15.11.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 332/106

—

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre (EUSZ), és különösen annak 21. és 34. cikkére,

—

tekintettel az Alexander Graf Lambsdorff által az ALDE képviselőcsoportja nevében előterjesztett, a Tanácsnak szóló ajánlásra irányuló javaslatra az Egyesült Nemzetek Közgyűlése 67. ülésszakáról (B7-0132/2012),

—

tekintettel a Tanácshoz intézett, az ENSZ Közgyűlésének 66. ülésszakáról szóló 2011. június 8-i ajánlására (1), valamint „Az EU mint globális szereplő: a multilaterális szervezetekben betöltött szerepe” című, 2011. május 11-i állásfoglalására (2),

—

tekintettel az ENSZ Közgyűlésének 66. ülésszakára vonatkozó, a Tanács által 2011. június 10-én elfogadott uniós prioritásokra (3),

—

tekintettel az ENSZ Közgyűlésének 66. ülésszakára, és különösen a következő témákban elfogadott határozataira: „Az Egyesült Nemzetek a globális kormányzásban” (4), „A közigazgatás megfelelő működésének, elszámoltathatóságának, hatékonyságának és átláthatóságának előmozdítása a legfelső ellenőrzési intézmények megerősítése által” (5), „A Szíriai Arab Köztársaságban fennálló helyzet” (6), „Az emberek társadalmi részvétele és a fejlődés” (7), „A globális partnerségek felé” (8), „A Dél–Dél együttműködés” (9), „Az Egyesült Nemzetek szerepe a fejlődés előmozdításában, a globalizáció és a kölcsönös függőség közegében” (10), „Az Egyesült Nemzetek szerepének megerősítése a rendszeres és tiszta választások erősítésében és a demokratizálódás előmozdításában” (11), „A leszerelési konferencia jelentése” (12), „A demokratikus és igazságos nemzetközi rend előmozdítása” (13) és „Az emberi jogok és alapvető szabadságok egyetemes, oszthatatlan, egymáshoz kölcsönösen kapcsolódó, egymástól kölcsönösen függő és egymást kölcsönösen erősítő jellege” (14),

—

tekintettel az ENSZ Közgyűlése által az intolerancia, a negatív sztereotípiák, a megbélyegzés, a megkülönböztetés, az erőszakra való buzdítás és a valláson vagy meggyőződésen alapuló személy elleni erőszak elleni küzdelemről szóló, 2011. december 19-én elfogadott határozatra (15),

—

tekintettel az ENSZ Közgyűlésének 2011. május 3-i határozatára az Európai Parlamentnek az ENSZ munkájában történő részvételéről (16),

—

tekintettel az ENSZ Közgyűlése által az Agenda 21 végrehajtásáról, az Agenda 21 további végrehajtását szolgáló programról és a fenntartható fejlődésről szóló csúcstalálkozó eredményeiről elfogadott, 2010. március 31-i határozatra (17),

—

tekintettel az ENSZ 2000. szeptember 8-i millenniumi nyilatkozatára, amely a millenniumi fejlesztési célokat határozza meg a nemzetközi közösség által közösen megállapított célkitűzésként a szegénység felszámolása érdekében,

—

tekintettel „Az Európai Unió és az Egyesült Nemzetek: A multilateralizmus választása” című, 2003. szeptember 10-i bizottsági közleményre (COM(2003)0526),

—

tekintettel az Európai Tanács elnökének az ENSZ főtitkárával tartott, 2012. április 16-i találkozóját követő megjegyzéseire,

—

tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának (UNHRC) 19. ülésszakára vonatkozó európai parlamenti álláspontról szóló, 2012. február 16-i állásfoglalására (18),

—

tekintettel „A Nemzetközi Büntetőbíróságnak nyújtott uniós támogatás: a kihívásokkal való szembenézés és a nehézségek leküzdése” című, 2011. november 17-i állásfoglalására (19),

—

tekintettel a demokratizálódást támogató uniós külpolitikákról szóló, 2011. július 7-i állásfoglalására (20),

—

tekintettel a 3. EU–Afrika csúcstalálkozót követően az Afrika és az EU közötti stratégiai partnerség jövőjéről szóló, 2010. december 15-i állásfoglalására (21),

—

tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló 2000. évi 1325. számú határozata tizedik évfordulójáról szóló, 2010. november 25-i állásfoglalására (22),

—

tekintettel a polgári katonai együttműködésről és a polgári-katonai képességek fejlesztéséről szóló, 2010. november 23-i állásfoglalására (23),

—

tekintettel az ENSZ reformjáról szóló, 2005. június 9-i állásfoglalására (24),

—

tekintettel a Külügyi Bizottság és az Emberi Jogi Albizottság közös küldöttsége által az ENSZ Közgyűlésének 2011. november 28–29-i, 66. ülésszakáról készített jelentésre,

—

tekintettel eljárási szabályzata 121. cikkének (3) bekezdésére és 97. cikkére,

—

tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére és a Fejlesztési Bizottság véleményére (A7-0186/2012),

A.

mivel a közös nemzetközi értékek és normák a béke, az emberi jogok védelme, a biztonság és a jólét biztosítását szolgálják a világon, és azt, hogy a globalizációból származó előnyökből az emberek egyenlőbb mértékben részesüljenek;

B.

mivel az ENSZ a globális kormányzás központi eleme, miközben reformokat akar végrehajtani saját átláthatóságának, eredményességének és hatékonyságának növelése érdekében;

C.

mivel egyre nagyobb szükség van közös szabályokra és döntéshozási mechanizmusokra, amelyek lehetővé teszik a kialakuló globális kihívások és a gazdasági világválság kedvezőtlen hatásainak közös kezelését;

D.

mivel az EU-nak meg kell erősítenie a kohézióját, hogy továbbra is kulcsfontosságú szereplő maradjon az egyre inkább többpólusú világban, ahol globálisan összehangolt cselekvésre van szükség; mivel az uniós tagállamokat a szerződések arra kötelezik, hogy hangolják össze intézkedéseiket a nemzetközi szervezetekben és a nemzetközi konferenciákon;

E.

mivel az EU elkötelezett a hatékony multilateralizmus mellett, amelynek középpontjában az erős szerepet betöltő ENSZ áll, ami alapvető fontosságú a globális kihívások kezeléséhez;

F.

mivel az EU és tagállamai az ENSZ-rendszer legjelentősebb pénzügyi támogatói; mivel az EU 27 az ENSZ rendes költségvetésének 39 %-át finanszírozza, az ENSZ békefenntartó műveleteinek pedig több mint 40 %-át;

G.

mivel az EU és az ENSZ közötti szilárd és stabil partnerség alapvető fontosságú az ENSZ munkájához mindhárom pillér – béke és biztonság, emberi jogok és fejlesztés – keretében, és az EU mint globális szereplő számára is nélkülözhetetlen;

H.

mivel az EU és az ENSZ természetes partnerek a béke- és államépítésben, és együtt biztosítják a közös béke- és államépítési erőfeszítések keretét;

I.

mivel az emberi jogok és a demokrácia az EU alapjául szolgáló értékek, és egyben az európai külső tevékenységek – köztük a nemzetközi kereskedelem – alapelvei és célkitűzései; mivel az emberi jogok egyetemességének és oszthatatlanságának tiszteletben tartása, előmozdítása és védelmezése az európai egység és integritás alapja;

J.

mivel az igazságszolgáltatás és a jogállamiság a fenntartható béke alappillérei, amelyek szavatolják az emberi jogokat és az alapvető szabadságokat; mivel a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútuma döntő mértékben hozzájárul az emberi jogok érvényesüléséhez, a nemzetközi joghoz és a büntetlenség elleni küzdelemhez;

K.

mivel minden ország és minden polgár, valamint maga a nemzetközi közösség számára is kedvezőek a demokratikus folyamatok folyamatos támogatásának előnyei; mivel a demokrácia építése, helyreállítása és megőrzése kapcsán kihívásokkal szembesülnek;

a)

a lehető legnagyobb mértékben hangolja össze az álláspontokat, érvényesítsen egységes álláspontokat, továbbá erősítse meg az EU mint globális szereplő koherenciáját és érzékelhető jelenlétét az ENSZ-ben; feleljen meg az ENSZ-tagok elvárásainak abban a tekintetben, hogy az EU képes időben cselekedni és eredményeket felmutatni; a közös kül- és biztonságpolitikai álláspontok tekintetében az ENSZ szintjén fogadjon el széles körű és rugalmas megközelítést annak érdekében, hogy az EU gyorsan és átfogóan tudjon eljárni a közös kül- és biztonságpolitikával összefüggő kérdésekben;

b)

fokozza az ENSZ munkájához nyújtott hozzájárulását azáltal, hogy egységes értelmezést alakít ki az ENSZ Közgyűlése által az EU-nak az ENSZ Közgyűlése munkájában történő részvételéről elfogadott határozatról és partnereivel ennek maradéktalan végrehajtására törekszik; ennek gyakorlati megvalósításáról jelentést nyújt be a Parlamentnek;

c)

dolgozzon együtt az uniós tagállamokkal és az Európai Unió ENSZ-be delegált küldöttségével annak érdekében, hogy javítsa az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsán (ENSZ BT) belüli koordinációt, átláthatóságot és információcserét és az EU álláspontjainak és érdekeinek az ebben a testületben tagként jelen levő tagállamok, illetve az elnök által felkért uniós képviselő általi védelmét; erősítse meg az EU-nak az ENSZ BT döntéseire való befolyását és növelje az EU tekintélyét az ENSZ-ben az ENSZ BT döntő fontosságú ügyeiben;

d)

biztosítsa az EU hatékony képviseletét az összes ENSZ-intézményben és szakosított intézményekben;

e)

dolgozzon ki hosszú távú stratégiát az ENSZ-tagságra vonatkozóan, és folytasson határozottabb nyilvános diplomáciát az ENSZ tevékenységeivel kapcsolatban;

f)

az ENSZ reprezentativitásának, átláthatóságának, elszámoltathatóságának, hatékonyságának és eredményességének fokozásával mozdítsa elő a hatékony multilateralizmust, amely az EU egyik legfontosabb stratégiai szempontja, a célok gyakorlati megvalósításának javítása érdekében; emlékeztessen arra, hogy új intézményi egyensúlyt kell teremteni a G-20-ak, az ENSZ és ügynökségei, valamint a nemzetközi pénzügyi szervezetek kialakulóban lévő szerepe között; ezzel kapcsolatban fokozza a globális kormányzást és dolgozzon ki új megoldásokat a G-csoportok és az ENSZ-rendszer közötti koordináció további javítására, amelynek révén e csoportok hasznosan foglalkozhatnának a gazdasági dimenzióval, feltéve hogy az ENSZ továbbra is központi szerepet tölt be, és a globális fellépés tekintetében legitim szerve marad;

g)

folytasson aktívabb együttműködést stratégiai és egyéb kétoldalú és többoldalú partnerekkel, különösen az Amerikai Egyesült Államokkal az olyan problémákra nyújtandó hatékony megoldások előmozdítása érdekében, amelyek az EU polgárait és a világ egészét egyaránt érintik, ideértve a legszegényebbeket és a leginkább kiszolgáltatottakat;

h)

támogassa aktívan az ENSZ BT átfogó és konszenzusra épülő reformját annak érdekében, hogy erősödjön a BT legitimitása, regionális képviselete, elszámoltathatósága és hatékonysága; emlékeztessen arra, hogy az Európai Unió központi, hosszú távú célja továbbra is egy EU-hely a kibővített ENSZ BT-ben; kérje fel a főképviselőt/alelnököt, hogy alakítson ki közös tagállami álláspontot ebből a célból; e cél jövőbeli elérése érdekében törekedjen az Európai Unió Tanácsán belül az új tagok ENSZ BT-be való felvételével, valamint az ENSZ BT döntéshozatali reformjával kapcsolatos álláspontok előzetes összehangolására;

i)

vegyen részt az ENSZ Közgyűlésében az ENSZ globális kormányzásban betöltött szerepéről elkezdett konzultációban, amelynek célja az átláthatóság és az együttműködés javítása; támogassa az EU és az ENSZ Közgyűlése közötti fokozottabb együttműködést;

j)

segítsen megújítani az ENSZ Közgyűlését és fokozni annak hatékonyságát, többek között az ad hoc munkacsoport munkájának támogatásával, elősegítve az elmélyültebb és fokozottabban eredményorientált tematikus vitákat az aktuális, fontos kérdésekről, és szorosabb kapcsolatot teremtve az ENSZ Közgyűlése és egyéb érdekeltek – például a civil társadalom és más nemzetközi és regionális szervezetek és fórumok – között; hangsúlyozza, hogy tovább kell egyszerűsíteni az ENSZ Közgyűlése és legfontosabb bizottságainak napirendjét; hangsúlyozza, hogy a megújítás csak akkor biztosítható, ha az ENSZ Közgyűlése jelentős és megfelelő intézkedéseket tesz a nemzetközi közösség közös érdekű ügyeivel kapcsolatban;

k)

erősítse meg elkötelezettségét annak biztosítása iránt, hogy az ENSZ pénzügyi forrásai megfelelőek legyenek, és e forrásokat hatékonyan és eredményesen – a költségvetési fegyelem és a következetesség elvét követve, illetve a legmagasabb szintű nemzetközi normákkal összhangban – kezeljék;

l)

erősítse az operatív partnerséget és mozdítsa elő a béke megszilárdítására irányuló kollektív törekvések összhangját és hatékonyságát, többek között a Békefenntartó Műveletekkel Foglalkozó Különbizottság munkáján keresztül;

m)

fokozza az együttműködést és hozzon létre partnerségeket az ENSZ-szel, az EBESZ-szel, az Afrikai Unióval (AU), az Arab Ligával és más nemzetközi és regionális szervezetekkel, továbbá a civil társadalommal a konfliktusmegelőzés, a polgári és katonai válságkezelés, valamint a konfliktusrendezés terén; fejlessze a regionális szervezetek békeépítő kapacitását, többek között az EU, az ENSZ és az AU, illetve az EU, az ENSZ és az ECOWAS közötti, javasolt hármas partnerségek révén;

n)

támogassa a békeépítő szervezetben tevékenykedő különböző szereplők együttműködését, különösen az ENSZ Főtitkársága, az ENSZ BT, az ENSZ Közgyűlése és a békeépítő missziókban részt vevő ENSZ-tagállamok között; tegyen erőfeszítéseket annak biztosítására, hogy az uniós tagállamok speciális kapacitások – például szállítási, logisztikai és képzési kapacitás – biztosításával hozzájáruljanak az ENSZ békemisszióihoz; mérlegeljék katonai műveletek megindításának lehetőségét a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) keretében, ideértve egy harccsoport esetleges bevetését az ENSZ békemisszió megérkezése előtt, ha ezt az ENSZ kéri, különleges figyelmet fordítva ugyanakkor a békefenntartó missziók valamennyi tagjának és a harccsoportok védelmére; támogassa a konfliktusmegelőzési és -kezelési, valamint közvetítési, békefenntartási és békeépítési kapacitás fejlesztését nemzeti és regionális szinten egyaránt; segítse elő a know-how és a bevált gyakorlatok partnerek közötti cseréjét;

o)

nyújtson támogatást a civil kapacitások ENSZ általi felülvizsgálatához oly módon, hogy meghatározza a kereslet és a kínálat összeegyeztetésének gyakorlati módjait a polgári kritikus kapacitások legfontosabb területein; gyorsítsa meg a toborzást, küszöbölje ki az operatív összeegyeztethetetlenséget, és kerülje el az átfedéseket az ENSZ-intézkedések támogatása érdekében igénybe vett a polgári EBVP-képességek alkalmazásakor; tárja fel a válságkezelési csoportok közös bevetésének lehetőségeit az ENSZ műveleteiben, azokban az esetekben, amikor gyorsan bevethető kapacitásokra van szükség;

p)

biztosítsa a nők részvételét a békefolyamatok valamennyi szakaszában, és rendszeresen vonják be őket a preventív diplomáciába, a korai előrejelzésbe és biztonsági ellenőrzésbe; az ENSZ Biztonsági Tanácsának a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló 1325(2000) sz. határozatával összhangban összpontosítson a nemekkel kapcsolatos megfontolások érvényesítésére a konfliktusmegelőzés, a békefenntartó műveletek, a humanitárius segítségnyújtás, a konfliktust követő újjáépítés és a DDR-kezdeményezések (25) tekintetében; tevőlegesen törekedjen annak biztosítására, hogy az ENSZ összes tagállama hajtsa végre az ENSZ-BT 1325. sz. határozatát;

q)

működjön együtt az ENSZ-szel az aktuális globális veszélyek kezelésében, mint pl. az éghajlatváltozás, a nukleáris fegyverek elterjedése, a szervezett bűnözés és a terrorizmus, valamint a járványok;

r)

járuljon hozzá a fegyverkereskedelmi szerződésről szóló 2012. évi ENSZ-konferencia, valamint a kézi lőfegyverek és könnyűfegyverek cselekvési programjáról szóló 2012. évi felülvizsgálati konferencia sikeres kimeneteléhez és követéséhez;

s)

támogassa az államokat a lakosságuk védelmére vonatkozó kötelezettségeik teljesítésében; hangsúlyozza, hogy időben végrehajtott, megfelelő nemzetközi intézkedésekre van szükség a népirtás, az etnikai tisztogatás, a háborús bűncselekmények és az emberiesség elleni bűncselekmények megelőzése és felszámolása érdekében;

t)

érjen el további politikai és intézményi haladást a védelmi felelősség megvalósítása terén az ENSZ szerveiben, különösen az ENSZ BT-ben, az ENSZ Közgyűlésében és az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában (UNHRC), levonva a következtetéseket és a tanulságokat a líbiai beavatkozásból és a gyors fellépésre való képtelenségből Szíriában; segítse az azzal kapcsolatos vitát, hogy az ENSZ szervei – különösen az ENSZ BT – miként hasznosíthatná ezt az elképzelést válság idején, az ENSZ-tagállamok közötti együttműködés fokozása érdekében; erősítse meg a regionális szervezetek által a védelmi felelősségre irányuló műveleti megközelítés fejlesztésében és alkalmazásában betöltött pozitív szerepet;

u)

folytasson együttműködést partnereivel annak biztosítása érdekében, hogy ez az elképzelés – a védelmi felelősség hármas tartalmával, azaz a megelőzés, a védelem és az újjáépítés iránti felelősséggel összhangban – a megelőzésre, a védelemre és a konfliktust követő újjáépítésre összpontosítson; e célból segítse az államokat a kapacitásépítés terén, többek között a korai figyelmeztető mechanizmusok és az ENSZ közvetítési kapacitásainak megerősítésével; az ENSZ tagállamaival együttműködésben ösztönözze a kialakulóban lévő konfliktushelyzetek nyomon követésével foglalkozó fókuszpontok létrehozását, és építse ki a vonatkozó kapacitásokat az EU küldöttségeiben;

v)

határozottan erősítse meg az EU védelmi felelősség iránti kötelezettségvállalását és kezdeményezze az Európai Parlament, az EKSZ és az uniós tagállamok közötti, a védelmi felelősséggel kapcsolatos intézményközi konszenzus kialakítását, amely egységesebb uniós fellépést biztosítana az ilyen kérdésekkel kapcsolatban az ENSZ fórumain;

w)

támogassa a közvetítést mint a viták békés megelőzésének és megoldásának költséghatékony eszközét, amely a konfliktus utáni helyzetben lévő országokban a konfliktus kiújulásának megelőzésére is szolgál; dolgozzon ki hatékonyabb iránymutatásokat a közvetítésre vonatkozóan a jogállamiság és a demokratikus elszámoltathatóság terén;

x)

helyezze előtérbe és fejlessze ezen eszköz végrehajtását, és fejlessze tovább a közvetítési kapacitásokat az EKSZ-en belül, az uniós közvetítés és a párbeszéd-kapacitások megerősítésével kapcsolatos stratégiával összhangban;

y)

folytasson szoros együttműködést az ENSZ-szel és más szereplőkkel a közvetítés terén; törekedjen szinergiák kialakítására az ENSZ Politikai Ügyek Főosztályával (DPA) a közvetítéshez kapcsolódóan; mélyítse el a nemzetközi, regionális és kistérségi szervezetek ENSZ-szel, egymással és a civil társadalommal meglévő partnerségeit és együttműködését, például a közvetítési kapacitások terén létrehozott EU–ENSZ közös partnerség formájában; javítsa az információk megosztását, az együttműködést és a koordinációt annak érdekében, hogy biztosítsák a konkrét közvetítésben részt vevő szereplők erőfeszítéseinek összhangját és kiegészítő jellegét;

z)

erősítse a nemzetközi büntetőbírósági rendszert; emelje ki a Nemzetközi Büntetőbíróság szerepét a büntetlenség elleni küzdelemben támogassa azt mint az egyetlen olyan állandó bírói szerv, amely háborús bűncselekmények, emberiesség elleni bűncselekmények és népirtás egyéni elkövetőivel szemben eljárást folytathat, ha a nemzeti bíróságok nem képesek vagy nem szándékoznak ezt megtenni;

aa)

politikai, diplomáciai, pénzügyi és logisztikai támogatással erősítse a Nemzetközi Büntetőbíróságot; ösztönözzön minden ENSZ-tagállamot arra, hogy a Római Statútum ratifikálásával csatlakozzon a Bírósághoz; segítsen elő szoros együttműködést a Bíróság és az ENSZ és annak szervei és ügynökségei között;

ab)

fokozza az annak biztosítására irányuló nemzetközi erőfeszítéseket, hogy az ENSZ egyezmények szerinti minden emberi jogot egyetemesnek, oszthatatlannak, valamint egymástól függőnek és egymással összefüggőnek tekintsenek; segítse a nemzetközi emberi jogi kötelezettségek teljesítésére irányuló nemzeti kapacitások megerősítését; ebben az összefüggésben hangsúlyozza a vallás- és lelkiismereti szabadság mindenki számára történő biztosításának szükségességét;

ac)

aktívan támogassa az afrikai vezetésű kezdeményezést és a Nők Helyzetével Foglalkozó Bizottság ajánlását azáltal, hogy törekszik arra, hogy az ENSZ BT 2012-ben fogadjon el határozatot a női nemi szervek megcsonkításának tilalmáról világszerte; hívja fel az alelnököt/főképviselőt és a Bizottságot, hogy kezeljék kiemelt jelentőségű kérdésként e folyamat sikerének biztosítását;

ad)

a továbbiakban is segítse elő az emberi jogok kérdésének az ENSZ tevékenységének valamennyi vonatkozásában való érvényesítését, egyúttal ismételten hangsúlyozza, hogy az emberi jogok elválaszthatatlanul kapcsolódnak az ENSZ egyéb, békével, biztonsággal és fejlesztéssel kapcsolatos célkitűzéseihez;

ae)

vállaljon kezdeményező szerepet az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa munkájában, a határozatok társtámogatása, nyilatkozatok kiadása, valamint az interaktív párbeszédekben és vitákban való részvétel révén, ezáltal nagyobb mértékű egyensúlyt biztosítva az UNHRC munkájában;

af)

növelje a különleges eljárások korai figyelmeztető képességét egy olyan mechanizmus előírásával, amely lehetővé teszi egy adott helyzetnek az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa részéről történő automatikus vizsgálatát; erősítse meg a különleges eljárásokra vonatkozó ajánlások végrehajtására irányuló követési eljárást;

ag)

törekedjen az egyetemes időszakos felülvizsgálat (UPR) folyamatának megerősítésére azáltal, hogy ajánlásokat épít be az ENSZ-tagállamokkal folytatott két- és többoldalú párbeszédekbe, és hogy e párbeszédeket a nemzetközi normákra és szabályokra, illetve ezek köré építi;

ah)

az ENSZ Közgyűlésében és az ENSZ bizottságaiban továbbra is szorgalmazza a halálbüntetés alkalmazására vonatkozó moratóriumot – amely egyre növekvő számú országból egyre nagyobb támogatást kap –, a gyermekek jogainak érvényesítését, a szabad médiát és a vallási türelmet; támogasson a kínzás felszámolására irányuló minden erőfeszítést; különösen ösztönözze az ENSZ kínzás elleni egyezménye fakultatív jegyzőkönyvének elfogadását;

ai)

segítse biztosítani a demokratikus folyamatok iránti helyi felelősségvállalást és a demokrácia és a jogállamiság kultúrájának fejlesztését; a demokrácia támogatását terjessze ki a választási folyamatokon túlra is, annak hosszú távú fenntartása, valamint annak biztosítása érdekében, hogy kézzelfogható eredményekkel szolgálhasson a polgárok számára; biztosítsa a parlamentek és a politikai pártok nagyobb mértékű bevonását a demokráciát támogató programokba; hangsúlyozza a független nem kormányzati szervek fontosságát, amelyek szabadon képesek működni az erős polgári kultúra kialakulása érdekében;

aj)

koncentráljon a társadalmi és a gazdasági befogadásra, a gazdasági átmenetre és a politikai, illetve a választási folyamatokra, a kapacitásépítésre, a civil társadalom megerősítésére, a fiatalok parlamenti demokráciában való részvételére, valamint a szólásszabadság, a lelkiismereti és vallásszabadság, valamint a nők jogainak védelmére, beleértve a politikai és közéleti részvételüket, a társadalmi gyakorlat és a jogszabályok szintjén egyaránt;

ak)

a demokrácia támogatását építse be hatékonyabban az európai külső tevékenységekbe; különböző pénzügyi eszközeivel és az uniós kirendeltségek erőforrásainak lehetőség szerinti igénybevételével támogassa a demokratikus kormányzást; folytasson együttműködést az ENSZ-szel és egyéb partnerekkel világszerte és helyi szinten a jogállamiság erősítése, a független média támogatása, valamint konkrét eredményeket felmutatni képes demokratikus intézmények létrehozása és megerősítése érdekében;

al)

biztosítsa, hogy a békefenntartó missziók megbízatásából kiderüljön a választási megfigyelő missziók támogatásának szükségessége, és biztosítsa számukra az ezen az alapon jelen lévő megfigyelők biztonságának garantálásához szükséges eszközöket;

am)

minden szinten általánosan érvényesítse a fejlesztéshez kapcsolódó uniós politikákat annak érdekében, hogy elkerülje egyrészről a fejlesztést támogató politikák közötti ellentmondásokat, másrészről a két- és többoldalú megállapodásokban és fórumokon a partnerországok fejlődését gátló akadályokat; fordítson különleges figyelmet a szabadkereskedelmi megállapodásokban és a WTO-szintű tárgyalások során az emberi jogok kérdésére és a fejlődésre gyakorolt hatásokra;

an)

folytassa az arra irányuló munkáját, hogy az embert állítsák a fejlesztési folyamat középpontjába; kövesse nyomon a fejlődéshez való jogról szóló ENSZ-nyilatkozatot, a nyilatkozat végrehajtására irányuló gyakorlati lépésekre összpontosítva;

ao)

biztosítsa, hogy az uniós költségvetésen keresztül biztosított összes európai támogatás aránya ne csökkenjen és továbbra is elsősorban a szegénység és az éhezés felszámolására irányuljon; vegye fontolóra, hogy az összes uniós támogatás 20 %-át az ENSZ meghatározása szerinti alapvető szociális szolgáltatásokra különítsék el, külön figyelmet fordítva az egészségügyi alapellátáshoz és az alapfokú oktatáshoz való ingyenes és egyetemes hozzáférésre, figyelembe véve az EU „Oktatást mindenkinek” elnevezésű kezdeményezéshez nyújtott támogatását és a globális egészségügyben vállalt szerepével kapcsolatos kötelezettségvállalását;

ap)

segítse a fejlesztési politikák közötti összhang fokozását és a fejlesztési támogatás hatékonyságának javítását, mivel ezek továbbra is döntő fontosságú tényezők a millenniumi fejlesztési célok elérésében;

aq)

álljon az ENSZ millenniumi fejlesztési célok megvalósítására irányuló erőfeszítéséi élére és gyorsítsa fel a folyamatot azáltal, hogy elsősorban azokra a célkitűzésekre összpontosít, amelyek esetében eddig a legkevesebb eredményt sikerült elérni;

ar)

maradjon elkötelezett a szegénység nemzetközi közösséggel együttműködésben történő felszámolása iránt, ugyanakkor dolgozza ki a millenniumi fejlesztési célokkal kapcsolatos ambiciózus, 2015 utáni program meghatározását, figyelembe véve nemcsak az eddig elért eredményeket, hanem a fennmaradó kihívásokat is;

as)

kövesse nyomon és dolgozzon a fenntartható fejlődésről szóló Rio+20 ENSZ-konferencia eredményeinek teljes körű végrehajtásán, többek között a hosszú távú globális fejlődés vezérelveként a fenntartható fejlődés előmozdításával;

at)

hozza létre a kiemelkedő szakembereket tömörítő ENSZ-csoportot;

au)

aktívan kövesse nyomon a Busanban elfogadott következtetéseket;

av)

járuljon hozzá jelentős mértékben az élelmiszer-spekuláció elleni küzdelemhez, valamint a szegénység és az éhezés sürgető problémájának megoldásához;

aw)

az isztambuli cselekvési programmal és a 2012. április 26-án Dohában tartott 13. ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferencia során elfogadott következtetésekkel összhangban a legkevésbé fejlett országokban helyezze előtérbe az élelmezésbiztonságot, a mezőgazdaság termelékenységi kapacitását, az infrastruktúrát, a kapacitásépítést, az inkluzív gazdasági növekedést, a kedvező piacokat és az új üzletágakat, a technológiához való hozzáférést, továbbá az emberi és társadalmi fejlődést;

ax)

erősítse meg az élelmezésbiztonsággal kapcsolatos római elvek iránti kötelezettségvállalását; helytelenítse az élelmiszercikkekkel kapcsolatos spekuláció következményeit;

ay)

ösztönözze arra a fejlődő országokat, hogy a nemzetközi adományozók támogatásával tegyenek hosszú távú intézkedéseket annak biztosítására, hogy a szárazság ne feltétlenül eredményezzen éhínséget; alkalmazza a katasztrófák kockázatának csökkentésére irányuló stratégiákat és korai figyelmeztető rendszereket;

az)

teljes mértékben támogassa az ENSZ, és különösen az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Irodájának (UNOCHA) központi szerepét;

ba)

erősítse meg az Unió hosszú távú elkötelezettségét az Afrika szarván élő emberek jólétének támogatása, valamint a strukturális élelmiszer-bizonytalanság és -konfliktus mögött húzódó okok kezelése mellett.

bb)

játsszon vezető szerepet a globális éghajlatváltozás kezelése és az éghajlatváltozással kapcsolatos nemzetközi együttműködés terén; járuljon hozzá egy átfogó, átlátható, méltányos és az illetékes irányítótestületeken belül a fejlett és a fejlődő országok kiegyensúlyozott képviseletét biztosító intézményi struktúra kialakításához; alakítson ki továbbá párbeszédet az olyan kulcsfontosságú szereplőkkel, mint az ún. BRICS-országokkal (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika) és fejlődő országokkal, tekintettel arra, hogy az éghajlatváltozás a nemzetközi kapcsolatok fontos elemévé vált; ezenkívül fejlessze tovább az EKSZ-nek az éghajlattal kapcsolatos diplomáciai tevékenységekre vonatkozó politika kiépítésére irányuló kapacitásait;

bc)

a riói 10. alapelv hatékony globális végrehajtásán keresztül továbbra is törekedjen a tudatos polgári magatartás kialakítására a környezetvédelmi irányítás területén; ezzel összefüggésben terjessze ki az Aarhusi Egyezmény rendelkezéseit az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságán (ENSZ-EGB) túlra globális egyezménnyel vagy az Aarhusi Egyezménynek az ENSZ-EGB-n kívüli felek számára történő megnyitásával; segítse elő a megfelelőbb irányítást a fenntartható fejlődés területén, többek között az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) megerősítésével; aktívan működjön együtt a partnerekkel a környezetvédelmi jogszabályok világszerte történő jobb érvényesítése érdekében;

bd)

szorgalmazza az AU és az EU közös álláspontjának támogatását, amely szerint az UNEP-et alakítsák át szakosított ENSZ-ügynökséggé nairobi (Kenya) székhellyel; ezen új intézményi keretben foglalkozzon a finanszírozás, a technológiaátadás és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos kapacitásépítés kérdésével;

be)

támogassa a biológiai sokféleséget és az éghajlatvédelmet a fejlődő országokban az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye és a Biológiai Sokféleség Egyezmény értelmében meghatározott célkitűzéseknek megfelelően; az éghajlat és a biológiai sokszínűség védelme mellett tegye a tengereket és az óceánokat a riói keret egyik fő pillévé;

bf)

támogassa a Bizottság aktív részvételét az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) 2010-es „Párbeszéd a védelmi kihívásokról” című programja keretében indított, a védelmi hiányosságokkal és válaszokkal kapcsolatos, folyamatban lévő vitában, amelynek célja a lakóhelyük elhagyására kényszerült, hontalan személyekre vonatkozó meglévő nemzetközi védelmi keret javítása; vegyen részt aktívan a „klímamenekült” (azok a személyek, akik az éghajlatváltozás következményeként kénytelenek elmenekülni otthonukból és menekültstátuszért folyamodni külföldön) fogalmáról és ezen belül ennek lehetséges jogi meghatározásáról folyó vitában, amely fogalmat a nemzetközi jogban vagy a jogilag kötelező erejű nemzetközi megállapodásokban még nem ismerték el;

bg)

támogassa a kormányok és a parlamentek közötti kölcsönös kapcsolatokat a globális kérdésekben, és segítse elő a parlamentek globális szerepéről folytatott vitát; erősítse meg a globális kormányzás demokratikus jellegét, elszámoltathatóságát és átláthatóságát, és tegyen lehetővé nagyobb fokú nyilvános és parlamenti részvételt az ENSZ tevékenységeiben;