INDOKOLÁS

1.           A javaslat háttere

A megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló 2009/28/EK irányelv[1] (a továbbiakban: „a megújuló energiaforrásokról szóló irányelv”) értelmében 2020-ig kötelezően el kell érni, hogy az EU-ban a megújuló energiaforrásból előállított energia részaránya összességében legalább 20%, a közlekedésben pedig legalább 10% legyen. Ezzel párhuzamosan az üzemanyagok minőségéről szóló 98/70/EK irányelv[2] azzal a kötelezettséggel módosult, hogy 2020-ra 6%-kal mérsékelni kell a közúton közlekedő gépjárművekben és a nem közúton közlekedő, mozgó munkagépekben használt üzemanyagok ÜHG-intenzitását.

A várakozások szerint a bioüzemanyagok jelentős mértékben hozzájárulnak majd a fenti célértékek eléréséhez. Noha mindkét irányelv tartalmaz fenntarthatósági kritériumokat és köztük az üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarításra vonatkozó minimális küszöbértékeket, a jelenlegi szabályozás szerint a földhasználat közvetett megváltozása által okozott szénkészletváltozásokból eredő kibocsátásra nem vonatkozik jelentéstételi kötelezettség.

Az irányelvek bizonyos rendelkezései[3] arra kérik fel a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a földhasználat közvetett megváltozása révén az üvegházhatású gázok kibocsátására gyakorolt hatást, valamint adott esetben – és a bioüzemanyagok előállítására irányuló, meglévő beruházásokat tiszteletben tartva – tegyen javaslatot a hatást csökkentő módszerekre. E felkérésnek megfelelően a Bizottság 2010. december 22-én közleményben[4] foglalta össze a témában 2008 óta végzett elemző munka és egyeztetések eredményeit. Ebben a Bizottság megállapította, hogy a földhasználat közvetett megváltozásából eredő hatások számszerűsítésére használt numerikus modellek számos tekintetben bizonytalanok és korlátozottak, és egyben elismerte, hogy a földhasználat közvetett megváltozása révén csökkenhet a bioüzemanyagokkal és folyékony bio-energiahordozókkal elérhető ÜHG-kibocsátásmegtakarítás, ezért a kérdés kezelésekor elővigyázatossággal kell eljárni.

2.           A javaslat célja

Tudományos adatok számottevő különbségeket jeleznek[5] a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátás mértékében az egyes alapanyagok tekintetében, és ez a kibocsátás akár részben vagy egészében közömbösítheti az egyes bioüzemanyagok használata révén elérhető – az általuk helyettesített fosszilis üzemanyagok használatakor jelentkező kibocsátáshoz viszonyított – ÜHG-kibocsátásmegtakarítást. Ez a javaslat ezért az olyan bioüzemanyagokra való átállást kívánja ösztönözni, amelyek használata a földhasználat közvetett megváltozásából eredő becsült hatással együtt számítva is jelentős ÜHG-kibocsátásmegtakarítást eredményez. A jelenlegi javaslat céljai – a meglévő beruházások védelmét szem előtt tartva – a következők:

– a hagyományos (a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátás kockázatát hordozó) bioüzemanyagok részarányának korlátozása a megújuló energiaforrásokról szóló irányelvben rögzített célértékek teljesítéséhez szükséges vállalásokban;

– a bioüzemanyag-előállítási eljárások üvegházhatást okozó gázokkal kapcsolatos teljesítményének javítása (az előállítással járó kibocsátás csökkentése) az új létesítmények ÜHG-kibocsátásmegtakarítási küszöbértékének növelésével, a 2014. július 1-je előtt már működő létesítmények védelmét fenntartva[6];

– az újszerű (a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátás alacsony kockázatát hordozó) bioüzemanyagok piaci térnyerésének ösztönzése annak érdekében, hogy nagyobb arányban járuljanak hozzá a megújuló energiaforrásokról szóló irányelvben rögzített célértékek teljesítéséhez;

– az ÜHG-kibocsátással kapcsolatos jelentéstétel javítása, arra kötelezve a tagállamokat és az üzemanyag-forgalmazókat, hogy adjanak becslést a bioüzemanyagok kapcsán a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátásról.

A javaslat egyben azt a célt is szolgálja, hogy a meglévő beruházások 2020-ig védelmet élvezzenek. Nem foglal állást a bioüzemanyagok 2020 előtti pénzügyi támogatásának szükségességét illetően. A Bizottság ugyanakkor azon az állásponton van, hogy a 2020 utáni időszakban nem volna szabad támogatni azoknak a bioüzemanyagoknak az előállítását, amelyek használata nem mentesít jelentős mértékű üvegházhatású gázkibocsátástól (ha figyelembe vesszük a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátást is), és amelyek élelmiszer- vagy takarmánynövényekből készülnek.

3.           A JAVASLAT JOGI ELEMEI

3.1.        A javaslat összefoglalása

A javaslat a megújuló energiaforrásokról szóló irányelv tárgyában az alábbi főbb elemeket tartalmazza:

– a megújuló energiaforrásokról szóló irányelvben rögzített célértékek teljesítése keretében a jelenlegi szintre korlátozni az élelmiszer-növényekből (például gabonafélékből és egyéb, keményítőben gazdag növényekből, cukornövényekből és olajos magvakból) előállított bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók részarányát, az általános fogyasztás mértékének tervezett korlátozása nélkül;

– a 3. cikk (4) bekezdése szerinti megerősített ösztönző rendszer a további termőterületek kialakítását nem előidéző alapanyagokból előállított fenntartható és újszerű bioüzemanyagok térnyerésének további előmozdítására;

– jelentéstételi kötelezettség bevezetése a földhasználat közvetett megváltozása által okozott szénkészletváltozásokból eredő kibocsátásoknak az elérhető legmegbízhatóbb tudományos bizonyítékok alapján megbecsült értékéről a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók teljes életciklusra vetített ÜHG-kibocsátásmegtakarításának kiszámításához, amelyről a tagállamok a 22. cikknek megfelelően adnak számot;

– felülvizsgálati eljárás annak biztosítására, hogy a módszertan naprakészen kövesse a tudomány fejlődését;

– 2014. július 1-jei hatállyal az üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarításra vonatkozó minimális küszöbérték megemelése az új létesítményekben előállított bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók tekintetében annak érdekében, hogy általában véve javuljon az EU-n belül fogyasztott bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók ÜHG-mérlege, illetve az alacsony ÜHG-teljesítményű létesítményekbe való beruházás ne kapjon ösztönzést;

– az ÜHG-kibocsátásmegtakarítás számításának egyszerűbbé tétele az európai bioüzemanyag-gyártók számára, az uniós és a harmadik országbeli gyártók versenyfeltételeinek kiegyenlítése;

– az irányelvben a földhasználat közvetett megváltozását érintő átmeneti rendelkezések megszüntetése, amelyeknek egy átfogó szemlélet elfogadását követően a továbbiakban már nincs létjogosultságuk;

– a megújuló energiaforrásokról szóló irányelv kiigazítása az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) hatálybalépésével történt változásoknak, azaz az EUMSZ 290. és 291. cikkével összhangban a jogi aktusok elfogadására vonatkozó hatáskörök Bizottságra való átruházásának megfelelően.

A javaslat az üzemanyagok minőségéről szóló irányelv tárgyában az alábbi főbb elemeket tartalmazza:

– jelentéstételi kötelezettség bevezetése a földhasználat közvetett megváltozása által okozott szénkészletváltozásokból eredő kibocsátásoknak az elérhető legmegbízhatóbb tudományos bizonyítékok alapján megbecsült értékéről a bioüzemanyagok teljes életciklusra vetített ÜHG-kibocsátásmegtakarításának a 7a. cikk szerinti közlése céljából;

– felülvizsgálati eljárás annak biztosítására, hogy a módszertan naprakészen kövesse a tudomány fejlődését;

– 2014. július 1-jei hatállyal az üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarításra vonatkozó minimális küszöbérték megemelése az új létesítményekben előállított bioüzemanyagok tekintetében annak érdekében, hogy általában véve javuljon az EU-n belül fogyasztott bioüzemanyagok ÜHG-mérlege, illetve az alacsony ÜHG-teljesítményű létesítményekbe való beruházás ne kapjon ösztönzést;

– az ÜHG-kibocsátásmegtakarítás kiszámításának egyszerűbbé tétele az európai bioüzemanyag-gyártók számára, az uniós és a harmadik országbeli gyártók versenyfeltételeinek kiegyenlítése;

– az irányelvben a földhasználat közvetett megváltozását érintő átmeneti rendelkezések megszüntetése, amelyeknek egy átfogó szemlélet elfogadását követően a továbbiakban már nincs létjogosultságuk;

– az üzemanyagok minőségéről szóló irányelv kiigazítása az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) hatálybalépésével történt változásoknak, azaz az EUMSZ 290. és 291. cikkével összhangban a jogi aktusok elfogadására vonatkozó hatáskörök Bizottságra való átruházásának megfelelően.

A javaslat mindkét irányelvet érintően tartalmaz nem bioüzemanyag tárgyú kisebb kiigazításokat és pontosításokat is .

A javaslatban foglalt intézkedések a hagyományos bioüzemanyagok részarányát hivatottak korlátozni a megújuló energiaforrásokról szóló irányelvben rögzített célértékek teljesítéshez szükséges vállalásokban. A Bizottság a megújuló energiaforrásokról szóló irányelv 23. cikke szerint a jövőben benyújtandó jelentéseiben megvizsgálja majd a javaslatnak az említett célok megvalósíthatóságára gyakorolt hatásait.

3.2.        Jogalap

Az irányelvek mindenekelőtt a környezet védelmére és a belső piac megfelelő működésének biztosítására irányulnak. A javaslat ennek megfelelően az Európai Unió működéséről szóló szerződés 192. cikkének (1) bekezdésén, valamint 114. cikkén alapul.

3.3.        A szubszidiaritás elve

A 2009/30/EK irányelv 7d. cikkének (6) bekezdése és a 2009/28/EK irányelv 19. cikkének (6) bekezdése alapján a Bizottságnak foglalkoznia kell a földhasználat közvetett megváltozásának kérdésével. Az üzemanyagok minőségéről szóló irányelv és a megújuló energiaforrásokról szóló irányelv elsődleges célja az üvegházhatást okozó gázkibocsátás csökkentése a gazdaság egészében. Ennek megvalósítása érdekében uniós piacot hoznak létre a fenntartható bioüzemanyagok számára. A tagállamok önállóan nem tudnak szembenézni ezekkel a kihívásokkal, mert a földhasználat közvetett megváltozásának szükségszerűen vannak olyan, több tagállamot érintő vonatkozásai, amelyeket önmagában egyetlen tagállam sem tud kielégítően kezelni.

3.4.        Az arányosság elve

A javaslat megfelel az arányosság elvének a következők miatt:

· Nem lépi túl azt a mértéket, amely az EU-ban fogyasztott bioüzemanyagok teljes életciklusra vetített – a földhasználat közvetett megváltozásának hatásával is számoló – ÜHG-kibocsátásának csökkentéséhez szükséges.

· A javaslat irányelv formáját ölti, és a környezet védelmét szem előtt tartva minimumkövetelményeket határoz meg az üzemanyagokra nézve. Az irányelv nem szabályozza az üzemanyagokra vonatkozó műszaki előírások egyéb aspektusait – ezekre a jobb szabályozás elvével összhangban európai szabványok vonatkoznak.

· A javaslat nem eredményezi az Unió, a tagállamok, a régiók vagy a helyi önkormányzatok pénzügyi vagy adminisztratív terheinek növekedését. Az ezekre a szervekre vonatkozó követelmények az irányelv hatályos szövegéhez képest nem változnak.

· A javaslatok kidolgozásakor elvégzett hatásvizsgálat az összes lényeges szempontot elemezte.

4.           KÖLTSÉGVETÉSI HATÁSOK

A javaslatnak nincsenek az uniós költségvetést érintő költségvetési vonzatai.

5.           EGYÉB MEGJEGYZÉSEK

A bizottsági javaslatot hatásvizsgálat kíséri.

2012/0288 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

a benzin és a dízelüzemanyagok minőségéről szóló 98/70/EK irányelv és a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló 2009/28/EK irányelv módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 192. cikke (1) bekezdésére, valamint ezen irányelv 1. cikkének (2)–(9) bekezdését és 2. cikkének (5)–(7) bekezdését érintően összefüggésben 114. cikkével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[7],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[8],

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)       A megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről szóló 2009/28/EK irányelv[9] 3. cikkének (4) bekezdése értelmében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított energiának a közlekedés valamennyi formájában felhasznált részaránya 2020-ban legalább az egyes tagállamokban közlekedési célra felhasznált végső energiafogyasztás 10 %-a legyen. E cél elérésének egyik és várhatóan leginkább alkalmazott módja a bioüzemanyagot tartalmazó üzemanyag-keverékek előállítása.

(2)       Tekintettel az üvegházhatású gázkibocsátás további csökkentésére irányuló uniós célkitűzésekre, valamint arra a tényre, hogy a kibocsátás jelentős hányada a közúti közlekedéshez használt üzemanyagokból származik, a benzin és a dízelüzemanyagok minőségéről, valamint a 93/12/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló 98/70/EK irányelv[10] 7a. cikkének (2) bekezdése arra kötelezi a forgalmazókat, hogy 2020. december 31-ig legalább 6 %-kal csökkentsék az EU-ban a közúti gépjárművekben, a nem közúton közlekedő, mozgó munkagépekben, a mezőgazdasági és erdészeti traktorokban, valamint a vízre nem bocsátott, kedvtelési célú vízi járművekben használt üzemanyagokból származó, teljes életciklusra és energiaegységre számított üvegházhatású gázkibocsátást (ÜHG-kibocsátási intenzitást). A fosszilis üzemanyagok forgalmazói számára a fosszilis üzemanyagok ÜHG-kibocsátási intenzitásának csökkentésére rendelkezésre álló módszerek egyike a bioüzemanyagot tartalmazó üzemanyag-keverékek előállítása.

(3)       A 2009/28/EK irányelv 17. cikke fenntarthatósági kritériumokat állapít meg a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók vonatkozásában, amelyek betartása a megújuló forrásokból előállított energia arányára vonatkozó célkitűzés teljesítésének részeként való elszámolás, valamint az állami támogatási programokban való részvételi jogosultság feltétele. A kritériumok többek között meghatározzák a bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók használatával elérhető, a fosszilis üzemanyagok használatához viszonyított üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarítás minimális mértékét. A 98/70/EK irányelv 7b. cikke ugyanilyen fenntarthatósági kritériumokat állapít meg a bioüzemanyagok tekintetében.

(4)       Ha egy korábban élelmiszer-, takarmány- és rostnövény előállítására szolgáló legelőt vagy mezőgazdasági területet bioüzemanyag-termelésre állítanak át, a nem üzemanyag iránti kereslet ugyanúgy fennmarad, és azt vagy a termelés intenzitásának növelésével, vagy pedig más földterületek mezőgazdasági művelés alá vonásával kell kielégíteni. Az utóbbi esetben beszélünk a földhasználat közvetett megváltozásáról, és amikor nagy mennyiségű szénkészlettel rendelkező földterületről van szó, a változás jelentős mértékű ÜHG-kibocsátást vonhat maga után. A 98/70/EK és a 2009/28/EK irányelvet ezért indokolt olyan rendelkezésekkel kiegészíteni, amelyek a földhasználat közvetett megváltozásának kérdését szabályozzák, mivel a bioüzemanyagokat ma elsősorban meglévő mezőgazdasági földterületeken termesztett növényekből állítják elő.

(5)       A bioüzemanyag iránti várható kereslet tagállami előrejelzései, valamint a különböző bioüzemanyag-alapanyagokhoz a földhasználat közvetett megváltozása kapcsán köthető kibocsátások becslései alapján valószínűsíthető, hogy az üvegházhatást okozó gázoknak a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátása jelentős mértékű, és részben vagy akár teljesen közömbösítheti az egyes bioüzemanyagok használata révén elérhető ÜHG-kibocsátásmegtakarítást. Mindez annak tudható be, hogy 2020-ra a bioüzemanyagot várhatóan teljes egészében olyan földterületen termesztett növényekből állítják majd elő, amely az élelmiszer- és takarmánypiacokat szolgálhatná ki. Az ilyen jellegű kibocsátás csökkentése vonatkozásában indokolt különbséget tenni a növények különböző csoportjai, így az olajnövények, a gabonafélék, a cukornövények és a keményítőtartalmú növények között.

(6)       A közlekedési ágazat ÜHG-kibocsátásának csökkentéséhez várhatóan folyékony megújuló energiaforrásokra lesz szükség. Az újszerű, például hulladékokból vagy algákból előállított bioüzemanyagok használatával az üvegházhatást okozó gázok nagy mennyiségének kibocsátása takarítható meg, mivel esetükben alacsony a földhasználat közvetett megváltozásának kockázata, és közvetlenül nem versengenek élelmiszer- és takarmánypiaci termőterületért. Helyénvaló ennek megfelelően ezen újszerű bioüzemanyagok termelésének fokozását ösztönözni, ugyanis jelenleg a piacon nem állnak rendelkezésre nagy mennyiségben, részben azért, mert a már megszilárdult élelmiszernövény-alapú bioüzemanyag-technológiákkal kell versenybe szállniuk az állami támogatásokért. További ösztönzést kell adni az újszerű bioüzemanyagok súlyozásának növelésével is, hogy a hagyományos bioüzemanyagokhoz képest nagyobb arányban vegyenek részt a 2009/28/EK irányelv közlekedéssel kapcsolatban meghatározott 10 %-os célértékének teljesítésében. Ennek kapcsán arra kell törekedni, hogy a megújuló energiaforrásokat szabályozó 2020 utáni politikai keretben csak azok az újszerű bioüzemanyagok részesüljenek támogatásban, amelyek esetében nem jár számottevő hatással a földhasználat közvetett megváltozása, és az üvegházhatást okozó gázok nagy mennyiségének kibocsátása takarítható meg.

(7)       A bioalapú ipari ágazatok hosszú távú versenyképességének biztosítása érdekében és összhangban az „Innováció a fenntartható növekedésért: az európai biogazdaság” című 2012. évi közleménnyel[11] és az erőforrás-hatékony Európa megvalósításának ütemtervével[12], Európa-szerte támogatást adva az integrált és változatos termékszerkezettel rendelkező biofinomítóknak, a 2009/28/EK irányelvben előrevetített ösztönzőket célszerű oly módon megállapítani, hogy előnyhöz juttassák a bioüzemanyag célú felhasználáson kívül egyéb jelentős gazdasági értékkel nem rendelkező biomassza-alapanyagokat.

(8)       Az új létesítményekben előállított bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarítására vonatkozó minimális küszöbértékeket az általános ÜHG-mérleg javítása érdekében indokolt 2014. július 1-jei hatállyal megemelni, illetve visszaszorítani az alacsony ÜHG-teljesítményű létesítményekkel kapcsolatos további beruházásokat. A küszöbérték megemelése a 19. cikk (6) bekezdése második albekezdésének megfelelően biztosítékot jelent a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók előállítási kapacitásaiba történő beruházásokhoz.

(9)       Az újszerű bioüzemanyag-fajtákra való váltás előkészítéseként és a földhasználat közvetett megváltozásából eredő általános hatások 2020-ig történő minimalizálásához helyénvaló korlátozni a 2009/28/EK irányelv VIII. mellékletének A. részében, illetve a 98/70/EK irányelv V. mellékletének A. részében meghatározott élelmiszernövényekből nyert bioüzemanyagoknak és folyékony bio-energiahordozóknak a 2009/28/EK irányelvben foglalt célértékek teljesítéséhez beszámítható mennyiségét. Az említett bioüzemanyagok használatának általános korlátozása nélkül a gabonafélékből és egyéb, keményítőben gazdag növényekből, cukornövényekből és olajnövényekből előállított bioüzemanyagoknak és folyékony bio-energiahordozóknak a 2009/28/EK irányelvben meghatározott célértékek teljesítése szempontjából elszámolható részarányát indokolt a fogyasztás 2011. évi részarányára korlátozni.

(10)     A 3. cikk (4) bekezdésének új d) pontjában meghatározott 5%-os korlát nincs hatással arra, hogy az egyes tagállamok milyen általuk választott úton érik el, hogy teljesüljön a hagyományos bioüzemanyagoknak az általános 10%-os célértéken belüli arányára vonatkozó előírás. Ennek köszönhetően a 2013 vége előtt már üzemelő létesítményekben előállított bioüzemanyagok piaca továbbra is teljesen nyitott marad. Ez az irányelv-módosítás tehát nincs hatással az ilyen létesítmények üzemeltetőinek jogos elvárásaira.

(11)     A földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátás becsült mennyiségéről a bioüzemanyagokból származó ÜHG-kibocsátás kapcsán a 98/70/EK és a 2009/28/EK irányelv szerint végzett jelentéstétel alkalmával indokolt beszámolni. A további földterületek bevonását nem igénylő alapanyagokból (például hulladékokból) készült bioüzemanyagokhoz nullás kibocsátási tényezőt kell rendelni.

(12)     A Bizottságnak a technikai és tudományos haladás fényében célszerű felülvizsgálnia azt a módszertant, amely alapján a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátás tekintetében meghatározza a 2009/28/EK irányelv VIII. mellékletében, illetve a 98/70/EK irányelv V. mellékletében foglalt tényezők becsült értékét. E célból, és ha azt a tudomány legfrissebb állása szerinti bizonyítékok indokolják, helyénvaló, hogy a Bizottság mérlegelje a földhasználat közvetett megváltozása következtében keletkező kibocsátás növénycsoportok szerint meghatározott értékének felülvizsgálatát, illetve újabb kategóriákon belül további tényezőket és értékeket határozzon meg, ha új bioüzemanyag-alapanyagok jelennének meg a piacon.

(13)     A 2009/28/EK irányelv 19. cikkének (8) bekezdése és a 98/70/EK irányelv 7d. cikkének (8) bekezdése – a földhasználat közvetett megváltozásának hatását enyhítendő – ideiglenes intézkedésként ösztönzi a bioüzemanyagok alapanyagainak súlyosan degradálódott vagy erősen szennyezett földterületeken való termesztését. Ezek a rendelkezések jelenlegi formájukban már nem felelnek meg az irányelv céljainak, így azokat ezen irányelv szemléletéhez illeszkedve úgy szükséges megállapítani, hogy a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátás minimalizálása érdekében végrehajtott lépések koherensek maradjanak.

(14)     Indokolt egymáshoz igazítani az alapértelmezett értékek alkalmazásának szabályait, mert ezzel biztosítható a gyártás földrajzi helyétől független, egyenlő bánásmód a gyártók számára. Míg a harmadik országok használhatnak alapértelmezett értékeket, addig az uniós gyártóknak a tényleges értékeket kellett alapul venniük, ha azok meghaladják az alapértelmezett értékeket vagy ha az érintett tagállam elmulasztott jelentést benyújtani, ami megnövelte adminisztratív terheiket. A jelenlegi szabályozás ezért egyszerűsítésre szorul annak érdekében, hogy az alapértelmezett értékek használata ne kizárólag a 2009/28/EK irányelv 19. cikkének (2) bekezdésében, illetve a 98/70/EK irányelv 7d. cikkének (2) bekezdésében említett listákon szereplő uniós földterületekre korlátozódjon.

(15)     Ezen irányelv céljait, nevezetesen a közúton közlekedő gépjárművekben és a nem közúton közlekedő, mozgó munkagépekben felhasznált üzemanyagok egységes piacának fenntartását és az üzemanyagok felhasználásával összefüggésben a környezet minimális szintű védelmét a tagállamok nem tudják megfelelően megvalósítani, és ezért e célok uniós szinten jobban megvalósíthatók, ezért az EU az Európai Unió működéséről szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az említett célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

(16)     Az Európai Unió működéséről szóló szerződés hatálybalépésével a 2009/28/EK és a 98/70/EK irányelv alapján a Bizottságra ruházott hatásköröket a Szerződés 290. cikkében foglaltakhoz kell igazítani.

(17)     Ezen irányelv egységes végrehajtási feltételeinek biztosítása érdekében végrehajtási hatáskört kell a Bizottságra ruházni. Az említett hatáskört a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.

(18)     Annak érdekében, hogy a 98/70/EK irányelvben foglaltak a tudományos és technikai haladással mindenkor lépést tartsanak, a Bizottságot célszerű felhatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke szerint jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: a kibocsátott üvegházhatású gázok mennyiségének nyomon követését és csökkentését célzó mechanizmus, a bioüzemanyagokkal kapcsolatos fenntarthatósági kritériumok teljesülésének értékeléséhez szükséges módszertani elvek és értékek, a legelőterületek különösen fajgazdag területté való minősítésének kritériumai és földrajzi behatárolása, a teljes életciklusra vetített ÜHG-kibocsátás kiszámításának és jelentésének módszertana, a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátás számításának módszertana, az üzemanyagok megengedett fémadalék-tartalmának szintje, valamint az üzemanyagokra vonatkozó előírásokkal kapcsolatos engedélyezett elemző módszerek és a bioetanol tartalmú benzin esetében engedélyezett gőznyomáseltérés.

(19)     Annak érdekében, hogy a 2009/28/EK irányelvben foglaltak a tudományos és technikai haladással mindenkor lépést tartsanak, a Bizottságot célszerű felhatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke szerint jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: a 3. cikk (4) bekezdésében meghatározott célérték teljesítése szempontjából többször beszámítható bioüzemanyag-alapanyagok listája, a közlekedési célú üzemanyagok energiatartalma, a legelőterületek különösen fajgazdag területté való minősítésének kritériumai és földrajzi behatárolása, a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátás számításának módszertana, és a bioüzemanyagokkal kapcsolatos fenntarthatósági kritériumok teljesülésének értékeléséhez szükséges módszertani elvek és értékek.

(20)     Helyénvaló, hogy a Bizottság a mindenkori legfrissebb tudományos bizonyítékok alapján felülvizsgálja, milyen mértékben bizonyulnak hatékonynak az ezzel az irányelvvel bevezetett intézkedések a földhasználat közvetett megváltozásából eredő ÜHG-kibocsátás korlátozásában, és a hatások minimalizálása érdekében további módszereket határozhat meg, adott esetben a fenntarthatósági rendszerbe 2021. január 1-jei hatállyal bevezetve a földhasználat közvetett megváltozásából eredő ÜHG-kibocsátási tényezők alkalmazását.

(21)     Különösen fontos, hogy a Bizottság az ezen irányelv kapcsán végzett előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésekor és kidolgozásakor gondoskodnia kell arról, hogy a releváns dokumentumok egyidejűleg, kellő időben és megfelelő módon eljussanak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz.

(22)     A tagállamoknak és a Bizottságnak a magyarázó dokumentumokról szóló, 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatával összhangban a tagállamok vállalták, hogy az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez indokolt esetben mellékelnek egy vagy több olyan dokumentumot, amely megmagyarázza az irányelv elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszközök megfelelő részei közötti kapcsolatot. Ezen irányelv tekintetében a jogalkotó úgy ítéli meg, hogy az ilyen dokumentumok átadása indokolt.

(23)     A 98/70/EK és a 2009/28/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTÁK EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk A 98/70/EK irányelv módosításai

A 98/70/EK irányelv a következőképpen módosul:

(1)          A 7a. cikk a következőképpen módosul:

a) a cikk a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A forgalmazók minden év március 31-ig jelentést tesznek a tagállam által kijelölt hatóság felé a bioüzemanyagok előállítási módjáról, a forgalmazott mennyiségről, a teljes életciklusra vonatkozó, energiaegységre számított üvegházhatású gázkibocsátásról, s ezen belül a földhasználat közvetett megváltozása által okozott szénkészletváltozásokból eredő kibocsátások becsült értékéről, az V. melléklet szerint. A tagállamok ezeket az adatokat eljuttatják a Bizottsághoz.”

b) Az (5) bekezdés első albekezdésének bevezető mondatai helyébe a következő szöveg lép:

„(5) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 10a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el különösen az alábbiakra vonatkozóan:”

(2)          A 7b. cikk a következőképpen módosul:

a) a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A bioüzemanyagok használatával elért, az (1) bekezdésben említett célok alkalmazásában figyelembe vett üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarításnak legalább 60 %-nak kell lennie a 2014. július 1-je után üzembe állt létesítményekben előállított bioüzemanyagok vonatkozásában. Egy létesítmény akkor „üzemel”, ha már fizikailag megkezdte a bioüzemanyagok előállítását.

A 2014. július 1-jén vagy azt megelőzően már üzemelő létesítmények esetében a bioüzemanyagok használatával elért, az (1) bekezdésben említett célok alkalmazásában figyelembe vett üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarításnak 2017. december 31-ig legalább 35 %-nak, 2018. január 1-től pedig legalább 50 %-nak kell lennie.

A bioüzemanyagok használatából eredő üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarítást a 7d. cikk (1) bekezdésében meghatározottak szerint kell kiszámítani.”

b) a (3) bekezdés második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 10a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azon kritériumok és földrajzi térségek tekintetében, amelyek figyelembevételével megállapítható, hogy mely gyepterületekre terjed ki az első albekezdés c) pontjának hatálya.”

(3)          A 7d. cikk a következőképpen módosul:

a) a (3)–(6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A tagállamok a 7d. cikk (2) bekezdésében említett jelentésekben, az Unión kívüli területek pedig azzal egyenértékű jelentésben tájékoztathatják a Bizottságot a mezőgazdasági nyersanyagok termesztéséből származó jellemző üvegházhatású gáz-kibocsátásról.

(4) A Bizottság – a 11. cikk (3) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban végrehajtási jogi aktust elfogadva – határozhat úgy, hogy a (3) bekezdésben említett jelentések pontos adatokat tartalmaznak a bioüzemanyagok alapanyagainak termesztéséből származó, az adott területen jellemző üvegházhatású gázkibocsátás mértékének meghatározására a 7b. cikk (2) bekezdésében említett célok vonatkozásában.

(5) A Bizottság legkésőbb 2012. december 31-ig, majd ezt követően kétévente jelentést készít a IV. melléklet B. és E. részének becsült jellemző és alapértelmezett értékeiről, különös figyelmet fordítva a közlekedésből és a feldolgozásból származó kibocsátásokra.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 10a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a IV. melléklet B. és E. részében ismertetett becsült jellemző és alapértelmezett értékek kiigazítására vonatkozóan.

(6) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 10a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az V. melléklet tudományos és műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében, többek között a földhasználat közvetett megváltozása vonatkozásában növénycsoportonként meghatározott kibocsátási értékek felülvizsgálata révén, adott esetben a kategóriák további bontásával és új értékek megállapításával, illetve ha új bioüzemanyag-alapanyagok jelennének meg a piacon, további értékek meghatározásával, a földhasználat közvetett megváltozása kapcsán nullás kibocsátással jellemzett bioüzemanyagok kategóriáinak felülvizsgálatával, valamint a nem élelmezési célú, cellulóztartalmú és lignocellulóz-tartalmú alapanyagokra vonatkozó tényezők megállapításával.”

b) a (7) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(7) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 10a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a IV. melléklet tudományos és műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében, többek között olyan értékek hozzáadásával, amelyek az ugyanezen vagy más nyersanyagok esetében alkalmazható újabb bioüzemanyag-előállítási módokra vonatkoznak, valamint a C. részben foglalt módszertan módosításával.”

c) a (8) bekezdést el kell hagyni.

(4)          A 8. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A tagállamok a benzin esetében az EN 228, a dízelüzemanyagok tekintetében pedig az EN 590 európai szabványok mindenkori hatályos verziójában meghatározott analitikai módszerek alapján ellenőrzik a 3. és 4. cikk követelményeinek betartását.”

b) a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A tagállamok minden év június 30-áig benyújtják az előző naptári évre vonatkozó nemzeti üzemanyag-minőségi adatokról szóló jelentést. A Bizottság a 11. cikk (3) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén egységes mintát dolgoz ki a nemzeti üzemanyag-minőségi adatok összesítésének benyújtására. Az első jelentést 2002. június 30-ig kell benyújtani. 2004. január 1-jétől a jelentés formájának meg kell felelnie a vonatkozó európai szabványban meghatározott formátumnak. A tagállamok jelentést készítenek továbbá a területükön forgalmazott benzin és dízelüzemanyagok teljes mennyiségéről, illetve a legfeljebb 10 mg/kg kéntartalmú ólmozatlan benzin és dízelüzemanyagok forgalmazott mennyiségéről. A tagállamok éves jelentést készítenek továbbá a területükön forgalmazott legfeljebb 10 mg/kg kéntartalmú benzin és dízelüzemanyagok földrajzilag megfelelően kiegyensúlyozott eloszlásban történő hozzáférhetőségéről.”

(5)          A 8a. cikk (3) bekezdése a következőképpen módosul:

„(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 10a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az üzemanyagok (2) bekezdésben meghatározott MMT-tartalmára vonatkozó határérték felülvizsgálatára. A felülvizsgálatot az (1) bekezdésben említett vizsgálati módszer alkalmazásával végzett értékelés eredményei alapján kell végrehajtani. Ha a kockázatértékelés indokolttá teszi, a határértéket nullára lehet csökkenteni. A határérték csak akkor növelhető, ha azt a kockázatértékelés eredménye indokolja.”

(6)          A 10. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 10a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I., a II. és a III. mellékletben említett engedélyezett analitikai módszereknek a tudományos és műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében.”

(7)          A szöveg a következő 10a. cikkel egészül ki:

„10a. cikk A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A 7a. cikk (5) bekezdése, a 7b. cikk (3) bekezdésének második albekezdése, a 7d. cikk (5), (6) és (7) bekezdése, a 8a. cikk (3) bekezdése és a 10. cikk (1) bekezdése szerinti felhatalmazás ezen irányelv hatálybalépésének napjától fogva határozatlan időre szól.

(3) A 7a. cikk (5) bekezdésében, a 7b. cikk (3) bekezdésének második albekezdésében, a 7d. cikk (5), (6) és (7) bekezdésében, a 8a. cikk (3) bekezdésében és a 10. cikk (1) bekezdésében említett felhatalmazást az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5) A 7a. cikk (5) bekezdése, a 7b. cikk (3) bekezdésének második albekezdése, a 7d. cikk (5), (6) és (7) bekezdése, a 8a. cikk (3) bekezdése és a 10. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az értesítést követő 2 hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, vagy ha az Európai Parlament és a Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Ezen időtartam az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére 2 hónappal meghosszabbodik.”

(8)          A 11. cikk (4) bekezdését el kell hagyni.

(9)          A mellékletek ezen irányelv I. mellékletének megfelelően módosulnak.

2. cikk A 2009/28/EK irányelv módosításai

A 2009/28/EK irányelv a következőképpen módosul:

(1)          A 2. cikk új ponttal egészül ki:

„p) „hulladék”: a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. november 19-i 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[13] 3. cikkének 1. pontjában meghatározottak szerinti anyag. Nem tartoznak ebbe a kategóriába az említett meghatározásnak való megfelelés érdekében szándékosan módosított vagy szennyezett anyagok.”

(2)          A 3. cikk a következőképpen módosul:

a) a cím helyébe a következő szöveg lép:

„A megújuló energiaforrásokból előállított energia felhasználására vonatkozó kötelező nemzeti célértékek és intézkedések.”

b) az (1) bekezdés a következő második albekezdéssel egészül ki:

„Az első albekezdésben említett célértéknek való megfelelés keretében a gabonafélékből és egyéb, keményítőben gazdag növényekből, cukornövényekből és olajnövényekből előállított bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók maximális összesített részaránya nem haladhatja meg a 3. cikk (4) bekezdésének d) pontjában meghatározott maximális részaránynak megfelelő energiamennyiséget.”

c) a (4) bekezdés a következőképpen módosul:

i. a b) pont a következő mondattal egészül ki:

„Ez a pont nem érinti a 17. cikk (1) bekezdése a) pontjának és a 3. cikk (4) bekezdése d) pontjának alkalmazását.”

ii. a bekezdés a következő d) ponttal egészül ki:

„d) a számláló kiszámításánál a gabonafélékből és egyéb, keményítőben gazdag növényekből, cukornövényekből és olajnövényekből előállított bioüzemanyagok adta energia részaránya nem haladhatja meg a közlekedési célra felhasznált végső energiafogyasztás 2011 végén megbecsült 2020. évi mértékének 5%-át.

iii. a bekezdés szövege a következő új, e) ponttal egészül ki:

A részarányok a következőképpen számítandók:

i. a IX. melléklet A. részében felsorolt alapanyagokból előállított bioüzemanyagok tekintetében az energiatartalom négyszerese;

ii. a IX. melléklet B. részében felsorolt alapanyagokból előállított bioüzemanyagok tekintetében az energiatartalom kétszerese;

iii. a nem biológiai eredetű, folyékony és gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagok tekintetében az energiatartalom négyszerese.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az i.–iii. alpontokba való besorolhatóság céljából a nyersanyagok szándékos módosítására ne kerüljön sor.

A IX. mellékletben meghatározott alapanyagok listája a tudományos és technikai haladás fényében kiigazítható, hogy biztosított legyen az ebben az irányelvben rögzített elszámolási szabályok megfelelő alkalmazása. A Bizottság a 25b. cikkel összhangban hatáskört kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására a IX. mellékletben meghatározott alapanyagok listája vonatkozásában.”

(3)          Az 5. cikk (5) bekezdése utolsó mondatának helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 25b. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a közlekedési célú üzemanyagok III. mellékletben meghatározott energiatartalmának a tudományos és technikai haladáshoz való hozzáigazítása érdekében.”

(4)          A 6. cikk (1) bekezdésének utolsó mondatát el kell hagyni.

(5)          A 17. cikk a következőképpen módosul:

a) a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A bioüzemanyagok használatával elért, az (1) bekezdésben említett célok alkalmazásában figyelembe vett üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarításnak legalább 60 %-nak kell lennie a 2014. július 1-je után üzembe állított létesítményekben előállított bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók vonatkozásában. Egy létesítmény akkor „üzemel”, ha már fizikailag megkezdte a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók előállítását.

A 2014. július 1-jén vagy azt megelőzően már üzemelő létesítmények esetében a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók használatával elért, az (1) bekezdésben említett célok alkalmazásában figyelembe vett üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarításnak 2017. december 31-ig legalább 35 %-nak, 2018. január 1-től pedig legalább 50 %-nak kell lennie.

A bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók használatából eredő üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarítást a 19. cikk (1) bekezdésében meghatározottak szerint kell kiszámítani.”

b) a (3) bekezdés második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 25b. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azon kritériumok és földrajzi térségek meghatározására, amelyek figyelembevételével megállapítható, hogy mely gyepterületekre terjedjen ki az első albekezdés c) pontjának hatálya.”

(6)          A 18. cikk (4) bekezdése második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság határozhat úgy, hogy a biomasszatermékek termelésével kapcsolatban szabványokat megállapító önkéntes nemzeti vagy nemzetközi rendszerek pontos adatokkal szolgálnak a 17. cikk (2) bekezdésének céljaira, vagy hogy ezek használatával bizonyítható, hogy a bioüzemanyagok vagy folyékony bio-energiahordozók szállítmányai megfelelnek a 17. cikk (3)–(5) bekezdésében meghatározott fenntarthatósági kritériumoknak. A Bizottság határozhat úgy, hogy az említett rendszerek pontos adatokkal szolgálnak a kritikus helyzetben alapvető ökoszisztéma-szolgáltatásokat (mint például a vízgyűjtővédelem és az eróziógátlás) biztosító területek megőrzése, a talaj, a víz és a levegő védelme, a degradálódott földterületek helyreállítása, valamint a vízhiánnyal küzdő területeken a túlzott vízfogyasztás elkerülése érdekében foganatosított intézkedésekkel kapcsolatos tájékoztatás céljára, és a 17. cikk (7) bekezdésének második albekezdésében említett kérdések kapcsán. A Bizottság a 17. cikk (3) bekezdése b) pontjának ii. alpontja alkalmazásában elismerheti a nemzetközi megállapodások által elismert vagy kormányközi szervezetek illetve a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) jegyzékeiben szereplő ritka vagy veszélyeztetett ökoszisztémák vagy fajok védelmére kijelölt területeket.”

(7)          A 19. cikk a következőképpen módosul:

a) a (3) és a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A tagállamok a 19. cikk (2) bekezdésében említett jelentésekben, az Unión kívüli területek pedig azzal egyenértékű jelentésben tájékoztathatják a Bizottságot a mezőgazdasági nyersanyagok termesztéséből származó jellemző üvegházhatású gáz-kibocsátásról.

(4). A Bizottság – a 25. cikk (3) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban végrehajtási jogi aktust elfogadva – határozhat úgy, hogy a (3) bekezdésben említett jelentések pontos adatokat tartalmaznak a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók alapanyagainak termesztéséből származó, az adott területen jellemző üvegházhatású gázkibocsátás mértékének meghatározására a 17. cikk (2) bekezdésében említett célok vonatkozásában.”

b) az (5) bekezdés utolsó mondatának helyébe a következő szöveg lép:

„Ebből a célból a Bizottság felhatalmazást kap a 25b. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.”

c) a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 25b. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a VIII. melléklet tudományos és műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében, többek között a földhasználat közvetett megváltozása vonatkozásában növénycsoportonként meghatározott kibocsátási értékek felülvizsgálatáról, adott esetben a kategóriák további (például alapanyagfajta szerinti) bontásáról és új értékek megállapításáról, illetve ha új bioüzemanyag-alapanyagok jelennének meg a piacon, további értékek meghatározásáról, valamint a nem élelmezési célú, cellulóztartalmú és lignocellulóz-tartalmú alapanyagokra vonatkozó tényezők megállapításáról.”

d) a (7) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(7) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 25b. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az V. melléklet tudományos és műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében, többek között olyan értékek hozzáadásával, amelyek az ugyanezen vagy más nyersanyagok esetében alkalmazható újabb bioüzemanyag-előállítási módokra vonatkoznak, valamint a C. részben foglalt módszertan módosításával.”

e) a (8) bekezdést el kell hagyni.

(8)          A 21. cikket el kell hagyni.

(9)          A 22. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A bioüzemanyagok használatának betudható várható nettó üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarítás becsléséhez az (1) bekezdésben említett jelentések céljára a tagállam használhatja az V. melléklet A. és B. részében megadott jellemző értékeket, amelyekhez hozzá kell adnia a földhasználat közvetett megváltozása által okozott szénkészletváltozásokból eredő kibocsátásoknak a VIII. mellékletben meghatározott, becsült értékét.”

(10)        A 25. cikk (4) bekezdését el kell hagyni.

(11)        A szöveg a következő 25b. cikkel egészül ki:

„25b. cikk A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A 3. cikk (4) bekezdésének d) pontja, az 5. cikk (5) bekezdése, a 17. cikk (3) bekezdése c) pontjának harmadik albekezdése, a 19. cikk (5), (6), valamint (7) bekezdése szerinti felhatalmazás [ezen irányelv hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdve határozatlan időre szól.

(3) A 3. cikk (4) bekezdésének d) pontjában, az 5. cikk (5) bekezdésében, a 17. cikk (3) bekezdése c) pontjának harmadik albekezdésében, a 19. cikk (5), (6), valamint (7) bekezdésében említett felhatalmazást az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5) A 3. cikk (4) bekezdésének d) pontja, az 5. cikk (5) bekezdése, a 17. cikk (3) bekezdése c) pontjának harmadik albekezdése, a 19. cikk (5), (6), valamint (7) bekezdése alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az értesítést követő 2 hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, vagy az Európai Parlament és a Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Ezen időtartam az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére 2 hónappal meghosszabbodik.”

(12)        A mellékletek ezen irányelv II. mellékletének megfelelően módosulnak.

3. cikk Felülvizsgálat

A Bizottság a legfrissebb irányadó tudományos bizonyítékok alapján felülvizsgálja, hogy az ezzel az irányelvvel bevezetett intézkedések mennyire hatékonyan korlátozzák a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók előállításával összefüggésben a földhasználat közvetett megváltozásából eredő ÜHG-kibocsátást, és erről legkésőbb 2017. december 31-ig jelentésben számol be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentést adott esetben jogalkotási javaslat is kíséri, amely a legfrissebb irányadó tudományos bizonyítékok alapján 2021. január 1-jétől beilleszti a megfelelő fenntarthatósági kritériumok közé a földhasználat közvetett megváltozásából eredő ÜHG-kibocsátás becslésen alapuló tényezők alkalmazását, illetve felülvizsgálat készül a földterület használatát nem igénylő alapanyagokból és nem élelmiszernövényekből előállított bioüzemanyagok számára biztosított, a 2009/28/EK irányelv 3. cikke (4) bekezdésének d) pontja szerinti ösztönzők hatékonyságáról.

4. cikk Átültetés a nemzeti jogba

(1)          A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb [az elfogadás dátumától számított tizenkét hónapon belül] megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul eljuttatják a Bizottsághoz.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)          A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

5. cikk Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

6. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

Az Európai Parlament részéről                     a Tanács részéről

az elnök                                                          az elnök

I. MELLÉKLET

A 98/70/EK irányelv mellékletei a következőképpen módosulnak:

1. A IV. melléklet C. része a következőképpen módosul:

a) a 7. pont helyébe a következő szöveg lép:

„(7) A földhasználat megváltozása által okozott szénkészletváltozásokból eredő éves kibocsátások (el) kiszámításához az összes kibocsátást egyenlően el kell osztani 20 évre. Az ilyen kibocsátások számítása során a következő szabályt kell alkalmazni:

el = (CSR – CSA) × 3,664 × 1/20 × 1/P,

ahol:

el =       a földhasználat megváltozása által okozott szénkészletváltozásokból eredő éves kibocsátások (a bioüzemanyagból származó, megajoule-ban megadott energia egy egységére jutó CO2-egyenérték tömegeként, grammban kifejezve);

CSR = a referencia-földhasználathoz tartozó területegységenkénti szénkészlet (a területegységre jutó szén tonnában kifejezett tömege, a talajt és a vegetációt egyaránt figyelembe véve). A referencia-földhasználat a 2008 januárjában vagy – ha az későbbi – a nyersanyag előállítása előtt 20 évvel aktuális földhasználat;

CSA = a tényleges földhasználathoz tartozó területegységenkénti szénkészlet (a területegységre jutó szén tonnában kifejezett tömege, a talajt és a vegetációt egyaránt beleértve). Azokban az esetekben, amikor a szénkészlet egy évnél hosszabb idő alatt halmozódik fel, a CSA értékét a 20 év elteltével vagy – ha az korábbi – a haszonnövény kifejlett állapotának elérésekor becsült területegységenkénti szénkészlet adja; valamint

P =       a növény produktivitása (a bioüzemanyagokból egységnyi területen évente előállított energia).”

b) a 8. és a 9. pontot el kell hagyni.

2. Az irányelv a következő V. melléklettel egészül ki:

„V. melléklet

A. rész: A bioüzemanyagok előállítása kapcsán a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátás becsült mértéke

Alapanyagcsoport || A földhasználat megváltozásából eredő becsült kibocsátás (gCO2eq/MJ)

Gabonafélék és egyéb, keményítőben gazdag növények || 12

Cukornövények || 13

Olajnövények || 55

B. rész: A földhasználat közvetett megváltozása kapcsán kibocsátássemlegesnek tekinthető bioüzemanyagok

Az alábbiakban felsorolt alapanyag-kategóriákból előállított bioüzemanyagoknál úgy kell tekinteni, hogy nem merül fel kibocsátás a földhasználat közvetett megváltozásából eredően:

a)           az e melléklet A. részében nem szereplő alapanyagok;

b)           a földhasználat közvetlen megváltozását eredményező alapanyagok, például amelyek termesztésekor az IPCC szerinti következő földterület-kategóriák: erdőterület, füves terület, vizes élőhely, település és egyéb földterület egyikének helyébe a szántóföld és évelő növényekkel borított földterület[14] lép. Ebben az esetben a földhasználat megváltozása által okozott szénkészletváltozásokból eredő kibocsátás értékét (el) a IV. melléklet C. része 7. pontjának megfelelően kellett kiszámítani.”

II. MELLÉKLET

A 2009/28/EK irányelv mellékletei a következőképpen módosulnak:

1. Az V. melléklet C. része a következőképpen módosul:

a) a 7. pont helyébe a következő szöveg lép:

„(7) A földhasználat megváltozása által okozott szénkészletváltozásokból eredő éves kibocsátások (el) kiszámításához az összes kibocsátást egyenlően el kell osztani 20 évre. Az ilyen kibocsátások számítása során a következő szabályt kell alkalmazni:

el = (CSR – CSA) × 3,664 × 1/20 × 1/P,

ahol:

el =       a földhasználat megváltozása által okozott szénkészletváltozásokból eredő éves kibocsátások (a bioüzemanyagból származó, megajoule-ban megadott energia egy egységére jutó CO2-egyenérték tömegeként, grammban kifejezve);

CSR = a referencia-földhasználathoz tartozó területegységenkénti szénkészlet (a területegységre jutó szén tonnában kifejezett tömege, a talajt és a vegetációt egyaránt beleértve). A referencia-földhasználat a 2008 januárjában vagy – ha az későbbi – a nyersanyag előállítása előtt 20 évvel aktuális földhasználat;

CSA = a tényleges földhasználathoz tartozó területegységenkénti szénkészlet (a területegységre jutó szén tonnában kifejezett tömege, a talajt és a vegetációt egyaránt beleértve). Azokban az esetekben, amikor a szénkészlet egy évnél hosszabb idő alatt halmozódik fel, a CSA értékét a 20 év elteltével vagy – ha az korábbi – a haszonnövény kifejlett állapotának elérésekor becsült területegységenkénti szénkészlet adja; valamint

P =       a növény produktivitása (a bioüzemanyagokból vagy folyékony bio-energiahordozókból egységnyi területen évente előállított energia).”

b) a 8. és a 9. pontot el kell hagyni.

2. Az irányelv a következő VIII. melléklettel egészül ki:

„VIII. melléklet

A. rész: A bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók alapanyagainak előállítása kapcsán a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátás becsült mértéke

Alapanyagcsoport || A földhasználat megváltozásából eredő becsült kibocsátás (gCO2eq/MJ)

Gabonafélék és egyéb, keményítőben gazdag növények || 12

Cukornövények || 13

Olajnövények || 55

B. rész: A földhasználat közvetett megváltozása kapcsán kibocsátássemlegesnek tekinthető bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók

Az alábbiakban felsorolt alapanyag-kategóriákból előállított bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók kapcsán úgy kell tekinteni, hogy nem merül fel kibocsátás a földhasználat közvetett megváltozásából eredően:

a)      az e melléklet A. részében nem szereplő alapanyagok;

b)      a földhasználat közvetlen megváltozását eredményező alapanyagok, amelyek termesztésekor az IPCC szerinti következő földterület-kategóriák: erdőterület, füves terület, vizes élőhely, település és egyéb földterület egyikének helyébe szántóföld és évelő növényekkel borított földterület[15] lép. Ebben az esetben a földhasználat megváltozása által okozott szénkészletváltozásokból eredő kibocsátás értékét (el) az V. melléklet C. része 7. pontjának megfelelően kellett kiszámítani.”

3. Az irányelv a következő IX. melléklettel egészül ki:

„IX. melléklet

A. rész: A 3. cikk (4) bekezdésében meghatározott célérték teljesítése szempontjából négyszeres energiaértéken beszámítandó alapanyagok listája

a)           algák;

b)           vegyes kommunális hulladék biomasszahányada, amelynek nem képezi részét a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. november 19-i 2008/98/EK irányelv 11. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott újrahasznosítási célok hatálya alá tartozó, külön gyűjtött háztartási hulladék;

c)           ipari hulladék biomasszahányada;

d)           szalma;

e)           állati eredetű trágya és szennyvíziszap;

f)            pálmaolajprés effluense és pálmatermés üres héja;

g)           tallolaj-szurok;

h)           nyers glicerin;

i)            kipréselt cukornád;

j)            szőlőtörköly és borseprő;

k)           dióhéj;

l)            háncs és héj;

m)          kukoricacső;

n)           fakéreg, ágak, levelek, fűrészpor és faforgács.

B. rész: A 3. cikk (4) bekezdésében meghatározott célérték teljesítése szempontjából kétszeres energiaértéken beszámítandó alapanyagok listája

a)           használt sütőolaj;

b)           a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírások megállapításáról szóló 1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[16] szerint I. és II. kategóriába sorolt állati eredetű zsírok;

c)           nem élelmezési célú cellulóztartalmú anyagok;

d)           lignocellulóz-tartalmú anyagok a fűrészrönkök és furnérrönkök kivételével.

[1]               HL L 140., 2009.6.5.

[2]               HL L 350., 1998.12.28.

[3]               A 2009/30/EK irányelv 7d. cikkének (6) bekezdése és a 2009/28/EK irányelv 19. cikkének (6) bekezdése.

[4]               COM(2010) 811.

[5]               A földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátás mennyiségének meghatározása modellezés alapján történik, ami a tudományos módszerek fejlődése ellenére még mindig érzékeny a választott modellezési keretre és az alkalmazott feltevésekre, így eltérő eredményekre vezethet.

[6]               A C 160 (2010) dokumentum 3.1.1. pontjában meghatározottak szerint.

[7]               HL C […]., […], […]. o.

[8]               HL C […]., […], […]. o.

[9]               HL L 140., 2009.5.6., 16. o.

[10]             HL L 350., 1998.12.28., 58. o.

[11]             COM(2012) 60.

[12]             COM(2011) 571.

[13]             HL L 312., 2008.11.22., 3. o.

[14]             Az évelő növények olyan többnyári növényi kultúrák, amelyek szárát vagy törzsét általában nem takarítják be évente (pl. a rövid életciklusú sarjerdő és az olajpálma), a 2010/C 160/02 dokumentumban foglaltak szerint.

[15]             Az évelő növények olyan többnyári növényi kultúrák, amelyek szárát vagy törzsét általában nem takarítják be évente (pl. a rövid életciklusú sarjerdő és az olajpálma), a 2010/C 160/02 dokumentumban foglaltak szerint.

[16]             HL L 273., 2002.10.10., 1. o.