|
11.2.2012 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 38/32 |
Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján
2012/C 38/15
Ezzel a közzététellel az 510/2006/EK tanácsi rendelet (1) 7. cikke alapján létrejön a kérelem elleni kifogás joga. A kifogást tartalmazó nyilatkozatnak e közzététel napjától számítva hat hónapon belül kell beérkeznie a Bizottsághoz.
EGYSÉGES DOKUMENTUM
A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE
„ISLE OF MAN QUEENIES”
EK-sz.: UK-PDO-0005-0855-08.02.2011
OFJ ( ) OEM ( X )
1. Elnevezés:
„Isle of Man Queenies”
2. Tagállam vagy harmadik ország:
Egyesült Királyság
3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása:
3.1. A termék típusa:
|
1.7. osztály: |
Friss hal, puhatestűek és rákfélék, valamint ezekből készült termékek. |
3.2. Az 1. pontban megadott nevet viselő termék leírása:
Az „Isle of Man Queenies” a Man-sziget felségterületén kifogott csíkos fésűkagylónak adott elnevezés.
A csíkos fésűkagyló (Aequipecten opercularis) a Pectinidae családhoz tartozó középméretű fésűkagyló, amely ehető „tengeri kéthéjú kagyló”. A kagylóház színe változatos, lehet citrom-, narancssárga, piros, barna és bíborszínű is; a legnagyobb példány átmérője legfeljebb 90 mm-es. Mindkét felén mintegy 19–22 szélességben sugárirányú bordázat található, számos koncentrikus növekedési körrel a héján. A kis fésűkagyló húsa, vagyis teste sokkal kisebb a nagy fésűkagylóénál; egy cilinderalakú körkagylóból áll, melynek átmérője 20 mm, magassága pedig 15 mm. Húsa nem átlátszó, krémszínű; a testhez pedig kétrészes narancssárga/fehér, sarlóalakú ikra kapcsolódik. A kis fésűkagyló az érintetlenül hagyott ikrával vagy anélkül is fogyasztható.
Az „Isle of Man Queeniest” a Man-sziget felségterületén, elsősorban a Man-szigeten nyilvántartásba vett hajók halásszák, jóllehet egyéb, a megfelelő engedéllyel rendelkező nyilvántartásba vett halászhajók is kifoghatják, és a Man-szigetre szállíthatják, ha úgy kívánják. A kagylót ezután a Man-szigeten rakják ki, ahol azután feldolgozzák.
A kis fésűkagylók értékesítése a következőképp történik:
|
— |
természetes módon, szárazon csomagolják (vízmentesen), |
|
— |
vagy egyesével gyorsfagyasztják, |
|
— |
vagy frissen, vagy fagyasztva „fél héjban” (még a héj feléhez kapcsolódva), |
|
— |
csomagolatlanul, illetve vákuumos csomagolásban – a fogyasztói követelményektől függően, |
|
— |
a forgalomba hozott kagyló mérete és súlya a fogyasztói követelményektől függően. |
3.3. Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termék esetében):
—
3.4. Takarmány (kizárólag állati eredetű termék esetében):
—
3.5. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell végrehajtani:
Az „Isle of Man Queenies” csak a hagyományosan június 1-jén kezdődő kagylószezonban fogható, ami teljes mértékben az állat fiziológiai adottságainak és a fogás szokatlan módjának tudható be. A fésűkagyló legtöbb faját egyfajta kotróhálóval halásszák, amely „lekaparja” a kagylót a tengerfenék talajáról. Érdekes módon az „Isle of Man Queeniest” könnyű feszítőlapos vonóhálóval fogják ki. Ennél az eljárásnál kihasználják a fésűkagylónak az ösztönzésre válaszul adott menekülési reakcióját is: ha egy, a háló előtt húzott könnyű lánc megzavarja a kagylót, felfelé mozdul, azaz beletolja magát a hálóba. A menekülési reakció nagyon lassú az alacsonyabb hőmérsékletű vizekben, ami azt jelenti, hogy a vonóhálóval történő halászat csak június és december között kivitelezhető, amikor a vízhőmérséklet a legmagasabb. Azokban az években, amikor rendkívül hideg a tavasz, előfordulhat, hogy a vízhőmérséklet nem melegszik fel kellőképp június közepéig.
A kis fésűkagylók fogásának egyedi módszere azt jelenti, hogy a kotróhálóval kitermelt fésűkagylóval szemben fogáskor nem kerül be homok a héj alá. E fogásnak köszönhetően sokkal jobb minőségű lesz a húsa a kotróhálóval kitermelt fésűkagylóéval szemben, és magasabb húshozamokat is eredményez, valamint biztosítja, hogy a tengerfenékbe visszaeresztett kisméretű fésűkagyló rendkívül magas túlélési adatokat mutat, szemben a kotróhálóval kitermelt fésűkagylóval, amely esetében a halandósági ráta kifejezetten magas lehet.
|
a) |
A Man-sziget kis fésűkagylóit 80–90 mm-es vonóhálóval fogják ki. A kifogott egyedeket megmossák és a hajó fedélzetén kiválogatják. |
|
b) |
A kifogást követő két órán belül a kagylót jéggel vagy egyéb eszközzel lehűtik. |
|
c) |
A halászhajók Peel, Ramsey, Douglas és Port St Mary kikötőiben helyezik el a kifogott kagylót. |
|
d) |
Az érkezést követő két órán belül a kagylót fedett teherautókkal szállítják tovább a Man-sziget egyik feldolgozóüzemébe, ahol egész éjszaka hűtik. |
|
e) |
A következő napon kézzel, lapos fémkés segítségével feldolgozzák („házától megfosztják”) a kagylót. |
|
f) |
Húsát eltávolítják és kézzel kétszer megmossák – a mosás nagyon rövid ideig tart, nehogy a hús magába szívja a vizet. |
|
g) |
Az ikrája érintetlen marad. |
|
h) |
A kagylóhúst megmérik. |
|
i) |
Végül természetes módon csomagolják – szárazon (vízmentesen) vagy egyesével – 35°C-on gyorsfagyasztják. |
Szakaszok (az a)–c) alpontok a fentiekhez hasonlóan)
|
d) |
A kagylót kézzel, lapos fémeszköz segítségével nyitják fel (házától megfosztják), a héj felét, a kopoltyút, a gyomrot és a köpenyt eldobják. |
|
e) |
A húst és az ikrát rajtahagyják a héjon. |
|
f) |
Egyesével gyorsfagyasztják vagy frissen tartják. |
3.6. A szeletelésre, aprításra, csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok:
—
3.7. A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok:
—
4. A földrajzi terület tömör meghatározása:
Man-sziget
Az „Isle of Man Queeniest” a Man-sziget felségterületén, kiterjedt kagylópadokból halásszák. Ez a 3 917 km2 nagyságú terület jogilag a Man-sziget alapvonalától 12 tengeri mérföldhatárig, illetőleg a középvonalig terjed.
5. Kapcsolat a földrajzi területtel:
5.1. A földrajzi terület sajátosságai:
A Golf-áramlat módosítja a sziget éghajlatát, amelyre nézve kedvező a melegebb, mérsékelt éghajlatot eredményező hőmérséklet. A nyarak hűvösek, de viszonylag sok napsütés kíséri őket, míg a telek enyhék és esősek, valamint nagyon kevés a fagy és a hó.
Az „Isle of Man Queeniest” a Man-sziget felségterületén, kiterjedt kagylópadokból halásszák. A kis fésűkagylók kizárólag jól meghatározható telepeken és nagy tömegben élnek (kagylópadokban) a Man-sziget körül. Viszonylagos helyhezkötöttségüknek köszönhetően a telepek földrajzi elhelyezkedése nagyjából változatlan maradt. A kagylópadok lehetnek állandó telepek, amelyek helye pontosan meghatározható, és amelyek között tisztán elkülöníthető, a kis fésűkagylók számára élőhelyként alkalmatlan területek találhatók.
A kis fésűkagylók padjairól szóló feljegyzések már generációk óta ismertek a Man-szigeten. A kis fésűkagylók a Man-sziget körüli nagy tömegű előfordulására vonatkozó korábbi hivatkozások a „Marine Forna of the Isle of Man” (Moore, 1937) című műben is fellelhetők. A földrajzi területen belül csak korlátozott számban akadnak olyan jelentős területek, ahol a telepeken elegendően nagy tömegben élnek meg ahhoz, hogy lehetővé tegyék kereskedelmi célú halászatukat. E területek, illetve a kagylótelepek között általában olyan területek helyezkednek el, amelyek környezeti feltételeik miatt élőhelyként alkalmatlanok az említett faj számára. Az egyes kagylótelepek között rendszerint számos olyan régió, illetve kagylópad található, amelyekben a kis fésűkagylók nagyobb számban fordulnak elő, mint másutt; e kagylótelepek több négyzetkilométert is kitehetnek.
Vízminőség és hőmérséklet
Ami a szerves és szervetlen szennyezőanyagokat illeti, a kis fésűkagylók padjait a Man-sziget felségterületén jó minőségű vizek veszik körül. Az alapvető környezeti paraméterek feltárása érdekében már a 20. század legeleje óta zajlik mintavétel a Man-szigetet övező tengervízből, ezzel a brit szigetvilágban itt gyűjtik legrégebb óta a vízzel kapcsolatos adatokat. A tudomány fejlődésének előrehaladtával nyomon követték a környezeti és biológiai paramétereket, és a Man-sziget hatóságai jelenleg is számos változót figyelemmel kísérnek, beleértve a tápanyagokat, a baktériumokat, a fitoplanktonokat és a fitoplanktontoxinokat.
Az 1904-ig visszanyúló tudományos kutatás alapján a sziget tartósan kiemelkedő vízminőséget tud felmutatni.
Nyugat-Európában a Man-sziget körül a legnagyobb az apály-dagály ingadozása. Ez az ingadozás a szigetet körülvevő viszonylag sekély tengerfenékkel együtt azt jelenti, hogy a Man-sziget körüli vizeket kivételesen erős árapály jellemzi. Ez az árapály, noha a könnyű vonóhálót használó halászoknak egyedi kihívást jelent, azt is elősegíti, hogy a Man-sziget kis fésűkagylói állandó planktontáplálékhoz juthatnak, ami hozzájárul gyors növekedési rátájukhoz és a planktonlárvák elterjesztéséhez.
A Man-szigeten hagyományos iparág a halászat; a heringhalászat már az 1500-as években jól kialakult és szerveződött. A kis fésűkagylót először az 1800-as évek közepén kezdték kifogni, amikor csalétekként használták a horogsoros tőkehalászathoz.
Ezalatt a kis fésűkagylók padjai termékeny táplálékul szolgáltak a tőkehalrajok számára. Az 1960-as években a Man-sziget halászai kutatni kezdték a kis fésűkagyló halászatának lehetőségét. 1969-ben ért földet Peel kikötőjében az első kereskedelmi céllal kifogott kis fésűkagyló-rakomány, amelyet hamarosan ínyencségként ismertek el.
A szigethez tartozó egyedi kisfésűkagyló-padoknak a halászok a Lower and Higher Chickens, Warts Bank és Burrow Head elnevezést adták.
A Man-sziget halászati flottája 1971-ben megközelítőleg 60 halászhajót számlált, a termelés ekkoriban pedig mintegy 7 500 tonnányi (élősúlyban) csúcsértéket ért el. A kifogott mennyiség többségét közvetlenül Amerikába exportálták.
5.2. A termék sajátosságai:
A csíkos fésűkagyló (Aequipecten opercularis) a Pectinidae családhoz tartozó középméretű fésűkagyló, amely egy ehető „tengeri kéthéjú kagyló”. A kagyló színe változatos, lehet citrom-, narancssárga, piros, barna és bíborszínű is; a legnagyobb példány átmérője legfeljebb 90 mm-es. A kis fésűkagyló húsa, vagyis teste sokkal kisebb a másik fajhoz tartozó nagy fésűkagylóénál, egy cilinderalakú körkagylóból áll, melynek átmérője 20 mm, magassága pedig 15 mm. Húsának színe nem átlátszó, krémszínű; a testhez pedig kétrészes narancssárga/fehér, sarlóalakú ikra kapcsolódik. A főtt kis fésűkagyló szilárd és sima, állaga hússzerű és folyamatosan nedves. Íze egyedien édes, kellemes aromája és enyhe tengeríze megkülönbözteti más fésűkagylók ízétől. Az „Isle of Man Queeniest” elsősorban a Man-szigeten nyilvántartásba vett hajók könnyű vonóhálóval halásszák a Man-sziget felségterületén, ezután a Man-szigeten kirakodják, feldolgozzák és csomagolják.
A kis fésűkagyló gyorsan növekvő, hosszú életű faj; maximális élettartama ritkán haladja meg az öt évet. Forgalombahozatali súlya 55 mm, amelyet 2–3 éven belül ér el a vízoszlopban elérhető, táplálékul szolgáló mikroalgáktól függően.
A Golf-áramlat módosítja a sziget éghajlatát, amelyre nézve kedvező a melegebb, mérsékelt éghajlatot eredményező hőmérséklet. A kis fésűkagylók kizárólag jól meghatározható telepeken és nagy tömegben élnek (kagylópadokon) a Man-sziget körül. Viszonylagos helyhezkötöttségüknek köszönhetően a telepek földrajzi elhelyezkedése nagyjából változatlan maradt. A kagylópadok lehetnek állandó telepek, amelyek helye pontosan meghatározható, és amelyek között tisztán elkülöníthető, a kis fésűkagylók számára élőhelyként alkalmatlan területek találhatók.
5.3. A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői közötti vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti okozati kapcsolat:
A környezeti feltételek – a vízminőség, a hőmérséklet, az erős árapály és a megfelelő planktontáplálék rendelkezésre állásának – kombinációja azt jelenti, hogy a kis fésűkagylók tömege a Man-sziget felségterületén egyenletesen jelentős, és a gyorsan növekvő faj húsa különösen lédús. Ezenfelül az „Isle of Man Queenies” héjon belüli hústartalma nagyobb, mint más származási helyeken. Az „Isle of Man Queenies” húshozama jellemzően 12–14 % közötti értéket mutat, míg a másutt fogott kis fésűkagylók esetében ez az arány csak 6–8 % között mozog.
A Man-szigeten hagyományos iparág a halászat; a heringhalászat már az 1500-as években jól kialakult és szerveződött. A kis fésűkagylót először az 1800-as évek közepén kezdték kifogni, amikor csalétekként használták a horogsoros tőkehalászathoz.
Ezalatt a kis fésűkagylók padjai termékeny táplálékul szolgáltak a tőkehalrajok számára. Az 1960-as években a Man-sziget halászai kutatni kezdték a kis fésűkagyló halászatának lehetőségét. 1969-ben ért földet Peel kikötőjében az első kereskedelmi céllal kifogott kis fésűkagyló-rakomány, amelyet hamarosan ínyencségként ismertek el.
Az 1980-as évek elején a Man-sziget újabb piacokat teremtett Franciaországban és Spanyolországban, ahol a kis fésűkagylót ‘roe on’-termékként (ikrával együtt) értékesítették. Napjainkban az „Isle of Man Queeniest” az Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország és Spanyolország piacain hozzák forgalomba. A feldolgozóüzemek folyton új minőségi piacok felderítésén fáradoznak, jóllehet a kitermelést mindig korlátozni fogja a kagylópadok természetes termékenysége és hogy az elkövetkező évekre is fenntartható készleteket kell biztosítani.
Egy Londonban évente megszervezett rendezvény keretében, amelyen gasztronómiai témákra specializálódott szerzők, halászati termékeket (halat és tenger gyümölcseit) felvásárló kereskedők, étteremtulajdonosok és környezetvédelmi nem kormányzati szervezetek vettek részt, az „Isle of Man Queen Scallop” nyerte el a „Billingsgate Sustainable Seafood Award” 2011. évi díját. Ezt a rangos díjat akkor osztják ki, miután a döntőbe jutott résztvevők egy húszperces előadást tartanak az általuk kiválasztott halászati termék fenntarthatóságáról. A díjjal kapcsolatos információk az alábbi honlapon érhetők el: http://www.seafoodtraining.org/celebrating_sustainable_seafood_at_billingsgate_school.htm
A díjat a Man-sziget nyerte el, mivel külső szakértők által megrendelt és közzétett tudományos tanulmányok felhasználásával igazolni tudta a kagylókitermelés „fenntarthatóságát”. E tudományos tanulmányok továbbá alátámasztották az „Isle of Man Queeniesre” vonatkozó, a Tengergazdálkodási Tanács (Marine Stewardship Council) által folytatott akkreditációs eljárást, amely befejezése előtt áll. 2011. május 20-án a Man-sziget, pontosabban az „Isle of Man Queenies” halászata hivatalosan is megkapta a Tengergazdálkodási Tanács pecsétjét, ezzel az északi félteke első és a világ második fésűkagyló-halászatának minősül. A hitelesítés részletei és az értékelést végző személyek értékelései megtalálhatók az alábbi honlapon: http://www.msc.org/track-a-fishery/in-assessment/north-east-atlantic/isle-of-man-queen-scallop
Hivatkozás a termékleírás közzétételére:
(Az 510/2006/EK rendelet 5. cikkének (7) bekezdése)
http://archive.defra.gov.uk/foodfarm/food/industry/regional/foodname/products/documents/isle-of-man-queenie-pdo.pdf
(1) HL L 93., 2006.3.31., 12. o.