12.11.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 327/90

1.1

Az EGSZB üdvözli ezt a Lisszaboni Szerződéssel való összhang megteremtését szolgáló javaslatot, ahogyan ezt már a CESE 357/2011. sz. véleményében (1) és azt követő véleményeiben is következetesen megtette.

1.2

Az EGSZB elengedhetetlennek tartja a kereskedelmi szabályok teljes körű korszerűsítését és általában véve annak elérését valamennyi érintett bevonásával, hogy e szabályok átláthatóbbá váljanak és mindeközben a közös agrárpolitika céljaival is összhangba kerüljenek, ezzel is elősegítve az uniós értékek világszerte történő érvényesítését.

1.3

Az EGSZB hatékony védekezési eszközöket tart szükségesnek az olyan visszaélésekkel szemben, amikor a szabadkereskedelmi megállapodások örve alatt alacsonyabb minőségű, olcsóbb és könnyebben előállítható élelmiszeripari termékeket juttatnak be az uniós piacra.

1.4

Az EGSZB határozottan ajánlja, hogy bármilyen, a jövőben elfogadandó kereskedelmi szabályrendszer akadályozza meg az uniós piaci verseny olyan torzításait, amelyek a harmadik országok által alkalmazott, kevésbé szigorú környezetvédelmi, élelmiszer-biztonsági, állatjólléti vagy szociális normákból adódhatnak. Ennek biztosítására további, kompenzációs elemeket lehetne hozzáadni a behozatali vámokhoz.

1.5

Az EGSZB a behozatali engedélyek, visszatérítési igazolások, az aktív feldolgozásról szóló igazolások, valamint különösen a kontingenselosztás rendszerének felülvizsgálatát kéri annak érdekében, hogy elég tér maradjon a kis és közepes termelők számára.

1.6

Az EGSZB az engedélyek, kontingensek és bizonylatok kezelésére a vámrendszerbe integrált elektronikus közbeszerzési eszközök bevezetését tartja szükségesnek. Egy ilyen rendszernek képesnek kellene lennie arra, hogy valós időben kövesse a piaci helyzetet, és azonnal reagáljon a küszöbmennyiségek, illetve küszöbárak elérése esetén.

1.7

Az EGSZB azt kéri, hogy az export-visszatérítési rendszert tartsuk készenléti állapotban, figyelembe véve, hogy jelenleg előreláthatatlan, mikor lesz újra szükség erre a biztonsági hálóra.

1.8

Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy erősítse meg a mezőgazdaság nemzetközi vonatkozásaival foglalkozó tanácsadó csoport szerepét, hogy az közvetlen visszajelzést gyűjthessen a gazdálkodóktól, feldolgozóktól, fogyasztóktól, kereskedőktől stb (2).

2.1

A javasolt rendelet célja, hogy az ovalbuminra és a lactalbuminra vonatkozóan a 614/2009/EK tanácsi rendeletben meghatározott közös kereskedelmi rendszert és a feldolgozott mezőgazdasági termékekre/az I. mellékletben nem szereplő árukra vonatkozóan az 1216/2009/EK tanácsi rendeletben megállapított jelenlegi kereskedelmi szabályokat összehangolja a Lisszaboni Szerződéssel, továbbá hogy az ésszerűsítés, összehangolás és egyszerűsítés érdekében vonja össze őket, az alábbi célokból:

3.1

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy egyszerűsítsék, ésszerűsítsék és harmonizálják a feldolgozott mezőgazdasági termékek kereskedelmére vonatkozó szabályozást, és különösen azt a tényt, hogy mindkét (a mezőgazdasági piacok közös szervezéséről és a feldolgozott mezőgazdasági termékekre vonatkozó kereskedelmi megállapodásokról szóló) rendeletet párhuzamosan összehangolják a Lisszaboni Szerződéssel, mivel mindkettő hasonló rendelkezéseket tartalmaz a mezőgazdasági és mezőgazdasági feldolgozó-ipari termékek behozatali és kiviteli rendszerére vonatkozóan (mint például: csökkentett behozatali vámok, kiegészítő behozatali vámok, behozatali vámkontingensek, export-visszatérítések, kiviteli engedélyek/visszatérítési igazolások).

3.2

Az EGSZB ugyanakkor úgy gondolja, hogy a jogszabály egyszerűsítése, ésszerűsítése és harmonizációja kiváló alkalmat jelentene arra, hogy általában véve korszerűsítsük és átláthatóbbá tegyük a kereskedelmi szabályokat, valamennyi érdekelt bevonásával, annak érdekében, hogy az egész világon terjesszük az uniós értékeket.

3.3

Az EGSZB értékeli, hogy a javasolt rendelet a jelenlegi rendelkezések számottevő változtatások nélküli „lisszabonosítása”, ugyanakkor felhív a kereskedelempolitikák alapos felülvizsgálatára, hogy azok az Európai Unió működéséről szóló szerződés 39. cikkében foglaltaknak megfelelően összhangba kerüljenek a közös agrárpolitika célkitűzéseivel.

3.4

Az EGSZB számos alkalommal fejezte ki támogatását a szabadkereskedelmi megállapodásokat és a preferenciális kereskedelmi megállapodásokat illetően, és hangsúlyozta a WTO-tárgyalások jelentőségét. Kiemeli azonban, hogy az EU-nak – legnagyobb globális élelmiszerimportőrként – alapvető szerepet kell játszania saját legmagasabb szintű normáinak ösztönzésében az élelmiszerbiztonság és -minőség, az állatjólét, a környezetvédelem és a társadalmi értékek terén.

3.5

Az EGSZB megjegyzi, hogy a behozatali vámok – és különösen azok mezőgazdasági alkotóeleme – kiegészítendők további élelmiszer-biztonsági, állatjóléti, környezetvédelmi és társadalmi értékekkel összefüggő elemekkel, amelyek eszközként lennének felhasználhatók az EU élelmiszer-termelési értékeinek harmadik országokban való terjesztésére. Ezeket az elemeket csak akkor szabadna korlátozni, ha az EU-ba exportáló partner tiszteletben tartja a fenti értékeket. Társadalmi értékrendünk megosztásának e módja hosszú távon fokozni fogja a világszintű élelmiszer-termelési rendszerek tartósságát és fenntarthatóságát.

3.6

Az EGSZB hatékony védekezési eszközöket tart szükségesnek az olyan visszaélésekkel szemben, amikor a szabadkereskedelmi megállapodások örve alatt alacsonyabb minőségű, olcsóbb és könnyebben előállítható élelmiszeripari termékeket juttatnak be az uniós piacra.

3.7

Arra kérjük az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja felül a behozatali engedélyek, visszatérítési igazolások, az aktív feldolgozásról szóló igazolások, valamint különösen a kontingenselosztás rendszerét annak érdekében, hogy elég tér maradjon a kis és közepes termelők számára, és hogy elkerüljük azt, hogy néhány szereplő uralja a piacot.

3.8

Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy az engedélyek, kontingensek és bizonylatok kezelésére vezessen be a vámrendszerbe integrált elektronikus közbeszerzési eszközöket. Ez jelentősen csökkentené a tranzakciós költségeket, valamint a papíralapú dokumentumok kezeléséhez kötődő kockázatokat.

3.9

Egy ilyen rendszernek képesnek kellene lennie arra, hogy valós időben kövesse a piaci helyzetet, és azonnal reagáljon a küszöbmennyiségek, illetve küszöbárak elérése esetén.

3.10

Az EGSZB úgy véli, hogy az export-visszatérítéseknek – bár jelenleg nem alkalmazzák őket – biztonsági hálóként igen jelentős szerepük van a piac egyensúlyhiánya esetén. Ugyanakkor nagyon fontos készenléti állapotban tartani a rendszert, nem tévesztve szem elől azt sem, hogy jelenleg nem láthatjuk előre, mikor lesz ismét szükség erre a biztonsági hálóra.

3.11

Létfontosságú, hogy az Európai Bizottság megerősítse a mezőgazdaság nemzetközi vonatkozásaival foglalkozó tanácsadó csoport szerepét, hogy az közvetlen visszajelzést gyűjthessen a gazdálkodóktól, feldolgozóktól, fogyasztóktól, kereskedőktől stb (3).