INDOKOLÁS

A költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás[1] 28. pontja a pénzügyi keret vonatkozó fejezeteinek felső korlátain felül, egy rugalmassági mechanizmus révén, legfeljebb évi 500 millió EUR erejéig lehetővé teszi az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (a továbbiakban: EGAA) igénybevételét.

Az Alapból való hozzájárulásokra vonatkozó szabályokat az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1927/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[2] tartalmazza.

2012. július 4-én Finnország a Nokia plc (Salo) vállalatnál történt elbocsátásokat követően „EGF/2012/006 FI/Nokia Salo” referenciaszámmal kérelmet nyújtott be az EGAA-ból igénybe vehető pénzügyi hozzájárulás iránt.

A kérelem alapos vizsgálata után a Bizottság az 1927/2006/EK rendelet 10. cikke alapján megállapította, hogy a pénzügyi hozzájárulásnak a rendeletben megállapított feltételei teljesülnek.

A KÉRELEM ÖSSZEFOGLALÁSA ÉS ELEMZÉS

Főbb adatok: ||

EGAA-referenciaszám || EGF/2012/006

Tagállam || Finnország

2. cikk || a)

Elsődlegesen érintett vállalat || Nokia plc (Salo)

Beszállítók és az ellátási lánc következő szintjein álló termelők száma || 0

Referencia-időszak || 2012.3.1–2012.7.1.

A személyre szabott szolgáltatások kezdetének időpontja || 2012.2.29.

A kérelem benyújtásának időpontja || 2012.7.4.

A referencia-időszakban elbocsátott munkavállalók száma || 1 000

A referencia-időszak előtt és után elbocsátott munkavállalók száma || 0

Összes támogatható elbocsátás || 1 000

Az intézkedés által várhatóan érintett, elbocsátott munkavállalók száma || 1 000

A személyre szabott szolgáltatásokhoz kapcsolódó kiadások (EUR) || 10 273 000

Az EGAA végrehajtásához kapcsolódó kiadások[3] (EUR) || 419 000

Az EGAA végrehajtásához kapcsolódó kiadások (%) || 3,92

Teljes költségvetés (EUR) || 10 692 000

EGAA-hozzájárulás EUR-ban (50 %) || 5 346 000

1. A kérelmet 2012. július 4-én nyújtották be a Bizottságnak, és 2012. augusztus 21-ig további információkkal egészítették ki.

2. A kérelem az 1927/2006/EK rendelet 2. cikkének a) pontja szerint eleget tesz az EGAA igénybevételéhez szükséges feltételeknek, és benyújtása a rendelet 5. cikkében említett 10 hetes határidőn belül megtörtént.

Az elbocsátások és a világkereskedelemben a globalizáció hatására bekövetkezett fő strukturális változások közötti kapcsolat

3. Az elbocsátások és a világkereskedelemben a globalizáció hatására bekövetkezett jelentős strukturális változások közötti kapcsolat bizonyítása érdekében Finnország azzal érvel, hogy a Nokia, a Nokia Siemens Networks, szinte az összes alvállalkozó és az érintett régiók jelenlegi nehézségei 2011 februárjáig nyúlnak vissza. A Nokia akkor jelentős változást jelentett be a vállalat stratégiáját illetően, és széles körű együttműködésbe kezdett a Microsofttal azzal a céllal, hogy a Nokia elsődlegesen a Microsoft Windows Phone-t használja okostelefonjai operációs rendszereként, ugyanakkor 2016 végéig megtartsa saját Symbian operációs rendszerét az alacsonyabb árkategóriájú telefonok szoftverplatformjaként. A Symbian operációs rendszerrel üzemelő telefonok iránti kereslet időközben jelentősen visszaesett, ezért a Symbian rendszerre irányuló fejlesztési és karbantartási tevékenységet meg fogják szüntetni.

4. A szándék arra irányult, hogy a Nokia salói üzemét tovább üzemeltessék, miközben a vállalat személyi állományát a világszerte működő telephelyeken körülbelül 12 %-kal csökkentik. Ezzel összefüggésben 2011 szeptemberében bezárták a Romániában, Kolozsváron működő üzemet, amelyre vonatkozóan egy másik EGAA-kérelmet nyújtottak be[4]. A Nokia Siemens Networks szintén nagy léptékű elbocsátásokat jelentett be 2011 novemberében. 2012. március 22-én nyilvánosságra hozták a Nokia salói üzemét érintő létszámcsökkentést, amely az összesen 1700 munkavállaló közül 1000 főt érintett. Máris további elbocsátásokat terveznek, és Finnország várhatóan újabb kérelmet fog benyújtani a következő elbocsátási hullámra vonatkozóan.

5. A létszámcsökkentés legfőbb oka az, hogy az ágazaton belül funkciókat helyeznek át Európán kívüli harmadik országokba. A mobiltelefonok összeszerelését, amit korábban Salóban és Kolozsváron végeztek, kihelyezték Ázsiába (Kínába, Dél-Koreába, Indiába és Vietnamba, ahol új Nokia üzem épül). Az alkatrészek gyártását és az alvállalkozók által végzett gyártást már áthelyezték Európán kívülre. A gyártásban már bekövetett irányváltásnak megfelelően a tervezést és a termékfejlesztést is kihelyezték vagy kihelyezik.

6. A Nokia azt tervezi, hogy az eszközök összeszerelését áthelyezi az Ázsiában lévő üzemeibe, ahol alkatrész-beszállítóinak legtöbbje működik. Az összeszerelési tevékenység Ázsiába való áthelyezésének célja az eszközök piacra kerülésének meggyorsítása. Azzal, hogy az alvállalkozókhoz közelebb működik, a Nokia gyorsabban tudja majd piacra vinni új fejlesztéseit, és javítani tudja versenyképességét. A Nokia pozíciója jelenleg romlóban van legfontosabb piacain, Kínában és Indiában, ahol számos, olcsó telefonokat gyártó vállalat növeli piaci részesedését.

7. Az elektronikai és elektrotechnikai ágazat fejlődése csúcsán több mint 60 000 embernek biztosított munkát Finnországban, de 2012 végére ez a szám 50 000-re fog csökkenni. Ugyanakkor az ebben az ágazatban tevékenykedő vállalatok harmadik országokban működő leányvállalatainál növekedett a személyi állomány, ami egyértelműen mutatja, hogy funkciókat helyeznek ki, különösen Ázsiába.

Finnországi személyi állomány

 Külföldi leányvállalatok személyi állománya

8. A mobiltelefon-ágazat már számos EGAA-kérelem tárgyát képezte, ezek mindegyike a kereskedelemhez kapcsolódó globalizáción alapult[5].

Az elbocsátások számának igazolása és a 2. cikk a) pontjában előírt kritériumok teljesítése

9. Finnország e kérelmet az 1927/2006/EK rendelet 2. cikkének a) pontjában meghatározott beavatkozási kritériumok alapján nyújtotta be, amelyek szerint az alapból akkor lehet támogatást nyújtani, ha egy négy hónapos időszak alatt egy tagállamban működő vállalattól – beleértve annak beszállítóit és az ellátási lánc következő szintjein álló termelőket – legalább 500 munkavállalót elbocsátanak.

10. A kérelem arra hivatkozik, hogy a 2012. március 1-jétől 2012. július 1-jéig terjedő négy hónapos referencia-időszakban 1000 személyt bocsátottak el a Nokia plc (Salo) vállalattól. További elbocsátások várhatók mind a Nokiánál, mind alvállalkozóinál; ezekre vonatkozóan külön kérelem benyújtására fog sor kerülni. Valamennyi elbocsátást az 1927/2006/EK rendelet 2. cikke második bekezdésének első francia bekezdése alapján vették számításba.

Az elbocsátások előre nem látható jellegének bizonyítása

11. A finn hatóságok szerint a salói üzemben történt elbocsátások nem voltak előre láthatóak, mivel ez az üzem kifejezetten kivételt képezett, amikor a Nokia 2011 februárjában széles körű finnországi leépítéseket jelentett be. Akkor arra számítottak, hogy a salói üzemben gyártják majd a Windows Phone platformot használó okostelefonokat.

12. 2011. november végén, amikor bejelentették a kolozsvári (Románia) üzem bezárását, a Nokia azt is bejelentette, hogy újra átgondolja a salói üzem szerepét, és hogy 2012-ben létszámcsökkentésre lehet számítani. 2012. március 22-én bejelentették a salói személyi állomány 1000 fővel történő csökkentését, amelyet június végéig hajtanak végre. A mindössze egy évvel korábban adott biztosítékok után, és annak fényében, hogy ez volt a Nokia elsőként üzembe állított, a termékfejlesztésben is tevékeny gyártóüzeme, és a Nokia rendszerint itt indította el az új és fontos telefonmodelleket érintő összeszerelési és összeszerelés-betanítási folyamatot, ez a fejlemény nem volt előre látható. Ezenkívül már jelentős létszámleépítéseket hajtottak végre Finnországban, és további ilyen méretű csökkentésekre nem lehetett számítani.

Az elbocsátó vállalatok és a támogatásra jogosult munkavállalók meghatározása

13. A kérelem 1000 személy elbocsátására vonatkozik, valamennyi elbocsátásra a Nokia plc (Salo) vállalatnál kerül sor. Mind az 1000 munkavállaló jogosultja az alább részletezett intézkedéseknek.

14. A támogatásra jogosult munkavállalók megoszlása a következő:

Kategória || Szám || Százalék

Férfiak || 365 || 36,5

Nők || 635 || 63,5

EU-állampolgárok || 944 || 94,4

Nem EU-állampolgárok || 56 || 5,6

15 és 24 év közöttiek || 28 || 2,8

25 és 54 év közöttiek || 803 || 80,3

55 és 64 év közöttiek || 169 || 16,9

64 évesnél idősebbek || 0 || 0,0

15. E munkavállalók közül 20-an tartós egészségügyi problémával küzdenek vagy fogyatékossággal élnek.

16. A foglalkozási csoportok szerinti megoszlás a következő:

Kategória || Szám || Százalék

Törvényhozók, felső és egyéb vezetők || 15 || 1,5

Felsőfokú képzettséget igénylő foglalkozások || 14 || 1,4

Technikusok és hasonló végzettségű egyéb szakmunkaerő || 64 || 6,4

Irodai foglalkozások || 49 || 4,9

Vegyesipari foglalkozások || 104 || 10,4

Gépkezelők és -összeszerelők || 713 || 71,3

Egyszerű foglalkozások || 41 || 4,1

17. Az 1927/2006/EK rendelet 7. cikkének megfelelően Finnország megerősíti, hogy az EGAA végrehajtásának különböző szakaszaiban és különösen az EGAA-hoz való hozzáférésben mind jelenleg, mind a jövőben a nők és a férfiak egyenlőségét szem előtt tartó és megkülönböztetésmentes politikát alkalmaz és fog alkalmazni.

Az érintett terület, valamint az ott működő hatóságok és érdekelt felek bemutatása

18. Salo környéke Délnyugat-Finnország tartomány része, amely az ország leginkább exportorientált térségeinek egyike (ipari termelésének több mint 60 %-át exportálják). A régió az 1990-es években érte el rendkívül prosperáló státuszát, amikor az akkoriban a világ vezető mobiltelefon-gyártójává váló Nokia erőteljes növekedést mutatott fel. Ahogyan a Nokia pozíciója meggyengült, és bekövetkezett a globális pénzügyi és gazdasági válság, Salóban a foglalkoztatást és a termelést tekintve romlott a helyzet, és ezt a régiót súlyosabban érintette a válság, mint Finnország más részeit.

19. A salói térség gazdasági szerkezete az 1990-es évek vége óta kivételes specializáltságot mutat; 2008-ban az informatikai és kommunikációs ágazat a hozzáadott érték több mint 50 %-át tette ki. Ahogyan a Nokia helyzete romlott, először a beszállítók érezték meg a visszaesést, mivel csökkent az elektronikus alkatrészek ágazatának, a műanyag részek ágazatának és más támogató ágazatoknak a mérete. Csak a második fázisban került sor arra, hogy a Nokia csökkentette saját termelését és végül saját munkavállalóinak a számát.

20. Salo Délnyugat-Finnország tengerparti vidékén helyezkedik el, körülbelül 50 km-re a tartományi központtól, Turkutól, és 100 km-re Helsinkitől. A munkavállalók főként helyben laknak, de néhányan Turkuból, illetve még kisebb számban Helsinkiből ingáznak.

21. A fő érdekelt felek a Délnyugat-Finnországi Gazdaságfejlesztési, Közlekedési és Környezetvédelmi Központ; Salo Régió Foglalkoztatási és Gazdasági Hivatala; Salo városa; valamint Somero városa.

22. Széles körű érdekképviseletet megvalósító munkacsoport került felállításra a Nokia salói tevékenységének átszervezésével kapcsolatban. Különböző alcsoportok foglalkoznak többféle témával, többek között a szolgáltatásokkal, jóléttel, tanulmányokkal, a Nokián kívüli új állásokkal és a vállalkozással. Helyi együttműködési csoportot hoznak létre kifejezetten azért, hogy segítsen a szellemi munkavállalóknak. Egy másik, Invest in Salo (Fektessen be Salóban) nevű csoport arra törekszik, hogy a szabad munkaerő számára keresletet találjon az érdeklődő vállalatok körében.

Az elbocsátások várható hatása a helyi, regionális vagy országos foglalkoztatásra

23. A recesszió 2008. évi kezdete előtt a salói régióban körülbelül 6 %-os volt a munkanélküliség. 2009 végére a duplájára, 12 %-ra emelkedett, és azóta enyhén emelkedő tendencia jellemzi. A jelenlegi elbocsátások és a várható második hullám mellett fennáll annak a kockázata, hogy a munkanélküliségi ráta körülbelül 15–17 %-ra emelkedhet 2012 végére.

24. Salo helyzete jelentősen eltér a Finnország egyéb olyan részeiben tapasztalható helyzettől, ahol a Nokia csökkentette tevékenységét. A Nokia salói üzemében foglalkoztatottak többségét hagyományosan az összeszerelés és hasonló feladatok terén alkalmazták, míg más finnországi egységeknél a hangsúly a kutatási és tervezési funkciókon volt. Ezért a Nokia salói üzeméből történő jelenlegi és jövőbeli elbocsátások főként fizikai munkát végzőket érintenek. Figyelemmel a munkavállalók képzettségére, amelynek tekintetében körülbelül 40 %-uk csak alapfokú végzettséggel, 39 %-uk pedig középfokú végzettséggel rendelkezik, ezek az elbocsátások jelentősen megnövelik majd az alacsonyabb iskolázottságúak arányát Salo munkanélküli népességén belül. Azok a szakképesítések, amelyekkel ezek a munkavállalók rendelkeznek, a legtöbb esetben a technológiai vagy műszaki ágazattól eltérő ágazatokhoz kapcsolódnak. A képesítések túl régiek, és a munkavállalók nem szereztek semmilyen tapasztalatot ezeken a területeken, így nem építhetnek a képzettségükre.

25. Salo városának pénzügyi helyzete gyenge, és a Nokiánál történő elbocsátások befolyásolják a település adóbevételeit. Valószínű, hogy munkaadóként a városnak is számos alkalmazottját el kell majd bocsátania, és a Nokiától elbocsátott egyetlen munkavállalónak sem tud azzal segíteni, hogy munkát kínál neki.

A finanszírozásra javasolt, személyre szabott szolgáltatások összehangolt csomagja és annak tételes bontásban meghatározott, becsült költségei, valamint a strukturális alapok által támogatott intézkedésekkel mutatott kiegészítő jelleg

26. A Nokia salói üzemének munkavállalóira vonatozó intézkedések célja egyrészt az, hogy segítsenek a munkavállalóknak új munkát találni / saját vállalkozást indítani, másrészt az, hogy a munkavállalók valamilyen további képzésben vagy oktatásban vegyenek részt (esetleg mindkettő). Ide tartoznak:

– Álláskeresési tanácsadás: A valamennyi elbocsátandó munkavállalónak nyújtott személyes útmutató foglalkozásokat követően (amelyek nem képezik részét az EGAA-kérelemnek) alaposabb tanácsadás kezdődött a Nokia telephelyén, amíg a munkavállalók a felmondási idejüket töltötték. Ez egyéni és csoportos tanácsadással, állásbörzék rendezésével és azokon való részvétellel, a helyi munkaerőpiacról és a szükséges állásokról szóló tájékoztatással, valamint az álláskeresési képességek javításával folytatódik, főként azok esetében, akik már rég nem voltak munka nélkül. Az álláskeresési tanácsadás időtartama 5 és 20 nap között változik, a munkavállalók igényeitől függően. A becslések szerint körülbelül 600 munkavállaló kíván majd rész venni ezen az alaposabb tanácsadáson, melynek költsége fejenként mintegy 450 EUR. A fennmaradó 400 munkavállaló nem igényel majd további tanácsadást az első személyes útmutató foglalkozást követően.

– Képzés és átképzés: Ezt illetően két fő terület van: előkészítő munkaerő-piaci képzés azok számára, akiknek esetleg még nincsenek tervei jövőbeli pályájukra vonatkozóan, és átképzés azok számára, akik már tisztában vannak céljukkal, de szükségük van a kellő képesítésre. Az előkészítő munkaerő-piaci képzés logikus folytatása az azt megelőző álláskeresési tanácsadásnak. A várakozások szerint körülbelül 170 munkavállaló él majd ezzel a lehetőséggel, amely fejenként körülbelül 2700 EUR költséggel jár. Ami a szakmai átképzést illeti, ez építhet a korábbi képzettségekre és tapasztalatokra, vagy segíthet az álláskeresőnek abban, hogy új irányba induljon el. Bizonyos feltételekkel felsőfokú végzettség megszerzése is lehetséges. Tanfolyamok széles körét kínálják a Nokia salói üzeméből elbocsátott munkavállalók számára. A várakozások szerint körülbelül 550 munkavállaló él ezzel a lehetőséggel, fejenként 6880 EUR költség mellett.

– Vállalkozásra ösztönzés és szolgáltatások új vállalkozók számára: A finn hatóságok ehhez az yrityssalói Protomo szolgáltatásait veszik igénybe; ez egy teljes mértékben Salo városának tulajdonában álló fejlesztési központ, amely üzleti szolgáltatásokat, többek között vállalkozásindítási támogatást nyújt. A Protomo egy nyílt innovációt támogató környezet, amely lehetővé teszi a résztvevők számára, hogy ötleteik alapján prototípusokat dolgozzanak ki, csapatmunkában kísérleti projekteket valósítsanak meg, újfajta termékeket és szolgáltatásokat fejlesszenek ki, és új munkahelyeket teremtő új vállalkozásokat indítsanak. A Protomo összekapcsolja az új ötleteket és az innovatív embereket. Az EGAA-hoz kapcsolódó ezen intézkedés végrehajtása során három főt (akik Salóban és Turkuban élnek) foglalkoztatnak majd teljes munkaidőben, bérelt helyiségekben, hogy a Protomo szolgáltatásaival segítsék a támogatásra jogosult munkavállalókat. A becslések szerint 240 munkavállaló veszi majd igénybe ezeket a szolgáltatásokat, ennek költsége 450 000 EUR lesz.

A Protomo-féle elképzelés lényege, hogy közvetítő szolgáltatásként működik új vállalkozók számára. A Protomo-adatbázis a régióbeli egyének vagy vállalkozások által felkínált ígéretes ötletek gyűjteménye. A Protomo által kijelölt oktatók segítséget nyújtanak az elbocsátott munkavállalók kis csoportjainak abban, hogy az ötleteket vagy egy olyan új vállalkozás keretében valósítsák meg, amely képes előállítani azokat a termékeket vagy szolgáltatásokat, amelyekre igény mutatkozik, vagy képessé teszi a munkavállalókat arra, hogy csatlakozzanak az ötletadóhoz, és egy már meglévő vállalkozáson belül dolgozzanak az adott ötleten. A Protomo csapata biztosítja ehhez a csoportos munkához a létesítményeket és a adja a tanácsokat, és ők értékelik a javaslat megvalósíthatóságát, valamint adott esetben biztosítják a szükséges szakértőket. A 240 résztvevőre vonatkozóan a szakértők és a berendezésekhez való hozzáférés biztosításának költsége becslések szerint 360 000 EUR. A Protomo 4–6 fős csoportokkal dolgozik, amelyekből 60-at tervez létrehozni, és várhatóan e csoportok több mint fele fejlődhet életképes új vállalkozássá.

A potenciális új vállalkozókat tanácsokkal, témába vágó képzéssel, tanácsadással, konzultációval és támogatással segítik, és néhány esetben anyagi támogatást is biztosítanak a vállalkozás beindításához. A vállalkozásindítási támogatás napidíjjal segíti az új vállalkozót az új vállalkozás beindításának első hónapjaiban. A 240 munkavállalóra vonatkozóan a szükséges képzés költsége a becslések szerint 240 000 EUR. A Protomo képes lesz külső, speciális szaktudással rendelkező szakértőket is biztosítani a reménybeli vállalkozók számára, a 240 érintett munkavállalkozóra vonatkozóan ennek a szolgáltatásnak a költsége a becslések szerint 120 000 EUR-t tesz ki.

– Támogatás független üzleti vállalkozás indításához: Olyan vállalkozásindítási támogatás, amely a kezdeti működés során legfeljebb 18 hónapra jövedelmet biztosít a kezdő vállalkozók számára. Az alapjuttatás napi 31,36 EUR. Ehhez változó mértékű kiegészítés adódik, amely nem haladhatja meg az alapjuttatás 60 %-át. A becslések szerint nagyjából 60 személy lesz jogosult erre a juttatásra, és a megvalósítási időszakban számukra kifizetett átlagos összeg 6000 EUR lesz. E szakasz során a kedvezményezettek továbbra is tanácsadásban és támogatásban részesülnek a Protomo részéről.

– Mobilitási támogatás: Ez fedezi mind az úti költségeket, mind a költözési költségeket. Előfordulhat, hogy az álláskeresők nem találnak új munkát a közvetlen közelben, így utazniuk kell, hogy megjelenjenek egy állásinterjún, és lehetséges, hogy új helyre kell költözniük, hogy betöltsenek egy megüresedett állást. Az úti költséget a távolság alapján számítják ki, szükség esetén megtérítve a szállást is. A költözési költségeket legfeljebb 700 EUR-ig térítik meg.

– Foglalkoztatási szolgáltatások a Szolgáltatópontban: A Nokia salói üzeméből elbocsátott munkavállalók számára Szolgáltatópontot jelölnek ki, amely gondoskodik róluk a végrehajtási szakaszban. A Szolgáltatópont, amely eredetileg a Nokia telephelyén kezdte meg működését, a kezdetektől tanácsokat ad az érintett munkavállalóknak, sokkal személyesebb és alaposabb szolgáltatást nyújtva számukra, mint amilyenre az állami foglalkoztatási hivatal rendszerint képes. Különös figyelmet fordítanak arra, hogy egyik munkavállaló se váljon hosszú időre munkanélkülivé. A Szolgáltatópont intenzív kezdeti tevékenységét követően is rendelkezésre áll, hogy a munkavállalóknak személyre szabott megoldásuk megvalósítása során továbbra is iránymutatást nyújtson. A Szolgáltatópont mind az 1000 támogatásra jogosult munkavállaló részére történő fenntartásának költsége a becslések szerint 900 000 EUR.

– Fizetési támogatások: Ezeket olyan munkaadóknak lehet nyújtani, akik hajlandóak felvenni a támogatásra jogosult munkavállalókat, tudatában a foglalkoztatandó személy szakértelmében vagy szakképzettségében fennálló hiányosságoknak, és akik hajlandóak biztosítani, hogy ezek a személyek mindaddig megkapjanak minden támogatást és a szükséges munkahelyi képzést, amíg beilleszkednek a számukra idegen állásba. Az időtartamot a munkavállaló szükségleteinek megfelelően állapítják meg, a támogatás a becslések szerint átlagosan 7500 EUR-t tesz majd ki az e rendszerben támogatásra jogosult munkavállalónként.

– Vállalkozásokra irányuló adatgyűjtési rendszer: Ez a rendszer lehetővé teszi a Foglalkoztatási és Gazdaságfejlesztési Hivatalok, a Gazdaságfejlesztési Központok és a Foglalkoztatási és Gazdasági Minisztérium számára, hogy telefonos interjúkat folytassanak le vállalatokkal, és naprakész információkat gyűjtsenek a vállalkozások munkaerőigényeiről. Ez az információ lehetővé teszi a hivatalok számára, hogy megfelelő irányba indítsák a munkavállalókat, és segítsenek nekik a tanfolyamok közötti választásban. Az interjúkat központosított módon folytatják le, és az eredményeket rendszerezett formában bocsátják a résztvevők rendelkezésére. E szolgáltatás nyújtásának költsége a becslések szerint 120 000 EUR.

– Karrier-tanácsadás, a szakképzettség és a kompetenciák feltérképezése: A Nokiánál hosszú ideje összeszerelési munkát végző személyek szakértelme és végzettsége nagy változatosságot mutat, ezeket a szakképzettség és a kompetenciák feltérképezése útján lehet értékelni. Az egyéni iránymutatás és a képzési tervek kialakítása érdekében elengedhetetlen az egyes munkavállalók kiindulási alapjainak ismerete. A szakképzettség és a kompetenciák feltérképezése révén szerzett adatok összevethetők a vállalkozások munkaerőigényére vonatkozó információkkal, amelyek a vállalatokkal folytatott telefonos interjúk alapján készült jelentések és statisztikák útján érkeznek be. A szakképzettség és a kompetenciák feltérképezését főszabály szerint szakképzési intézmények végzik szerződéses szolgáltatásként. Ebben várhatóan 450 munkavállaló vesz majd részt, fejenként 500 EUR költséggel.

– A munkaképesség értékelése: Néhány elbocsátott személy munkaképessége bizonyos mértékben korlátozott, ezt pedig fel kell mérni, mielőtt a foglalkoztatásra vonatkozó új tervekre és támogatási intézkedésekre vonatkozó megállapodásokat kötnek. A munkaképesség-értékelés céljából a Foglalkoztatási és Gazdaságfejlesztési Hivatal a szükséges orvosi vizsgálatok felé tudja irányítani az álláskeresőt. Ezek költsége a becslések szerint átlagosan 2500 EUR körül alakul személyenként.

27. A kérelemben az 1927/2006/EK rendelet 3. cikke szerint feltüntetett, az EGAA végrehajtásához kapcsolódó kiadások előkészítést és irányítást (a szükséges rendszerek létrehozása, úti költség és fordítások), tájékoztatást (helyi, regionális és nemzeti szinten), valamint tanúsítást és figyelemmel kísérést foglalnak magukban. A nemzeti szintű tájékoztatás már megkezdődött, amikor először fontolóra vették az EGAA-kérelem benyújtását, majd tovább folytatódott, amikor a kérelmet benyújtották a Bizottságnak. A Nokia által elbocsátott munkavállalókat tájékoztatni fogják arról, hogy a részükre nyújtott szolgáltatásokat az EGAA társfinanszírozza. A végrehajtás bevált módszereire fel fogják hívni a figyelmet, azokra a személyekre összpontosítva, akik kedvezményezettjei voltak az intézkedéseknek és új munkát találtak.

28. A finn hatóságok által ismertetett, személyre szabott szolgáltatások az 1927/2006/EK rendelet 3. cikkében meghatározott támogatható tevékenységek közé sorolható aktív munkaerő-piaci intézkedéseknek minősülnek. A finn hatóságok az összköltséget 10 692 000 EUR-ra, ebből a személyre szabott szolgáltatásokhoz kapcsolódó kiadásokat 10 273 000 EUR-ra, az EGAA végrehajtásához kapcsolódó kiadásokat 419 000 EUR-ra (az összköltség 3,92 %-ára) becsülik. Az EGAA-ból igényelt teljes hozzájárulás összege 5 346 000 EUR (az összköltségek 50 %-a).

Tevékenységek || A támogatásra jogosult munkavállalók becsült száma || Becsült költségek egy támogatásra jogosult munkavállalóra (EUR) || Összköltség (EGAA és nemzeti társfinanszírozás) (EUR)

Személyre szabott szolgáltatások (az 1927/2006/EK rendelet 3. cikkének első bekezdése)

Álláskeresési tanácsadás || 600 || 450 || 270 000

Képzés és átképzés (szakmai) || 550 || 6 880 || 3 784 000

Képzés és átképzés (előkészítő) || 170 || 2 700 || 459 000

Vállalkozásösztönzés (a Protomo keretében végzett tevékenység) || 240 || 1 875 || 450 000

Vállalkozásösztönzés (a Protomo keretében végzett szolgáltatásbeszerzés) || 240 || 1 500 || 360 000

Vállalkozásösztönzés (a Protomo keretében nyújtott képzés) || 240 || 1 000 || 240 000

Vállalkozásösztönzés (szolgáltatásbeszerzés) || 240 || 500 || 120 000

Támogatás független üzleti vállalkozás indításához || 60 || 6 000 || 360 000

Mobilitási támogatás || 300 || 200 || 60 000

Foglalkoztatási szolgáltatások a Szolgáltatópontban || 1 000 || 900 || 900 000

Fizetési támogatások || 360 || 7 500 || 2 700 000

Vállalkozásokra irányuló adatgyűjtési rendszer || 1 000 || 120 || 120 000

Karrier-tanácsadás és a szakmai kompetenciák feltérképezése || 450 || 500 || 225 000

A munkaképesség értékelése || 90 || 2 500 || 225 000

Az összes személyre szabott szolgáltatás részösszege || || 10 273 000

Az EGAA által támogatott intézkedések végrehajtásához kapcsolódó kiadások (az 1927/2006/EK rendelet 3. cikkének harmadik bekezdése)

Előkészítő tevékenységek || || 72 000

Igazgatás || || 152 000

Tájékoztatás és figyelemfelhívás || || 183 000

Ellenőrzési tevékenységek || || 12 000

Az EGAA végrehajtásához kapcsolódó kiadások részösszege || || 419 000

Becsült költség összesen || || 10 692 000

EGAA-hozzájárulás (az összköltségek 50 %-a) || || 5 346 000

29. Finnország megerősíti, hogy a fent ismertetett intézkedések kiegészítik a strukturális alapok által finanszírozott intézkedéseket, és hogy megtette a szükséges intézkedéseket a kettős finanszírozás megelőzésére. A hirtelen strukturális változást kezelő koordinációs csoport működik Délnyugat-Finnország térségében, amelynek feladata többek között, hogy megállapodjon az ESZA és az EGAA közötti feladatmegosztásról. E projekt irányítócsoportjának feladata a tevékenység vezetése, irányítása, valamint a tevékenységre vonatkozó stratégiai iránymutatások és célok meghatározása. A projektcsoport egyúttal felelős intézkedések kezdeményezéséért a salói régióban, valamint az irányítócsoport által meghatározott stratégiai célok alapján a strukturális változások gyakorlati előrehaladásának figyelemmel kíséréséért és értékeléséért. A regionális szereplők, többek között a szociális partnerek és a közös önkormányzati oktatási hatóság jelentős súllyal képviseltetik magukat a munkacsoportokban.

Az érintett munkavállalóknak nyújtott személyre szabott szolgáltatások kezdetének tényleges vagy tervezett időpontja

30. Finnország 2012. február 29-én kezdte meg az EGAA általi társfinanszírozásra javasolt, összehangolt csomag keretében a személyre szabott szolgáltatások nyújtását az érintett munkavállalóknak. Ez az időpont tekintendő tehát az EGAA-ból nyújtandó valamennyi támogatásra való jogosultság kezdetének.

A szociális partnerekkel folytatott konzultáció során követett eljárások

31. A szociális partnereket a kezdetektől bevonták a folyamatba, és ez a továbbiakban is így lesz. További információkért lásd a fenti 29. pontot.

32. A finn hatóságok megerősítették, hogy a nemzeti és uniós jogszabályokban a csoportos létszámleépítések vonatkozásában előírt követelményeknek eleget tettek.

Tájékoztatás a nemzeti jog alapján vagy kollektív szerződések értelmében kötelezően végrehajtandó intézkedésekről

33. Az 1927/2006/EK rendelet 6. cikkében foglalt kritériumok tekintetében a finn hatóságok kérelmükben:

· megerősítették, hogy az EGAA-ból származó pénzügyi hozzájárulás nem helyettesíti azokat az intézkedéseket, amelyek meghozatala a nemzeti jog vagy kollektív szerződések alapján a vállalatok felelőssége;

· bizonyították, hogy az intézkedések az egyes munkavállalóknak nyújtanak segítséget, és nem vállalkozások vagy ágazatok szerkezetátalakítására irányulnak;

· megerősítették, hogy a fent említett támogatható intézkedésekre más uniós pénzügyi eszközből nem folyósítanak támogatást.

Irányítási és ellenőrzési rendszerek

34. Finnország tájékoztatta a Bizottságot, hogy a pénzügyi hozzájárulást a Foglalkoztatási és Gazdasági Minisztérium kezeli majd, amely az ESZA-finanszírozás kezelését is végzi. Ugyanez a minisztérium jár el tanúsító hatóságként is. Az e két funkcióért felelős szervezeti egységek feladatait és jelentéstételi viszonyait szigorúan elválasztják. Az irányító funkciókat a Foglalkoztatási és Vállalkozási Osztályhoz rendelték hozzá, míg a tanúsító funkciókat az Emberi Erőforrásokkal és Igazgatással Foglalkozó Egység látja el. A minisztérium kézikönyvet készített, amely részletesen ismerteti a követendő eljárásokat.

Finanszírozás

35. Finnország kérelme alapján az összehangolt, személyre szabott szolgáltatási csomaghoz javasolt EGAA-hozzájárulás (beleértve az EGAA végrehajtásához kapcsolódó kiadásokat) 5 346 000 EUR, amely az összköltségek 50 %-át teszi ki. A Bizottság által az Alapból történő allokációra tett javaslat a Finnország által szolgáltatott információn alapszik.

36. Figyelembe véve az EGAA-ból folyósítható pénzügyi hozzájárulásnak az 1927/2006/EK rendelet 10. cikkének (1) bekezdése szerint meghatározott maximális összegét, továbbá az előirányzatok átcsoportosításához megállapított mozgásteret, a Bizottság azt javasolja, hogy a fent említett teljes összeget folyósítsák az EGAA-ból; az összeg a pénzügyi keret 1a. fejezetében különítendő el.

37. A javasolt pénzügyi hozzájárulás összege lehetővé teszi, hogy – az 1927/2006/EK rendelet 12. cikkének (6) bekezdésében szereplő előírásnak megfelelően – az év utolsó négy hónapjában az EGAA-ra elkülönített éves maximális összeg több mint 25 %-a továbbra is rendelkezésre álljon támogatások kifizetésére.

38. Az EGAA-ból történő forrásallokációra tett javaslat révén a Bizottság a 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 28. pontjának megfelelően kezdeményezi az egyszerűsített háromoldalú eljárást, hogy az EGAA igénybevételének szükségességét és az igényelt összegeket illetően biztosítsa a költségvetési hatóság két ágának egyetértését. A Bizottság felkéri a költségvetési hatóság két ága közül azt, amelyik a megfelelő politikai szinten előbb jut egyetértésre az igénybevételre irányuló javaslattervezet ügyében, hogy szándékáról értesítse a másik ágat és a Bizottságot. A költségvetési hatóság bármelyik ágának elutasító véleménye esetén hivatalos háromoldalú egyeztetést kell kezdeményezni.

39. A Bizottság a 2012. évi költségvetés kötelezettségvállalási előirányzataiba irányuló külön átcsoportosítási kérelmet nyújt be a 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 28. pontjának megfelelően.

A kifizetési előirányzatok forrása

40. A 2012-ben eredetileg a 04 05 01. jogcímcsoporton meghatározott kifizetési előirányzatok összege teljesen felhasználásra kerül azt követően, hogy a költségvetési hatóság két ága elfogadja az eddig az EGAA igénybevételére benyújtott javaslatokat, és így a források nem lesznek elegendőek ahhoz, hogy fedezzék a jelenlegi kérelemhez szükséges összeget. Az EGAA költségvetési sorát terhelő kifizetési előirányzatok emelését fogják kérelmezni átcsoportosítás útján, amennyiben a rendelkezésre álló előirányzatokban található megfelelő forrás; egyéb esetben költségvetés-módosítás útján. A kérelemben igényelt 5 346 000 EUR összegre e költségvetési sor előirányzatai fognak fedezetet biztosítani.

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 28. pontja alapján történő igénybevételéről (Finnország „EGF/2012/006 FI/Nokia Salo” referenciaszámú kérelme)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodásra[6] és különösen annak 28. pontjára,

tekintettel az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1927/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre[7] és különösen annak 12. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára[8],

mivel:

(1) Az európai globalizációs alkalmazkodási alapot (EGAA) azért hozták létre, hogy kiegészítő támogatást nyújtson a világkereskedelemben bekövetkezett fő strukturális változások eredményeként elbocsátott munkavállalóknak, és segítse a munkaerő-piaci reintegrációjukat.

(2) A 2006. május 17-i intézményközi megállapodás az EGAA igénybevételét évi 500 millió EUR-s plafonértéken belül engedélyezi.

(3) Finnország a Nokia plc (Salo) vállalatnál történt elbocsátásokra tekintettel 2012. július 4-én az EGAA igénybevételére irányuló kérelmet nyújtott be, majd 2012. augusztus 21-ig további információkkal egészítette ki azt. A kérelem megfelel az 1927/2006/EK rendelet 10. cikkében a pénzügyi hozzájárulások meghatározására vonatkozóan megállapított követelményeknek. A Bizottság ezért 5 346 000 EUR rendelkezésre bocsátására tesz javaslatot.

(4) Az EGAA-t tehát igénybe kell venni a Finnország által benyújtott kérelem alapján történő pénzügyi hozzájárulás folyósítása érdekében,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Európai Uniónak a 2012-es pénzügyi évre szóló általános költségvetése keretében igénybe kell venni az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot (EGAA), hogy az 5 346 000 EUR összeg kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokban rendelkezésre álljon.

2. cikk

Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről                      a Tanács részéről

az elnök                                                          az elnök

[1]               HL C 139., 2006.6.14, 1. o.

[2]               HL L 406., 2006.12.30, 1. o.

[3]               Az 1927/2006/EK rendelet 3. cikkének harmadik bekezdése szerint.

[4]               EGF/2011/014 RO/Nokia.

[5]               Rendszeres frissítések a következő internetcímen:         http://ec.europa.eu/social/BlobServlet?docId=4558&langId=en.

[6]               HL C 139., 2006.6.14, 1. o.

[7]               HL L 406., 2006.12.30, 1. o.

[8]               HL C […]., […]., […]. o.