29.12.2012 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 402/1 |
A 2013–2020-as időszakra szóló, kábítószer elleni uniós stratégia
2012/C 402/01
ELŐSZÓ
(1) |
Ez a kábítószer elleni uniós stratégia átfogó politikai keretként szolgál, továbbá prioritásokat állapít meg a tagállamok és az EU intézményei által a 2013–2020-as időszakra meghatározott, kábítószer elleni uniós politika tekintetében. A stratégia kerete, célja és célkitűzései két egymást követő négyéves kábítószer elleni cselekvési terv alapjául szolgálnak. |
(2) |
E stratégia alapját mindenekelőtt az uniós jog alapelvei képezik, és a stratégia minden tekintetben képviseli az Unió alapértékeit: az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a szolidaritás, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartását. Célja a társadalom és az egyén jólétének védelme és növelése, a közegészségügy védelme, magas szintű biztonság nyújtása a lakosság számára, valamint a kábítószer-jelenség kiegyensúlyozott, integrált és tényeken alapuló megközelítése. |
(3) |
A stratégia alapját képezi még a nemzetközi jog, a tiltott kábítószerek jelenségének kezelésére vonatkozó nemzetközi jogi keretet biztosító ENSZ-egyezmények (1), valamint az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata. A kábítószer elleni uniós stratégia figyelembe veszi a vonatkozó politikai ENSZ-dokumentumokat, többek között az ENSZ által 2009-ben elfogadott, a világ kábítószer-problémájának megoldására irányuló egységes és kiegyensúlyozott stratégia érdekében folytatott nemzetközi együttműködésről szóló politikai nyilatkozatot és cselekvési tervet, amely szerint a kábítószer-kereslet és -kínálat csökkentése a tiltott kábítószerek elleni politika egymást kölcsönösen erősítő elemei, valamint az ENSZ HIV-ről/AIDS-ről szóló politikai nyilatkozatát is. A stratégia a Lisszaboni Szerződésben meghatározott elvek, valamint az Unió és az egyes tagállamok hatáskörei alapján készült. Ennek során a szubszidiaritás és az arányosság elvét kellőképpen figyelembe vették, hiszen ez az uniós stratégia a nemzeti stratégiák értékét kívánja növelni. A stratégiát ezekkel az elvekkel és hatáskörökkel összhangban kell végrehajtani. A stratégia emellett teljes mértékben tiszteletben tartja az emberi jogokról szóló európai egyezményt és az EU Alapjogi Chartáját. |
(4) |
A tiltott kábítószerek területére vonatkozó, ezen uniós stratégián keresztül ösztönzött és koordinált prioritásoknak és fellépéseknek 2020-ra átfogó hatást kell gyakorolniuk az EU kábítószerhelyzetének fő aspektusaira. Biztosítaniuk kell az emberi egészség magas szintű védelmét, valamint a társadalmi stabilitást és biztonságot a kábítószer-kereslet és -kínálat csökkentését célzó intézkedéseknek, fellépéseknek és megközelítéseknek a nemzeti, uniós és nemzetközi szinten koherens, eredményes és hatékony végrehajtása révén, valamint az ezen cselekvések végrehajtásával kapcsolatos esetleges nem szándékolt negatív következmények minimalizálása útján. |
(5) |
A kábítószer-jelenség nemzeti és nemzetközi ügy, amelyet globális összefüggéseiben kell megközelíteni. Ebben a tekintetben az uniós szinten való koordinált fellépés fontos szerepet játszik. Ez a kábítószer elleni uniós stratégia közös és tényeken alapuló keretet biztosít az Unión belül és azon kívül tapasztalható kábítószer-jelenségre adandó válaszhoz. Az együttes és egymást kiegészítő fellépések keretének biztosításával a stratégia garantálja, hogy az erre a területre összpontosított forrásokat eredményesen és hatékonyan használják fel, figyelembe véve egyúttal a tagállamok és az uniós intézmények intézményi és pénzügyi korlátait és kapacitását is. |
(6) |
A stratégia célja hozzájárulni a kábítószer-kereslet és -kínálat Unión belüli csökkentéséhez, továbbá a kábítószerekkel kapcsolatos egészségügyi és társadalmi kockázatok és ártalmak csökkentéséhez egy olyan, a nemzeti szakpolitikákat támogató és kiegészítő stratégiai megközelítés révén, amely keretet biztosít a koordinált és közös fellépéseknek, valamint az EU e téren folytatott nemzetközi együttműködésének alapjául és politikai keretekül szolgál. Ezt integrált, kiegyensúlyozott és tényeken alapuló megközelítésen keresztül éri el. |
(7) |
Végezetül, a stratégia a korábbi kábítószer elleni uniós stratégiák és az azokhoz kapcsolódó cselekvési tervek végrehajtásából levont tanulságokra épít, ideértve az EU 2005–2012-es kábítószer elleni stratégiájának külső értékeléséből származó eredményeket és ajánlásokat is, ugyanakkor figyelembe veszi a kábítószer elleni politika területén uniós és nemzetközi szinten kialakult egyéb fejleményeket, illetve végzett cselekvéseket. |
I. Bevezetés
(8) |
A stratégia felhasználja az elmúlt néhány évben meghatározott új megközelítéseket és kihívásokat, többek között az alábbiakat:
|
(9) |
A kábítószer elleni uniós stratégia célkitűzései:
|
(10) |
A stratégia a tiltott kábítószerek területén az EU által elért eredményekre (2) épít, és az aktuális kábítószer-helyzet – elsősorban a Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontjától (EMCDDA) származó – folyamatos, átfogó értékelését veszi alapul, egyszersmind elismerve az aktuális fejleményekre és kihívásokra való proaktív reagálás szükségességét. |
(11) |
A stratégia két szakpolitikai területre tagolódik: a kábítószer-kereslet csökkentése és a kábítószer-kínálat csökkentése, valamint három átfogó kérdéskörre koncentrál: a) koordináció, b) nemzetközi együttműködés és c) kutatás, tájékoztatás, figyelemmel kísérés és értékelés. Két egymást követő cselekvési tervben, amelyet az adott elnökségek 2013-ban, illetve 2017-ben határoznak meg, konkrét intézkedések kerülnek megfogalmazásra, amelyhez időbeosztást, felelősöket, mutatókat és értékelési eszközöket fognak társítani. |
(12) |
A jelenlegi kábítószer-helyzetet és a stratégia végrehajtásához kapcsolódó szükségleteket kellően figyelembe véve, mindkét politikai területről és mindhárom átfogó kérdéskörből ki fognak választani egy bizonyos számú célzott intézkedést, amelyet a következő kritériumok alapján beépítenek a cselekvési tervekbe:
|
(13) |
Annak biztosítása érdekében, hogy a stratégia és az ahhoz tartozó cselekvési tervek végrehajtása folyamatos figyelmet kapjon, valamennyi elnökség – a Bizottság támogatásával, valamint az EMCDDA és az Europol nyújtotta technikai információk alapján – hivatali idejében foglalkozik a kábítószerekkel foglalkozó horizontális munkacsoport által vizsgálandó prioritásokkal és intézkedésekkel, továbbá figyelemmel kíséri az előrehaladást. A Bizottság figyelembe veszi a tagállamok és az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) által nyújtott tájékoztatást, valamint az EMCDDA, az Europol és egyéb uniós szervek, illetve a civil társadalom által elérhetővé tett információkat, és ezek alapján az elért eredményekről félévenként jelentést készít azzal a céllal, hogy felmérje a kábítószer elleni uniós stratégiában és az ahhoz kapcsolódó cselekvési terv(ek)ben meghatározott célok és prioritások végrehajtását. |
(14) |
A Bizottság figyelembe veszi a tagállamok által nyújtott tájékoztatást, valamint az EMCDDA, az Europol és egyéb érintett uniós intézmények és szervek, illetve a civil társadalom által elérhetővé tett információkat, és ezek alapján kezdeményezni fogja a stratégia külső, a 2016-ig terjedő időszakra vonatkozó félidős értékelését a 2017–2020-as időszakra szóló második cselekvési terv előkészítése céljából. A kábítószer elleni stratégia és az ahhoz kapcsolódó cselekvési terv 2020-ban történő befejeződésével a Bizottság kezdeményezni fogja azok végrehajtásának átfogó külső értékelését. Ezen értékelésnek figyelembe kell vennie a tagállamoktól, az EMCDDA-tól, az Europoltól, más érintett uniós intézményektől és szervektől, valamint a civil társadalomtól begyűjtött információkat, illetve a korábbi értékeléseket is annak érdekében, hogy az EU kábítószer elleni politikájának további alakításához adalékokkal és ajánlásokkal szolgáljanak. |
(15) |
Céljai elérése, valamint a hatékonyság biztosítása érdekében a 2013–2020-as időszakra szóló, kábítószer elleni uniós stratégia – a lehetőségek szerint – a kábítószer elleni politika területén már meglévő és működő, az ezen szakpolitikához kapcsolódó megbízatással rendelkező vagy az ezen szakpolitika fontos vonatkozásai szempontjából releváns uniós eszközöket és szerveket veszi igénybe (ezek különösen az EMCDDA, az Europol, az Eurojust, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) és az Európai Gyógyszerügynökség), valamint együttműködik az Unión kívüli szervezetekkel [mint például az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatalával (UNODC), a Vámigazgatások Világszervezetével (WCO), az Egészségügyi Világszervezettel (WHO) és a Pompidou Csoporttal]. A Bizottság, a főképviselő, a Tanács és az Európai Parlament biztosítják, hogy az EU-nak a tiltott kábítószerek területén hozott intézkedései összehangoltak és egymást kiegészítők legyenek. |
(16) |
Uniós és nemzeti szinten egyaránt megfelelő és célzott forrásokat kell biztosítani az ezen kábítószer elleni uniós stratégia céljainak teljesítéséhez. |
II. Szakpolitikai terület: a kábítószer-kereslet csökkentése
(17) |
A kábítószer-kereslet csökkentése több egyenlően fontos és egymást kölcsönösen erősítő intézkedésből áll, többek között a (környezeti, egyetemes, szelektív és indikált) megelőzésre, a korai észlelésre és beavatkozásra, a kockázatcsökkentésre és az egészségkárosodás mérséklésére, a kezelésre, a rehabilitációra, a társadalmi visszailleszkedésre és a felépülésre vonatkozóan. |
(18) |
A kábítószer-kereslet csökkentése területén a 2013–2020-as időszakra szóló, kábítószer elleni uniós stratégia célja, hogy integrált, multidiszciplináris és tényeken alapuló megközelítést követve, valamint az egészségügyi, a társadalmi és az igazságügyi szakpolitikák közötti koherencia ösztönzésével és megőrzésével hozzájáruljon a tiltott kábítószerek használatának mérhető csökkenéséhez, és későbbre tolja a kábítószer-használat megkezdésének korát a használatnak, a függőségnek és a kábítószerekkel kapcsolatos egészségügyi és társadalmi kockázatoknak és ártalmaknak a megelőzése és csökkentése érdekében. |
(19) |
A kábítószer-kereslet csökkentése területén a következő prioritások kerültek meghatározásra (ezek sorrendje nem jelent fontossági sorrendet):
|
III. Szakpolitikai terület: a kábítószer-kínálat csökkentése
(20) |
A kábítószer-kínálat csökkentése magában foglalja a kábítószerrel kapcsolatos – különösen a szervezett – bűnözés megelőzését, az attól való eltérítést és annak megzavarását, ami igazságügyi és bűnüldözési együttműködésen, betiltáson, bűnügyi eszközök elkobzásán, nyomozáson és határigazgatáson keresztül történik. |
(21) |
A kábítószer-kínálat csökkentése területén a 2013–2020-as időszakra szóló, kábítószer elleni uniós stratégia célja, hogy a tiltott kábítószer-kereskedelem megzavarása, a tiltott kábítószerek előállításában és kereskedelmében érintett szervezett bűnözői csoportok felszámolása, a büntető igazságszolgáltatási rendszer hatékony alkalmazása, a célravezető bűnüldözési operatív információn alapuló bűnüldözés és a bűnüldözési operatív információk fokozott megosztása révén hozzájáruljon a tiltott kábítószerek beszerezhetőségének mérhető csökkenéséhez. Uniós szinten a hangsúlyt a kábítószerrel kapcsolatos nagy léptékű, határokon átnyúló jellegű és szervezett bűnözésre helyezik majd. |
(22) |
A kábítószer-kínálat csökkentése területén a következő prioritások kerültek meghatározásra (ezek sorrendje nem jelent fontossági sorrendet):
|
IV. Átfogó kérdéskör: Koordináció
(23) |
A kábítószer elleni uniós politika területén a koordináció célja kettős: egyrészt a szakpolitikai célok támogatását szolgáló szinergiák, a kommunikáció és a hatékony információ- és véleménycsere biztosítása, másrészt a kábítószerrel kapcsolatos aktív politikai párbeszéd, valamint a fejlemények és kihívások elemzésének ösztönzése uniós és nemzetközi szinten. Koordinációra van szükség egyfelől az uniós intézményeken, a tagállamokon, egyéb érintett európai szerveken és a civil társadalmon belül és ezek között, másfelől pedig az EU, a nemzetközi szervek és harmadik országok között. |
(24) |
A koordináció területén a következő prioritások kerültek meghatározásra (ezek sorrendje nem jelent fontossági sorrendet):
|
V. Átfogó kérdéskör: nemzetközi együttműködés
(25) |
A nemzetközi együttműködés olyan kulcsfontosságú terület, amelyen az EU értéktöbbletet jelent a kábítószer elleni politikák koordinálására és a kihívások kezelésére vonatkozó tagállami erőfeszítések tekintetében. A kábítószer elleni politika területén az EU külkapcsolatai a közös felelősség és a multilateralizmus elvén, az integrált, kiegyensúlyozott és tényeken nyugvó megközelítésen, valamint a kábítószer elleni politikának a fejlesztési politikában való érvényesítésén, az emberi jogok és az emberi méltóság tiszteletén és a nemzetközi egyezmények betartásán alapulnak. |
(26) |
A nemzetközi együttműködés területén a 2013–2020-as időszakra szóló, kábítószer elleni uniós stratégia célja, hogy átfogó és kiegyensúlyozott módon tovább erősítse a kábítószerrel kapcsolatos kérdésekről folytatott párbeszédet és együttműködést az EU, valamint a harmadik országok és a nemzetközi szervezetek között. |
(27) |
A kábítószer elleni uniós stratégia egy olyan átfogó megközelítés része, amely lehetővé teszi, hogy az EU a nemzetközi porondon és a partnerországokkal fennálló kapcsolataiban egységes álláspontot képviseljen. Az EU továbbra is elkötelezett marad a kábítószer elleni politika alapvető irányvonalairól folytatott nemzetközi együttműködés és vita iránt, és tevékeny szerepet vállal a kábítószer-kereslet és -kínálat csökkentését egyformán célzó, tudományos tényeken és bűnüldözési operatív információn alapuló, az emberi jogokat is tiszteletben tartó uniós megközelítés eredményei elérésében. Ez uniós szinten megköveteli a politikák és az intézkedések – többek között a külkapcsolati együttműködés – koherenciáját a kábítószer-kereslet csökkentésére, és azon belül a kockázatcsökkentésre és az egészségkárosodás mérséklésére, a kábítószer-kínálat csökkentésére, alternatív fejlesztésre, az ismeretek megosztására és átadására, valamint az állami és nem állami szereplők bevonására vonatkozóan. |
(28) |
Az Uniónak és tagállamainak garantálniuk kell a kábítószer elleni uniós stratégia és annak céljai integrálását az átfogó uniós külpolitikai keretbe, egy olyan átfogó megközelítés részeként, amely maradéktalanul, valamint koherens és koordinált módon felhasználja az EU rendelkezésére álló különböző politikákat és diplomáciai, politikai és pénzügyi eszközöket. E folyamatot elő kell segítenie a főképviselőnek, akit az EKSZ támogat. |
(29) |
A kábítószerek területén az EU külső tevékenységének célja az, hogy tovább erősítse és támogassa a harmadik országoknak a népegészségügyi, a biztonsági és a védelmi kihívások kezelése terén kifejtett erőfeszítéseit. Erre az ebben a stratégiában foglalt kezdeményezések és az azokat követő cselekvési tervek végrehajtása révén kerül sor, amelyek többek között alternatív fejlesztésre, a kábítószer-kereslet és -kínálat csökkentésére, az emberi jogok előmozdítására és védelmére vonatkoznak, figyelembe véve a regionális kezdeményezéseket is. A kábítószer-előállításnak és -kereskedelemnek a származási és tranzitországok belső stabilitására és biztonsági helyzetére gyakorolt hatását tekintve, az intézkedések a korrupciót, a pénzmosást és a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekből származó jövedelmet is célozzák majd. |
(30) |
A nemzetközi együttműködés területén a következő prioritások kerültek meghatározásra (ezek sorrendje nem jelent fontossági sorrendet):
|
VI. Átfogó kérdéskör: tájékoztatás, kutatás, figyelemmel kísérés és értékelés
(31) |
A tájékoztatás, kutatás, figyelemmel kísérés és értékelés területén a 2013–2020-as időszakra szóló, kábítószer elleni uniós stratégia célja, hogy hozzájáruljon a kábítószer-jelenség valamennyi vonatkozásának és az intézkedések hatásának jobb megértéséhez annak érdekében, hogy megbízható és átfogó tényalapot nyújtson a szakpolitikákhoz és a fellépésekhez. A 2013–2020-as időszakra szóló, kábítószer elleni uniós stratégia célja továbbá, hogy a figyelemmel kísérési, kutatási és értékelési eredmények jobb terjesztéséhez is hozzájáruljon, uniós és tagállami szinten egyaránt, biztosítva ezáltal a szinergiák megerősítését, a pénzügyi források kiegyensúlyozott elosztását és a párhuzamos erőfeszítések elkerülését. Ez a módszerek összehangolása, hálózatépítés és szorosabb együttműködés révén érhető el. |
(32) |
A tájékoztatás, kutatás, figyelemmel kísérés és értékelés területén a következő prioritások kerültek meghatározásra (ezek sorrendje nem jelent fontossági sorrendet):
|
(1) A kábítószerekről szóló, az 1972. évi jegyzőkönyvvel módosított 1961. évi egységes ENSZ-egyezmény, a pszichotróp anyagokról szóló egyezmény (1971), valamint a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelme elleni egyezmény (1988).
(2) Az EU kábítószer elleni stratégiájának (2005–2012) és cselekvési terveinek független értékeléséről szóló jelentés (lásd: http://ec.europa.eu/justice/anti-drugs/files/rand_final_report_eu_drug_strategy_2005-2012_en.pdf).
(3) Az EUSZ 4. cikke.