2.3.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 62/11

—

tekintettel az Európai Bizottság 2012. december 5-én benyújtott, az ifjúsági garancia létrehozásáról szóló tanácsi ajánlásra vonatkozó javaslatára (COM(2012) 0729),

—

tekintettel az Európai Parlament 2013. január 16-i, az ifjúsági garanciáról szóló állásfoglalására (2012/2901(RSP)),

—

tekintettel az Európai Bizottság „Mozgásban az ifjúság” című közleményére (COM(2010) 477),

—

tekintettel a Régiók Bizottsága idevágó véleményére (CdR 292/2010 fin),

—

a gazdasági válság a fiatalok munkanélküliségi rátáit elfogadhatatlanul magas szintre emelte az EU-ban, ami jelenleg 5,7 millió fiatal munkanélkülit jelent,

—

a munkaerőpiacon, az oktatásban és a szakképzésben részt nem vevő fiatalok (az ún. NEET-fiatalok) száma jelenleg eléri a 7,5 milliót, ami az EU GDP-jének az 1,2 %-át kitevő költséget jelent, (1)

—

egy ifjúsági garancia hozzájárulna az Európa 2020 stratégia öt fő célkitűzéséből háromnak az eléréséhez, amennyiben segítene a korai iskolaelhagyók, valamint a szegénység és a társadalmi kirekesztődés kockázata által fenyegetett személyek arányának csökkentéséhez, valamint a közoktatás harmadik, felső szintjét elvégzettek számának növeléséhez,

—

egy ifjúsági garancia megvalósítása szerte az euróövezetben nem kerülne többe 21 milliárd eurónál, ami mintegy 0,45 %-a az övezet kormányzati kiadásainak, (2)

—

számos tagállam elmulasztotta követni az Európai Bizottság és az Európai Tanács felhívását a fiatalok foglalkoztatottságát növelni célzó ifjúsági garancia bevezetésére,

—

az ifjúsági garancia kulcsfontosságú eleme a fiatalok foglalkoztatására vonatkozó európai bizottsági csomagnak,

1.

üdvözli az Európai Bizottság elhatározását, hogy új lendületet ad a fiatalok munkanélkülisége elleni közdelemnek: ez a sokarcú probléma azonnali koordinált és átfogó politikai erőfeszítést igényel; ennek érdekében támogatja az ifjúsági garanciáról szóló tanácsi ajánlásra vonatkozó európai bizottsági javaslatot, mely kulcsfontosságú eszköz lenne a fiatalok munkanélkülisége elleni küzdelemben;

2.

emlékeztet rá, hogy vonatkozó véleményében (3) erőteljesen támogatta azt a célkitűzést, hogy minden fiatal számára az iskola befejezését követő négy hónapon belül munkalehetőséget, szakképzést vagy egyetemi, főiskolai továbbtanulási lehetőséget kínáljanak, amint azt az Európa 2020 stratégia „Mozgásban az ifjúság” című kiemelt kezdeményezése előirányozza;

3.

javasolja, hogy az ifjúsági garanciarendszereket, és különösen azok foglalkoztatási, szakképzési vagy szakmai gyakorlattal kapcsolatos összetevőit terjesszék ki a 30 év alatti frissdiplomásokra is;

4.

kiemeli a regionális és helyi önkormányzatok fontos szerepét a foglalkoztatási, oktatási és szakképzési szakpolitikákban, amint azt az RB 2012. december 13-i, az Európa 2020 stratégia „Mozgásban az ifjúság” című kiemelt kezdeményezésének szentelt konferenciája is megerősítette;

5.

üdvözli, hogy az Európai Bizottság az ifjúsági garanciarendszerek bevezetése és végrehajtása érdekében hangsúlyt fektet a partnerségen alapuló megközelítésre. Hangsúlyozza ugyanakkor, hogy ezeket a partnerségeket a szakpolitika kialakításának kezdeti szakaszától fogva kell létrehozni minden jelentős érdekelt fél, különösen a helyi és regionális önkormányzatok bevonásával. Az utóbbiak mindeddig nagyrészt kimaradtak az Európa 2020 stratégiával és az európai szemeszterrel kapcsolatos folyamatból, ami a demokratikus legitimitás és a meghozott intézkedések hatékonysága szempontjából jelentős hátránnyal jár;

6.

egyetért az Európai Bizottsággal, hogy a fiatalok munkanélküliségével kapcsolatban korai beavatkozásra és aktív fellépésre van szükség, és osztja azt a véleményt, mely szerint a kölcsönös kötelezettségvállalás elvét kell kezdettől fogva alkalmazni;

7.

hangsúlyozza, hogy az ifjúsági garancia keretében eltervezett, a munkaerőpiacra való beilleszkedést elősegítő támogató intézkedéseknek feltétlenül tartalmazniuk kell a nyelvismerettel és a gyakorlati munkatapasztalattal kapcsolatos elemeket, melyek javítják a foglalkoztathatóságot, valamint felerősítik a munkaerő EU-n belüli mobilitását;

8.

rámutat arra, hogy milyen fontos az ifjúsági garanciarendszereket a fiatalok tagállamok közötti mobilitásával összekötni, valamint hangsúlyozza ezzel kapcsolatban a „Mozgásban az ifjúság” című kiemelt kezdeményezés és a regionális és helyi önkormányzatok jelentős szerepét. Ez utóbbiak gyakran valósítanak meg helyi szinten mobilitási programokat, a régiók közti hatékonyabb együttműködésre szánt uniós támogatás pedig javíthatná az eredményeket;

9.

üdvözli ennek kapcsán az Európai Bizottság arra vonatkozó javaslatát, hogy vezessenek be egy európai szakmai kártyát, amelynek célja a szakképesítések elismerésére irányuló eljárások egyszerűsítése; kiemeli e tekintetben, hogy a szabályozott szakmák elsajátítását célzó képzések részét alkotó szakmai gyakorlatok az egész EU-ban elismerendők és szerződéssel leszabályozandók, függetlenül attól, hogy díjazottak-e vagy sem. Ez fontos az európai fiatalok számára, akiket aggasztó mértékben sújt a munkanélküliség, és akik esetében a szakmai mobilitás realisztikus útját jelentheti a munkaerőpiacra való ki- vagy visszalépésnek;

10.

hangsúlyozza, hogy milyen fontos tudatosítani a fiatalokban a más tagállamokban való tanulással, szakképzéssel vagy munkavállalással kapcsolatos lehetőségeket; ezek a tapasztalatok alapvető szerepet játszhatnak az egyén önállóságának és felelősségvállalásának felerősítésében, miközben új és innovatív ötletek megfogalmazásához is hozzájárulhatnak;

11.

rámutat, hogy az EU-nak biztosítania kellene azt, hogy a mobilitási programok azonos feltételek mellett legyenek minden fiatal számára hozzáférhetőek, és ezért javasolja a sajátos földrajzi helyzetű régiók támogatását, így a vidéki vagy gyéren lakott területek és különösen a legkülső régiók és a szigetek felkarolását;

12.

ugyanakkor figyelmeztet arra, hogy a fiatalok foglalkoztatásának növelését célzó legfőbb eszköz az új munkahelyek teremtésének az elősegítése, méghozzá minden képzettségi szinten, és nem csupán a felsőfokú végzettséget igénylő ágazatokban;

13.

hangsúlyozza, hogy az egyik legfontosabb eszköz a duális oktatási rendszerek kidolgozása és támogatása, ahol már a tanulmányok kezdeti szakaszában kapcsolat alakul ki a diák és a jövőbeli munkaadó között;

14.

kiemeli, hogy olyan intézkedésekre kell összpontosítani, amelyek a jártasságok és kompetenciák megerősítése révén kiegyenlíthetik a munkaerő-piaci igények és a képzett munkaerő-kínálat közti eltéréséket; ennek érdekében a foglalkoztatási célkitűzésbe szilárdan bele kell illeszteni a továbbtanulást, valamint a folytatólagos szakképzéseket és szakmai gyakorlatokat egyaránt. Emellett fontos a munkaadóknak az ifjúsági garanciarendszerekben játszott szerepe, hiszen ők biztosítják a karrierépítéshez szükséges lehetőségeket;

15.

az ifjúsági garanciarendszerek keretén belül történő kompetenciajavítás összefüggésében emlékeztet arra, hogy a Régiók Bizottsága megalapította az Európai Vállalkozói Régió (EVR) díjat. Ennek egyik fő célkitűzése a vállalkozói szellem előmozdítása, valamint a munkahelyteremtést elősegítő, vállalkozásbarát szakpolitikák bevezetése. Az EVR régiók különösen nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a fiatalokat vállalkozásra buzdítsák;

16.

üdvözli, hogy az Európai Bizottság kiemelten foglalkozik a minőségi foglalkoztatással, javasolva a tagállamoknak annak biztosítását, hogy az ifjúsági garanciarendszerek magas minőségű foglalkoztatási kínálatot tartalmazzanak. A gazdasági válság nem szolgálhat ürügyül a munkavédelmi és biztonsági előírások lazításához. Hangsúlyozza, hogy szükség van egy bizonyos minimális védelmi szintre a munkavállalók számára, de nemzeti szinten a szociális partnerek azok, akik felelősek a munkajogi kérdésekről szóló megállapodások megkötéséért. A szociális partnereket teljes körűen be kell vonni az ifjúsági garanciarendszerek keretében kínált foglalkoztatási minőségi keret kidolgozásába. Kiemeli azt, hogy a fiatalok sokkal inkább ki vannak téve a szegénység kockázatának, amint azt az Európai Bizottságnak a foglalkoztatásról és szociális fejleményekről szóló 2012-es felmérése (4) is megerősíti;

17.

arra sürgeti a tagállamokat, hogy az ifjúsági garancia végrehajtásába szorosan vonják be a magánszféra munkaadóit is, hogy a fiatalok számára ezáltal a lehető legszélesebb legyen a kínálat munkalehetőségekből;

18.

hangsúlyozza, hogy a fiatalok munkanélkülisége különösen magas a jelenleg szigorú költségvetési megszorítások által sújtott tagállamokban. Ezért kiáll e tagállamok – szükség esetén további pénzügyi intézkedések révén történő – folyamatos és célzott támogatása mellett, hogy megbirkózhassanak az ifjúsági garanciarendszerek nemzeti szintű bevezetésének és végrehajtásának kihívásával, ahogyan azt pl. a 2012. júniusi Növekedési Paktum előirányozza;

19.

egyetért azzal, hogy az ifjúsági garanciarendszerekre külön előirányzott európai bizottsági finanszírozás hiányában a kezdeményezés közös finanszírozása céljából a kohéziós politika finanszírozási eszközeit, különösen pedig az Európai Szociális Alapot (ESZA) kell felhasználni; ezért óva int a kohéziós politika költségvetésének a 2014–2020-as többéves pénzügyi terv keretében történő lefaragásától;

20.

felkéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy a kohéziós politikára vonatkozó jövőbeli partnerségi megállapodások kiemelten kezeljék a fiatalok munkanélküliségének problémáját, és hogy az ifjúsági garanciarendszerek esetében az Európai Szociális Alap pénzügyi eszközeit a némely országban már bevált gyakorlatok és innovatív megközelítések megvalósítására lehessen felhasználni;

21.

arra kéri a tagállamokat, valamint a helyi és regionális önkormányzatokat, hogy alakítsák ki a szükséges koordinációt a foglalkoztatási és oktatási szolgálatok ügyintézői között azzal a céllal, hogy az oktatási rendszert elhagyott és munkanélkülivé vált fiatalok részesülhessenek a képzést és az ifjúságot támogató uniós forrásokból, elsősorban annak érdekében, hogy második tanulási lehetőséget kapva javíthassák képzettségüket;

22.

felszólítja a tagállamokat, hogy 2013-ban nyújtsák be nemzeti foglalkoztatási terveiket, melyek tartalmazzák az ifjúsági garanciák bevezetése és végrehajtása irányában megtett előrelépéseket is;

23.

sürgeti a tagállamokat, hogy az ifjúsági garanciarendszereket legkésőbb 2014 januárjáig vezessék be és hajtsák végre;

24.

elismeri, hogy az általános gazdasági helyzet javulása nélkül nem lehetséges a minőségi foglalkoztatás biztosítása az ifjúság számára. Ezért felszólítja a tagállamokat, hogy az ifjúsági garanciával kapcsolatos intézkedések mellett foganatosítsanak a növekedést és a munkahelyteremtést, valamint az oktatási rendszert képesítés nélkül elhagyott, munkanélküli fiatalok képzését támogató szakpolitikákat. Ebben az összefüggésben üdvözli a szóban forgó kezdeményezés beillesztését az európai szemeszter programjába;

25.

felszólítja a tagállamokat, hogy vegyék figyelembe az Európai Bizottság ajánlásait az ifjúsági garanciarendszerek keretében elérhető új szolgáltatások és támogató intézkedések lehető legszélesebb körben való megismertetése érdekében. Ez egy olyan terület, ahol a garanciarendszerek végrehajtásában játszott tevékeny szerepük miatt a helyi és regionális önkormányzatok részvétele kulcsfontosságú;

26.

felkéri az Európai Bizottságot egy olyan hatékony mechanizmus létrehozására, mely – a bevált gyakorlatok és a know-how cseréjét is magában foglalva – segítheti a tagállamokat az ifjúsági garancia végrehajtásában, és kéri az RB bevonását ebbe a folyamatba;

27.

javasolja, hogy az Európai Bizottság az ifjúsági garanciát tegye meg egyik kiemelt kommunikációs területének a 2013-as évre, biztosítva a szociális média e célból történő széles körű használatát is;

28.

megbízza a Régiók Bizottsága elnökét, hogy terjessze ezt az állásfoglalást az Európai Parlament elnöke, az Európai Tanács elnöke, az Európai Bizottság elnöke, az EU ír elnöksége, valamint az EU Tanácsának soron következő litván elnöksége elé.