Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján

2012/C 356/05

Ezzel a közzététellel az 510/2006/EK tanácsi rendelet (1) 7. cikke alapján létrejön a kérelem elleni kifogás joga. A kifogást tartalmazó nyilatkozatnak e közzététel napjától számítva hat hónapon belül kell beérkeznie a Bizottsághoz.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

„CARN D’ANDORRA”

EK-sz.: AD-PGI-0005-0875-12.04.2011

OFJ ( X ) OEM ( )

1.   Elnevezés:

„Carn d’Andorra”

2.   Tagállam vagy harmadik ország:

Andorrai Hercegség

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása:

3.1.   A termék típusa:

3.2.   A termék leírása, amelyre az 1. pontban található elnevezés vonatkozik:

A termék a Bruna d’Andorra robosztus szarvasmarhafajtából (a „Padral del Govern” nevű nemzeti állatállomány-nyilvántartásban szereplő egyedeiből) származó, vagy az e fajtához tartozó anyaállatnak a charolaise, gasconne és limousine fajtának az andorrai tenyészetekben született és hizlalt hímjeivel való keresztezéséből származó marhahús. Ezek a tenyészetek kizárólag az OEM-mel ellátva forgalmazott hús előállításával foglalkoznak, az állatok születésétől kezdve a hizlalás befejezéséig.

Az állatok levágására nyolc hónapos koruktól kerül sor. A hasított testek húsossága kizárólag az EUROP-minősítés szerinti E, U vagy R osztályú lehet. A típusra, életkorra, súlyra és az érlelési időtartamra vonatkozó követelményeket az 1. táblázat tartalmazza.

1.   táblázat

Súly és érlelési időtartam típusonként

A faggyússági állapot a közösségi osztályozási rendszer szerinti 2., 3. vagy 4. fokozatú.

A hús vágáskor különösen lágy, fogyasztáskor pedig ízletes, annak köszönhetően, hogy az izomszövetekbe zsírszövet épül be.

A hasított test pH-értékének a vágást követő 24 órán át 6-nál alacsonyabbnak kell lennie. A hűtőhelyiségekben való érlelés kötelező időtartamát az 1. táblázat tartalmazza. A hasított testet friss állapotban kell forgalomba hozni, hasított test, féltest, negyedek formájában, vagy szeletelve, illetve darálva.

3.3.   Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termék esetében):

—

3.4.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében):

Az állatok Andorra területén születnek, és anyjukkal nevelkednek a helyi legelőkön a maximális állatállományra vonatkozó, a 2. táblázatban foglalt feltételek szerint.

2.   táblázat

Maximális állatállomány hektáronként (számosállategység/Ha)

A borjakat az anyaállatoknak legalább négy hónapig szoptatniuk kell. A borjak a nyári időszakot magaslati legelőkön töltik az anyjukkal, a telet pedig, amikor hó borítja a hegyeket, a tenyészetben.

Nyaranta a csordát pásztor vezeti fel a hegyvidéki nyári legelőkre, ahol az állatoknak legalább 90 napot kell tölteniük.

A hizlalási időszakban az állatok takarmánya túlnyomórészt ballasztanyagokból, azaz szalmából vagy szénából, valamint gabonák, hüvelyesek és kiegészítő takarmány keverékéből áll.

A takarmánynak az Andorrai Hercegségből kell származnia.

3.5.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell végrehajtani:

A hús Andorra területén született, nevelt és vágott állatokból származik.

A borjak természetes úton jönnek világra, és azokat az anyaállat szoptatja.

A borjak a nyári időszakot hegyi legelőkön töltik az anyjukkal, a telet pedig, amikor hó borítja a hegyeket, a tenyészetben.

A hízóborjak számára fejenként legalább 3 m2 nagyságú területet kell biztosítani.

A hizlalásra szánt állomány legfeljebb 20 állatból állhat.

A szállítás során a lehető legnagyobb mértékben kerülni kell az állatokat érő stresszhatást. A szállítás a tenyészetekből közvetlenül a vágóhídra történik, a maximális távolság nem lehet 25 km-nél nagyobb. Így nagymértékben kiküszöbölhető a stressz, és biztosítható a végtermék jó minősége.

3.6.   A szeletelésre, aprításra, csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok:

—

3.7.   A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok:

A terméket olyan címkével ellátva kell forgalmazni, amely a hatályos jogszabályokban előírt adatokon kívül tartalmazza az alábbiakat:

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása:

A földrajzi terület Andorra egész területét magában foglalja; itt születnek, nevelkednek és kerülnek levágásra a Bruna d'Andorra fajtához tartozó szarvasmarhák.

Közigazgatási felosztását tekintve Andorrát az alábbi hét egyházközség alkotja: Canillo, Encamp, Ordino, la Massana, Andorra la Vella, Sant Julià de Lòria és Escaldes-Engordany.

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel:

5.1.   A földrajzi terület sajátosságai:

5.1.1.   Földrajzi és éghajlati sajátosságok, valamint a terület növényzetének jellemzői

A Bruna d’Andorra fajtának a Pireneusok szívében elhelyezkedő tenyésztési területe jellegzetesen külterjes állattartásra alkalmas terület.

A 468 km2 területű Andorra hegyvidéki ország, ahol az átlagos tengerszint feletti magasság 2 000 méter.

Jelentős mennyiségű, Andorra egész területének 20 %-át kitevő legelőterület áll itt rendelkezésre.

Régtől fogva a völgyek mélyén fekvő sík területek jelentetik az emberi települések és a mezőgazdasági tevékenység központjait.

5.1.2.   Az országban található legelők jellemzői

Mivel Andorrában a rétek és legelők aránya a megművelt földterületekhez képest magas, nagy mennyiségben áll rendelkezésre természetes takarmány az állatok számára. Ezeknek a zöldterületeknek a kihasználása határozza meg a legeltetési gyakorlatot.

A legeltetési gyakorlat az évszakok változásához igazodik, és általában a következő körforgásban történik: az állatokat június körül hajtják fel az erdőhatár feletti legelőkre, és az első havazáskor, novemberben hajtják le őket.

A bőséges vízellátottságnak és a talajtípusok sokféleségének köszönhetően különböző típusú legelők alakultak ki.

Fontossági sorrendben, az alább felsorolt legelők találhatók a földrajzi területen: csenkesz-legelő (Festuca eskia), az ország területének 10 %-án; szőrfű-legelő (Nardus stricta), aránya 6 %; Festuca airoidis-legelő, amelynek aránya 5 %; valamint buglyoscsenkesz-legelő (Festuca paniculata).

5.1.3.   Történelmi sajátosságok és a legelőkkel kapcsolatos emberi beavatkozás

Egy porta, mint hagyományos gazdálkodási egység, az ott nevelt jószág ellátása céljából a közösségi legelőket és a gabona-, takarmány-, és zöldségfélék termesztésére szolgáló földterületeket használja. Nyaranta a csordát pásztor vezeti fel a 2 000–2 500 méter magasan fekvő hegyvidéki nyári legelőkre, ahol az állatok legalább 90 napot töltenek. Minden legelőegység esetén a legeltetést a legalacsonyabban (2 000 méter alatt) fekvő részen kezdik, majd az augusztusi meleg időjárás elérkeztével magasabbra mennek, a legeltetési időszak második felében pedig újra az alacsonyabb területek felé húzódnak.

5.1.4.   Az állattartás az év egyes szakaszaiban

Az állattartás a legeltetési gyakorlathoz igazodik, az alacsonyan, közepes magasságon illetve magasan fekvő területek kihasználásával:

Alacsonyan fekvő területek: a völgyek alján, a falvak környékén fekvő, magántulajdonban lévő rétek. Ezeket évente egy-két legeltetésre használják, illetve egy vagy két alkalommal kaszálóként. Általában takarmánynövényeket termesztenek itt, például perjemagot, lucernát (Medicago sativa) és csenkeszféléket (Festuca sp. omn.).

Közepes magasságon fekvő területek: Erdőszéli legelők. Az erdei legelőkhöz az oda- és visszaúton átmenetet képező területek, amelyeket „rebaixants-nak” neveznek.

Magasan fekvő területek: az erdőhatár feletti legelők, amelyek gyakorlatilag egész éven át biztosítanak takarmányt. Ezek legnagyobbrészt közösségi tulajdonban lévő földek, tehát az egyházközségeknek nevezett helyi önkormányzatok tulajdonában vannak.

5.2.   A termék sajátosságai:

A termék legfőbb sajátossága a minősége, amely a hagyomány szerinti előállítási módnak köszönhető, és a fogyasztók körében jól ismert.

A 20. század elején az Andorrában honos robosztus, többféle célra alkalmas szarvasmarhafajtát a tökéletesítés szándékával keresztezni kezdték a magashegységi körülményekhez szokott alpesi szarvasmarha hímjeivel. Ezek egészen pontosan a Schwitz fajtához tartoztak (barna vagy barna alpesi fajta), amint az korabeli dokumentumokból kitűnik (az „Andorra Agrícola” című, havonta megjelenő mezőgazdasági magazin, 1933). Így alakult ki a ma Bruna d’Andorra néven ismert, tökéletesebb fajta.

E robosztus fajta sajátossága, hogy a legelői életmódhoz jól alkalmazkodott, ami az Andorrában folytatott külterjes tartásra maximálisan alkalmassá teszi.

Az állatállomány nevelésének mai napig fennmaradt hagyományos módszerei, és a helyben honos, barna színű Bruna d’Andorra fajta használata – amely kiváló ivadéknevelő képességekkel rendelkezik, és jól alkalmazkodik a helyi zord hegyvidéki körülményekhez – kivételes terméket eredményeznek, amelyet Bruna d’Andorra fajtájú anyaállatoktól és Bruna d’Andorra, charolaise, gasconne és limousine fajtájú apaállatoktól származó állatok húsából állítanak elő. Ez tehát hasonló, elismert húsmarha fajták keresztezését jelenti.

Az alábbi két szakaszban történő tenyésztés mikéntjét az országban jellemző időjárási körülmények határozzák meg:

A tenyésztés hagyományosan kis méretű, a pireneusi éghajlathoz alkalmazkodott gazdaságokban történik, ahol csak kevés számú állatot hizlalnak. Ezeket eredetileg családi fogyasztásra vagy a környéken történő értékesítésre szánták. Ma is léteznek ilyen gazdaságok; átlagosan 35 állatot tartanak. A mai tenyésztők azonban egyesületet alkottak, ez a Ramaders d’Andorra, amely többek között a hús értékesítésével foglalkozik, aminek köszönhetően a tenyésztők magasabb bevételt tudnak elérni.

Ez a hagyományos tenyésztési és hízlalási mód, aminek keretében az állatok kivétel nélkül Andorra területén születnek és nevelkednek, a Bruna d’Andorra fajta használata, a hízlalási időszak, amelynek során gabonafélékből és hüvelyesekből álló takarmánykoncentrátumot adnak az állatoknak, a télen rendelkezésre álló kiegészítő zöldtakarmány és a nyári időszakban a jó minőségű legelők megléte mind hozzájárul ahhoz, hogy a termék lágy és ízletes. Ez a hagyományos tenyésztési mód az Andorra-szerte elismert és kedvelt hús legfontosabb különlegessége.

5.3.   A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői közötti vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti okozati kapcsolat:

A „Carn d’Andorra” OEM alapja a pireneusi országban, az Andorrai Hercegségben kialakult hagyományos tenyésztési mód.

2006 novembere óta a Bruna d’Andorra fajtának törzskönyve is van, ezen kívül a Bruna d’Andorra fajtára vonatkozó genetikai kiválasztási programot segíti a Gascon szarvasmarhafajta kiválasztása és népszerűsítése céljából létrejött egyesület (Groupe Gascon, cím: Villeneuve du Paréage, 09100 Franciaország; korábbi neve: UPRA Gascon).

Az Andorrában uralkodó éghajlati viszonyok, amelyek következtében bőséges és jó minőségű legelőterület áll rendelkezésre, és az alacsonyan, közepesen magasan és magasan fekvő területeket egyaránt kihasználó legeltetési rendszeren alapuló hagyományos tenyésztési mód határozzák meg a földrajzi területre jellemző különleges szakértelmet. Ez a szakértelem mindezeket a forrásokat felhasználja, és a környezethez alkalmazkodó fajta tartására irányul, célja pedig az ország lakossága által ismert és kedvelt termék előállítása.

A fentiek szerint előállított teljes húsmennyiséget az Andorrai Hercegség területén forgalmazzák.

Az andorrai nemzeti vágóhíd megbízásából végzett felmérés keretében a „Ramaders d’Andorra SA” nevű egyesület az országban húst árusító üzletek több, mint 60 %-át kérdezte meg. Ennek alapján az derült ki, hogy a megkérdezettek 100 %-a számára a „Carn d’Andorra” azt a marhahúst jelenti, amelyet a Ramaders d’Andorra egyesület forgalmaz a „Carn de Qualitat Controlada d’Andorra” ellenőrzési- és minőségi tanúsítvánnyal ellátva, amely a fent ismertetett előállítási mód alkalmazását garantálja.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére:

(az 510/2006/EK rendelet 5. cikkének (7) bekezdése)

A termékleírás teljes szövege megtalálható a DOOR adatbázisban az alábbi helyen:

http://ec.europa.eu/agriculture/quality/door/list.html

(1)  HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

(2)  Olyan terület, ahová a nyári kultúrát követően takarmánynövényt vetnek

(3)  A nyár folyamán egy alkalommal megművelt terület

(4)  Természetes vagy bevetett kaszáló

(5)  Bevetetlen terület, ahol legeltetés folyik