INDOKOLÁS

1.           A JAVASLAT HÁTTERE

Horvátország előreláthatóan 2013. július 1-jén csatlakozik az Európai Unióhoz. Bár a csatlakozási okmányt[1] még nem minden tagállam erősítette meg, a Bizottság a közelmúltban már aktualizálta Horvátország csatlakozására való tekintettel a többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatait[2]. A KAP reformjára vonatkozó javaslatokat szintén ki kell igazítani annak érdekében, hogy elfogadásuk esetén már teljes mértékben figyelembe vegyék Horvátországot mint új tagállamot.

2011. október 19-én a Bizottság elfogadta a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és nyomon követéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló COM(2011) 628 végleges/2 javaslatot. A javaslat (70) preambulumbekezdése értelmében az európai mezőgazdasági alapok kedvezményezettjeivel kapcsolatos információk közzétételére vonatkozó – az Európai Unió Bírósága által a C-92/09. és C-93/09. sz. egyesített ügyekben hozott ítéletben[3] foglaltakat figyelembe vevő – szabályokat elfogadásukat megelőzően a Bizottságnak mélyreható elemzésnek és értékelésnek kell alávetnie annak érdekében, hogy a legmegfelelőbb módon lehessen összhangba hozni a kedvezményezettek személyes adatainak védelmére vonatkozó jogot az átláthatóság szükségességével. Az említett elemzés és értékelés elkészültéig a mezőgazdasági ágazat átláthatóságára vonatkozó jelenlegi rendelkezéseket fenn kell tartani. Az elemzés és értékelés időközben elkészült, így a Bizottság immár kész előterjeszteni a témára vonatkozó új rendelkezéseket.

2.           AZ ÉRDEKELTEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓ EREDMÉNYEI, HATÁSVIZSGÁLAT

Horvátország kapcsán nem kellett kikérni az érdekeltek véleményét vagy hatásvizsgálatot végezni, mivel e kiigazítások a csatlakozási okmányból következnek.

2011 szeptemberében a Bizottság szervezésében konzultációra került sor, amelyen részt vettek a mezőgazdasági és kereskedelmi szakmai szervezetek képviselői, az élelmiszeripar képviselői, dolgozói képviseletek, civil szervezetek és uniós intézmények. A konzultáción többféle lehetőség is felmerült az európai uniós mezőgazdasági alapokból támogatásban részesülő természetes személyekre vonatkozó információk közzététele és a szóban forgó adatok nyilvánosságra hozatalakor érvényesítendő arányosság kapcsán. A konferencián nyilvánvalóvá vált, hogy az Unió pénzügyi érdekeinek fokozottabb védelméhez és az átláthatóság növeléséhez, továbbá ahhoz, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy a kedvezményezettek közjavakat biztosítanak mindannyiunk számára, szükség van a természetes személyek nevének közzétételére, mindezt úgy, hogy a közzététel ne lépjen túl azon, ami a jogos célok teljesítéséhez szükséges.

3.           A JAVASLAT JOGI ELEMEI

A kiigazítással a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és nyomon követéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló COM(2011) 628 végleges/2 bizottsági javaslat az alábbiakkal egészül ki:

1. A kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó azon rendelkezések, amelyek már Horvátország csatlakozási szerződésében is szerepelnek. A legfontosabb változások a javaslatnak a következőkre vonatkozó rendelkezésekkel való kiegészítésében rejlenek:

– az az időpont, amikortól a szankciókat Horvátországban alkalmazni kell;

– az állandó gyepterületek fenntartása.

2. Az európai mezőgazdasági alapok kedvezményezettjeivel kapcsolatos információk közzétételére vonatkozó új szabályok, amelyek figyelembe veszik a C-92/09. és C-93/09. sz. egyesített ügyekben a Bíróság által a korábbi szabályok kapcsán amiatt megfogalmazott kifogásokat, hogy e szabályok a természetes személyekre is vonatkoztak. Az új szabályok eltérnek az említett egyesített ügyekben a Bíróság által érvénytelennek nyilvánított szabályoktól, hiszen:

– felülvizsgált, alapos indokok támasztják alá őket, melyek lényege, hogy az Unió pénzügyi érdekeinek fokozottabb védelméhez szükség van az európai mezőgazdasági alapokból származó pénzeszközök felhasználásának nyilvános ellenőrzésére;

– az alapokból támogatásban részesített intézkedésekről részletesebb információk megadását írják elő;

– de-minimis küszöbérték kerül meghatározásra, és az annál kisebb összegű támogatások kedvezményezettjeinek adatai nem kerülnek nyilvánosságra.

4.           KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

Ennek a módosításnak nincsenek a többéves pénzügyi keretre vonatkozó aktualizált javaslatok indokolásában ismertetetteken túlmutató költségvetési vonzatai.

2011/0288 (COD)

A COM(2011) 628 végleges/2 bizottsági javaslat módosítása: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és nyomon követéséről

A COM(2011) 628 végleges/2 bizottsági javaslat a következőképpen módosul:

(1)          A (70) preambulumbekezdés helyébe a következő preambulumbekezdések lépnek:

„(70) Az Európai Unió Bírósága a C-92/09. és C-93/09. sz. egyesített ügyekben 2010. november 9-én hozott ítéletében* érvénytelennek nyilvánította az 1290/2005/EK rendelet 42. cikkének 8b. pontját és 44a. cikkét, továbbá az 1290/2005/EK tanácsi rendeletnek az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) származó pénzeszközök kedvezményezettjeire vonatkozó információk nyilvánosságra hozatalának tekintetében történő alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 2008. március 18-i 259/2008/EK bizottsági rendeletet**, mivel a szóban forgó rendelkezések az európai mezőgazdasági alapokból támogatásban részesülő összes kedvezményezettre vonatkozóan bizonyos információk közzétételét írják elő anélkül, hogy a támogatások között különbséget tennének olyan lényeges szempontok alapján, mint például a támogatások időtartama, gyakorisága vagy típusa, illetve nagysága.

(70a) Az ítélet nyomán a 259/2008/EU rendelet – a Bíróság által megfogalmazott kifogásokat figyelembe vevő új szabályok elfogadásáig is – a 410/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelettel*** módosításra került, hogy egyértelműen rögzítésre kerüljön, hogy a kedvezményezettekre vonatkozó információk nyilvánosságra hozatalának kötelezettsége természetes személyek esetében nem alkalmazandó.

(70b) 2011 szeptemberében a Bizottság szervezésében konzultációra került sor, amelyen részt vettek a mezőgazdasági és kereskedelmi szakmai szervezetek képviselői, az élelmiszeripar képviselői, dolgozói képviseletek, civil szervezetek és uniós intézmények. A konzultáción többféle lehetőség is felmerült az európai mezőgazdasági alapokból támogatásban részesülő természetes személyekre vonatkozó információk közzététele és a szóban forgó adatok nyilvánosságra hozatalakor érvényesítendő arányosság kapcsán. A konferencián részt vevő érdekeltek megvitatták, mennyiben van szükség a természetes személyek nevének közzétételére ahhoz, hogy sikerüljön az Unió pénzügyi érdekeit fokozottabban megvédeni, az átláthatóságot növelni és a figyelmet felhívni arra, hogy a kedvezményezettek közjavakat biztosítanak mindannyiunk számára, mindezt úgy, hogy a közzététel ne lépjen túl azon, ami a jogos célok teljesítéséhez szükséges.

(70c) Ítéletében a Bíróság nem vitatta azon célkitűzés jogosságát, hogy meg kell erősíteni az EMGA-ból és az EMVA-ból származó pénzeszközök nyilvános ellenőrzését. Ezt a célkitűzést a 2014. január 1-jétől alkalmazandó új pénzügyi irányítási és ellenőrzési kerettel összefüggésben kell megvizsgálni. Ezen kereteken belül ugyanis a tagállami közigazgatási szervek által végzett ellenőrzések nem lehetnek teljes körűek, és csaknem az összes rendszerre igaz, hogy a populáció csupán kis hányadánál kerül sor helyszíni ellenőrzésre. A minimális ellenőrzési arányoknak a jelenlegihez képesti növelése a jelenlegi helyzetben további pénzügyi és adminisztratív terhekkel járna a tagállami közigazgatási szervek számára, és nem is volna költséghatékony. Az új keret ráadásul arról is rendelkezik, hogy a tagállamok bizonyos feltételek mellett csökkenthetik a helyszíni ellenőrzések számát. Ilyen feltételek mellett a mezőgazdasági alapok kedvezményezettjeire vonatkozó információk közzététele fokozza a szóban forgó alapokból származó pénzeszközök nyilvános ellenőrzését, és hatékonyan egészíti ki az Unió pénzügyi érdekeinek megfelelő szintű védelmét szolgáló meglévő pénzügyi irányítási és ellenőrzési keretet. Fontos, hogy a tagállami hatóságok az uniós alapok végrehajtására vonatkozó adminisztratív folyamat egyszerűsítését és az adminisztrációs költségek csökkentését lehetővé tévő új szabályok alkalmazásakor támaszkodni tudjanak a nyilvánosság általi ellenőrzésre: ez elsősorban azáltal valósulhat meg, hogy a nyilvánosság általi ellenőrzés az egyéni kedvezményezetteket visszatartja a szabályok megszegésétől, és ily módon megelőző hatást és visszatartó erőt fejt ki a csalás és a közpénzekkel való visszaélés tekintetében.

(70d) Az EMGA-ból és az EMVA-ból származó pénzeszközök felhasználása csak akkor tehető nyilvánosan ellenőrizhetővé a kedvezményezettek nyilvánosságra hozatala révén, ha rögzítésre kerül, hogy az információk bizonyos körét kötelező a nyilvánosság tudomására hozni. Ide tartozik a kedvezményezett neve, a számára odaítélt összeg, az, hogy az összeg melyik alapból származik, valamint az érintett intézkedés célja és jellege. Az információkat úgy kell közzétenni, hogy az a lehető legkisebb mértékben érintse a kedvezményezetteknek általában a magánélet tiszteletben tartásához és különösen a személyes adatok védelméhez fűződő – az Európai Unió alapjogi chartájának 7. és 8. cikkében elismert – jogát.

(70e) Azáltal, hogy a mezőgazdasági termelőt támogatásra jogosító intézkedésre, valamint a támogatás jellegére és céljára vonatkozó információk részletei nyilvánossá válnak, a közvélemény konkrét információkhoz jut a támogatásban részesített tevékenységről és a támogatás céljáról. Mindez tovább erősíti a pénzügyi érdekek védelmét szolgáló nyilvános ellenőrzés megelőző hatását és visszatartó erejét.

(70f)  Annak érdekében, hogy megfelelő egyensúlyt lehessen biztosítani egyrészről az EMGA-ból és az EMVA-ból származó pénzeszközök felhasználásának a kedvezményezettek nyilvánosságra hozatala révén való nyilvános ellenőrzésének célja, másrészről a kedvezményezetteknek általában a magánélet tiszteletben tartásához és különösen a személyes adatok védelméhez fűződő jogának tiszteletben tartása között, figyelembe kell venni a támogatás jelentőségét. Széles körű elemzések és az érdekeltekkel folytatott konzultáció alapján célszerűnek látszik, hogy a közzététel hatékonyságának fokozása, valamint a kedvezményezettek jogaiba való minél csekélyebb beavatkozás érdekében küszöbérték kerüljön meghatározásra, és az annál kisebb összegű támogatások kedvezményezettjeinek adatai ne kerüljenek nyilvánosságra.

(70g) A küszöbértéknek tükröznie kell a KAP keretében létrehozott támogatási programokból származó összegek szintjét, és azt ezek alapján kell meghatározni. Mivel az egyes tagállamok mezőgazdaságának szerkezete nagyon különböző, és jelentős mértékben eltérhet a gazdaságoknak az Unióban tapasztalt átlagos szerkezetétől, a tagállamok számára célszerű lehetővé tenni, hogy egyedi helyzetüket tükröző alsó küszöbértéket alkalmazzanak. A(z) xxx/xxx rendelet [a közvetlen kifizetésekre vonatkozó rendelet] a mezőgazdasági kistermelőkre szabott egyszerűsített támogatási rendszert hoz létre. A szóban forgó rendelet 49. cikke rögzíti a támogatás kiszámításának kritériumait. Az egységesség érdekében ugyanezeket a kritériumokat célszerű alkalmazni a kedvezményezettek nevének közzétételére vonatkozó tagállamonkénti konkrét küszöbértékek meghatározásához is. Az ezen küszöbértéket el nem érő támogatások esetében a név kivételével minden más lényeges információt közzé kell tenni, amely alapján az adófizetők pontos képet kaphatnak a KAP-ról.

(70h) A szóban forgó információk közzététele emellett átláthatóbbá teszi az uniós finanszírozásoknak a KAP keretében való felhasználását, és ezáltal hozzájárul a mezőgazdasági politika láthatóságához és jobb megértéséhez. Ezáltal közvetlenebbé válik a polgárok részvétele a döntéshozatali eljárásban, valamint megnő a közigazgatás legitimitása, hatékonysága és nyilvános elszámoltathatósága. Emellett helyi szinten lehetővé válik, hogy a polgárok konkrét példákat lássanak a mezőgazdaság által biztosított „közjavakra”, valamint alátámasztja a mezőgazdasági ágazatban nyújtott állami támogatások létjogosultságát. Az intézkedés továbbá fokozza a mezőgazdasági termelők személyes felelősségérzetét a kapott közpénzek felhasználása tekintetében.

(70i)  Tekintettel az EMGA-ból és az EMVA-ból származó pénzeszközök felhasználásának nyilvános ellenőrzésére vonatkozó célkitűzés kiemelkedő fontosságára, az arányosság elve és a személyes adatok védelmére vonatkozó kötelezettség alapján indokolt előírni a vonatkozó információk általános közzétételét, mivel az nem lépi túl a demokratikus társadalomban szokásos és a szabálytalanságok megakadályozásához szükséges mértéket.

(70j)  Az adatvédelmi követelményeknek való megfelelés céljából az Alapok kedvezményezettjeit előzetesen értesíteni kell adataik közzétételéről, és arról, hogy az adatokat az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából uniós és tagállami pénzügyi ellenőrző és vizsgálati szervek kezelhetik. Ezen túlmenően a kedvezményezetteket tájékoztatni kell a 95/46/EK irányelv alapján őket megillető jogokról, valamint az ezen jogok gyakorlására alkalmazandó eljárásokról.

(70k) Következésképpen, mélyreható elemzés alapján és a kedvezményezetteket személyes adataik védelme kapcsán megillető jogok tiszteletben tartásával új szabályokat kell rögzíteni a mezőgazdasági alapok összes kedvezményezettjeire vonatkozó információk közzétételére vonatkozóan.

*              A C-92/09. és C-93/09. sz. Volker und Markus Schecke GbR és Hartmut Eifert kontra Land Hessen egyesített ügyekben hozott ítélet (EBHT 2010., I-0000. o.).

**           HL L 76., 2008.3.19., 28. o.

***         HL L 108., 2011.4.28., 24. o.”

(2)          A 93. cikk ötödik bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Horvátország biztosítja, hogy a 2013. július 1-jén állandó gyepterületként hasznosított földterületek – meghatározott korlátok között – továbbra is állandó gyepterületek maradjanak.”

(3)          A 98. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„98. cikk Szankció alkalmazása Bulgária, Horvátország és Románia esetében

Bulgária és Románia esetében az állatjólét területére vonatkozó, a II. mellékletben említett, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeket illetően a 91. cikkben említett szankciókat legkésőbb 2016. január 1-jétől kell alkalmazni.

Horvátország esetében az állatjólét területére vonatkozó, a II. mellékletben említett, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeket (SMR) illetően a 91. cikkben említett szankciókat az alábbi ütemezés szerint kell alkalmazni:

a) 2014. január 1-jétől: SMR 1–SMR 3;

b) 2016. január 1-jétől: SMR 4–SMR 10;

c) 2018. január 1-jétől: SMR 11–SMR 13.”

(4)          A VII. cím a következő IV. fejezettel egészül ki:

„IV. fejezet Átláthatóság

110a. cikk A kedvezményezettek közzététele

(1)     A tagállamok biztosítják, hogy az EMGA-ból és az EMVA-ból származó támogatások kedvezményezettjeinek adatai évente utólag közzétételre kerüljenek. A közzétételnek tartalmaznia kell:

a)       az e rendelet 110b. cikke első bekezdésének sérelme nélkül a kedvezményezett nevét, az alábbiak szerint:

i.        a családi nevet és az utónevet, amennyiben a kedvezményezett természetes személy;

ii.       a bejegyzés szerinti teljes hivatalos nevet, amennyiben a kedvezményezett jogi személy, és az érintett tagállam jogi szabályozása szerint önálló jogi személyiséggel rendelkezik;

iii.      a társulás bejegyzés szerinti, illetve egyéb, hivatalosan elismert teljes nevét, amennyiben a kedvezményezett önálló jogi személyiséggel nem rendelkező társulás;

b)      a kedvezményezett lakóhelye vagy bejegyzési helye szerinti település, és – adott esetben – a postai irányítószám, illetve annak a települést azonosító része;

c)       az adott pénzügyi évben az egyes kedvezményezettek által kapott összegek, az EMGA-ból és az EMVA-ból finanszírozott intézkedések mindegyike tekintetében;

d)      az EMGA-ból és az EMVA-ból finanszírozott, a c) pont szerinti kifizetés alapjául szolgáló intézkedések jellege és leírása.

Az első albekezdésben említett információkat tagállamonként egyetlen weboldalon kell közzétenni. Az információknak az eredeti közzététel időpontjától számítva két évig kell elérhetőknek lenniük.

(2)     Az EMVA-ból finanszírozott – az (1) bekezdés első albekezdésének c) pontjában említett – intézkedésekhez kapcsolódó kifizetések esetében a közpénzből származó teljes finanszírozási összeget – vagyis mind az uniós, mind a tagállami hozzájárulást – közzé kell tenni.

110b. cikk Küszöbérték

Abban az esetben, ha a kedvezményezett által egy adott évben kapott támogatás összege nem haladja meg a tagállam által a közvetlen kifizetésekre vonatkozó xxx/EU rendelet 49. cikkével összhangban meghatározott összeget, a tagállam – e rendelet 110a. cikke (1) bekezdése első albekezdésének a) pontja értelmében – nem teszi közzé a kedvezményezett nevét.

A tagállam által a közvetlen kifizetésekre vonatkozó xxx/EU rendelet 49. cikkével összhangban meghatározott, és a Bizottsághoz ugyanazon rendelettel összhangban bejelentett összegeket a Bizottság a 110d. cikk értelmében elfogadott szabályokkal összhangban közzéteszi.

E cikk első bekezdésének alkalmazása esetén a tagállamok közzéteszik a 110a. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b), c) és d) pontjában említett információkat, a kedvezményezettet pedig kóddal azonosítják. A kód formátumáról a tagállamok döntenek.

110c. cikk A kedvezményezettek tájékoztatása

A tagállamok tájékoztatják a kedvezményezetteket arról, hogy a 110a. cikkel összhangban adataik nyilvánosságra kerülnek, és hogy az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából uniós és tagállami pénzügyi ellenőrző és vizsgálati szervek kezelhetik azokat.

A 95/46/EK irányelv követelményeivel összhangban minden esetben, amikor személyes adatokról van szó, a tagállamok tájékoztatják a kedvezményezetteket az adatvédelmi szabályok alapján őket megillető jogokról és a szóban forgó jogok gyakorlásának feltételeiről.

110d. cikk Bizottsági hatáskörök

A Bizottság végrehajtási aktusok útján szabályokat határoz meg:

a)      a 110a. és a 110b. cikkben meghatározott közzététel formájáról, és ezen belül az intézkedések egyenként történő feltüntetésének módjáról, továbbá a közzététel ütemezéséről;

b)      a 110c. cikk egységes alkalmazása céljából;

c)      a Bizottság és a tagállamok közötti együttműködésről.

Ezeket a végrehajtási aktusokat a 112. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

(5)          A 113. cikk (1) bekezdésének második albekezdését el kell hagyni.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.        A javaslat/kezdeményezés címe

–        a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló COM(2011) 625 végleges/3 bizottsági javaslat módosítása;

–        a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról (az egységes közös piacszervezésről) szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló COM(2011) 626 végleges/3 bizottsági javaslat módosítása;

–        az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló COM(2011) 627 végleges/3 bizottsági javaslat módosítása;

–        a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és nyomon követéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló COM(2011) 628 végleges/2 bizottsági javaslat módosítása.

1.2.        A tevékenységalapú irányítás /tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)[4]

Szakpolitikai terület: 05. cím, 2. fejezet

1.3.        A javaslat/kezdeményezés típusa (a 2013 utáni KAP jogszabályi kerete)

x A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul

¨ A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedésre irányul[5]

x A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul

x A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

1.4.        Célkitűzések

1.4.1.     A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzések

Az uniós mezőgazdaság és vidékfejlesztés intelligens, fenntartható és inkluzív növekedését célzó erőforrás-hatékonyság érdekében – az Európa 2020 stratégiával összhangban – a KAP célkitűzései a következők:

– fenntartható élelmiszer-termelés;

– a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás és az éghajlatváltozás elleni fellépés;

– kiegyensúlyozott területi fejlődés.

1.4.2.     Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

A 05. címhez kapcsolódó konkrét célkitűzések:

1. sz. konkrét célkitűzés:

Környezeti közjavak előállítása

2. sz. konkrét célkitűzés:

Termelési nehézségek ellensúlyozása a hátrányos természeti adottságú területeken

3. sz. konkrét célkitűzés:

Az éghajlatváltozás mérséklését és az alkalmazkodást elősegítő intézkedések

4. sz. konkrét célkitűzés:

Az uniós költségvetés (KAP) kezelése a magas színvonalú pénzügyi irányításnak megfelelően

A 05 02. alcímhez – A mezőgazdasági piacokon történő intervenciók – kapcsolódó konkrét célkitűzés:

5. sz. konkrét célkitűzés:

A mezőgazdasági ágazat versenyképességének fokozása és az élelmiszer-ellátási lánc értéktermeléséből való részesedésének növelése

A 05 03. alcímhez – Közvetlen támogatások – kapcsolódó konkrét célkitűzés:

6. sz. konkrét célkitűzés:

Hozzájárulás a mezőgazdasági üzemek jövedelméhez és a jövedelemingadozás mérséklése

A 05 04. alcímhez – Vidékfejlesztés – kapcsolódó konkrét célkitűzések:

7. sz. konkrét célkitűzés:

A környezetbarát növekedés serkentése innováció révén

8. sz. konkrét célkitűzés:

A vidéki foglalkoztatás támogatása és a vidéki területek társadalmi szerkezetének fenntartása

9. sz. konkrét célkitűzés:

A vidéki gazdaság helyzetének javítása és a diverzifikáció előmozdítása

10. sz. konkrét célkitűzés:

A gazdálkodási rendszerekben a szerkezeti diverzitás lehetővé tétele

1.4.3.     Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

A jelenlegi szakaszban nem lehet számszerű célokat meghatározni a hatásmutatókra vonatkozóan. Bár a szakpolitika képes egy adott irányba hatni, a mutatók által mért széleskörű gazdasági, környezeti és társadalmi eredményeket végső soron számos külső tényező is befolyásolja, amelyek – a jelenlegi tapasztalatok szerint – számottevővé és kiszámíthatatlanná váltak. Jelenleg további elemzés folyik, amely a 2013 utáni időszakra készül el.

A közvetlen kifizetések tekintetében a tagállamoknak korlátozott mértékben lehetőségük lesz dönteni a közvetlen kifizetések rendszerein belüli egyes elemek végrehajtásáról.

A vidékfejlesztés esetében a várható eredmény és hatás a tagállamok által a Bizottságnak benyújtandó vidékfejlesztési programoktól függ. A tagállamokat felkérik arra, hogy programjaikban határozzanak meg célokat.

1.4.4.     Eredmény- és hatásmutatók

A javaslatok egységes monitoring- és értékelési keret kidolgozását írják elő a közös agrárpolitika teljesítményének mérése céljából. A keret magában foglalja a KAP-intézkedések – különösen a közvetlen kifizetések, a piaci intézkedések, a vidékfejlesztési intézkedések és a kölcsönös megfeleltetés alkalmazása – nyomon követéséhez és értékeléséhez kapcsolódó valamennyi eszközt.

E KAP-intézkedések hatását a következő célkitűzésekkel összefüggésben kell mérni:

a)       fenntartható élelmiszer-termelés, középpontban a mezőgazdasági termelők jövedelmével, a mezőgazdaság termelékenységével és az árstabilitással;

b)       a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás és az éghajlatváltozással összefüggő fellépések, középpontban az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásával, a biológiai sokféleséggel, a talaj- és vízgazdálkodással;

c)       kiegyensúlyozott területi fejlődés, középpontban a vidéki foglalkoztatással, a növekedés előmozdításával és a szegénység visszaszorításával a vidéki területeken.

A Bizottság végrehajtási aktusok révén meghatározza az említett célkitűzésekhez és területekhez kapcsolódó konkrét mutatókat.

Emellett a javaslat a vidékfejlesztés terén megerősített közös monitoring- és értékelési rendszert vetít előre. E rendszer céljai a következők: a) a vidékfejlesztési politika terén elért előrelépés és eredmények bemutatása és a vidékfejlesztési politikához kapcsolódó intézkedések hatásának, eredményességének és hatékonyságának, valamint jelentőségének értékelése,      b) hozzájárulás a vidékfejlesztés célzottabb támogatásához, és c) a nyomon követéshez és értékeléshez kapcsolódó közös tanulási folyamat támogatása. A Bizottság végrehajtási aktusok révén meghatározza a szakpolitikai prioritásokhoz kapcsolódó közös mutatók listáját.

1.5.        A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.     Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

A KAP többéves stratégiai célkitűzései – tulajdonképpen az Európa 2020 stratégiában az európai vidéki területekre vonatkozóan meghatározott célok – megvalósítása, valamint a Szerződés megfelelő előírásainak teljesítése érdekében a Horvátország csatlakozására tekintettel módosított javaslatok célja, hogy jogszabályi keretet határozzanak meg a közös agrárpolitika 2013 utáni időszakára.

1.5.2.     Az uniós részvételből adódó többletérték

A jövőbeli KAP nem csupán az uniós gazdaság egy kicsi, bár lényeges részével foglalkozó szakpolitika lesz, hanem stratégiai jelentőséggel bír az élelmezésbiztonság, a környezet és a területi egyensúly szempontjából is. Így a KAP – igazi közös szakpolitikára jellemző módon – a leghatékonyabban használja ki a korlátozott költségvetési erőforrásokat a fenntartható mezőgazdaságnak az Unió egész területén történő megőrzése céljából, valamint az olyan, több országra kiterjedő fontos kérdések kezelése érdekében, mint például az éghajlatváltozás és a tagállamok közötti szolidaritás erősítése.

Ahogy az „Európa 2020 stratégia költségvetése” című bizottsági közlemény[6] megállapítja, a KAP eredendően európai dimenziójú szakpolitika. A tagállamok ahelyett, hogy 28 különböző mezőgazdasági szakpolitikát és költségvetést hajtanának végre, összevonják erőforrásaikat és egyetlen európai szakpolitikát valósítanak meg egyetlen európai költségvetésből. Ebből természetszerűleg adódik, hogy a KAP jelentős részét teszi ki az uniós költségvetésnek. Mindazonáltal hatékonyabb és gazdaságosabb, mint a koordinálatlan tagállami megközelítések összessége.

1.5.3.     Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

A jelenlegi szakpolitikai keret értékelése alapján sor került az érdekelt felekkel folytatott kiterjedt konzultációra, a jövőbeli kihívások és szükségletek elemzésére és átfogó hatásvizsgálat elvégzésére. A jogalkotási javaslatokat kísérő hatásvizsgálatban és indokolásban további részletek találhatók.

1.5.4.     Összhang és lehetséges szinergia egyéb pénzügyi eszközökkel

A jelen pénzügyi kimutatás tárgyát képező jogalkotási javaslatokat az egységes keretrendeletre vonatkozó javaslat szélesebb összefüggésében kell vizsgálni, amely a közös stratégiai finanszírozási keretet jelentő alapokra (EMVA, ERFA, ESZA, Kohéziós Alap és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap) vonatkozó egységes szabályokat állapítja meg. A keretrendelet nagymértékben hozzájárul az adminisztratív teher csökkentéséhez, az uniós alapok hatékony módon történő felhasználásához és az egyszerűsítés gyakorlati megvalósításához. Ez alátámasztja az említett alapok és az ezeket az alapokat is érintő jövőbeli partnerségi szerződések közös új stratégiai keretét.

A létrehozandó közös stratégiai keret az Európa 2020 stratégia célkitűzéseit és prioritásait az EMVA-ra, az ERFA-ra, az ESZA-ra, a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó prioritásokká formálja, ami biztosítani fogja a közös célkitűzések megvalósítását célzó alapok integrált felhasználását.

A közös stratégiai keret az egyéb kapcsolódó uniós szakpolitikákkal és eszközökkel való koordinációt szolgáló mechanizmusokat is megállapítja.

Emellett a KAP-ot illetően jelentős szinergia és egyszerűsítés érhető el a közös agrárpolitika első (EMGA) és második (EMVA) pillérére vonatkozó irányítási és ellenőrzési előírások harmonizálásával és egymáshoz igazításával. Fenn kell tartani az EMGA és az EMVA közötti szoros kapcsolódást és a tagállamokban már meglévő struktúrákat.

1.6.        Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

x A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik (a közvetlen kifizetések rendszerére, a vidékfejlesztésre és az átmeneti rendelkezésekre vonatkozó rendelettervezetek esetében)

– x   A javaslat/kezdeményezés időtartama: 2014.01.01–2020.12.31.

– x   A következő többéves pénzügyi keret időszakára vonatkozó pénzügyi hatás: A vidékfejlesztés esetében 2023-ig van hatása a kifizetésekre.

x A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelettervezet és a horizontális rendelet esetében)

– Végrehajtás 2014-től.

1.7.        Tervezett igazgatási módszer(ek)[7]

x Centralizált igazgatás közvetlenül a Bizottság által

¨ Centralizált igazgatás közvetetten a következőknek történő hatáskör-átruházással:

– ¨  végrehajtó ügynökségek

– ¨  a Közösségek által létrehozott szervek[8]

– ¨  tagállami közigazgatási/közfeladatot ellátó szervek

– ¨  az Európai Unióról szóló szerződés V. címe értelmében külön intézkedések végrehajtásával megbízott, a költségvetési rendelet 49. cikke szerinti vonatkozó jogalapot megteremtő jogi aktusban meghatározott személyek

x Megosztott igazgatás a tagállamokkal

¨ Decentralizált igazgatás harmadik országokkal

¨ Nemzetközi szervezetekkel közös igazgatás (nevezze meg)

Megjegyzések:

A jelenlegi helyzethez képest nincs lényeges változás, vagyis a KAP reformjához kapcsolódó jogalkotási javaslatok által érintett kiadások nagy részének kezelése a tagállamokkal megosztott igazgatásban történik. Mindazonáltal egy rendkívül kis rész a Bizottság centralizált közvetlen igazgatása alá fog tartozni.

2.           IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.        A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

A KAP nyomon követése és értékelése tekintetében a Bizottság négyévente jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé, az első jelentést legkésőbb 2017 végéig kell benyújtania.

Ezt a KAP valamennyi területére vonatkozó különös rendelkezések egészítik ki, különböző átfogó jelentéstételi és értesítési követelményekkel, amelyeket végrehajtási szabályokban kell meghatározni.

A vidékfejlesztést illetően előírások szabályozzák majd a programok szintjén végrehajtott nyomon követést is, amelyet összehangolnak a többi alappal, és amely előzetes, időközi és utólagos értékelésekkel kapcsolódik össze.

2.2.        Irányítási és kontrollrendszer

2.2.1.     Felismert kockázat(ok)

A KAP-nak több mint hétmillió kedvezményezettje van, akik számos különböző – részletes és időnként összetett jogosultsági kritériumokat tartalmazó – támogatási rendszer keretében jutnak támogatáshoz.

A közös agrárpolitika területén a hibaarány csökkenése ma már tendenciának tekinthető. Így a legutóbbi, 2 %-hoz közeli hibaarány megerősíti az elmúlt évek általánosan pozitív értékelését. A cél az, hogy további erőfeszítésekkel a hibaarány 2 % alá csökkenjen.

2.2.2.     Tervezett ellenőrzési mód(ok)

A jogalkotási csomag, különösen a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és nyomon követéséről szóló rendeletre vonatkozó javaslat az 1290/2005/EK rendelettel létrehozott jelenlegi rendszer fenntartását és megerősítését irányozza elő. Kötelező tagállami szintű igazgatási struktúráról rendelkezik, melynek középpontjában az akkreditált kifizető ügynökségek állnak: ezek feladata végrehajtani a 2.3. pontban meghatározott elvek alapján a végső kedvezményezettek ellenőrzését. Az egyes kifizető ügynökségek vezetőinek minden évben vezetői megbízhatósági nyilatkozatot kell tenniük, amely a számlák teljességére, pontosságára és valódiságára, a belső ellenőrzési rendszerek megfelelő működésére, valamint a mögöttes ügyletek jogszerűségére és szabályosságára vonatkozik. E három tényezőt egy független auditszervnek kell véleményeznie.

A Bizottság folytatja a mezőgazdasági kiadások kockázatalapú módszer alkalmazásával történő auditját, annak biztosítása érdekében, hogy ellenőrzései a legnagyobb kockázatot jelentő területekre összpontosuljanak. Amennyiben ezek az auditok feltárják, hogy a felmerült kiadások nincsenek összhangban az uniós jogszabályokkal, a Bizottság a megfelelőségi elszámolás keretében kizárja a szóban forgó összegeket az uniós finanszírozásból.

A jogalkotási javaslatokat kísérő hatásvizsgálat 8. melléklete részletesen elemzi az ellenőrzések költségeit.

A fentieken túlmenően az EMGA és az EMVA kedvezményezettjeire vonatkozó információk nyilvánosságra hozatala megerősíti e források felhasználásának nyilvános ellenőrzését, valamint javítja a KAP átláthatóságát és érthetőségét.

2.3.        A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

A jogalkotási csomag, különösen a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és nyomon követéséről szóló rendeletre vonatkozó javaslat a kifizető ügynökségek által jelenleg alkalmazott részletes ellenőrzési és szankciórendszer fenntartását és megerősítését irányozza elő, amely egységes alapjellemzőket és az egyes támogatási rendszerek jellegzetességeire szabott konkrét szabályokat tartalmaz. Általánosságban a rendszerek a támogatási kérelmek 100 %-ának teljes adminisztratív ellenőrzését, adott esetben egyéb adatbázisokkal történő keresztellenőrzését, valamint az ügyletek minimális számára vonatkozóan kifizetés előtti helyszíni ellenőrzést írnak elő, mindig a szóban forgó támogatási rendszerekhez kapcsolódó kockázattól függően. Ha ezek a helyszíni ellenőrzések nagyszámú szabálytalanságot tárnak fel, további ellenőrzéseket kell végrehajtani. Ebben az összefüggésben a legfontosabb rendszer az integrált irányítási és ellenőrzési rendszer (IIER), amely a 2010-es pénzügyi évben az EMGA és az EMVA keretében felmerült összes kiadás körülbelül 80 %-ára kiterjedt. Azon tagállamok esetében, amelyek ellenőrzési rendszere megfelelően működik és hibaaránya alacsony, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy lehetővé tegye a helyszíni ellenőrzések számának csökkentését.

Emellett a jogszabálycsomag előirányozza a tagállamok számára a szabálytalanságok és a csalás megelőzését, feltárását és megszüntetését, hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciók kivetését az uniós jogszabályokkal vagy a nemzeti joggal összhangban, valamint a szabálytalan kifizetések kamatokkal együtt történő visszafizettetését. A rendszer automatikus elszámolási mechanizmust tartalmaz a szabálytalanságok kezelésére, ami biztosítja, hogy amennyiben a visszafizetésre való felhívás időpontját követő négy éven belül, vagy bírósági eljárás esetén nyolc éven belül nem kerül sor a visszafizettetésre, a szóban forgó összegeket az érintett tagállam viselje. Ez a mechanizmus komoly ösztönzést jelent a tagállamoknak a szabálytalan kifizetések lehető leggyorsabb visszafizettetésére.

3.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

A pénzügyi kimutatásban megjelölt összegek a jelenlegi árakon és kötelezettségvállalásoknak megfelelően kerültek kifejezésre.

A jogalkotási javaslatokból következő, az alábbi táblázatokban található változások mellett a jogalkotási javaslatok további, pénzügyi hatást nem jelentő változásokat is vonnak maguk után.

A jelenlegi szakaszban a 2014–2020 közötti időszak egyik évére vonatkozóan sem lehet kizárni a pénzügyi fegyelem alkalmazását. Ez azonban nem maguktól a reformjavaslatoktól, hanem más tényezőktől, például a közvetlen támogatások végrehajtásától vagy a mezőgazdasági piacok jövőbeli alakulásától függ.

Ami a közvetlen támogatásokat illeti, a közvetlen kifizetések alkalmazására a 2013-as évben vonatkozó átmeneti rendelkezésekről szóló bizottsági javaslatban (COM(2011)630)[9] meghatározott, a 2014. évre (2013. naptári évre) vonatkozó, kiterjesztett nettó felső határok magasabbak, mint a kísérő táblázatokban található, a közvetlen támogatásokhoz tartozó összegek. Ennek a kiterjesztésnek az a célja, hogy biztosítsa a hatályos jogszabályok további érvényesülését olyan forgatókönyv esetén, amikor az összes egyéb elem változatlan marad, a költségvetési fegyelemre vonatkozó mechanizmus esetleges alkalmazása szükségességének sérelme nélkül.

A reformjavaslatok olyan rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek bizonyos mértékű rugalmasságot biztosítanak a tagállamoknak a vidékfejlesztéshez kapcsolódó közvetlen támogatások általuk történő elosztása terén. Amennyiben a tagállamok a rugalmasság alkalmazása mellett döntenek, ez az adott összegek szempontjából pénzügyi következményekkel jár, amelyeket azonban a jelenlegi szakaszban nem lehet számszerűsíteni.

A közvetlen kifizetésekre vonatkozó reformjavaslat rendelkezik a közvetlen kifizetések összegeinek fokozatos csökkentéséről és maximalizálásáról. A felső határok alkalmazásával felszabaduló összegek – melyek nagyságát a közvetlen kifizetések nettó felső határainak megállapításához meg kellett becsülni (a javaslat III. melléklete) – a vidékfejlesztéshez kerülnek átcsoportosításra. A becslések alapját a tagállamok által vélhetően végrehajtandó közvetlen kifizetések jelentették, ezért a végrehajtásról szóló tagállami határozatok ismeretében az összeget ki kell igazítani. Ezenfelül Horvátország esetében adatok hiányában jelenleg nem lehet megbecsülni a maximalizálással felszabaduló összegeket. Egy előzetes információkon alapuló, hozzávetőleges becslés alapján úgy tűnik, ez az összeg Horvátország esetében nulla. A szükséges adatok rendelkezésre állásakor ezt felül kell vizsgálni.

A pénzügyi kimutatás nem veszi figyelembe a válságalapok esetleges igénybevételét. Hangsúlyozni kell, hogy a piaci intézkedésekkel összefüggő kiadások esetében figyelembe vett összegek azon alapulnak, hogy nem kerül sor állami intervenció keretében történő felvásárlásra vagy egyéb, az egyes ágazatok válsághelyzetéhez kapcsolódó intézkedésekre.

3.1.        A kiadások a többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik?

1. táblázat: A KAP összegei, beleértve a többéves pénzügyi keretre (MFF) vonatkozó javaslatokban és a KAP reformjára vonatkozó javaslatokban előirányzott kiegészítő összegeket

millió EUR (jelenlegi árakon)

Költségvetési év || 2013 || 2013 kiigazított (1) || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN 2014–2020

|| || || || || || || || || ||

A többéves pénzügyi kereten belül || || || || || || || || || ||

2. fejezet || || || || || || || || || ||

Közvetlen kifizetések és piaci intézkedésekhez kapcsolódó kiadások (2) (3) (4) || 44 939 || 45 304 || 44 956 || 45 199 || 45 463 || 45 702 || 45 729 || 45 756 || 45 783 || 318 589

Becsült címzett bevétel || 672 || 672 || 672 || 672 || 672 || 672 || 672 || 672 || 672 || 4 704

|| || || || || || || || || ||

P1 – Közvetlen kifizetések és piaci intézkedésekhez kapcsolódó kiadások (címzett bevételekkel együtt) (5) || 45 611 || 45 976 || 45 628 || 45 871 || 46 135 || 46 374 || 46 401 || 46 428 || 46 455 || 323 293

|| || || || || || || || || ||

P2 – Vidékfejlesztés (4) || 14 817 || 14 451 || 14 784 || 14 784 || 14 784 || 14 784 || 14 784 || 14 784 || 14 784 || 103 488

|| || || || || || || || || ||

Összesen || 60 428 || 60 428 || 60 412 || 60 655 || 60 919 || 61 159 || 61 186 || 61 212 || 61 239 || 426 781

1. fejezet || || || || || || || || || ||

CSF (közös strat. keret) – Mezőgazdasági kutatás és innováció || N.A. || N.A. || 682 || 696 || 710 || 724 || 738 || 753 || 768 || 5 072

Leginkább rászoruló személyek || N.A. || N.A. || 379 || 387 || 394 || 402 || 410 || 418 || 427 || 2 818

Összesen || N.A. || N.A. || 1 061 || 1 082 || 1 104 || 1 126 || 1 149 || 1 172 || 1 195 || 7 889

3. fejezet || || || || || || || || || ||

Élelmiszer-biztonság || N.A. || N.A. || 352 || 352 || 352 || 352 || 352 || 352 || 352 || 2 465

|| || || || || || || || || ||

A többéves pénzügyi kereten kívül || || || || || || || || || ||

 Mezőgazdasági válságok esetére képzett tartalék || N.A. || N.A. || 531 || 541 || 552 || 563 || 574 || 586 || 598 || 3 945

 Európai Globalizációs Alap (EGF) || || || || || || || || || ||

ebből a mezőgazdaság számára rendelkezésre álló maximális összeg (6) || N.A. || N.A. || 379 || 387 || 394 || 402 || 410 || 418 || 427 || 2 818

|| || || || || || || || || ||

ÖSSZESEN || || || || || || || || || ||

ÖSSZESEN – bizottsági javaslatok (MFF + MFF-en kívül) + címzett bevételek || 60 428 || 60 428 || 62 735 || 63 017 || 63 322 || 63 602 || 63 671 || 63 740 || 63 810 || 443 898

ÖSSZESEN – MFF-javaslatok (a tartalék és az EGF kivételével) + címzett bevételek || 60 428 || 60 428 || 61 825 || 62 089 || 62 376 || 62 637 || 62 686 || 62 736 || 62 786 || 437 136

Megjegyzések:

(1)           A már egyeztetett jogszabályi módosítások figyelembevételével, vagyis az Egyesült Királyság számára biztosított önkéntes moduláció és a 136. cikk („fel nem használt összegek”) alkalmazása 2013 végén megszűnik.

(2)           Az összegek az első pillérre vonatkozóan javasolt éves felső határokra vonatkoznak. Meg kell azonban jegyezni, hogy a javaslat alapján a számlaelszámolásból eredő negatív kiadások (jelenleg a 05 07 01 06. költségvetési tételhez tartoznak) a címzett bevételekhez kerülnének (67 03. költségvetési tétel). A részletek a következő oldalon, a becsült bevételeket tartalmazó táblázatban találhatók.

(3)           A 2013. évre vonatkozó adatok tartalmazzák az állat- és növény-egészségügyi intézkedéseket, valamint a halászati ágazat piaci intézkedéseit.

(4)           A fenti táblázatban található összegek megfelelnek az „Európa 2020 stratégia költségvetése” című bizottsági közleményben (COM(2011)500, 2011. június 29.) és a Bizottságnak a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló rendeletre irányuló módosított javaslatában (COM(2012)388, 2012. július 6.) szereplő összegeknek. Azonban arról még dönteni kell, hogy a többéves pénzügyi keret tükrözi-e majd a gyapot-szerkezetátalakítási program egyik tagállamot érintő költségkeretének 2014-től megvalósuló áthelyezését a vidékfejlesztéshez, ami az EMGA közbenső felső határára és a második pillérre vonatkozó összeg kiigazítását jelenti (4 millió EUR/év). Az alábbi szakaszokban található táblázatokban az összegek áthelyezésre kerültek, függetlenül attól, hogy megjelennek-e a többéves pénzügyi keretben.

(5)           A horvátországi aknamentesítésre szolgáló külön tartalék maximális összegét is figyelembe véve.

(6)           Az „Európa 2020 stratégia költségvetése” című bizottsági közleménnyel (COM(2011)500 végleges) összhangban, az Európai Globalizációs Alap keretében (2011-es árakon) összesen legfeljebb 2,5 milliárd EUR áll majd rendelkezésre a globalizáció hatásai által érintett mezőgazdasági termelőknek nyújtandó kiegészítő támogatáshoz. A fenti táblázatban a jelenlegi árakon alapuló évenkénti bontás csak tájékoztató jellegű adat. A költségvetési kérdésekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrehozandó intézményközi megállapodás tervezete (COM (2011)403 végleges, 2011. június 29.) az EGF számára összességében (2011-es árakon) évi legfeljebb 429 millió EUR összeget határoz meg.           

3.2.        A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.     A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

2. táblázat: Becsült bevételek, valamint a 2. fejezeten belül a 05. szakpolitikai területhez tartozó kiadások

millió EUR (jelenlegi árakon)

Költségvetési év || 2013 (1) || 2013 kiigazított (1) || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN 2014–2020

BEVÉTELEK || || || || || || || || || ||

123 – Cukortermelési díj (saját források) || 123 || 123 || 125 || 125 || || || || || || 250

|| || || || || || || || || ||

67 03. – Címzett bevételek || 672 || 672 || 741 || 741 || 741 || 741 || 741 || 741 || 741 || 5 187

ezen belül: ex 05 07 01 06 – Számlaelszámolás || 0 || 0 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 483

Összesen || 795 || 795 || 866 || 866 || 741 || 741 || 741 || 741 || 741 || 5 437

KIADÁSOK || || || || || || || || || ||

05 02. – Piacok (2) || 3 311 || 3 311 || 2 652 || 2 671 || 2 700 || 2 729 || 2 752 || 2 740 || 2 729 || 18 974

05 03. – Közvetlen támogatások (maximalizálás előtt) (3) || 42 170 || 42 535 || 42 970 || 43 193 || 43 428 || 43 637 || 43 641 || 43 678 || 43 715 || 304 261

05 03. – Közvetlen támogatások (maximalizálás után) (3) (4) || 42 170 || 42 535 || 42 970 || 43 028 || 43 256 || 43 453 || 43 455 || 43 492 || 43 530 || 303 184

|| || || || || || || || || ||

05 04. – Vidékfejlesztés (maximalizálás előtt) || 14 817 || 14 451 || 14 788 || 14 788 || 14 788 || 14 788 || 14 788 || 14 788 || 14 788 || 103 516

05 04. – Vidékfejlesztés (maximalizálás után) (4) || 14 817 || 14 451 || 14 788 || 14 952 || 14 960 || 14 973 || 14 974 || 14 974 || 14 974 || 104 594

05 07 01 06 – Számlaelszámolás || -69 || -69 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

Összesen || 60 229 || 60 229 || 60 410 || 60 652 || 60 916 || 61 155 || 61 181 || 61 207 || 61 232 || 426 751

NETTÓ KÖLTSÉGVETÉS a címzett bevételek levonása után || || || 59 669 || 59 911 || 60 175 || 60 414 || 60 440 || 60 466 || 60 491 || 421 564

Megjegyzések:

(1)           Az összehasonlíthatóság érdekében a 2013-as összegek megegyeznek az eredeti, 2011. október 12-i bizottsági javaslatokban szereplőkkel.

(2)           2013-ra vonatkozóan, a 2013-ra már egyeztetett jogi kiigazításokat (például a borra vonatkozó felső határ, a burgonyakeményítőre vonatkozó támogatás eltörlése, szárított takarmány), valamint néhány tervezett fejleményt figyelembe vevő, 2012. évi költségvetési tervezeten alapuló előzetes becslés szerint. A becslések valamennyi évre vonatkozóan feltételezik, hogy nem merül fel további – piaci zavarok vagy válságok miatti támogatási intézkedésekhez szükséges – finanszírozási igény.

(3)           A 2013. évi összeg tartalmazza a szőlőtőke-kivágáshoz kapcsolódó 2012. évi összegek becslését. A 2. táblázatban szereplő, 2014–2020-ra vonatkozó összegek nem tartalmazzák a horvátországi aknamentesítésre szánt külön tartalékot, ugyanakkor az 1. táblázatban szereplő megfelelő összegek igen.

(4)           A maximalizálással felszabaduló összegeket a tagállamok által vélhetően végrehajtandó közvetlen kifizetések alapján becsülték meg, ezért a végrehajtásról szóló tagállami határozatok ismeretében azokat ki kell igazítani. Ezenfelül Horvátország esetében adatok hiányában jelenleg nem lehet megbecsülni a maximalizálással felszabaduló összegeket. Egy előzetes információkon alapuló, hozzávetőleges becslés alapján úgy tűnik, ez az összeg Horvátország esetében nulla. A szükséges adatok rendelkezésre állásakor ezt felül kell vizsgálni.

3. táblázat: A KAP reformjára vonatkozó javaslatok pénzügyi hatásának kiszámítása költségvetési fejezetenként, a bevételeket és a KAP-kiadásokat illetően

millió EUR (jelenlegi árakon)

Költségvetési év || 2013 (1) || 2013 kiigazított (1) || || ÖSSZESEN 2014–2020

|| || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 ||

BEVÉTELEK || || || || || || || || || ||

123 – Cukortermelési díj (saját források) || 123 || 123 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

|| || || || || || || || || ||

67 03. – Címzett bevételek || 672 || 672 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 483

ezen belül: ex 05 07 01 06 – Számlaelszámolás || 0 || 0 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 483

Összesen || 795 || 795 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 483

KIADÁSOK || || || || || || || || || ||

05 02. – Piacok (2) || 3 311 || 3 311 || -659 || -640 || -611 || -582 || -559 || -571 || -582 || -4 203

05 03. – Közvetlen támogatások (maximalizálás előtt) (3) || 42 170 || 42 535 || -460 || -492 || -534 || -577 || -617 || -617 || -617 || -3 913

05 03. – Közvetlen támogatások – a maximalizálás becsült eredménye (4), amely átkerül a vidékfejlesztésbe || || || 0 || -164 || -172 || -185 || -186 || -186 || -186 || -1 078

05 04. – Vidékfejlesztés (maximalizálás előtt) (5) || 14 817 || 14 451 || 4 || 4 || 4 || 4 || 4 || 4 || 4 || 28

05 04. – Vidékfejlesztés – a maximalizálás becsült eredménye (4), amely átkerül a közvetlen támogatásokból || || || 0 || 164 || 172 || 185 || 186 || 186 || 186 || 1 078

05 07 01 06 – Számlaelszámolás || -69 || -69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 483

Összesen || 60 229 || 60 229 || -1 046 || -1 059 || -1 072 || -1 085 || -1 103 || -1 114 || -1 126 || -7 605

NETTÓ KÖLTSÉGVETÉS a címzett bevételek levonása után || || || -1 115 || -1 128 || -1 141 || -1 154 || -1 172 || -1 183 || -1 195 || -8 088

Megjegyzések:

(1)           Az összehasonlíthatóság érdekében a 2013-as összegek megegyeznek az eredeti, 2011. október 12-i bizottsági javaslatokban szereplőkkel.

(2)           2013-ra vonatkozóan a már egyeztetett jogi kiigazításokat (például a borra vonatkozó felső határ, a burgonyakeményítőre vonatkozó támogatás eltörlése, szárított takarmány), valamint néhány tervezett fejleményt figyelembe vevő, 2012. évi költségvetési tervezeten alapuló előzetes becslés szerint. A becslések valamennyi évre vonatkozóan feltételezik, hogy nem merül fel további – piaci zavarok vagy válságok miatti támogatási intézkedésekhez kapcsolódó – finanszírozási igény.

(3)           A 2013. évi összeg tartalmazza a szőlőtőke-kivágáshoz kapcsolódó 2012. évi összegek becslését. A 3. táblázatban szereplő, 2014–2020-ra vonatkozó összegek nem tartalmazzák a horvátországi aknamentesítésre szánt külön tartalékot, ugyanakkor az 1. táblázatban szereplő megfelelő összegek igen.

(4)           A maximalizálással felszabaduló összegeket a tagállamok által vélhetően végrehajtandó közvetlen kifizetések alapján becsülték meg, ezért a végrehajtásról szóló tagállami határozatok ismeretében azokat ki kell igazítani. Ezenfelül Horvátország esetében adatok hiányában jelenleg nem lehet megbecsülni a maximalizálással felszabaduló összegeket. Egy előzetes információkon alapuló, hozzávetőleges becslés alapján úgy tűnik, ez az összeg Horvátország esetében nulla. A szükséges adatok rendelkezésre állásakor ezt felül kell vizsgálni.

(5)           A 2013-hoz képesti eltérés kizárólag a gyapot-szerkezetátalakítási program tagállami költségkeretének a vidékfejlesztéshez történő javasolt átcsoportosításából adódik (évente 4 millió EUR). A többéves pénzügyi keretről szóló rendeletre irányuló átdolgozott javaslatok (COM(2012)388) további 333 millió EUR-t irányoznak elő.

4. táblázat: A KAP reformjára vonatkozó javaslatok pénzügyi hatásának kiszámítása a KAP piaci intézkedéseihez kapcsolódó kiadásokat illetően

millió EUR (jelenlegi árakon)

KÖLTSÉGVETÉSI ÉV || || Jogalap || Becsült szükségletek || Változások 2013-hoz képest ||

|| || || 2013 (1) || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN 2014–2020

Rendkívüli intézkedések: a jogalap egyszerűsített és kiterjesztett alkalmazási köre || || 154., 155., 156. cikk || pm || pm || pm || pm || pm || pm || pm || pm || pm

A durumbúza és a cirok intervenciós felvásárlásának megszüntetése || || korábban a 10. cikk || pm || - || - || - || - || - || - || - || -

A leginkább rászoruló személyeknek szóló élelmiszerprogramok || (2) || korábban az 1234/2007/EK rendelet 27. cikke || 500.0 || -500.0 || -500.0 || -500.0 || -500.0 || -500.0 || -500.0 || -500.0 || -3 500.0

Magántárolás (lenrost) || || 16. cikk || N.A. || pm || pm || pm || pm || pm || pm || pm || Pm

Gyapotra nyújtott támogatás – szerkezetátalakítás || (3) || korábban a 637/2008/EK rendelet 5. cikke || 10.0 || -4.0 || -4.0 || -4.0 || -4.0 || -4.0 || -4.0 || -4.0 || -28.0

Zöldség- és gyümölcstermelői csoportok tevékenységének megkezdéséhez nyújtott támogatás || || korábban a 117. cikk || 30.0 || 0.0 || 0.0 || 0.0 || -15.0 || -15.0 || -30.0 || -30.0 || -90.0

Iskolagyümölcs-program || || 21. cikk || 90.0 || 60.0 || 60.0 || 60.0 || 60.0 || 60.0 || 60.0 || 60.0 || 420.0

Termelői szervezetek megszüntetése a komlóágazatban || || korábban a 111. cikk || 2.3 || -2.3 || -2.3 || -2.3 || -2.3 || -2.3 || -2.3 || -2.3 || -15.9

Sovány tejpor opcionális magántárolása || || 16. cikk || N.A. || pm || pm || pm || pm || pm || pm || pm || pm

A sovány tej / sovány tejpor takarmányként vagy kazein előállításához való felhasználásához nyújtott támogatás megszüntetése || || korábban a 101. és 102. cikk || pm || - || - || - || - || - || - || - || -

Vaj opcionális magántárolása || (4) || 16. cikk || 14.0 || [-1.0] || [-14.0] || [-14.0] || [-14.0] || [-14.0] || [-14.0] || [-14.0] || [-85.0]

A tej promóciós illetékének eltörlése || || korábban a 309. cikk || pm || - || - || - || - || - || - || - || -

05 02. ÖSSZESEN || || || || || || || || || || ||

A reformjavaslatok nettó hatása (5) (6) || || || || -446.3 || -446.3 || -446.3 || -461.3 || -461.3 || -476.3 || -476.3 || -3 213.9

Megjegyzések:

(1)           A 2013. évi szükségletek becslése a 2012.évi bizottsági költségvetési tervezeten alapul, kivéve a) a gyümölcs- és zöldségágazatot, ahol a szükségletek a vonatkozó reformok pénzügyi kimutatásain alapulnak és b) a már egyeztetett jogszabályi módosításokat.

(2)           A 2013-as összeg megfelel a 121/2012/EU rendeletben megállapított felső határnak. 2014-től az intézkedést az 1. fejezetből                 finanszírozzák.

(3)           A Görögországra vonatkozó gyapot-szerkezetátalakítási program költségkerete (4 millió EUR/év) 2014-től a vidékfejlesztéshez kerül átcsoportosításra. A Spanyolországra vonatkozó költségkeret (6,1 millió EUR/év) 2018-tól az egységes támogatási rendszerbe kerül át (erről már született döntés).

(4)           Becsült hatás, ha az intézkedést nem alkalmazzák.

(5)           A 05 02. és a 05 03. alcímen belüli kiadások mellett a 05 01., a 05 07. és a 05 08. alcímen belüli közvetlen kiadásokat várhatóan az EMGA-hoz rendelt bevételből finanszírozzák.

(6)           A 4. táblázat a reformjavaslat által érintett piaci intézkedések nettó eredményét mutatja be, míg a 3. táblázatban a „05 02. – Piacok” sor a 2013. évi kiigazított összeg és a piaci kiadásokra a 2014–2020-as időszakban rendelkezésre álló becsült összegek közötti különbséget mutatja be.

5. táblázat: A KAP reformjára vonatkozó javaslatok pénzügyi hatásának kiszámítása a közvetlen támogatásokat illetően

millió EUR (jelenlegi árakon)

KÖLTSÉGVETÉSI ÉV || || Jogalap || Becsült szükségletek || Változások 2013-hoz képest ||

|| || 2013 (1) || 2013 kiigazított (2) || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN 2014–2020

|| || || || || || || || || || || ||

Közvetlen támogatások (3) || || || 42 169.9 || 42 535.4 || 434.2 || 493.0 || 720.1 || 917.2 || 919.7 || 957.0 || 994.3 || 5 435.6

– Már elfogadott módosítások: || || || || || || || || || || || ||

Fokozatos bevezetés az EU-12-ben || || || || || 875.0 || 1 133.9 || 1 392.8 || 1 651.6 || 1 651.6 || 1 651.6 || 1 651.6 || 10 008.1

Gyapot – szerkezetátalakítás || || || || || 0.0 || 0.0 || 0.0 || 0.0 || 6.1 || 6.1 || 6.1 || 18.4

Állapotfelmérés || || || || || -64.3 || -64.3 || -64.3 || -90.0 || -90.0 || -90.0 || -90.0 || -552.8

Korábbi reformok || || || || || -9.9 || -32.4 || -32.4 || -32.4 || -32.4 || -32.4 || -32.4 || -204.2

|| || || || || || || || || || || ||

– Fokozatos bevezetés Horvátországban (3) || || || || || 93.3 || 111.9 || 130.6 || 149.2 || 186.5 || 223.8 || 261.1 || 1 156.3

|| || || || || || || || || || || ||

– A KAP reformjára vonatkozó új javaslatokhoz kapcsolódó módosítások || || || -459.8 || -656.1 || -706.5 || -761.3 || -802.2 || -802.2 || -802.2 || -4 990.3

ebből: maximalizálás (4) || || || || || 0.0 || -164.1 || -172.1 || -184.7 || -185.6 || -185.6 || -185.6 || -1 077.7

|| || || || || || || || || || || ||

05 03. ÖSSZESEN || || || || || || || || || || || ||

A reformjavaslatok nettó hatása || || || || || -459.8 || -656.1 || -706.5 || -761.3 || -802.2 || -802.2 || -802.2 || -4 990.3

ÖSSZES KIADÁS || || || 42 169.9 || 42 535.4 || 42 969.7 || 43 028.4 || 43 255.6 || 43 452.6 || 43 455.2 || 43 492.5 || 43 529.8 || 303 183.6

Megjegyzések:

(1)           A 2013. évi összeg tartalmazza a szőlőtőke-kivágáshoz kapcsolódó 2012. évi összegek becslését.

(2)           A már egyeztetett jogszabályi módosítások figyelembevételével, vagyis az Egyesült Királyság számára biztosított önkéntes                 moduláció és a 136. cikk („fel nem használt összegek”) alkalmazása 2013 végén megszűnik.

(3)           A horvátországi aknamentesítésre szolgáló külön tartalék nélkül.

(4)           A maximalizálással felszabaduló összegeket a tagállamok által vélhetően végrehajtandó közvetlen kifizetések alapján becsülték meg, ezért a végrehajtásról szóló tagállami határozatok ismeretében azokat ki kell igazítani. Ezenfelül Horvátország esetében adatok hiányában jelenleg nem lehet megbecsülni a maximalizálással felszabaduló összegeket. Egy előzetes információkon alapuló, hozzávetőleges becslés alapján úgy tűnik, ez az összeg Horvátország esetében nulla. A szükséges adatok rendelkezésre állásakor ezt felül kell vizsgálni.

6. táblázat: A közvetlen támogatások elemei

millió EUR (jelenlegi árakon)

KÖLTSÉGVETÉSI ÉV || || || || || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN 2015–2020

II. melléklet || || || || || 42 519.1 || 42 754.0 || 42 963.3 || 42 966.8 || 43 004.1 || 43 041.4 || 257 248.6

Az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlathoz nyújtott támogatás (30 %) || || || || || 12 900.1 || 12 894.5 || 12 889.0 || 12 890.0 || 12 901.2 || 12 912.4 || 77 387.2

A fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatásra fordítható maximális összeg (2 %) || || || || || 860.0 || 859.6 || 859.3 || 859.3 || 860.1 || 860.8 || 5 159.1

Alaptámogatási rendszer, a hátrányos természeti adottságokkal rendelkező területek számára nyújtott támogatás, termeléstől függő önkéntes támogatás || || || || || 28 759.0 || 28 999.9 || 29 215.1 || 29 217.4 || 29 242.8 || 29 268.1 || 174 702.2

A fenti tételekből a mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszerre fordítható maximális összeg (10 %) || || || || || 4 300.0 || 4 298.2 || 4 296.3 || 4 296.7 || 4 300.4 || 4 304.1 || 25 795.7

A II. mellékletben szereplő borágazati átcsoportosítások (1) || || || || || 159.9 || 159.9 || 159.9 || 159.9 || 159.9 || 159.9 || 959.1

Maximalizálás (2) || || || || || -164.1 || -172.1 || -184.7 || -185.6 || -185.6 || -185.6 || -1 077.7

Gyapot || || || || || 256.0 || 256.3 || 256.5 || 256.6 || 256.6 || 256.6 || 1 538.6

POSEI/kis égei-tengeri szigetek || || || || || 417.4 || 417.4 || 417.4 || 417.4 || 417.4 || 417.4 || 2 504.4

(1)           A 2014–2020 közötti időszakra megállapított közvetlen támogatások tartalmazzák a borágazati támogatások egységes támogatási rendszerbe való – a tagállamok által 2013-ra vonatkozóan már elfogadott – áthelyezésével megjelenő összeg becslését. Horvátország esetében nem készült ilyen becslés, mert ebben az országban a nemzeti borágazati programot nem hajtják végre 2013-ban, így Horvátország még nem tett jelentést az átcsoportosításról.

(2)           A maximalizálással felszabaduló összegeket a tagállamok által vélhetően végrehajtandó közvetlen kifizetések alapján becsülték meg, ezért a végrehajtásról szóló tagállami határozatok ismeretében azokat ki kell igazítani. Ezenfelül Horvátország esetében adatok hiányában jelenleg nem lehet megbecsülni a maximalizálással felszabaduló összegeket. Egy előzetes információkon alapuló, hozzávetőleges becslés alapján úgy tűnik, ez az összeg Horvátország esetében nulla. A szükséges adatok rendelkezésre állásakor ezt felül kell vizsgálni.

7. táblázat: A KAP reformjára vonatkozó javaslatok pénzügyi hatásának kiszámítása a közvetlen támogatások nyújtására vonatkozó 2014. évi átmeneti intézkedéseket illetően

millió EUR (jelenlegi árakon)

KÖLTSÉGVETÉSI ÉV || || Jogalap || Becsült szükségletek || Változások 2013-hoz képest

|| || || 2013 (1) || 2013 kiigazított || 2014 (2)

A 73/2009/EK tanácsi rendelet IV. melléklete || || || 40 165.0 || 40 530.5 || 541.9

Fokozatos bevezetés az EU-10-ben || || || || || 616.1

Állapotfelmérés || || || || || -64.3

Korábbi reformok || || || || || -9.9

05 03. ÖSSZESEN || || || || ||

ÖSSZES KIADÁS || || || 40 165.0 || 40 530.5 || 41 072.4

Megjegyzések:

(1)           A 2013. évi összeg tartalmazza a szőlőtőke-kivágáshoz kapcsolódó 2012. évi összegek becslését.

(2)           A kiterjesztett nettó felső határok tartalmazzák a borágazati támogatások egységes támogatási rendszerbe való – a tagállamok által 2013-ra vonatkozóan már elfogadott – áthelyezésével megjelenő összeg becslését.

8. táblázat: A KAP reformjavaslatok pénzügyi hatásának kiszámítása a vidékfejlesztést illetően

millió EUR (jelenlegi árakon)

KÖLTSÉGVETÉSI ÉV || || Jogalap || Vidékfejlesztésre nyújtott támogatás || Változások 2013-hoz képest ||

|| || || 2013 || 2013 kiigazított (1) || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN 2014–2020

Vidékfejlesztési programok || || || 14 788.9 || 14 423.4 || || || || || || || ||

Gyapotra nyújtott támogatás – szerkezetátalakítás || (2) || || || || 4.0 || 4.0 || 4.0 || 4.0 || 4.0 || 4.0 || 4.0 || 28.0

A közvetlen támogatások maximalizálásának eredménye || (3) || || || || || 164.1 || 172.1 || 184.7 || 185.6 || 185.6 || 185.6 || 1 077.7

Vidékfejlesztési költségkeret a technikai segítségnyújtás kivételével || (4) || || || || -9.3 || -9.3 || -9.3 || -9.3 || -9.3 || -9.3 || -9.3 || -65.2

Technikai segítségnyújtás || (4) || || 27.6 || 27.6 || 9.3 || 4.3 || 4.3 || 4.3 || 4.3 || 4.3 || 4.3 || 35.2

Innovatív helyi együttműködésre odaítélt díj || (5) || || N.A. || N.A. || 0.0 || 5.0 || 5.0 || 5.0 || 5.0 || 5.0 || 5.0 || 30.0

További vidékfejlesztési forrás (COM(2012)388 alapján) || || || N.A. || N.A. || 333.0 || 333.0 || 333.0 || 333.0 || 333.0 || 333.0 || 333.0 || 2 331.0

05 04 ÖSSZESEN || || || || || || || || || || || ||

A reformjavaslatok nettó hatása || || || || || 4.0 || 168.1 || 176.1 || 188.7 || 189.6 || 189.6 || 189.6 || 1 105.7

ÖSSZES KIADÁS (maximalizálás előtt) || || || 14 816.6 || 14 451.1 || 14 788.1 || 14 788.1 || 14 788.1 || 14 788.1 || 14 788.1 || 14 788.1 || 14 788.1 || 103 516.5

ÖSSZES KIADÁS (maximalizálás után) || || || 14 816.6 || 14 451.1 || 14 788.1 || 14 952.2 || 14 960.2 || 14 972.8 || 14 973.7 || 14 973.7 || 14 973.7 || 104 594.2

Megjegyzések:

(1)           A hatályos jogszabályoknak megfelelő, csak a 2013. pénzügyi év végéig alkalmazandó kiigazítások.

(2)           A fenti 1. táblázatban (3.1. szakasz) található összegek megfelelnek az „Európa 2020 stratégia költségvetése” című bizottsági közleményben (COM(2011)500 végleges, 2011. június 29.) és a Bizottság a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló rendeletre irányuló javaslatában (COM(2012)388, 2012. július 6.) szereplő összegeknek. Azonban arról még dönteni kell, hogy a többéves pénzügyi keret tükrözi-e majd a gyapot-szerkezetátalakítási program egyik tagállamot érintő költségkeretének 2014-től megvalósuló áthelyezését a vidékfejlesztéshez, ami az EMGA közbenső felső határára és a második pillérre vonatkozó összeg kiigazítását jelenti (4 millió EUR/év). A fenti 8. táblázatban az összegek áthelyezésre kerültek, függetlenül attól, hogy megjelennek-e a többéves pénzügyi keretben.

(3)           A maximalizálással felszabaduló összegeket a tagállamok által vélhetően végrehajtandó közvetlen kifizetések alapján becsülték meg, ezért a végrehajtásról szóló tagállami határozatok ismeretében azokat ki kell igazítani. Ezenfelül Horvátország esetében adatok hiányában jelenleg nem lehet megbecsülni a maximalizálással felszabaduló összegeket. Egy előzetes információkon alapuló, hozzávetőleges becslés alapján úgy tűnik, ez az összeg Horvátország esetében nulla. A szükséges adatok rendelkezésre állásakor ezt felül kell vizsgálni.

(4)           A technikai segítségnyújtásra vonatkozó 2013. évi összeget a kezdeti vidékfejlesztési költségkeret alapján állapították meg (az első pillérből történő áthelyezéseket nem tartalmazza).

A 2014–2020 közötti időszakra megállapított technikai segítségnyújtásra szánt összeg a teljes vidékfejlesztési költségkeret 0,25 %-a.

(5)           A technikai segítségnyújtásra rendelkezésre álló összeg fedezi.

A többéves pénzügyi keret fejezete: || 5 || „Igazgatási kiadások”

millió EUR (három tizedes jegyig)

Megjegyzés:   A becslések szerint a jogalkotási javaslatok nem befolyásolják az igazgatási jellegű előirányzatokat, vagyis az a cél, hogy a jogszabályi keretet a humánerőforrások és igazgatási kiadások jelenlegi szintje mellett lehessen végrehajtani. Az alábbi adatok nem veszik figyelembe Horvátország csatlakozásának következményeit.

|| || || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || ÖSSZESEN

DG: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság: ||

Ÿ Humán erőforrás || 136.998 || 136.998 || 136.998 || 136.998 || 136.998 || 136.998 || 136.998 || 958.986

Ÿ Egyéb igazgatási kiadások || 9.704 || 9.704 || 9.704 || 9.704 || 9.704 || 9.704 || 9.704 || 67.928

ÖSSZESEN – Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság || Előirányzatok || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 1 026.914

ÖSSZES ELŐIRÁNYZAT a többéves pénzügyi keret 5. fejezetében || (Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat) || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 1 026.914

millió EUR (három tizedes jegyig)

|| || || N. év[10] || N+1. év || N+2. év || N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően további évekkel bővíthető (vö. 1.6. pont) || ÖSSZESEN

ÖSSZES ELŐIRÁNYZAT a többéves pénzügyi keret 1–5. fejezetében || Kötelezettségvállalási előirányzatok || || || || || || || ||

Kifizetési előirányzatok || || || || || || || ||

3.2.2.     Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását.

– x   A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedes jegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket ò || || || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || ÖSSZESEN

TELJESÍTÉSEK

Teljesítések típusa || Teljesítés átlagos költsége || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma összesen || Összköltség

|| || || || || || || || || || || || || || || ||

|| || || || || || || || || || || || || || || || || ||

|| || || || || || || || || || || || || || || || || ||

|| || || || || || || || || || || || || || || || || ||

|| || || || || || || || || || || || || || || || || ||

|| || || || || || || || || || || || || || || || || ||

|| || || || || || || || || || || || || || || || || ||

|| || || || || || || || || || || || || || || || || ||

|| || || || || || || || || || || || || || || || || ||

|| || || || || || || || || || || || || || || ||

|| || || || || || || || || || || || || || || ||

|| || || || || || || || || || || || || || || || || ||

|| || || || || || || || || || || || || || || ||

ÖSSZKÖLTSÉG || || || || || || || || || || || || || || || ||

Megjegyzés: Az egyes célkitűzések esetében a teljesítést még meg kell határozni (lásd a fenti 1.4.2. szakaszt)

3.2.3.     Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.1.  Összegzés

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

– x   A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedes jegyig)

|| 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETE || || || || || || || ||

Humán erőforrás[11] || 136.998 || 136.998 || 136.998 || 136.998 || 136.998 || 136.998 || 136.998 || 958.986

Egyéb igazgatási kiadások || 9.704 || 9.704 || 9.704 || 9.704 || 9.704 || 9.704 || 9.704 || 67.928

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉNEK részösszege || || || || || || || ||

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE nem tartozó előirányzatok || || || || || || || ||

Humán erőforrás || || || || || || || ||

Egyéb igazgatási kiadások || || || || || || || ||

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE nem tartozó előirányzatok részösszege || || || || || || || ||

ÖSSZESEN || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 1 026.914

3.2.3.2.  Becsült humánerőforrás-szükségletek

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

– x   A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

Megjegyzés: A becslések szerint a jogalkotási javaslatok nem befolyásolják az igazgatási jellegű előirányzatokat, vagyis az a cél, hogy a jogszabályi keretet a humánerőforrások és igazgatási kiadások jelenlegi szintje mellett lehessen végrehajtani. The figures for the period 2014-2020 are based on the situation for 2011. The impact of Croatia's accession has not yet been taken into account in the figures indicated below.

A becsléseket egész számmal (vagy legfeljebb egy tizedes jeggyel) kell kifejezni

|| 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év

Ÿ A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselői és ideiglenes alkalmazotti álláshelyek) ||

XX 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken) || 1 034 || 1 034 || 1 034 || 1 034 || 1 034 || 1 034 || 1 034

XX 01 01 02 (a küldöttségeknél) || 3 || 3 || 3 || 3 || 3 || 3 || 3

XX 01 05 01 (közvetett kutatás) || || || || || || ||

10 01 05 01 (közvetlen kutatás) || || || || || || ||

Ÿ Külső személyzet (teljes munkaidős egyenértékben kifejezve:[12] ||

XX 01 02 01 (AC, INT, END a teljes keretből) || 78 || 78 || 78 || 78 || 78 || 78 || 78

XX 01 02 02 (AC, AL, END, INT és JED a küldöttségeknél) || || || || || || ||

XX 01 04 yy || - a központban || || || || || || ||

- a küldöttségeknél || || || || || || ||

XX 01 05 02 (AC, END, INT – közvetett kutatásban) || || || || || || ||

10 01 05 02 (AC, END, INT –közvetlen kutatásban) || || || || || || ||

Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni) || || || || || || ||

ÖSSZESEN[13] || 1 115 || 1 115 || 1 115 || 1 115 || 1 115 || 1 115 || 1 115

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak ||

Külső személyzet ||

3.2.4.     A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

– x   A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a 2014–2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretre vonatkozó JAVASLATOKKAL.

– ¨  A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

– ¨  A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára.

3.2.5.     Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

– A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

– X  A vidékfejlesztésre (EMVA) vonatkozó javaslat az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

előirányzatok millió EUR (három tizedes jegyig)

|| 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || Összesen

Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet || tagállam || tagállam || tagállam || tagállam || tagállam || tagállam || tagállam || tagállam

Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN[14] || meghatározandó || meghatározandó || meghatározandó || meghatározandó || meghatározandó || meghatározandó || meghatározandó || meghatározandó

3.3.        A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás

– x   A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

– ¨  A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

– x   a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

– x   a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

millió EUR (három tizedes jegyig)

Bevételi költségvetési tétel: || Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok || A javaslat/kezdeményezés hatása[15]

N. év || N+1. év || N+2. év || N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően további évekkel bővíthető (vö. 1.6. pont)

|| || || || || || || ||

Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

Lásd a 3.2.1. szakaszban a 2. és 3. táblázatot.

[1]               HL L 112., 2012.4.24.

[2]               COM(2012) 388, 2012.7.6.

[3]               A C-92/09. és C-93/09. sz. Volker und Markus Schecke GbR és Hartmut Eifert kontra Land Hessen egyesített ügyekben hozott ítélet (EBHT 2010., I-0000. o.).

[4]               Tevékenységalapú irányítás: ABM (Activity Based Management), tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB (Activity Based Budgeting).

[5]               A költségvetési rendelet 49. cikke (6) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

[6]               COM (2011) 500 végleges, 2011. június 29.

[7]               Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletben szereplő megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html

[8]               A költségvetési rendelet 185. cikkében említett szervek.

[9]               Az Európai Parlament és a Tanács várhatóan 2012 őszén fogadja el a rendeletet.

[10]             Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

[11]             A létszámtervben szereplő tisztviselői és ideiglenes alkalmazotti álláshelyek esetében a 127 000 EUR összegű átlagos költség alapján.

[12]             AC= szerződéses alkalmazott; INT= átmeneti alkalmazott; JED=küldöttségi pályakezdő szakértő; AL= helyi alkalmazott; END= kirendelt nemzeti szakértő.

[13]             Ez nem tartalmazza a 05 01 04 04. költségvetési sorra vonatkozó közbenső felső határt.

[14]             A tagállamok által benyújtandó vidékfejlesztési programokban kerül meghatározásra.

[15]             A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 25 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.