Értesítés a Kínai Népköztársaságból származó kerékpárok behozatalára vonatkozó szubvencióellenes eljárás megindításáról

Az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. június 11-i 597/2009/EK tanácsi rendelet (1) (a továbbiakban: alaprendelet) 10. cikke alapján az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) panaszt nyújtottak be, amely szerint a Kínai Népköztársaságból származó kerékpárok behozatala támogatott formában történik, s ezáltal jelentős kárt okoz az uniós gazdasági ágazatnak.

A panaszt 2012. március 15-én nyújtotta be az Európai Kerékpárgyártók Szövetsége (European Bicycle Manufacturers Association, EBMA) (a továbbiakban: panaszos) olyan gyártók nevében, amelyeknek termelése az uniós kerékpárgyártás jelentős részét, ebben az esetben több mint 25 %-át teszi ki.

A vizsgálat tárgyát a motor nélküli kétkerekű és egyéb kerékpárok (beleértve az áruszállításra szolgáló tricikliket, viszont ide nem értve az egykerekűeket) (a továbbiakban: a vizsgálat tárgyát képező termék) képezik.

Az állítások szerint támogatott termék a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: érintett ország) származó, jelenleg az ex 8712 00 30 és ex 8712 00 70 KN-kód alá tartozó, vizsgált termék. Ezek a KN-kódok csak tájékoztató jellegűek.

A panaszos állítása szerint a Kínai Népköztársaságból származó vizsgált termék gyártói a Kínai Népköztársaság kormánya részéről számos támogatásban részesültek.

A panaszos állítása szerint a támogatások többek között az alábbi formákban történtek: jövedelem- és egyéb közvetlen adók alóli mentesség (például preferenciális társasági adó a csúcs- vagy új technológiával foglalkozó iparágak számára, jövedelemadó alóli mentesség vagy adócsökkentés a „2 évig mentesség + 3 évig fele adó” program keretében, helyi adó alóli mentesség vagy a helyi adó csökkentése a „produktív” külföldi tőkével működő vállalatoknak (a továbbiakban: KTV-k), társaságiadó-csökkentés a hazai gyártmányú berendezéseket vásárló KTV-knek, társaságiadó-csökkentés KTV-knek földrajzi elhelyezkedés alapján, kedvezményes adópolitika kutatásra és fejlesztésre a KTV-k számára, társaságiadó-jóváírás a hazai gyártmányú berendezéseket vásárló kínai kézben lévő vállalatoknak, társaságiadó-mentességi program az exportorientált KTV-knek, társaságiadó-visszatérítési programok a KTV-nyereségek exportorientált vállalkozásokba történő visszaforgatásához), közvetett adó- és vámmentesség (például hozzáadottérték-adó [héa] és vám alóli mentesség a behozott berendezésekre, héa-engedmény a hazai gyártmányú berendezésekre, városi közterület-fenntartási adó, építési adó és oktatási különadó alóli mentesség a KTV-knek), kedvezményes kölcsönök és kamattámogatások (például állami tulajdonban lévő kereskedelmi bankok és állami fejlesztési bankok által nyújtott alacsony kamatozású fejlesztési hitelek), bizonyos áruknak a megfelelő ellenszolgáltatásnál jóval kevesebb összeg fejében történő állami biztosítása (például nyersanyagforrások, víz- és villamos energia, földhasználati jogok), támogatási programok (például a (Tianjin kerékpárgyártó ágazat fejlesztési támogatási alap), a (Tianjin Binhai új területspecifikus fejlesztési és konstrukciós támogatási alap), (díjak híres márkák részére), valamint a Gazdasági Fejlesztési Övezethez (GFÖ) kapcsolódó programok (például a Tianjin Binhai Új Terület, a Tinajin Jinghai GFÖ, a Tianjin Gazdasági-Technológiai Fejlesztési Terület, a Da Gang GFÖ, a Wu Qing GFÖ és a Dongguan Dél-kínai Ipari Park által jóváhagyott programok).

A panaszos azt is állítja, hogy a fent említett programok támogatások, mivel a Kínai Népköztársaság kormánya és más regionális kormányzatok (beleértve az állami szerveket is) pénzügyi hozzájárulásával zajlanak, és előnyt jelentenek a kedvezményezetteknek, vagyis a vizsgált termék exportáló gyártóinak. Ezek állítólag az exportteljesítménytől és/vagy attól függnek, hogy az adott vállalatok előnyben részesítik-e a hazai termékeket az import termékekkel szemben, és/vagy egyes vállalatokra és/vagy régiókra korlátozódnak, épp ezért egyediek és kiegyenlíthetők.

A panaszos bizonyítékkal szolgált arról, hogy a vizsgált terméknek az érintett országból történő behozatala mind abszolút értékben, mind a piaci részesedést tekintve összességében megnövekedett.

A panaszos által benyújtott prima facie bizonyíték azt mutatja, hogy a behozott vizsgált termék mennyisége és árai – egyéb következmények mellett – kedvezőtlenül hatottak az eladott mennyiségekre és az uniós gazdasági ágazat által alkalmazott árszintre, ezáltal jelentős mértékben romlott az uniós gazdasági ágazat összteljesítménye és pénzügyi helyzete.

Minthogy a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy a panaszt az uniós gazdasági ágazat részéről vagy nevében nyújtották be, és hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az eljárás megindításához, a Bizottság az alaprendelet 10. cikke alapján vizsgálatot indít.

A vizsgálat azt hivatott megállapítani, hogy az érintett országból származó vizsgált termék behozatala támogatott formában történik-e, és ha igen, a támogatás okoz-e kárt az uniós gazdasági ágazatnak. Amennyiben a dömping és a kár megerősítést nyer, a vizsgálat azt is fel fogja tárni, hogy nem ellentétes-e az Unió érdekeivel, ha intézkedések elrendelésére kerül sor.

A Bizottság felkéri a vizsgált termék érintett országbeli exportáló gyártóit (2), hogy vegyenek részt a Bizottság által folytatott vizsgálatban.

Tekintettel az érintett országbeli, az eljárásban érintett exportáló gyártók esetlegesen nagy számára, valamint a vizsgálatnak a jogilag előírt határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság egy minta kiválasztása révén (ezt az eljárást mintavételnek is nevezik) a megvizsgálandó exportáló gyártók számát ésszerű mértékűre korlátozhatja. A mintavételre az alaprendelet 27. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkéri valamennyi exportáló gyártót, illetve a nevükben eljáró képviselőket, hogy jelentkezzenek. A feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell jelentkezniük, és vállalatukról vagy vállalataikról ezen értesítés A. mellékletében feltüntetett információkat kell a Bizottság rendelkezésére bocsátaniuk.

Az exportáló gyártók mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság az exportáló ország hatóságaival is kapcsolatba lép, továbbá felveheti a kapcsolatot az exportáló gyártók bármely ismert szövetségével is.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban a fentiekben kért információk kivételével bármilyen más releváns információt kívánnak benyújtani, ezt – eltérő rendelkezés hiányában – az ennek az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételének napjától számított 21 napon belül kell megtenniük.

Ha mintavételre van szükség, akkor az exportáló gyártókat az Unióba irányuló kivitelnek azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján választhatják ki, amely a rendelkezésre álló idő alatt ésszerűen megvizsgálható. A Bizottság – adott esetben az érintett ország hatóságain keresztül – valamennyi ismert exportáló gyártót, az érintett ország hatóságait és az exportáló gyártók szövetségeit tájékoztatja arról, hogy mely vállalatok kerültek bele a mintába.

Az exportáló gyártókkal kapcsolatos vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintába felvett exportáló gyártóknak, az exportáló gyártók valamennyi ismert szövetségének és az érintett exportáló ország hatóságainak.

Eltérő rendelkezés hiányában a mintába felvételre kerülő valamennyi exportáló gyártónak a minta kiválasztásáról szóló értesítéstől számított 37 napon belül kell benyújtania a kitöltött kérdőívet.

A kérdőív információkat kér többek között az exportáló gyártó vállalatának/vállalatainak struktúrájáról, a vállalat/vállalatok tevékenységeiről a vizsgált termék vonatkozásában, az előállítás költségéről, valamint a vizsgált terméknek az érintett ország belföldi piacán való értékesítéséről és a vizsgált termék Unióba irányuló értékesítéséről.

A mintába való lehetséges felvételükbe beleegyező, de a mintába fel nem vett vállalatok együttműködőnek minősülnek (a továbbiakban: a mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártók), az alaprendelet 28. cikke alkalmazásának sérelme nélkül. Az alábbi 5.1.1.b) szakasz sérelme nélkül, a mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártókra kivethető kiegyenlítő vám nem haladhatja meg a mintában szereplő exportáló gyártókra nézve megállapított szubvenciókülönbözet súlyozott átlagát (3).

b) A mintába fel nem vett vállalatokra vonatkozó egyéni szubvenciókülönbözet

Az alaprendelet 27. cikkének (3) bekezdése alapján a mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártók kérhetik, hogy a Bizottság állapítsa meg egyéni szubvenciókülönbözetüket. Az egyéni szubvenciókülönbözetet igényelni kívánó exportáló gyártóknak kérdőívet vagy egyéb igénylőlapot kell kérniük, amelyet a következő mondatban megállapított határidőkön belül kell megfelelően kitöltve benyújtaniuk. A kitöltött kérdőívet – eltérő rendelkezés hiányában – a mintába való felvételről szóló értesítéstől számított 37 napon belül kell benyújtani.

Az egyéni szubvenciókülönbözetet igénylő exportáló gyártóknak ugyanakkor tudniuk kell, hogy a Bizottság határozhat úgy, hogy nem számít ki egyéni szubvenciókülönbözetet számukra, amennyiben az exportáló gyártók száma olyan nagy, hogy az egyéni szubvenciókülönbözet meghatározása túl nagy terhet jelentene, és késleltetné a vizsgálat időben történő lezárását.

Felkérik a vizsgált termék érintett országbeli független importőreit, hogy vegyenek részt ebben a vizsgálatban.

Tekintettel az ezen eljárásban érintett független importőrök esetlegesen nagy számára és a vizsgálatnak a jogilag előírt határidőn belüli lezárása érdekében a Bizottság a megvizsgálandó független importőrök számát egy minta kiválasztása révén ésszerű mértékűre korlátozhatja (ezt az eljárást mintavételnek is nevezik). A mintavételre az alaprendelet 27. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkéri valamennyi független importőrt, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy vegyék fel vele a kapcsolatot. A feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell jelentkezniük, és vállalatukról vagy vállalataikról az ezen értesítés B. mellékletében kért információkat kell a Bizottság rendelkezésére bocsátaniuk.

A független importőrök mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság emellett kapcsolatba léphet az importőrök bármely ismert szövetségével.

Ha mintavételre van szükség, az importőröket a vizsgált termék uniós értékesítésének azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján választják ki, amely a rendelkezésre álló idő alatt ésszerűen megvizsgálható. A Bizottság valamennyi ismert független importőrt és az importőrök szövetségeit is értesíti a mintába való felvételre kiválasztott vállalatokról.

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld ki a mintába felvett független gyártóknak és az importőrök ismert szövetségeinek. E feleknek a kitöltött kérdőíveket – eltérő rendelkezés hiányában – a mintába való felvételről szóló értesítéstől számított 37 napon belül kell benyújtaniuk.

A kérdőív többek között a vállalatuk (vállalataik) struktúrájára, a vállalatnak (vállalatoknak) a vizsgált termék vonatkozásában folytatott tevékenységeire, valamint a vizsgált termék értékesítésére vonatkozóan kér információt.

5.2. A kár megállapítására irányuló eljárás és az uniós gyártókra vonatkozó vizsgálat

A Bizottság felkéri a vizsgálat tárgyát képező termék uniós gyártóit, hogy vegyenek részt a vizsgálatban.

A kár megállapítása egyértelmű bizonyítékokon alapul, magában foglalja továbbá az alábbiak objektív vizsgálatát: a támogatott behozatalok mennyisége, a behozataloknak az uniós piaci árakra kifejtett hatása, valamint e behozataloknak az uniós gazdasági ágazatra kifejtett közvetlen hatását.

Tekintettel az eljárásban érintett uniós gyártók nagy számára, valamint a vizsgálat határidőn belüli lezárása érdekében a Bizottság úgy döntött, hogy a megvizsgálandó uniós gyártók számát ésszerű mértékűre korlátozza egy minta kiválasztása révén (ezt az eljárást mintavételnek is nevezik). A mintavételre az alaprendelet 27. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. Ennek részletei az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában találhatók. A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy tekintsenek bele az aktába (e célból lépjenek kapcsolatba a Bizottsággal az alábbi 5.6. szakaszban megadott elérhetőségen). Azoknak az uniós gyártóknak, illetve a nevükben eljáró képviselőinek, akik úgy vélik, hogy indokolt a mintába való felvételük, ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kapcsolatba kell lépniük a Bizottsággal.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban releváns információt kívánnak benyújtani, azt – eltérő rendelkezés hiányában – legkésőbb ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 21 napon belül kell megtenniük.

A Bizottság értesíti valamennyi ismert uniós gyártót és/vagy az uniós gyártók szövetségeit arról, hogy mely vállalatok kerültek be végül a mintába.

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintába felvett uniós gyártóknak és az uniós gyártók minden ismert szövetségének. E feleknek a kitöltött kérdőíveket – eltérő rendelkezés hiányában – a mintába való felvételről szóló értesítéstől számított 37 napon belül kell benyújtaniuk.

A kérdőív többek között a vállalatuk (vállalataik) struktúrájával, a vállalat (vállalatok) pénzügyi helyzetével, a vállalatnak (vállalatoknak) a vizsgált termék vonatkozásában folytatott tevékenységeivel, valamint a vizsgált termék előállítási költségeivel és értékesítésével kapcsolatos információkat kér.

Abban az esetben, ha a támogatásra és az általa okozott kárra vonatkozó állítások bizonyítást nyernek, az alaprendelet 31. cikke szerint határozni kell arról, hogy nem ellentétes-e az uniós érdekkel, ha kiegyenlítő intézkedések elfogadására kerül sor. A Bizottság felkéri az uniós gyártókat, importőröket és képviseleti szervezeteiket, továbbá a felhasználókat, valamint a felhasználói és fogyasztói képviseleti szervezeteket, hogy eltérő rendelkezés hiányában ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül vegyék fel vele a kapcsolatot. A vizsgálatban való részvételhez a fogyasztói képviseleti szervezeteknek ugyanezen határidőn belül bizonyítaniuk kell, hogy tevékenységeik és a vizsgált termék között objektív kapcsolat áll fenn.

A fenti határidőn belül jelentkező felek – eltérő rendelkezés hiányában – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 37 napon belül szolgáltathatnak információt a Bizottság részére az uniós érdekre vonatkozóan. Ezeket az információkat vagy szabadon választott formában, vagy a Bizottság által összeállított kérdőíven lehet benyújtani. Mindenesetre a 31. cikk alapján közölt információk csak akkor vehetők figyelembe, ha azokat benyújtásukkor tényszerű bizonyítékokkal támasztják alá.

Ezen értesítés rendelkezéseire figyelemmel a Bizottság felkéri valamennyi érdekelt felet, hogy ismertesse álláspontját, szolgáltasson információkat, és állításait támassza alá bizonyítékokkal. Eltérő rendelkezés hiányában ezeknek az információknak és az azokat alátámasztó bizonyítékoknak az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 37 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

5.5. A vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok előtti meghallgatás lehetősége

Valamennyi érdekelt fél kérheti, hogy a Bizottság vizsgálattal megbízott szolgálatai meghallgassák. A meghallgatás iránti kérelmet írásban kell benyújtani, és annak tartalmaznia kell a kérelem indokait. A vizsgálat kezdeti szakaszára vonatkozó kérdésekben kért meghallgatások esetében a kérelmet az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 15 napon belül kell benyújtani. Ezt követően a meghallgatásra vonatkozó kérelmet a Bizottság által a felekkel folytatott kommunikáció során kitűzött határidőn belül kell benyújtani.

5.6. Az írásbeli beadványok benyújtására, valamint a kitöltött kérdőívek és levelek elküldésére vonatkozó utasítások

Az érdekelt felek által benyújtott valamennyi beadványt – beleértve az ebben az értesítésben kért információkat, a kitöltött kérdőíveket és az érdekelt felek által szolgáltatott olyan levelezést, amellyel kapcsolatban bizalmas adatkezelést kértek – „Limited” (Korlátozott hozzáférés) (6) jelöléssel kell ellátni.

A „Limited” jelöléssel ellátott információkat benyújtó érdekelt feleknek az alaprendelet 29. cikke (2) bekezdésének megfelelően ezekhez nem bizalmas jellegű összefoglalókat is a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk, melyeket „For inspection by interested parties” (Az érdekelt felek számára, betekintésre) jelöléssel kell ellátni. Ezeknek az összefoglalóknak kellően részletesnek kell lenniük ahhoz, hogy a bizalmasan benyújtott információk lényege érthető legyen. Amennyiben a bizalmas információt benyújtó érdekelt fél nem a kért formában és minőségben készíti el a nem bizalmas jellegű összefoglalót, a Bizottság figyelmen kívül hagyhatja az ilyen bizalmas információt.

Az érdekelt feleknek minden beadványukat és kérelmüket elektronikus formában kell benyújtaniuk (a nem bizalmas beadványokat e-mailben, a bizalmasakat CD-R/DVD lemezen), és fel kell tüntetniük nevüket, címüket, e-mail címüket, telefon- és faxszámukat. A kitöltött kérdőívekhez vagy azok frissített verzióihoz csatolt minden meghatalmazást és aláírt tanúsítványt ugyanakkor papíron kell benyújtani, azaz levélben vagy személyesen, az alábbiakban megadott címen. Az alaprendelet 18. cikke (2) bekezdésének megfelelően, amennyiben egy érdekelt fél beadványait és kérelmeit nem tudja elektronikus formában benyújtani, azonnal fel kell vennie a kapcsolatot a Bizottsággal. Az érdekelt felek további információkat találhatnak a Bizottsággal való levelezésről a Kereskedelmi Főigazgatóság weblapjának vonatkozó oldalain: http://ec.europa.eu/trade/tackling-unfair-trade/trade-defence

Abban az esetben, ha az érdekelt felek valamelyike megtagadja a szükséges információkhoz való hozzáférést, vagy nem szolgáltat információkat határidőn belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, az alaprendelet 28. cikkének megfelelően átmeneti vagy végleges, megerősítő vagy nemleges megállapítások tehetők a rendelkezésre álló tények alapján.

Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek valamelyike hamis vagy félrevezető adatokat szolgáltatott, ezeket az információkat figyelmen kívül kell hagyni, és a rendelkezésre álló tényekre lehet támaszkodni.

Ha valamelyik érdekelt fél nem, vagy csak részben működik együtt, és ezért a megállapítások alapjául az alaprendelet 28. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tények szolgálnak, az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mint ha együttműködött volna.

Az érdekelt felek kérhetik a Kereskedelmi Főigazgatóság meghallgató tisztviselőjének közbenjárását. A meghallgató tisztviselő összekötő szerepet tölt be az érdekelt felek és a Bizottság vizsgálattal megbízott szolgálatai között. Megvizsgálja az aktához való hozzáférésre irányuló kérelmeket, az iratok bizalmas kezelését érintő vitákat, a határidők meghosszabbítására vonatkozó kérelmeket, valamint a harmadik felek által benyújtott, meghallgatás iránti kérelmeket. A meghallgató tisztviselő meghallgatást biztosíthat egy-egy adott érdekelt fél számára, és közbenjárhat annak biztosítása érdekében, hogy az érdekelt felek maradéktalanul gyakorolhassák a védelemhez való jogukat.

A meghallgató tisztviselő általi meghallgatás iránti kérelmet írásban, a kérelem indokainak megadásával együtt kell benyújtani. A vizsgálat kezdeti szakaszára vonatkozó kérdésekben kért meghallgatások esetében a kérelmet az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 15 napon belül kell benyújtani. Ezt követően a meghallgatás iránti kérelmet a Bizottság által a felekkel folytatott kommunikáció során meghatározott határidőn belül kell benyújtani.

A meghallgató tisztviselő lehetőséget biztosít a felek részvételével történő meghallgatás megtartására is, melynek során a felek ismertethetik különböző álláspontjaikat és előadhatják – többek között – a támogatással, a kárral, az okozati összefüggéssel és az uniós érdekkel kapcsolatos ellenérveiket. Ilyen meghallgatásra rendszerint legkésőbb az ideiglenes megállapítások közzétételétől számított negyedik hét végén kerül sor.

További információk, valamint a meghallgató tisztviselő elérhetősége és weboldala a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján található: http://ec.europa.eu/trade/tackling-unfair-trade/hearing-officer/index_en.htm

A vizsgálat az alaprendelet 11. cikke (9) bekezdésének megfelelően ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 13 hónapon belül lezárul. Az alaprendelet 12. cikke (1) bekezdésének megfelelően ideiglenes intézkedéseket ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított legkésőbb 9 hónapon belül lehet elrendelni.

A Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy a vizsgálat során gyűjtött valamennyi személyes adatot a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (7) megfelelően fogja kezelni.

(2) Exportáló gyártó az érintett országbeli bármely olyan vállalat, amely a vizsgálat tárgyát képező terméket előállítja és – közvetlenül vagy harmadik félen, így például a vizsgálat tárgyát képező termék gyártásában, belföldi értékesítésében vagy exportjában részt vevő, vele kapcsolatban álló vállalaton keresztül – az Unió piacára exportálja.

(3) Az alaprendelet 15. cikkének (3) bekezdése alapján a Bizottság figyelmen kívül hagy minden, nulla és de minimis értéket el nem érő összegű kiegyenlíthető támogatást és a 28. cikkben előírt körülmények között megállapított kiegyenlíthető támogatások összegét.

(4) A mintába kizárólag exportáló gyártókkal kapcsolatban nem álló importőrök vehetők fel. Azoknak az importőröknek, akik exportáló gyártókkal kapcsolatban állnak, ki kell tölteniük a kérdőív 1. mellékletét ezen exportáló gyártók vonatkozásában. A Közösségi Vámkódex végrehajtásáról szóló 2454/93/EGK bizottsági rendelet 143. cikke értelmében személyek kizárólag abban az esetben tekinthetők egymással kapcsolatban állónak, ha: a) egymás üzleti vállalkozásainak tisztségviselői vagy igazgatói; b) jogilag elismert üzlettársak; c) alkalmazotti viszonyban állnak egymással; d) bármely személy közvetve vagy közvetlenül tulajdonában tartja, ellenőrzi vagy birtokolja mindkettőjük kibocsátott, szavazati jogot biztosító részvényeinek vagy egyéb részesedéseinek legalább 5 %-át; e) azok egyike közvetve vagy közvetlenül ellenőrzést gyakorol a másik tevékenysége felett; f) egy harmadik személy közvetve vagy közvetlenül mindkettőjüket ellenőrzi; g) közvetlenül vagy közvetve együtt ellenőriznek egy harmadik személyt; vagy h) ugyanannak a családnak a tagjai. A személyek kizárólag akkor minősülnek egy család tagjainak, ha az alábbi rokoni kapcsolatok valamelyikében állnak egymással: i. férj és feleség, ii. szülő és gyermek, iii. fivér és lánytestvér (akár vér szerinti, akár féltestvér), iv. nagyszülő és unoka, v. nagybácsi vagy nagynéni és unokaöcs vagy unokahúg, vi. após vagy anyós és vő vagy meny, vii. sógor és sógornő. (HL L 253., 1993.10.11., 1. o.). Ebben az összefüggésben a „személy” természetes vagy jogi személyt jelent.

(5) A független importőrök által szolgáltatott adatok a támogatás meghatározásán kívüli vizsgálati szempontokkal kapcsolatban is felhasználhatók.

(6) A „Limited” jelöléssel ellátott dokumentum a 2009/597/EK tanácsi rendelet 29. cikke alapján (HL L 188., 2009.7.18., 93. o.) és a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló WTO-egyezmény 12. cikke alapján bizalmas jellegű dokumentumnak minősül. A dokumentumnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.) 4. cikke értelmében védelmet kell biztosítani.

A. MELLÉKLET

B. MELLÉKLET