(1a)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 9. cikkének megfelelően az Unió szakpolitikái és fellépései meghatározása és végrehajtása során figyelembe veszi a foglalkoztatás magas szintjének előmozdítására, a megfelelő szociális biztonság biztosítására, a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre, valamint az oktatás, a képzés és az emberi egészség védelmének magas szintjére vonatkozó követelményeket.

(2)

A Stabilitási és Növekedési Paktum, különösen a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló, 1997. július 7-i 1466/97/EK rendelet, valamint a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló, 1997. július 7-i 1467/97/EK tanácsi rendelet, amelyek célja a költségvetési fegyelem megóvása az Unióban, megállapítja a túlzott költségvetési hiány megelőzésére és kiigazítására szolgáló keretrendszert. Ezt tovább erősítette a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló 1466/97/EK rendeletet módosító …/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló 1467/97/EK rendeletet módosító …/2011/EU rendelet. A költségvetési felügyelet euróövezetbeli eredményes érvényesítéséről szóló …/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet pénzügyi szankciórendszer formájában hatékony, megelőző és fokozatos érvényesítési mechanizmusokkal egészítette ki a keretet azon tagállamok vonatkozásában, amelyek pénzneme az euró.

(2)

A Stabilitási és Növekedési Paktum, különösen a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló, 1997. július 7-i 1466/97/EK rendelet, valamint a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló, 1997. július 7-i 1467/97/EK tanácsi rendelet, amelyek célja a költségvetési fegyelem megóvása az Unióban, megállapítja a túlzott költségvetési hiány megelőzésére és kiigazítására szolgáló keretrendszert. Az 1175/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2), valamint az 1177/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) módosította az 1466/97/EK és az 1467/97/EK rendeleteket, és tovább erősítette a Stabilitási és Növekedési Paktumot. A költségvetési felügyelet euróövezetbeli eredményes érvényesítéséről szóló 1173/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) pénzügyi szankciórendszer formájában hatékony, megelőző és fokozatos érvényesítési mechanizmusokkal egészítette ki a keretet azon tagállamok vonatkozásában, amelyek pénzneme az euró. Mindemellett az 1466/97/EU rendelet 2-a. cikke megállapítja a gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszterét alkotó elemeket.

(2a)

Az európai szemeszter az 1466/97/EU rendelet 2-a. cikkének megfelelően kiterjed a tagállamok és az Unió átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásainak (átfogó gazdaságpolitikai iránymutatások) kidolgozására és azok végrehajtásának felügyeletére, az EUMSZ 121. cikkének (2) bekezdésével összhangban; az EUMSZ 148. cikkének (2) bekezdésével összhangban a tagállamok által érvényesítendő foglalkoztatási iránymutatások kidolgozására és azok végrehajtásának felügyeletére; a tagállamok stabilitási és a konvergenciaprogramjainak a nevezett rendelettel összhangban történő benyújtására és értékelésére; az Unió növekedési és foglalkoztatási stratégiáját támogató, és az átfogó gazdasági iránymutatásokkal, a foglalkoztatási iránymutatásokkal, valamint az éves felügyeleti ciklus kezdetekor a Bizottság és az Európai Tanács által a tagállamoknak nyújtott általános útmutatással összhangban kidolgozott nemzeti reformprogramok benyújtására és értékelésére; a makrogazdasági egyensúlyhiány – a makrogazdasági egyensúlyhiány megelőzéséréről és kiigazításáról szóló, 2011. november 16-i 1176/2011/EU rendelet (5) szerinti –megelőzésének és kiigazításnak felügyeletére.

(3)

A Stabilitási és Növekedési Paktum módosításai – a túlzott költségvetési hiány elkerülése mellett – erősítik a prudens költségvetési politika kialakítására és végrehajtására irányuló iránymutatást és – azon tagállamok esetében, amelyek pénzneme az euró – az erre irányuló ösztönzőket is. Ezek a rendelkezések megteremtik a tagállami gazdaságpolitikák felügyeletének szilárdabb uniós szintű keretét.

(3)

A Stabilitási és Növekedési Paktum módosításai – a túlzott költségvetési hiány elkerülése mellett – a prudens költségvetési politikának való meg nem felelés esetén alkalmazandó megerősített és automatikus szankciókra vonatkozó iránymutatást és – azon tagállamok esetében, amelyek pénzneme az euró – az erre irányuló ösztönzőket is. Ezek a rendelkezések megteremtik a tagállami gazdaságpolitikák felügyeletének szilárdabb uniós szintű keretét , de szükség van a gazdaságpolitika mélyebb koordinációjára és a megfelelés ösztönzésére is .

(3a)

A felülvizsgált Stabilitási és Növekedési Paktum a rendezett államháztartás célkitűzésén alapul, ez ugyanis az árstabilitás és az erőteljes fenntartható növekedés feltételeinek erősítésének eszköze, amelyet a pénzügyi stabilitás alátámaszt, ennélfogva támogatja a fenntartható növekedésre és a foglalkoztatásra vonatkozó uniós célkitűzéseinek elérését.

(3b)

Az Európai Tanács 2010. június 17-i ülésén új uniós növekedési és foglalkoztatási stratégiát fogadott el, amely lehetővé teszi, hogy az Unió megerősödve kerüljön ki a válságból, és gazdaságát elindítsa az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés útján, amelynek velejárója a minőségi foglalkoztatottság, a termelékenység és társadalmi kohézió magas szintje. Az Unió stratégiája a szegénység elleni küzdelem, az oktatás, az innováció és a környezetvédelem terén elérendő célokat is kitűzött.

(3c)

Kellő figyelmet kell fordítani az növekedést és foglalkoztatást célzó uniós stratégiára, valamint arra, hogy a tagállamok miként ültették azt át nemzeti reformprogramjaikon keresztül.

(4)

A gazdasági és monetáris unió megfelelő működésének biztosítása céljából a Szerződés lehetővé teszi az euróövezetre vonatkozóan olyan külön intézkedések elfogadását, amelyek túlmutatnak a minden tagállamra alkalmazandó rendelkezéseken.

(4)

Az EUMSZ a gazdasági és monetáris unió megfelelő működésének biztosítása , valamint az ezt veszélyeztető tagállami politikák elkerülése érdekében lehetővé teszi az euróövezetre vonatkozóan olyan külön intézkedések elfogadását, amelyek túlmutatnak a minden tagállamra alkalmazandó rendelkezéseken. Adott esetben és szükség szerint aktívabban kell felhasználni az EUMSZ 136. cikkében előírt külön intézkedéseket a mélyebb és rugalmasabb integrációhoz szükséges feltételek megteremtése érdekében, amelyeknek együtt kellene járniuk a gazdasági és monetáris unió megerősített demokratikus legitimációjával.

(4a)

A gazdasági és pénzügyi stabilitás előfeltétele a rendezett államháztartás és a kiegyensúlyozott költségvetés, amint azt az erőteljes és szilárd fiskális keretek szükségességére rávilágító államadósság-válság egyértelművé tette. Ezen túlmenően a gazdaságok stagnálásával összefüggő jelenlegi hiányok a kiadások fokozása helyett a reformok szükségességét emelik ki.

(4b)

A tagállamoknak tartózkodniuk kell attól, hogy olyan intézkedéseket fogadjanak el, amelyek veszélyeztethetik az Unió által a gazdasági és monetáris unió keretei között kitűzött célkitűzéseinek elérését, tartózkodniuk kell különösen az állami költségvetésen felüli adósságok felhalmozásának gyakorlatától.

(5)

Az erős államháztartást leginkább a tervezési szakaszban lehet megalapozni és a lehető leghamarabb azonosítani kell a jelentős hibákat. A tagállamoknak nemcsak az irányadó elvek és költségvetési célok megállapításából, hanem a költségvetési politikáik összehangolt monitoringjából is előnyük származik.

(5)

Az erős államháztartást és a gazdaságpolitikák összehangolását leginkább a tervezési szakaszban lehet megalapozni és a lehető leghamarabb azonosítani kell a jelentős hibákat. A tagállamoknak nemcsak az irányadó elvek és költségvetési célok megállapításából, hanem a költségvetési és makrogazdasági politikáik és államadósság-kibocsátásuk összehangolt monitoringjából is előnyük származik. Nemzeti államadósság-kibocsátásuk tervezésének jobb összehangolása céljából a tagállamoknak előzetesen be kell számolniuk tervezett államadósság-kibocsátásukról.

(5a)

E rendelet célja, hogy további uniós mechanizmusokat hozzon létre a tagállamok költségvetési és gazdaságpolitikáinak összehangolása és felügyelete tekintetében. Ugyanakkor minden szakaszban óvatosan kell eljárni, ezért nem lehet nyilvánossá tenni a tagállamok államadósság-kibocsátási terveivel, az esedékes adósság megújításával és más releváns művelettel kapcsolatos kérdéseket, és ezeket csak a belső összehangolás érdekében lehet felhasználni. Ez a szükséglet abból a lehetséges kockázatból következik, amelynek a tagállam ki lehet téve azáltal, hogy a pénzügyi piacokon előre ismertté válik pénzügyi szükséglete.

(6)

A hivatalos pénznemként euróval rendelkező tagállamok számára kidolgozott közös költségvetési ütemterv célja, hogy jobban összehangolja a fő lépéseket a tagállami költségvetések elkészítése során, így hozzájárulva az európai szemeszter hatékonyságához a költségvetési politikák koordinációja terén. Közös költségvetési ütemterv elfogadása erősebb szinergiához vezet azáltal, hogy megkönnyíti a szakpolitikai koordinációt azon tagállamok között, amelyek pénzneme az euró, és biztosítja, hogy a Tanács és a Bizottság ajánlásai megfelelően beépüljenek a tagállami költségvetések elfogadásának folyamatába.

(6)

A hivatalos pénznemként euróval rendelkező tagállamok számára kidolgozott közös költségvetési ütemterv célja, hogy jobban összehangolja a fő lépéseket a tagállami költségvetések elkészítése során, így hozzájárulva az európai szemeszter hatékonyságához a gazdaságpolitikák és a költségvetési politikák koordinációja terén. Közös költségvetési ütemterv elfogadása erősebb szinergiához vezet azáltal, hogy megkönnyíti a szakpolitikai koordinációt azon tagállamok között, amelyek pénzneme az euró, és biztosítja, hogy az országspecifikus politikai ajánlások és a nemzeti reformprogramok, valamint a konvergenciaprogramok, továbbá a makrogazdasági egyensúlyhiányok elemzésén alapuló ajánlások megfelelően beépüljenek a tagállami költségvetések elfogadásának folyamatába.

(6a)

Fontos, hogy a közös költségvetési terv ütemezése összhangban álljon a tagállamok költségvetési időkereteivel. Ennek hiányában fennáll annak a veszélye, hogy az adott tagállam előzetes költségvetési tervével kapcsolatos bizottsági vélemény az adott tagállam parlamentjében nem rendelkezik demokratikus legitimációval.

(6b)

Amennyiben a költségvetést nem fogadják el az e rendeletben előírtaknak megfelelően december 31-ig, úgy átmeneti költségvetés-gazdálkodási eljárásoknak kell életbe lépniük annak biztosítása érdekében, hogy a kormány továbbra is képes legyen ellátni alapvető feladatait.

(7)

Meggyőző bizonyítékok támasztják alá a szabályokon alapuló költségvetési keretek hatékonyságát a stabil és fenntartható költségvetési politikák támogatása terén. Az uniós szinten meghatározott költségvetési célkitűzésekkel összhangban levő tagállami költségvetési szabályok bevezetése alapvető fontosságú a Stabilitási és Növekedési Paktum rendelkezései betartásának biztosításában. Mindenekelőtt a tagállamoknak strukturálisan kiegyensúlyozott – az uniós költségvetési keret fő elveit a tagállami jogba átültető – költségvetési szabályokkal kell rendelkezniük. Az átültetést kötelező , lehetőleg alkotmányos jellegű szabályok révén kell végrehajtani, hogy kifejezze a tagállami hatóságok szilárd elkötelezettségét a Stabilitási és Növekedési Paktum iránt .

(7)

A ténylegesen szabályokon alapuló költségvetési keretek fontosak lehetnek a stabil és fenntartható költségvetési politikák támogatása terén. Az uniós szinten meghatározott gazdasági és költségvetési célkitűzésekkel összhangban levő , és a rendkívüli körülmények vagy súlyos gazdasági hanyatlások meghatározását is magukba foglaló tagállami költségvetési szabályok bevezetése alapvető fontosságú Stabilitási és Növekedési Paktum rendelkezései fenntartható betartásának biztosításában. Mindenekelőtt a tagállamoknak a középtávú költségvetési célkitűzéstől vagy a konszolidációs ütemtervtől jelentősen eltérés esetére olyan mechanizmust kell kialakítaniuk , amelynek célja a középtávú célkitűzéshez való, időben megvalósított visszatérés biztosítása. Fontos, hogy e szabályok az államháztartás egészére kiterjedjenek és kötelező jogi erővel bírjanak, illetve az ezeknek való maradéktalan megfelelés a nemzeti költségvetési folyamatban egyéb módon mindvégig garantált legyen .

(7a)

Az Unióban az államadósság mértéke kiemelkedő kihívás, amellyel foglalkozni kell, hogy a gazdaság visszatérjen a stabil és önfenntartó növekedési tendenciához rövid és hosszú távon egyaránt. Jelentős időtartam telik majd el, mielőtt a tagállamok eladósodottságának átlagos szintje visszatér a Stabilitási és Növekedési Paktumban előírt 60 %-os szintre. A középtávú költségvetési célkitűzések teljesítése e tekintetben alapvető előfeltétel, míg az azoktól való eltérés rendkívül magas kamatlábakat eredményezhet, ekként pedig fenyegetheti a növekedést és a helyreállást.

(8)

Az elfogult és nem realisztikus makrogazdasági és költségvetési előrejelzések jelentősen akadályozhatják a költségvetési tervezés hatékonyságát, és következésképpen alááshatják a költségvetési fegyelem iránti elkötelezettséget. A független testületektől származó előrejelzések ellenben elfogulatlan és realisztikus makrogazdasági előrejelzéseket jelenthetnek.

(8)

Az elfogult és nem realisztikus makrogazdasági és költségvetési előrejelzések jelentősen akadályozhatják a költségvetési tervezés hatékonyságát, és következésképpen alááshatják a költségvetési fegyelem iránti elkötelezettséget. A független és szakmailag kompetens, a tagállam költségvetési hatóságaival szemben működési autonómiával rendelkező szervtől származó előrejelzések , melyek megfelelnek az I. mellékletben lefektetett minimumkövetelményeknek, elfogulatlan és realisztikus makrogazdasági előrejelzéseket jelenthetnek , amennyiben összehasonlíthatóságuk és koherenciájuk megállapítást nyert .

(9)

A fokozatosan megerősített felügyelet további kiegészítője a Stabilitási és Növekedési Paktum hatályos rendelkezéseinek és javítja azon tagállamok költségvetési fegyelmének felügyeletét, amelyek pénzneme az euró. A fokozatosan megerősített monitoringnak hozzá kell járulnia a jobb költségvetési eredményekhez, ami valamennyi, hivatalos pénznemként euróval rendelkező tagállam előnyére válik. A fokozatosan megerősített eljárás részét jelentő fokozott monitoring különösen fontos a túlzotthiány-eljárás alá vont tagállamok esetében.

(9)

A fokozatosan megerősített felügyelet és koordináció a gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszterének további kiteljesítése, kiegészítője a Stabilitási és Növekedési Paktum hatályos rendelkezéseinek és javítja azon tagállamok költségvetési és makrogazdasági megbízhatóságának és gazdasági konvergenciájának felügyeletét, amelyek pénzneme az euró. A fokozatosan megerősített monitoringnak a bürokrácia szükségtelen gyarapítása nélkül hozzá kell járulnia a jobb költségvetési és gazdasági eredményekhez, ami valamennyi, hivatalos pénznemként euróval rendelkező tagállam előnyére válik. A fokozatosan megerősített eljárás részét jelentő fokozott monitoring különösen fontos a túlzotthiány-eljárás alá vont tagállamok esetében.

(10)

Ahogy az államadósság-válság és különösen a közös pénzügyi védőhálók létrehozásának igénye bizonyította, a hivatalos pénznemként euróval rendelkező tagállamok költségvetési politikái jelentős tovagyűrűző hatást fejtenek ki egymásra . Azoknak a tagállamoknak, amelyeknek pénzneme az euró, alapvető – adott esetben tovagyűrűző hatással is rendelkező – költségvetés-politikai reformterveik elfogadása előtt konzultálniuk kell a Bizottsággal és azon más tagállamokkal, amelyek pénzneme az euró, hogy lehetővé váljon az euróövezet egészére gyakorolt esetleges hatás vizsgálata. Költségvetési terveiket közös érdekű ügynek kell tekinteniük és a tervek kötelezővé válása előtt monitoring céljából be kell nyújtaniuk azokat a Bizottságnak. A Bizottság számára szükség esetén lehetővé kell tenni, hogy véleményt fogadjon el az előzetes költségvetési tervről, a tagállamot és mindenekelőtt a költségvetési hatóságokat pedig fel kell kérni arra, hogy vegyék figyelembe ezt a véleményt a költségvetési törvény elfogadásának folyamatában. Ez a vélemény biztosítaná, hogy az uniós szakpolitikai iránymutatás megfelelően beépüljön a tagállami költségvetések megalkotásának folyamatába. Ennek a véleménynek ki kell terjednie mindenekelőtt annak vizsgálatára, hogy a költségvetési tervek megfelelően kezelik-e az európai szemeszter összefüggésében a költségvetés területén kibocsátott ajánlásokat. A Bizottságnak készen kell állnia arra, hogy kérésre bemutassa ezt a véleményt az érintett tagállam parlamentjének. E vélemény figyelembevételének mértéke azon értékelés részét képezi, amely – bizonyos feltételek teljesülése esetén – az érintett tagállamra vonatkozó túlzotthiány-eljárás megkezdéséről szóló határozathoz vezet, amelynek során a Bizottság által kiadott korai iránymutatás figyelembevételének elmulasztását súlyosbító tényezőnek kell tekinteni. Emellett a tervek Bizottság általi általános értékelésére alapozva az eurócsoportnak meg kell vitatnia az euróövezet költségvetési helyzetét és kilátásait.

(10)

A hivatalos pénznemként euróval rendelkező tagállamok költségvetési és makrogazdasági politikái jelentős tovagyűrűző hatást fejtenek ki , illetve azokat ilyen hatások érik . A tovagyűrűző hatásokat ezért az országspecifikus felügyeleti eljárások keretében, valamint az euróövezet egésze költségvetési helyzetének és kilátásainak általános vizsgálata során azonosítani és kezelni kell. A vizsgálatnak országonként meg kell határoznia azokat a lehetséges kedvezőtlen tovagyűrűző hatásokat, amelyeket az adott tagállamok saját magánszektora vagy más tagállamok váltanak ki a tagállamok államháztartásának fenntarthatóságára. Az államadósság-válság emellett bizonyította, hogy összefüggés van az államadósság, a pénzügyi stabilitás és a bankok fizetőképessége között. Azoknak a tagállamoknak, amelyeknek pénzneme az euró, alapvető – adott esetben tovagyűrűző hatással is rendelkező – gazdasági és költségvetés-politikai reformterveik elfogadása előtt konzultálniuk kell a Bizottsággal és azon más tagállamokkal, amelyek pénzneme az euró, hogy lehetővé váljon az euróövezet egészére gyakorolt esetleges hatás vizsgálata. Költségvetési és gazdasági terveiket közös érdekű ügynek kell tekinteniük és a tervek kötelezővé válása előtt monitoring céljából be kell nyújtaniuk azokat a Bizottságnak. A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy a lehető leghamarabb, de legkésőbb november 15-ig véleményt fogadjon el az előzetes költségvetési tervről, a tagállamot pedig fel kell kérni arra, hogy vegyék figyelembe ezt a véleményt a költségvetési törvény elfogadásának folyamatában. Ez a vélemény biztosítaná, hogy az uniós gazdaság- és szakpolitikai iránymutatás megfelelően beépüljön a tagállami költségvetések megalkotásának folyamatába. Ennek a véleménynek ki kell terjednie mindenekelőtt annak vizsgálatára, hogy a költségvetési tervek megfelelően kezelik-e az európai szemeszter összefüggésében a gazdaság és költségvetés területén kibocsátott ajánlásokat (országspecifikus politikai ajánlásokat) . Ugyanebben az összefüggésben biztosítania kell, hogy a tagállamok nemzeti reformprogramjaik keretében tett kötelezettségvállalásai, valamint a gazdasági partnerségi programok keretében vállalt bármely egyéb kötelezettségei és a költségvetési egyensúlyhiányt kezelő eljárások keretében tett tanácsi ajánlások megfelelően tükröződjenek a nemzeti költségvetés-tervezetben. A Bizottságnak készen kell állnia arra, hogy kérésre bemutassa ezt a véleményt az érintett tagállam parlamentjének. E vélemény figyelembevételének mértéke azon értékelés részét képezi, amely – bizonyos feltételek teljesülése esetén – az érintett tagállamra vonatkozó túlzotthiány-eljárás megkezdéséről szóló határozathoz vezet, amelynek során a Bizottság által kiadott korai iránymutatás figyelembevételének elmulasztását súlyosbító tényezőnek kell tekinteni. Emellett a tervek Bizottság általi általános értékelésére alapozva az eurócsoportnak és az Európai Parlamentnek meg kell vitatnia az euróövezet költségvetési helyzetét és kilátásait.

(10a)

Amennyiben az előzetes költségvetési terv különösen súlyosan megsérti a középtávú költségvetési célkitűzéshez vezető konszolidációs ütemtervet, úgy a Bizottság az előzetes költségvetési tervről készített véleményében az érintett tagállammal folytatott konzultációt követően felülvizsgált előzetes költségvetési terv benyújtására szólít fel e rendelet rendelkezéseivel összhangban. Erre többek között akkor kerül sor, ha az eredeti költségvetési terv veszélyeztetné az érintett tagállam pénzügyi stabilitását, vagy fennállna a gazdasági és monetáris unió megfelelő működése veszélyeztetésének kockázata, illetve ha az eredeti költségvetési terv végrehajtása a Stabilitási és Növekedési Paktum alapján a Tanács által megfogalmazott ajánlások egyértelmű és jelentős megsértésére vezetne.

(10b)

A potenciális tovagyűrűző hatással rendelkező jelentős gazdasági vagy költségvetési politikai reformterveknek a tagállamok közötti jobb összehangolásával és előzetes megtárgyalásával összefüggésben a Bizottság jelentést, és szükség esetén részletes tervvel ellátott javaslatot terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé, amelyben előírja, hogyan kell e koordinációnak és előzetes tárgyalásnak működnie, milyen formában kell az egyeztetést és a vitákat lefolytatni, milyen politikák kerültek előirányozásra, valamint milyen politikai következmények várhatók – a tagállamokra, és különösen a nemzeti parlamentekre nézve – az ezen összehangolás és előzetes tárgyalás eredményeként hozott döntésektől. A Bizottság véleményének legalább azt kell biztosítania, hogy az összehangolás beépüljön az európai szemeszter keretei közé.

(10c)

A gazdasági irányítás megerősítésének továbbá magában kell foglalnia az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek szorosabb és időszerűbb bevonását. Annak elismerése mellett, hogy az Európai Parlamenttel tárgyaló felek e párbeszéd keretében az érintett uniós intézmények és képviselőik, az Európai Parlament illetékes bizottsága felkínálhatja az e rendelet alapján hozott, kamatozó letét elhelyezését vagy éves pénzbírságot kiszabó tanácsi határozatok által érintett tagállamoknak, hogy eszmecserén vegyenek részt. A tagállamok ilyen eszmecserén való részvétele önkéntes.

(11)

Azon tagállamok esetében, amelyek pénzneme az euró és amelyekkel szemben túlzotthiány-eljárás folyik, fokozott monitoringra van szükség a túlzott hiány teljes és időben történő megszüntetésének biztosítása érdekében. A fokozott monitoringnak biztosítania kell a túlzott hiány megszüntetésére irányuló tanácsi ajánlásoktól való eltérések időben történő korrekcióját. Ennek a monitoringnak ki kell egészítenie az 1467/97/EK rendeletben meghatározott előírásokat. Az említett fokozott monitoring szabályainak a tagállammal szemben folyó, a Szerződés 126. cikke szerinti eljárás szakaszaihoz kell igazodniuk.

(11)

Azon tagállamok esetében, amelyek pénzneme az euró és amelyekkel szemben túlzotthiány-eljárás folyik, fokozott monitoringra van szükség a túlzott hiány következetes, fenntartható és időben történő megszüntetésének biztosítása érdekében. A fokozott monitoringnak biztosítania kell a túlzott hiány megszüntetésére irányuló tanácsi ajánlásoktól vagy az országspecifikus ajánlásoktól való eltérések időben történő megelőzését és korrekcióját. Ennek a monitoringnak ki kell egészítenie az 1467/97/EK rendeletben meghatározott előírásokat. Az említett fokozott monitoring szabályainak a tagállammal szemben folyó, az EUMSZ 126. cikke szerinti eljárás szakaszaihoz kell igazodniuk. A túlzott hiány esetén követendő eljárás alatt álló tagállamoknak gazdasági partnerségi programot kell benyújtaniuk, amely tartalmazza a végrehajtandó strukturális reformok részletes leírását. A túlzott hiány hatékony és tartós kiigazításának biztosítása érdekében fontos, hogy ilyen strukturális reform kerüljön bevezetésre és végrehajtásra. Adott esetben a nemzeti joggal és gyakorlatokkal összhangban a szociális partnereket be kell vonni.

(12)

A túlzotthiány-eljárás alá vont tagállamok fokozott monitoringjának lehetővé kell tennie a túlzott hiány megszüntetésére vonatkozóan kitűzött határidő betartásával összefüggő kockázatok felismerését. Amennyiben ilyen kockázatok fennállnak , a Bizottságnak ajánlást kell kibocsátania a tagállam részére arra vonatkozóan, hogy adott határidőn belül tegyen intézkedéseket, amelyet – annak kérésére – az érintett tagállam parlamentje számára is be kell mutatni. Az értékelésnek lehetővé kell tennie azon fejlemények gyors kiigazítását, amelyek veszélyeztetik a túlzott hiány megállapított határidőn belül történő megszüntetését. Az említett bizottsági ajánlásnak való megfelelés értékelése részét képezi a Bizottság által a túlzott hiány megszüntetését célzó intézkedések eredményességével összefüggésben végzett folyamatos értékelésnek. Amikor a Tanács arról határoz, hogy sor került-e eredményes intézkedésre a túlzott hiány megszüntetése céljából, határozatát arra is alapozza, hogy a tagállam megfelel-e a bizottsági ajánlásnak.

(12)

Fontos, hogy a túlzotthiány-eljárás alá vont tagállamok fokozott monitoringját a gazdasági partnerségi megállapodással összefüggésben kell végezni. Ennek keretében a Bizottságnak fel kell kérnie a tagállamot a költségvetés államháztartás és alszektorai általi végrehajtásának átfogó év közbeni értékelésére , valamint a Bizottságnak és a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságnak való rendszeres beszámolásra az államháztartás és alszektorai, az év közbeni költségvetési végrehajtás, a kiadási és bevételi oldalon tett diszkrecionális intézkedések költségvetési hatása, az államháztartási kiadásokra és bevételekre vonatkozó célok tekintetében, valamint tájékoztatás nyújtására a célok elérése érdekében hozott intézkedésekről és az e célból tervezett intézkedések jellegéről.

(12a)

A gazdasági és monetáris unió megfelelő működésének biztosítása és a költségvetési fegyelem tiszteletben tartása érdekében elengedhetetlen az euróövezet egészében a stabilitás védelme, és ebből következően az euróövezet pénzügyi rendszere hatékonyságának és ártalmas sokkokkal szembeni ellenálló-képességének erősítése, a likviditási korlátok, valamint az államkötvény-piacok széttöredezettségéből eredő negatív externáliák kezelése, továbbá a finanszírozási nyomás alatt álló tagállamok tekintetében a marginális finanszírozási költségek csökkenése. E hosszú távú cél érdekében egy, az euróövezetben a szuverén adósságot megtestesítő instrumentumok közös kibocsátására – köztük a fokozott gazdaságpolitikai koordinációs keret létrehozására – irányuló ütemtervet kell elfogadni. Az euroövezeti szuverén adósságot megtestesítő instrumentumok közös kibocsátásához vezető első, fontos lépésként adósság-visszavásárlási alapot kell létrehozni mintegy 25 éves időszakra, az euróövezethez tartozó tagállamok államadósság-kibocsátásának egyeztetése mellett. Ez az első lépés nem sérti a nevezett időszak végét megelőzően az ütemterv szerint megteendő további lépések bevezetését.

(13)

Az uniós intézmények – különösen az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság – közötti párbeszéd fokozása , valamint a nagyobb fokú átláthatóság és elszámoltathatóság biztosítása érdekében az Európai Parlament illetékes bizottsága felajánlhatja az ajánlás által érintett tagállamnak, hogy eszmecserén vegyen részt ,

(13)

Az uniós intézmények – különösen az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság – közötti párbeszéd megerősítése , valamint a nagyobb átláthatóság és elszámoltathatóság biztosítása érdekében az Európai Parlament illetékes bizottsága felajánlhatja a bizottsági ajánlás által érintett tagállamnak azt a lehetőséget , hogy véleménycserén vegyen részt, Szabályokat kell előírni a költségvetési és – tágabb értelemben – az euróövezeti gazdaságpolitika felügyelete és összehangolása elszámoltathatóságának, átláthatóságának és felügyeletének megerősítésére is, a demokratikus elvekkel összhangban. Ennek érdekében külön rendelkezéseket kell előírni a nemzeti parlamentek, a szociális partnerek és a civil társadalmi szervezetek nemzeti gyakorlatokkal összhangban történő részvételére.

(13a)

A költségvetési terveknek és a strukturális reformoknak a szociális jogok védelmével összhangban kell lenniük, és el kell kerülniük az egyenlőtlenségek fokozódását. Ezért a költségvetési fegyelmet nem lehet végrehajtani a gazdaságnak az uniós foglalkoztatási és növekedési stratégiával és a 2050-es éghajlat-változási célkitűzésekkel összhangban álló fenntartható és környezetbarát átalakulásához szükséges, közép- és hosszú távú szükségletek terhére.

(13b)

Az adópolitika kulcsszerepet játszik a költségvetési tervek hatékonyságának és tisztességességének fokozásában, ugyanakkor hozzájárul a fenntartható növekedéséhez. Az európai pénzügyi tranzakciós adóhoz és az összehangolt közös társasági adóalaphoz hasonló intézkedések és jogalkotási kezdeményezések átfogó csomagját mihamarabb el kell fogadni uniós és nemzeti szinten az indokolatlan kivételek felszámolása, az adóalap kiszélesítése, az adóbeszedés hatékonyságának növelése, az adókikerülés hatásai elleni fellépés és a „szennyező fizet’” elv átfogó alkalmazása érdekében.

(aa)

a túlzott makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzésére és kiigazítására szolgáló, az 1174/2011/EU rendelettel létrehozott eljárás kiegészítése;

(ca)

a költségvetési politikáknak a túlzott makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzésére és korrekciójára szolgáló, az 1174/2011/EU rendelettel létrehozott eljárással való összeegyeztethetőségének garantálása a tagállami reformprogramok és bármely gazdasági partnerségi program szorosabb figyelemmel kísérése révén, az euróövezeten belüli fenntartható megfelelés és konvergencia biztosítására.

(1)

„ független költségvetési tanács”: a tagállam költségvetési hatóságaival szemben működési autonómiával rendelkező szerv, amelynek feladata a nemzeti költségvetési szabályok végrehajtásának monitoringja;

(1)

„költségvetési tanács”: a tagállam költségvetési hatóságaival szemben működési autonómiával rendelkező , független és szakmailag kompetens szerv, amelynek feladata a nemzeti költségvetési szabályok végrehajtásának monitoringja;

(2)

„független makrogazdasági előrejelzések”: független szerv vagy a tagállam költségvetési hatóságaival szemben működési autonómiával rendelkező szerv által készített makrogazdasági és/vagy költségvetési előrejelzések;

(2)

„független makrogazdasági előrejelzések”: független és szakmailag kompetens, a tagállam költségvetési hatóságaival szemben működési autonómiával rendelkező szerv által készített vagy jóváhagyott makrogazdasági előrejelzések , melyek megfelelnek az I. mellékletben lefektetett minimumkövetelményeknek ; a Bizottság biztosítja a független előrejelzések tagállamok közötti összehasonlíthatóságát és következetességét;

(5)

a „költségvetési” és „hiány” fogalmaknak az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló (12.) jegyzőkönyv 2. cikkében rögzített meghatározása alkalmazandó .

(5)

a „költségvetési” , „hiány” és „ adósság ” fogalmaknak az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló (12.) jegyzőkönyv 2. cikkében rögzített meghatározása alkalmazandó ;

(5a)

„Stabilitási és Növekedési Paktum”: az 1466/97/EK rendeletben lefektetett többoldalú felügyeleti rendszer és az azt célzó eljárás, hogy a tagállamok az EUMSZ 126. cikke és az 1467/97/EK rendelet által szabályozott módon elkerüljék a túlzott hiányt;

(5b)

„a középtávú költségvetési célkitűzéshez vezető konszolidációs ütemterv különösen súlyos megsértése”: olyan, egy adott évben a GDP 1 %-ának, vagy legalább két egymást követő évben éves átlagban a GDP 0,5 %-ának megfelelő eltérés a költségvetési tervezetben szereplő számokhoz képest, amelyet nem igazolnak rendkívüli körülmények vagy súlyos gazdasági hanyatlás, az 1467/97/EK rendeletben és az 1176/2011/EU rendeletben meghatározott enyhítő körülmények és tovagyűrűző hatás figyelembevételét követően.

a)

az Európai Tanács tavaszi ülésének az éves növekedési felmérésen – köztük a Bizottság közös foglalkoztatási jelentéstervezetén –, valamint az 1176/2011/EU rendelet 3. cikke értelmében készült éves jelentéseken alapuló, az egyes tagállamokhoz intézett politikai irányvonalai; ezek a politikai irányvonalak útmutatást nyújtanak a tagállamok számára nemzeti reformprogramjaik, valamint a tagállamok által áprilisban, az 1466/97/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének és 8. cikke (1) bekezdésének megfelelően benyújtandó stabilitási vagy konvergenciaprogramjaik kidolgozásához;

b)

az Európai Tanács nyári ülése által az országspecifikus politikai ajánlások jóváhagyása, a Bizottságnak a tagállamok nemzeti reformprogramjai, illetve stabilitási vagy konvergenciaprogramjai megfelelőségéről az EUMSZ 121. és 148. cikkének megfelelően előterjesztett véleménye szerint.

(b)

a GDP-arányos államháztartási kiadásokra és bevételekre, valamint azok fő összetevőire vonatkozó, változatlan politikát feltételező előrejelzések;

(b)

a GDP-arányos államháztartási kiadásokra és bevételekre, valamint azok fő összetevőire vonatkozó, változatlan politikát feltételező előrejelzések; ezeknek az előrejelzéseknek mind a folyó kiadásokra, mind a beruházási kiadásokra ki kell terjedniük, és e célból egyértelmű költségvetési célokat kell meghatározni mind a folyó, mind a beruházási kiadások tekintetében, a beruházási kiadások tekintetében pedig közzé kell tenni azok gazdasági hasznának értékelését;

(ca)

az Unió növekedési és foglalkoztatási stratégiájának megvalósításával közvetlen összefüggésben álló kiadások – köztük az állami beruházások – részletes ismertetése, a költségvetési célok hosszú távú megvalósításával való összefüggés, valamint a költségvetési tervben előirányzott intézkedések társadalmi hatásvizsgálatának egyidejű bemutatásával;

(d)

a következő év költségvetésébe belefoglalandó intézkedések részletes leírása és megfelelően dokumentált számszerűsítése, a c) pontban említett célok és a b) pont szerinti, változatlan politikát feltételező előrejelzések közötti eltérés áthidalása céljából. Azon intézkedések esetében, amelyek költségvetési hatása várhatóan kisebb a GDP 0,1 %-ánál, a leírás lehet kevésbé részletezett. Kiemelt figyelmet kell fordítani azokra a jelentős költségvetés-politikai reformtervekre, amelyeknek tovagyűrűző hatása lehet más olyan tagállamokra, amelyek pénzneme az euró .

(d)

a következő év költségvetésébe belefoglalandó intézkedések részletes leírása és megfelelően dokumentált számszerűsítése, a c) és ca) pontokban említett célok és a b) pont szerinti, változatlan politikát feltételező előrejelzések közötti eltérés áthidalása céljából. Azon intézkedések esetében, amelyek költségvetési hatása várhatóan kisebb a GDP 0,1 %-ánál, a leírás lehet kevésbé részletezett. Kiemelt és kifejezett figyelmet kell fordítani azokra a jelentős költségvetés-politikai reformtervekre, amelyeknek tovagyűrűző hatása lehet más olyan tagállamokra, amelyek pénzneme az euró ;

(e)

a várható gazdasági fejleményekre és a költségvetési célok elérése szempontjából fontos gazdasági változókra vonatkozó fő feltételezések. Ezeknek a feltételezéseknek független makrogazdasági növekedési előrejelzésen kell alapulniuk;

(e)

a várható gazdasági fejleményekre és a 2011/85/EU irányelv 4. cikkével összhangban meghatározott költségvetési célok elérése szempontjából fontos gazdasági változókra vonatkozó fő feltételezések. A makrogazdasági és költségvetési előrejelzéseknek tartalmazniuk kell egy becslést a lehetséges kimentekre gyakorolt feltételezett hatásokról és a makrogazdasági multiplikációs hatásokról. A módszertant, az alapul szolgáló gazdasági és ökonometriai modelleket és feltevéseket, továbbá a független makrogazdasági előrejelzést alátámasztó egyéb releváns paramétereket csatolni kell az éves középtávú költségvetési tervekhez;

(f)

adott esetben arra vonatkozó további utalások, hogyan teljesülnek az érintett tagállam számára adott, a Szerződés 121. cikke szerinti, hatályos ajánlások a költségvetés területén.

(f)

adott esetben arra vonatkozó további utalások, hogyan teljesülnek az érintett tagállam számára adott, az EUMSZ 121. és 148. cikke szerinti, hatályos ajánlások , összhangban az a )–ca) pontokkal;

(fa)

az állami beruházási szükségletek, valamint adott esetben költségvetési hatások számszerűsítése, továbbá a nemzeti reformprogramokban előirányzott intézkedések gazdasági hasznának értékelése;

(fb)

a nemzeti reformprogramokban szereplő reformok és beruházások hozzájárulásának elemzése a stabilitási programok célkitűzéseinek eléréséhez, beleértve a reformok költségvetési szempontú költség-haszon elemzését;

a)

egymást követő öt évig a GDP 60 %-án felüli tartozási összeget az ERF számára utalják;

b)

számszerű költségvetési szabályokkal rendelkeznek, amelyek az 1466/97/EK rendelet 2a. cikkében meghatározott középtávú költségvetési célkitűzés végrehajtását szolgálják a tagállami költségvetési folyamatokban;

c)

végrehajtanak egy fiskális konszolidációs stratégiát és egy szerkezeti reformtervet;

d)

garanciákat biztosítanak az ERF által nyújtott hitelek megfelelő fedezete érdekében;

e)

a b) pontban szereplő költségvetési szabály teljesítése érdekében csökkentik strukturális hiányukat a bevezetési időszak alatt.

a)

a legfelsőbb nemzeti ellenőrzési intézményekkel együttműködve végrehajtja az államháztartás számláinak átfogó, független auditját azok megbízhatóságának, teljességének és pontosságának a túlzott hiány esetén követendő eljárás alkalmazásában történő értékelése céljából, és jelentést tesz arról. Ebben az összefüggésben a Bizottság (Eurostat) a 679/2010/EK rendeletnek megfelelően értékeli az érintett tagállam által benyújtott adatok minőségét;

a)

a legfelsőbb nemzeti ellenőrzési intézményekkel együttműködve végrehajtja az államháztartás számláinak átfogó, független auditját azok megbízhatóságának, teljességének és pontosságának a túlzott hiány esetén követendő eljárás alkalmazásában történő értékelése céljából, és jelentést tesz arról. Ebben az összefüggésben a Bizottság (Eurostat) a 479/2009/EK rendeletnek megfelelően értékeli az érintett tagállam által benyújtott adatok minőségét , a túlzott hiány esetén követendő eljárás során felhasználandó statisztikai adatok minőségének tekintetében ;

ba)

e rendeletnek a növekedésre és foglalkoztatásra irányuló uniós stratégia megvalósításához való hozzájárulása.

—

Tulajdonjog: az alábbi elvek sérelme nélkül, a független költségvetési intézmények jellemzőinek összhangban kell lenniük a tagállam jogi keretével, valamint politikai és közigazgatási rendszerével. A tervezési döntések meghozatala során a kisebb tagállamokban adott esetben figyelembe kell venni a kapacitás korlátait.

—

Megbízatás: a független költségvetési intézmények megbízatását jogszabályban kell egyértelműen meghatározni, hogy megakadályozzák az adóhatóságok illetéktelen beavatkozását vagy a megbízatás az adóhatóságok hatáskörének vagy a nemzeti parlamentek előjogainak kárára való indokolatlan kiterjesztését.

—

Erőforrások: a független költségvetési intézményeknek előirányzott erőforrásoknak a megbízatás hiteles teljesítése érdekében arányosnak kell lenniük.

—

Elszámoltathatóság: jogszabályi mechanizmusokat kell bevezetni, hogy ösztönözzék a megfelelő elszámoltathatóságot a jogalkotó felé. A független költségvetési intézmények jelentéseit és elemzéseit közzé kell tenni és díjmentesen elérhetővé kell tenni.

—

Vezetés: a vezetői kinevezéseket érdem, tapasztalat és szakértelem alapján kell végezni, különösen a költségvetési eljárás tekintetében. A kinevezési eljárásban több intézmény is részt vehet, például parlamenti jóváhagyási eljárás keretében, vagy ha több intézmény kijelöl egy vagy több tagot. A független költségvetési intézmények vezetőinek szolgálati idejét jogszabályban kell egyértelműen meghatározni, az nem lehet meghosszabbítható és lehetőleg túl kell nyúlnia a parlamenti cikluson. A munkaszerződés megszüntetését szigorúan azokra az esetekre kell korlátozni, ha a tagok súlyos kötelességszegést követtek el.

—

Személyzet: a független költségvetési intézmények személyzetét érdemen és szakértelmen alapuló nyílt verseny alapján kell kiválasztani. A foglalkoztatási feltételeknek a közszolgálatra vonatkozó feltételekkel kell összhangban lenniük.

—

Az információhoz való hozzáférés, az átláthatóság és a kommunikációs politika: általános szabályként a független költségvetési intézményeknek jogszabályban kell biztosítani a teljes körű hozzáférést valamennyi ahhoz szükséges információhoz, hogy megbízatásukat hatékonyan és időben teljesítsék. A szabály esetleges korlátozását is egyértelműen meg kell határozni. E jogszabály sérelme nélkül, nem szabad akadályozni a független költségvetési intézmények arra irányuló képességét, hogy a rendelkezésre álló médiacsatornákon keresztül időben kommunikáljanak. Ha egy másik szervezetben helyezkednek el, akkor egyértelművé kell tenni, hogy a vélemények csupán a független költségvetési intézményeket kötelezik és nem a fogadó intézményt.