatos politikát” tegyenek közzé, vagy pedig indokolják meg, hogy a vállalkozás miért nem alakított ki ilyen politikát, a vállalkozás szabadságának és a cégtulajdonosok döntési szabadságának indokolatlan korlátozását jelenti. Az EGSZB ezt a fajta beavatkozást mint olyat határozottan visszautasítja. Az egy adott vállalkozásról szóló információk közzététele továbbra is teljes mértékben az érintett vállalkozás saját döntésén kell, hogy alapuljon, attól függően, hogy a közzététel versenyelőnyt jelent-e a vállalkozás számára vagy sem. Az EGSZB ugyancsak ellenzi az összes olyan intézkedést, amely a „sokszínűséggel” kapcsolatos politikára vonatkozó részletes információk közzétételére irányul, mégpedig több okból.

3.2

Először is fontos hangsúlyozni, hogy egy cég szerveinek összetételével kapcsolatos „sokszínűségi politika” közzététele – szemben azzal, amit az indokolás tévesen állít – nincs befolyással sem a cég irányítására, sem annak teljesítményére. Az EGSZB szerint a cég tulajdonosának/tulajdonosainak, illetve részvényeseinek kellene eldönteniük, hogy ki vezesse a céget, milyenek legyenek a cég ellenőrzési mechanizmusai, és hogy milyen szerepet játsszanak ezekben a folyamatokban a felügyelőbizottsági és igazgatótanácsi tagok. Egy cég működése mindenekelőtt azon a felelősségen múlik, amelyet a tulajdonos vagy a részvényes személy szerint vállal, amibe beletartozik az az általuk vállalt kockázat is, hogy a rossz vállalati döntések következtében veszteségeket kell elszenvedniük. Ha mesterségesen beavatkozunk a felügyelőbizottsági és igazgatótanácsi tagok összetételébe, azzal csak megzavarunk jelenleg jól működő dolgokat.

3.3

Az Európai Bizottságnak semmi esetre sem lenne szabad beavatkoznia a döntéshozatali folyamatokba, például ami az igazgatótanácsi tagok számát, végzettségét, korát vagy nemét illeti. Az Európai Bizottság előttünk fekvő elemzéséből nem világlik ki, hogy közvetlen összefüggés lenne a kor, a nem, ill. egyéb ilyen megfontolások és egy vállalkozás teljesítménye között. De ha még kimutatható is lenne ilyen összefüggés, az sem igazolna semmiféle tekintélyelvű beavatkozást egy cég igazgatótanácsi, illetve felügyelőbizottsági tagságának összetételébe.

1)

a szubszidiaritás elvének megfelelően előnyben részesíti, hogy az újabban megkövetelt nem pénzügyi információk közzététele maguknak a vállalkozásoknak a szabad döntésén vagy pedig a tájékoztatási követelményeket meghatározó tagállami szabályozáson alapuljon;

2)

ajánlja, hogy az irányelvjavaslatból töröljék az 1. cikk (2) bekezdésében foglalt, a „sokszínűséggel kapcsolatos politikára” vonatkozó rendelkezéseket; ha ennek a követelésnek az érvényesítése lehetetlennek bizonyulna, a sokszínűséggel kapcsolatos politikára vonatkozó információk közzétételét, beleértve annak indokolását, hogy a cég miért nem dolgozott ki ilyen politikát, bízzák magának a cégnek a szabad döntésére, vagy tegyék tagállami szabályozás tárgyává.

Mellette

:

37

Ellene

:

96

Tartózkodott

:

2