Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

2013/C 33/06

Ezzel a közzététellel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján létrejön a kérelem elleni kifogás joga.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról  (2)

„POULET DES CÉVENNES”/„CHAPON DES CÉVENNES”

EK-sz.: FR-PGI-0005-0862-22.02.2011

OFJ ( X ) OEM ( )

1.   Elnevezés:

„Poulet des Cévennes”/„Chapon des Cévennes”

2.   Tagállam vagy harmadik ország:

Franciaország

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása:

3.1.   A termék típusa:

3.2.   A termék leírása, amelyre az 1. pontban található elnevezés vonatkozik:

A „Poulet des Cévennes” és a „Chapon des Cévennes” OFJ jellemzői a következők:

Fajták: A termelői csoport az S 757 N, a T 457 N és a T 451 hibriddel foglalkozik. Ezek a hibridek szerepelnek a lassú növekedésű, elismert baromfifajták nyilvántartásában.

A hasított test tulajdonságai a következők:

A hasított test legkisebb tömege:

A „Poulet des Cévennes” és a „Chapon des Cévennes” húsa, izomzata telt, a hús ideális esetben lédús és sovány.

A „Poulet des Cévennes” friss egész hasított testként, konyhakészen (azaz zsigerelve, belsőség nélkül), zsigerelve (belsőséggel), illetve darabolva kerül forgalomba.

A „Chapon des Cévennes” friss egész hasított testként, konyhakészen, illetve zsigerelve (belsőséggel) kerül forgalomba.

3.3.   Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termék esetében):

—

3.4.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében):

A „Poulet des Cévennes”-t és a „Chapon des Cévennes”-t legkésőbb 42 napos korától sziklás, füves, fás kifutón tartják.

Természetes takarmányozását háromféle gabona alkotja, amelyet növényi fehérjék (szója, repce, napraforgó), ásványi anyagok és vitaminok egészítenek ki. A takarmány nem tartalmaz lisztet és állati zsírt.

A „Poulet des Cévennes” előállítása három, míg a „Chapon des Cévennes” előállítása négy takarmányozási szakaszt foglal magában:

Gabona hozzákeverési aránya a csirke különböző takarmányozási szakaszaiban

Kezdeti szakasz: Az elsőtől legfeljebb a 28. napig

A takarmány legalább 50 tömegszázaléka gabona, illetve gabona mellékterméke.

Növekedési szakasz: 29–52. nap

A takarmány legalább 70 tömegszázaléka gabona, illetve gabona mellékterméke

(legalább kétféle gabona).

Befejező szakasz: az 53. naptól a vágásig

A takarmány legalább 80 tömegszázaléka gabona, illetve gabona mellékterméke

(legalább háromféle gabona).

Gabona hozzákeverési aránya a kappan különböző takarmányozási szakaszaiban

Kezdeti szakasz: az elsőtől legfeljebb a 28. napig

A takarmány legalább 50 tömegszázaléka gabona, illetve gabona mellékterméke.

Növekedési szakasz: 29–52. nap

A takarmány legalább 70 tömegszázaléka gabona, illetve gabona mellékterméke

(legalább kétféle gabona).

Befejező szakasz: az 53. naptól a vágásig

A takarmány legalább 70 tömegszázaléka gabona, illetve gabona mellékterméke

(legalább háromféle gabona).

Vágási szakasz: vágás előtt 4 héttel

A takarmány legalább 80 tömegszázaléka gabona, illetve gabona mellékterméke

(legalább háromféle gabona).

3.5.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell végrehajtani:

A csirkét és a kappant az OFJ földrajzi területén tenyésztik.

A csibék egynapos korukban érkeznek a termelőhöz. A tenyésztés ideje a csirkénél 84 nap, míg a kappannál nem lehet kevesebb, mint 150 nap.

3.6.   A szeletelésre, aprításra, csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok:

—

3.7.   A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok:

A címkén fel kell tüntetni:

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása:

A földrajzi területet több alapvető jellemző határozza meg: régóta folytatott, nagy hírű termelés, helyi szakismeret, a múltban és jelenleg is meghatározó gazdasági környezet, valamint az ökológiai tényezők.

A „Poulet des Cévennes” és a „Chapon des Cévennes” OFJ földrajzi területe 426 települést ölel fel a következő 4 megyében:

Ardèche megye

Kantonok: Bourg-Saint-Andéol, Joyeuse, Largentière, Valgorge, Vallon-Pont-d'Arc, Les Vans, Viviers.

Részben érintett kanton: Villeneuve-de-Berg.

Települések: Vogue, Villeneuve de Berg, Saint-Maurice-d'Ibie, Saint-Maurice-d'Ardèche, Saint-Germain, Saint-Andéol-de-Berg, Rochecolombe, Lavilledieu, Lanas.

Gard megye

Kantonok: Alès-Nord-Est, Alès-Ouest, Alès-Sud-Est, Alzon, Anduze, Bagnols-sur-Cèze, Barjac, Bessèges, Génolhac, La Grand-Combe, Lasalle, Lédignan, Lussan, Marguerittes, Pont-Saint-Esprit, Quissac, Saint-Ambroix, Saint-André-de-Valborgne, Saint-Chaptes, Saint-Hippolyte-du-Fort, Saint-Jean-du-Gard, Saint-Mamert-du-Gard, Sauve, Sumène, Trèves, Uzès, Valleraugue, Vézénobres, Le Vigan.

Hérault megye

Kantonok: Claret, Ganges.

Lozère megye

Kantonok: Barre-des-Cévennes, Florac, Meyrueis, Le Pont-de-Montvert, Saint-Germain-de-Calberte, Villefort.

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel:

5.1.   A földrajzi terület sajátosságai:

A „Poulet des Cévennes” és a „Chapon des Cévennes” OFJ földrajzi területére a következők jellemzők:

Egyenetlen domborzat

A Cevennek meredek hegyoldalakkal és lejtőkkel tarkított vidékét igen egyenetlen domborzat jellemzi.

A Cevennek terepviszonyai lépcsőzetesen változnak mintegy 200 métertől 1 700 méteres magasságig. Az egész tájegységet heterogén domborzat jellemzi.

A területen belül három természetes tájegységet különböztetünk meg: a kelet felé magasodó Magas-Cevenneket, az Alacsony-Cevenneket, valamint a Causses és a Gorges völgyekkel szabdalt fennsíkjait.

A Bougès és az Aigoual hegység között 250–1 000 méteres magasságban mély, meredek völgyek alakultak ki. A Gardon folyó és hegyvidéki forrásai az Alès-medencéig csaknem 1 400 méteres szintkülönbséget tesznek meg, és számtalan mély szakadékot, völgyet alakítottak ki.

A Cevennek talaja agyagos-meszes, helyenként palás, sivár, nehezen művelhető és igen sziklás.

Éghajlati különbségek

Míg a Gardon folyó völgyeiben meleg, nyáron különösen száraz és napos időjárás uralkodik, a Lozère-hegy lejtőin kifejezetten zord az éghajlat (a hőmérséklet évente több mint 90 napon süllyed a fagypont alá).

Az egyes évszakok között igen nagy az eltérés. A területre mindenekelőtt mediterrán záporok jellemzőek, amelyek hatása az erős domborzat miatt fokozottan érezhető: szeptembertől májusig kiterjedt esők és helyi szinten kialakuló tomboló viharok alakulnak ki (a leggyakrabban ősszel, majd télen alábbhagynak).

A nyár ugyanakkor rendkívül száraz. Télen a 800 méter feletti területeket hótakaró fedi, amelynek vastagsága és időtartama azonban igen változó.

Következésképpen néhány kilométeren belül igen különböző éghajlati viszonyok alakulhatnak ki.

Különleges növénytakaró

A Cevennek a talaj jellegének, a változékony éghajlatnak és a változatos domborzatnak köszönhetően igen sokféle növénynek ad otthont.

A Lozère-hegyen nem élnek meg fák. A területen csak fű és bokor található: fekete áfonya, hanga és rekettye.

Az első fák valamivel alacsonyabban jelennek meg (bükk, fenyő).

Még alacsonyabban bukkan elő a tölgy és a gesztenye.

A Cevennek egyenetlen ormai és völgyei rendkívüli sokféleségről tanúskodnak: míg a csúcsokon mindössze néhány bokor él meg (a csúcs a rekettye sáfránysárga és a hanga mályvaszínében pompázik), lejjebb zöld tölgyek hosszabbítják meg a meszes fennsíkot a hegyig, majd zöldellő gesztenyések jelennek meg.

A helyi környezethez illeszkedő szakismeret

A termelők a kifutót különös gonddal gondozzák. A területet a környéken megfigyelt fafajtákkal ültetik be. Ezzel a helyes szemlélettel elkerülhető, hogy a kifutón a Cevennek talajához és éghajlatához nem illő fafajták jelenjenek meg.

A termelők a takarmányozás területén is egyedi szakismerettel rendelkeznek: a takarmányozási tervet a baromfi különböző növekedési szakaszainak figyelembevételével határozzák meg. A baromfi takarmányozása legalább három gabonafélével történik, ezek egyike a kukorica. További jellegzetesség, hogy a gabonafélék aránya folyamatosan növekszik, és a befejező szakaszban eléri legalább a 80 %-ot.

Az egyedi szakismerethez hozzátartozik továbbá a kifutó megfelelő karbantartása. Így a baromfi takarmányozása kiegészül a helyi növényfajokkal (fűszernövényekkel, hangával, fák hajtásaival és bogyókkal), és Cevennek szikláiból erodálódó kavicsoknak (grit) köszönhetően zúzájuk is jól fejlődik: a táplálékot jobban összezúzza, azaz az állat hatékonyabban emészti meg a takarmányt.

5.2.   A termék sajátosságai:

A „Poulet des Cévennes” és a „Chapon des Cévennes” OFJ jellemzője a termék ízminősége, a csirke sárga színe, a telt hús és izomzat, valamint a lédús, de sovány hús. Az OFJ több évtizedes hírnévre tett szert.

5.3.   A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői közötti vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti okozati kapcsolat:

A kapcsolat alapja a termék termelőinek hírneve és egyedi szakismerete, amelynek köszönhetően a termék a termelői területhez kapcsolódó valamennyi jellegzetességet tükrözi.

A Cevennekben folytatott baromfitenyésztés a természetes környezet fizikai korlátaihoz igazodik. A termelők több nemzedék által felhalmozott, autentikus szakismerettel rendelkeznek.

A legalább három gabonafélén alapuló takarmányozás hozzájárul termék ízminőségéhez (telt, lédús, sovány hús), míg a kukoricával és a cirokkal természetes módon alakítják ki a csirke sárga színét. A húst még ízletesebbé teszik a területen jelen lévő természetes táplálékkiegészítők (fűszernövények, fák hajtásai, bogyók, rovarok stb.).

A „Poulet des Cévennes” és a „Chapon des Cévennes” kopasznyakú, hosszú lábú baromfiféle. E különleges tulajdonságának köszönhetően – amely elengedhetetlen ahhoz, hogy a baromfi az egyenetlen területen sérülés nélkül közlekedhessen – jobban ki tudja használni a kifutó előnyeit. A különleges kifutó továbbá alakítja a „Poulet des Cévennes” és a „Chapon des Cévennes” izomzatát, és megjelenik a termék érzékszervekkel érzékelhető jellemzőiben is: a hús és az izomzat tömör, a hús sovány.

Végül a bányászat és az ipar visszaszorulása miatt elszegényedett Cevennek vidékén a baromfi jelenléte hozzájárul a mezőgazdaság fenntartásához.

A „Poulet des Cévennes” és a „Chapon des Cévennes” OFJ tehát a természetes környezethez igazított baromfitenyésztés terméke, és a termék jellemzőit a természetes környezet befolyásolja.

A „Poulet des Cévennes” és a „Chapon des Cévennes” OFJ régóta jó hírnévnek örvend. Minőségét már az 1900-as években számos baromfikiállításon és mezőgazdasági találkozón díjazták. Fontos megjegyezni, hogy a tanyasi és családi baromfiudvarok mellett már akkor is léteztek speciális, piacra termelő, háztáji jellegű tenyészetek.

A „Poulet des Cévennes”-nel és a „Chapon des Cévennes”-nel kapcsolatban a regionális és az országos sajtóban ma is számos újságcikk lát napvilágot. A termék részt vesz a Languedoc-Roussillon-i régió minőségi termékeit hirdető promóciós akciókban – ilyen például a „Militant du goût” vagy a „La qualité fait sa comédie”, amely évről évre nagy közönséget szólít meg Montpellier-ben.

A termék jelenlegi hírnevét emellett számos díj elnyerése is mutatja, például a 2009. évi párizsi nemzetközi mezőgazdasági kiállítás (Salon International de l’Agriculture de Paris) általános mezőgazdasági versenyén bronzérmes lett a „Poulet des Cévennes”.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére:

(az 510/2006/EK rendelet 5. cikkének (7) bekezdése)

https://www.inao.gouv.fr/fichier/CDCIGPPouletChaponDesCevennesV2.pdf

(1)  HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2)  HL L 93., 2006.3.31., 12. o. A rendelet helyébe a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet lépett.