Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján

2012/C 288/08

Ezzel a közzététellel az 510/2006/EK tanácsi rendelet (1) 7. cikke alapján létrejön a kérelem elleni kifogás joga. A kifogást tartalmazó nyilatkozatnak e közzététel napjától számítva hat hónapon belül kell beérkeznie a Bizottsághoz.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

„HOLSTEINER TILSITER”

EK-sz.: DE-PGI-0005-0807-26.04.2010

OFJ ( X ) OEM ( )

1.   Elnevezés:

„Holsteiner Tilsiter”

2.   Tagállam vagy harmadik ország:

Németország

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása:

3.1.   A termék típusa:

3.2.   A termék leírása, amelyre az 1. pontban található elnevezés vonatkozik:

A „Holsteiner Tilsiter” tehéntejből hagyományosan előállított félkemény sajt, amelyet az érési idő alatt folyamatosan rúzskultúrával (Brevibacterium linens) kezelnek, a sajt zsírtartalma a szárazanyagban pedig 30–60 %. A „Holsteiner Tilsiter” mind nyerstejből, mind pasztörizált tejből előállítható. A klasszikus kerékforma mellett a sajtot egyre többször készítik cipóformájúra is. A sajtnak vékony, sárgásbarna színű, természetes héja van, amelyet a legalább öthetes érlelés során a rúzskultúra, tejsavó, sovány tej vagy sós víz keverékével kezelnek. A világossárga tészta szeletelhető, nyújtható és nagyon rugalmas. Az előállítás különleges módjából adódóan a „Holsteiner Tilsiter” a tilsiti sajtra jellemző, törésre-hasadékra hasonlító lyukakkal rendelkezik. Az íztartomány a tárolási időtől függően a lágy, enyhén fűszeres íztől az erőteljesen pikánsig terjed. A sajtot cipó- vagy dobozformában, 3,5–5 kg-os súllyal állítják elő.

A „Holsteiner Tilsiter” három különböző zsírtartalommal készül: legalább 30 % zsír a szárazanyagban; legalább 45 % zsír a szárazanyagban; illetve legalább 60 % zsír a szárazanyagban. A sajt minimális zsírtartalma 30 % zsír a szárazanyagban. A „Holsteiner Tilsiter” gyártása túlnyomórészt fűszerezés nélkül történik. Fűszerezés esetén kizárólag köményt használnak, egyéb fűszereket nem alkalmaznak.

3.3.   Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termék esetében):

A felhasználandó tejnek nem kell a fent nevezett földrajzi területről származnia.

3.4.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében):

—

3.5.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell végrehajtani:

A sajtkészítés valamennyi lépésének – a nyersanyagok átvételétől egészen a legalább öthetes tárolásig és érlelésig – a meghatározott földrajzi területen kell történnie.

3.6.   A szeletelésre, aprításra, csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok:

—

3.7.   A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok:

—

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása:

A Németországi Szövetségi Köztársaság Schleswig-Holstein tartománya. A „Holsteiner Tilsiter” készítésének történelmileg igazolható területe a 20. század első felétől kezdve (kb. 1920-tól) a mai határok közötti Schleswig-Holstein tartományt fedi le.

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel:

5.1.   A földrajzi terület sajátosságai:

A különleges sajtkészítési mód, valamint az abból fakadó különleges minőség és a „Holsteiner Tilsiter” megbecsültsége ebben a formában csak ezen a területen alakulhatott ki, a következő különleges feltételek összejátszása miatt:

Schleswig-Holstein éghajlata az Északi- és a Keleti-tenger közötti fekvéséből adódóan erősen óceáni jellegű. A földrajzi elhelyezkedés és a talaj tulajdonságai egyedi növénytársulások kialakulásához, és ezáltal ahhoz vezettek, hogy a takarmány különleges tulajdonságokkal rendelkezik. Ez pedig kedvezett mind a tejtermelésnek, mind a sajtkészítésnek, és nem utolsósorban a „Holsteiner Tilsiter” fűszeres-aromás jellegében tükröződik vissza.

A tejtermelés Schleswig-Holsteinben nagy múltra tekint vissza, mivel a tartomány ebből a szempontból kiváló adottságokkal rendelkezik. A 16. század végén vette kezdetét Schleswig és Holstein hercegségekben a tulajdonképpeni tejgazdaság, amikor már több tejet termeltek, mint amennyire a két hercegségnek saját céljaira szüksége volt. Akkortájt holland menekültek hozták magukkal a professzionális tejtermelésre vonatkozó ismereteket erre a vidékre. A 19. század végén alakult ki a szövetkezeti tejgazdaságok struktúrája. Csak 1888-ban 251 új tejgazdaságot alapítottak. A tejtermelő üzemek struktúrája, a kiváló szakmai hozzáértés, valamint a kedvező éghajlati és talajviszonyok együttesen avatják Schleswig-Holsteint Európa-szerte kitüntetett helyzetű tejtermelő vidékké. A világhírű, holstein-fríz (Németországban feketetarka néven is ismert) tejelőszarvasmarha-faj ezért nem véletlenül viseli ezt a nevet. A tejhez és a borjútól származó tejoltóhoz való könnyű hozzáférésnek köszönhetően a sajtkészítés jól fejlődhetett a tartományban. A Schleswig-Holsteinben manapság zajló sajtkészítés során azonban a földrajzi területen kívülről származó tejet is felhasználnak.

5.2.   A termék sajátosságai:

A „Holsteiner Tilsiter” magas minőségű, a régióra jellemző sajtkülönlegességként már mintegy 120 éve kiváló hírnévnek örvend. Régi dokumentumok támasztják alá, hogy az ún. Holsteinische Schweiz területén, a Behl-birtokon már a 16. században létezett hasonló sajt. A tilsiti receptúrájának első írásos rögzítését 1840-ben egy bizonyos Westpfahl asszony végezte el, aki az akkori Kelet-Poroszország területén található birtokon élt. Ennek alapján történt a sajtfajta tulajdonképpeni névadása. A 19. század végén ez a receptúra került a mai Schleswig-Holstein tartományba, ahol a tilsiti hamarosan a legkedveltebb sajt lett, és a mai napig az is maradt.

A „Käsebereitung und Käsespeisen in Deutschland seit 1800” (Sajtkészítés és sajtételek Németországban 1800 óta) (Frank Roeb, Mainz 1976) című műben ez áll: „Schleswig-Holsteinben készítését (megj.: a tilsiti sajtét) még később kezdték, mivel arra utaló hírek állnak rendelkezésünkre, hogy ott a tilsiti sajt készítését 1900 előtt nem kezdték meg nagy léptékben, azonban utána már államilag is támogatták (1929-től, lásd Middelhauve).”

Manapság Schleswig-Holstein számít a tilsitisajt-készítés egyik központjának (lásd Dr. Oetker Lebensmittel-Lexikon, 2004, 812. o.; C. Dumont, Kulinarisches Lexikon, 1998, 516. o.; „Essen & Trinken im Detail” című cikk, „mein coop magazin”: „Holsteiner Tilsiter und Beaujolais AOC”). A „Slow Food Conviviums Hamburg” (Burchard Bösche, 2005) c. kiadványban a „Tilsiter – Käse der Ostsee” (Tilsiti – a Keleti-tenger sajtja) című cikkben ez áll: „Manapság kétségtelenül a tengerek között elhelyezkedő tartomány, Schleswig-Holstein a tilsiti sajt készítésének fellegvára.”

A megkérdezett szakmai intézmények állásfoglalása megerősíti, hogy a „Holsteiner Tilsiter” – e néven, és a Schleswig-Holsteinben készített tilsiti sajt gyűjtőneveként is – ismert és kedvelt, a régióra jellemző specialitássá vált. Ezt támasztja alá az is, hogy Peter Peter „Kulturgeschichte der deutschen Küche” (A német konyha kultúrtörténete) (2005, 135. o.) című munkájában regionális sajtspecialitásként szerepel: „Holsteiner Tilsiter, Würchwitzer Milbenkäse, Allgäuer Bergkäse, (…) a magas minőségű német sajtok választéka Franciaországhoz és Olaszországhoz, sőt Angliához vagy Írországhoz képest is szerény.” Különböző internetes oldalakon is utalnak a „Holsteiner Tilsiter” különleges hírnevére. Az „Alles Käse – das Infoportal” (http://www.walserstolz.de) honlapon ez található róla: „Különösen Észak-Németországban, és azon kívül a Keleti-tenger partjának teljes hosszában a tilsiti sajt nagy hagyományokra tekint vissza. A német gyártás központja elsősorban Schleswig-Holstein, ahol a »tilsiti« és a »félkemény sajt« részben szinonimaként használatosak.” A német élelmiszerekre vonatkozó, USA-beli útmutatóban (http://www.germanfoods.org) ez olvasható: „… a Németország északi részén található (…) Schleswig-Holsteinben állítják elő Németország néhány leghíresebb sajtját (…) például a tilsiti sajtot (…)”. További utalások találhatók többek között a Paulsen cég honlapján (http://www.party-paulsen.de), ahol ez áll: „Holsteiner Tilsiter – Schleswig-Holstein legjobb sajtja”.

A generációk során át kitenyésztett, különleges, természetes és csak itteni érlelő pincékben honos baktériumkultúrák kölcsönzik a „Holsteiner Tilsiter”-nek azt az összehasonlíthatatlanul pikáns ízt, amely a más földrajzi területekről származó tilsiti sajtoktól egyértelműen megkülönbözteti.

5.3.   A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti okozati kapcsolat:

A „Holsteiner Tilsiter” különleges hírneve és nagy megbecsültsége egyrészt azon alapszik, hogy Schleswig-Holstein tej- és sajttermelő vidékként régi hagyományokkal rendelkezik, másrészt és elsősorban azonban az itteni tejesgazdák kézműves művészetének és egyedi szaktudásának köszönhető. A kiemelkedő tejtermelésre építve alakult ki az évszázadok során a paraszti sajtkészítés e vidéken. A régi receptúrák és a kézműves sajtkészítésben szerzett tapasztalatok nemzedékről nemzedékre szálltak, és így alakultak ki a tartomány sajtkülönlegességei. Ezek közül a „Holsteiner Tilsiter” máig kiemelkedő jelentőséggel bír. Ez különböző változataival együtt regionális specialitás, amely a régión kívül is ismert és nagyra becsült.

A „Holsteiner Tilsiter” markánsan fűszeres íze és klasszikus lyukacsossága a tartományban már kialakult, amikor az e sajtfajtára alkalmazott „tilsiti” elnevezés még nem volt bevett. A Kelet-Poroszországból származó fogalom csak a 19. század végén vált ismertté Schleswig-Holsteinben, és az itt hasonló receptúra alapján készített sajtra is alkalmazták. Ettől kezdve ismert tehát ez a sajt „Tilsiter aus Schleswig-Holstein” vagy „Holsteiner Tilsiter” néven.

A sajtkészítés a paraszti hagyományon alapulva a mai napig folyamatosan továbbfejlődött Schleswig-Holsteinben. A tejesgazdák tejtechnikai képzettsége – amelynek megszerzése ma a Bad Malente-i tejgazdasági tan- és kísérleti intézetben összpontosulva zajlik – a tartomány határain messze túl is kitűnő hírnévnek örvend.

A „Holsteiner Tilsiter” kiváló hírnevét elsősorban egészen különleges aromájának, valamint a köménnyel való egyedi fűszerezés nyomát viselő sajátos ízének köszönheti. Mindkét tulajdonság csak speciális baktériumkultúrák segítségével érhető el, amelyek ilyen fajtákban és összetételben kizárólag az Északi- és a Keleti-tenger közötti terület éghajlatán alakulhatnak ki.

A „Holsteiner Tilsiter”-t készítő üzemek állnak a tartomány határain kívül is ismert „Käsestraße Schleswig-Holstein” (schleswig-holsteini sajtút) középpontjában is. Ezen egyesület keretében közel 40 sajtkészítő üzem kapcsolódik össze a schleswig-holsteini sajt hagyományának ápolására, és mintegy 120 különböző sajtfajtát képviselnek. Az egyesület megalapítása az 1999-ben a hamburgi „Kiekeberg” szabadtéri múzeum területén megtartott, a „Slow Food” kulináris mozgalom által kezdeményezett sajtvásáron indult útjára. A schleswig-holsteini sajtfajtáknak e sajtvásáron bemutatott változatossága vezetett ahhoz, hogy a schleswig-holsteini sajtkészítőkre az „Észak vincellérjei” elnevezést kezdték alkalmazni. A „Holsteiner Tilsiter” különböző változatait kiemelten mutatták be a vásáron, mint a „Schleswig-Holstein sajttartományra” jellemző sajtokat.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére:

[Az 510/2006/EK tanácsi rendelet 5. cikkének (7) bekezdése]

A teljes termékleírás megtalálható:

Markenblatt, 2009. július 24-i 30. kötet, 7a-aa. rész, 13378. o.

http://register.dpma.de/DPMAregister/geo/detail.pdfdownload/7201

(1)  HL L 93., 2006.3.31., 12. o.