RÖVIDÍTÉSEK

BTSF : Better Training for Safer Food

EMVA : Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap

EMOGA : Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap

EAHC : Egészség- és Fogyasztóügyi Végrehajtó Ügynökség

ECDC : Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ

EFSA : Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság

FVO : Élelmiszerügyi és Állategészségügyi Hivatal

HACCP : Veszélyelemzés és kritikus szabályozási pontok

MANCP : Többéves nemzeti ellenőrzési terv

OLAF : Európai Csalás Elleni Hivatal

RDP : Vidékfejlesztési program

SAPARD : Speciális Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Csatlakozási Program

SZAKKIFEJEZÉSEK MAGYARÁZATA

Better Training for Safer Food (BTSF) : "Jobb képzés a biztonságosabb élelmiszerekért", a BTSF egy bizottsági kezdeményezés az egységes közösségi (uniós) képzési stratégiába illeszkedő képzések szervezésére az élelmiszer- és takarmányjog, valamint az állat-egészségügyi és állatjólléti szabályok, illetve a növény-egészségügyi szabályok terén. A képzés az illetékes tagállami hatóságoknak a hatósági ellenőrzési tevékenységben részt vevő valamennyi munkatársára irányul, hogy azok minden szempontból lépést tarthassanak a közösségi jog fejleményeivel a fenti területeken, valamint hogy az ellenőrzéseket valamennyi tagállamban egységesebben, tárgyilagosan és megfelelő módon végezzék. [1]

Hűtési lánc : Az élelmiszer-ipari vállalkozóknak az élelmiszer-termelés teljes folyamata alatt, az állatok levágásától addig, amíg a termék eljut a végső fogyasztóhoz, megszakítás nélkül biztosítaniuk kell a megfelelő kezelési és tárolási feltételeket, valamint elegendő kapacitást az élelmiszerek ellenőrzött, megfelelő hőmérsékleten tartásához. Az ilyen hőmérséklet a mikroorganizmusok növekedését és szaporodását gátolva fenntartja és meghosszabbítja a friss termékek eltarthatóságát.

Kritikus szabályozási pontok (CCP) : Azon lépés vagy lépések, ahol a szabályozás a veszély megelőzéséhez, kizárásához vagy elfogadható szintre csökkentéséhez elengedhetetlen (lásd: HACCP).

Mikrobiológiai tesztelés : Az élelmiszer-ipari vállalkozásoknak a 2073/2005/EK rendelet értelmében biztosítaniuk kell, hogy az élelmiszerek megfeleljenek a vonatkozó mikrobiológiai kritériumoknak, és mintákat kell venniük a levágott állatok testéből és húsából [2].

Saját ellenőrzési program : Az élelmiszer-ipari vállalkozóknak az élelmiszer-előállítás, -feldolgozás és -forgalmazás minden egyes fázisában mintavétellel kell megbizonyosodniuk arról, hogy az előállítás folyamata elfogadható szinten zajlik, és hogy a szennyezettségi szint nem követel meg helyesbítő intézkedéseket. Azt, hogy hasított állatokból a vágóhidakon milyen gyakran kell mintát venni, a 2073/2005/EK rendelet I. melléklete írja elő. Mintákat kell venni az élelmiszer előállításához használt technológiai területekről és berendezésekből is. Az élelmiszer-ipari vállalkozók által végzett mintavétel (saját ellenőrzési program) megkülönböztetendő a tagállami állatorvosok által a többéves nemzeti ellenőrzési tervek keretében végzett mintavételtől.

Többéves nemzeti ellenőrzési terv (MANCP) : A tagállamok betartatják az élelmiszerjogot, illetve felügyelik és ellenőrzik, hogy az élelmiszer- és takarmányipari vállalkozók eleget tesznek-e az élelmiszerjog követelményeinek. Ennek érdekében hatósági ellenőrzési rendszert kell fenntartaniuk [3]. Ezen előírások eredményes betartatása érdekében minden tagállam köteles egységes integrált többéves nemzeti ellenőrzési tervet készíteni, amely általános információkat tartalmaz az adott tagállam takarmány- és élelmiszer-ellenőrzési, illetve állat-egészségügyi és állatkímélet-ellenőrzési rendszereinek szervezetéről és struktúrájáról. Az MANCP célja, hogy elősegítse a hatósági ellenőrzéskor alkalmazott megközelítés következetességét, illetve átfogó és integrált jellegét, meghatározza a kockázatalapú prioritásokat és az érintett tevékenységek kockázat szerinti csoportosítására vonatkozó kritériumokat, valamint a leghatékonyabb ellenőrzési eljárásokat [4].

Veszélyelemzés és kritikus szabályozási pontok (HACCP) :

Az élelmiszer-ipari vállalkozásoknak tevékenységükben a HACCP-elveken alapuló eljárásokat kell bevezetniük, végrehajtaniuk és fenntartaniuk:

azon veszélyek azonosítása, amelyeket meg kell előzni, ki kell zárni vagy csökkenteni kell;

a kritikus szabályozási pontok meghatározása azon lépésnél vagy lépéseknél, ahol a szabályozás a veszély megelőzéséhez, kizárásához vagy elfogadható szintre csökkentéséhez elengedhetetlen;

a kritikus szabályozási pontokon az elfogadhatóság és elfogadhatatlanság különválasztásához szükséges kritikus határértékek megállapítása;

hatékony felügyeleti eljárások létrehozása és alkalmazása a kritikus szabályozási pontokon;

helyesbítő tevékenységek meghatározása, amikor a felügyelet jelzi, hogy a kritikus szabályozási pont nincs szabályozva;

eljárások létrehozása a fent vázolt intézkedések hatékony működésének igazolására;

olyan dokumentumok és nyilvántartások létrehozása, amelyek igazolják az intézkedések eredményes alkalmazását [5].

ÖSSZEFOGLALÁS

I. A vágóhidak az élelmiszer-feldolgozási lánc fontos láncszemét jelentik. Az Európai Unió higiéniai szabályozása értelmében a vágóhidakért felelős élelmiszer-ipari vállalkozásoknak megfelelő feltételekkel és eljárásokkal kell biztosítaniuk az élelmiszer-biztonságot. Az Unióhoz 2004-től csatlakozó országok vágóhídjai uniós forrásokban részesültek annak érdekében, hogy könnyebben meg tudjanak felelni a jogszabályi rendelkezéseknek. Mivel ezek a követelmények általában szigorúbbak voltak a hatályos nemzeti előírásoknál, ez komoly feladat elé állította az érintetteket. A vágóhidak ehhez kapcsolódó korszerűsítését a Speciális Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Csatlakozási Program (SAPARD), később pedig az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA), illetve az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) keretében nyújtott uniós hozzájárulások támogatták.

II. A Számvevőszék ellenőrzése azt vizsgálta, hogy a Bizottság és az érintett tagállamok megtették-e a szükséges lépéseket annak biztosítására, hogy a vágóhidak elérjék az uniós higiéniai előírások megkövetelte szintet. Ennek keretében az ellenőrök megvizsgálták a higiéniai előírásokkal kapcsolatos intézkedésekre vonatkozó felügyeletet, útmutatásokat, ezen intézkedések végrehajtását és finanszírozását (1–21. bekezdés).

III. Az ellenőrzés hiányosságokat tárt fel a felkeresett tagállamokban a szabályok és eljárások alkalmazását illetően. Ezeket alább foglaljuk össze. E hiányosságok nem kérdőjelezik meg a rendszerek általános koncepcióját, de rámutatnak arra, hogy a kockázatok csökkentése és a potenciálisan súlyos élelmiszer-biztonsági problémák elkerülése érdekében minden szinten fokozott szigorral kell fellépni az ellenőrzések során (51. bekezdés).

IV. Az alkalmazandó higiéniai rendelet végrehajtását a Bizottság Élelmiszerügyi és Állategészségügyi Hivatala (FVO) részben vizsgálta a tagállamokban (22–25. bekezdés). Hiányosságokra derült fény a többéves nemzeti ellenőrzési tervek (MANCP) tagállami végrehajtásában (26–27. bekezdés). Az illetékes nemzeti hatóságok által gyakorolt felügyelet ellenére problémák adódtak a higiéniai előírásoknak az élelmiszer-ipari vállalkozások általi betartása körül (28–35. bekezdés).

V. A Bizottság a higiéniai előírások betartásának megkönnyítésére útmutatókat tett közzé, egyes érintett tagállamok viszont nem adtak ki hasonló tagállami szintű útmutatót (36–38. bekezdés).

VI. A kezdeményezéssel kapcsolatban nem került sor rendszeres konzultációra a Bizottság és az Egészség- és Fogyasztóügyi Végrehajtó Ügynökség között (39. bekezdés), és a tagállamoknak nincsenek megfelelő eljárásaik a "Jobb képzés a biztonságosabb élelmiszerekért" kezdeményezés eredményeinek ismertetésére (40–44. bekezdés).

VII. A vágóhídi higiéniai előírások betartásának megkönnyítésére irányuló uniós hozzájárulások hasznosságát a projektek fenntarthatóságával és kiválasztásával kapcsolatos hiányosságok csorbították (45–50. bekezdés).

VIII. A Számvevőszék javasolja, hogy az újonnan csatlakozó tagállamokat illetően a Bizottság javítsa a higiéniai előírások betartásának felügyeletét és az arra vonatkozó útmutatást. Tekintettel arra, hogy ezekben a tagállamokban uniós forrásokat használnak fel a higiéniai előírások betartatása érdekében, ajánlatos, hogy a Bizottság eredményesen felügyelje a kapcsolódó programok végrehajtását és értékelje ezen uniós források hatását.

BEVEZETÉS

1. A Bizottság számára az egyik legfontosabb prioritás az, hogy az élelmiszer-biztonság magas szintjét elfogadható áron fenntartsa, kezelje a legfőbb kockázatokat és biztosítsa az élelmiszer-biztonsági szabályozás eredményes végrehajtását [6]. Az élelmiszer- és takarmányválságok egész sora (pl. a szarvasmarhafélék szivacsos agyvelőbántalma, a dioxinbotrány) mutatott rá az Európai Unió élelmiszerekre vonatkozó előírásainak koncepcionális és végrehajtási hiányosságaira. Az élelmiszer-biztonságról szóló 2000. évi fehér könyv [7] óta a Bizottság tett újabb lépéseket az élelmiszer-higiéniai és állat-egészségügyi kérdésekre vonatkozó uniós jogszabályok átfogó felülvizsgálatára.

2. Az Európai Parlament és a Tanács 2002-ben fogadott el élelmiszer-biztonsági rendeletet [8]. A vágóhídi higiéniára és élelmiszer-biztonságra, illetve ezek betartásának ellenőrzésére vonatkozóan külön rendeletek elfogadására a 2004-es ún. élelmiszer-higiéniai csomag keretében került sor, amely 2006 januárjában lépett hatályba, és a következőket foglalta magában:

a) élelmiszer-higiéniai szabályozás [9];

b) az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályai [10];

c) az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek hatósági ellenőrzésének megszervezésére vonatkozó különleges szabályok [11].

3. A takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok betartása ellenőrzésének biztosítása céljából hatósági ellenőrzésekre [12] kerül sor. Az élelmiszer-biztonság magas szintjének fenntartását illetően a vágóhidak [13] az élelmiszer-feldolgozási lánc fontos láncszemét jelentik. A vágóhidakon alkalmazandó fő higiéniai és élelmiszer-biztonsági előírásokat [14] az I. melléklet részletezi.

4. Az Unióhoz 2004-től csatlakozó tagállamok számára külön kihívást jelentett, hogy megfeleljenek az "élelmiszer-higiéniai csomag" új követelményeinek, míg az addigi tagállamok már korábban is alkalmazták az uniós higiéniai szabályozást. Az Unióhoz újonnan csatlakozó országok vágóhídjai uniós forrásokban részesültek annak érdekében, hogy könnyebben meg tudjanak felelni a rendelkezéseknek.

5. 2011 decemberéig e tagállamok nemzeti hatóságaitól 2154 vágóhíd kapott jóváhagyást (lásd: 45. bekezdés, táblázat) mint olyan létesítmény, amely betartja az uniós higiéniai rendeleteket.

FELELŐSSÉGI KÖRÖK

6. Az "élelmiszer-higiéniai csomag" a Bizottság, a tagállamok és az élelmiszer-ipari vállalkozások részére állapít meg higiéniai és élelmiszer-biztonsági feladatokat.

A BIZOTTSÁG

7. Az Európai Bizottság Egészség- és Fogyasztóügyi Főigazgatóságának feladata az Unió élelmiszer-biztonsági politikájának kidolgozása, különösen az élelmiszer-biztonsági kockázatok kezelésére vonatkozóan. A Bizottságot ebben két ügynökség segíti. A pármai székhelyű Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) élelmiszer-biztonsági kérdésekben adott szakértői véleménye szolgál az uniós intézkedések tudományos alapjául. A stockholmi székhelyű Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) szerepe is tudományos és kockázatértékelési jellegű, de az ECDC inkább az emberi egészséggel foglalkozik.

8. A Bizottság ellenőrzi az uniós élelmiszer-biztonsági politika tagállami végrehajtását, különösen pedig azt, hogy a tagállamok az uniós joggal összhangban álló nemzeti hatósági ellenőrzési rendszert dolgoznak-e ki. Ezt az ellenőrzést az Egészség- és Fogyasztóügyi Főigazgatóság külön igazgatósága, az Élelmiszerügyi és Állategészségügyi Hivatal (FVO) végzi, amely rendszeresen vizsgálja a tagállami hatósági ellenőrzéseket. Az Egészség- és Fogyasztóügyi Főigazgatóság a "Jobb képzés a biztonságosabb élelmiszerekért" program keretében élelmiszer-biztonsági képzést is kidolgoz a tagállamok számára. Ezeket a képzéseket a luxembourgi székhelyű Egészség- és Fogyasztóügyi Végrehajtó Ügynökség (EAHC) szervezi.

A TAGÁLLAMOK

9. Minden tagállamban egy illetékes hatóság van megbízva azzal, hogy végrehajtsa a 2004-es "élelmiszer-higiéniai csomag" rendelkezéseit, illetve ellenőrizze, hogy az élelmiszer-ipari vállalkozások betartják-e a csomag előírásait. Az illetékes hatóságok fő feladatai többek között:

a) nemzeti iránymutatások kidolgozása és terjesztése;

b) vágóhidak jóváhagyása;

c) többéves nemzeti ellenőrzési terv (MANCP) elkészítése, amely leírja, hogy a hatósági ellenőrzések rendszere és egyéb tevékenységek hogyan biztosítják, hogy az élelmiszer-ipari vállalkozások az élelmiszerlánc minden szakaszában betartsák az élelmiszer-biztonsági előírásokat;

d) MANCP-végrehajtási jelentések készítése;

e) élelmiszer-ipari vállalkozások hatósági ellenőrzése (azokon kívül, amelyeket a vágóhídi hatósági állatorvosok végeznek) az MANCP-vel összhangban;

f) ellenőrzéseket végző munkatársak képzésének támogatása;

g) a nemzeti referencialaboratóriumok kijelölésének megszervezése;

h) a hatósági ellenőrzés rendszereinek ellenőrzése annak érdekében, hogy teljesüljön a 882/2004/EK rendeletben kitűzött cél.

10. A tagállamok évente jelentést készítenek a Bizottság számára az előző évi ellenőrzéseik eredményeiről.

ÉLELMISZER-IPARI VÁLLALKOZÁSOK

11. Az élelmiszer-ipari vállalkozások felelnek azért, hogy az ellenőrzésük alá tartozó minden élelmiszer-termelési, -feldolgozási és -forgalmazási szakasz megfeleljen a vonatkozó higiéniai előírásoknak. A tagállamokban vágóhidakat működtető élelmiszer-ipari vállalkozások az alábbiakkal kapcsolatos előírások betartatásáért felelősek:

a) megfelelő felszerelés és berendezés biztosítása, hogy a hatósági állatorvos végrehajthassa az ante mortem és post mortem vizsgálatokat;

b) az állati eredetű termékek nyomonkövethetősége;

c) mintavételek mikrobiológiai szennyeződések kimutatására;

d) tevékenységek elválasztása térben és időben a keresztszennyeződés elkerülése végett;

e) a hűtési lánc fenntartása, megfelelő burkolás vagy csomagolás, valamint kiszállítás;

f) a vágóhidakon végzett műveletekből származó hulladék megfelelő ártalmatlanítása.

12. Minden élelmiszer-higiéniai eljárásnak a Veszélyelemzés és kritikus szabályozási pontok rendszerének (Hazard Analysis and Critical Control Point, HACCP) elvein kell alapulnia [15], ugyanis ez az élelmiszerekkel összefüggő kockázatok kezelésének nemzetközi standard módszertana.

KÜLÖN TÁMOGATÁS AZ ÚJONNAN CSATLAKOZÓ TAGÁLLAMOKNAK

13. Az Unióhoz 2004-gyel kezdve csatlakozó tagállamoknak biztosítaniuk kellett, hogy vágóhídjaik megfeleljenek az uniós higiéniai előírásoknak. Mivel ezek az előírások általában sokkal szigorúbbak voltak a hatályos nemzeti előírásoknál, a vágóhidak korszerűsítése uniós támogatásban részesült annak érdekében, hogy könnyebben meg tudjanak felelni a higiéniai előírásoknak.

14. A Speciális Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Csatlakozási Program (SAPARD program) [16] "A mezőgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és piaci értékesítésének javítása" intézkedés keretében mintegy 117 millió EUR összeget biztosított 241 vágóhídnak [17]. Az intézkedés keretében nyújtott támogatás abban segítette a tagállamokat, hogy kezeljék a mezőgazdasági ágazatok és a vidéki térségek strukturális alkalmazkodását, a vágóhidakra vonatkozó higiéniai szabályozás betartása tekintetében is. Az intézkedés elsősorban a csatlakozási partnerségi megállapodásokban leszögezett prioritásokra összpontosított, ahol az egyes országokról részletesen a vidékfejlesztési tervek szólnak.

15. A SAPARD-támogatást olyan célokra fordították, mint például vágóhídi épületek építése, berendezések vásárlása, a termelőhelyiségek átalakítása higiénikus anyagok alkalmazásával (pl. nem használható közönséges falfesték), sterilizáció és tisztítóberendezések felszerelése a higiéniai előírásoknak való megfelelés érdekében.

16. A vágóhidak később az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) [18] részesültek támogatásban a "Mezőgazdasági termékek feldolgozásának és piaci értékesítésének javítása" intézkedés keretében, majd az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) [19] a "Mezőgazdasági és erdészeti termékek értéknövelése" intézkedés keretében. Ezeket az alapokat a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság és a tagállamok kezelik.

AZ ELLENŐRZÉS HATÓKÖRE ÉS MÓDSZERE

17. Az ellenőrzés célja annak megvizsgálása volt, hogy a Bizottság, illetve a SAPARD, EMOGA és EMVA programok támogatásaiban részesülő tagállamok [20] megtették-e a szükséges lépéseket avégett, hogy a vágóhidak elérjék az Európai Unió higiéniai előírásai által megkövetelt szintet. Ennek kapcsán a Számvevőszék a következő kérdéseket vizsgálta:

a) Megfelelő felügyeletet gyakorolt-e a Bizottság, illetve a tagállamok illetékes hatóságai a vágóhidakra alkalmazandó higiéniai előírások betartását illetően?

b) Megfelelő útmutatással és képzéssel támogatták-e a vágóhidakra alkalmazandó higiéniai előírások betartását?

c) Megfelelő eljárások révén tartatták-e be a vágóhídi higiéniai előírásokat?

d) Eredményesek voltak-e az uniós higiéniai és élelmiszer-biztonsági követelmények betartatása céljával a vágóhidaknak nyújtott uniós forrásokat biztosító eljárások?

18. Az ellenőrzés keretében helyszíni vizsgálatokra került sor az illetékes bizottsági részlegeknél, az EAHC-nál és az EFSA-nál. A fent említett újonnan csatlakozó tagállamok közül ötöt kerestünk fel (Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország, Románia és Szlovénia), ahol 25, uniós támogatásban részesülő vágóhidat vizsgáltunk meg a helyszínen (minden tagállamban ötöt).

19. Az ellenőrzési feladatok részeként a Bizottság élelmiszer-biztonsági téren illetékes részlegeinél megvizsgáltuk az élelmiszer-biztonsági ellenőrzésekkel és vizsgálatokkal kapcsolatos dokumentációt és eljárásokat, a képzési programok irányítását, valamint az élelmiszer-ipari vállalkozásoknak és az illetékes hatóságoknak szánt vonatkozó útmutatókat.

20. A támogatásért felelős bizottsági szolgálatoknál végzett ellenőrzés az előcsatlakozási alapokon (SAPARD), az EMOGA-n és az EMVA-n keresztül finanszírozott vidékfejlesztési programok dokumentációjának vizsgálatára, valamint az ellenőrzés során felkeresett tagállamokban végrehajtott programokra vonatkozó dokumentáció vizsgálatára terjedt ki.

21. A tagállamokban végzett ellenőrzés középpontjában az uniós higiéniai előírások vágóhídi betartatását célzó irányítási rendszerek vizsgálata állt, valamint annak megvizsgálása, hogy mennyiben járultak hozzá ehhez az uniós finanszírozású programok. A vágóhidakon végzett ellenőrzés a kapcsolódó eljárások alkalmazását vizsgálta.

ÉSZREVÉTELEK

A HIGIÉNIAI ELŐÍRÁSOK BETARTÁSÁNAK FELÜGYELETE

22. Az ellenőrzés a tagállamokban hozott intézkedések bizottsági felügyeletét, illetve az élelmiszer-ipari vállalkozások tevékenységének tagállami felügyeletét vizsgálta. A számvevőszéki ellenőrzés megállapítása szerint a higiéniai előírásoknak a Bizottság, illetve a felkeresett tagállamok (18. bekezdés) illetékes hatóságai általi felügyeletét szolgáló rendszerek koncepciója összességében megfelelő volt, ám azok működtetését számos fontos, az alábbiakban részletezett szempont szerint tökéletesíteni lehetne.

23. A higiéniai előírások betartását a Bizottság még nem tekintette át teljes körűen (24–25. bekezdés). Az ellenőrzött tagállamok szintjén hiányosságok mutatkoztak a többéves nemzeti ellenőrzési tervek végrehajtásában (26–27. bekezdés) és az állatorvosi ellenőrzések elvégzésében (28. bekezdés).

A BIZOTTSÁG CSAK RÉSZBEN TEKINTETTE ÁT A 2004-ES "ÉLELMISZER-HIGIÉNIAI CSOMAG" TAGÁLLAMI VÉGREHAJTÁSÁT

24. Az Egészség- és Fogyasztóügyi Főigazgatóság a higiéniai előírások tagállami betartását az Élelmiszerügyi és Állategészségügyi Hivatala (FVO) által végzett helyszíni vizsgálatok révén ellenőrzi. Az FVO évente mintegy 250 helyszíni ellenőrzést végez, ennek több mint egyharmadát harmadik országokban. Az Egészség- és Fogyasztóügyi Főigazgatóság éves rendszerességgel állapítja meg e vizsgálatok számára a prioritásokat, a kockázatok, a szabályozók, a jelenlegi stratégia és a korábbi vizsgálati eredmények figyelembevételével. Sor kerül ágazatspecifikus vizsgálatokra [21], általános nyomon követő vizsgálatokra és egyedi nyomon követő vizsgálatokra.

25. 2006-ban az FVO az Unióhoz 2004 óta csatlakozott valamennyi tagállam vöröshúságazatában megvizsgálta a 2004-es élelmiszer-higiéniai csomag (8. bekezdés) előírásainak betartását. A 2011-es ellenőrzés időpontjában éppen befejezéséhez közeledett a 2006-os vizsgálat során megállapított nem kielégítő szintű végrehajtás utóvizsgálata. A baromfihús-ágazatban azonban ugyanez a vizsgálat csak 2008-ban kezdődött meg. A 2011-es ellenőrzés időpontjában (vagyis a higiéniai előírások betartatására kijelölt határidő után öt évvel) ez a vizsgálat, akárcsak az azt követő utóvizsgálat, még szintén folyamatban volt [22].

AZ ELLENŐRZÖTT TAGÁLLAMOK HIÁNYOSAN HAJTJÁK VÉGRE A TÖBBÉVES NEMZETI ELLENŐRZÉSI TERVEKET (MANCP)

26. Az MANCP-tervek (9. bekezdés és Szakkifejezések magyarázata) tagállami végrehajtását az FVO az általános utóellenőrzések során értékeli. Végrehajtási hiányosságokat [23] az FVO a felkeresett újonnan csatlakozott tagállamok közül háromban (Magyarországon, Romániában és Szlovéniában) talált; ez csökkenti e tagállamok alkalmasságát arra, hogy a hatósági ellenőrzések alapjául szolgáljanak.

27. A számvevőszéki ellenőrzés során ezenkívül arra is fény derült, hogy a 2009-re szóló MANCP-terveket nem hajtották maradéktalanul végre.

HIÁNYOSSÁGOK A TAGÁLLAMOK ÁLLATORVOSI ELLENŐRZÉSEINEK VÉGREHAJTÁSÁBAN

28. A tagállamok illetékes hatóságainak a vágóhidakon a hatósági állatorvosi ellenőrzéseket dokumentált eljárások szerint kell végezniük [24]. Az eredményes kontroll megköveteli, hogy ezeket az eljárásokat egyértelműen határozzák meg és helyesen hajtsák végre (lásd: II. melléklet). Az ellenőrzés megállapítása szerint általában véve megfelelő eljárások voltak érvényben ahhoz, hogy meg lehessen felelni az előírásoknak. Fény derült azonban egyes konkrét hiányosságokra, melyek egyrészt koordinációs problémákkal, másrészt a mintavételi programok és az ellenőrzési eredmények dokumentációjával voltak kapcsolatosak (lásd: 1. háttérmagyarázat).

HOGYAN TARTATJÁK BE AZ ÉLELMISZER-IPARI VÁLLALKOZÁSOK A HIGIÉNIAI ÉS ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI ELŐÍRÁSOKAT A VÁGÓHIDAKON

29. A Számvevőszék az illetékes tagállami hatóságok felügyelete mellett megvizsgálta, hogy az élelmiszer-ipari vállalkozások hogyan tartják be a vágóhidakon a higiéniai és élelmiszer-biztonsági előírásokat. Az ellenőrzés megállapítása szerint az élelmiszer-ipari vállalkozásoknál általában véve megfelelő eljárások voltak érvényben ahhoz, hogy meg tudjanak felelni az előírásoknak. A következő észrevételek mindazonáltal azt mutatják: ahhoz, hogy a vállalkozások jobban betartsák a higiéniai és élelmiszer-biztonsági előírásokat, az illetékes tagállami hatóságoknak fokozniuk kell ellenőrzéseiket, e hatóságokat pedig a Bizottságnak szigorúbban kell felügyelnie.

1. HÁTTÉRMAGYARÁZAT

HIÁNYOSSÁGOK A HATÓSÁGI ÁLLATORVOSI ELLENŐRZÉSEKBEN

Lengyelországban a számvevőszéki ellenőrzés idején a hatósági állatorvosi ellenőrzéseknek az illetékes hatóságok általi vizsgálata ugyanazon vizsgálati részlegek felelőssége alatt zajlott, amelyek az állatorvosi ellenőrzéseket végzik. Ez kétségessé teszi tevékenységük függetlenségét.

Romániában az illetékes hatóságok vizsgálatot folytattak egy hatósági állatorvos feladatteljesítésének ellenőrzésére. Az erről szóló jelentésben olyan, vágóhídi műveletekre és az önellenőrzések végrehajtására vonatkozó megállapítások szerepeltek, amelyek valójában az élelmiszer-ipari vállalkozás felelősségi körébe tartoznak.

A tagállami állatorvosi szolgálatok ellenőrzik, hogy az élelmiszer-ipari vállalkozások HACCP rendszereinek koncepciója és végrehajtása megfelel-e a szabályozási követelményeknek. Magyarországon azonban a központi állatorvosi szolgálatoknak nem volt áttekintésük a HACCP alkalmazásáról. Ezenkívül a gyakran észlelt hiányosságokra vonatkozó információkat nem vetették kellően egybe. Ebből adódóan nem lehetett felügyelni a HACCP rendszer általános alkalmazását és végrehajtását.

Szlovéniában nem volt szabványos dokumentáció és egyértelmű iránymutatás az állatorvosi ellenőrzések eredményeiről való beszámolást illetően, így a beszámolás esetenként eltérően történt. Ez kockázatot jelentett a minőségükre és a teljeskörűségükre nézve.

Az ellenőrzés során felkeresett kisebb vágóhidak némelyikén az élelmiszer-ipari vállalkozás, illetve a hatósági állatorvos felelősségi körének elkülönítése nem vezetett megfelelő eredményre. Ez kétségessé teheti a hatósági ellenőrzések függetlenségét.

HIÁNYOSSÁGOK A HIGIÉNIAI ELŐÍRÁSOK BETARTÁSÁBAN

30. Az ellenőrzés a 25 felkeresett vágóhíd közül kilencnél észlelt hiányosságokat a higiéniai előírások betartásában. Többek között: nem volt megfelelő a takarítás, a fertőtlenítés és a kábítóberendezés, nem különítették el a tiszta és a szennyezett területeket, nem volt megfelelő helyiség az emberi fogyasztásra alkalmatlannak minősített hús tárolására (lásd: 2. háttérmagyarázat).

2. HÁTTÉRMAGYARÁZAT

HIÁNYOSSÁGOK A HIGIÉNIAI ELŐÍRÁSOK BETARTÁSÁBAN

Noha a vágóhidakon úgy kell megtervezni a feldolgozóláncot, hogy a keresztszennyeződés elkerülhető legyen, egy Romániában felkeresett vágóhídon a dolgozók szabadon mozoghattak a szennyezett és a tiszta területek között, az ellenőröknek pedig más kijárat híján vissza kellett jönniük a szennyezett területről a tiszta területre. Egy másik romániai vágóhídon a húst a kiszállítás előtti felcímkézéshez vissza kellett hozni a tárolóból a darabolóüzembe. Az, hogy a két vágóhídon a műveleteket nem különítették el térben, illetve időben, keresztszennyeződés veszélyével jár. Egy harmadik vágóhídon a késeket nem rendeltetésszerűen tárolták a vágási művelet során. Egy negyedik vágóhídon a dolgozók közvetlenül padlótisztítás után, kézmosás nélkül nyúltak hasított sertésekhez.

Egy, a Cseh Köztársaságban felkeresett vágóhídon nem volt megfelelő kéz- és csizmamosó, hogy a tiszta területekre való belépés előtt minden dolgozó ténylegesen használhatta volna azokat. Itt és egy másik vágóhídon a különböző területeket nem különítették el egyértelműen, így a berendezésekhez a megfelelő fertőtlenítési intézkedések megtétele nélkül szabadon hozzá lehetett férni. Egy harmadik felkeresett vágóhídon az élő csirkék szállítására használt ketreceket nem tisztították meg teljesen a baromfi kirakodása után, ami keresztszennyeződés veszélyével jár.

Egy Lengyelországban felkeresett vágóhídon nem működött jól a kábítóberendezés, ami felesleges szenvedést okozott az állatoknak, mivel pótkábító híján a kábítás tovább húzódott az ésszerűen elvárhatónál. Egy Lengyelországban felkeresett másik vágóhídon az emberi fogyasztásra alkalmatlannak minősített hús tárolására nem volt külön hűtőhelyiség.

A VESZÉLYELEMZÉS ÉS KRITIKUS SZABÁLYOZÁSI PONTOK (HACCP) RENDSZERÉBŐL NEM NYERHETŐ ELÉGSÉGES BIZONYOSSÁG

31. A megfelelő dokumentáció (például a hűtési láncot illetően) a HACCP rendszerek alapvető alkotóeleme [25]. A felkeresett vágóhidak HACCP-tervei értelmében rögzíteni kellett a kritikus szabályozási pontok (CCP) monitoringtevékenységét. A felkeresett vágóhidak közül azonban ötön a hőmérsékletre vonatkozó szabályozási pontokra nézve nem alkalmazták a HACCP-eljárásokat, a CCP-ellenőrzések dokumentációja pedig hiányos és/vagy megbízhatatlan volt (lásd: 3. háttérmagyarázat). Ez csökkentette a kritikus szabályozásról történő beszámolásból nyerhető bizonyosságot.

3. HÁTTÉRMAGYARÁZAT

A KRITIKUS SZABÁLYOZÁSI PONTOK ELLENŐRZÉSE NEM TELJES KÖRŰ

Egy Szlovéniában felkeresett vágóhídon a hús kiszállítás előtti maximális hőmérsékletét a rendeleti előírásnak megfelelően (7 °C-ként) vették CCP-határértéknek, és rendszeres időközönként le is olvasták a hőmérsékletet. Ha a leolvasott érték alapján a kiszállításra készen álló hús nem elég hideg, akkor azt előbb tovább kell hűteni. Ellenőreink azonban a dokumentáció alapján megállapították, hogy több ízben úgy szállítottak ki húst a vágóhídról, hogy bár a leolvasott érték 8 °C-nál magasabb volt, a húst mégsem hűtötték vissza.

Egy Magyarországon felkeresett vágóhídon a hűtőhelyiségek hőmérsékletét CCP-rendszer figyelte. A hőmérséklet-figyelő rendszer azonban nem jelzett kellő mértékben akkor, amikor a hőmérséklet eltért a HACCP-tervben rögzített értékektől. Egy másik felkeresett vágóhídon a CCP-dokumentációt csak akkor töltötték ki, ha probléma merült fel. A megengedett határértékeken belül leolvasott hőmérsékleti értékekről nem álltak rendelkezésre rögzített adatok.

Egy Romániában felkeresett vágóhídon a hűtőhelyiségekben rögzített hőmérsékleti értékeket nem lehetett megbízhatónak tekinteni. Naponta négyszer, több héten keresztül egyazon személy állandóan ugyanazt a hőmérsékleti értéket olvasta le és rögzítette.

Egy Romániában felkeresett másik vágóhídon a hőmérsékleti értékeket már előre kitöltötték, és mindenhová C betűt írtak be ("compliant", előírás szerinti).

HIÁNYOSSÁGOK A SAJÁT ELLENŐRZÉSI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁBAN

32. A jogszabályok előírják az élelmiszer-ipari vállalkozások számára, hogy saját ellenőrzési programot hajtsanak végre, többek között a mikrobiológiai fertőzések kimutatására legalább hetente egyszer vegyenek mintát a levágott állatokból, kivéve azt az esetet, ha az állat-egészségügyi hatóság kéthetenkénti mintavételt engedélyez. A három tagállamban felkeresett vágóhidak közül ötnél a mintavételi gyakoriság vagy a minták kezelése nem felelt meg az előírásoknak. Négy esetben, amikor az állat-egészségügyi hatóság kéthetenkénti mintavételt engedélyezett, a mintavételre valójában ennél kisebb gyakorisággal került sor. Egy esetben a tesztelési eredmények nem álltak rendelkezésre (lásd: 4. háttérmagyarázat).

4. HÁTTÉRMAGYARÁZAT

A LEVÁGOTT ÁLLATOKBÓL TÖRTÉNŐ MINTAVÉTEL NEM MINDIG A SZABÁLYOKNAK MEGFELELŐEN TÖRTÉNT

A vágóhídi élelmiszer-ipari vállalkozásoknak legalább hetenként mintát kell venniük mikrobiológiai vizsgálat céljából. Két Romániában felkeresett vágóhídon az élelmiszer-ipari vállalkozás – állat-egészségügyi hatósági engedély nélkül – a törvényes minimum alá csökkentette szalmonellavizsgálati mintavételének gyakoriságát.

Ráadásul a mintavételt a hatósági állatorvos végezte, pedig ez az élelmiszer-ipari vállalkozás feladata.

Egy Lengyelországban felkeresett vágóhídon az élelmiszer-ipari vállalkozás egyes esetekben csupán havonként vett mintát. Egy másik vágóhídon nem volt bizonyítható, hogy minden kötelező vizsgálatra sor került.

A Cseh Köztársaságban felkeresett egyik vágóhídon az élelmiszer-ipari vállalkozás ugyan betartotta a mintavételi gyakoriságot, ám a mintákat csak havonként vagy még ritkábban küldte el a laboratóriumba. Ez a gyakorlat higiéniai szempontból kockázatot jelentett a termelési folyamatra nézve, hiszen a mikrobiológiai vizsgálatok esetleges pozitív eredményéről gyorsan tudomást kell szerezni ahhoz, hogy haladéktalanul korrekciós intézkedéseket lehessen tenni.

A NYOMONKÖVETHETŐSÉGI KÖVETELMÉNYEK BE NEM TARTÁSA

33. Az Európai Unióban értékesíthető élelmiszereket és takarmányokat megfelelő módon el kell látni olyan címkékkel vagy azonosító eszközökkel, amelyek a vonatkozó dokumentáción és információkon keresztül lehetővé teszik a termékek nyomon követését [26]. Az ellenőrzés a 25 felkeresett vágóhíd közül hatnál észlelt hiányosságokat: nem volt megfelelő a levágott állatok és az állatállományok azonosításának rendszere, és hiányosan működtek a feldolgozást az élelmiszerláncban az élő állattól a levágott állatig nyomon követő rendszerek (lásd: 5. háttérmagyarázat).

5. HÁTTÉRMAGYARÁZAT

A NYOMONKÖVETHETŐSÉGI INFORMÁCIÓ HIÁNYA

A vágóhíd-üzemeltetők csak olyan állatot fogadhatnak a vágóhíd helyiségeiben, amelyre vonatkozóan megkapták a származási gazdaság nyilvántartásában őrzött releváns élelmiszer-biztonsági információkat. Két Lengyelországban felkeresett vágóhídon a vizsgálat idején levágott szarvasmarhákat illetően nem állt rendelkezésre az élelmiszerláncra vonatkozó információ.

Három felkeresett sertésvágóhídon (kettő Romániában, egy a Cseh Köztársaságban) a levágott állatok azonosítására vonatkozó szabályok a nyomonkövethetőség biztosításának szempontjából nem voltak kielégítőek. Az élelmiszer-ipari vállalkozás mindkét romániai esetben azt állította, hogy a levágás időpontját a tételszám mutatja. Az első vágóhíd hűtőhelyiségében a helyszíni vizsgálat során az ellenőrök azonosító nélküli sertésfejeket láttak. A levágott állatok testrészeinek, illetve a tételnek azonosítására szolgáló konkrét információk hiánya veszélyezteti a nyomonkövethetőség biztosítását. A Cseh Köztársaság esetében a levágott állatokat csak a levágás sorszámával látták el, a levágás időpontját nem rögzítették. Válsághelyzetben ez akadályozná annak gyors visszakeresését, hogy a hús melyik gazdaságból származik.

Két Lengyelországban felkeresett baromfivágóhídon nem egyeztették a beszállított, illetve a levágott baromfi számát. Az egyik vágóhídon különbség mutatkozott a mezőgazdasági üzemben a vágás előtti állatorvosi vizsgálat során levágásra kijelölt állatok száma, illetve a vágóhídra leszállított állatok száma között.

A másik vágóhídon nem számolták a levágott baromfit. Ugyanebben az esetben ezenkívül a levágandó baromfi kísérő azonosító dokumentumaiból ugyan kiderült, hogy melyik gazdaságból származnak, ám a baromfiállomány azonosítására vonatkozó információk hiányoztak. Ha egy gazdaságban több baromfiállomány is van, akkor ez visszakövethetőségi zavart okoz az ellenőrzött állomány, illetve a levágott állomány viszonylatában. Hasonló baromfiállomány-azonosítási gondot észleltek az ellenőrök egy Magyarországon felkeresett baromfivágóhídon is.

ELLENTMONDÁSOK A RUGALMASSÁGI SZABÁLYOK TEKINTETÉBEN

34. Amint a 11. bekezdésben jeleztük, az élelmiszer-ipari vállalkozásoknak a vágóhidakon mikrobiológiai mintavételt kell végezniük. A szabályozás [27] értelmében a kisebb vágóhidak mentesülhetnek a mintavételi gyakoriság alól, feltéve, hogy egy elvégzett kockázatelemzés eredménye indokolja ezt a csökkentést.

35. Az élelmiszer-ipari kisvállalkozásnak nincs meghatározása az uniós higiéniai szabályozásban. Ezenkívül ellentmondás áll fenn azon előírás között, hogy méretétől függetlenül minden létesítménynek alkalmaznia kell a hatályos higiéniai szabályozást, illetve a 2073/2005/EK rendelet között, amely kisebb vágóhidak számára lehetővé teszi az ettől való eltérést.

IRÁNYMUTATÁS ÉS KÉPZÉS

36. Az ellenőrzés megvizsgálta, hogy a Bizottság és a tagállamok kidolgoztak-e iránymutatásokat az érdekelt felek számára, illetve ösztönözték-e őket a megfelelő képzés elvégzésére. Bizottsági szinten ugyan születnek iránymutatások, ám a vágóhidak higiéniai gyakorlatára vonatkozóan kevés a tagállami szakmai ágazatok által kidolgozott iránymutatás (37–38. bekezdés). A Bizottság által szervezett képzési programot a felkeresett tagállamok igen hasznosnak találták, de az ellenőrzés észrevétele szerint még van javítanivaló (39–44. bekezdés).

A TAGÁLLAMOK KEVÉS IRÁNYMUTATÁST ADTAK A JOGSZABÁLYOK VÉGREHAJTÁSÁRA NÉZVE

37. Az élelmiszer-biztonsági előírások értelmében a Bizottságnak a hatósági ellenőrzésekkel kapcsolatban iránymutatásokat kell megfogalmaznia [28], és útmutatókat kell kiadnia a helyes gyakorlatról [29] a higiéniára és a HACCP-elvek alkalmazására vonatkozóan, továbbá biztosítania kell azok kidolgozását és terjesztését. E célból a Bizottság a tagállamokkal és más érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően a témára vonatkozó iránymutatásokat tesz közzé és aktualizál.

38. A tagállamoknak ösztönözniük kell továbbá, hogy élelmiszer-ipari ágazataik országos szinten útmutatókat dolgozzanak ki a higiéniának és a HACCP-elvek alkalmazásának helyes gyakorlatára vonatkozóan [30]. Ezek az útmutatók fontos eszközt jelentenének ahhoz, hogy tagállami szinten meg lehessen előzni a Számvevőszék ellenőrzési megállapításaiban leírt helyzeteket, illetve az FVO vizsgálatai során feltárt hiányosságokat. Három ellenőrzött országban (Lengyelország, Románia, Szlovénia) a tagállami szakmai szervezetek mégsem dolgoztak ki ilyen útmutatókat.

NEM VOLT RENDSZERES KONZULTÁCIÓ AZ EGÉSZSÉG- ÉS FOGYASZTÓÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ EAHC KÖZÖTT

39. A képzési témaköröket az Egészség- és Fogyasztóügyi Főigazgatóság választja ki, és a főigazgatóság gondoskodik a BTSF képzések kidolgozásáról, majd mindezt igen részletesen eljuttatja az EAHC-nak. Az általunk (2011 januárjáig végzett helyszíni vizsgálatok alapján) vizsgált időszakban az EAHC és az Egészség- és Fogyasztóügyi Főigazgatóság nem konzultált rendszeresen ezeknek a képzéseknek a kidolgozásáról. Ez azzal a kockázattal jár, hogy az Ügynökségnek a programok megvalósításában szerzett tapasztalata veszendőbe megy.

HIÁNYOSSÁGOK A BTSF MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

40. A tagállamokban végzett hatósági ellenőrzések harmonizált megközelítésének kialakítása érdekében a Bizottság tanfolyamokat szervezhet a tagállami hatóságok munkatársai számára [31]. A BTSF képzési kezdeményezést az Egészség- és Fogyasztóügyi Főigazgatóság dolgozta ki, és az EAHC hajtja végre. A tagállamokkal történő jobb kommunikáció érdekében rendszeres találkozókra kerül sor a Bizottság és a tagállamok nemzeti kapcsolattartó pontjai között.

41. A BTSF képzések egyik alapelve nem az, hogy a tagállami képzési programokat kiváltva az illetékes hatóságok valamennyi munkatársát képzésben részesítsék, hanem az, hogy "az oktatókat oktatva" olyan információkkal lássák el a képzésen részt vevőket, amelyeket azok utána továbbadhatnak a saját állat-egészségügyi szolgálataiknak. Ez az "oktatókat oktató" módszer az Unió szintjén még nem érvényesül teljes mértékben. Jelenleg nincsen sem a terjesztési tevékenységeket segítő egységes keretrendszer, sem a tagállami szintű terjesztési eredmények nyomon követését támogató olyan szempontrendszer, amelynek alapján e tevékenységeket további figyelemmel lehetne kísérni.

42. Magyarországon és Romániában a BTSF nemzeti kapcsolattartó pontok szerepe abban merül ki, hogy tájékoztatják a Bizottságot az intézkedések kapcsán megtett előrehaladásról, ám arra nincs kapacitásuk, hogy nyomon kövessék a képzési programot, visszajelzést adjanak róla, és terjesszék az ezzel kapcsolatos információkat.

43. A BTSF időközi értékelésének [32] tanúsága szerint a résztvevők túl elméletinek találták a képzési programokat, és szívesen vettek volna több gyakorlati szemléltetést. A tagállamokban végzett számvevőszéki ellenőrzés megállapította ezenkívül, hogy a BTSF képzésen való részvétel utáni tagállami információterjesztéssel sem párosult elégséges gyakorlati szemléltetés, pedig az javíthatná a tagállami szintű terjesztési tevékenységek eredményeit és hatását (lásd: 6. háttérmagyarázat).

44. A BTSF ezt követő, eredetileg 2011-re tervezett értékelését elhalasztották, és várhatóan csak 2012-ben fogják befejezni.

6. HÁTTÉRMAGYARÁZAT

TÖKÉLETESÍTENI KELL A KÉPZÉSEKET

Az ellenőrzés során felkeresett tagállamokban az illetékes állat-egészségügyi hatóságok igen hasznosnak ítélik a BTSF kezdeményezést, de a következőket illetően tökéletesítési javaslatokkal éltek:

a) A BTSF képzésbe új témákat kellene bevezetni, egyrészt mivel a központi szinten működő legtöbb ellenőrük a jelenlegi képzésben már részt vett, másrészt mert kínálkoznak más, időszerű kérdésekhez kapcsolódó témák is, amelyekkel a hatósági ellenőrzések módszertani összehangolása érdekében foglalkozni kellene;

b) Megvizsgálandó, hogy milyen nyelveken folyjék a képzés, mivel jelenleg ez csak angolul, franciául vagy németül lehetséges.

A hatóságok rámutattak, hogy nehéz olyan ellenőröket találni, akik megfelelő nyelvtudással rendelkeznek, és részt vennének ebben a képzésben. Továbbá a képzés résztvevői által felkeresendő intézmények nem mind felelnek meg a jelenlegi higiéniai előírásoknak, illetve nem mindegyik tűnik ki követendő példákkal.

Romániában és Magyarországon, mivel a nemzeti kapcsolattartó pont és az állat-egészségügyi hatóságok között nem került sor információcserére, nem vették figyelembe a képzések tökéletesítésére vonatkozó javaslatokat.

AZ UNIÓS ALAPOK FELHASZNÁLÁSÁNAK ELJÁRÁSAI

45. Az ellenőrzés megvizsgálta, hogy az Unió milyen eljárások révén nyújt támogatást a vágóhidaknak a higiéniai előírások betartásának megkönnyítésére. A Számvevőszék a projektek fenntarthatóságával és kiválasztásával kapcsolatosan hiányosságokat tárt fel (46–50. bekezdés). A táblázat bemutatja, hogy a SAPARD milyen finanszírozási forrásokat bocsátott rendelkezésre arra a célra, hogy a vágóhidakat az uniós higiéniai előírásoknak megfelelővé tegyék. Ezeket a műveleteket jelenleg az EMVA "Mezőgazdasági és erdészeti termékek értéknövelése" nevű intézkedése támogatja [33].

TÁBLÁZAT

SAPARD – "A MEZŐGAZDASÁGI ÉS HALÁSZATI TERMÉKEK FELDOLGOZÁSÁNAK ÉS PIACI ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK FEJLESZTÉSE" INTÉZKEDÉS

Forrás:

Tagállam | Az intézkedés keretében SAPARD-támogatásban részesülő vágóhidak száma | Az intézkedés keretében SAPARD-támogatásban részesülő vágóhidak által kapott uniós hozzájárulás (millió EUR) | Az uniós hozzájárulás átlagos összege vágóhidanként (millió EUR) | A jóváhagyott vágóhidak száma 2011. dec. 31-én |

(A) | (B) | (C) | (D)=(C)/(B) | (E) |

Bulgária [6666] | 42 | 29 | 0,69 | 108 |

Cseh Köztársaság [7777] | 30 | 4 | 0,13 | 239 |

Észtország [7777] | 4 | 1 | 0,25 | 60 |

Lettország [6666] | 4 | 1 | 0,25 | 78 |

Litvánia [6666] | 9 | 12 | 1,33 | 78 |

Magyarország [7777] | 13 | 3 | 0,23 | 283 |

Lengyelország [7777] | 77 | 22 | 0,29 | 1003 |

Románia [7777] | 51 | 40 | 0,78 | 156 |

Szlovénia [7777] | 4 | 3 | 0,75 | 61 |

Szlovákia [7777] | 7 | 2 | 0,29 | 88 |

Összesen | 241 | 117 | 0,49 | 2154 |

46. A nemzeti programok általános rendelkezéseket is tartalmaznak azok végrehajtására nézve, beleértve az irányítást, a monitoringot és a kontrolleljárásokat. Ez a SAPARD programok bizottsági jóváhagyásának előfeltétele volt.

47. A Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságának 2008-as éves tevékenységi jelentése fenntartást tartalmazott a SAPARD romániai és bulgáriai irányítási és kontrollrendszereivel kapcsolatban. Elannyira komoly fenntartásról volt szó, hogy a Bizottság ennek alapján fel is függesztette e tagállamok kifizetéseit. Romániában (itt voltak súlyosabbak a gondok) a Számvevőszék ellenőrzésének idejére az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) "A mezőgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és piaci értékesítésének fejlesztése" intézkedés keretében támogatott 197 SAPARD-projekt közül 104-et már kivizsgált, miután aggályok merültek fel a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatban. Súlyos szabálytalanságra 64 projekt esetében derült fény, ezeknél a köztámogatás teljes körű visszatérítését javasolták. E projektek közül 60-nál csalás gyanúja állt fenn, ezekről értesítették a megfelelő igazságügyi hatóságokat.

A TÁMOGATOTT PROJEKTEK FENNTARTHATÓSÁGÁVAL KAPCSOLATOS HIÁNYOSSÁGOK

48. A SAPARD-ból történő finanszírozás egyik feltétele az volt, hogy a beruházás megvalósulásának végére a projektek feleljenek meg az új higiéniai és élelmiszer-biztonsági normáknak. Célkitűzés volt a projektek fenntarthatósága is. A támogatott projekteknek a beruházás végét követően legalább öt évig fenn kell tartaniuk a megcélzott tevékenységi szintet.

49. Az ellenőrzés megállapította, hogy az uniós források hozzájárultak a vágóhidaknak az uniós higiéniai előírások betartását, valamint a gazdasági tevékenység fenntartását elősegítő szerkezetátalakításához. A Bizottság nem értékelte külön, hogy a támogatott beruházások mennyiben járultak hozzá az új higiéniai normák betartásához. Az ellenőrzés mindegyik felkeresett tagállamban feltárt olyan eseteket, ahol a tevékenység vagy nem terjedt ki a minimumként előírt ötéves időtartamra, vagy a tevékenység célzott szintjét nem sikerült elérni (lásd: 7. háttérmagyarázat). Ez csökkentette az uniós forrásoknak a higiéniai előírások vágóhídi betartását segítő hatását.

NEM MEGFELELŐ ODAÍTÉLÉSI KRITÉRIUMOK A SAPARD-PROJEKTEKNÉL

50. A Cseh Köztársaságban a "Veszélyelemzés és kritikus szabályozási pontok (HACCP) rendszer bevezetéséhez nyújtott segítség" nevű SAPARD célprogram egyik odaítélési kritériuma egy HACCP-csoport megléte volt. Ezért inkább azok a pályázók kerültek kiválasztásra, akiknek már volt HACCP-csoportjuk, s akik már előbbre tartottak a HACCP alkalmazásában, azokkal szemben, akik még kevesebb haladást értek el, s így valójában jobban rászorultak volna a segítségre. Ez ellentmondott annak a célkitűzésnek, hogy bátorítani kell a HACCP bevezetését. Az ellenőrök által felkeresett vágóhidak közül két olyannál, amelyek részt vesznek ebben a célprogramban, a kiválasztásnál alkalmazott egyetlen odaítélési kritérium a HACCP-csoport és az ISO-tanúsítvány megléte volt. Elmondható tehát, hogy a SAPARD alapok csak korlátozottan járultak hozzá az uniós higiéniai előírások érvényre juttatásához, mivel inkább olyan létesítmények kerültek kiválasztásra, amelyek már kialakították az előírások betartását biztosító eljárásokat.

7. HÁTTÉRMAGYARÁZAT

A TERVEZETT TEVÉKENYSÉGI SZINTET NEM ÉRTÉK EL, VAGY NEM TUDTÁK FENNTARTANI: NÉHÁNY PÉLDA

Romániában az öt felkeresett vágóhíd közül kettő (0,9 millió EUR összegű SAPARD-támogatás) nem érte el a vágási tevékenység megcélzott szintjét. Ezt egyrészt a termékeik iránti vártnál gyengébb kereslet okozta, másrészt az, hogy a vártnál kevesebb volt a megfelelő vágóállat.

Egy támogatásban részesülő lengyelországi vágóhíd (0,7 millió EUR összegű SAPARD-támogatás), amelyet az ellenőrök eredetileg felkerestek volna, elégtelen gazdasági teljesítménye miatt 2010-ben beszüntette a tevékenységét.

Az egyik Magyarországon felkeresett helyszín, egy sertésvágóhíd, 2003-ban 60000 EUR összegű SAPARD-támogatásban részesült, ám 2006 óta nem végeznek benne vágást. Az élelmiszer-ipari vállalkozás egy másik vágóhídra helyezte át tevékenységét. A kifizető ügynökség ugyan visszafizettette a SAPARD alapoknak visszajáró összeget, ám az uniós támogatás nem érte el kitűzött célját.

KÖVETKEZTETÉSEK ÉS AJÁNLÁSOK

51. A számvevőszéki ellenőrzés megállapítása szerint a higiéniai előírásoknak a Bizottság, illetve az újonnan csatlakozó tagállamok illetékes hatóságai általi felügyeletét szolgáló rendszerek koncepciója összességében megfelelő volt. Az ellenőrzés hiányosságokat tárt fel a felkeresett tagállamokban a szabályok és az eljárások alkalmazását illetően. Az ellenőrzés ezenkívül a támogatott projektek fenntarthatóságával és kiválasztásával kapcsolatos hiányosságokat is feltárt. E hiányosságok ugyan sem külön-külön, sem együttesen nem kérdőjelezik meg a higiéniai előírások betartását biztosító rendszerek általános koncepcióját, ám rámutatnak arra, hogy a súlyos élelmiszer-biztonsági problémák kockázatának csökkentése érdekében minden szinten fokozott szigorral kell fellépni az ellenőrzések során.

52. A Bizottság még nem tekintette át teljes mértékben, hogy az Unióhoz 2004 óta csatlakozott tagállamok hogyan tartják be a higiéniai előírásokat (24–25. bekezdés). Tagállami szinten hiányosságok mutatkoztak a többéves nemzeti ellenőrzési tervek végrehajtásában, az állatorvosi ellenőrzésekben (26–28. bekezdés), illetve a higiéniai előírásoknak az élelmiszer-ipari vállalkozások általi betartásában (29–35. bekezdés).

1. AJÁNLÁS

A higiéniai előírások betartásának felügyeletét illetően a Bizottság:

a) zárja le azt a vizsgálatot, amelyet az Élelmiszerügyi és Állategészségügyi Hivatal még csak részben végzett el a 2004-es élelmiszer-higiéniai csomag végrehajtásának áttekintéséből eredő korábbi javaslatai hasznosulására nézve;

b) a hatósági ellenőrzések rendszerének eredményességét biztosítandó javítsa a többéves nemzeti ellenőrzési tervek tagállami kidolgozásának és végrehajtásának felügyeletét és az azokra vonatkozó iránymutatást;

c) támogassa a tagállamokat állat-egészségügyi ellenőrzéseik eredményes elvégzésében, elsősorban képzés, az FVO vizsgálatai és a tagállamok jelentéseinek áttekintése révén;

d) felügyelje jobban a tagállami kontrollmechanizmusokat annak érdekében, hogy a számvevőszéki ellenőrzés minél kevesebb hiányosságot tárhasson fel.

53. A számvevőszéki ellenőrzés úgy találta, hogy az élelmiszer-ipari vállalkozások nem kapnak elegendő iránymutatást és támogatást, és hogy a BTSF megvalósításában hiányosságok mutatkoznak (36–44. bekezdés).

2. AJÁNLÁS

Az iránymutatást és a képzést illetően a Bizottság:

a) ösztönözze a tagállamokat nemzeti útmutatók kidolgozására annak érdekében, hogy megelőzhetőek legyenek a számvevőszéki ellenőrzések során feltárt hiányosságok;

b) vegye fontolóra, hogy mely intézkedések révén tökéletesíthetné a képzési intézkedéseket, és zárja le a BTSF kezdeményezés értékelését;

c) biztosítsa, hogy egyes részlegei a képzési intézkedések tökéletesítése érdekében eredményesen kommunikáljanak egymással;

d) ösztönözze a tagállamokat, hogy iránymutatással és képzéssel segítsék az élelmiszer-ipari vállalkozásokat.

54. Az uniós támogatás hozzájárul az uniós higiéniai előírások betartatásához, ám gondok merültek fel a támogatásban részesülő projektek kiválasztásával és fenntarthatóságával kapcsolatban (45–50. bekezdés).

3. AJÁNLÁS

Arra vonatkozóan, hogy az Unióhoz 2004 óta csatlakozott tagállamokban uniós forrásokat használnak fel a higiéniai előírások vágóhídi betartatása érdekében, a Számvevőszék azt javasolja a Bizottságnak, hogy:

a) lássa el iránymutatással a tagállamokat az uniós pénzeszközök eredményes felhasználása érdekében, különös tekintettel a fenntartható projektek eredményes kiválasztására;

b) értékelje a higiéniai és élelmiszer-biztonsági előírások betartatására szánt uniós források hatását;

c) ennek az értékelésnek az alapján fontolja meg, hogy szükséges-e további intézkedéseket hozni a magas szintű higiéniai előírások betartásának biztosítására a vágóhidakon.

Ezt a jelentést Ioannis SARMAS számvevőszéki tag elnökletével az I. kamara a 2012. július 25-i ülésén, Luxembourgban fogadta el.

A Számvevőszék nevében

+++++ TIFF +++++

Vítor Manuel da Silva Caldeira

elnök

[1] Forrás: Egészség- és Fogyasztóügyi Végrehajtó Ügynökség (http://ec.europa.eu/eahc/food/about.html).

[2] A 2073/2005/EK rendelet I. melléklete.

[3] A 178/2002/EK rendelet 17. cikke.

[4] A 882/2004/EK rendelet V. címe.

[5] A 852/2004/EK rendelet 5. cikke.

[6] http://ec.europa.eu/food/intro_en.htm

[7] COM(1999) 719 végleges, 2000. január 12.

[8] Az Európai Parlament és a Tanács 2002. január 28-i 178/2002/EK rendelete az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.).

[9] Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 852/2004/EK rendelete az élelmiszer-higiéniáról (HL L 139., 2004.4.30., 1. o., helyesbítés: HL L 226., 2004.6.25., 3. o.).

[10] Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 853/2004/EK rendelete az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról (HL L 139., 2004.4.30., 55. o., helyesbítés: HL L 226., 2004.6.25., 22. o.).

[11] Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 854/2004/EK rendelete az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek hatósági ellenőrzésének megszervezésére vonatkozó különleges szabályok megállapításáról (HL L 139., 2004.4.30., 206. o., helyesbítés: HL L 226., 2004,6.25., 83. o.).

[12] A takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 191., 2004.5.28., 1. o.) szerint. "Hatósági ellenőrzés" alatt a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott bármifajta ellenőrzést értünk.

[13] A 853/2004/EK rendelet meghatározása szerint vágóhíd az "olyan állatok levágására és zsigerelésére szolgáló létesítmény, amely állatok húsát emberi fogyasztásra szánják".

[14] A 852/2004/EK rendelet 3. cikke.

[15] Ezen elvek meghatározását lásd: Szakkifejezések magyarázata.

[16] Az 1268/1999/EK rendelet a csatlakozni szándékozó közép- és kelet-európai országok előcsatlakozási mezőgazdasági és vidékfejlesztési intézkedéseinek az előcsatlakozási időszakban történő közösségi támogatásáról (HL L 161., 1999.6.26, 87. o.).

[17] Az intézkedés teljes keretösszege 1025 millió EUR volt. A vágóhidakra szánt 117 millió eurós összeg számvevőszéki becslés, mely a Bizottságnál és a tagállamokban rendelkezésre álló információkon alapul. A SAPARD keretében nyújtott támogatás szintje "Intézkedés" szinten került meghatározásra és nyilvántartásra. Mivel nem volt kifejezetten a vágóhidakra irányuló intézkedés, ezért ezek támogatásáról nincsen megbízható és teljes körű információ.SAPARD-támogatásban 2006-ig lehetett részesülni. Ha egy projekt a SAPARD-hozzájárulás zárókifizetésének időpontja után öt éven belül jelentős módosuláson megy át, akkor a tagállamok illetékes hatóságai a program lezárása előtt visszatéríttetést eszközölhetnek.A gyakorlatban a SAPARD programokat maximum hét évvel azután zárják le, hogy a projektek zárókifizetésben részesültek. Ebből adódóan az Unióhoz 2004-ben csatlakozott tagállamok 2013-ig eszközölhetnek visszatéríttetést. Bulgária és Románia esetében az utolsó költségnyilatkozatot 2009-ben nyújtották be, így a visszatéríttetés még 2016-ig lehetséges.

[18] A Tanács 1999. május 17-i 1257/1999/EK rendelete az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról, valamint egyes rendeletek módosításáról, illetve hatályon kívül helyezéséről (HL L 160., 1999.6.26., 80. o.).

[19] A Tanács 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról (HL L 277., 2005.10.21., 1. o.).

[20] Bulgária, Cseh Köztársaság, Észtország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovénia és Szlovákia.

[21] Pl. 2006-ban valamennyi tagállamban lefolytattak "Élelmiszer-higiénia – Állati eredetű élelmiszerek" témájú ellenőrzéseket.

[22] Észtországra és Romániára még nem került sor.

[23] Pl. Magyarországon az MANCP nem nyújtott elegendő információt a következőkre nézve: a baromfiágazat egyes vonatkozásai; a hatósági állatorvosok felelősségi köre; a kockázatértékelés; a hatósági ellenőrzések gyakoriságának megállapításához alkalmazott rendszer.Romániában az MANCP nem nyújtott elegendő információt arra nézve, hogy hatékonyak, arányosak és visszatartó erejűek voltak-e a szankciók; a hatósági ellenőrzések prioritásmeghatározását nem részletezte harmonizált módon, és a terv nem terjedt ki a hatósági állatorvosok munkáját ellenőrző eljárásokra.Szlovéniában az MANCP nem tartalmazott elég információt a hatósági ellenőrzések pártatlanságát és következetességét biztosító eljárásokról, és a terv amúgy is hiányos volt.

[24] A 882/2004/EK rendelet 8. cikkének (1) bekezdése.

[25] A 852/2004/EK rendelet 5. cikke (lásd még: Szakkifejezések magyarázata).

[26] A 178/2002/EK rendelet 18. cikkének (4) bekezdése.

[27] A Bizottság 2005. november 15-i 2073/2005/EK rendelete az élelmiszerek mikrobiológiai kritériumairól (HL L 338., 2005.12.22., 1. o.), I. melléklet.

[28] A 882/2004/EK rendelet 8. cikkének (4) bekezdése.

[29] A 852/2004/EK rendelet III. fejezete.

[30] A 852/2004/EK rendelet 7. és 8. cikke.

[31] A 882/2004/EK rendelet 51. cikkének (1) bekezdése.

[32] A "Jobb képzés a biztonságosabb élelmiszerekért" képzési tevékenységek időközi értékelése, zárójelentés, Food Chain - Evaluation Consortium ("Élelmiszerlánc-értékelő Konzorcium") az Egészség- és Fogyasztóügyi Főigazgatóság részére, 2009. április 4.

[33] Az 1698/2005/EK rendelet 28. cikke. Ez az intézkedés összesen 1025 millió euróval járult hozzá 1936 projekthez.

[6666] A SAPARD rendelkezésre álló éves végrehajtási jelentései és utólagos értékelései.

[7777] A tagállami kifizető ügynökségek által a Számvevőszéknek megküldött információ.

--------------------------------------------------

I. MELLÉKLET

AZ ÉLELMISZER-IPARI VÁLLALKOZÁSOK ÁLTAL BETARTANDÓ HIGIÉNIAI ÉS ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI ELŐÍRÁSOK

Az élelmiszer-ipari vállalkozók csak akkor hozhatnak forgalomba az Unióban előállított állati eredetű termékeket, ha azokat kizárólag olyan létesítményekben állították elő és kezelték, amelyek megfelelnek az élelmiszerjog vonatkozó előírásainak (az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló 853/2004/EK rendelet).

Az élelmiszer-ipari vállalkozás által alkalmazott eljárásoknak garantálniuk kell, hogy a vágóhíd helyiségeibe felvett minden állat azonosítása megfelelő.

A vágóhidaknak megfelelő és higiénikus élőállat-szállással kell rendelkezniük.

A műveleteket térben és időben el kell különíteni. Olyan vágóvonalakkal kell rendelkezniük, amelyek biztosítják a vágási eljárás folyamatosságát, és elkerülhetővé teszik a vágási vonal különböző részei közötti szennyeződést.

Az eszközök fertőtlenítésére a vágóhidaknak egy 82 °C vagy annál magasabb hőmérsékletű forró vízzel ellátott berendezéssel vagy ezzel egyenértékű hatású, alternatív rendszerrel kell rendelkezniük.

A vágóhidakon zárható helyiségeknek vagy berendezéseknek kell lenniük a visszatartott hús hűtött tárolására, és külön zárható helyiségek vagy berendezések szükségesek az emberi fogyasztásra alkalmatlannak minősített hús tárolására.

Az élelmiszer-előállító és -forgalmazó helyek elrendezése, tervezése, elhelyezése és mérete:

a) lehetővé teszi a megfelelő karbantartást, tisztítást és/vagy fertőtlenítést, megakadályozza vagy minimalizálja a légi úton történő szennyeződést, és elegendő munkaterületet biztosít minden művelet higiénikus elvégzéséhez,

b) ellenőrzött hőmérsékletű kezelési és tárolási feltételeket biztosít;

c) kellő számú, megfelelően elhelyezett és kézmosásra kialakított mosdókagyló áll rendelkezésre (852/2004/EK rendelet az élelmiszer-higiéniáról).

Megfelelő ivóvízellátásnak kell rendelkezésre állnia, amelyet használni kell, ha ez az élelmiszerek szennyeződése megakadályozásának biztosításához szükséges.

Minden személy, aki az élelmiszerrel érintkező területen dolgozik, köteles magas fokú személyi higiéniát fenntartani, és megfelelő, tiszta öltözetet és szükség szerint védőöltözetet viselni.

Szalmonella nem fordulhat elő friss húsban, és be kell tartani az egyéb, mikrobiológiai kritériumokkal, illetve a mintavétellel kapcsolatos előírásokat is.

Képzést kell biztosítani az élelmiszert kezelő személyek, valamint a HACCP rendszer végrehajtásáért felelős személyek részére.

--------------------------------------------------

II. MELLÉKLET

A HATÓSÁGI ÁLLATORVOSI ELLENŐRZÉSEKRE VONATKOZÓ KÜLÖN KÖVETELMÉNYEK

A hatósági állatorvosi ellenőrzésekre vonatkozó külön követelményeket a 882/2004/EK rendelet II. mellékletének II. fejezete írja elő, a következőkre nézve:

1. Az illetékes hatóság szervezete, valamint a központi illetékes hatóságok és azon hatóságok közötti kapcsolat, amelyekre a hatósági ellenőrzések elvégzésére vonatkozó feladatokat átruházták;

2. Az illetékes hatóságok és azon ellenőrző szervek közötti kapcsolat, amelyekre a hatósági ellenőrzésekkel kapcsolatos feladatokat átruházták;

3. Az elérendő célok leírása;

4. A személyzet feladatai, felelősségi köre és kötelezettségei;

5. Mintavételi eljárások, ellenőrzési módszerek és technikák, az eredmények értelmezése és az abból következő döntések;

6. Megfigyelési és felügyeleti programok;

7. Kölcsönös segítségnyújtás azokban az esetekben, ha a hatósági ellenőrzések egynél több tagállam fellépését teszik szükségessé;

8. A hatósági ellenőrzések után foganatosítandó intézkedések;

9. Együttműködés más szolgálatokkal vagy szervezeti egységekkel, amelyeknek idevágó feladataik lehetnek;

10. A mintavételi módszerek, analitikai módszerek és kimutatási vizsgálatok helytállóságának felülvizsgálata;

11. Bármely egyéb tevékenység vagy információ, amely a hatósági ellenőrzések hatékony működéséhez szükséges.

--------------------------------------------------