Értesítés a Kínai Népköztársaságból, Thaiföldről és Indonéziából származó menetelt temperöntvény csőszerelvények és -illesztések behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításáról

2012/C 44/08

Az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendelet (1) (a továbbiakban: alaprendelet) 5. cikke alapján az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) panaszt nyújtottak be, amely szerint a Kínai Népköztársaságból, Thaiföldről és Indonéziából származó menetelt temperöntvény csőszerelvények és -illesztések behozatala dömpingelt formában történik, és ezáltal jelentős kárt okoz az uniós gazdasági ágazatnak.

1.   A panasz

A panaszt 2012. január 3-án nyújtotta be a Defence Committee of Tube or Pipe Cast Fittings, of Malleable Cast Iron of the European Union (temperöntvény csőszerelvények és -illesztések európai uniós iparágának érdekvédelmi bizottsága, a továbbiakban: panaszos) olyan gyártók nevében, amelyek termelése a teljes uniós gyártásnak jelentős részét, ebben az esetben több mint 50 %-át teszi ki.

2.   A vizsgált termék

Az e vizsgálat tárgyát képező termékek a menetelt temperöntvény csőszerelvények és -illesztések (a továbbiakban: vizsgált termék).

3.   A dömpingre vonatkozó állítás  (2)

Az állítás szerinti dömpingelt termék a Kínai Népköztársaságból Thaiföldről és Indonéziából (a továbbiakban: érintett országok) származó, jelenleg az ex 7307 19 10 KN-kód alá sorolt vizsgált termék. Ez a KN-kód csak tájékoztató jellegű.

Mivel a Kínai Népköztársaság nem minősül piacgazdasági berendezkedésű országnak az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdése szerint, a panaszos a Kínai Népköztársaságból érkező behozatalra vonatkozó rendes értéket egy piacgazdasági berendezkedésű harmadik ország, jelen esetben Argentína által alkalmazott ár alapján állapította meg. A dömpingre vonatkozó állítás az így megállapított rendes értéknek és a vizsgált termék Unióba irányuló exportja során alkalmazott (gyártelepi paritáson számított) exportárnak az összehasonlításán alapul.

Thaiföld és Indonézia esetében a dömpingre vonatkozó állítás a belföldi árnak a vizsgált termék Unióba irányuló exportja során alkalmazott (gyártelepi szinten számított) exportárral történő összehasonlításán alapul.

Ennek alapján a kiszámított dömpingkülönbözetek valamennyi érintett ország vonatkozásában jelentősek.

4.   A kárra vonatkozó állítás

A panaszos bizonyítékkal szolgált arról, hogy a vizsgált terméknek az érintett országokból történő behozatala mind abszolút értékben, mind a piaci részesedést tekintve összességében megnövekedett.

A panaszos által benyújtott prima facie bizonyítékok azt mutatják, hogy a vizsgálat tárgyát képező importált termék mennyisége és árai – egyéb következmények mellett – kedvezőtlenül hatnak az uniós gazdasági ágazat értékesítési mennyiségeire és piaci részesedésére, és ezáltal jelentős mértékben rontják az uniós gazdasági ágazat pénzügyi és foglalkoztatási helyzetét.

5.   Az eljárás

Minthogy a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy a panaszt a közösségi gazdasági ágazat részéről vagy nevében nyújtották be, és hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az eljárás megindításához, a Bizottság az alaprendelet 5. cikke alapján vizsgálatot indít.

A vizsgálat azt hivatott megállapítani, hogy az érintett országokból származó vizsgált termék behozatala dömpingelt formában történik-e, és ha igen, a dömpingelt behozatal okozott-e kárt az uniós gazdasági ágazatnak. Amennyiben a dömping és a kár megerősítést nyer, a vizsgálat azt is fel fogja tárni, hogy nem ellentétes-e az Unió érdekeivel, ha intézkedések elrendelésére kerül sor.

5.1.    A dömping megállapítására irányuló eljárás

A Bizottság felkéri az érintett országokból származó vizsgált termék exportáló gyártóit (3), hogy vegyenek részt az általa folytatott vizsgálatban.

5.1.1.   Az exportáló gyártókra irányuló vizsgálat

5.1.1.1.   Eljárás a Kínai Népköztársaság azon exportáló gyártóinak kiválasztására, amelyek részt vesznek a vizsgálatban

a)   Mintavétel

Tekintettel a Kínai Népköztársaságban működő, az eljárásban részt vevő exportáló gyártók esetlegesen nagy számára, a vizsgálatnak a jogszabályban elrendelt határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a vizsgálat alá vonni kívánt exportáló gyártók számát minta kiválasztásával ésszerű mértékűre korlátozhatja (ezt az eljárást mintavételnek is nevezik). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkéri valamennyi exportáló gyártót, illetve a nevükben eljáró képviselőket, hogy vegyék fel vele a kapcsolatot. A feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – ennek az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételének napjától számított 15 napon belül kell jelentkezniük, a vállalatukra vagy vállalataikra vonatkozó információknak a Bizottság rendelkezésére bocsátása révén, az értesítés A. mellékletében előírtak szerint.

Az exportáló gyártók mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság emellett kapcsolatba lép a Kínai Népköztársaság hatóságaival, és kapcsolatba léphet az exportáló gyártók bármely ismert szövetségével.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban – a fentiekben igényeltektől eltérő – releváns információt kívánnak benyújtani, azt eltérő rendelkezés hiányában az ennek az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételének napjától számított 21 napon belül kell megtenniük.

Ha mintavételre van szükség, akkor az exportáló gyártókat a vizsgált termék Unióba irányuló kivitelének azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján választhatják ki, amely a rendelkezésre álló idő alatt megvizsgálható. A Bizottság – adott esetben az érintett ország hatóságain keresztül – valamennyi ismert exportáló gyártót, az érintett ország hatóságait és az exportáló gyártók szövetségeit tájékoztatja arról, hogy mely vállalatok kerültek bele a mintába.

Az exportáló gyártókkal kapcsolatos vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintába kiválasztott exportáló gyártóknak, az exportáló gyártók valamennyi ismert szövetségének és az érintett exportáló ország hatóságainak. Eltérő rendelkezés hiányában a mintába kiválasztott valamennyi exportáló gyártónak a mintába való felvételről szóló értesítéstől számított 37 napon belül be kell nyújtania a kitöltött kérdőívet.

A kérdőívnek információkat kell tartalmaznia többek között az exportáló gyártó vállalatának/vállalatainak struktúrájáról, a vállalat/vállalatok tevékenységeiről a vizsgált termék vonatkozásában, az előállítás költségéről, valamint a vizsgált terméknek az érintett ország belföldi piacán való értékesítéséről és a vizsgált termék Unióba irányuló értékesítéséről.

A mintába való esetleges felvételükbe beleegyező, de a mintába fel nem vett exportáló gyártók együttműködőnek minősülnek (a továbbiakban: a mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártók). Az alábbi b) szakasz sérelme nélkül, a mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártókra kivethető dömpingellenes vám nem haladhatja meg a mintába felvett exportáló gyártókra nézve megállapított dömpingkülönbözet súlyozott átlagát (4).

b)   A mintába fel nem vett exportáló gyártókra vonatkozó egyéni dömpingkülönbözet

Az alaprendelet 17. cikkének (3) bekezdése alapján a mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártók kérhetik, hogy a Bizottság állapítsa meg egyéni dömpingkülönbözetüket. Az egyéni dömpingkülönbözetet igényelni kívánó exportáló gyártóknak kérdőívet vagy egyéb megfelelő igénylőlapot kell kérniük, amelyet a következő mondatban és az alábbi 5.1.2.2. szakaszban megállapított határidőkön belül kell megfelelően kitöltve benyújtaniuk. A kitöltött kérdőívet – eltérő rendelkezés hiányában – a mintába való felvételről szóló értesítés napjától számított 37 napon belül kell benyújtani. Hangsúlyozandó, hogy ahhoz, hogy a Bizottság a nem piacgazdasági berendezkedésű ország exportáló gyártóira egyéni dömpingkülönbözetet állapíthasson meg, bizonyítani kell, hogy azok eleget tesznek az alábbi 5.1.2.2. szakaszban meghatározott, a piacgazdasági elbánáshoz vagy legalább az egyéni elbánáshoz szükséges feltételeknek.

Az egyéni dömpingkülönbözetet kérelmező exportáló gyártóknak azonban tudniuk kell, hogy a Bizottság határozhat úgy, hogy nem állapít meg egyéni dömpingkülönbözetet, például ha az exportáló gyártók száma olyan nagy, hogy az egyéni dömpingkülönbözet meghatározása túl nagy terhet jelentene, és késleltetné a vizsgálat időben történő lezárását.

5.1.1.2.   Thaiföld és Indonézia exportáló gyártóinak vizsgálatára irányuló eljárás

A Bizottság felkéri Thaiföld és Indonézia valamennyi exportáló gyártóját és az exportáló gyártók valamennyi szövetségét, hogy jelentkezzenek, és kérdőív igénylése céljából a lehető leghamarabb, de eltérő rendelkezés hiányában legkésőbb az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 15 napon belül vegyék fel vele a kapcsolatot, lehetőleg e-mailben. Az exportáló gyártókkal kapcsolatos vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld Thaiföld és Indonézia általa ismert exportáló gyártóinak, az exportáló gyártók valamennyi ismert szövetségének, valamint Thaiföld és Indonézia hatóságainak.

Eltérő rendelkezés hiányában az exportáló gyártóknak és adott esetben az exportáló gyártók szövetségeinek ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül kell visszaküldeniük a kitöltött kérdőíveket.

A kérdőív információkat tartalmaz többek között az exportáló gyártó vállalata/vállalatai struktúrájáról, a vállalat/vállalatok tevékenységeiről a vizsgált termék vonatkozásában, az előállítás költségéről, valamint a vizsgált terméknek az érintett országok belföldi piacán való értékesítéséről és a vizsgált termék Unióba irányuló értékesítéséről.

5.1.2.   A Kínai Népköztársaság exportáló gyártóira vonatkozó további eljárás

5.1.2.1.   A piacgazdasági berendezkedésű harmadik ország kiválasztása

Az alábbi 5.1.2.2. szakasz rendelkezései alapján – az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja szerint – a Kínai Népköztársaságból származó behozatal esetében a rendes értéket egy piacgazdasági berendezkedésű harmadik országban alkalmazott ár vagy számtanilag képzett érték alapján kell meghatározni. Ennek érdekében a Bizottságnak ki kell választania egy megfelelő, piacgazdasági berendezkedésű harmadik országot. A Bizottság ideiglenesen Argentínát választotta ki erre a célra. A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy az ennek az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 10 napon belül jelezzék, alkalmasnak találják-e az említett országot e célra.

5.1.2.2.   A kínai népköztársaságbeli exportáló gyártókra alkalmazott elbánás

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontjával összhangban azok a Kínai Népköztársaságban működő egyéni exportáló gyártók, amelyek úgy vélik, hogy a vizsgált termék gyártása és értékesítése tekintetében piacgazdasági feltételek vonatkoznak rájuk, megfelelően indokolt kérelmet nyújthatnak be ezzel kapcsolatban (a továbbiakban: piacgazdasági elbánásra irányuló kérelem). Egy vállalat akkor részesíthető piacgazdasági elbánásban, ha a fent említett kérelem vizsgálatából az tűnik ki, hogy teljesülnek az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában megállapított kritériumok (5) Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja alapján a piacgazdasági elbánásban részesülő exportáló gyártók dömpingkülönbözetét – a lehetséges mértékben és az alaprendelet 18. cikke alapján rendelkezésre álló tények felhasználásának sérelme nélkül – a saját rendes értékük és exportáraik felhasználásával kell kiszámítani.

A Kínai Népköztársaságban működő egyéni exportáló gyártók – akár alternatívaként – egyéni elbánást is igényelhetnek. Az egyéni elbánás elnyeréséhez az exportáló gyártóknak be kell bizonyítaniuk, hogy megfelelnek az alaprendelet 9. cikke (5) bekezdésében szereplő kritériumoknak (6). Az egyéni elbánásban részesülő exportáló gyártók dömpingkülönbözetét a saját exportáraik alapján számítják ki. Az egyéni elbánásban részesülő exportáló gyártók esetében a rendes érték a fenti 5.1.2.1. szakaszban ismertetett módon kiválasztott piacgazdasági berendezkedésű harmadik országra vonatkozóan megállapított értékeken alapul.

Az értesítés 10. szakaszában fontos kiegészítő információk találhatók.

a)   Piacgazdasági elbánás

A Bizottság piacgazdasági elbánás kérelmezésére szolgáló igénylőlapokat küld a Kínai Népköztársaságbeli, mintavételre kiválasztott exportáló gyártóknak és a mintába fel nem vett, egyéni dömpingkülönbözetet igényelni kívánó együttműködő exportáló gyártóknak, továbbá az exportáló gyártók minden ismert szövetségének és az érintett ország hatóságainak.

Eltérő rendelkezés hiányában a piacgazdasági elbánást igénylő valamennyi exportáló gyártónak a mintavételről szóló értesítés napjától számított 21 napon belül be kell nyújtania a kitöltött kérdőívet.

b)   Egyéni elbánás

Az egyéni elbánás igényléséhez a Kínai Népköztársaságban működő, a mintába való felvételre kiválasztott exportáló gyártóknak, valamint a mintába fel nem vett, egyéni dömpingkülönbözetet igényelni kívánó együttműködő exportáló gyártóknak – eltérő rendelkezés hiányában – a mintába való felvételről szóló értesítés napjától számított 21 napon belül be kell nyújtaniuk az egyéni elbánásra vonatkozó szakaszokat tartalmazó, megfelelően kitöltött, piacgazdasági elbánásra irányuló igénylőlapot.

5.1.3.   A független importőrök vizsgálata  (7)  (8)

A Bizottság felkéri a vizsgált terméknek az érintett országokbeli független importőreit, hogy vegyenek részt a bizottsági vizsgálatban.

Tekintettel az ezen eljárásban érintett független importőrök esetlegesen nagy számára, a vizsgálatnak a jogszabályban elrendelt határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a megvizsgálandó független importőrök számát egy minta kiválasztásával ésszerű mértékűre korlátozhatja („mintavétel”). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát –, felkéri valamennyi független importőrt, illetve a nevükben eljáró képviselőket, hogy jelentkezzenek. A feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – ennek az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételének napjától számított 15 napon belül kell jelentkezniük, a vállalatukra vagy vállalataikra vonatkozó információknak a Bizottság rendelkezésére bocsátása révén, az értesítés B. mellékletében előírtak szerint.

A független importőrök mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság emellett kapcsolatba lép az importőrök ismert szövetségeivel.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban – a fentiekben igényeltektől eltérő – releváns információt kívánnak benyújtani, azt eltérő rendelkezés hiányában az ennek az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételének napjától számított 21 napon belül kell megtenniük.

Ha mintavételre van szükség, a független importőröket a vizsgált termék uniós értékesítésének azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján választják ki, amely a rendelkezésre álló idő alatt megvizsgálható. A Bizottság valamennyi ismert független importőrt és importőrszövetséget értesíti arról, hogy mely vállalatokat választotta ki a mintába való felvételre.

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintába felvett független importőröknek és az importőrök ismert szövetségeinek. Eltérő rendelkezés hiányában ezeknek a feleknek a minta kiválasztásáról szóló értesítést követő 37 napon belül be kell nyújtaniuk a kitöltött kérdőívet. A kitöltött kérdőív többek között a vállalatuk (vállalataik) szerkezetével, a vállalatnak (vállalatoknak) a vizsgált termék vonatkozásában folytatott tevékenységeivel, valamint a vizsgált termék értékesítésével kapcsolatos információkat tartalmaz.

5.2.    A kár  (9) megállapításáraés az uniós gyártók vizsgálatára irányuló eljárás

A kár megállapítása egyértelmű bizonyítékokon alapul, s magában foglalja továbbá a dömpingelt behozatalok mennyisége, az uniós piac árait érintő hatásuk, valamint az uniós gazdasági ágazatra kifejtett közvetlen hatásuk tárgyilagos vizsgálatát. Annak megállapítása érdekében, hogy az uniós gazdasági ágazatot jelentős kár érte-e, a vizsgált termék uniós gyártóit felkérik a Bizottság által folytatott vizsgálatban való részvételre.

Tekintettel az eljárásban érintett uniós gyártók nagy számára, a vizsgálatnak a jogszabályban elrendelt határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság úgy döntött, hogy a megvizsgálandó uniós gyártók számát ésszerű mértékűre korlátozza egy minta kiválasztása révén (ezt az eljárást mintavételnek is nevezik). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. Ennek részletei az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában találhatók. A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy tekintsenek bele az aktába (e célból lépjenek kapcsolatba a Bizottsággal az alábbi 5.6. szakaszban megadott elérhetőségen keresztül). Azokat az uniós gyártókat, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, akik úgy vélik, hogy indokolt a mintába való felvételük, a Bizottság arra kéri fel, hogy ennek az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételétől számított 15 napon belül lépjenek kapcsolatba a Bizottsággal.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban bármilyen más releváns információt kívánnak benyújtani, ezt eltérő rendelkezés hiányában legkésőbb az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételét követő 21 napon belül kell megtenniük.

A Bizottság értesíti valamennyi ismert uniós gyártót és/vagy az uniós gyártók szövetségeit arról, hogy mely vállalatok kerültek be végül a mintába.

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintába felvett uniós gyártóknak és az uniós gyártók minden ismert szövetségének. E feleknek a kitöltött kérdőíveket – eltérő rendelkezés hiányában – a mintába való felvételről szóló értesítéstől számított 37 napon belül kell benyújtaniuk. A kérdőív többek között a vállalatuk (vállalataik) szerkezetével, a vállalat (vállalatok) pénzügyi helyzetével, a vállalatnak (vállalatoknak) a vizsgált termék vonatkozásában folytatott tevékenységeivel, valamint a vizsgált termék előállítási költségeivel és értékesítésével kapcsolatos információkat tartalmaz.

5.3.    Az uniós érdek vizsgálatára irányuló eljárás

Ha a dömpingre és az általa okozott kárra vonatkozó állítások bizonyítást nyernek, az alaprendelet 21. cikke szerint határozni kell arról, hogy nem ellentétes-e az uniós érdekkel, ha dömpingellenes intézkedések elfogadására kerül sor. A Bizottság felkéri az uniós gyártókat, importőröket és képviseleti szervezeteiket, továbbá a felhasználókat, valamint a felhasználói és fogyasztói képviseleti szervezeteket, hogy eltérő rendelkezés hiányában ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételétől számított 15 napon belül vegyék fel vele a kapcsolatot. A vizsgálatban való részvételhez a fogyasztói képviseleti szervezeteknek ugyanezen határidőn belül bizonyítaniuk kell, hogy tevékenységeik és a vizsgált termék között objektív kapcsolat áll fenn.

A fenti határidőn belül jelentkező felek – eltérő rendelkezés hiányában – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételét követő 37 napon belül szolgáltathatnak információt a Bizottságnak az uniós érdekről. Ezt az információt vagy szabadon választott formában, vagy a Bizottság által összeállított kérdőíven lehet benyújtani. Meg kell jegyezni, hogy a 21. cikk alapján közölt információk csak akkor vehetők figyelembe, ha azokat benyújtásukkor tényszerű bizonyítékokkal támasztják alá.

5.4.    Egyéb írásbeli beadványok

Ezen értesítés rendelkezéseire figyelemmel a Bizottság felkéri valamennyi érdekelt felet, hogy ismertesse álláspontját, szolgáltasson információkat, és állításait támassza alá bizonyítékokkal. Eltérő rendelkezés hiányában ezeknek az információknak és az alátámasztó bizonyítékoknak az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételét követő 37 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

5.5.    A vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok előtti meghallgatás lehetősége

Valamennyi érdekelt fél kérheti, hogy a Bizottság vizsgálattal megbízott szolgálatai meghallgassák. A meghallgatás iránti kérelmet írásban kell benyújtani, és annak tartalmaznia kell a kérelem indokait. A vizsgálat kezdeti szakaszára vonatkozó kérdésekkel kapcsolatos meghallgatásokra vonatkozó kérelmeket az ennek az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzététele napjától számított 15 napon belül kell benyújtani. Ezt követően a meghallgatás iránti kérelmet a Bizottság által az adott féllel folytatott kommunikáció során kitűzött határidőn belül kell benyújtani.

5.6.    Az írásbeli beadványok benyújtására és a kitöltött kérdőívek és levelek elküldésére vonatkozó utasítások

Az érdekelt felek valamennyi bizalmas írásos beadványát – beleértve az ezen értesítésben kért információkat, a kitöltött kérdőíveket és a leveleket – „Limited” (Korlátozott hozzáférés) jelöléssel (10) kell ellátni.

A „Limited” jelöléssel ellátott információkat benyújtó érdekelt feleknek az alaprendelet 19. cikke (2) bekezdésének megfelelően ezekhez nem bizalmas jellegű összefoglalókat is a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk, melyeket „For inspection by interested parties” (Az érdekelt felek számára, betekintésre) jelöléssel kell ellátni. Ezeknek az összefoglalóknak kellően részleteseknek kell lenniük ahhoz, hogy a bizalmasan benyújtott információk lényege érthető legyen. Amennyiben a bizalmas információkat benyújtó érdekelt fél nem a kért formában és minőségben készíti el a bizalmas jellegű összefoglalót, a Bizottság figyelmen kívül hagyhatja a bizalmas információkat.

Az érdekelt feleknek minden beadványukat és kérelmüket elektronikus formában kell benyújtaniuk (a nem bizalmas beadványokat e-mailben, a bizalmasakat CD-R/DVD lemezen), és fel kell tüntetniük nevüket, címüket, e-mail címüket, telefon- és faxszámukat. A piacgazdasági elbánás és az egyéni elbánás kérelmezésére szolgáló igénylőlapokhoz, a kitöltött kérdőívekhez csatolt minden meghatalmazást és aláírt tanúsítványt, valamint azok frissített verzióit azonban papíron kell benyújtani, levélben vagy személyesen, az alábbiakban megadott címen. Az alaprendelet 18. cikke (2) bekezdésének megfelelően, amennyiben egy érdekelt fél beadványait és kérelmeit nem tudja elektronikus formában benyújtani, azonnal kapcsolatba kell lépnie a Bizottsággal. Az érdekelt felek további információkat találhatnak a Bizottsággal való levelezésről a Kereskedelmi Főigazgatóság weboldalának vonatkozó részein: http://ec.europa.eu/trade/tackling-unfair-trade/trade-defence

A Bizottság levelezési címe:

6.   Az együttműködés hiánya

Ha az érdekelt felek valamelyike megtagadja a szükséges információkhoz való hozzáférést, vagy nem szolgáltat információkat határidőn belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, az alaprendelet 18. cikkével összhangban átmeneti vagy végleges, megerősítő vagy nemleges megállapítások tehetők a rendelkezésre álló tények alapján.

Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek valamelyike hamis vagy félrevezető adatokat szolgáltatott, ezeket az információkat figyelmen kívül lehet hagyni, és a rendelkezésre álló tényekre lehet támaszkodni.

Ha valamelyik érdekelt fél nem, vagy csak részben működik együtt, és ezért a megállapítások alapjául az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tények szolgálnak, az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mint ha együttműködött volna.

7.   Meghallgató tisztviselő

Az érdekelt felek kérhetik a Kereskedelmi Főigazgatóság meghallgató tisztviselőjének közbenjárását. A meghallgató tisztviselő összekötő szerepet tölt be az érdekelt felek és a Bizottság vizsgálattal megbízott szolgálatai között. A meghallgató tisztviselő megvizsgálja az aktához való hozzáférésre irányuló kérelmeket, az iratok bizalmas kezelését érintő vitákat, a határidők meghosszabbítására vonatkozó kérelmeket, valamint a harmadik felek által benyújtott, meghallgatás iránti kérelmeket. A meghallgató tisztviselő meghallgatást biztosíthat egy adott érdekelt fél számára, és közbenjárhat annak biztosítása érdekében, hogy az érdekelt felek maradéktalanul gyakorolhassák a védelemhez való jogukat.

A meghallgató tisztviselő általi meghallgatás iránti kérelmet írásban, a kérelem indokainak megadásával együtt kell benyújtani. A vizsgálat kezdeti szakaszára vonatkozó kérdésekkel kapcsolatos meghallgatásokra vonatkozó kérelmeket az ennek az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzététele napjától számított 15 napon belül kell benyújtani. Ezt követően a meghallgatás iránti kérelmet a Bizottság által az adott féllel folytatott kommunikáció során kitűzött határidőn belül kell benyújtani.

A meghallgató tisztviselő lehetőséget biztosít a felek részvételével történő meghallgatás megtartására is, melynek során a felek ismertethetik különböző álláspontjaikat, és előadhatják – többek között – a dömpinggel, a kárral, az okozati összefüggéssel és az uniós érdekkel kapcsolatos ellenérveiket. Ilyen meghallgatásra rendszerint legkésőbb az ideiglenes megállapítások közzétételétől számított negyedik hét végén kerül sor.

További információk, valamint a meghallgató tisztviselő elérhetősége és weboldala a Kereskedelmi Főigazgatóság webhelyén található: http://ec.europa.eu/trade/tackling-unfair-trade/hearing-officer/index_en.htm

8.   A vizsgálat ütemterve

A vizsgálat az alaprendelet 6. cikke (9) bekezdésének megfelelően ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 hónapon belül lezárul. Az alaprendelet 7. cikke (1) bekezdésének értelmében ideiglenes intézkedéseket ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 9 hónapon belül lehet elrendelni.

9.   Személyes adatok feldolgozása

A Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy a vizsgálat során gyűjtött valamennyi személyes adatot a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (11) megfelelően fogja kezelni.

10.   Fontos információk a kínai népköztársaságbeli exportáló gyártók számára: a WTO Fellebbezési Testülete által az EK kötőelemekre vonatkozó dömpingellenes intézkedéseiről készített jelentésének (WT/DS397) vonzatai arra nézve, hogy a Bizottság miként fogja lefolytatni a vizsgálatot

A Bizottság a Kínai Népköztársaság – amely az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdése szerint nem minősül piacgazdasági berendezkedésű országnak – valamennyi exportáló gyártóját arra szólít fel, hogy amennyiben egyéni dömpingellenes vám megállapítását kérik, ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételétől számított 15 napon belül vegyék fel vele a kapcsolatot, akkor is, ha nem tesznek eleget az egyéni elbánáshoz szükséges feltételeknek. A Bizottság az alábbiakra hívja fel a figyelmet (12):

A „European Communities – Defitinive Anti-dumping Measures on certain iron or steel fasteners from China” (Európai Közösségek – Egyes, Kínából származó vas vagy acél kötőelemekre alkalmazott végleges dömpingellenes intézkedések) (WT/DS397) című jelentésben a WTO Fellebbezési Testülete megállapította többek között, hogy az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdése ellentmond a WTO dömpingellenes megállapodása egyes rendelkezéseinek és a WTO-megállapodás XVI:4. cikkének.

A WTO Vitarendező Testülete által dömping- és szubvencióellenes ügyekkel kapcsolatban elfogadott jelentés után a Közösség által hozható intézkedésekről szóló, 2001. július 23-i 1515/2001/EK tanácsi rendelet (13) (a továbbiakban: felhatalmazó rendelet) 2. cikke úgy rendelkezik, hogy az Európai Unió Tanácsa az alaprendelet értelmében hozott uniós intézkedések bármelyikét többek között annak érdekében is módosíthatja, hogy figyelembe vegye a WTO Vitarendező Testülete által elfogadott jelentésben tett jogi értelmezéseket egy nem vitatott intézkedés vonatkozásában, ha ezt helyénvalónak tekinti.

Ezért amennyiben az ezen értesítéssel megindított vizsgálat végleges dömpingellenes intézkedések elfogadását eredményezné, a Bizottság álláspontja szerint a fenti 2. cikk jogalapot képezne a WTO Fellebbezési Testülete által képviselt jogi értelmezéseknek való megfeleléshez az említett vitában. Ez gyakorlatilag annyit tesz, hogy ha egy exportáló gyártó a fent meghatározott határidőn belül jelentkezik és teljes mértékben együttműködik minden lényeges információ megadásával, de nem kérelmez egyéni elbánást, vagy egyéni elbánást kérelmez, de nem tesz eleget a kritériumoknak, kellően indokolt esetekben a fent említett felhatalmazó rendelet 2. cikke jogalapként szolgálhat ahhoz, hogy a végleges dömpingellenes intézkedések elrendelésekor az adott exportáló gyártó számára egyedi vámot ítéljenek meg. E kérdés vizsgálata során a Bizottság figyelembe veszi a Fellebbezési Testület érveit a fent említett vitában, különösen a jelentése 371–384. bekezdésében tárgyalt tényezőket.

Azoknak a gazdasági szereplőknek, amelyek az értesítés ezen része alapján kapnak egyedi vámot, tisztában kell lenniük azzal, hogy a ténymegállapítások eredményeképpen a vámtétel magasabb is lehet annál, mint amelyet akkor kellene alkalmazni, ha nem állapítottak volna meg egyedi vámot.

(1)  HL L 343., 2009.12.22., 51. o.

(2)  Dömpingen egy termék (a továbbiakban: érintett termék) „rendes érték” alatti áron történő exportértékesítését értjük. A rendes értéket általában a „hasonló terméknek” az érintett ország belföldi piacán alkalmazott, összehasonlítható ára alapján állapítják meg. A „hasonló termék” kifejezés azt a terméket jelöli, amely az érintett termékhez minden tekintetben hasonlít, vagy ilyen termék hiányában azt a terméket, amely a termékkel nagyfokú hasonlóságot mutat.

(3)  Exportáló gyártó az érintett országokban működő minden olyan vállalat, amely a vizsgált terméket előállítja és az Unió piacára exportálja, akár közvetlenül, akár harmadik félen keresztül, beleértve a vele kapcsolatban álló vállalatokat is, amelyek az érintett termék gyártásában, belföldi értékesítésben vagy exportjában részt vesznek.

(4)  Az alaprendelet 9. cikkének (6) bekezdése alapján a Bizottság figyelmen kívül hagy minden nulla, csekély mértékű, valamint az alaprendelet 18. cikkének értelmében megállapított különbözetet.

(5)  Az exportáló gyártóknak különösen a következőket kell igazolniuk: i. az üzleti döntések és a költségek a piaci feltételeknek megfelelően és jelentős állami beavatkozás nélkül alakulnak; ii. a vállalatok egyetlen átlátható alapvető könyvelést vezetnek, amelyet a nemzetközi számviteli szabályoknak megfelelően független könyvvizsgálatnak vetnek alá, és amelyet minden területen alkalmaznak; iii. nem állnak fenn a korábbi, nem piacgazdasági rendszerből áthozott jelentős torzulások; iv. a csődre és tulajdonra vonatkozó jogszabályok stabilitást és jogbiztonságot garantálnak; és v. a valutaváltás piaci árfolyamon történik.

(6)  Az exportáló gyártóknak különösen a következőket kell igazolniuk: i. teljes mértékben vagy részben külföldi tulajdonban lévő vállalkozás vagy vegyes vállalat esetében az exportőrök szabadon hazatelepíthetik a tőkét és a nyereséget, ii. az exportárakat és exportmennyiségeket, valamint az értékesítési feltételeket szabadon határozzák meg; iii. a részvények többsége magánszemélyek tulajdonában van. Azoknak az állami tisztviselőknek, akik az igazgatótanácsban foglalnak helyet, vagy kulcsfontosságú vezetői pozíciót töltenek be, kisebbségben kell lenniük, illetve bizonyítani kell, hogy a vállalat kellőképpen független az állami befolyástól; iv. az árfolyamok átszámítása piaci árfolyamon történik és v. az állami beavatkozás nem olyan mértékű, amely lehetővé teszi az intézkedések kijátszását olyan esetben, ha egyedi exportőrökre eltérő vámtételeket határoznak meg.

(7)  A mintába kizárólag exportáló gyártókkal kapcsolatban nem álló importőrök vehetők fel. Azoknak az importőröknek, akik kapcsolatban állnak exportáló gyártókkal, ki kell tölteniük a kérdőív I. mellékletét ezen exportáló gyártók vonatkozásában. A Közösségi Vámkódex végrehajtásáról szóló 2454/93/EGK bizottsági rendelet 143. cikke értelmében személyek kizárólag abban az esetben tekinthetők egymással kapcsolatban állónak, ha: a) egymás üzleti vállalkozásainak tisztségviselői vagy igazgatói; b) jogilag elismert üzlettársak; c) alkalmazotti viszonyban állnak egymással; d) bármely személy közvetve vagy közvetlenül tulajdonában tartja, ellenőrzi vagy birtokolja mindkettőjük kibocsátott, szavazati jogot biztosító részvényeinek vagy egyéb részesedéseinek 5 %-át vagy annál többet; e) egyikük közvetve vagy közvetlenül ellenőrzi a másikat; f) harmadik személy közvetve vagy közvetlenül mindkettőjüket ellenőrzi; g) közvetlenül vagy közvetve együtt ellenőriznek egy harmadik személyt; vagy h) ugyanannak a családnak a tagjai. A személyek kizárólag akkor minősülnek egy család tagjainak, ha az alábbi rokoni kapcsolatok valamelyikében állnak egymással: i. férj és feleség, ii. szülő és gyermek, iii. fivér és lánytestvér (akár vér szerinti, akár féltestvér), iv. nagyszülő és unoka, v. nagybácsi vagy nagynéni és unokaöcs vagy unokahúg, vi. após vagy anyós és vő vagy meny, vii. sógor és sógornő. (HL L 253., 1993.10.11., 1. o.) Ebben az összefüggésben a „személy” természetes vagy jogi személyt jelent.

(8)  A független importőrök által szolgáltatott adatok a dömping meghatározásán kívüli vizsgálati szempontok elemzéséhez is felhasználhatók.

(9)  Káron a következők értendők: az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kár, a gazdasági ágazatot fenyegető jelentős kár vagy egy ilyen gazdasági ágazat létrehozásának jelentős hátráltatása.

(10)  A „Limited” jelöléssel ellátott dokumentum az 1255/2009/EK tanácsi rendelet (HL L 343., 2009.12.22., 51. o.) 19. cikke és az 1994. évi GATT VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-megállapodás (dömpingellenes megállapodás) 6. cikke szerint bizalmas dokumentumnak minősül. A dokumentum az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.) 4. cikke értelmében is védelem alatt áll.

(11)  HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

(12)  Amennyiben az exportáló gyártók mintavételét szükségesnek ítélik, egyéni dömpingellenes vámot csak azokra az exportáló gyártókra kell megállapítani, amelyeket i. a mintába kiválasztottak, vagy ii. amelyekre nézve az alaprendelet 17. cikkének (3) bekezdése értelmében egyéni dömpingellenes vámot állapítottak meg.

(13)  HL L 201., 2001.7.26., 10. o.