Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján

2012/C 290/06

Ezzel a közzététellel az 510/2006/EK tanácsi rendelet (1) 7. cikke alapján létrejön a kérelem elleni kifogás joga. A kifogást tartalmazó nyilatkozatnak e közzététel napjától számítva hat hónapon belül kell beérkeznie a Bizottsághoz.

ÖSSZEFOGLALÓ

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

„KRAŠKI MED”

EK-sz.: SI-PDO-0005-0532-24.03.2006

OEM ( X ) OFJ ( )

Ezen összefoglaló a termékleírás legfontosabb elemeit tartalmazza tájékoztatás céljából.

1.   A tagállam felelős szervezeti egysége:

2.   Kérelmező:

3.   A termék típusa:

4.   Termékleírás:

(követelmények összefoglalása az 510/2006/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdése alapján)

4.1.   Elnevezés:

„Kraški med”

4.2.   Leírás:

A „Kraški med” (karsztvidéki méz) földrajzi jelzéssel ellátott mézet olyan nektárból állítják elő, amelyet a méhek a Karsztvidéken található növényekből gyűjtenek. A méz előállításához felhasznált növénytársulások a térség sajátos geoklimatikus viszonyainak köszönhetően alakultak ki. A Karsztvidéken előállított mézfajták a nektár alapjául szolgáló növények szerint csoportosítva az alábbiak:

A „Kraški med” esetében az alábbi paramétereknek is teljesülniük kell:

4.3.   Földrajzi terület:

Csak a tágabb értelemben vett szlovéniai Karsztvidék (Kras) hordási területén előállított méz látható el a „Kraški med” oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel. E terület határvonala Opatje Selótól a szlovén–olasz országhatárig, majd annak mentén Socerbig húzódik. Socerbtől a Kraški Rob gerince mentén Rakitovec községig, majd pedig a szlovén–horvát határig, aztán annak mentén Golac községig húzódik. Golactól ezután Hrušica, majd Huje és Ostrožno Brdo községeken keresztül Buje községig folytatódik, aztán Volče, Laže és Lozice községeken át húzódik a persuncai dombság északi lejtőin át Trebižani kisközségig. Ezután a Branica patak völgyét követi Čipnje kisközségig, majd onnan Lukovec községig, aztán Škrbina, Lipa és Kostanjevica na Krasu községeken át tér vissza Opatje Selóba.

Az említett települések mindegyike a meghatározott földrajzi területen belül fekszik.

4.4.   A származás igazolása:

A „Kraški med” mézet előállító méhészeknek a kaptárakat a nektárgyűjtés során a meghatározott földrajzi területen kell elhelyezniük.

A „Kraški med” eredetét több szakaszban felügyelik a méhészek, az ellenőrök és egy független tanúsító szerv.

A méz nyomon követhetőségének a biztosítása céljából a méhészek napi nyilvántartást vezetnek a méhek hordásáról, és ebben információt adnak a hordás helyéről, a méhkolóniák számáról, a méz kinyerésének a napjáról, az előállított méz minőségéről és típusáról, illetve az előállított „Kraški med” mennyiségéről. A méhészek emellett nyilvántartást vezetnek a méheket érintő egészségvédelmi intézkedésekről és a mézanalitikai eredményekről.

A Čebelarsko Društvo Sežana (Sežanai Méhészszövetség) nyilvántartást vezet minden olyan méhészről, aki „Kraški med” mézet állít elő (a kaptár helye, a méhkolóniák száma, a hordás ideje, takarmányozási adatok, az előállított méz mennyisége). A Čebelarsko Društvo Sežana emellett nyilvántartást vezet a „Kraški med” számozott címkéiről is, és ezeket olyan méhészek számára bocsátják ki, akik tanúsítványt kaptak arról, hogy megfelelnek a meghatározott feltételeknek, tekintet nélkül arra, hogy tagjai-e a szövetségnek. A szövetségben tagsággal nem rendelkező méhészekkel szemben nem alkalmaznak hátrányos megkülönböztetést.

Az ellenőrök (szakképzett, engedéllyel rendelkező személyek) minden, a „Kraški med” jelzést használni kívánó méhésznél ellenőrzést végeznek, hogy meggyőződjenek arról, hogy a méhtartás, a méz előállítása, palackozása és tárolása megfelelő módon történik. Ha a méz megfelel az előírásoknak, az ellenőr jóváhagyja, hogy a méhész számára az igényelt mennyiségben kibocsássák a „Kraški med” címkét, a méz bejelentett mennyiségétől függően. Az ellenőrök nyilvántartást vezetnek a méhészek méhészeti gyakorlatának a megfelelőségéről és a méz helyszíni elemzéséről.

4.5.   Az előállítás módja:

A kaptárakat a 4.3. pontban meghatározott földrajzi területen belül kell elhelyezni.

A méz előállítása során igazodni kell a helyes méhészeti gyakorlathoz, amelyet a Szlovén Méhészszövetség (ČZS) HACCP-rendszerének elvein alapuló, a méhészet helyes higiéniai gyakorlatáról szóló, a kiváló minőségű „Kraški med” előállításának biztosítását szolgáló iránymutatások írnak elő.

A méheket télen cukorral vagy „cukorlepénnyel” lehet takarmányozni. A méheket közvetlenül a hordás előtt, illetve hordás közben nem takarmányozzák. A méheket hordás közben nem lehet vegyi anyagokkal kezelni. A méheket nem lehet gyógyszeres takarmánykiegészítőt vagy kórokozók elleni hatóanyagot tartalmazó takarmánnyal etetni. Csak a kaptárban élő méhek által előállított méz nyerhető ki. A méz nem nyerhető ki olyan lépből, amelyben még ivadékok vannak. A méhészek a hordás időszakában ellenőrzik a kaptárban a kinyerésre alkalmas érett méz mennyiségét. A mézet kizárólag legalább 0,2 mm nyílásméretű szűrőn keresztül lehet szűrni. A kinyert mézet olyan tartályban tárolják, amelyen feltüntetik a méz tételszámát, a gyűjtés dátumát és helyét, illetve a méz mennyiségét és minőségét. A méz nem szárítható. A kristályosodott méz hevítéssel cseppfolyósítható, azonban a hőmérséklet legfeljebb 40 °C lehet a hevítőközeg és a méz érintkezési pontján. A méz mikrohullámmal történő hevítés útján nem cseppfolyósítható.

A „Kraški med” többféle kiszerelésben palackozható. A palackozást követően a fedelet azonnal rá kell tenni az üvegre, és azon el kell helyezni a zárjegyet olyan módon, hogy az üveget ne lehessen kinyitni a zárjegy megsértése nélkül.

4.6.   Kapcsolat a földrajzi területtel:

A „Kraški med” minősége és tipikus érzékszervi jellemzői számos tényezőnek köszönhetők: a Karsztvidék sajátos geoklimatikus viszonyainak és növényföldrajzi jellemzőinek, a méhészeti hagyományoknak, valamint a méhészek szorgalmának és tudásának.

Geológiai jellemzők

A földrajzi terület egésze dombos, hullámzó mészkőfennsík, a karsztokra jellemző domborzati sajátosságokkal. A sajátos karsztjelenségek mind a felszínen (poljék, töbrök, uvalák, víznyelők), mind a felszín alatt (karsztbarlangok, függőcseppkövek, cseppkőkérgek) megtalálhatók. A földrajzi területre jellemző továbbá a híres vörös karszttalaj, a terra rossa. Különféle környezeti tényezőknek (erózió, az üregek belsejébe hulló talaj) köszönhetően a sziklás felszínt viszonylag kevés talaj borítja.

Éghajlat

A Karsztvidéken az enyhe mediterrán éghajlat északkeleti kontinentális légáramlatokkal találkozik. Híres a bóra nevű helyi szél, amely a terület egyik legjellemzőbb éghajlati jelensége. A bóra száraz, hideg, viharos északkeleti szél, amely a tenger felé tartó kontinentális légáramlatok megjelenésekor fúj. Egész évben előfordulhat, azonban leginkább télen gyakori, ilyenkor hőmérséklet-csökkenést is okoz, és a talajt is megmozdítja. A Karsztvidék időjárása nagyon változékony, különösen télen. A tenger közelségének köszönhetően a tél közepén a többnapos jeges bóra elmúltával gyakran hirtelen hőmérséklet-emelkedés következik be. Száraz hónapok lényegében nincsenek, azonban a karsztos talaj áteresztőképessége szárazsághoz vezethet.

Növénytakaró

A földrajzi terület növényvilága a sajátos geológiai és éghajlati viszonyokhoz alkalmazkodott. Az ember környezeti beavatkozása szintén jelentős hatással járt. A Karsztvidéket régebben hatalmas tölgyerdők borították, amelyeket gyakorlatilag teljesen elpusztított a fakitermelési tevékenység, illetve a terület szántóföld és legelőterület nyerése céljából történő felégetése. A fakitermelés és a legeltetés felhagyása következtében a terület a múlt század közepén hamar száraz, füves karsztterületté változott. Karsztvidéki legelők és különleges növényvilágú rétek jöttek létre. A Karsztvidék az egyik leggazdagabb növényvilágú terület Szlovéniában, és az országban honos növények majdnem fele megtalálható itt. Számos veszélyeztetett és ritka faj mellett több tipikus szubmediterrán növényfaj is él a Karsztvidéken.

A száraz füves területeket a növények sűrű elterjedtsége és nagy változatossága egyaránt jellemzi. Egyetlen réten akár több mint száz növényfaj is megtalálható. Az érintett növényfajok a Karsztvidékre jellemzőek, közülük pedig több is endemikus. A száraz karsztvidéki füves terület kora tavasztól késő nyárig virágban áll. A növénytakaró nagy változatossága mellett számos víznyelő is gazdagítja a felszínt, különleges környezetet teremtve ezzel, ugyanis olyan sajátos helyi klímát hoznak létre, amelyet a környező területek nem befolyásolnak, és amely ugyanakkor meghatározza a növénytakaró jellegét.

Az erdős részeken, a száraz füves karsztterületen, illetve a fennsíkokon található, évente egy alkalommal kaszált félszáraz vagy száraz réteken erdei fafajták és cserjék jellemzőek, például a nagylevelű hárs (Tilia grandifolia), a komlógyertyán (Ostrya carpinifolia), a tölgy, a feketefenyő, a szelídgesztenye (Castanea sativa), a vadcseresznye, a sajmeggy (Prunus mahaleb), az akác és a cserszömörce.

A terület további jellemzője a fűfélék, a hüvelyesek és a gyógynövények nagy változatossága. A gyógynövények között, amelyek közül több mint 35 faj van jelen, nagy arányban fordul elő hegyi pereszlény.

Az emberi tényező

A hagyományos méhészet a Karsztvidéken igen régóta jelen van. Fennmaradtak Janko Vodopivec iskolaigazgató feljegyzései, aki 1892 és 1937 között méhészkedett a Karsztvidéken. A karsztvidéki méhészet fejlődésében fordulópont volt az 1910. év, amikor a helyi méhészek szövetséget hoztak létre. A szövetségben végzett munka kedvezően hatott a korszerűbb méhészet fejlődésére, és megjelentek a mozgatható lépekkel ellátott kaptárak.

A földrajzi terület változatos növényvilága és a nagy múltú méhészeti hagyományok egyaránt hozzájárultak a méhészeti tapasztalatok, ismeretek és készségek sokféleségéhez, és ennek köszönhető a hordási feltételek optimális kihasználása, ami azt jelenti, hogy a kaptárakat olyan területeken helyezik el, ahol a növénytakarónak köszönhetően sokféle kiváló minőségű „Kraški med” előállítható. A „Kraški med” az éghajlati viszonyoknak köszönhetően alacsony nedvességtartalmú, érett, és ásványi anyagokban gazdag. A gazdag növényvilág és a száraz éghajlat a méz gazdag, határozott aromájában tükröződik, ami a „Kraški med” különlegességének egyik meghatározó tényezője.

4.7.   Ellenőrző szerv:

4.8.   Címkézés:

A „Kraški med” leírásában szereplő feltételeknek megfelelő mézet címkével látják el, amely tartalmazza a „Kraški med” nevet és (az alább ábrázolt) logót, a méz típusát, a „zaščitena označba porekla” (oltalom alatt álló eredetmegjelölés) jelzést, a vonatkozó közösségi védjegyet, a nemzeti minőségtanúsítási szimbólumot, a termelő nevét, a tételszámot és a „proizvedeno v Sloveniji” (Made in Slovenia) jelzést.

(1)  HL L 93., 2006.3.31., 12. o.