19.12.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 393/11

—

az EU gyermekjogi ütemtervére (2), mely egyik célkitűzéseként azt határozza meg, hogy megvalósítja a digitális térben a gyermekek magas szintű védelmét, miközben sértetlenül megőrzi az internet igénybevételéhez való jogukat a gyermekek szociális és kulturális fejlődése érdekében,

—

a „biztonságosabb internet” programok fontosságára, melyek révén az EU 1999 óta koordinálja és támogatja azokat a törekvéseket, melyek célja, hogy az internetet a gyermekek számára biztonságosabbá tegyék, továbbá a Biztonságosabb Internet Központok kulcsfontosságú szerepére,

—

az európai digitális menetrendre (3), melynek intézkedései többek között a médiaműveltség (4), és ezen belül különösen a digitális jártasság (5) és a digitális társadalmi befogadás javítását célozzák, egyúttal ösztönözve a technológiai innovációt és a munkahelyteremtést, hozzájárulva ezáltal a digitalizált egységes piachoz;

1.

továbbra is relevánsak „A gyermekek védelméről a digitális világban” címmel 2011-ben megfogalmazott következtetései (6), melyekben felkérte a tagállamokat, a Bizottságot és az iparágat, hogy tegyenek lépéseket a gyermekek számára biztonságos online médiakörnyezet megteremtése érdekében, valamint hogy fogadják el az illegális tartalmak – mint például a gyermekek szexuális zaklatását ábrázoló képek – elleni küzdelemhez szükséges intézkedéseket;

2.

2011. december 13-án elfogadásra került a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről, valamint a 2004/68/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló 2011/93/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (7), amelyet a tagállamoknak végre kell hajtaniuk;

3.

mivel a 2011-es tanácsi következtetések és a 2011/93/EU irányelv a gyermekbarát internet európai stratégiájának 3. és 4. pillére alá tartozó intézkedések széles körét lefedik, e mostani következtetések elsősorban a stratégia 1. és 2. pillérébe tartozó kérdésekre összpontosítanak;

4.

a 2011-es és e mostani következtetések kiegészítik egymást, és a Tanács részéről átfogó választ kínálnak a Bizottság által javasolt európai stratégiára;

1.

hogy a Bizottság kezdeményezésére megalakult a gyermekeink internetes biztonságáért munkálkodó koalíció, mely munkaprogramja alapján öt cselekvési területen kíván előrelépést és eredményeket elérni (bejelentésre szolgáló eszközök, életkornak megfelelő adatvédelmi beállítások, tartalombesorolás, szülői ellenőrzés, a gyermekek zaklatását ábrázoló anyagok eltávolítása) (8);

2.

a Bizottságnak az európai hálózatfinanszírozási eszköz létrehozásáról szóló rendeletre (9) és a transzeurópai távközlési hálózatokra vonatkozó rendeletre (10) irányuló javaslatait, melyekben a biztonságosabb internetszolgáltatási infrastruktúrák – európai és nemzeti szinten egyaránt történő – finanszírozásának a terve is szerepel;

3.

a Horizont 2020 létrehozásáról szóló rendeletre (11) (melyben szerepel a többek között a gyermekek és az internet közötti interakcióval kapcsolatos területekre irányuló kutatások finanszírozásának terve), valamint az „Erasmus mindenkinek” létrehozásáról szóló rendeletre (12) irányuló bizottsági javaslatokat, mely utóbbiban az oktatás területén indított, a média- és a digitális műveltséggel kapcsolatos kezdeményezések finanszírozásának terve is szerepel;

4.

a Bizottság tagállamokhoz intézett azon felhívását, hogy nevezzenek ki nemzeti digitális „bajnokot” (13), akinek feladata a nyitott digitális társadalom előnyeinek a népszerűsítése;

5.

az Európa Tanács által az internet irányítására vonatkozó stratégiája (2012–2015) keretében a gyermekek védelmével és felkészítésével kapcsolatban elvégzett munkára;

6.

a meglevő nemzeti szintű projektek nagyon pozitív eredményeire és gyakorlataira, amelyek hasonló célokat szolgálnak, úgymint a gyermekeknek szánt minőségi online tartalmak létrehozása, vagy a kiskorúak védelme többek között ellenőrző, tudatosságnövelő és felkészítő eszközök révén;

1.

interaktív és mindent átható jellege miatt az internet számos lehetőséget kínál a kritikus gondolkodást, az elemző készségeket, az innovációt és a kreativitást elősegítő médiaműveltség és elsősorban a digitális jártasság fejlesztésére. A médiaműveltség és különösen a digitális jártasság fejlesztése nagy jelentőséggel bír a gyermekek számára, mert ennek révén tudnak biztonságos módon alkalmazkodni a folyamatosan változó új technológiákhoz, és általánosabb értelemben a digitális jártasság hozzásegíti őket ahhoz, hogy világukat biztonságos és kreatív módon alakíthassák;

2.

ha nem fektetünk be kellő mértékben a gyermekeket érintő szakpolitikákba, az mélyreható és tartós hatással lehet társadalmainkra (14), ezért megoldást kell találnunk az internetező gyermekek sajátos igényeire és az őket fenyegető veszélyekre, és a jelenlegi digitális szakadék szűkítése érdekében olyan térré kell tennünk az internetet, mely az etnikai, kulturális és társadalmi háttértől függetlenül Európa minden gyermeke számára is számtalan lehetőséget kínál, beleértve a fogyatékossággal élő és a különleges igényű gyermekeket is;

3.

az európai stratégia keretében indított tevékenységek végrehajtását fontos nemzeti és európai szinten egyaránt összehangolni, és ezzel párhuzamosan elő kell mozdítani a különböző érdekeltek együttműködését, amelyben részt vesznek elsősorban a gyermekek, a kormányzati szervek, az illetékes intézmények, a nem kormányzati szervezetek és az iparág; a tagállami Biztonságos Internet Központok uniós finanszírozású hálózatának keretében folytatott munka folyamatos és intenzívebb koordinációja az európai szintű megerősített együttműködés egyik példája;

4.

fontos az önszabályozás, mivel az internet gyorsan változó környezet, ezért rugalmasságra van szükség ahhoz, hogy elkerüljük növekedési potenciáljának és alkalmazkodóképességének a korlátozását; ahhoz azonban, hogy hatékony legyen, az önszabályozást független ellenőrzésnek és értékelésnek kell alávetni, illetve szorosan össze kell kötni a tudatosságnövelést és felkészítést célzó kezdeményezésekkel.

1.

a gyermekek egyre változatosabb eszközökön csatlakoznak az internetre és ezt egyre fiatalabb korban teszik, azonban nem találnak elegendő, életkoruknak megfelelő minőségi tartalmat;

2.

a „gyermekeknek szánt minőségi online tartalom” kifejezés alatt olyan tartalmat kell érteni, mely – azonfelül, hogy a gyermekek számára vonzó, használható, megbízható és biztonságos – valamilyen módon a gyermekek hasznára válik, például bővíti ismereteiket, és fejleszti készségeiket és kompetenciáikat, elsősorban kreativitásukat, és adott esetben jól felismerhetővé teszi a reklámot vagy kereskedelmi kommunikációt (15);

3.

a minőségi online tartalmak rendelkezésre állása segíthet abban, hogy a gyermekek jobban kihasználhassák az internet adta lehetőségeket, és jelentősen megkönnyítheti, hogy az uniós háztartásokban elterjedjen a szélessávú internet és annak aktív használata (16); illetve fordítva, ez az elterjedt és aktív használat is segíthet abban, hogy több minőségi online tartalom álljon rendelkezésre;

4.

ha elérjük, hogy a felhasználók (gyermekek, szülők és oktatók) tudatosabban, magabiztosabban és nagyobb bizalommal vegyék igénybe a különböző országokból származó, különböző eszközökön elérhető tartalmakat, az csökkentheti a digitális egységes piac töredezettségét, egyúttal tiszteletben tartva minden egyes tagállam nyelvi és kulturális sajátosságait;

5.

a minőségi online tartalom előmozdítása, létrehozása és terjesztése dinamikus és szoros együttműködést kíván a köz-, illetve a magánszférában működő tartalom-létrehozók, a gyermekek internetes biztonságában jártas szakértők (például nem kormányzati szervek és online biztonsági központok), az internetszolgáltatók, a gyermekek oktatásában részt vevő személyek (így a szülők és tanárok), illetve maguk a gyermekek között;

1.

projektek és kezdeményezések támogatása révén, nyíltforrású szoftverek és nyílt szabványok felhasználásával ösztönözzék a gyermekeknek szánt, illetve a közreműködésükkel készített minőségi online tartalmak létrehozását célzó innovációt, ideértve az ilyen tartalmakhoz való hozzáférést lehetővé tevő, interoperábilis platformok kidolgozását is;

2.

értékeljék az online tartalmak minőségi és mennyiségi aspektusait olyan korhatár- és tartalombesorolások (így felhasználói megelégedettségre és szakértői vizsgálatokra alapuló besorolás) kidolgozása révén, amelyek megbízható módon lehetővé teszik a különböző országok, illetve eszközök közötti összehasonlítást, és egyúttal figyelembe veszik a tagállamok közötti kulturális különbségeket is;

3.

mérje fel, hogyan lehetne kezelni az online tartalmak előállításakor jelentkező nyelvi akadályokat, például fejlettebb gépi fordítással, elősegítve a digitalizált egységes piac megvalósulását;

—

annak érdekében, hogy a gyermekek biztonságosan használhassák az internetet, egyrészről foglalkozni kell a biztonságos internetezést lehetővé tevő technikai eszközök kérdésével, másrészt a gyermekeket fel kell vértezni az ahhoz szükséges ismeretekkel, készségekkel és kompetenciákkal, hogy az online környezetben hatékonyan és felelősségteljesen mozoghassanak,

—

az oktatási ágazat és a szülők fontos szerepet játszanak abban, hogy segítsék a gyermekeket az internet által kínált lehetőségek előnyös és kreatív kihasználásában, valamint az interneten leselkedő veszélyek észlelésében és kezelésében. Ugyanakkor azt is el kell ismerni, hogy a tanároknak és a szülőknek maguknak is segítségre és képzésre van szükségük ahhoz, hogy lépést tudjanak tartani egyrészt a gyermekek virtuális életében zajló gyors és kiszámíthatatlan változásokkal, másrészt a folyamatosan fejlődő új technológiákkal;

1.

gyorsítsák fel azoknak a stratégiáknak a végrehajtását, melyek célja, hogy az iskolákban bevezessék az internetes biztonsággal kapcsolatos ismeretek oktatását és a digitális jártasság fejlesztését, valamint ösztönözzék minden tantárgy oktatása során az internet használatát, és ezzel kapcsolatban támogassák a tanárok adekvát képzését;

2.

segítsék elő, hogy informális és nem formális tanulás keretében – többek között ifjúsági szervezetek keretében, megfelelően képzett ifjúságsegítők segítségével – a szülők és gyermekek minél jobban elsajátíthassák a digitális jártasságot;

3.

aktívan támogassák a gyermekek közreműködését a gyermekek online tevékenységével kapcsolatos nemzeti és páneurópai tudatosságnövelő kampányok, jogszabályok, illetve egyéb intézkedések és tevékenységek kidolgozásában, például a Biztonságosabb Internet Központok által működtetett nemzeti ifjúsági panelek támogatásának folytatása révén;

4.

folytassák a médiaműveltség és elsősorban a digitális jártasság fejlesztését és mozdítsák elő a nemzeti és a páneurópai szintű tudatosságnövelést;

5.

a tudatosság és a felkészültség fokozása érdekében – hangsúlyozva az internet kínálta lehetőségeket – nemzeti és uniós szinten egyaránt támogassák a köz- és a magánszféra közötti partnerségeket, társadalmi, etnikai és kulturális háttértől függetlenül minden szülőt és gyermeket megszólítva, ideértve a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű és a különleges igényű gyermekeket is;

6.

a jövőben is számoljanak be a gyermekek online magatartásformáival kapcsolatos tényekről és információkról, valamint a szolgáltatások és a technológiák által a gyermekek internethasználatára gyakorolt hatásról;

7.

javítsák a szülői ellenőrzést szolgáló eszközöket, hogy azok minden eszközön hatékonyan működjenek, interoperábilisak legyenek, és a lehető legtöbb nyelven rendelkezésre álljanak, továbbá dolgozzon ki stratégiákat arra irányulóan, hogy a szülőkben tudatosítsa a szülői ellenőrzést szolgáló eszközök létezését, figyelembe véve a gyermekek magánélethez, információhoz és véleménynyilvánítási szabadsághoz való jogát is;

8.

hangolják össze a káros tartalomkategóriák bejelentésének közös minimumszabványait és a bejelentési eljárások egységes minimumszintű teljesítménykritériumait, hogy azok minden országban, a legkülönbözőbb eszközök felhasználása esetén is összehasonlíthatók, átláthatók és hasznosíthatók legyenek;

9.

biztosítsák a káros tartalomkategóriák hatékony bejelentési eljárásainak és a nyomon követési mechanizmusoknak a kialakításához, bevezetéséhez és ellenőrzéséhez szükséges támogatást, erősítsék meg az iparágon belüli, valamint a kormányzati szervekkel, a nem kormányzati szervezetekkel és a forródrótokkal folytatott együttműködést, továbbá biztosítsák a nemzetközi együttműködéshez szükséges mechanizmusok, releváns platformok és eszközök használatát;

10.

az online reklámra vonatkozóan vezessenek be és hajtsanak végre önszabályozási kezdeményezéseket, és azokat rendszeresen tegyék naprakésszé, a reklám újonnan megjelenő formáihoz igazítva;

11.

vezessen be adatvédelmi alapbeállításokat, valamint dolgozzon ki és vezessen be olyan hatékony eszközöket, amelyek tájékoztatják a gyermekeket és a szülőket az online adatvédelmi beállításokról;

12.

fejlessze tovább az online reklámra vonatkozó önszabályozási kezdeményezéseket.

1.

a CEO koalíciót, hogy nyújtsa be a Tanácsnak a 2013. januárjára várt zárójelentését;

2.

a Bizottságot, hogy adjon gyakori visszajelzést és tájékoztatást a gyermekbarát internet európai stratégiájában foglalt fellépésekkel kapcsolatban elért eredményekről, különösen azon teljesítmény- és értékelési folyamatok vonatkozásában, melyeket az európai stratégia végrehajtásának értékeléséhez el kell végezni;

3.

a Bizottságot és a tagállamokat – a 2014–2020-ra szóló többéves pénzügyi keretre vonatkozó tárgyalások sérelme nélkül –, hogy a gyermekbarát internet európai stratégiájában – annak mind a négy pillérében – és az ezen következtetésekben megfogalmazott célkitűzések elérése érdekében megfelelően használják ki a meglévő és jövőbeli uniós finanszírozási programok lehetőségeit.