19.9.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 271/86

1.1

Az EGSZB kedvezően fogadja a rendeletjavaslatban előirányzott rendelkezéseket. A piacfelügyeletre, valamint a termékek ellenőrzésére vonatkozó jelenlegi rendelkezések számos, különféle tartalmú dokumentumban találhatók, ami indokolatlanul bonyolulttá teszi a felügyeleti hatóságok és a gyártók, továbbá a fogyasztói szövetkezetek és a munkavállalói szervezetek feladatát. Az EGSZB elégedetten nyugtázza, hogy a korábbi vertikális rendelkezéseket hatályon kívül helyezik, és egy horizontális, egységes és megszilárdított rendeletben fogják össze őket.

1.2

Az EGSZB egyetértését fejezi ki a jogalappal kapcsolatban, de szükségesnek tartja az EUMSZ 12. cikkére való hivatkozást is, amely kimondja, hogy a fogyasztóvédelem több területet átfogó politika, melyet „figyelembe kell venni az egyéb uniós politikák és tevékenységek meghatározásakor és végrehajtásakor”.

1.3

A javasolt eszköz: rendelet. Az EGSZB véleménye szerint ez a legmegfelelőbb forma a tagállamok közötti, illetve az egyes tagállamok és az EU közötti együttműködés és kereskedelem megkönnyítésére. Úgy véli, hogy az Európai Bizottság által javasolt jogszabálycsomag megfelel a Szerződések által előírt arányossági és szubszidiaritási követelményeknek. A tagállamok teljes mértékben felelősek maradnak nemzeti piacaik felügyeletéért és az Unió külső határain végzett ellenőrzésekért, és biztosítaniuk kell ennek a finanszírozását.

1.4

Az EGSZB egyetért az Európai Bizottság azon megállapításával, hogy az Unióban forgalmazott termékeknek meg kell felelniük az olyan közérdekek magas szintű védelmére vonatkozó követelményeknek, mint általában az egészség és a biztonság, a munkahelyi egészség és biztonság, a fogyasztók védelme és a környezetvédelem, valamint a közbiztonság.

1.5

Az EGSZB úgy véli, hogy a gyártási titkok vagy az üzleti titkok tiszteletben tartása nem akadályozhatja a riasztások kiadását azokban az esetekben, amikor az érintett termék egyik összetevője hatással lehet a felhasználók egészségére vagy biztonságára. A felügyeleti és ellenőrzési szerveknek tehát továbbra is tiszteletben kell tartaniuk a RAPEX rendszer fennálló gyakorlatát, amelynek értelmében a magánérdekekkel szemben a közérdeket kell előnyben részesíteni.

1.6

A felügyeleti és vámügyi szervek tagjainak és alkalmazottainak biztosítékot kell adniuk tisztességességükre és függetlenségükre vonatkozóan, és biztosítani kell védelmüket a feladataik gyakorlásával összefüggésben esetlegesen rájuk nehezedő nyomással vagy korrupciós kísérletekkel szemben. Azokat a személyeket, akik egy termékkel kapcsolatban hiányosságokat vagy kockázatokat jeleznek, főképpen a büntetőeljárásokkal szemben védelemben kell részesíteni; személyazonosságukat bizalmasan kell kezelni.

1.7

Az EGSZB kéri, hogy a rendeletre vonatkozó javaslatot egészítsék ki egy páneurópai baleseti adatbázis létrehozásának jogalapjával, amely adatbázist az uniós piacfelügyeleti információcsere-rendszer harmadik pillérjének kellene tekinteni a RAPEX és az ICSMCS mellett.

1.8

Végezetül az EGSZB határozott kívánsága, hogy szerepeljen azoknak az időszakos jelentéseknek a címzettjei között, amelyeket ötévente készít az Európai Bizottság a rendelet végrehajtása nyomon követésének biztosítása céljával.

2.1

A termékbiztonságra és a belső piaci szabályok harmonizálására vonatkozó legjobb jogszabályok sem nyújthatnak teljes biztonsági garanciát egyrészt a fogyasztóknak a fogyasztási cikkek, másrészt a munkavállalóknak a szakmai használatra szánt termékek tekintetében.

2.2

Amint több közelmúltbeli botrány mutatja, a profitnövelés vagy a termelési költségek csökkentése céljából történő csalások ma sem mennek ritkaságszámba Európában; ezenkívül az importált termékek nem mindig felelnek meg az európai szabványoknak, és tisztességtelen versenyt jelenthetnek az európai eredetű termékek számára.

2.3

A piacfelügyelet és a termékmegfelelőségi ellenőrzés nélkülözhetetlen, és az egyes tagállamok területén működő képzett szolgálatokat és személyzetet (vám, technikai szolgálatok, felügyeletek stb.) igényel.

2.4

Az általános termékbiztonságról szóló 2001/95/EK irányelv, amelynek átültetését 2004-re be kellett fejezni, és a 2010-ben hatályba lépett, az akkreditálásról és a piacfelügyeletről szóló 765/2008/EK rendelet, valamint az ágazati harmonizációra irányuló irányelvek és határozatok nyilvánvaló előrelépéseket tettek lehetővé. A piacfelügyeleti rendelkezéseket azonban több jogi eszköz tartalmazza, és gyakran átfedésben vannak egymással, ami zavart okozhat a tulajdonképpeni felügyeleti szabályokkal és a piaci szereplők kötelezettségeivel kapcsolatban, bonyolultabbá téve e szereplők, illetve a nemzeti jogalkotók és tisztviselők feladatait.

2.5

Az Európai Bizottság egyszerűsíteni kívánja a piacfelügyeleti szabályozási keretet oly módon, hogy az összes idetartozó rendelkezést egyetlen, valamennyi ágazatban horizontálisan alkalmazandó jogi eszközben egyesíti. A termékek piacának felügyeletére vonatkozó új rendeletet egy, a piacfelügyeletre vonatkozó többéves, a 2013–2015-ös időszakra kiterjedő cselekvési terv egészítené ki

2.6

Az európai fogyasztóvédelmi menetrend és az egységes piaci intézkedéscsomag (I és II) jelentős lépéséről lenne szó, ami az új jogalkotási keret követelményeinek is megfelel.

2.7

Minden országban azonos módszerekkel meg kell állapítani, hogy a piacra kerülő termékek – beleértve a harmadik országokból származókat is – biztonságosak-e, és hogy forgalomba hozhatók-e az egységes piacon, vagy – abban az esetben, ha veszélyesek vagy nem felelnek meg a normáknak –, vissza kell vonni és be kell tiltani őket.

2.8

Csakhogy a piacfelügyelet és a termékmegfelelőségi ellenőrzés nem elég hatékony, és számos, a normáknak nem megfelelő termék is jelen van a piacon, mindenekelőtt azért, mert a nemzeti felügyeleti hatóságok munkája nincs összehangolva, és a kicserélt információk nem megfelelő minőségűek, és nem elég megbízhatóak.

2.9

Az EU-nak tehát fel kell lépnie, hogy garantálja az intézkedések jobb összehangolását, és hatékonnyá tegye a piac határokon átnyúló felügyeletét a polgárok védelme érdekében. Az Európai Bizottság szerint ez a fellépési jog az EUMSZ 114. cikkének (az egységes piac jó működése), 168. cikke (1) bekezdésének (egészségvédelem) és 169. cikke (1) bekezdésének (fogyasztóvédelem) rendelkezésein alapul. Ezenkívül egyszerűsíteni kellene az alkalmazandó jogi keretet, felszámolva a nem egyértelmű megfogalmazásokat.

2.10

Szükség van a RAPEX eljárás egyszerűsítésére, a termékbiztonságra vonatkozó, a 2001/95/EK irányelv helyébe lépő rendelet kidolgozására és egy, a felügyeletről szóló új rendelet elfogadására, amely a jelenleg több, különféle szintű dokumentumban szétszórtan megtalálható rendelkezések helyébe lépne.

2.11

A felügyeleti és ellenőrzési intézkedések összehangolását és hatékonyságát nemcsak a jogszabályok ellenőrzésére vonatkozó szokásos eljárással javítanák, hanem a fogyasztói megítélésre vonatkozó Eurobarométer-felmérésekkel, a GRAS-RAPEX és ICMS információs rendszerekkel, valamint a szakértői nyomon követést lehetővé tevő mutatók kidolgozásával. Az államok általi bejelentési eljárásokat racionalizálják, az összes termék bejelentését egyetlen rendszer végzi.

2.12

A határellenőrzést megerősítik, és minden olyan termék forgalmazását, amely kockázatot jelenthet, fel kell függeszteni mindaddig, amíg a felügyelő hatóság nem állapítja meg pontosabban a tényleges kockázatot.

2.13

A kockázatot jelentő termékekkel kapcsolatos RAPEX bejelentési rendszert tökéletesíteni fogják a bejelentési határidők, valamint a bejelentett termék kockázataira vonatkozó információk helyessége szempontjából.

2.14

Az Európai Bizottság megfelelő, azonnal alkalmazandó korlátozó intézkedéseket hozhat a veszélyes termékekkel kapcsolatban, amennyiben a szokásos szükségintézkedések nem bizonyulnak elégségesnek vagy megfelelőnek.

2.15

Az egységes piaci intézkedéscsomag többéves cselekvési tervet irányoz elő a piacfelügyeletre. Ez a terv olyan területeket érintene, ahol az Európai Bizottság által biztosított koordináció valódi hozzáadott értéket és jelentős előrelépéseket jelenthetne.

2.16

A többéves cselekvési terv, amely a legfontosabb uniós szintű fellépési eszköz, ösztönzi a fokozott kommunikációt és együttműködést. Az informatikai eszközök könnyű hozzáférést biztosítanak a rendszerben tárolt felmérésekből és tanulmányokból származó, a bevált gyakorlatokra vonatkozó információkhoz. A szükségletek feltérképezése mellett olyan eszközöket nyújtanak majd ebben a keretben, amelyek lehetővé teszik a képzést, a technikai segítséget és a tanácsadást.

2.17

Az Európai Bizottság közös megközelítést dolgoz ki a dokumentum- és technikai ellenőrzésekre, valamint a laboratóriumi vizsgálatokra vonatkozóan. A közös fellépések és programok fokozott összehangolása javítani fogja a felügyelet hatékonyságát.

2.18

Az erőforrások egyesítése szinergiát biztosít, és lehetővé teszi az átfedések elkerülését. A nemzeti hatóságok munkája során összegyűjtött adatokat az Európai Bizottság által kezelt ICMS adatbázisban fogják tárolni. Az adatbázis teljes potenciáljának kihasználásához szükséges eszközöket és képzéseket szintén az Európai Bizottság biztosítja.

2.19

Valamennyi érintett felet rendszeresen, rugalmas módon tájékoztatni kell, és ki kell kérni véleményüket.

2.20

A 765/2008/EK rendelet értelmében kidolgozott európai bizottsági jelentés lehetővé teszi az intézmények és az érintett felek tájékoztatását, valamint az uniós finanszírozásban részesülő akkreditációs, piacfelügyeleti és –ellenőrzési tevékenységek értékelését.

2.21

A belépő termékekre vonatkozóan meg kellene erősíteni az EU és az Európai Gazdasági Térség külső határain működő vámhatóságok és ellenőrző szervek eszközeit és hatásköreit, amihez további erőforrásokat kell biztosítani, többek között a képzés és a technikai eszközök tekintetében.

3.1

Az EGSZB üdvözli az arra irányuló kezdeményezést, hogy meg kívánják erősíteni a forgalomba hozott termékek biztonságának felügyeletét és ellenőrzését, függetlenül attól, hogy azok az EU-ból, EGT-országból vagy harmadik országból származnak. Ez az intézkedés, amely garantálja a jobb termékbiztonságot, az egységes piaci intézkedéscsomag kulcsfontosságú eleme és összhangban van az új megközelítéssel.

3.2

Az EGSZB megjegyzi azonban, hogy a gazdasági és társadalmi szereplőkkel kapcsolatos tájékoztatási és konzultációs eljárások továbbra sem egyértelműek. Rugalmas és megfelelő keretet lehetne meghatározni különböző szinteken, anélkül, hogy még nehézkesebbé és merevebbé tennénk a bürokratikus eljárásokat.

3.2.1

Az érintett vállalkozások sokat várnak a jogi és technikai tájékoztatástól, amely lehetővé tenné számukra, hogy birtokában legyenek a termékek előállításába vagy forgalmazásába történő beruházásokkal kapcsolatos döntésekhez elengedhetetlen jogbiztonságnak. Biztosítani kell számukra a különböző felügyeleti és ellenőrzési szervek által összegyűjtött információkat azon termékek esetében, amelyeket ellenőrzésre vagy a megfelelősség értékelésére nyújtanak be.

3.2.2

A fogyasztók és a munkavállalók joggal szeretnének megbizonyosodni arról, hogy a piacon található termékek, melyeket munkájuk során vagy saját fogyasztásra használnak, biztonságosak. Jogukban áll tudni, hogy e célból milyen intézkedéseket hoztak nemzeti, európai vagy ágazati szinten, biztosítandó, hogy egészségük és biztonságuk ne kerüljön veszélybe.

3.2.3

Az EGSZB-nek meggyőződése, hogy a termékek biztonságosságába vetett bizalom elengedhetetlen az egységes piac megfelelő működéséhez és az áruk szabad mozgásához, ami kedvezően hat a növekedésre és a foglalkoztatásra.

3.3

Megítélése szerint a felügyelet és az ellenőrzés – különösen az Unió külső határainál – elsősorban a tagállamok feladata, az EU pedig biztosítja a hatékony közös fellépéshez, valamint a termékek szabványosításához elengedhetetlen koordinációt és intézkedéseket. A felügyelet és az ellenőrzés hatással van a vállalkozásokra, és komoly költségeket jelent mind a tagállamok, mind pedig a gazdasági szereplők számára a megfeleltetés terén (szabványosítás, CE-jelölés). Az EGSZB arra kéri a tagállamokat és az Európai Bizottságot, hogy tevékenységeik során kellően vegyék figyelembe a vállalkozásokra, és különösen a kkv-kra nehezedő adminisztratív terheket, hogy ne nehezítsék tovább gazdasági helyzetüket egy olyan időszakban, amelyet válság és magas munkanélküliség jellemez.

3.4

A rendelettervezetben említett nem élelmiszer jellegű termékek szabad mozgása nem szenvedhet kárt a szabályozási keretnek, illetve az eszközök és az ellenőrzések számának és minőségének gyengeségei vagy elégtelenségei miatt. Ezért fontos, hogy a tagállamok és az Európai Bizottság elegendő forrást biztosítsanak a felügyeleti és ellenőrzési intézkedések végrehajtására, hogy azok maradéktalanul érvényesüljenek. Bár elismeri, hogy jelenleg korlátozásokat vezettek be a költségvetések tekintetében, az EGSZB mégis úgy véli, hogy a kockán forgó közérdek miatt minden erőfeszítést meg kell tenni a fogyasztók egészségének és biztonságának, valamint a környezet védelmének biztosítása érdekében a hibás vagy veszélyes termékekkel szemben. A belső piac megfelelő működése elengedhetetlen a gazdasági fellendüléshez és a munkahelyteremtéshez.

3.4.1

Ezzel kapcsolatban az EGSZB úgy véli, hogy a piacfelügyelet és ellenőrzés jelenlegi rendszere súlyos hiányosságokat, illetve elégtelenségeket mutat. Az illetékes nemzeti szervek, az Európai Bizottság és az érdekelt felek közötti együttműködést meg kell erősíteni. A rendszeres konzultációk megszervezése elengedhetetlennek bizonyul. Lehetővé kell tenni a fogyasztói szervezetek vagy a munkavállalók számára, hogy bizonyos termékekre figyelmeztethessenek, és ehhez immunitást kell biztosítani számukra. Az illetékes szerveknek, felügyeleti hatóságoknak, műszaki tanúsító szerveknek, vámhatóságoknak és a csalások megelőzésért felelős hatóságoknak együtt kell működniük és meg kell osztaniuk az összegyűjtött információkat az átfedések és a rendelkezésre álló erőforrások pazarlásának elkerülése, illetve az elvégzett ellenőrzések hatékonyságának folyamatos javítása érdekében.

3.5

A gyors információcserére szolgáló közösségi rendszer (RAPEX) hatékonysága teljes mértékben az értesítések beküldésének gyorsaságától és a kétes termékekre vonatkozó műszaki információk relevanciájától függ. A RAPEX irányítására vonatkozó iránymutatásokat folyamatosan frissíteni kell, és azoknak kellően világosaknak kell lenniük ahhoz, hogy ne legyenek kétségek a tájékoztatási követelmények jellegével és körével kapcsolatban; ezen iránymutatások keretében meg kell határozni a komoly kockázatok beazonosítását lehetővé tevő kritériumokat, és egyértelművé kell tenni az ezt követő intézkedéseket, az ideiglenes felfüggesztéstől kezdve a műszaki változtatások követelményén át egészen a teljes körű tilalomig.

3.6

Még a mérsékelt vagy a tudományosan nem igazolt kockázatokat is jelezni kellene a RAPEX-en keresztül, hogy adott esetben az elővigyázatosság elvét alkalmazva vegyék fontolóra a végrehajtási intézkedéseket – így például az ideiglenes felfüggesztést –, vagy az egyéb megfelelő intézkedéseket, ilyenek például a normál címkézési követelmények mellett a fogyasztók tájékoztatásának vagy a felhasználók figyelmeztetésének kiegészítő követelményei.

3.7

Ismert kockázatok esetében, amikor az Európai Bizottság végrehajtási aktusok elfogadását tervezi egy termék vagy termékkategória egységes ellenőrzési feltételeinek kialakítása érdekében, az EGSZB kívánatosnak tartaná, ha a fogyasztói, illetve munkaadói és munkavállalói szervezeteket értesítenék, és azok véleményét a lehető legnagyobb mértékben figyelembe vennék. Meg kell jegyezni, hogy ezek a szervezetek gyorsan továbbíthatják tagjaiknak az Európai Bizottság által meghozott rendelkezéseket, ami jelentősen segíteni fogja azok megértését és gyors alkalmazását.

3.8

Az Európai Bizottság és a tagállamok e rendelet által újonnan létrehozott fórumával kapcsolatban az EGSZB megállapítja, hogy a civil társadalmi szervezetek meghívást kaphatnak tanácsadói minőségben azokba az ágazati al-bizottságokba, amelyeket a fórum esetleg létrehoz. Úgy véli, hogy konzultatív jellegük ellenére az ezen szervezetektől származó véleményeket és javaslatokat kellően meg kell fontolni és a lehető legnagyobb mértékben figyelembe kell venni, tekintettel aktív szerepvállalásukra az általuk képviselt fogyasztók, illetve gazdasági és társadalmi érdekcsoportok védelmében.

3.9

Hasonlóképpen kellene eljárni, amikor bizonyos kockázatok esetében egy tagállam felügyeleti hatóságai riasztást adnak ki az egyes termékek által jelentett kockázatokkal és esetleges védekezési módokkal összefüggésben. A hatóságoknak együtt kellene működniük a gazdasági szereplőkkel, hogy megszüntessék az egyes termékek által jelentett kockázatokat, valamint az érintett civil társadalmi szervezetekkel is, akik tudásukkal és tagjaik tájékoztatásával segíthetik a munkát.

3.10

Végül az EGSZB úgy véli, hogy a vizsgált javaslat összességében megfelel az új jogalkotási keret (új megközelítés), valamint a szubszidiaritás és az arányosság követelményeinek. Szintén helyesli a jogalapot, amelyre a felelős főigazgatóságok javaslatukat alapozták. Az EGSZB emellett utal az EUMSZ 12. cikkére, amely kimondja, hogy a fogyasztóvédelmet „figyelembe kell venni az egyéb uniós politikák és tevékenységek meghatározásakor és végrehajtásakor”.

4.1

Az EGSZB-t továbbra is aggodalommal tölti el, hogy az egyes országok esetleg eltérően értelmezik a szabályozást; az európai szintű fellépésnek arra kell irányulnia, hogy az értelmezéseket és a gyakorlatokat valóban egységessé tegye a piaci szereplők jogbiztonsága és a felhasználók biztonsága érdekében.

4.2

Szintén aggályosnak tartja a bizalmas kezelésre vonatkozó rendelkezések alkalmazását, amelyek útjában állhatnak az emberek egészségét és biztonságát, valamint a környezet minőségét esetleg befolyásoló veszélyes összetevőkre vagy termékekre vonatkozó jobb tájékoztatásnak, például a gyártási titkok terén. A kockán forgó közérdek általában jelentősebb, mint a magánérdekek, amelyeket túlzott védelemben részesít a bizalmas kezelés fogalmának túlságosan abszolút értelemben vett értelmezése. Az információknak minden körülmények között áramolniuk kell a felügyeleti és ellenőrzési rendszerért felelős tagállami és uniós szervek között. Ugyanakkor tiszteletben kell tartani a törvény által védett személyes adatokat, és nem szabad veszélyeztetni a folyamatban lévő vizsgálatokat.

4.3

A rendelet értelmében a hatóságok egy külön honlapon közzéteszik a veszélyes termékekre és az azokban rejlő kockázatokra vonatkozó információkat, a lehetséges megelőző intézkedéseket, valamint a gazdasági szereplőkkel kapcsolatos döntéseket. Az EGSZB kéri, hogy a közzétételt ne akadályozza az üzleti titok bizalmas kezelése iránti túlzott elkötelezettség, ha a felhasználók egészsége és biztonsága a tét; az Európai Bizottság egyébként ezt a gyakorlatot követi a RAPEX rendszer irányítása során, és ezt a gyakorlatot továbbra is fenn kell tartani.

4.4

Az EGSZB kiemeli a felügyeleti és ellenőrzési szervek függetlenségének és átláthatóságának követelményét. E szervek dolgozóit minden beavatkozástól és korrupciós kísérlettől meg kell védeni feladataik ellátása során. Pártatlannak kell lenniük, és be kell fogadniuk a fogyasztók és a felhasználók vagy azok szervezetei által megfogalmazott valamennyi panaszt, illetve szükség esetén meg kell tenniük a megfelelő intézkedéseket. Az ellenőrző laboratóriumoknak is teljesen függetlenül kell működniük, csakúgy, mint a normatív címkék kibocsátásáért felelős szerveknek, amelyekre elengedhetetlen szükség van ahhoz, hogy az üzleti döntéshozók és a fogyasztók választani tudjanak.

4.5

Az EGSZB úgy véli, hogy a javasolt rendeletnek tartalmaznia kell egy az összes sérüléstípust tartalmazó páneurópai baleseti adatbázis kialakítására vonatkozó rendelkezéseket is. Ez az adatbázis:

4.5.1.

Az EGSZB ezért javasolja, hogy