Értesítés a Kínai Népköztársaságból származó kerékpárok behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedések időközi felülvizsgálatának megindításáról

2012/C 71/07

Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) saját kezdeményezésére úgy döntött, hogy az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendelet (1) (a továbbiakban: alaprendelet) 11. cikke (3) bekezdése és 13. cikke (4) bekezdése alapján időközi felülvizsgálatot indít a Kínai Népköztársaságból származó kerékpárok behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedések tekintetében.

1.   A termék

A felülvizsgálat tárgyát a motor nélküli kerékpárok (beleértve az áruszállításra szolgáló tricikliket, és kivéve az egykerekűeket) (a továbbiakban: a felülvizsgálat tárgyát képező termék) képezik. A termék, melynek behozataláról a korábbiakban bizonyítást nyert, hogy dömpingelt formában történt (2), a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: érintett ország) származó, jelenleg a 8712 00 30 és az ex 8712 00 70 KN-kód alá tartozó, a felülvizsgálat tárgyát képező termék.

2.   A meglévő intézkedések

A 2474/93/EGK rendelettel (3) a Tanács 30,6 %-os végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból származó kerékpárok behozatalára.

Az alaprendelet 13. cikkének megfelelően a kijátszások feltárására indított vizsgálatot követően ezt a vámot a 71/97/EK tanácsi rendelet (4) kiterjesztette bizonyos, a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó kerékpáralkatrészekre is. Döntés született továbbá az alaprendelet 13. cikkének (2) bekezdése szerinti mentességi rendszer létrehozásáról. A mentességi rendszer működésének a 88/97/EK bizottsági rendelet (5) biztosít jogi keretet. A kiterjesztett vám alóli mentességet megszerezni kívánó uniós kerékpárgyártóknak gondoskodniuk kell arról, hogy a tevékenységük során felhasznált kínai kerékpáralkatrészek aránya ne érje el a 60 %-ot, vagy hogy valamennyi felhasznált behozott alkatrész esetében a hozzáadott érték meghaladja a 25 %-ot. Jelenleg több mint 250 vállalat részesül mentességben.

Egy, az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti időközi felülvizsgálatot követően a Tanács az 1095/2005/EK rendelettel (6) úgy határozott, hogy a hatályos dömpingellenes vámot 48,5 %-ra emeli.

A Bizottság – miután felülvizsgálta a Kínai Népköztársaságból származó kerékpárok behozatalára vonatkozó dömpingellenes vámnak a Kínai Népköztársaságból származó egyes kerékpáralkatrészekre irányuló, a 171/2008/EK rendelettel (7) történő kiterjesztését – úgy határozott, hogy fenntartja a kijátszások elleni intézkedéseket.

Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követően a Tanács a 990/2011/EK tanácsi végrehajtási rendelettel (8) úgy határozott, hogy az említett intézkedéseket fenn kell tartani.

3.   A felülvizsgálat indokai

A Bizottságnak elegendő prima facie bizonyíték áll rendelkezésére arra vonatkozóan, hogy a dömpinget és a kárt illetően a meglévő intézkedések alapját képező körülmények megváltozhattak, és ezek a változások tartósnak bizonyulhatnak.

A Bizottság rendelkezésére álló információ szerint a Kínai Népköztársaságban működő kerékpárgyártókra alkalmazott exportkvótarendszer, amely miatt az exportáló gyártók nem részesülhettek piacgazdasági elbánásban a módosítást eredményező időközi felülvizsgálatban, 2011 januárjában megszűnt.

Ezenfelül az uniós iparág struktúrájában is történtek változások. Számos uniós gyártó ugyanis a teljes gyártási ciklust (részleges) összeszerelési műveletekkel váltotta fel, melyek során importált alkatrészeket használnak fel.

Ráadásul a 2004-es és 2007-es uniós bővítés miatt jelentős számú gyártó csatlakozott az uniós kerékpáriparhoz. Ezenfelül azon gyártók közül, akik a két bővítést megelőzően is már az uniós ipar részét képezték, sokan költöztették át gyártólétesítményeiket a frissen csatlakozott tagállamokba, illetve hoztak ott létre újakat. Ennek eredményeképpen az uniós iparág költségszintje megváltozhatott.

Végezetül, a kár megszüntetéséhez szükséges jelenlegi szintet az acélból készült kerékpárok alapján számolták ki, a jelek szerint azonban a kerékpárok nagy része az utóbbi időben alumíniumötvözetből készül. A fent említett fejlemények tartósnak bizonyulnak, ezért indokolttá teszik a kárral kapcsolatos megállapítások újraértékelését.

Ráadásul a mentességi rendszer előnyeit élvező vállalatok száma gyors ütemben növekszik, anélkül, hogy a rendszert 1997-es bevezetése óta módosították volna. Ezenfelül a dömpingellenes intézkedések alól mentes alkatrészek behozatalának nyomon követését végző monitoring rendszer meglehetősen bonyolulttá és nehézkessé vált, ami veszélyt jelenthet annak hatékonyságára.

Következésképpen előfordulhat, hogy az intézkedések jelenlegi szintje a kárt okozó dömping hatásainak ellensúlyozása tekintetében többé nem megfelelő.

4.   Az eljárás

Minthogy a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre időközi felülvizsgálat megindításához, a Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése és 13. cikkének (4) bekezdése alapján felülvizsgálatot indít.

Az időközi felülvizsgálat keretében megvizsgálják majd, hogy a dömping megakadályozásához szükséges-e az intézkedés további fenntartása, hogy az intézkedés megszüntetése vagy módosítása esetén valószínű-e a károkozás folytatódása vagy megismétlődése, illetve hogy (továbbra is) elegendő-e a meglévő intézkedés a kárt okozó dömping ellensúlyozására.

A felülvizsgálat ezáltal felméri majd, hogy szükséges-e a meglévő intézkedések fenntartása, megszüntetése vagy módosítása.

Vizsgálja továbbá a mentességi rendszert és annak működését, és meghatározza, hogy szükséges-e a rendszeren bármiféle módosítást végezni.

4.1.    A dömpingre  (9) vonatkozó eljárás

A Bizottság felkéri a felülvizsgálat tárgyát képező terméket az érintett országból exportáló gyártókat (10), többek között azokat, amelyek nem működtek együtt a hatályos intézkedések módosításához és fenntartásához vezető vizsgálatokban, hogy vegyenek részt a bizottsági felülvizsgálatban.

4.1.1.   Az exportáló gyártókra irányuló vizsgálat

4.1.1.1.   Az érintett ország megvizsgálandó exportáló gyártóinak kiválasztására irányuló eljárás

a)   Mintavétel

Tekintettel az eljárásban érintett exportáló gyártók esetlegesen nagy számára az érintett országban, valamint a felülvizsgálatnak a jogilag előírt határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a megvizsgálandó exportáló gyártók számát egy minta kiválasztásával ésszerű mértékűre korlátozhatja („mintavétel”). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkéri valamennyi exportáló gyártót, illetve a nevükben eljáró képviselőket, hogy jelentkezzenek. A feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell jelentkezniük, és vállalatukról vagy vállalataikról az ezen értesítés A. mellékletében kért információkat kell a Bizottság rendelkezésére bocsátaniuk.

Az exportáló gyártók mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság emellett kapcsolatba lép az érintett ország hatóságaival, és felveheti a kapcsolatot az exportáló gyártók ismert szövetségeivel is.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban a fentiekben kért információk kivételével bármilyen más releváns információt kívánnak benyújtani, ezt – eltérő rendelkezés hiányában – az ennek az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételének napjától számított 21 napon belül kell megtenniük.

Ha mintavételre van szükség, akkor az exportáló gyártókat az Unióba irányuló kivitelnek azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján választhatják ki, amely a rendelkezésre álló idő alatt ésszerűen megvizsgálható. A Bizottság – adott esetben az érintett ország hatóságain keresztül – valamennyi ismert exportáló gyártót, az érintett ország hatóságait és az exportáló gyártók szövetségeit tájékoztatja arról, hogy mely vállalatok kerültek bele a mintába.

Az exportáló gyártókkal kapcsolatos vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintába felvett exportáló gyártóknak, az exportáló gyártók valamennyi ismert szövetségének és az érintett exportáló ország hatóságainak.

Eltérő rendelkezés hiányában a mintába kiválasztott valamennyi exportáló gyártónak a mintába való felvételről szóló értesítéstől számított 37 napon belül be kell nyújtania a kitöltött kérdőívet.

A kitöltött kérdőív információkat tartalmaz többek között az exportáló gyártó vállalata/vállalatai struktúrájáról, a vállalat/vállalatok tevékenységeiről a felülvizsgálat tárgyát képező termék vonatkozásában, az előállítás költségéről, valamint a felülvizsgálat tárgyát képező terméknek az érintett ország belföldi piacán való értékesítéséről és a felülvizsgálat tárgyát képező termék Unióba irányuló értékesítéseiről.

A mintába való lehetséges felvételükbe beleegyező, de a mintába fel nem vett vállalatok együttműködőnek minősülnek (a továbbiakban: a mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártók). Az alábbi b) szakasz sérelme nélkül, a mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártóktól származó behozatalra kivethető dömpingellenes vám nem haladhatja meg a mintában szereplő exportáló gyártókra nézve megállapított dömpingkülönbözet súlyozott átlagát (11).

b)   A mintába fel nem vett vállalatokra vonatkozó egyéni dömpingkülönbözet

Az alaprendelet 17. cikkének (3) bekezdése alapján a mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártók kérhetik, hogy a Bizottság egyéni dömpingkülönbözetet állapítson meg számukra (a továbbiakban: egyéni dömpingkülönbözet). Az egyéni dömpingkülönbözetet igényelni kívánó exportáló gyártóknak a fenti a) szakasznak megfelelően kérdőívet és egyéb igénylőlapokat kell kérniük, amelyeket a következő mondatban és az alábbi 4.1.2.2. szakaszban megállapított határidőkön belül kell megfelelően kitöltve benyújtaniuk. A kitöltött kérdőívet – eltérő rendelkezés hiányában – a mintába való felvételről szóló értesítéstől számított 37 napon belül kell benyújtani. Hangsúlyozandó, hogy ahhoz, hogy a Bizottság a nem piacgazdasági berendezkedésű ország exportáló gyártóira egyéni dömpingkülönbözetet állapíthasson meg, bizonyítani kell, hogy azok eleget tesznek az alábbi 4.1.2.2. szakaszban meghatározott, a piacgazdasági elbánáshoz vagy legalább az egyéni elbánáshoz szükséges feltételeknek.

Az egyéni dömpingkülönbözetet igénylő exportáló gyártóknak ugyanakkor tudatában kell lenniük annak, hogy a Bizottság határozhat úgy, hogy nem állapít meg egyéni dömpingkülönbözetet számukra, amennyiben például az exportáló gyártók száma olyan nagy, hogy az egyéni dömpingkülönbözet meghatározása túl nagy terhet jelentene, és megakadályozná a felülvizsgálat időben történő lezárását.

4.1.2.   A nem piacgazdasági berendezkedésű érintett ország exportáló gyártóira vonatkozó további eljárás

4.1.2.1.   A piacgazdasági berendezkedésű harmadik ország kiválasztása

Az alábbi 4.1.2.2. szakasz rendelkezései alapján – az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja szerint – az érintett országból történő behozatal esetében a rendes értéket egy piacgazdasági berendezkedésű harmadik országban alkalmazott ár vagy számtanilag képzett érték alapján kell kiszámítani. Ennek érdekében a Bizottságnak ki kell választania egy megfelelő, piacgazdasági berendezkedésű harmadik országot. A Bizottság választása ideiglenesen Mexikóra esett; a Bizottság ezt az országot választotta azon vizsgálatokhoz is, amelyek a felülvizsgálat tárgyát képező terméknek az érintett országból érkező behozatalára vonatkozó hatályos intézkedések módosításához és fenntartásához vezettek. A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy az ennek az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 10 napon belül jelezzék, alkalmasnak találják-e az említett országot e célra.

4.1.2.2.   A nem piacgazdasági berendezkedésű érintett ország exportáló gyártóira alkalmazott elbánás

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja alapján azok az érintett országbeli egyéni exportáló gyártók, amelyek úgy vélik, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártása és értékesítése tekintetében piacgazdasági feltételek érvényesülnek esetükben, megfelelően indokolt kérelmet nyújthatnak be erre vonatkozóan (a továbbiakban: piacgazdasági elbánás iránti kérelem). Egy vállalat akkor részesíthető piacgazdasági elbánásban, ha a fent említett kérelem vizsgálatából az tűnik ki, hogy teljesülnek az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában megállapított kritériumok (12). Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja alapján a piacgazdasági elbánásban részesülő exportáló gyártók dömpingkülönbözetét – a lehetséges mértékben és az alaprendelet 18. cikke alapján rendelkezésre álló tények felhasználásának sérelme nélkül – a saját rendes értékük és exportáraik felhasználásával kell kiszámítani.

Az érintett országbeli egyes exportáló gyártók – akár alternatívaként is – igényelhetnek egyéni elbánást is. Az egyéni elbánás igénybevételéhez az exportáló gyártóknak bizonyítaniuk kell, hogy megfelelnek az alaprendelet 9. cikke (5) bekezdésében szereplő kritériumoknak (13). Az egyéni elbánásban részesülő exportáló gyártók dömpingkülönbözetét a saját exportáraik alapján számítják ki. Az egyéni elbánásban részesülő exportáló gyártók esetében a rendes érték a fentiekben ismertetett módon kiválasztott piacgazdasági berendezkedésű harmadik országra megállapított értékeken alapul.

Az értesítés 9. szakaszában fontos kiegészítő információk találhatók.

a)   Piacgazdasági elbánás

A Bizottság piacgazdasági elbánás kérelmezésére szolgáló igénylőlapokat küld az érintett országbeli, a mintába felvett exportáló gyártók mindegyikének és a mintába fel nem vett, egyéni dömpingkülönbözetet igényelni kívánó együttműködő exportáló gyártók mindegyikének, az exportáló gyártók minden ismert szövetségének, továbbá az érintett ország hatóságainak.

Eltérő rendelkezés hiányában a piacgazdasági elbánást igénylő valamennyi exportáló gyártónak a mintavételről, illetve a mintavétel elmaradásáról szóló értesítés napjától számított 21 napon belül be kell nyújtania a kitöltött igénylőlapot.

b)   Egyéni elbánás

Egyéni elbánás igényléséhez a mintába felvett, érintett országbeli exportáló gyártóknak, valamint a mintába fel nem vett, egyéni dömpingkülönbözetet igényelni kívánó együttműködő exportáló gyártóknak – eltérő rendelkezés hiányában – a piacgazdasági elbánást igénylő nyomtatványt, az egyéni elbánásra vonatkozó szakaszokat megfelelően kitöltve, a mintába való felvételről szóló értesítés napjától számított 21 napon belül kell benyújtaniuk.

4.1.3.   A független importőrök vizsgálata  (14)  (15)

A Bizottság felkéri a felülvizsgálat tárgyát képező terméket az érintett országból az Unióba importáló független importőröket, többek között azokat, amelyek nem működtek együtt a hatályos intézkedések módosításához és fenntartásához vezető vizsgálatokban, hogy vegyenek részt a bizottsági felülvizsgálatban.

Tekintettel az ezen eljárásban érintett független importőrök esetlegesen nagy számára, valamint a felülvizsgálatnak a jogilag előírt határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a megvizsgálandó független importőrök számát egy minta kiválasztásával ésszerű mértékűre korlátozhatja („mintavétel”). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát –, felkéri valamennyi független importőrt, illetve a nevükben eljáró képviselőket, hogy jelentkezzenek. A feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – ennek az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételének napjától számított 15 napon belül kell jelentkezniük, a vállalatukra vagy vállalataikra vonatkozó, az ezen értesítés B. mellékletében kért információknak a Bizottság rendelkezésére bocsátása révén.

A független importőrök mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság emellett kapcsolatba léphet az importőrök ismert szövetségeivel.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban a fentiekben kért információk kivételével bármilyen más releváns információt kívánnak benyújtani, ezt – eltérő rendelkezés hiányában – az ennek az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételének napjától számított 21 napon belül kell megtenniük.

Ha mintavételre van szükség, akkor az importőröket a felülvizsgálat tárgyát képező termék Unióban történő értékesítéseinek olyan legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján lehet kiválasztani, amely a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően megvizsgálható. A Bizottság valamennyi ismert független importőrt és az importőrök szövetségeit is értesíti a mintába való felvételre kiválasztott vállalatokról.

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintába felvett független importőrök és az importőrök ismert szövetségei részére. E feleknek a kitöltött kérdőíveket – eltérő rendelkezés hiányában – a mintába való felvételről szóló értesítéstől számított 37 napon belül kell benyújtaniuk. A kitöltött kérdőív információkat tartalmaz többek között vállalatuk/vállalataik struktúrájáról, a vállalat/vállalatok tevékenységeiről a felülvizsgálat tárgyát képező termék vonatkozásában, valamint a felülvizsgálat tárgyát képező termék értékesítéseiről.

4.2.    A kárra  (16) vonatkozó eljárás és az uniós gyártók vizsgálata

A Bizottság felkéri a felülvizsgálat tárgyát képező terméket az érintett országból exportáló gyártókat, többek között azokat, amelyek nem működtek együtt a hatályos intézkedések módosításához és fenntartásához vezető vizsgálatokban, hogy vegyenek részt a bizottsági felülvizsgálatban.

Tekintettel az eljárásban érintett uniós gyártók esetlegesen nagy számára az érintett országban, valamint a felülvizsgálatnak a jogilag előírt határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a megvizsgálandó uniós gyártók számát egy minta kiválasztásával ésszerű mértékűre korlátozhatja („mintavétel”). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkéri valamennyi uniós gyártót, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy jelentkezzenek. A feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – ennek az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételének napjától számított 15 napon belül kell jelentkezniük, a vállalatukra vagy vállalataikra vonatkozó, az ezen értesítés C. mellékletében kért információknak a Bizottság rendelkezésére bocsátása révén.

Az uniós gyártók mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság emellett kapcsolatba léphet az uniós gyártók ismert szövetségeivel.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban a fentiekben kért információk kivételével bármilyen más releváns információt kívánnak benyújtani, ezt – eltérő rendelkezés hiányában – az ennek az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételének napjától számított 21 napon belül kell megtenniük.

Ha mintavételre van szükség, akkor az uniós gyártókat a felülvizsgálat tárgyát képező termék Unióban történő értékesítéseinek olyan legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján lehet kiválasztani, amely a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően megvizsgálható. A Bizottság értesíti valamennyi ismert uniós gyártót és/vagy az uniós gyártók szövetségeit arról, hogy mely vállalatok kerültek be végül a mintába.

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintába felvett uniós gyártóknak és az uniós gyártók minden ismert szövetségének. E feleknek a kitöltött kérdőíveket – eltérő rendelkezés hiányában – a mintába való felvételről szóló értesítéstől számított 37 napon belül kell benyújtaniuk. A kitöltött kérdőív információkat tartalmaz többek között vállalatuk/vállalataik struktúrájáról és anyagi helyzetéről, a vállalat/vállalatok tevékenységeiről a felülvizsgálat tárgyát képező termék vonatkozásában, az előállítás költségéről, valamint a felülvizsgálat tárgyát képező termék értékesítéseiről.

4.3.    Az uniós érdek vizsgálatára irányuló eljárás

Az alaprendelet 21. cikkének megfelelően a Bizottság dönteni fog arról, hogy sértené-e az uniós érdeket a dömpingellenes intézkedések fenntartása, módosítása vagy hatályon kívül helyezése. A Bizottság felkéri az uniós gyártókat, importőröket és képviseleti szervezeteiket, továbbá a felhasználókat, valamint a felhasználói és fogyasztói képviseleti szervezeteket, hogy eltérő rendelkezés hiányában ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül jelentkezzenek. A felülvizsgálatban való részvételhez a reprezentatív fogyasztói szervezeteknek – ugyanezen határidőn belül – bizonyítaniuk kell, hogy tevékenységeik és a felülvizsgálat tárgyát képező termék között objektív kapcsolat áll fenn.

A fenti határidőn belül jelentkező felek – eltérő rendelkezés hiányában – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 37 napon belül szolgáltathatnak információt a Bizottságnak az uniós érdekről. Ezt az információt vagy szabadon választott formában, vagy a Bizottság által összeállított kérdőíven lehet benyújtani. Mindenesetre a 21. cikk alapján közölt információk csak akkor vehetők figyelembe, ha azokat benyújtásukkor tényszerű bizonyítékokkal támasztják alá.

4.4.    A mentességi rendszert érintő eljárás

Az érdekelt feleket – a jelenlegi felülvizsgálat eredményeinek sérelme nélkül – a Bizottság felkéri arra, hogy tegyenek észrevételeket a mentességi rendszer jelenlegi működéséről és arról, milyen legyen a rendszer jövőbeni modellje. Az észrevételeknek elsősorban a mentességi rendszer jelenlegi formájában történő működésére és irányítására kell vonatkozniuk. E téren a jelenlegi felülvizsgálat főként a kis- és középvállalkozások előtt álló kihívásokra összpontosít.

Az érdekelt felek a mentességi rendszerről szóló észrevételeiket – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül küldhetik el.

4.5.    Egyéb írásos beadványok

Ezen értesítés rendelkezéseire figyelemmel a Bizottság felkéri valamennyi érdekelt felet, hogy ismertesse álláspontját, szolgáltasson információkat, és állításait támassza alá bizonyítékokkal. Eltérő rendelkezés hiányában ezeknek az információknak és az azokat alátámasztó bizonyítékoknak az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 37 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

4.6.    A vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok előtti meghallgatás lehetősége

Valamennyi érdekelt fél kérheti, hogy a Bizottság vizsgálattal megbízott szolgálatai meghallgassák. A meghallgatás iránti kérelmet írásban kell benyújtani, és tartalmaznia kell a kérelem indokait. A felülvizsgálat kezdeti szakaszára vonatkozó kérdésekben kért meghallgatások esetében a kérelmeket az ennek az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell benyújtani. Ezt követően a meghallgatás iránti kérelmet a Bizottság által a felekkel folytatott kommunikáció során kitűzött határidőn belül kell benyújtani.

4.7.    Az írásbeli beadványok benyújtására és a kitöltött kérdőívek és levelek elküldésére vonatkozó utasítások

Az érdekelt feleknek minden beadványukat és kérelmüket elektronikus formában kell benyújtaniuk (a nem bizalmas beadványokat e-mailben, a bizalmasakat CD-R/DVD lemezen), és fel kell tüntetniük nevüket, címüket, e-mail címüket, telefon- és faxszámukat. A piacgazdasági elbánás és az egyéni elbánás kérelmezésére szolgáló igénylőlapokhoz, a kitöltött kérdőívekhez csatolt minden meghatalmazást és aláírt tanúsítványt, valamint azok frissítéseit azonban papíron kell benyújtani, levélben vagy személyesen, az alábbiakban megadott címen. Az alaprendelet 18. cikke (2) bekezdésének megfelelően, amennyiben egy érdekelt fél beadványait és kérelmeit nem tudja elektronikus formában benyújtani, haladéktalanul fel kell vennie a kapcsolatot a Bizottsággal. Az érdekelt felek további információkat találhatnak a Bizottsággal való levelezésről a Kereskedelmi Főigazgatóság weboldalának vonatkozó részein: http://ec.europa.eu/trade/tackling-unfair-trade/trade-defence

A Bizottság levelezési címe:

5.   Az együttműködés hiánya

Abban az esetben, ha az érdekelt felek valamelyike megtagadja a szükséges információkhoz való hozzáférést, vagy nem szolgáltat információkat határidőn belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, az alaprendelet 18. cikkével összhangban átmeneti vagy végleges, megerősítő vagy nemleges megállapítások tehetők a rendelkezésre álló tények alapján.

Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek valamelyike hamis vagy félrevezető adatokat szolgáltatott, ezeket az információkat figyelmen kívül kell hagyni, és a rendelkezésre álló tényekre lehet támaszkodni.

Ha valamelyik érdekelt fél nem, vagy csak részben működik együtt, és ezért a megállapítások alapjául az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tények szolgálnak, az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mint ha együttműködött volna.

6.   Meghallgató tisztviselő

Az érdekelt felek kérhetik a Kereskedelmi Főigazgatóság meghallgató tisztviselőjének közbenjárását. A meghallgató tisztviselő összekötő szerepet tölt be az érdekelt felek és a Bizottság vizsgálattal megbízott szolgálatai között. A meghallgató tisztviselő megvizsgálja az aktához való hozzáférésre irányuló kérelmeket, az iratok bizalmas kezelését érintő vitákat, a határidők meghosszabbítására vonatkozó kérelmeket, valamint a harmadik felek által benyújtott, meghallgatás iránti kérelmeket. A meghallgató tisztviselő meghallgatást biztosíthat egy adott érdekelt fél számára, és közbenjárhat annak biztosítása érdekében, hogy az érdekelt felek maradéktalanul gyakorolhassák a védelemhez való jogukat.

A meghallgató tisztviselő általi meghallgatás iránti kérelmet írásban, a kérelem indokainak megadásával együtt kell benyújtani. A felülvizsgálat kezdeti szakaszára vonatkozó kérdésekben kért meghallgatások esetében a kérelmeket az ennek az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell benyújtani. Ezt követően a meghallgatás iránti kérelmet a Bizottság által a felekkel folytatott kommunikáció során meghatározott egyedi határidőkön belül kell benyújtani.

A meghallgató tisztviselő lehetőséget biztosít a felek részvételével történő meghallgatás megtartására is, melynek során a felek ismertethetik különböző álláspontjaikat, és előadhatják – többek között – a dömpinggel, a kárral, az okozati összefüggéssel és az uniós érdekkel kapcsolatos ellenérveiket.

További információk, valamint a meghallgató tisztviselő elérhetősége és weboldala a Kereskedelmi Főigazgatóság webhelyén található: http://ec.europa.eu/trade/tackling-unfair-trade/hearing-officer/index_en.htm

7.   A felülvizsgálat ütemterve

A vizsgálat az alaprendelet 11. cikke (5) bekezdésének megfelelően ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 hónapon belül lezárul.

8.   Személyes adatok feldolgozása

A Bizottság a felülvizsgálat során gyűjtött valamennyi személyes adatot a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (17) megfelelően fogja kezelni.

9.   Fontos információ a Kínai Népköztársaság exportáló gyártói számára: a WTO Fellebbezési Testülete által a European Communities – Definitive Anti-Dumping Measures on certain iron or steel fasteners from China ügyről (WT/DS397) készített jelentés hatása a felülvizsgálat Bizottság általi lefolytatásának módjára

A Bizottság arra bátorít minden, az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdése alapján nem piacgazdasági berendezkedésű országnak minősülő érintett országban működő exportáló gyártót, hogy ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül jelentkezzenek, amennyiben szeretnének együttműködni, és szeretnék, ha egyéni dömpingellenes vám vonatkozna rájuk, még abban az esetben is, ha úgy vélik, hogy nem tesznek eleget az egyéni elbánáshoz szükséges feltételeknek. A Bizottság felhívja a figyelmet a következőkre (18).

A European Communities - Definitive Anti-Dumping Measures on certain iron or steel fasteners from China (Európai Közösségek – Egyes, Kínából származó vas vagy acél kötőelemekre alkalmazott végleges dömpingellenes intézkedések) ügyre (WT/DS397) vonatkozó jelentésében a WTO Fellebbezési Testülete többek között megállapította, hogy az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdése nincsen összhangban a WTO dömpingellenes megállapodása egyes rendelkezéseivel és a WTO-megállapodás XVI:4. cikkével.

A WTO Vitarendező Testülete által dömping- és szubvencióellenes ügyekkel kapcsolatban elfogadott jelentés után a Közösség által hozható intézkedésekről szóló, 2001. július 23-i 1515/2001/EK tanácsi rendelet (19) (a továbbiakban: felhatalmazó rendelet) 2. cikke úgy rendelkezik, hogy az Európai Unió Tanácsa az alaprendelet értelmében hozott uniós intézkedések bármelyikét többek között annak érdekében is módosíthatja, hogy figyelembe vegye a WTO Vitarendező Testülete által elfogadott jelentésben tett jogi értelmezéseket egy nem vitatott intézkedés vonatkozásában, ha ezt helyénvalónak tekinti.

Ezért amennyiben a jelen értesítéssel megindított felülvizsgálat a hatályos dömpingellenes intézkedések módosításához vezet, a Bizottság véleménye szerint a fent említett 2. cikk jelenti a jogalapot a fent említett vitában a WTO Fellebbezési Testülete által elkészített jogértelmezés követéséhez. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha egy exportáló gyártó a fent megállapított határidőn belül jelentkezik, teljes mértékben együttműködik, minden releváns információt megad, de nem igényel egyéni elbánást, vagy igényel, de megállapítást nyer, hogy nem felel meg a kritériumoknak, a felhatalmazó rendelet fent említett 2. cikke kellően indokolt esetben jogalapul szolgálhat ahhoz, hogy az exportáló gyártó egyéni vámtételt kapjon. E kérdés mérlegelésekor a Bizottság figyelembe fogja venni a WTO Fellebbezési Testületének a fent említett vitával kapcsolatos érvelését és különösen a jelentésének 371–384. szakaszában vizsgált elemeket.

Azoknak a gazdasági szereplőknek, amelyekre nézve az értesítés ezen része alapján egyedi vámot állapítanak meg, tisztában kell lenniük azzal, hogy a ténymegállapítások eredményeképpen a vám magasabb is lehet annál, mint amelyet akkor kellene alkalmazni, ha nem állapítottak volna meg egyedi vámot.

(1)  HL L 343., 2009.12.22., 51. o.

(2)  Dömpingen egy termék (a továbbiakban: érintett termék) „rendes érték” alatti áron történő exportértékesítését értjük. A rendes értéket általában a „hasonló terméknek” az érintett ország belföldi piacán alkalmazott, összehasonlítható ára alapján állapítják meg. A „hasonló termék” kifejezés azt a terméket jelöli, amely az érintett termékhez minden tekintetben hasonlít, vagy ilyen termék hiányában azt a terméket, amely a termékkel nagyfokú hasonlóságot mutat.

(3)  HL L 228., 1993.9.9., 1. o.

(4)  HL L 16., 1997.1.18., 55. o.

(5)  HL L 17., 1997.1.21., 17. o.

(6)  HL L 183., 2005.7.14., 1. o.

(7)  HL L 55., 2008.2.28., 1. o.

(8)  HL L 261., 2011.10.6., 2. o.

(9)  L. 2. lábjegyzet.

(10)  Exportáló gyártó az érintett országbeli bármely olyan vállalat, amely a felülvizsgálat tárgyát képező terméket előállítja és – közvetlenül vagy harmadik félen, így például az érintett termék gyártásában, belföldi értékesítésében vagy exportjában részt vevő, vele kapcsolatban álló vállalaton keresztül – az Unió piacára exportálja.

(11)  Az alaprendelet 9. cikkének (6) bekezdése alapján a Bizottság figyelmen kívül hagy minden nulla, csekély mértékű, valamint az alaprendelet 18. cikkében ismertetett körülményeknek megfelelően megállapított különbözetet.

(12)  Az exportáló gyártóknak különösen a következőket kell igazolniuk: i. az üzleti döntések és a költségek a piaci feltételeknek megfelelően és jelentős állami beavatkozás nélkül alakulnak; ii. a cégek egyetlen átlátható könyvelést vezetnek, amelyet a nemzetközi számviteli standardoknak megfelelően független könyvvizsgálat alá vetnek, és amelyet minden területen alkalmaznak; iii. nem állnak fenn a korábbi, nem piacgazdasági rendszerből áthozott jelentős torzulások; iv. a csődre és tulajdonra vonatkozó jogszabályok stabilitást és jogbiztonságot garantálnak; és v. a valutaváltás piaci árfolyamon történik.

(13)  Az exportáló gyártóknak különösen a következőket kell igazolniuk: i. ha teljes mértékben vagy részben külföldi tulajdonban lévő vállalatról vagy vegyes vállalatról van szó, az exportőrök szabadon hazatelepíthetik a tőkét és a nyereséget; ii. az exportárakat és exportmennyiségeket, valamint az értékesítési feltételeket szabadon határozzák meg; iii. a részvények többsége magánszemélyek tulajdonában van. Azoknak az állami tisztviselőknek, akik az igazgatótanácsban foglalnak helyet, vagy kulcsfontosságú vezetői pozíciót töltenek be, kisebbségben kell lenniük, illetve bizonyítani kell, hogy a vállalat kellőképpen független az állami befolyástól; iv. az árfolyamok átszámítása piaci árfolyamon történik; és v. az állami beavatkozás nem olyan mértékű, amely lehetővé teszi az intézkedések kijátszását olyan esetben, amikor egyedi exportőrökre eltérő vámtételeket határoznak meg.

(14)  A mintába kizárólag exportáló gyártókkal kapcsolatban nem álló importőrök vehetők fel. Azoknak az importőröknek, akik exportáló gyártókkal állnak kapcsolatban, ki kell tölteniük a kérdőív I. mellékletét ezen exportáló gyártók vonatkozásában. A Közösségi Vámkódex végrehajtásáról szóló, 2454/93/EGK bizottsági rendelet 143. cikke értelmében személyek kizárólag abban az esetben tekinthetők egymással kapcsolatban állónak, ha: a) egymás üzleti vállalkozásainak tisztségviselői vagy igazgatói; b) jogilag elismert üzlettársak; c) alkalmazotti viszonyban állnak egymással; d) bármely személy közvetlenül vagy közvetve tulajdonában tartja, ellenőrzi vagy birtokolja mindkettejük kibocsátott, szavazati jogot biztosító részvényeinek vagy egyéb részesedéseinek 5 %-át vagy annál többet; e) azok egyike közvetve vagy közvetlenül ellenőrzést gyakorol a másik tevékenysége felett; f) harmadik személy közvetve vagy közvetlenül mindkettejüket ellenőrzi; g) közvetve vagy közvetlenül együtt ellenőriznek egy harmadik személyt; vagy h) ugyanannak a családnak a tagjai. A személyek kizárólag akkor minősülnek ugyanazon család tagjainak, ha az alábbi rokoni kapcsolatok valamelyikében állnak egymással: i. férj és feleség, ii. szülő és gyermek, iii. fivér és lánytestvér (akár vér szerinti, akár féltestvér), iv. nagyszülő és unoka, v. nagybácsi vagy nagynéni és unokaöcs vagy unokahúg, vi. após vagy anyós és vő vagy meny, vii. sógor és sógornő. (HL L 253., 1993.10.11., 1. o.). Ebben az összefüggésben a „személy” természetes vagy jogi személyt jelent.

(15)  A független importőrök által szolgáltatott adatok a dömping meghatározásán kívüli vizsgálati szempontok elemzéséhez is felhasználhatók.

(16)  Kár alatt a következők értendők: az uniós gazdasági ágazatnak okozott jelentős kár vagy ennek veszélye, illetve a gazdasági ágazat létrehozásának jelentős hátráltatása.

(17)  HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

(18)  Amennyiben az exportáló gyártók mintavételét szükségesnek ítélik, egyéni dömpingellenes vámot csak azokra az exportáló gyártókra kell megállapítani, amelyeket i. a mintába kiválasztottak, vagy ii. amelyekre nézve az alaprendelet 17. cikkének (3) bekezdése értelmében egyéni dömpingellenes vámot állapítottak meg.

(19)  HL L 201., 2001.7.26., 10. o.