/* COM/2012/0496 final - 2011/0276 (COD) */ /* COM/2012/0496 final - 2011/0276 (COD) */
INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE 2011. október 6-án a Bizottság
rendeletjavaslatot terjesztett elő az ERFA-ra, ESZA-ra, a KA-ra, az
EMVA-ra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra alkalmazandó közös
rendelkezéseket megállapító rendeletre, valamint a kohéziós politikai alapokra
alkalmazandó általános rendelkezésekre vonatkozóan (COM(2011) 615 végleges). E közös rendelkezéseket megállapító
rendeletjavaslat közös stratégiai keret (KSK) elfogadását irányozta elő,
amely: „…hozzárendeli az uniós stratégia célkitűzéseit
a KSK-alapokra vonatkozó főbb intézkedésekhez annak érdekében, hogy a
tagállami és a regionális szintű programozási folyamatoknak világosabb
stratégiai útmutatást biztosítson. A közös stratégiai keretnek meg kell
könnyítenie az uniós intervenció KSK-alapok szerinti szektorális és területi
koordinációját, valamint a többi releváns uniós szakpolitika és eszközzel való
koordinációt is. A közös stratégiai keretnek meg kell tehát
határoznia a fő támogatási területeket, a kezelendő területi kihívásokat,
a szakpolitikai célkitűzéseket, az együttműködési tevékenységek
prioritásait, a koordinációs mechanizmusokat, valamint a tagállamok
gazdaságpolitikájával való koherenciát és következetességet biztosító
mechanizmusokat.” (14) és (15) preambulumbekezdés A Bizottság a közös rendelkezéseket
megállapító rendeletjavaslatának 10. és 11. cikkében meghatározta a közös
stratégiai keret célkitűzéseit és tartalmát. A javaslat 12. cikke szerint
a Bizottság a közös stratégiai keretet felhatalmazáson alapuló jogi aktusként
fogadja el. A Tanács és az Európai Parlament REGI
bizottsága azonban annak a kívánságának adott hangot, hogy az elfogadott közös
stratégiai keret ne felhatalmazáson alapuló jogi aktus legyen, hanem a rendelet
mellékletét alkossa. Erre való tekintettel, valamint annak érdekében, hogy
könnyebb legyen kompromisszumot találni az intézmények között, a Bizottság
előterjeszti e módosított javaslatot, amely a közös stratégiai keret
elemeit két részre bontja, az egyik rész a közös rendelkezéseket megállapító
rendelet új mellékletét (I. melléklet) alkotja, a másik pedig egy
felhatalmazáson alapuló jogi aktus lesz. A Bizottság ugyanakkor fenntartja,
hogy valamennyi elem – függetlenül attól, hogy a mellékletben vagy a
felhatalmazáson alapuló jogi aktusban szerepel-e – az Európai Unió
működéséről szóló szerződés 290. cikkének alkalmazásában
továbbra is nem alapvető elemnek számít, ennek következtében
felhatalmazáson alapuló jogi aktussal módosítható. Az alapvető elemeket a
közös rendelkezéseket megállapító rendelet 11. és 12. cikke tartalmazza. 2. AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT
KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI Az egyeztetések megkönnyítése érdekében 2012.
március 14-én a Bizottság a közös stratégiai keret fő elemeit meghatározó
bizottsági szolgálati munkadokumentumot tett közzé (SWD (2012) 61). A bizottsági szolgálati munkadokumentum
vizsgálatát követően a Tanács és az Európai Parlament REGI bizottsága
továbbra is fenntartotta azon álláspontját, hogy a közös stratégiai keretet a
közös rendelkezéseket megállapító rendelet mellékleteként kell elfogadni.
Mindketten úgy vélik, hogy a közös stratégiai keret a jogi aktus alapvető
eleme, és azzal érvelnek, hogy a közös stratégiai keret a kohéziós politika
alapvető irányvonalaival kapcsolatos politikai választásnak ad hangot. A
megfelelő módosításokat az Általános Ügyek Tanácsa által 2012. április 24-én
elfogadott részleges általános megközelítés és az EP REGI bizottságától kapott
jelentéstervezetek egyaránt tartalmazzák. A hatásvizsgálatot az eredeti jogszabályjavaslatra
vonatkozóan végezték el. 3. A JAVASLAT JOGI ELEMEI A módosított jogszabályjavaslat a közös
stratégiai keret elemeit két részre bontja, az elemek egy része a közös
stratégiai keret új mellékletébe (I. melléklet), másik része pedig egy
felhatalmazáson alapuló jogi aktusba kerül. A mellékletben szereplő, a
közös stratégiai keretre vonatkozó rendelkezések az EUMSZ 290. cikkének
alkalmazásában nem alapvető elemnek számítanak, ennek következtében
felhatalmazáson alapuló jogi aktussal módosíthatók. Az új melléklet négy szakaszból áll: az
első szakaszban a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikájával való
koherenciát és következetességet biztosító eszközök, a másodikban a KSK-alapok
közötti, valamint más vonatkozó uniós politikákkal és eszközökkel történő
összehangolási mechanizmusok, a harmadikban a horizontális elvek és a több
területet érintő politikai célkitűzések, a negyedikben pedig a
területi nehézségek kezelése szerepel. Ezek a szakaszok nagy mértékben a
bizottsági szolgálati dokumentum 3., 4. és 5. szakaszára, valamint I. és II. mellékletének
vonatkozó elemeire épülnek, megfogalmazásuk pedig a jogszabályi szövegeknek
felel meg. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus
ugyanakkor két szakaszból áll majd: az első szakaszban a magas európai
hozzáadott értékkel bíró indikatív fellépések és az azok végrehajtására
vonatkozó elvek, a másodikban pedig az együttműködési prioritások
szerepelnek. E szakaszok nagy mértékben a szolgálati munkadokumentum I. és II.
mellékletére épülnek, a szükséges jogi kiigazításokkal. A pénzügyi keretre vonatkozó szakaszban,
illetve a pénzügyi kimutatásban található számadatok a Bizottság 2014–2020
közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló
módosított javaslatára[1]
való tekintettel frissítésre kerültek. 4. KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK A módosított javaslatnak nem lesz
költségvetési vonzata. Újabb adatok és makrogazdasági előrejelzések
rendelkezésre állása, valamint a Horvát Köztársaság csatlakozása esetén
ugyanakkor a pénzügyi keret módosulni fog. 5. A MÓDOSÍTÁSOK ÖSSZEFOGLALÁSA A módosítások a (14), (15), (16), (83), (84)
és (88) preambulumbekezdést, valamint a 2., 10., 11., 12., 14., 141. és 142.
cikket érintik. Ezenkívül a rendeletjavaslat egy új melléklettel egészül ki,
amelynek eredményeképpen néhány további cikkben (19., 83., 86., 87., 105., 106.
és 107. cikk) módosul a mellékletek számozása. A pénzügyi kimutatás szintén
frissítésre került. 2011/0276 (COD) Módosított javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS
RENDELETE a Közös Stratégiai Kerethez tartozó Európai
Regionális Fejlesztési Alapra, Európai Szociális Alapra, Kohéziós Alapra,
Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és Európai Tengerügyi és
Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai
Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra
vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi
rendelet hatályon kívül helyezéséről AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI
UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unió
működéséről szóló szerződésre és különösen annak 177. cikkére, tekintettel az Európai Bizottság javaslatára, a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti
parlamentek számára való megküldését követően, tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális
Bizottság véleményére[2],
tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[3], tekintettel a Számvevőszék véleményére[4], rendes jogalkotási eljárás keretében, mivel: (1) A Szerződés 174. cikke
úgy rendelkezik, hogy az Unió törekedjen a gazdasági, társadalmi és területi
kohézió erősítése érdekében a különböző régiók fejlettségi szintje
közötti egyenlőtlenségek és a legkedvezőtlenebb helyzetű régiók
vagy szigetek, bizonyos vidéki térségek, az ipari átalakulás által érintett
térségek és a súlyos és állandó természeti vagy demográfiai hátrányban
lévő régiók, lemaradásának csökkentésére. A Szerződés 175. cikke
előírja, hogy az Unió e célkitűzések teljesítését az Európai
Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Orientációs Részlege, az Európai
Szociális Alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Beruházási
Bank (EBB) és egyéb eszközök révén megvalósított fellépésével is támogassa. (2) Az Európai Tanács 2010.
június 17-i ülésének következtetéseivel összhangban, ahol elfogadták az
intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégiát,
az Unió és a tagállamok valósítsa meg az intelligens, fenntartható és inkluzív
növekedés végrehajtását az Unió harmonikus fejlődésének előmozdítása
és a regionális egyenlőtlenségek csökkentése mellett. (3) A koordináció javítása és a
kohéziós politika keretében támogatást nyújtó alapok – nevezetesen az Európai
Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a
Kohéziós Alap (KA) – a vidékfejlesztést támogató alap –nevezetesen az Európai
Vidékfejlesztési Mezőgazdasági Alap (EVMA) –, valamint a tengerügyi és
halászati ágazatot támogató alap – nevezetesen az Európai Tengerügyi és
Halászati Alap (ETHA) – működésének összehangolása érdekében közös
rendelkezéseket kell megállapítani ezekre az alapokra („KSK-alapok”)
vonatkozóan. E rendelet tartalmaz továbbá olyan előírásokat, amelyek
közösek az ERFA, az ESZA és a KA esetében, de nem vonatkoznak az EMVA-ra és az
ETHA-ra. Az egyes KSK-alapok sajátosságai miatt azonban az egyes alapokra és az
ERFA keretében megvalósítandó európai területi együttműködési célra vonatkozó
egyedi szabályokat külön végrehajtási rendeletekben kell meghatározni. (4) Ami a KAP-ot illeti, a közös
agrárpolitika első (EMGA – Európai Mezőgazdasági Garanciaalap) és
második pillérének (EMVA – Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap)
egyszerűsítése és harmonizálása által jelentős szinergiákat értünk
el. Az EMGA és az EMVA közötti szoros kapcsolatot ezért továbbra is fenn kell
tartani, és támogatni kell a tagállamokban már meglévő struktúrákat. (5) A legkülső régióknak
részesülniük kell a különleges intézkedésekből és a kiegészítő
finanszírozásból adódó előnyökből, így ellensúlyozva a Szerződés
349. cikkében említett tényezőkből adódó hátrányokat. (6) Az előírások helyes és
következetes értelmezésének, valamint az irányító hatóságok és a kedvezményezettek
jogbiztonságának elősegítése érdekében szükséges az e rendeletben használt
bizonyos kifejezések meghatározása. (7) A rendelet három részből
áll, az elsőben preambulumbekezdések és fogalommeghatározások találhatók,
második része olyan szabályokat tartalmaz, amely alkalmazandó minden KSK-alap
esetében, a harmadik pedig olyan szabályokat, amelyek kizárólag az ERFA-ra, az
ESZA-ra és a KA-ra (az alapok) vonatkoznak. (8) A Szerződés 317. cikke
értelmében, illetve a megosztott irányítás összefüggésében meg kell határozni
azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik a Bizottság számára
hatáskörének gyakorlását az Európai Unió általános költségvetésének
végrehajtásában, és egyértelművé kell tenni a tagállamok
együttműködési feladatait. E feltételek alkalmazása révén a Bizottságnak
meg kell tudnia bizonyosodnia arról, hogy a tagállamok jogszerűen és
szabályosan, illetve az Európai Közösségek általános költségvetésére
alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK,
Euratom tanácsi rendelet (a továbbiakban: költségvetési rendelet[5]) értelmében a hatékony és
eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban használják fel a KSK-alapokat. A
tagállamok és az általuk erre a célra kijelölt hatóságok feladata a programok
és az e rendelet, valamint az egyes alapokra vonatkozó rendeletek szerinti
feladatok végrehajtása a megfelelő területi szinten, a tagállam
intézményi, jogi és pénzügyi kereteinek megfelelően és e rendelet
betartásával. Ezek az előírások garantálják azt is, hogy figyelmet
fordítsanak az uniós intervenció kiegészítő és következetes jellegére, az
irányítási struktúra arányosságára, valamint a KSK-alapok kedvezményezettjeinek
igazgatási terhei csökkentésére. (9) A partnerségi szerződés,
illetve az egyes programok érdekében a tagállamnak partnerséget kell szerveznie
az illetékes regionális, helyi, városi és más közhatóságokat képviselő
partnerekkel, gazdasági és társadalmi partnerekkel és a civil társadalmat
képviselő testületekkel, beleértve a környezetvédelmi partnereket, nem
kormányzati szervezeteket, valamint az egyenlőség és megkülönböztetésmentesség
ügyét propagáló szervezeteket. Az ilyen típusú partnerség célja, hogy
tiszteletben tartsák a többszintű kormányzást, garantálják, hogy van
felelőse az érdekelt felek által tervezett intervencióknak, és építsenek a
releváns szereplők tapasztalatára és szakismeretére. A Bizottság fel kell
hatalmazni arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el,
megfogalmazzon magatartáskódexet annak érdekében, hogy az érintett partnereket
következetesen bevonják a partnereket a partnerségi szerződések és
programok előkészítésébe, végrehajtásába, figyelemmel kísérésébe és
értékelésébe. (10) A KSK-alapok tevékenységeinek
és az általuk támogatott műveleteknek meg kell felelniük a művelet
végrehajtásához közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó hatályos uniós és nemzeti
jogszabályoknak. (11) Az Unió célja a KSK-alapok
végrehajtásának valamennyi szakaszában, a gazdasági és társadalmi kohézió
érdekében tett erőfeszítéseinek összefüggésében az egyenlőtlenségek
felszámolása, a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdítása,
valamint a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy
meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon
alapuló bármilyen megkülönböztetés megszüntetése. (12) A KSK-alapok
célkitűzéseit a fenntartható fejlődés keretében, a környezet védelme
és állapotának javítása céljának az Unió általi előmozdítása révén kell
megvalósítani, a Szerződés 11. és 19. cikkében megállapítottak szerint,
figyelembe véve a szennyező fizet elvet. Azzal a törekvéssel összhangban,
amely szerint az Unió költségvetésének 20 %-át a klímaváltozással
kapcsolatos célkitűzésekre kell fordítani, a tagállamok adjanak
tájékoztatást ezeknek a célkitűzéseknek a támogatásáról a Bizottság által
végrehajtó aktusban elfogadott módszer alkalmazásával. (13) Az Unió intelligens,
fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája céljainak és
célkitűzéseinek elérése érdekében a KSK-alapok támogatásait korlátozott
számú tematikus célkitűzésekre kell összpontosítani. Az egyes KSK-alapok
pontos hatályát az alapokra vonatkozó szabályokban kell meghatározni, amely
hatály korlátozódhat csak bizonyos – e rendeletben meghatározott –
célkitűzésekre is. (14) Egy közös stratégiai keretet
kell létrehozni a KSK-alapok hozzájárulásának maximalizálása, valamint annak
biztosítása érdekében, hogy a tagállami és a regionális szintű
programozási folyamatok világosabb stratégiai útmutatást kapjanak. A
Bizottságnak felhatalmazáson alapuló jogi aktusban el kell fogadnia. A közös stratégiai keretnek amely hozzárendeli az
uniós stratégia célkitűzéseit a KSK-alapokra vonatkozó főbb
intézkedésekhez annak érdekében, hogy tagállami és a regionális szintű
programozási folyamatoknak világosabb stratégiai útmutatást biztosítson.meg
kell könnyítenie az uniós intervenció KSK-alapok szerinti szektorális és
területi koordinációját, valamint a többi releváns uniós szakpolitikával és
eszközzel való koordinációt is. (15) A közös stratégiai keretnek
ezért meg kell határoznia azokat az eszközöket, amelyek biztosítják a
tagállamok és az Unió gazdaságpolitikájával való koherenciát és
következetességet; a KSK-alapok közötti, valamint más vonatkozó uniós
politikákkal és eszközökkel történő összehangolási mechanizmusokat; a
horizontális elveket és a több területet érintő politikai
célkitűzéseket, valamint a területi nehézségek kezelésének módját; illetve
a magas európai hozzáadott értékkel bíró indikatív fellépéseket és az azok
végrehajtására vonatkozó elveket; valamint az együttműködési prioritásokat
szakpolitikai célkitűzéseket, az együttműködési tevékenységek
prioritásait, a koordinációs mechanizmusokat, valamint a tagállamok
gazdaságpolitikájával való koherenciát és következetességet biztosító
mechanizmusokat. (16) A Bizottság által
elfogadott közös stratégiai keret alapján, partnereivel együttműködve
és a Bizottsággal folytatott párbeszéd révén minden tagállamnak partnerségi
szerződést kell kidolgoznia. A partnerségi szerződésnek át kell
ültetnie a közös stratégia keretben előírt elemeket a nemzeti végrehajtási
folyamatba, és komoly kötelezettségvállalásokat kell tartalmaznia az uniós
célkitűzéseknek az alapok programozása által való elérésére. (17) A tagállamoknak támogatást
kell összpontosítaniuk, hogy – saját nemzeti és regionális fejlesztési
szükségleteiknek megfelelően – garantálni tudják az uniós
célkitűzésekhez való jelentős hozzájárulást Meg kell határozni az előzetes
feltételrendszert annak biztosítására, hogy az uniós támogatás hatékony
felhasználásához szükséges keretfeltételek meglegyenek. Az ilyen előzetes
feltételrendszerekben foglaltak teljesítését a Bizottságnak a partnerségi
szerződés általa történő értékelésének a keretében kell értékelnie.
Azokban az esetekben, ahol nem teljesítik az előzetes feltételrendszerben
vállaltakat, a Bizottságnak jogában kell állnia felfüggeszteni a program javára
történő kifizetéseket. (18) Eredményességmérési keretet
kell meghatározni minden programra vonatkozóan azzal a céllal, hogy a
célkitűzések és célértékek megvalósítását figyelemmel kísérjék minden
egyes programban az adott programozási időszakában. A Bizottságnak 2017-ben
és 2019-ben eredményességi felülvizsgálatot kell szerveznie a tagállamok
közreműködésével. 2019-ben eredményességi tartalékot kell
előirányozni és elosztani azok között, ahol az eredményességmérési
keretben lefektetett részcélértékeket elérték. Sokféleségük és több országot
átfogó jellegük miatt az Európai Területi Együttműködés programjai számára
nem kell tartalékot létrehozni. Azokban az esetekben, ahol a részcélértékek
vagy célok elérése jelentősen alulmarad, a Bizottság felfüggesztheti a
programnak juttatott kifizetéseket, vagy – a programozási időszak végén –
pénzügyi korrekciót alkalmazhat annak biztosítására, hogy az uniós költségvetés
nem pazarló vagy hiábavaló módon kerül felhasználásra. (19) A kohéziós politika és az
uniós gazdaságirányítás szorosabb kapcsolatának létrehozása biztosítja, hogy a
KSK-alapokból származó kiadások hatékonyságát stabil gazdaságpolitika támasztja
alá, és hogy a KSK-alapok – amennyiben szükséges – átirányíthatók, az olyan
országok gazdasági problémáinak kezelésére, ahol ez a helyzet fennáll. Ezt a
folyamatot fokozatosan kell véghez vinni, kezdve a partnerségi szerződések
módosításával egészen a makrogazdasági egyensúlyhiányok és a szociális és
gazdasági nehézségek kezelésére irányuló tanácsi ajánlásokat támogató programok
módosításáig. Amennyiben, a KSK-alapok fokozott felhasználása ellenére, egy
tagállam nem tesz hatékony lépéseket a gazdaságirányítási folyamat
vonatkozásában, a Bizottságnak jogában kell állnia a kifizetések és a
kötelezettségvállalások teljes egészében történő vagy részleges
felfüggesztésére. A felfüggesztésre irányuló döntéseknek arányosnak és
célravezetőnek kell lennie, ezért figyelembe kell venni az egyes programok
hatását az érintett tagállam gazdasági és szociális helyzetének kezelésére,
valamint a partnerségi szerződés korábbi módosítását is. A felfüggesztésre
irányuló döntéskor a Bizottságnak szintén tiszteletben kell tartania a
tagállamok egyenjogú elbánásban való részesüléshez való jogát, és különösen
figyelemmel kell lennie a felfüggesztésnek az érintett tagállam gazdaságára
gyakorolt hatására. A felfüggesztést meg kell szüntetni és a tagállamnak az
alapokhoz való hozzáférést is újra kell biztosítani, mihelyst a tagállam
megteszi a szükséges lépéseket. (20) Annak biztosítására, hogy az
Unió intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó stratégiája
célkitűzéseinek elérése a középpontba kerüljön, közös elemeket kell
meghatározni, amelyek minden programra érvényesek. A
KSK-alapok programozási struktúrái következetességének biztosítására a
programok elfogadására és módosítására irányuló eljárásokat össze kell
hangolni. A programozásnak biztosítania kell
az összhangot a közös stratégiai kerettel és a partnerségi szerződéssel,
valamint a KSK-alapok összehangolását egymással, a meglévő többi pénzügyi
eszközzel és az Európai Beruházási Bankkal. (21) Ezért különösen szükség van az
egyedi földrajzi vagy demográfiai problémákkal küzdő városok, funkcionális
földrajzi egységek és szubregionális területek szerepének tisztázására. Ebből a célból, és a lehetőségek helyi
szintű mobilizálásának növelésére, – közös szabályok meghatározásával és
KSK-alapokkal való széles körű koordinációval – meg kell erősíteni és
meg kell könnyíteni az adott közösség szintjén irányított helyi fejlesztések
részvételét. Lényeges alapelv, hogy a helyi
fejlesztési stratégiák végrehajtására irányuló hatáskört a közösség érdekeit
képviselő helyi akciócsoportokra kell ruházni. (22) A pénzügyi eszközök egyre
értékesebbek a KSK-alapok hatásának megtöbbszörözésében, mivel a magánszféra és
a közszféra forrásainak különböző formáit tudják egyesíteni a közpolitikai
célkitűzések támogatására visszaforgatható finanszírozás révén, ami hosszú
távon az ilyen támogatást sokkal fenntarthatóbbá teszi. (23) A KSK-alapok által támogatott
pénzügyi eszközöket az egyedi piaci szükségletek költséghatékony kezelésére a
programok célkitűzéseivel összhangban kell használni, és azok nem
szoríthatják ki a magánszférából származó finanszírozást. A támogatási
intézkedések pénzügyi eszközök révén történő finanszírozására vonatkozó
döntést ezért előzetes elemzés alapján kell meghozni. (24) A pénzügyi eszközöket úgy kell
kialakítani és megvalósítani, hogy azok megfelelő kockázatmegosztás
alapján elősegítsék a magánszektor befektetői és a pénzügyi intézetek
jelentős részvételét. Ahhoz, hogy eléggé vonzóak legyenek a magánszektor
számára, a pénzügyi eszközöket rugalmas módon kell kialakítani és
megvalósítani. Ezért az irányító hatóságoknak a pénzügyi eszközök
megvalósításának legmegfelelőbb formáiról kell dönteniük a célrégiók
egyedi szükségleteinek figyelembevételével, az érintett program
célkitűzéseivel összhangban. (25) Biztosítani kell az irányító
hatóságok számára, hogy az operatív programok forrásaiból hozzájárulhassanak az
uniós szinten létrehozott pénzügyi eszközökhöz vagy a regionális szinten
létrehozott eszközökhöz. Azt is lehetővé kell tenni az irányító hatóságok
számára, hogy egyedi források vagy alapok alapjai révén közvetlenül
biztosíthassa a pénzügyi eszközöket. (26) A KSK-alapokból a pénzügyi
eszközök számára bármikor juttatott források mértékének meg kell felelnie a
tervezett beruházások megvalósításához és a végső kedvezményezettek
számára teljesítendő kifizetésekhez szükséges összegnek, beleértve az
irányítási költségeket és díjakat, amelyeket az üzleti tervek és cash-flow
előrejelzések alapján állapítanak meg egy előre meghatározott –
legfeljebb kétéves – időszakra. (27) Szükséges egyedi szabályokat
megállapítani a záráskor támogatható kiadásként elfogadott összegekre
vonatkozóan, hogy a KSK-alapokból a pénzügyi eszközök számára fizetett,
irányítási költségeket és díjakat is tartalmazó összegeket eredményesen
használják fel beruházásokra és a végső kedvezményezettek számára
teljesített kifizetésekre. Egyedi szabályokat kell megállapítani a
KSK-alapokból származó támogatással kapcsolatos források ismételt
felhasználására vonatkozóan is, beleértve a programok zárása után megmaradó
források felhasználását is. (28) A tagállamoknak nyomon kell
követniük kell a programokat a végrehajtás és a programok célkitűzéseinek
irányába tett előrehaladás felülvizsgálata érdekében. Ezért monitoringbizottságokat kell felállítani,
meghatározva azok összetételét és feladatait a KSK-alapok számára. A KSK-alapok közötti koordináció megkönnyítésére
közös monitoringbizottságokat lehetne felállítani. A hatékonyság biztosítása érdekében
lehetővé kell tenni a monitoringbizottságok számára, hogy ajánlásokat
adjanak ki az irányító hatóságoknak a programok végrehajtását illetően, és
figyelemmel kísérjék az ajánlásaik nyomán hozott intézkedéseket. (29) A KSK-alapok figyelemmel
kísérési és a jelentéstételi struktúráinak összehangolása szükséges az
irányítási struktúrák – minden szinten történő –egyszerűsítéséhez Fontos biztosítani az arányos jelentéstételi
követelményeket, de az eredményekre vonatkozó átfogó információ rendelkezésre
állását is a főbb felülvizsgálatokkor. A
jelentéstételi követelményeknek tehát tükrözniük kell az egyes években
szükséges információkat, és összhangba kell őket hozni az
eredményességértékelés időpontjával. (30) A programok eredményeinek
nyomon követése érdekében éves felülvizsgálati ülést kell tartani a tagállam és
a Bizottság részvételével. A tagállam és a
Bizottság azonban megállapodhat abban, hogy a felesleges igazgatási terhek
elkerülése érdekében nem tartanak ülést. (31) A tagállamoknak a partnerségi
szerződéseik végrehajtása során elért eredményekről jelentéseket kell
benyújtaniuk annak érdekében, hogy a Bizottság figyelemmel tudja kísérni az
uniós célkitűzések megvalósításának eredményességét. Ezen jelentések
alapján a Bizottság stratégiai jelentést készít a 2017-ben és a 2019-ben elért
haladásról. (32) A programok tervezésének és a
végrehajtás minőségének javítása érdekében értékelni kell a KSK-alapok
támogatásának eredményességét és hatékonyságát és hatását, továbbá fel kell
mérni, a programoknak az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre
vonatkozó uniós stratégia céljaival, valamint – adott esetben – a GDP-vel és a
munkanélküliséggel kapcsolatos hatását. Ezzel kapcsolatban meg kell határozni a
tagállamok és a Bizottság feladatait. (33) A programok kidolgozása és
végrehajtása minőségének javítása, a célkitűzések és célok
elérhetőségének vizsgálata érdekében el kell végezni az összes program
előzetes értékelését. (34) A program előkészítéséért
felelős hatóságnak értékelési tervet kell készítenie.. Az irányító
hatóságoknak a programozási időszak során értékelniük kell a program
eredményességét és hatását. Az irányítási döntéseket megkönnyítendő az
értékelések eredményéről értesíteni kell a monitoringbizottságot és az
Európai Bizottságot is. (35) Utólagos értékelést kell
végezni a KSK-alapok eredményességének és hatékonyságának, illetve a KSK-alapok
általános céljaira és az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre
vonatkozó uniós stratégiára gyakorolt hatásuk felmérése érdekében. (36) Célszerű meghatározni az
intézkedések azon típusait, amelyeket a Bizottság vagy a tagállamok
kezdeményezésére – a KSK-alapokból történő támogatással, technikai
segítségnyújtásként – lehet végrehajtani. (37) A források eredményes
felhasználása érdekében, valamint a bevételt termelő műveletek
túlfinanszírozásának elkerülésére, szükséges a KSK-alapok jövedelemtermelő
műveletekhez nyújtott hozzájárulásának kiszámítására vonatkozó szabályok
megállapítása. (38) A kiadások támogathatóságának
kezdeti és végső időpontját meg kell határozni oly módon, hogy
egységes és méltányos szabály vonatkozzon az KSK-alapok végrehajtására az egész
Unióban. A programok végrehajtásának
megkönnyítése érdekében helyénvaló megállapítani, hogy a kiadások
támogathatóságának kezdeti időpontja megelőzheti 2014. január 1-jét,
amennyiben az érintett tagállam ezen időpontot megelőzően
programot nyújt be. Az uniós alapok hatékony
felhasználásának garantálására, és az uniós költségvetésre irányuló kockázatok
csökkentésére korlátozásokat kell bevezetni a már elvégzett műveletek
támogatására vonatkozólag. (39) A szubszidiaritás elvével
összhangban és a […/EU] rendeletben [ERFA, ESZA, KA, ETE, EVMA, ETHA
rendeletek] meghatározott kivételek figyelembevételével, nemzeti szabályozást
kell kialakítani a kiadások támogathatósága tekintetében. (40) A KSK-alapok felhasználásának
egyszerűsítése és a hibakockázat csökkentése érdekében, egyben tükrözve –
a szükséges megkülönböztetést is biztosítva – a szakpolitika egyedi
jellemzőit, helyénvaló meghatározni a támogatás formáit, a vissza nem
fizetendő támogatás és átalánydíjas finanszírozás visszatérítésének
harmonizált feltételeit, a támogatásokra vonatkozó egyedi támogathatósági
szabályokat és a helyfüggő műveletek támogathatóságára vonatkozó
egyedi feltételeket. (41) A KSK-alapok általi támogatás
eredményességének, igazságosságának és fenntartható hatásának biztosítására
olyan rendelkezéseket kell hozni, amelyek biztosítják a vállalkozásokba és
infrastruktúrákba történő befektetések hosszú élettartamát, illetve megakadályozzák,
hogy a KSK-alapokat tisztességtelen előny céljaira használják fel. A tapasztalat azt mutatja, hogy erre megfelelő
egy minimum ötéves időszakot alkalmazni, kivéve akkor, ha az állami
támogatási szabályok más időszakot állapítottak meg. Célszerű kizárni az ESZA-ból támogatott
műveleteket, valamint az állami támogatásra vonatkozó szabályok értelmében
a beruházás fenntartásra kötelezettségből adódóan nem termelő vagy
infrastrukturális beruházásokat, továbbá a pénzügyi eszközökbe bekerülő
vagy eszközökből származó hozzájárulásokat. (42) A tagállamoknak megfelelő
intézkedéseket kell elfogadniuk az irányítási és az ellenőrzési rendszerek
megfelelő struktúrájának és működésének biztosítására, hogy
tanúskodni lehessen a KSK-alapok törvényes és rendszeres felhasználására
vonatkozó megbízhatóságról. Meg kell határozni
a tagállamoknak a programok irányítási és ellenőrzési rendszereivel
kapcsolatos, valamint az uniós jogszabályok szabálytalan alkalmazásának vagy
megsértésének megelőzése, felderítése és korrekciója tekintetében fennálló
kötelezettségeit. (43) A Régiók Bizottságának
módosítása A közös gazdálkodás elvének megfelelően – irányítási és
ellenőrzési rendszereik révén – elsősorban a tagállamok feladata a
programok végrehajtása és ellenőrzése. A műveletek kiválasztása vagy
végrehajtása feletti ellenőrzés eredményességének és az irányítási és
ellenőrzési rendszerek működésének a javítása érdekében az irányító
hatóság feladatkörét meg kell határozni. (44) A fő irányítási és
ellenőrzési rendszerek létrehozására és kialakítására vonatkozó
megfelelő előzetes biztosítéknyújtás érdekében a tagállamoknak
akkreditációs szervezetet kell kijelölniük, amelynek feladata az irányító és
ellenőrző testületek akkreditációja, illetve akkreditációjuk visszavonása. (45) Meg kell határozni a Bizottság
azon jogköreit és feladatait, amelyek értelmében vizsgálja az igazgatási és
ellenőrzési rendszerek hatékony működését, valamint felkérheti a
tagállamokat intézkedések meghozatalára. A
Bizottság hatáskörét ki kell terjeszteni olyan ellenőrzések elvégzésére,
ahol a hatékony pénzügyi irányítással kapcsolatos kérdések állnak a
középpontban, annak érdekében, hogy az alapok eredményességéről
következtéseket lehessen levonni. (46) Az uniós költségvetési
kötelezettségvállalásokat évente kell megtenni. A programozás eredményes
irányítása érdekében az időközi kifizetési kérelmekre és a végső
egyenleg kifizetésére vonatkozó közös szabályokat kell megállapítani, amelyek
nem sértik az ERFA, az ESZA és a Kohéziós Alap esetében előírt további fizetési
szabályokat. (47) A programok kezdetén
történő előfinanszírozási átutalás biztosítja, hogy a tagállam
támogatást tud nyújtani a kedvezményezetteknek a program végrehajtásához már a
program elfogadásától. Ezért a KSK-alapokból
fizetendő kezdeti előfinanszírozási összegekre vonatkozó
rendelkezéseket kell hozni. A kezdeti
előfinanszírozást a programok zárásakor teljes mértékben el kell számolni. (48) Az Unió pénzügyi érdekeinek
védelme érdekében olyan időben korlátozott intézkedéseket kell alkalmazni,
amelyek lehetővé teszik az felhatalmazás által engedélyezésre jogosult
tisztviselő számára a kifizetések megszakítását, amennyiben a
bizonyítékokból arra lehet következtetni, hogy az irányítási és
ellenőrzési rendszer működésében jelentős hiányosság tapasztalható,
bizonyíték van egy kifizetési kérelemmel kapcsolatos szabálytalanságra, vagy
elmarad az elszámoláshoz szükséges dokumentumok benyújtása. (49) Annak biztosítására, hogy az
uniós költségvetésből egy adott pénzügyi évben társfinanszírozott kiadások
az alkalmazandó szabályokkal összhangban kerülnek felhasználásra,
megfelelő keretet kell létrehozni az éves elszámoláshoz. E keret között az
akkreditált szerveknek minden egyes program vonatkozásában igazgatási
megbízhatósági nyilatkozatot kell benyújtania a Bizottsághoz, és ehhez
csatolnia kell a hitelesített éves beszámolókat, az ellenőrzésekről
szóló összefoglaló jelentést, valamint egy független könyvvizsgálói véleményt
és ellenőrzési jelentést. (50) Előfordulhat, hogy az
uniós forrásokkal való hatékony és eredményes pénzgazdálkodás érdekében a
Bizottságnak pénzügyi korrekciókat kell végeznie. A tagállamok számára
jogbiztonságot kell biztosítani, ehhez fontos meghatározni azokat a
körülményeket, amelyek mellett az alkalmazandó uniós vagy nemzeti jog megsértése
ahhoz vezethet, hogy a Bizottság pénzügyi korrekciót végez. Annak biztosítása
érdekében, hogy a Bizottság által a tagállamokra esetlegesen kirótt pénzügyi
korrekciók az EU pénzügyi érdekeinek védelméhez kapcsolódnak, ezeknek a
korrekcióknak olyan esetekre kell korlátozódniuk, ahol az uniós vagy a nemzeti
jog megsértése közvetlenül vagy közvetve a műveletek, illetve az azokhoz
kapcsolódó kiadások támogathatóságát, szabályosságát, irányítását vagy
ellenőrzését érinti. Az arányosság biztosításához fontos, hogy a Bizottság
a pénzügyi korrekció összegéről való döntéskor figyelembe vegye a jog
megsértésének jellegét és súlyosságát. (51) A pénzügyi fegyelem
előmozdítása érdekében helyénvaló a programok költségvetési
kötelezettségvállalása bármely részének visszavonására vonatkozó rendelkezések
megállapítása, különösen abban az esetben, amikor egy összeg mentesíthető
a visszavonás alól, főként akkor, amikor a végrehajtási késedelmek olyan
körülményekre vezethetők vissza, amelyek az érintett féltől
függetlenek, rendkívüliek vagy előre nem láthatók, és amelyek minden
igyekezet ellenére is elkerülhetetlen következményekkel járnak. (52) További általános
rendelkezésekre van szükség az alapok egyedi működésével kapcsolatosan.
Különösképpen, a hozzáadott érték növelése és az intelligens, fenntartható és
inkluzív növekedés uniós stratégia prioritásaihoz történő hozzájárulás
növelése érdekében egyszerűsíteni kell ezeknek az alapoknak a
működését, és a növekedést és munkahelyteremtést szolgáló beruházásokkal,
valamint az európai területi együttműködéssel kapcsolatos célokra kell
összpontosítani. (53) Az EMVA és az ETHA egyedi
működésével kapcsolatos további előírások a vonatkozó
szektorspecifikus jogszabályokban kerülnek meghatározásra. (54) A Szerződés gazdasági,
társadalmi és területi kohéziós célkitűzéseinek előmozdítása
érdekében a növekedést és munkahelyteremtést szolgáló beruházásokra vonatkozó
célnak az összes régiót támogatnia kell. A gazdasági és szociális fejlettség
szintjének megfelelő kiegyensúlyozott és fokozatos támogatás nyújtása
érdekében a fenti célra fordított forrásokat az ERFA és ESZA alapokból kell a
kevésbé fejlett régiók, az átmeneti régiók és a fejlettebb régiók számára
juttatni az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) uniós átlaghoz
viszonyított arányának megfelelően. A KA-ból származó beruházások hosszú
távú fenntarthatóságának biztosítására az olyan régiók, ahol az egy főre
jutó GDP 2007–2013-as időszakban kevesebb volt, mint a
referenciaidőszakban az EU-25 átlag 75 %-a, de amelyek egy főre jutó
GDP értéke az EU-27 75 %-a fölé emelkedett, megkapják a 2007–2013-as juttatások
legalább kétharmadát. Azok a tagállamok, ahol az egy főre jutó bruttó
nemzeti jövedelem (GNI) alacsonyabb, mint az uniós átlag 90 %-a,
támogatást kapnak a Kohéziós Alapból a növekedést és munkahelyteremtést
szolgáló beruházások céljára. (55) Az alapokból támogatásra
jogosult régiók és területek kijelöléséhez objektív kritériumokat kell
meghatározni. Ebből a célból indokolt,
hogy a régiók és térségek uniós szinten történő meghatározása a régiók
közös osztályozási rendszerén alapuljon, amelyet a statisztikai célú területi
egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló, 2003. május 26-i 1059/2003/EK
európai parlamenti és tanácsi rendelet[6]
állapított meg. (56) A megfelelő pénzügyi
keret meghatározása érdekében a Bizottságnak, végrehajtási aktusok által,
objektív és átlátható módszer alkalmazásával meg kell állapítania a
rendelkezésre álló kötelezettségvállalási előirányzatok indikatív éves
felosztását, figyelembe véve azt, hogy azokat a régiókat célozzák meg, amelyek
fejlődése elmarad a többitől, beleértve azokat a régiókat, amelyek
átmeneti támogatásban részesülnek. (57) Rögzíteni kell ezen növekedést
és munkahelyteremtést szolgáló forrásokból a beruházásokra fordítható legmagasabb
arányt, és a régiók és tagállamok számára történő juttatásukra vonatkozó
objektív kritériumokat kell elfogadni. A közlekedési, energiaügyi illetve
információs és kommunikációs technológiai infrastruktúra egész Unión belüli
fejlesztése felgyorsításának ösztönzése érdekében egy európai összekapcsolódási
eszközt kell létrehozni. Az alapokból egy adott tagállamra jutó éves
előirányzatok és a Kohéziós Alapból az európai összekapcsolódási eszközhöz
utalt összegek esetében felső határt kell megállapítani annak figyelembevételével,
hogy az adott tagállam milyen mértékben tudja ezeket az előirányzatokat
felhasználni. Ezenfelül, a szegénység
csökkentését célzó kiemelt célnak megfelelően szükség van a leginkább
rászoruló személyek élelmiszerrel történő támogatására vonatkozó rendszer
megfordítására, hogy elősegítse a társadalmi összetartozást és az EU
harmonikus fejlődését. Egy olyan
mechanizmust irányoznak elő, amely forrásokat csoportosít át ehhez az
eszközhöz és biztosítja, hogy ezek az ESZA-juttatásokból képezik, amivel együtt
– és aminek függvényében – csökkenne az egyes tagállamokban a strukturális
alapoknak az ESZA-hoz rendelendő minimális aránya. (58) Az Európa 2020
célkitűzéseivel és céljaival kapcsolatos eredmények és azok elérése
középpontba helyezésének erősítése érdekében a növekedést és
munkahelyteremtést szolgáló beruházások céljára fordított források öt
százalékát kell elkülöníteni eredményességi tartalékként minden egyes alapnál
és minden egyes tagállam régiókategóriájánál. (59) Az alapokra való tekintettel,
és annak biztosítása érdekében, hogy a régiókategória megfelelő
juttatásban részesüljön, a forrásokat nem lehet átcsoportosítani a kevésbé
fejlett, az átmeneti és a fejlettebb régiók között, kivéve egy vagy több
tematikus célkitűzés megvalósításával kapcsolatos, kellően indokolt
körülmények esetében, és legfeljebb az adott régiókategória teljes juttatása 2 %-ának
mértékéig. (60) Valós gazdasági hatás elérése
céljából e rendelet előírásainak értelmében az alapokból származó
támogatás nem helyettesítheti a tagállamok közkiadásait vagy azzal
egyenértékű strukturális kiadásait. Ezen túlmenően, annak biztosítása
érdekében, hogy az alapokból származó támogatás figyelembe vegye a szélesebb
gazdasági környezetet, a közkiadások szintjét azokra az általános makrogazdasági
feltételekre figyelemmel kell meghatározni, amelyek között a finanszírozás az
évente a tagállamok által az 1997. július 7-i, a költségvetési egyenleg
felügyeletének, valamint a gazdaságpolitikák felügyeletének és
összehangolásának megerősítéséről szóló 1466/1997/EK rendelet[7] szerint benyújtott stabilitási
és konvergenciaprogramokban leírt mutatók alapján megvalósul. Az addicionalitás
Bizottság általi, partnerségen keresztüli vizsgálatának azokra a tagállamokra
kell koncentrálniuk, amelyekben a kevésbé fejlett és az átmeneti régiók
legalább a lakosság 15 %-át fedik le a nekik juttatott pénzügyi források
mértéke szerint. (61) További rendelkezéseket
szükséges megállapítani az alapok által támogatott operatív programok
programozására, irányítására, monitorozására és ellenőrzésére. Az operatív
programoknak meg kell határozniuk azokat a prioritási tengelyeket amelyek
megfelelnek az adott programhoz kiválasztott tematikus célkitűzéseknek,ki
kell dolgozniuk egy következetes intervenciós logikát, amelyet a felismert
fejlesztési igények kezeléséhez alkalmaznak, és meg kell határozniuk az
eredményességértékelés keretét is. További, olyan elemeket is tartalmazniuk
kell, amelyek szükségesek ezen alapok eredményes és hatékony végrehajtásának
alátámasztásához. (62) Tartalmazniuk kell más olyan
elemeket is, amelyek alátámasztják az elemek eredményes, hatékony
végrehajtását. A KA és az ERFA által nyújtott támogatást – kiegészítő
jellegük fokozása és végrehajtásuk egyszerűsítése céljából – egyesíteni
lehet közös operatív programokban az ESZA támogatásával a növekedési és
munkahely-teremtési cél keretében. (63) A nagyprojektek jelentős
részét képviselik az uniós kiadásoknak és gyakran stratégiai fontosságúak
intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés uniós stratégia
célkitűzéseinek eléréséhez. Indokolt
tehát, hogy a nagy méretű műveleteket továbbra is a Bizottság hagyja
jóvá e rendelet alapján. Az egyértelműség
érdekében helyénvaló e célból meghatározni a nagyprojekt tartalmát. A
Bizottságnak lehetősége van arra, hogy megtagadja a nagyprojekt
támogatását, amennyiben a támogatás jóváhagyása nem indokolt. (64) Annak érdekében, hogy a
tagállamok megkaphassák a lehetőséget, hogy operatív programjuk egy részét
eredményalapú megközelítés alkalmazásával hajtsák végre, célszerű közös
akciótervet felállítani, amely tartalmazza – az operatív program
célkitűzéseinek eléréséhez szükséges – a kedvezményezett által
végrehajtandó fellépéseket. Az alapok eredményorientáltságának
egyszerűsítése és megerősítése érdekében a közös cselekvési terv
irányításának kizárólag a tervet elfogadó bizottsági határozatban közösen
elfogadott részcélértékeken, kimeneteken és eredményeken kell alapulnia. A
közös cselekvési terv ellenőrzése szintén ezeknek a részcélértékeknek,
kimeneteknek és eredményeknek az elérésére kell korlátozódnia. Következésképpen
szabályokat kell megállapítani annak előkészítése, tartalma, elfogadása,
pénzügyi irányítása és ellenőrzése tekintetében. (65) Amennyiben egy város- vagy
területfejlesztési stratégia integrált megközelítést igényel amiatt, hogy egy
vagy több operatív program egynél több prioritási tengelye szerinti
beruházásokat tartalmaz, akkor az alapok által támogatott tevékenységeket az
operatív programon belüli integrált területi beruházásként kell végrehajtani. (66) Egyedi szabályokat kell elfogadni
a monitoringbizottság feladatkörére és az alapok által támogatott operatív
programok végrehajtásáról szóló éves jelentésekre vonatkozóan. Az EMVA egyedi működésére vonatkozó további
előírások a vonatkozó szektorspecifikus jogszabályokban kerültek
meghatározásra. (67) A program végrehajtására
vonatkozó alapvető és aktuális információ elérhetőségének
biztosításához a tagállamoknak rendszeresen meg kell küldeniük a
kulcsfontosságú adatokat a Bizottság számára. Elkerülendő,
hogy a tagállamokra újabb teher nehezedjen, az adatszolgáltatást a folyamatosan
gyűjtött adatokra kell korlátozni, és elektronikus adatcsere útján kell
végrehajtani. (68) A Szerződés 175. cikkének
megfelelően a Bizottság háromévente kohéziós jelentéseket nyújt be az
Európai Parlament, a Tanács, a Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók
Bizottsága számára az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohéziója terén
tett előrelépésről. E jelentés tartalmát meg kell határozni. (69) Indokoltnak vélik, hogy a
Bizottság együttműködve a tagállamokkal elvégezze az alapok utólagos
értékelését, hogy a megfelelő szinten információhoz jusson a
finanszírozott intervenciók eredményéről és hatásáról. Szükség van egyedi előírásokra az alapok
értékelési tervének elfogadására irányuló eljárás megállapításához. (70) Fontos felhívni a közvélemény
figyelmét az uniós alapok által elért eredményekre. Az
állampolgároknak joga van tudni, hogy az Unió pénzügyi forrásait miként
fektetik be. Mind az irányító hatóságok, mind a kedvezményezettek kiemelt
feladata annak biztosítása, hogy a megfelelő információ eljut a
közvéleményhez. A lakosság felé irányuló kommunikáció magasabb szintű
hatékonyságának és a Bizottság kezdeményezésére végzett kommunikációs
tevékenységek közötti erősebb szinergia biztosítására az e rendeletben a
kommunikációs tevékenységekre osztott költségvetés hozzájárul az Európai Unió
politikai prioritásainak szervezeti kommunikációjához, feltéve, hogy az
említett prioritások kapcsolatban állnak e rendelet általános
célkitűzéseivel. (71) Az alapok eredményeire és az
Unió abban játszott szerepére vonatkozó információk széles körű
terjesztése és a potenciális kedvezményezettek finanszírozási lehetőségekről
történő tájékoztatása érdekében e rendeletben részletes szabályokat kell
megállapítani a tájékoztatási és kommunikációs intézkedésekre, valamint az
ilyen intézkedések egyes technikai jellemzőire vonatkozóan. (72) A finanszírozási
lehetőségekre és a projektkedvezményezettekre vonatkozó információk
hozzáférhetőségének és átláthatóságának javítása érdekében valamennyi
tagállamnak olyan egységes honlapot vagy honlap-portált kell elérhetővé
tennie, amely információkat nyújt az összes operatív programról, beleértve az
egyes operatív programok által támogatott műveletek felsorolását. (73) Meg kell határozni azokat az
elemeket, amelyek az alapokból az operatív programoknak nyújtott támogatás
társfinanszírozási arányát szabályozzák, különösen az uniós források
multiplikátor hatásának növelése céljából. A társfinanszírozási elvnek a
megfelelő szintű nemzeti támogatás révén való tiszteletben tartásához
szükség van a társfinanszírozás maximális arányának régiókategóriánkénti
megállapítására. (74) Ezért a tagállamoknak egy
irányító hatóságot, egy igazoló hatóságot és egy feladatkörében független
ellenőrző hatóságot kell kijelölniük valamennyi operatív program
esetében. A tagállamok számára az ellenőrző rendszerek felállításával
kapcsolatos flexibilitás biztosítására indokolt annak a lehetőségnek a
biztosítása, hogy az igazoló hatóság feladatát az irányító hatóság végezze. Lehetővé kell tenni, hogy a tagállam vagy az
irányító hatóság közreműködő szervezeteket tudjon kijelölni az
irányító hatóság vagy az igazoló hatóság bizonyos feladatainak az elvégzésére. Ebben az esetben a tagállamnak egyértelműen
meg kell határoznia ezek feladatait és funkcióit. (75) Az irányító hatóság viseli az
elsődleges felelősséget az alapok eredményes és hatékony
végrehajtásának vonatkozásában, és így számos funkciót tölt be, amelyek
kapcsolatban állnak a programirányítással, a figyelemmel kíséréssel, a pénzügyi
irányítással és ellenőrzéssel, valamint a projekt kiválasztásával. Feladatait
és funkcióit meg kell határozni. (76) Az igazoló hatóságnak
kifizetési kérelmet kell elkészítenie, és azt be kell nyújtania a Bizottságnak.
Igazolja az éves beszámolók teljességét, pontosságát és hitelességét, valamint
azt, hogy az éves beszámolókban szereplő kiadások megfelelnek a vonatkozó
uniós és nemzeti szabályoknak. Feladatait és funkcióit meg kell határozni. (77) Az ellenőrző
hatóságnak biztosítania kell, hogy ellenőrzésre kerülnek az irányítási és
az ellenőrzési rendszerek, megfelelő számú művelet, és az éves
beszámolók. . Feladatait és funkcióit meg kell határozni. (78) Annak érdekében, hogy
figyelembe lehessen venni az ERFA, az ESZA és KA irányítási és ellenőrzési
rendszereinek konkrét megszervezését, valamint az arányos megközelítés
biztosításának szükségességét, egyedi rendelkezéseket kell hozni az irányító
hatóság és az igazoló hatóság akkreditálására és az akkreditáció visszavonására
vonatkozóan. (79) A Bizottság pénzügyi
ellenőrzésre vonatkozó jogkörének sérelme nélkül fokozni kell e téren a
tagállamok és a Bizottság közötti együttműködést, és meg kell állapítani
azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik a Bizottság számára, hogy –
a nemzeti rendszerek ellenőrzésére irányuló stratégia tekintetében –
meghatározza a biztosítékok azon szintjét, amelyet a nemzeti
ellenőrző szervektől meg kell kapnia. (80) A pénzügyi irányítással
kapcsolatos közös szabályok mellett további rendelkezéseket kell hozni az
ERFA-ról, az ESZA-ról és a Kohéziós Alapról. Különösen annak érdekében, hogy a
Bizottságnak az éves záróelszámolás előtti megfelelő biztosítékok garantálására,
az időközi kifizetési kérelmek esetében a visszatérítés mértéke annak az
összegnek a 90 %-a kell, legyen, amelyet az operatív program elfogadásáról
szóló döntésben meghatározott egyes prioritási tengelyek társfinanszírozási
arányának az adott prioritási tengely támogatható kiadásaira történő
alkalmazása eredményez. A fennmaradó
kifizetendő összegeket az éves záróegyenleg után kell kifizetni a
tagállamoknak, feltéve, hogy megfelelő biztosítékot szolgáltattak a
záróelszámolás alá eső év kiadások támogathatóságához. (81) Annak biztosítására, hogy a
kedvezményezettek minél hamarabb megkapják a támogatást, és a Bizottságnak
adott biztosítékok megerősítésére indokolt megkövetelni, hogy a kifizetési
kérelmek csak azokat a kiadásokat tartalmazzák, amelyekhez a támogatást
kifizették a kedvezményezetteknek. Rendelkezni
kell minden évben az előfinanszírozásról annak biztosítására, hogy
tagállamok elegendő forrással rendelkeznek ahhoz, hogy egy ilyen
rendelkezések szerint járjanak el. Az
előfinanszírozást minden évben el kell számolni a záróelszámolásban. (82) A kötelezettségvállalás
visszavonására vonatkozó általános szabályok megfelelő alkalmazásának
biztosítására az alapokhoz elfogadott szabályoknak meg kell határozniuk azt,
hogy hogyan állapítják meg a kötelezettségvállalás visszavonásának határidejét,
és hogy hogyan számolják ki az egyes összegeket. (83) Részletesen meg kell határozni
az alapokra alkalmazandó éves záróelszámolásra vonatkozó eljárást, hogy
biztosítani lehessen ezen rendelkezések egyértelmű alapjait és
jogbiztonságát. Fontos rendelkezni arról, hogy
a tagállamoknak meglegyen az a korlátozott lehetőségük, miszerint az éves
beszámolóban olyan összeget is szerepeltethessenek, amely az
ellenőrző hatóság által végzett, folyamatban lévő eljárás tárgyát
képezi. (84) A Régiók Bizottságának
módosítása Az éves záróelszámolási eljárást a befejezett (ERFA- és
KA-)műveletek vagy kiadások éves zárásának kell kísérnie. Az operatív programok végső zárásával járó
költségek csökkentésének, a kedvezményezettek igazgatási terhei csökkentésének
és a jogbiztonság biztosításának érdekében az éves zárást kötelezővé kell
tenni, így korlátozva azt az időszakot, ameddig tárolni kell a
háttérdokumentumokat és amely során a műveleteket ellenőrizhetik és a
pénzügyi kiigazításokat kiszabadhatnak. (85) Az Unió pénzügyi érdekeinek
védelme érdekében és a programok végrehajtásának hatékonyságát biztosító
eszközök biztosítására olyan intézkedéseket kell alkalmazni, amelyek
lehetővé teszik a Bizottság számára a kifizetések felfüggesztését a
prioritási tengely vagy az operatív program szintjén. (86) Helyénvaló, hogy konkrét
rendelkezéseket és eljárásokat határozzanak meg a tagállamok és a Bizottság
által az alapok tekintetében végzendő pénzügyi korrekciókra vonatkozóan. (87) Az uniós ellenőrzések
gyakoriságának arányosnak kell lenni az Uniónak az alapokból kifizetett
támogatásával. Különösen az elvégzett pénzügyi
ellenőrzések számát kell csökkenteni, amennyiben egy művelet teljes
támogatható kiadása nem haladja meg a 100 000 EUR összeget. Mindazonáltal lehetővé kell tenni
ellenőrzések bármely időpontban történő elvégzését, amennyiben
bizonyíték van szabálytalanságra vagy csalásra, illetve egy befejezett
művelet lezárását követően egy ellenőrzési minta részeként. Annak érdekében, hogy a Bizottság által végzett
ellenőrzés arányos a kockázattal, a Bizottságnak tudnia kell csökkenteni
az operatív programok ellenőrzésével kapcsolatos munkát, amennyiben
nincsenek jelentős hiányosságok, vagy amennyiben az ellenőrző
hatóság megbízható. (88) E határozat egyes nem
alapvető elemeinek kiegészítése és módosítása érdekében a Szerződés 290.
cikke szerinti jogi aktusok elfogadására felhatalmazást kell adni a Bizottság
részére a következők tekintetében: a partnerség teljesítésének
támogatására vonatkozó célkitűzések és kritériumokra vonatkozó magatartási
kódex; közös stratégiai keret magas európai hozzáadott értékkel bíró
indikatív fellépésekkel és az azok végrehajtására vonatkozó elvekkel, valamint
az együttműködési prioritásokkal kapcsolatos elemeinek elfogadása;
teljesítéshez kötött tartalék elosztásával kapcsolatos további szabályok; a
helyi fejlesztési stratégiák által lefedett terület és lakosság meghatározása;
a pénzügyi eszközök részletes szabályozása (előzetes értékelés,
támogatások, támogathatóság, nem támogatott tevékenységtípusok kombinációja),
nemzeti, regionális, transznacionális és határokon átnyúló szinteken
létrehozott finanszírozási eszközök bizonyos típusaira vonatkozó szabályozás,
finanszírozási megállapodások szabályozása, eszközök átruházása és kezelése,
irányítási és ellenőrzési rendszerek, kifizetési kérelmek szabályozása,
éves részletfizetések tőkésítési rendszerének létrehozása; a
jövedelemtermelő műveletek átalánydíjának meghatározása; az uniós
politikák szerint a meglévő módszerek alapján a támogatások közvetett
költségeire alkalmazandó átalánydíjak és megfelelő ráták meghatározása, a
tagállamok feladatai a szabálytalanságok bejelentésével kapcsolatos eljárásban
és a szabálytalanul kifizetett összegek visszatérítésében, a műveletekkel
kapcsolatok információcsere módjai, megfelelő audit nyomvonalat biztosító
intézkedések; a nemzeti auditok feltételei, az irányító hatóságok és igazoló
hatóságok akkreditációjának kritériumai, az általánosan elfogadott adathordozók
meghatározása, az alkalmazandó pénzügyi korrekció mértékének meghatározására
vonatkozó kritériumok, . A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a
szükséges jövőbeli kiigazítások kezelése érdekében felhatalmazáson
alapuló jogi aktusokkal módosíthassa a rendelet I. és VI. – nem
alapvető elemeket tartalmazó – mellékletét. Különösen fontos, hogy
a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat
folytasson, többek között szakértői szinten is. (89) A Bizottságnak a
felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és megfogalmazása során
biztosítania kell, hogy a megfelelő dokumentumokat egyidejűleg,
kellő időben és megfelelő módon eljuttassák az Európai
Parlamenthez és a Tanácshoz is. (90) A Bizottságnak meg kell adni a
jogosultságot, hogy végrehajtási aktusok révén, minden KSK-alap tekintetében
határozatot fogadjon el a következőkről: a partnerségi
szerződések jóváhagyása, az eredményességi tartalék elosztása, a
tagállamok gazdaságpolitikájához kapcsolódó kifizetések felfüggesztése, és
kötelezettségvállalás-visszavonás esetében a programok elfogadására vonatkozó
határozatok módosítása; az alapok tekintetében határozatot fogadjon el a
következőkről: növekedést és foglalkoztatást célzó befektetésekre
vonatkozó kritériumokat teljesítő régiók és tagállamok meghatározása,
kötelezettségvállalási előirányzatainak éves lebontása az tagállamok
számára, az egyes tagállamok által a Kohéziós Alapból származó támogatásokból
az európai összekapcsolódási eszközbe utalandó összegek meghatározása, az egyes
tagállamok által a strukturális alapok hozzájárulásaiból az rászoruló személyek
számára nyújtandó élelmiszersegélyekre fordítandó összegek meghatározása,
(operatív programok elfogadása és módosítása, nagyprojektek jóváhagyása, közös
cselekvési tervek, kifizetések felfüggesztése, pénzügyi korrekciók. (91) Ennek a rendeletnek a
végrehajtásához egyforma körülmények biztosítására, a klímaváltozással
kapcsolatos célkitűzések módszertanához, a pénzügyi eszközökkel
figyelemmel kísérésére vonatkozó általános feltételekhez, a figyelemmel kísérés
során szerzett információk Bizottság számára történő szolgáltatásának
egységes feltételeihez, a tagállam és a Bizottság közötti elektronikus
adatcsere rendszeréhez, a jövedelemtermelő projektek nettó bevétele
kiszámításának módszertanához, a növekedést és munkahelyteremtést célzó
beruházások kritériumait teljesítő régiók és tagállamok azonosításához, az
alapokhoz tartozó operatív programok modelljéhez, intervenció kategóriáira
vonatkozó nómenklatúrához, a nagyprojektekkel kapcsolatos információ formájához
és a nagyprojektek költség-haszon elemzésének elvégzésekor használt
módszerekhez, a közös cselekvési terv mintájához, az éves és a végső
végrehajtási jelentések mintájához, a tájékoztatási és nyilvánosságra hozatali
intézkedések bizonyos technikai jellemzőihez és a kapcsolódó
utasításokhoz, a kedvezményezettek és az irányító hatóságok közötti
információcserére vonatkozó szabályokhoz, az igazgatási nyilatkozat mintájához,
az ellenőrzésre vonatkozó stratégia modelljeihez, a véleményhez és az éves
ellenőrzési jelentéshez, az ellenőrzések során gyűjtött adatok
mintavételének módszertanához, felhasználásának szabályaihoz és a kifizetési
kérelmek modelljéhez kapcsolódó végrehajtási hatáskörök gyakorlásának
összhangban kell lennie a 2011. február 16-i, a Bizottság végrehajtási
hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok
szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 182/2011/EK európai
parlamenti és tanácsi rendelettel[8]. (92) E rendelet az Európai
Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra
vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet
hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. július 11-i 1083/2006/EK tanácsi
rendelet[9]
helyébe lép. A korábbi rendeletet ezért hatályon kívül kell helyezni. (93) Mivel e rendelet
célkitűzését, azaz a különböző régiók fejlettségi szintje közötti
egyenlőtlenségek és a legkedvezőtlenebb helyzetű régiók vagy
szigetek, bizonyos vidéki térségek, az ipari átalakulás által érintett térségek
és a súlyos és állandó természeti vagy demográfiai hátrányban lévő régiók
lemaradásának csökkentését a tagállamok nem tudják kielégítően
megvalósítani, és ezért ezek uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió
intézkedéseket fogadhat el az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében
foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az
abban a cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez a rendelet
nem lépi túl a célkitűzés eléréséhez szükséges mértéket. ELFOGADTÁK EZT A RENDELETET: ELSŐ RÉSZ
TÁRGY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK 1. cikk
Tárgy Ez a rendelet a közös stratégiai keret szerint
működő Európai Regionális Fejlesztési Alapra (ERFA), Európai
Szociális Alapra (ESZA), Kohéziós Alapra (KA), Európai Vidékfejlesztési
Mezőgazdasági Alapra (EMVA) és Európai Tengerügyi és Halászati Alapra
(ETHA) (a továbbiakban: KSK-alapok) vonatkozó közös szabályokat állapít meg.
Emellett a KSK-alapok eredményességének és az alapok egymással és más uniós
eszközökkel történő összehangolásának biztosításához szükséges
rendelkezéseket is meghatározza. E rendelet emellett megállapítja továbbá az
ERFA-ra, az ESZA-ra (a továbbiakban együttesen: strukturális alapok) és a KA-ra
vonatkozó általános szabályokat, valamint meghatározza a strukturális alapok és
a KA (a továbbiakban: az alapok) feladatait, elődleges célkitűzéseit
és megszervezését, a tagállamok és régiók alapokból történő támogathatóságának
kritériumait, a rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat és azok elosztásának
kritériumait. Az ebben a rendeletben meghatározott szabályok
alkalmazása a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és
ellenőrzéséről szóló […]/2012/EU európai parlamenti és tanácsi
rendelet[10]
(a továbbiakban: KAP-rendelet) rendelkezéseinek, valamint az alábbi rendeletek
különös rendelkezéseinek sérelme nélkül történik: (1)
az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és az 1080/2006/EK
rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló […]/2012/EU európai parlamenti
és tanácsi rendelet[11]
(a továbbiakban: ERFA-rendelet); (2)
az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK
rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló […]/2012/EU európai parlamenti
és tanácsi rendelet[12]
(a továbbiakban: ESZA-rendelet); (3)
a Kohéziós Alap létrehozásáról és az 1084/2006/EK
rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló […]/2012/EU európai parlamenti
és tanácsi rendelet[13]
(a továbbiakban: KA-rendelet); (4)
az európai területi együttműködésről
szóló […]/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet[14] (a továbbiakban:
ETE-rendelet); (5)
az Európai Vidékfejlesztési Mezőgazdasági
Alapról és a 1698/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló […]/2005/EU
európai parlamenti és tanácsi rendelet[15]
(a továbbiakban: EMVA-rendelet); valamint (6)
az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról és az 1198/2006/EK
rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló […]/2012/EU európai parlamenti
és tanácsi rendelet [16](a
továbbiakban: ETHA-rendelet). 2. cikk
Fogalommeghatározások E rendelet alkalmazásában – amennyiben ez a
rendelet másképp nem rendelkezik – a KSK-alapokból támogatott pénzügyi
eszközökre a költségvetési rendeletben a pénzügyi eszközökre vonatkozóan
megadott fogalommeghatározások alkalmazandók. Ezen túlmenően e rendelet
alkalmazásában: (7)
„intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre
vonatkozó uniós stratégia”: a tagállamok és az EU intézkedéseit, fellépéseit
irányító célok és közös célkitűzések, amelyeket az „Európa 2020 – Az
intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” címmel kiadott
bizottsági közleményben határoztak meg, és amelyet – mellékletként (I.
melléklet) – magukban foglalnak a 2010. június 17-én az Európai Tanács által
elfogadott következtetések (A foglalkoztatást és növekedést célzó új európai
stratégia, Kiemelt uniós célok), A Tanács ajánlása[17] (2010. július 13.) a
tagállamok és az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokról, a
tagállamok foglalkoztatási politikáinak iránymutatásairól szóló, 2010. október 21-i
tanácsi határozat[18],
továbbá ezen célok és közös célkitűzések bármilyen módosítása. (8)
„Közös stratégiai keret”: az intelligens,
fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégia
célkitűzéseit és céljait a KSK-alapokra vonatkozó főbb
intézkedésekhez hozzárendelő dokumentum, amely mindegyik tematikus
célkitűzéshez meghatározza az egyes KSK-alapok által támogatandó főbb
intézkedéseket, valamint azokat a mechanizmusokat, amelyek biztosítják a
KSK-alapok programozása és a tagállamok, illetve az Európai Unió gazdasági és
foglalkoztatási politikái közötti koherenciát és összhangot.olyan
elemek, amelyek a programozási folyamatoknak világosabb stratégiai útmutatást
biztosítanak, megkönnyítik az uniós intervenció KSK-alapok szerinti szektorális
és területi koordinációját, valamint a többi releváns uniós szakpolitikával és
eszközzel való koordinációt az intelligens, fenntartható és inkluzív
növekedésre vonatkozó uniós stratégia célkitűzéseivel és céljaival
összhangban; (9)
„fellépés”: a KSK-alapok által
támogatott intézkedések egyik típusa, amelynek célja, hogy biztosítsa a program
célkitűzéseinek megvalósítását; (10)
„magas európai hozzáadott értékkel
bíró indikatív fellépés”: olyan fellépés, amely várhatóan jelentősen
hozzájárul az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós
stratégia célkitűzéseinek eléréséhez, és amely a programok
előkészítésekor támpontként szolgál; (11)
„az alapokra vonatkozó szabályok”: az e rendelet
harmadik részében vagy az alapján létrehozott, vagy az 1. cikk harmadik
albekezdésében említett vagy felsorolt KSK-alapok közül egyre vagy többre
vonatkozó egyedi vagy általános rendeletben megállapított rendelkezések; (12)
„programozás”: szervezésből, döntéshozatalból
és a pénzügyi források elosztásából álló többlépéses folyamat, amelynek célja
az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégia
eléréséhez kapcsolódó uniós és tagállami közös fellépések több éven keresztüli
végrehajtása; (13)
„program”: az e rendelet harmadik részében és az
ETHA-rendeletben említett „operatív program”, valamint az EMVA-rendeletben
említett „vidékfejlesztési program”; (14)
„prioritás”: az e rendelet harmadik részében
említett „prioritási tengely”, valamint az ETHA-rendeletben és az
EMVA-rendeletben említett „uniós prioritás”; (15)
„művelet”: az érintett programok irányító
hatóságai által vagy hatáskörében kiválasztott projekt, szerződés,
cselekvés vagy projektcsoport, amely hozzájárul a kapcsolódó prioritás vagy
prioritások célkitűzéseihez; a pénzügyi eszközök összefüggésében a
művelet egy program pénzügyi hozzájárulása a pénzügyi eszközökhöz és az
adott pénzügyi eszközök által történő későbbi pénzügyi támogatás; (16)
„kedvezményezett”: a közszférához vagy a
magánszférához tartozó szervezet vagy cég, amely a műveletek
kezdeményezéséért vagy azok kezdeményezéséért és végrehajtásáért felelős.
az állami támogatás összefüggésében a „kedvezményezett” a támogatásban
részesülő szervezet; a pénzügyi eszközök összefüggésében a
„kedvezményezett” az a szervezet, amely a pénzügyi eszközt végrehajtja; (17)
„végső kedvezményezett”: jogi vagy természetes
személy, aki támogatást kap egy pénzügyi eszközből; (18)
„állami támogatás”: a Szerződés 107. cikke (1)
bekezdésének hatálya alá eső támogatás, amely e rendelet értelmében
magában foglalja a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis
támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. december 15-i 1998/2006/EK
bizottsági rendeletben[19],
az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági
termelőágazatban nyújtott csekély összegű (de minimis)
támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2007. december 20-i 1535/2007/EK
bizottsági rendeletben[20]
és az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a halászati ágazatban nyújtott
csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról és
az 1860/2004/EK rendelet módosításáról szóló, 2007. július 24-i 875/2007/EK
bizottsági rendeletben[21]
meghatározott csekély összegű (de minimis) támogatást; (19)
„befejezett művelet”: egy olyan művelet,
amelyet fizikailag befejeztek vagy teljes körűen végrehajtottak, és
amellyel kapcsolatban a kedvezményezettek minden kifizetést elvégeztek, és a
megfelelő közpénzből való hozzájárulást kifizették a
kedvezményezettek részére; (20)
„közpénzekből folyósított támogatás”: egy
művelet finanszírozására nyújtott pénzügyi támogatás, amely nemzeti,
regionális vagy helyi közhatóságok költségvetéséből, az Unió KSK-alapokhoz
kapcsolódó költségvetéséből, közjogi intézmények költségvetéséből
vagy közhatóságok és közjogi intézmények társulásainak költségvetéséből
származik; (21)
„közjogi intézmény”: a 2004/18/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelv[22]
1. cikke (9) bekezdése szerinti közjog hatálya alá tartozó intézmény, és az 1082/2006/EK
európai parlamenti és tanácsi rendelet[23]
alapján létrehozott európai területi együttműködési csoportosulás,
függetlenül attól, hogy a vonatkozó nemzeti végrehajtási jogszabályok szerint
az európai területi együttműködési csoportosulás közjogi intézmény vagy
magánjogi intézmény; (22)
„dokumentum”: nyomtatott vagy elektronikus
adathordozó, amely e rendelet keretein belül releváns információkkal szolgál; (23)
„közreműködő szervezet”: közjogi vagy
magánjogi intézmény, amely egy irányító vagy igazoló hatóság illetékessége
alatt jár el, vagy ilyen hatóság nevében hajt végre feladatokat a
műveleteket végrehajtó kedvezményezettek vonatkozásában; (24)
„helyi fejlesztési stratégia”: a helyi
célkitűzések és igények teljesítését szolgáló műveletek koherens
csoportja, amely hozzájárul az intelligens, fenntartható és inkluzív
növekedésre vonatkozó uniós stratégia megvalósításához, és amelyeket a
megfelelő szintű partnerség keretében hajtanak végre; (25)
„fokozatos lezárás”: műveletek lezárása az
éves elszámolás eredményeként, a program általános lezárása előtt; (26)
„partnerségi szerződés”: a tagállam által a
partnerek bevonásával a többszintű irányítási megközelítéssel összhangban
készített dokumentum, amely a tagállam a KSK-alapok eredményes és hatékony
felhasználására vonatkozó stratégiáját, prioritásait és intézkedéseit határozza
meg az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós
stratégia megvalósítása érdekében, és amelyet a Bizottság az értékelés és a
tagállammal folytatott párbeszéd után hagy jóvá; (27)
„régiókategória”: a régiók a 82. cikk (2) bekezdése
szerinti besorolása a „kevésbé fejlett régió”, az „átmeneti régió” vagy a
„fejlettebb régió” kategóriába; (28)
„kifizetési kérelem”: a tagállam által a
Bizottsághoz benyújtott kifizetési kérelem vagy költségnyilatkozat; (29)
„EBB”: Európai Beruházási Bank;Európai Beruházási
Alap, vagy az Európai Beruházási Bank leányvállalata; (30)
„kkv”: mikro-, kis- vagy közepes vállalkozás a 2003/361/EK
bizottsági ajánlás vagy annak későbbi módosításai szerint. (31)
„számviteli év”: a harmadik rész alkalmazásában a
július 1. és június 30. közötti időszak, kivéve az első számviteli
évet, amelynek tekintetében a kiadások támogathatóságának első napjától 2015.
június 30-ig tartó időszak. Az utolsó számviteli év 2022. július 1-jétől
2023. június 30-áig tart; (32)
„pénzügyi év”: a harmadik rész alkalmazásában a
január 1. és december 31. közötti időszak. MÁSODIK RÉSZ
A KSK-ALAPOKRA VONATKOZÓ KÖZÖS RENDELKEZÉSEK I. CÍM
A KSK-alapoknak nyújtott uniós támogatás elvei 3. cikk
Hatály Az ebben a részben meghatározott szabályokat a
harmadik részben megállapított rendelkezések sérelme nélkül kell alkalmazni. 4. cikk
Általános elvek 1. A KSK-alapoknak nemzeti,
regionális és helyi támogatásokkal kiegészített többéves programokon keresztül
kell támogatást nyújtaniuk az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre
vonatkozó uniós stratégia végrehajtásának érdekében, figyelembe véve az
integrált iránymutatásokat és a Szerződés 121. cikkének (2) bekezdésében
az egyes országokra vonatkozóan megadott ajánlásoknak, valamint a releváns, a
Szerződés 148. cikke (4) bekezdése alapján elfogadott tanácsi ajánlásokat. 2. A Bizottságnak és a
tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a KSK-alapokból származó támogatás
összhangban legyen az Unió politikáival és prioritásaival, és kiegészítse az
Unió más eszközeit. 3. A KSK-alapokból származó
támogatást a Bizottság és a tagállamok közötti szoros együttműködés révén
kell megvalósítani. 4 A tagállamok és az általuk
erre a célra kijelölt hatóságok feladata a programok és az e rendelet, valamint
az egyes alapokra vonatkozó szabályok szerinti feladatok végrehajtása a
megfelelő területi szinten, a tagállam intézményi, jogi és pénzügyi
kereteinek megfelelően és e rendelet, valamint az alapokra vonatkozó
szabályok betartásával. 5. A KSK-alapok végrehajtására
és felhasználására – különösen a KSK-alapok végrehajtásához szükséges pénzügyi
és igazgatási források felhasználására – vonatkozó, a jelentéstétellel,
értékeléssel, irányítással és ellenőrzéssel kapcsolatos intézkedéseknek
figyelembe kell venniük az arányosság elvét a kiutalt támogatás mértékének
tekintetében. 6. A saját felelősségi
körüknek megfelelően a Bizottság és a tagállamok biztosítják az összhangot
a KSK-alapok között, valamint más uniós politikákkal és eszközökkel, beleértve
az Unió külső fellépései keretében végrehajtottakat. 7. Az Unió költségvetésének a
KSK-alapok számára juttatott részét a tagállamok és a Bizottság közötti
megosztott irányítás keretében hajtják végre költségvetési rendelet 53. cikke
b) pontjának megfelelően, a Bizottság kezdeményezésére az ERFA-rendelet 9.
cikke szerint végrehajtott innovatív tevékenységek és a Bizottság
kezdeményezésére végrehajtott technikai segítségnyújtás kivételével. 8. A Bizottság és a tagállamok a
hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét alkalmazzák a költségvetési
rendelet 27. cikkének megfelelően. 9. A Bizottságnak és a
tagállamoknak biztosítaniuk kell a KSK-alapok eredményességét, különösen
figyelemmel kísérés, jelentéstétel és értékelés révén. 10. A Bizottság és a tagállamok a
KSK-alapokkal kapcsolatos szerepüket a kedvezményezettek igazgatási terhei
csökkentésének céljával látják el. 5. cikk
Partnerség és többszintű
kormányzás 1. A partnerségi szerződés
illetve az egyes programok érdekében a tagállam partnerséget szervez az alábbi
partnerekkel: (a)
illetékes regionális, helyi, városi és más
hatóságok; (b)
gazdasági és társadalmi partnerek; valamint (c)
a civil társadalmat képviselő testületek,
beleértve a környezetvédelmi partnereket, civil szervezeteket, és az
egyenlőséget és megkülönböztetésmentességet propagáló szervezeteket. 2. A többszintű kormányzás
megközelítésének megfelelően a tagállamok bevonják a partnereket a
partnerségi szerződés és az elért eredményekről szóló jelentések
előkészítésébe és a programok előkészítésébe, végrehajtásába,
figyelemmel kísérésébe és értékelésébe. A partnerek részt vesznek a programok
monitoringbizottságaiban. 3. A 142. cikknek
megfelelően a Bizottság jogosultsággal rendelkezik felhatalmazáson alapuló
aktusok elfogadására az európai magatartási kódex elkészítése céljából, amely
meghatározza a partnerség megvalósítása támogatásának és az információk,
tapasztalatok, eredmények és helyes gyakorlatok tagállamok közötti
megosztásának célkitűzéseit és kritériumait. 4. Mindegyik KSK-alap esetében a
Bizottság legalább évente egy alkalommal tanácskozik a partnereket uniós
szinten képviselő szervezetekkel a KSK-alapokból származó támogatás
megvalósulásáról. 6. cikk
Az Uniós és nemzeti jognak
való megfelelés A KSK-alapok által finanszírozott
műveletek megfelelnek a vonatkozó uniós és nemzeti jognak. 7. cikk
A nemek közötti
egyenlőség és megkülönböztetésmentesség propagálása A tagállamok és a Bizottság biztosítják a
férfiak és nők közötti egyenlőség és a nemek közötti
esélyegyenlőség elve érvényesülésének elősegítését a programok
előkészítése és végrehajtása során. A tagállamok és a Bizottság megteszik a
megfelelő lépéseket a programok előkészítése és végrehajtása során a
nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen,
fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló bármilyen
megkülönböztetés megakadályozása érdekében. 8. cikk
Fenntartható fejlődés A KSK-alapok célkitűzéseit a fenntartható
fejlődés keretében, a környezet védelme és állapotának javítása céljának
az Unió általi előmozdítása révén kell megvalósítani, a Szerződés 11.
cikkében megállapítottak szerint, figyelembe véve a szennyező fizet elvet.
A tagállamok és a Bizottság biztosítják, hogy
a partnerségi szerződések és a programok előkészítése és végrehajtása
során előmozdítják a környezetvédelmi előírásokat, a források
hatékony felhasználását, az éghajlatváltozás enyhítését és az éghajlatváltozáshoz
való adaptációt, valamint a katasztrófarezilienciát és kockázat
megelőzését és kezelését. A tagállamok a Bizottság által elfogadott
módszertan segítségével tájékoztatást nyújtanak az éghajlatváltozással
kapcsolatos célkitűzések támogatásáról. A Bizottság végrehajtási aktus
révén fogadja el ezt a módszertant. Ezen végrehajtási jogi aktusokat a 143.
cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell
elfogadni. II. CÍM
STRATÉGIAI MEGKÖZELÍTÉS I. FEJEZET
A KSK-alapok és a közös stratégiai keret tematikus célkitűzései 9. cikk
Tematikus célkitűzések Mindegyik KSK-alap a küldetésének
megfelelően támogatja az alábbi tematikus célkitűzéseket az
intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégiához
való hozzájárulás érdekében: (1)
a kutatás, technológiai fejlesztés és innováció
erősítése; (2)
az információs és kommunikációs technológiákhoz
való hozzáférés, a technológiák használatának és minőségének javítása; (3)
a kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági
(az EMVA esetében), a halászati és akvakultúra-ágazat (az ETHA esetében)
versenyképességének javítása; (4)
az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé
történő elmozdulás támogatása minden ágazatban; (5)
az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a
kockázatmegelőzés és -kezelés előmozdítása; (6)
környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás
hatékonyságának előmozdítása; (7)
a fenntartható közlekedés előmozdítása és
kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban; (8)
a foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése; (9)
a társadalmi befogadás előmozdítása és a
szegénység elleni küzdelem; (10)
az oktatásba, a készségekbe és az egész életen át
tartó tanulásba történő beruházás; (11)
az intézményi kapacitás javítása és hatékony
közigazgatás. A tematikus célkitűzéseket az egyes
KSK-alapokra specifikus prioritásokhoz kell hozzárendelni és az alapokra
vonatkozó szabályokban meghatározni. 10. cikk
Közös
stratégiai keret Az Unió harmonikus, kiegyensúlyozott és
fenntartható fejlődésének előmozdítása érdekében a közös stratégiai
keret világosabb stratégiai útmutatást biztosít a programozási
folyamatoknak és megkönnyíti az uniós intervenció KSK-alapok szerinti
szektorális és területi koordinációját, valamint a többi releváns uniós
szakpolitikával és eszközzel való koordinációt az intelligens, fenntartható és
inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégia célkitűzéseivel és
céljaival összhangbanhatározza meg a az intelligens, fenntartható és
inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégia célkitűzései és céljai
alapján a KSK-alapok főbb intézkedéseit.. 11. cikk
Tartalom A közös stratégiai keret határozza meg: a) a a mechanizmusokat, amelyek
biztosítjákKSK-alapok programozása és a Szerződés 121. cikke (2)
bekezdése alapján kiadott országspecifikus ajánlások és a Szerződés 148.
cikke (4) bekezdése alapján, a Tanács által elfogadott ajánlások közötti
koherencia és összhang elérését biztosító eszközöket; b) a KSK-alapok közötti, valamint más
vonatkozó uniós politikákkal és eszközökkel történő összehangolás
mechanizmusait, beleértve a külső együttműködési eszközöket is; c) a KSK-alapok végrehajtására
vonatkozó horizontális elveket és a több területet érintő
politikai célkitűzéseket; d) SK-alapok által kezelendőa
területi nehézségek kezelését és az integrált megközelítés
előmozdítását célzó intézkedéseket, amelyek a városi, vidéki,
tengerparti és halászati területek, valamint a Szerződés 174. és 349.
cikkében említett sajátos területi jellemzőkkel bíró területek előtt
álló fő területi sajátos kihívásokat; e) minden egyes tematikus
célkitűzéshez az egyes KSK-alapok által támogatandófőbb intézkedéseket,
magas európai hozzáadott értékkel bíró indikatív fellépéseket és az azok
végrehajtására vonatkozó elveket; f) az egyes KSK-alapok
együttműködései tevékenységeinek prioritásait, szükség esetén figyelembe
véve a makro-regionális és a tengeri medencével kapcsolatos stratégiákat; 12. cikk
Elfogadás és felülvizsgálat A 142. cikknek megfelelően a Bizottság
jogosult – e rendelet elfogadását követő 3 hónapon belül – felhatalmazáson
alapuló jogi aktusok elfogadására A közös
stratégiai keretnek re vonatkozóan a tagállamok és az Unió
gazdaságpolitikájával való koherenciával és összhanggal, a KSK-alapok közötti,
valamint más vonatkozó uniós politikákkal és eszközökkel történő
összehangolási mechanizmusokkal, a horizontális elveket és a több területet
érintő politikai célkitűzésekkel, valamint a területi nehézségek
kezelésével összefüggő elemeit az I. melléklet állapítja meg. A Bizottság jogosult felhatalmazáson
alapuló jogi aktusok elfogadására a közös stratégiai keret 142. cikkének
megfelelően, amely megállapítja a magas európai hozzáadott értékkel bíró
indikatív fellépésekkel és az egyes tematikus célkitűzések végrehajtására
vonatkozó elvekkel, valamint az együttműködési prioritásokkal kapcsolatos
sajátos elemeket. Az intelligens, fenntartható és inkluzív
növekedésre vonatkozó uniós stratégia jelentős változása esetén a
Bizottság felülvizsgálja a közös stratégiai keretet, és adott
esetben – a 142. cikknek megfelelően – felhatalmazáson alapuló aktus révén
átdolgozott közös stratégiai keretet módosításokat fogad
el az I. melléklet tekintetében. A közös stratégiai keret felülvizsgálatának
elfogadását követő 6 hónapon belül a tagállamok, amennyiben szükséges,
partnerségi szerződésük és programjaik módosítását javasolják a
felülvizsgált közös stratégiai kerettel való összhang biztosítása érdekében.
II. FEJEZET
Partnerségi szerződés 13. cikk
A partnerségi szerződés
előkészítése 1. Valamennyi tagállam előkészíti a 2014. január 1. és 2020.
december 31. közötti időszakra szóló partnerségi szerződését. 2. A partnerségi szerződést
a tagállamok az 5. cikkben említett partnerekkel együttműködve készítik
el. A partnerségi szerződést a Bizottsággal folytatott párbeszéd útján
készítik elő. 3. A partnerségi szerződés a
KSK-alapokból az érintett tagállamnak nyújtott összes támogatást tartalmazza. 4. A közös stratégiai keret
elfogadását követő 3 hónapon belül valamennyi tagállam átadja a
partnerségi szerződését a Bizottságnak. 14. cikk
A partnerségi szerződés
tartalma A partnerségi szerződés
az alábbiakat határozza meg: (a)
az intelligens, fenntartható és inkluzív
növekedésre vonatkozó uniós stratégiával való összhangot biztosító
rendelkezések, beleértve az alábbiakat: i. az egyenlőtlenségek és fejlesztési
szükségletek elemzése a közös stratégiai keretben meghatározott tematikus
célkitűzésekés főbb intézkedések, valamint a Szerződés 121.
cikke (2) bekezdése szerinti országspecifikus ajánlásokban és a Szerződés 148.
cikke (2) bekezdése szerint elfogadott vonatkozó tanácsi ajánlásokban
meghatározott célok tekintetében; ii. a programok előzetes értékelésének
összefoglaló elemzése, amely indokolja a tematikus célkitűzések
kiválasztását és a KSK-alapok indikatív elosztását; iii. valamennyi tematikus célkitűzés
esetében az egyes KSK-alapoknál várható főbb eredmények összefoglalása; iv. az uniós támogatás indikatív elosztását
nemzeti szinten mindegyik KSK-alapra vonatkozóan, tematikus célkitűzésekre
lebontva, valamint az éghajlat-változási célkitűzésekre meghatározott
támogatás indikatív teljes összegét; v. az együttműködés főbb
prioritásai, adott esetben figyelembe véve a makro-regionális és a tengeri
medencével kapcsolatos stratégiákat; vi. a KSK-alapok végrehajtására vonatkozó
horizontális politikákat és politikai célkitűzéseket; vii. az ERFA-hoz, az ESZA-hoz és a KA-hoz
tartozó programok – az európai területi együttműködéssel kapcsolatos
célhoz tartozók kivételével –, valamint az EMVA-hoz és az ETHA-hoz tartozó
programok felsorolása az egyes indikatív pénzelosztások KSK-alaponkénti és
évenkénti bontásával; (b)
a KSK-alapok által támogatott, a
területfejlesztésre vonatkozó integrált megközelítés, amely meghatározza: i. azokat a nemzeti és regionális
szintű mechanizmusokat, amelyek biztosítják a KSK-alapok közötti, illetve
más uniós és nemzeti finanszírozási eszközökkel való összehangolást; ii. azokat a rendelkezéseket, amelyek
biztosítják a KSK-alapok városi, vidéki, tengerparti és halászati területek,
valamint sajátos területi jellemzőkkel bíró területek fejlesztése
érdekében történő felhasználására vonatkozó integrált megközelítést,
különösen a 28., 29. és 99. cikkel összefüggő végrehajtási intézkedéseket,
adott esetben azoknak a városoknak a felsorolásával, amelyek az ERFA-rendelet 8.
cikkében említett városfejlesztési platformban részt vesznek; (c)
integrált megközelítés a szegénység által legjobban
sújtott földrajzi területek vagy a megkülönböztetés vagy kirekesztés legnagyobb
kockázatával szembenéző célcsoportok egyedi szükségleteinek kezelésére,
különös tekintettel a marginalizálódott közösségekre, adott esetben a vonatkozó
KSK-alapoknak szánt indikatív forráselosztással; (d)
az eredményes végrehajtást biztosító rendelkezések,
beleértve az alábbiakat: i. a teljesítési keretrendszerhez a
programokban meghatározott mérföldköveket és célokat tartalmazó konszolidált
táblázat a programok és a KSK-alapok közötti összhangot biztosító módszertannal
és mechanizmussal együtt; ii. az előzetes feltételek teljesítése
értékelésének és a nemzeti és regionális szinten végrehajtandó intézkedéseknek
az összefoglalása és végrehajtásuk ütemterve, amennyiben az előzetes
feltételeket nem teljesítették; iii. az e rendelet 3. részében meghatározott
addicionalitási szabályoknak való megfelelés előzetes vizsgálatához
szükséges információk; iv. a partnerek bevonása érdekében hozott
intézkedések és ezek szerepe a partnerségi szerződés és az e rendelet 46.
cikkében meghatározott, az elért eredményekről szóló jelentés
előkészítésében; (e)
a KSK-alapok eredményes végrehajtását biztosító
rendelkezések, beleértve az alábbiakat: i. annak felmérése, hogy szükséges-e a
hatóságok és – adott esetben – a kedvezményezettek igazgatási kapacitásának
megerősítése, és az e célból tett intézkedések; ii. a kedvezményezettek igazgatási
terheinek csökkentése érdekében a programokban tervezett intézkedések
összefoglalása a vonatkozó célokkal; iii. a meglévő elektronikus
adatcsere-rendszerek értékelése, valamint a tervezett intézkedések, amelyek
lehetővé teszik, hogy a kedvezményezettek és a programok irányításáért és
ellenőrzéséért felelős hatóságok közötti teljes információcsere
kizárólag elektronikus adatcsere révén megvalósítható legyen. 15. cikk
A partnerségi szerződés
elfogadása és módosítása 1. A Bizottság értékeli a
partnerségi szerződés összhangját e rendelettel, a közös stratégiai
kerettel, a Szerződés 121. cikke (2) bekezdése szerinti országspecifikus
ajánlásokkal és a Szerződés 148. cikke (4) bekezdése szerint elfogadott
tanácsi ajánlásokkal, figyelembe véve a programok előzetes értékelését, és
a partnerségi szerződés benyújtását követő három hónapon belül
észrevételeket tesz. A tagállam megadja az összes további szükséges információt
és adott esetben átdolgozza a partnerségi szerződést. 2. Végrehajtási aktusok révén a
Bizottság a tagállam általi benyújtás után legkésőbb hat hónappal
határozatot hoz a partnerségi szerződés elfogadásáról, feltéve hogy a
Bizottság által tett észrevételeket kielégítő módon figyelembe vették. A
partnerségi szerződés 2014. január 1-je előtt nem lép hatályba. 3. Amennyiben egy tagállam a
partnerségi szerződés módosítását javasolja, a Bizottság az (1) bekezdés
szerinti értékelést elvégzi és adott esetben, végrehajtási aktusok révén határozatot
fogad el a módosítás jóváhagyásáról. III. FEJEZET
Tematikus koncentráció, előzetes feltételek és az eredményesség
felülvizsgálata 16. cikk
Tematikus koncentráció Az alapokra vonatkozó szabályokkal összhangban
a tagállamok a támogatást az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre
vonatkozó uniós stratégia kapcsán a legnagyobb hozzáadott értéket teremtő
intézkedésekre összpontosítják, kezelve a Szerződés 121. cikke (2)
bekezdése szerinti országspecifikus ajánlásokban és a Szerződés 148. cikke
(4) bekezdése alapján elfogadott tanácsi ajánlásokban azonosított kihívásokat
és figyelembe véve a nemzeti és regionális szükségleteket. 17. cikk
Előzetes feltételrendszer 5. Mindegyik KSK-alap esetében
az előzetes feltételeket az adott alapra vonatkozó szabályokban határozzák
meg. 6. A tagállamok értékelik, hogy
a vonatkozó előzetes feltételek teljesülnek-e. 7. Amennyiben az előzetes
feltételek a partnerségi szerződés elküldésének napján nem teljesülnek, a
tagállamok a partnerségi szerződésben összefoglalják a nemzeti és
regionális szinten végrehajtandó intézkedéseket a végrehajtás ütemtervével
együtt, biztosítva, hogy arra legkésőbb két évvel a partnerségi
szerződés megkötése után vagy 2016. december 31-ig sor kerül, attól
függően, hogy melyik következik be előbb. 8. A tagállamoknak a
megfelelő programokban meg kell adniuk az előzetes feltételek
teljesítésével kapcsolatos részletes intézkedéseket, beleértve a végrehajtás
ütemtervét is. 9. A Bizottság a partnerségi
szerződés és a programok értékelésének keretében megvizsgálja az
előzetes feltételek teljesítésére vonatkozóan megadott információkat. Egy
adott program elfogadásakor dönthet úgy, hogy felfüggeszti a programnak szánt
összes időközi kifizetést vagy azok egy részét az előzetes feltételrendszer
teljesítését biztosító intézkedések kielégítő végrehajtásáig. Amennyiben
az előzetes feltételrendszer teljesítését biztosító intézkedések
végrehajtására a programban meghatározott határidőig nem kerül sor, a
Bizottság felfüggesztheti a kifizetéseket. 10. Az 1–5. bekezdések nem
vonatkoznak az európai területi együttműködési cél alá tartozó
programokra. 18. cikk
Eredményességi tartalék Az egyes KSK-alapoknak juttatott források 5 %-a
– az európai területi együttműködési cél és az ETHA-rendelet V. címének
nyújtott források kivételével – eredményességi tartalékot képez, amelyet a 20.
cikk rendelkezéseinek megfelelően kell elosztani. Rugalmassági tartalék 19. cikk
Eredményességértékelés 1. A Bizottság a tagállamokkal
együttműködésben valamennyi tagállamban 2017-ben és 2019-ben
felülvizsgálja a programok teljesítését az adott partnerségi szerződésben
és a programokban meghatározott eredményességi keretre tekintettel. Az
eredményességi keret létrehozásának módszere az II. mellékletben
kerül meghatározásra. 2. A felülvizsgálat során
megvizsgálják a programok részcélértékeinek teljesítését a prioritások
szintjén, az elért eredményekről szóló, 2017-ben és 2019-ben a tagállamok
által benyújtott jelentésekben bemutatott információk és értékelések alapján. 20. cikk
Az eredményességi tartalék
elosztása 1. Ha a teljesítés 2017-ben
elvégzett felülvizsgálata azt mutatja, hogy egy programon belül egy prioritás
nem érte el a 2016. évre meghatározott mérföldköveket, akkor a Bizottság
ajánlásokat tesz az érintett tagállamnak. 2. A 2019-ben végzett
felülvizsgálat alapján a Bizottság végrehajtási aktusok révén határozatot hoz,
hogy megállapítsa mindegyik KSK-alapok és tagállam tekintetében, hogy mely
programok és prioritások teljesítették a mérföldköveket. A tagállam javaslatot
tesz, hogy az eredményességi tartalékot hogyan osszák el az említett bizottsági
határozatban meghatározott programok és prioritások között. A Bizottság – a 26.
cikk szerint – jóváhagyja az érintett programok módosítását. Amennyiben egy
tagállam nem nyújtja be a 46. cikk (2) és (3) bekezdése szerinti információkat,
akkor az érintett programokra vagy prioritásokra szánt eredményességi
tartalékot nem osztják el. 3. Amennyiben a teljesítés
felülvizsgálata azt mutatja, hogy egy prioritás nem érte el a teljesítési keretrendszerben
meghatározott mérföldköveket, a Bizottság – az alapokra vonatkozó szabályokban
meghatározott eljárás szerint – felfüggesztheti a program prioritására szánt
összes időközi kifizetést vagy annak egy részét. 4. Amennyiben a Bizottság a
program záró végrehajtási jelentésének vizsgálata alapján az eredményességi
keretben meghatározott célok elérésével kapcsolatos súlyos mulasztást állapít
meg, akkor az érintett prioritások vonatkozásában pénzügyi korrekciót
alkalmazhat az alapokra vonatkozó szabályoknak megfelelően. A Bizottságot
jogosult arra, hogy a 142. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat
fogadjon el az alkalmazandó pénzügyi korrekció szintjének megállapításához
szükséges kritériumok és módszertan meghatározására. 5. A (2) bekezdés nem vonatkozik
az európai területi együttműködési cél és az ETHA-rendelet V. címe alá
tartozó programokra. IV. FEJEZET
Makrogazdasági feltételrendszer 21. cikk
A tagállamok
gazdaságpolitikájának koordinációjához kötött feltételrendszer 1. A Bizottság kérheti egy
tagállamtól partnerségi szerződése és programjai felülvizsgálatát és
javaslatok benyújtását azok módosítására, amennyiben ez szükséges: (a)
olyan tanácsi ajánlások végrehajtásának
támogatásához, amelyek címzettjei az érintett tagállamok, és amelyeket a
Szerződés 121. cikkének (2) bekezdése és/vagy 148. cikkének (4) bekezdése
értelmében fogadtak el, vagy az olyan intézkedések végrehajtásának
támogatására, amelyek címzettjei az érintett tagállamok, és amelyeket a
Szerződés 136. cikkének (1) bekezdése értelmében fogadtak el; (b)
olyan tanácsi ajánlások végrehajtásának
támogatásához, amelyek címzettjei az érintett tagállamok, és amelyeket a
Szerződés 126. cikkének (7) bekezdésével összhangban fogadtak el; (c)
olyan tanácsi ajánlások végrehajtásának
támogatásához, amelyek címzettjei az érintett tagállamok, és amelyeket [a
makrogazdasági egyensúlytalanságok megelőzéséréről és kiigazításáról
szóló] …/2011/EU rendelet 7. cikkének (2) bekezdése szerint fogadtak el,
feltéve, hogy ezeket a módosításokat szükségesnek tartják a makrogazdasági
egyensúlytalanságok kiigazításához; vagy (d)
a (4) bekezdés értelmében a rendelkezésre álló
KSK-alapok növekedésre és versenyképességre gyakorolt hatásának
maximalizálásához, amennyiben a tagállam teljesíti a következő feltételek
valamelyikét: i. a 407/2010/EU tanácsi rendelet
értelmében uniós pénzügyi támogatás áll rendelkezésére; ii. a 332/2002/EK tanácsi rendelet[24] értelmében középtávú pénzügyi
támogatás áll rendelkezésére; iii. az európai stabilitási mechanizmus
létrehozásáról szóló szerződés alapján – ESM-hitel formájában – pénzügyi
támogatás áll rendelkezésére. 2. A partnerségi szerződés
és az érintett programok módosításáról szóló javaslatát a tagállam egy hónapon
belül benyújtja. Amennyiben szükséges, a Bizottság a módosítások benyújtásától
számított egy hónapon belül észrevételeket tesz, amely esetben a tagállam
javaslatát egy hónapon belül újra benyújthatja. 3. Amennyiben a Bizottság nem
tesz észrevételeket vagy amennyiben észrevételeit kellően figyelembe
vették, a Bizottság határozatot fogad el, amelyben indokolatlan késedelem
nélkül jóváhagyja a partnerségi szerződésre és az érintett programokra
vonatkozó módosításokat. 4. Az (1) bekezdéstől
eltérően, amennyiben egy tagállam az (1) bekezdés d) pontja alapján
részesül pénzügyi támogatásban, és a támogatás kiigazítási programhoz van
kötve, a Bizottság – a rendelkezésre álló KSK-alapok növekedésre és
versenyképességre gyakorolt hatásának maximalizálásához – a tagállam javaslatai
nélkül módosíthatja a partnerségi szerződést és a programokat. A
partnerségi szerződés és az érintett programok eredményes végrehajtásának
biztosítására a Bizottság részt vesz irányításukban, olyan módon, ahogyan az
meghatározásra került a kiigazítási programban vagy a tagállammal aláírt
egyetértési megállapodásban. 5. Amennyiben a tagállam nem
tesz eleget az (1) bekezdésben említett bizottsági kérésnek, vagy a (2)
bekezdésben említett bizottsági észrevételekre nem válaszol egy hónapon belül
kielégítő módon, akkor a Bizottság – észrevételeinek megtétele után számított
három hónapon belül – határozatot fogadhat el, végrehajtási aktusok révén,
amellyel teljes egészében vagy részben felfüggesztheti az érintett programok
részére folyósított kifizetéseket. 6. A Bizottság felfüggeszti,
végrehajtási aktusok révén, az érintett programok részére folyósított
kifizetéseket és kötelezettségvállalásokat, amennyiben: (a)
a Tanács úgy határoz, hogy a tagállam nem tesz
eleget a Tanács által, a Szerződés 136. cikkének (1) bekezdésével
összhangban meghatározott egyedi intézkedéseknek; (b)
a Tanács – a Szerződés 126. cikkének (8)
bekezdésével összhangban úgy határoz, hogy az érintett tagállam nem tett
eredményes intézkedéseket a túlzott hiánya kiigazítására; (c)
a Tanács [a makrogazdasági egyensúlytalanságok
megelőzéséréről és kiigazításáról szóló] …/2011/EU rendelet 8.
cikkének (3) bekezdésével összhangban arra következtetésre jut, hogy a
tagállam, két egymást követő alkalommal, nem nyújtott be megfelelő
kiigazítási intézkedési tervet, vagy a Tanács határozatban kimondja a
megfelelés hiányát az említett rendelet 10. cikkének (4) bekezdésével
összhangban; (d)
a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy a
tagállam nem tette meg a 407/2010/EK tanácsi rendeletben vagy a 332/2002/EK
tanácsi rendeletben említett kiigazítási program végrehajtásához szükséges
intézkedéseket, és ennek következtében úgy határoz, hogy nem hagyja jóvá az e
tagállam számára megítélt pénzügyi támogatás kifizetését; vagy (e)
az európai stabilitási mechanizmus igazgatótanácsa
arra a következtésre jut, hogy nem teljesült a feltételrendszer, amelyet a
tagállam számára az ESM-hitel formájában nyújtott ESM pénzügyi támogatáshoz meghatároztak,
és ennek következtében úgy határoz, hogy a megítélt stabilitási támogatást nem
fizeti ki. 7. A kifizetések és
kötelezettségvállalások (5), illetve (6) bekezdés szerint történő
részleges vagy teljes felfüggesztéséről hozott határozat meghozatalakor a
Bizottság biztosítja, hogy a felfüggesztés arányos és eredményes legyen,
figyelembe véve az érintett tagállam gazdasági és szociális helyzetét, és
tiszteletben tartja a tagállamok egyenlő bánásmódhoz való jogát, különös
tekintettel a felfüggesztésnek az érintett tagállam gazdaságára gyakorolt
hatására. 8. A Bizottság – késedelem
nélkül – megszünteti a kifizetések és kötelezettségvállalások felfüggesztését,
amennyiben a tagállam a Bizottság kérésének megfelelő, és a Bizottság
által elfogadott módosítási javaslatot terjeszt elő a partnerségi
szerződéssel és az érintett programokkal kapcsolatban, és adott esetben: (a)
a Tanács úgy határoz, hogy a tagállam eleget tesz a
Tanács által, a Szerződés 136. cikke (1) bekezdésével összhangban
meghatározott egyedi intézkedéseknek; (b)
a túlzott hiány esetén követendő eljárást az 1467/97/EK
rendelet 9. cikkével összhangban felfüggesztik, vagy a Tanács a Szerződés 126.
cikkével összhangban úgy határoz, hogy hatályon kívül helyezi a túlzott hiány
meglétéről szóló határozatot; (c)
a Tanács támogatja a(z) …/EU rendelet [EIP
rendelet] 8. cikkének (2) bekezdésével összhangban az érintett tagállam által
benyújtott kiigazítási intézkedési tervet, vagy az említett rendelet 10.
cikkének (5) bekezdésével összhangban felfüggesztik a túlzott egyensúlyhiány
esetén követendő eljárást, vagy a Tanács az említett rendelet 11. cikkével
összhangban lezárta a túlzott egyensúlyhiány esetén követendő eljárást; (d)
a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy a
tagállam megtette a 407/2010/EK tanácsi rendeletben vagy a 332/2002/EK tanácsi
rendeletben említett kiigazítási program végrehajtásához szükséges
intézkedéseket, és ennek következtében úgy határoz, hogy jóváhagyja az e
tagállam számára megítélt pénzügyi támogatás kifizetését; vagy (e)
Az európai stabilitási mechanizmus igazgatótanácsa
arra a következtésre jut, hogy teljesült a feltételrendszer, amelyet a tagállam
számára az ESM-hitel formájában nyújtott ESM pénzügyi támogatáshoz
meghatároztak, és ennek következtében úgy határoz, hogy a megítélt stabilitási
támogatást kifizeti. Ezzel egy időben a Tanács – a Bizottság
javaslatára – határozatot hoz a felfüggesztett kötelezettségvállalások
újraelosztásáról a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi
keret megállapításáról szóló […]/EU tanácsi rendelet 8. cikkével összhangban. 22. cikk
Kifizetések emelése az
átmeneti költségvetési nehézségekkel küzdő tagállam esetében 1. A tagállam kérésére az
időközi kifizetést és a végső egyenleg összegét meg lehet emelni az
egyes ERFA-, ESZA- és KA-prioritásokra vagy az egyes EMVA- és
ETHA-intézkedésekre vonatkozó társfinanszírozási arányhoz képest 10
százalékponttal növelt szintnek megfelelő összeggel. A megemelt arány,
amely nem lépheti túl a 100 %-ot, arra kifizetési kérelmekre vonatkozik,
amely azzal a számviteli időszakkal kapcsolatos, amelyre a tagállam
kérelmét benyújtotta, és az azt követő számviteli időszakokra,
amelyek során a tagállam megfelel az alábbi feltételek egyikének: (a)
amennyiben az érintett tagállam bevezette az eurót,
makrofinanszírozási támogatást kap az Uniótól a 407/2010/EU tanácsi rendelet[25] értelmében; (b)
amennyiben az érintett tagállam nem vezette be az
eurót, középtávú finanszírozási támogatást kap a 332/2002/EK tanácsi rendelet[26] értelmében; (c)
az európai stabilitási mechanizmus létrehozásáról szóló,
2011. július 11-án aláírt szerződés alapján pénzügyi támogatás áll
rendelkezésére. Az első albekezdése nem vonatkozik az
ETE-rendelet hatálya alá tartozó programokra. 2. A 1. bekezdésben foglaltaktól
függetlenül az időközi kifizetések és a végsőegyenleg-kifizetések
révén nyújtott uniós támogatás nem haladhatja meg a közpénzekből
folyósított támogatás és a KSK-alapokból kapott hozzájárulás azon maximális
egyes prioritásonkénti – ERFA, ESZA és KA – vagy az egyes EMVA- és az
ETHA-intézkedésenkénti összegét, amelyet a Bizottság a program jóváhagyásakor
határozatban megítélt. III. CÍM
PROGRAMOZÁS I. FEJEZET
A KSK-alapokra vonatkozó általános rendelkezések 23. cikk
A programok előkészítése 1. A KSK-alapokat programok
révén kell végrehajtani, a partnerségi szerződésnek megfelelően.
Valamennyi program a 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti
időszakra vonatkozik. 2. A programokat a tagállam vagy
a tagállam által kijelölt hatóság állítja össze a partnerekkel
együttműködésben. 3. A programokat a tagállamok a
partnerségi szerződéssel egyidejűleg nyújtják be, az európai területi
együttműködéshez tartozó programok kivételével, amelyeket a közös
stratégiai keret elfogadását követő hat hónapon belül kell benyújtani.
Minden programhoz csatolják a 48. cikkben meghatározott előzetes
értékelést. 24. cikk
A programok tartalma 1. Minden program stratégiát
határoz meg az Unió intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó
stratégiájához való hozzájárulásáról, amely összhangban van a közös stratégiai
kerettel és a partnerségi szerződéssel. Minden program a KSK-alapok
eredményes, hatékony és összehangolt végrehajtását biztosító intézkedéseket,
valamint a kedvezményezettekre háruló adminisztratív teher csökkentését célzó
lépéseket tartalmaz. 2. Minden program prioritásokat
határoz meg, amelyek tartalmazzák a konkrét célkitűzéseket, a
KSK-alapokból kapott támogatás pénzügyi előirányzását és a megfelelő
nemzeti társfinanszírozást. 3. Minden prioritás mutatókat
határoz meg a program végrehajtásában a célkitűzések megvalósításához
képest elért eredmények értékelésére, ami a figyelemmel kísérés, az értékelés
és a teljesítés felülvizsgálatának alapját képezi. Ezek az alábbiakat
tartalmazzák: (a)
a kihelyezett összegekre vonatkozó pénzügyi
mutatók; (b)
a támogatott műveletekre vonatkozó kimeneti
mutatók; (c)
a prioritáshoz kapcsolódó eredménymutatók. Mindegyik KSK-alap esetében az adott alapra
vonatkozó szabályok közös mutatókat határoznak meg, amelyeket programspecifikus
mutatókkal lehet kiegészíteni. 4. A kizárólag a technikai
segítségnyújtásra vonatkozó programok kivételével mindegyik program tartalmazza
a 6., 7. és 8. cikkben meghatározott elveket figyelembe vevő intézkedések
leírását. 5. Mindegyik program – kivéve
azokat, amelyek egy konkrét program keretében technikai segítségnyújtást
vállalnak – meghatározza az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzésekre
felhasználandó támogatás indikatív összegét. 6. A tagállamok az alapokra
vonatkozó szabályok szerint állítják össze a programot. 25. cikk A programok
elfogadásának eljárása 1. A Bizottság értékeli a
programok összhangját e rendelettel, az alapokra vonatkozó szabályokkal, a
tematikus célkitűzésekhez és az egyes KSK-alapokra vonatkozó uniós
prioritásokhoz való tényleges hozzájárulásukkal, a közös stratégiai kerettel, a
partnerségi szerződéssel, a Szerződés 121. cikke (2) bekezdése
szerinti országspecifikus ajánlásokkal és a Szerződés 148. cikke (4)
bekezdése alapján kiadott tanácsi ajánlásokkal, figyelembe véve az
előzetes értékelést. Az értékelés különösen a program stratégiájának
megfelelőségét, a programhoz rendelt célkitűzéseket, mutatókat,
célokat és a költségvetési források elosztását vizsgálja. 2. A Bizottság a program
benyújtását követő három hónapon belül megteszi észrevételeit. A tagállam
megadja a Bizottság számára az összes további szükséges információt és adott
esetben felülvizsgálja a javasolt programot. 3. Az alapokra vonatkozó
szabályokkal szerint a Bizottság az egyes programok jóváhagyásáról szóló
határozatot legkésőbb a tagállam(ok) általi hivatalos benyújtást
követő hat hónapon belül elfogadja, feltéve hogy a Bizottság által
esetlegesen tett észrevételeket megfelelően figyelembe vették. Az
elfogadás napja azonban nem lehet 2014. január 1. vagy a partnerségi
szerződés jóváhagyásáról szóló bizottsági határozat elfogadásának napja
előtt. 26. cikk
Programok módosítása 1. A tagállam által a programok
módosítására vonatkozóan benyújtott kérelmeket megfelelően alá kell
támasztani, és különösen tartalmazniuk kell a program módosításainak várható
hatását az Unió intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó
stratégiájának és a programban meghatározott konkrét célkitűzéseknek az
elérésére, figyelembe véve a közös stratégiai keretet és a partnerségi
szerződést. Csatolni kell hozzájuk a felülvizsgált programot és adott
esetben a felülvizsgált partnerségi szerződést. Az európai területi együttműködésre vonatkozó
cél alá tartozó programok módosítása esetén a vonatkozó partnerségi
szerződést nem kell módosítani. 2. A Bizottság értékeli az (1)
bekezdés szerint megadott információkat, figyelembe véve a tagállam által
benyújtott indoklást. A Bizottság észrevételeket tehet, és a tagállam megadja a
Bizottság számára az összes szükséges további információt. Az alapokra
vonatkozó szabályokkal értelmében a Bizottság a program módosítására vonatkozó
kérelmeket a tagállam általi hivatalos benyújtása után legkésőbb öt
hónappal jóváhagyja, feltéve hogy a Bizottság által tett észrevételeket
kielégítő módon figyelembe vették. Szükség esetén a Bizottság
egyidejűleg módosítja a partnerségi szerződés jóváhagyásáról szóló
határozatot a 15. cikk (3) bekezdésének megfelelően. 27. cikk
Az Európai Beruházási Bank
részvétele 1. Az EBB a tagállam kérésére
részt vehet a partnerségi szerződés előkészítésében, valamint a
műveletek előkészítésében, különösen nagyprojektek, pénzügyi eszközök
és a közszféra és a magánszféra közötti együttműködések esetében. 2. A Bizottság a partnerségi
szerződés vagy a programok elfogadása előtt tanácskozhat az EBB-vel. 3. A Bizottság felkérheti az
EBB-t, hogy vizsgálja meg a nagyprojektek szakmai minőségét, gazdasági és
pénzügyi megvalósíthatóságát, és nyújtson segítséget a végrehajtandó vagy
kialakítandó pénzügyi eszközök tekintetében. 4. E rendelet rendelkezéseinek
végrehajtása során a Bizottság támogatást nyújthat az EBB-nek, illetve
szolgáltatási szerződéseket köthet az EBB-vel a több éven át végrehajtott
kezdeményezésekre vonatkozóan. E támogatások és szolgáltatási szerződések
tekintetében az uniós költségvetésből való hozzájárulásokra vonatkozó
kötelezettségvállalást évente teszik meg. II.
FEJEZET Közösségi
szinten irányított helyi fejlesztés 28. cikk
Közösségi szinten irányított
helyi fejlesztés 1. A közösségi szinten
irányított helyi fejlesztés, amely az EMVA esetében LEADER helyi fejlesztésnek
van kijelölve: konkrét szubregionális területeket vesz célba; (a)
konkrét szubregionális területeket vesz célba; (b)
irányítása az adott közösség szintjén történik, a
helyi társadalmi-gazdasági érdekek köz- és magánszférabeli
képviselőiből álló helyi akciócsoportok révén, ahol döntéshozatali
szinten sem a közszféra, sem egyetlen más érdekcsoport nem rendelkezik a
szavazati jogok 49 %-ot meghaladó hányadával; (c)
integrált és több ágazati területen alapuló helyi
fejlesztési stratégiák révén valósul meg; (d)
célja a helyi szükségletek és lehetőségek
figyelembe vétele és a helyi környezet innovatív jellemzőinek bevonása,
hálózatépítés és adott esetben együttműködés. 2. A KSK-alapokból a helyi
fejlesztésre szánt támogatásnak a KSK-alapok között egységesnek és
összehangoltnak kell lennie. Ezt többek között a helyi fejlesztési stratégiák
és helyi fejlesztési csoportok összehangolt kapacitásfejlesztése, kiválasztása,
jóváhagyása és finanszírozása révén kell biztosítani. 3. Amennyiben a 29. cikk (3)
bekezdése szerint létrehozott helyi fejlesztési stratégiák
döntés-előkészítő bizottsága úgy dönt, hogy a kiválasztott helyi
fejlesztési stratégia végrehajtásához több alapból szükséges támogatás, egy
vezető alapot lehet kijelölni. 4. Amennyiben egy vezető
alapot jelölnek ki, a helyi fejlesztési stratégia működési költségeit,
szervezési és kapcsolatépítési tevékenységeit csak a vezető alapból lehet
finanszírozni. 5. A KSK-alapokból támogatott
helyi fejlesztést a program egy vagy több prioritásainak keretében valósítják
meg. 29. cikk
Helyi fejlesztési stratégiák 1. Egy helyi fejlesztési
stratégia legalább az alábbi elemeket tartalmazza: (a)
a stratégia által lefedett terület és lakosság
meghatározása; (b)
a terület fejlesztési szükségleteinek és
lehetőségeinek az elemzése, beleértve az előnyök, hátrányok,
lehetőségek és veszélyek elemzését; (c)
a stratégia és a célkitűzései leírása, a
stratégia integrált és innovatív jellegének a leírása és a célkitűzések
hierarchiája, beleértve a kimenetek vagy eredmények egyértelmű és
mérhető céljait. A stratégia koherens valamennyi részt vevő KSK-alap
vonatkozó programjaival; (d)
a közösség stratégia kidolgozásába történő
bevonásának a leírása; (e)
egy cselekvési terv, amely bemutatja, hogyan
történik a célkitűzések alapján az intézkedések meghatározása; (f)
a stratégia irányítási és figyelemmel kísérési
intézkedéseinek a leírása, amely bemutatja, hogyan tudja a helyi akciócsoport
végrehajtani a stratégiát, és az értékelésre vonatkozó konkrét intézkedések
leírása; (g)
a stratégia pénzügyi terve, beleértve az egyes
KSK-alapokból tervezett forráselosztást. 2. A tagállamok meghatározzák a
helyi fejlesztési stratégiák kiválasztási kritériumait. Az alapokra vonatkozó
szabályok is meghatározhatnak kiválasztási kritériumokat. 3. A helyi fejlesztési
stratégiákat a programok illetékes irányító hatóságai által erre a célra
felállított bizottság választja ki. 4. Valamennyi helyi fejlesztési
stratégia kiválasztását és jóváhagyását legkésőbb 2015. december 31-ig el
kell végezni. 5. A helyi fejlesztési stratégia
kiválasztásáról szóló határozatban meghatározzák az egyes KSK-alapokból
történő forráselosztást. A határozat megállapítja a vonatkozó programok végrehajtásáért
felelős hatóságok szerepkörét is a stratégiához kapcsolódó valamennyi
végrehajtási feladat tekintetében. 6. A Bizottságot fel kell
hatalmazni, hogy a 142. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi
aktusokat fogadjon el az 1(a) bekezdésben említett stratégia által lefedett
terület és lakosság meghatározásáról. 30. cikk
Helyi akciócsoportok 1. A helyi fejlesztési stratégiákat helyi akciócsoportok tervezik meg és
hajtják végre. A tagállamok határozzák meg a helyi akciócsoportok
szerepkörét és a vonatkozó programok végrehajtásáért felelős hatóságokat a
stratégiával kapcsolatos valamennyi végrehajtási feladatot illetően. 2. Az irányító hatóság
biztosítja, hogy a helyi akciócsoportok vagy kiválasztanak a csoporton belül
egy partnert, aki az igazgatási és pénzügyi kérdésekben a vezető partner
lesz, vagy pedig egy közös jogi szervezetet létrehozva állnak össze. 3. A helyi akciócsoportok
feladatai a következőket tartalmazzák: (a)
a helyi szereplők fejlesztési és végrehajtási
kapacitásainak kiépítése; (b)
megkülönböztetésmentes és átlátható kiválasztási
eljárás és kritériumok létrehozása a műveletek kiválasztásához, amelyek
kizárják az összeférhetetlenséget, biztosítják, hogy a kiválasztási döntések
során a szavazatok legalább 50 %-át nem közszférabeli partnerek adják,
lehetőséget adnak a kiválasztási döntés elleni fellebbezésre és írásos
kiválasztási eljárás alkalmazására; (c)
összhang biztosítása a helyi fejlesztési
stratégiával a műveleteket a stratégiai célkitűzések és célok
eléréséhez való hozzájárulásuk szerinti rangsorolással kiválasztva; (d)
javaslatokra vonatkozó pályázatok vagy folyamatos
projektbenyújtási eljárás előkészítése és közzététele, beleértve a
kiválasztási kritériumokat; (e)
támogatási kérelmek befogadása és értékelése; (f)
műveletek kiválasztása és a támogatás
összegének rögzítése, továbbá – adott esetben – a jóváhagyás előtt a
javaslatok benyújtása a felelős hatósághoz a támogathatóság végső
ellenőrzése céljából; (g)
a helyi fejlesztési stratégia és a támogatott
műveletek végrehajtásának figyelemmel kísérése, és a helyi fejlesztési
stratégiához kapcsolódó egyedi értékelési tevékenységek végrehajtása. 31. cikk
A helyi fejlesztés támogatása
a KSK-alapokból A helyi fejlesztésre szánt támogatás
tartalmazza: (a)
az előkészítő támogatás költségeit; (b)
a helyi fejlesztési stratégia szerinti
műveletek végrehajtását; (c)
a hely akciócsoport együttműködési
tevékenységeinek előkészítését és végrehajtását; (d)
a helyi fejlesztési stratégia működési
költségeit és szervezését legfeljebb a helyi fejlesztési stratégia teljes
közkiadásainak 25 %-a erejéig. IV. CÍM PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK 32. cikk
Pénzügyi eszközök 1. A KSK-alapokból támogatás
nyújtható egy program pénzügyi eszközei számára, beleértve az alapok alapjain
keresztül történő támogatást, a prioritásban meghatározott konkrét célkitűzések
eléréséhez való hozzájárulás érdekében, olyan előzetes értékelés alapján,
amely piaci hiányosságokat, illetve nem optimális beruházási helyzeteket és
beruházási szükségleteket állapított meg. A pénzügyi eszközök támogatásokkal,
kamattámogatásokkal és garanciadíj-támogatásokkal ötvözhetők. Ebben az
esetben külön nyilvántartásokat kell vezetni az egyes finanszírozási formákra
vonatkozóan. A Bizottság a 142. cikk értelmében felhatalmazáson
alapuló jogi aktusokat fogadhat el, amelyek részletes szabályokat határoznak
meg a pénzügyi eszközök, a végső kedvezményezett támogatások,
kamattámogatások, garanciadíj támogatások és pénzügyi eszközök együttese révén
történő támogatásának előzetes értékelésére, további egyedi
szabályokat határozhat meg a kiadások támogathatóságára és azoknak a
tevékenység típusoknak a meghatározására, amelyek nem támogathatóak pénzügyi
eszközök révén. 2. A pénzügyi eszközök által
támogatott végső kedvezményezettek programokból és az Unió költségvetése
által támogatott más eszközökből is kaphatnak támogatásokat. Ebben az
esetben külön nyilvántartást kell vezetni minden egyes finanszírozási forrásra
vonatkozóan. 3. A természetbeni
hozzájárulások nem minősülnek támogatható kiadásnak a pénzügyi eszközök
tekintetében, kivéve a városfejlesztés vagy városrehabilitáció célját szolgáló
befektetések keretében történő föld vagy ingatlan hozzájárulásokat, ahol a
föld, illetve az ingatlan a befektetés részét képezi. Az ilyen föld- vagy
ingatlanhozzájárulások támogathatók, amennyiben az 59. cikkben meghatározott
feltételek teljesülnek. 33. cikk
A pénzügyi eszközök
végrehajtása 1. A 32. cikk végrehajtása során
az irányító hatóságok pénzügyi hozzájárulást nyújthatnak a következő
pénzügyi eszközökhöz: (a)
uniós szinten létrehozott, a Bizottság által közvetlenül
vagy közvetve irányított pénzügyi eszközök; (b)
nemzeti, regionális, nemzetközi vagy tagállamközi
szinten létrehozott, az irányító hatóság által vagy felelősségi körében
irányított pénzügyi eszközök. 2. Az 1(a) bekezdésben említett
pénzügyi eszközökre a költségvetési rendelet [VIII] címe vonatkozik. A
KSK-alapokból az 1(a) bekezdés szerinti pénzügyi eszközökhöz történő
hozzájárulásokat külön számlákra helyezik, és a megfelelő KSK-alap
célkitűzései szerint arra használják fel, hogy támogassák az ilyen hozzájárulásokat
nyújtó programmal vagy programokkal összehangolt intézkedéseket és végső
kedvezményezetteket. 3. Az 1(b) bekezdés szerinti
pénzügyi eszközök esetében az irányító hatóság az alábbi pénzügyi eszközökhöz
nyújthat pénzügyi hozzájárulást: (a)
a Bizottság által a 143. cikk (3) bekezdésében
említett vizsgálati eljárásnak megfelelő végrehajtási aktusok révén
meghatározott általános feltételeket teljesítő pénzügyi eszközök; (b)
olyan már létező vagy újonnan létrehozott
pénzügyi eszközök, amelyeket kimondottan az elérendő cél érdekében, a
vonatkozó uniós és nemzeti szabályoknak megfelelően hoztak létre. A Bizottság a 142. cikknek megfelelően
felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, amelyek meghatározzák a b)
alpontban említett pénzügyi eszközök bizonyos típusaira, valamint az ilyen
eszközökön keresztül szolgáltatott termékekre vonatkozó egyedi szabályokat. 4. Az (1) bekezdés b) pontjában
említett pénzügyi eszközök támogatása során az irányító hatóság: (a)
az e rendelet célkitűzéseinek megfelelő
pénzügyi eszközöket végrehajtó, meglévő – beleértve a más KSK-alapokból
finanszírozottakat is – vagy újonnan létrehozott jogi személyek tőkéjébe
ruházhat be, amelyek végrehajtási feladatokat végeznek; az ilyen befektetések
támogatása az e rendelet célkitűzéseinek megfelelő új pénzügyi
eszközök végrehajtásához szükséges eszközökre korlátozódik; vagy (b)
a végrehajtási feladatokkal megbízhatja: i. az Európai Beruházási Bank; e) ii. olyan nemzetközi pénzügyi
szervezeteket, amelyekben egy tagállam részvényes, vagy a tagállam által
létrehozott olyan pénzintézeteket, amelyek célja közérdek támogatása egy
közigazgatási szerv ellenőrzése mellett, és a vonatkozó uniós vagy nemzeti
szabályok szerint lettek kiválasztva; iii. a vonatkozó uniós vagy nemzeti
szabályok szerint kiválasztott, közjog vagy magánjog hatálya alá tartozó
intézményt. (c)
közvetlenül elvégezheti a végrehajtási feladatokat
a kizárólag hiteleket vagy garanciákat megvalósító pénzügyi eszközök esetében. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a 142.
cikk szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek
szabályokat állapítanak meg a finanszírozási megállapodásokra, a végrehajtási
feladatokkal megbízott jogi személyek szerepére és feladataira, valamint az
irányítási költségekre és díjakra vonatkozóan. 5. A (4) bekezdés b) pontjának
i. és ii. alpontjaiban említett jogi személyek alapok alapjain keresztül
megvalósított pénzügyi eszközök végrehajtása során a végrehajtás egy részét
pénzügyi közvetítőkre bízhatják, amennyiben az ilyen személyek saját felelősségükre
biztosítják, hogy a pénzügyi közvetítők teljesítik a költségvetési
rendelet [57. cikkében és 131. cikke (1) bekezdésében, (1) bekezdésének a)
pontjában és (3) bekezdésében] meghatározott kritériumokat. A pénzügyi
közvetítőket nyílt, átlátható, arányos és megkülönböztetésmentes eljárás
révén kell kiválasztani, az összeférhetetlenség kizárásával. 6. A (4) bekezdés b) pontjában
említett végrehajtási feladatokkal megbízott jogi személyek bizalmi számlát
nyitnak a saját nevükben és az irányító hatóság nevében. Az ilyen bizalmi
számlán levő eszközöket a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének
megfelelően, prudenciális szabályok szerint kell kezelni, és
megfelelő likviditással kell rendelkezniük. 7. A Bizottságot fel kell
hatalmazni arra, hogy a 142. cikk szerinti felhatalmazáson alapuló jogi
aktusokat fogadjon el, amelyek szabályokat állapítanak meg a végrehajtási
feladatokkal megbízott jogi személyek által kezelt eszközök átruházására és
kezelésére vonatkozó egyedi előírások, valamint az ilyen eszközök euro és
nemzeti valuta közötti átváltásának tekintetében. 34. cikk
Egyes pénzügyi eszközök
végrehajtása 1. A 64. cikknek
megfelelően akkreditált testületek helyszíni ellenőrzés keretében nem
vizsgálhatnak olyan műveleteket, amelyek a 33. cikk (1) bekezdésének a)
pontja szerint végrehajtott pénzügyi eszközöket tartalmaznak. Ezek a testületek
rendszeresen ellenőrzési jelentést kapnak az említett pénzügyi eszközök
végrehajtásával megbízott testületektől. 2. A programok
ellenőrzéséért felelős testületek nem ellenőrizhetnek olyan
műveleteket, amelyek a 33. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerint
végrehajtott pénzügyi eszközöket tartalmaznak, továbbá nem ellenőrizhetik
az ezekhez az eszközökhöz kapcsolódó irányítási és ellenőrzési
rendszereket sem. Ezek a testületek rendszeresen ellenőrzési jelentést
kapnak az említett pénzügyi eszközöket létrehozó megállapodásokban megjelölt
ellenőröktől. 3. A Bizottságot fel kell
hatalmazni arra, hogy a 142. cikk szerinti felhatalmazáson alapuló jogi
aktusokat fogadjon el a 33. cikk (1) bekezdése a) pontja, és a 33. cikk (4)
bekezdése b) pontjának i., ii. és iii. alpontja szerint végrehajtott pénzügyi
eszközök irányítására és ellenőrzésére vonatkozó intézkedések
tekintetében. 35. cikk
Pénzügyi eszközök kiadásaira
vonatkozó kifizetési kérelmek 1. A 33. cikk (1) bekezdésének
a) pontjában említett pénzügyi eszközök tekintetében a kifizetési kérelem
tartalmazza és külön megadja a pénzügyi eszköznek juttatott támogatás teljes
összegét. 2. A 33. cikk (1) bekezdésének
b) pontjában említett, a 33. cikk (4) bekezdésének a) és b) pontja szerint
végrehajtott pénzügyi eszközök tekintetében a kifizetési kérelemben
szereplő teljes támogatható kiadásnak tartalmaznia kell a pénzügyi eszköz
számára egy előre meghatározott, legfeljebb kétéves időszak során a
végső kedvezményezettben végrehajtott beruházás céljára kifizetett vagy
várhatóan kifizetendő teljes támogatási összeget, beleértve az irányítási
költségeket vagy díjakat. 3. A (2) bekezdés szerint
meghatározott összeget ki kell igazítani a későbbi kifizetési kérelmekben
az érintett pénzügyi eszköz számára előzőleg kifizetett támogatás
összege és a végső kedvezményezettben történt beruházás kifizetett
irányítási költségekkel és díjakkal megnövelt tényleges összege közötti
különbség figyelembe vétele érdekében. Ezeket az összegeket a kifizetési
kérelemben külön meg kell jelölni. 4. A 33. cikk (1) bekezdésének
b) pontjában említett, a 33. cikk (4) bekezdésének c) pontja szerint
végrehajtott pénzügyi eszközök tekintetében a kifizetési kérelemnek
tartalmaznia kell az irányító hatóság által a végső kedvezményezettekbe
történő beruházások céljából teljesített kifizetések teljes összegét.
Ezeket az összegeket a kifizetési kérelemben külön meg kell jelölni. 5. A Bizottságot fel kell
hatalmazni arra, hogy a 142. cikk szerinti felhatalmazáson alapuló jogi
aktusokat fogadjon el, melyek révén egyedi szabályokat állapít meg a pénzügyi
eszközök számára történő kifizetésekre, a kifizetések visszavonására és a
kifizetési kérelmekkel kapcsolatos lehetséges következményekre vonatkozóan. 36. cikk
Támogatható kiadás záráskor 1. A program zárásakor a
pénzügyi eszköz támogatható kiadása a 55. cikk (2) bekezdésében jelzett
támogathatósági időszakon belül a pénzügyi eszköz számára ténylegesen
kifizetett, illetve garancialapok esetében elkülönített teljes összeg, amely az
alábbiaknak felel meg: (a)
végső kedvezményezettek számára kifizetett
összegek; (b)
akár még fennálló, akár már lejárt
garanciaszerződésekre a lehetséges garancialehívások teljesítése érdekében
lekötött források, amelyeket prudens előzetes kockázatértékelés alapján
számítottak ki, és a végső kedvezményezettben végrehajtott új befektetések
céljára nyújtott mögöttes új kölcsönök vagy más kockázati eszközök összegének
többszörösét fedezik; (c)
az 55. cikk (2) bekezdésében megszabott támogathatósági
időszak után legfeljebb 10 év alatt fizetendő, pénzügyi eszközökkel
együttesen alkalmazott tőkésített kamattámogatás vagy
garanciadíj-támogatás, amelyet egy kifejezetten ebből a célból létrehozott
letéti számlára fizetnek be az 55. cikk (2) bekezdésében jelzett
támogathatósági időszak utáni tényleges kifizetések céljára, de az 55.
cikk (2) bekezdésében jelzett támogathatósági időszakon belül a végső
kedvezményezettekben végrehajtott beruházások céljából nyújtott kölcsönök és
más kockázati eszközök vonatkozásában; (d)
a pénzügyi eszköz felmerült irányítási költségeinek
visszatérítése vagy az eszközkezelői díjak kifizetése. 2. Tőkerészesedés alapú
eszközök és mikrohitelek esetében az 55. cikk (2) bekezdésében megszabott
támogathatósági időszak után legfeljebb 5 évig az adott támogathatósági
időszakon belül a végső kedvezményezettekben végrehajtott beruházások
kapcsán fizetendő tőkésített irányítási költségek és díjak, amelyekre
az 37. cikk és 38. cikk rendelkezései nem vonatkoznak, támogatható kiadásnak
minősülhetnek, amennyiben azokat az ebből a célból létrehozott letéti
számlára befizetik. 3. Az (1) és (2) bekezdés
szerint meghatározott támogatható kiadás összege nem haladhatja meg: i. a KSK-alapokból a pénzügyi eszköz
számára kifizetett támogatás teljes összegének és valamint ii. a megfelelő nemzeti
társfinanszírozás összegének együttes összegét. 4. A Bizottságot fel kell
hatalmazni arra, hogy a 142. cikk szerinti felhatalmazáson alapuló jogi
aktusokat fogadjon el az éves részletek tőkésítési rendszerének
létrehozására a kamattámogatások és garanciadíj-támogatások számára. 37. cikk
A KSK-alapokból pénzügyi
eszközök számára fizetett támogatás kamata és más nyeresége 1. A KSK-alapokból pénzügyi
eszközök számára kifizetett támogatást a tagállamokban letelepedett
pénzintézetek kamatozó számláin kell elhelyezni, vagy ideiglenesen a hatékony
és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően be kell fektetni. 2. A KSK-alapokból pénzügyi
eszközök számára kifizetett támogatás kamatát és más nyereségét ugyanarra a
célra kell felhasználni, mint a KSK-alapokból származó ugyanazon pénzügyi
eszközön belüli kezdeti támogatást. 3. Az irányító hatóság
biztosítja a kamat és más nyereség felhasználásának megfelelő
nyilvántartását. 38. cikk
A KSK-alapokból származó
támogatás forrásainak újrafelhasználása a program zárásáig 1. A KSK-alapokból származó
támogatásból eredő, a pénzügyi eszközök számára beruházásokból vagy
garanciaszerződésekben lekötött források felszabadítása révén
visszafizetett tőkeforrásokat ugyanazon vagy más pénzügyi eszközök révén
újabb beruházásokra fel kell használni a program vagy programok céljainak
megfelelően. 2. A KSK-alapokból a pénzügyi
eszköz számára nyújtott támogatásból eredő nyereséget vagy más jövedelmet
vagy hozamot, mint például kamatot, garanciadíjat, osztalékot,
tőkenyereséget vagy a beruházás által termelt más bevételt az alábbi
célokra kell felhasználni, adott esetben a szükséges összeg erejéig: (a)
a pénzügyi eszköz felmerült irányítási költségeinek
visszatérítése és az eszközkezelői díjak kifizetése; (b)
elsőbbségi javadalmazás fizetése a
piacgazdasági befektetői elven működő azon befektetők
számára, akik a KSK-alapokból a pénzügyi eszköz részére nyújtott támogatáshoz
kiegészítő támogatást nyújtanak, vagy a végső kedvezményezett szintjén
társberuházóként lépnek fel; (c)
további beruházások ugyanazon vagy más pénzügyi
eszközökbe a program vagy programok céljainak megfelelően. 3. Az irányító hatóság
biztosítja az (1) és (2) bekezdésben említett források és más nyereségek
felhasználásának megfelelő nyilvántartását. 39. cikk
A program zárása után
megmaradt források felhasználása A tagállamok elfogadják a szükséges
intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a program zárása utáni
legalább 10 éves időszak során a KSK-alapokból a pénzügyi eszköz számára
nyújtott támogatásból eredő tőkeforrásokat, nyereséget vagy más
jövedelmet vagy hozamot a program céljainak megfelelően felhasználják. 40. cikk
A pénzügyi eszközök
végrehajtásáról szóló jelentés 1. Az irányító hatóság az éves
végrehajtási jelentés mellékleteként külön jelentést küld a Bizottságnak a
pénzügyi eszközöket magában foglaló műveletekről. 2. Az (1) bekezdésben említett
jelentés valamennyi pénzügyi eszközre vonatkozóan az alábbi információkat
tartalmazza: (a)
a program és a prioritás meghatározása,
amelyből a KFK alapokból származó támogatást nyújtották; (b)
a pénzügyi eszközök és a végrehajtási intézkedések
leírása; (c)
a végrehajtással megbízott szervezetek
meghatározása; (d)
a Bizottság számára benyújtott kifizetési
kérelemben szereplő pénzügyi eszköz számára nyújtott teljes támogatási
összeg programonként és prioritásonként vagy intézkedésenként; (e)
a Bizottság számára benyújtott kifizetési
kérelemben szereplő, a pénzügyi eszköz által a végső kedvezményezett
számára nyújtott vagy garanciaszerződésben vállalt teljes támogatási
összeg programonként és prioritásonként vagy intézkedésenként; (f)
a pénzügyi eszköz bevételei és kapott
visszafizetései; (g)
a pénzügyi eszköz által tett beruházások
multiplikátor hatása, illetve a beruházások és részvételek értéke; (h)
a pénzügyi eszköz hozzájárulása az érintett program
és prioritás mutatóinak eléréséhez. 3. A Bizottság végrehajtási
aktus révén, a 143. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálati eljárásnak
megfelelően elfogadja a figyelemmel kísérés és a figyelemmel kísérés során
szerzett információk Bizottság számára történő szolgáltatásának egységes
feltételeit, beleértve a 33. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett
pénzügyi eszközökre vonatkozóakat is.
V. CÍM
FIGYELEMMEL KÍSÉRÉS ÉS ÉRTÉKELÉS I. FEJEZET
Figyelemmel kísérés I. szakasz
A programok figyelemmel kísérése 41. cikk
Monitoringbizottság 1. A tagállam számára a program
elfogadásáról szóló határozatra vonatkozóan megküldött értesítést követő
három hónapon belül a tagállam az irányító hatósággal egyetértésben létrehozza
a program végrehajtását monitorozó bizottságot. A tagállamok számára engedélyezett, hogy a
KSK-alapokból társfinanszírozott programokhoz egyetlen monitoringbizottságot
hozzanak létre. 2. A monitoringbizottság
kidolgozza és elfogadja a saját eljárási rendjét. 42. cikk
A monitoringbizottság
összetétele 1. A monitoringbizottság az
irányító hatóság, a közreműködő szervezetek és a partnerek
képviselőiből áll. A monitoringbizottság minden tagja szavazati
joggal rendelkezik. Az európai területi együttműködés cél alá
tartozó program monitoringbizottságában helyet kapnak az adott programban
esetlegesen részt vevő harmadik ország képviselői is.. 2. A Bizottság tanácsadói
minőségben részt vesz a monitoringbizottság munkájában. 3. Amennyiben az EBB hozzájárul
a programhoz, tanácsadói minőségben részt vehet a monitoringbizottság
munkájában. 4. A monitoringbizottság elnöke
a tagállam vagy az irányító hatóság képviselője. 43. cikk
A monitoringbizottság
feladatai 1. A monitoringbizottság évente
legalább egyszer ülésezik, és felülvizsgálja a program végrehajtását és a
célkitűzései elérésének eredményeit. Ennek során figyelembe veszi a
pénzügyi adatokat, a közös és programspecifikus mutatókat, beleértve az
eredménymutatók változásait, illetve a számszerűsített célértékek
elérésének eredményeit és az eredményességmérési keretben meghatározott
mérföldköveket. 2. A monitoringbizottság
részletesen megvizsgálja a program végrehajtását érintő valamennyi
kérdést. 3. A monitoringbizottsággal
egyeztetnek, és az véleményezi az irányító hatóság által esetlegesen javasolt
programmódosításokat. 4. A monitoringbizottság
ajánlásokat adhat ki az irányító hatóság számára a program végrehajtása és
értékelése tekintetében. Az ajánlások eredményeképpen hozott intézkedéseket
figyelemmel követi. 44. cikk
Végrehajtási jelentések 1. 2016-tól 2022-ig bezárólag a
tagállam éves jelentést nyújt be a Bizottságnak a program előző
pénzügyi évben történt végrehajtásáról. A tagállam 2023. szeptember 30-ig a program
végrehajtásáról szóló záró jelentést nyújt be az ERFA, az ESZA és a Kohéziós
Alap esetében, illetve éves végrehajtási jelentést az EMVA és az ETHA esetében. 2. Az éves végrehajtási
jelentések információk tartalmaznak a program és annak prioritásai
végrehajtásáról, hivatkozással a pénzügyi adatokra, a közös és a
programspecifikus mutatókra és a számszerűsített célértékekre – beleértve
az eredménymutatók változásait – és az eredményességmérési keretben
meghatározott mérföldkövekre. A benyújtott adatok a teljes mértékben
végrehajtott műveletek és a kiválasztott műveletek mutatóinak
értékeire is vonatkoznak. A jelentések tartalmazzák az előzetes feltételek
teljesítése érdekében tett intézkedéseket, a program végrehajtását esetlegesen
érintő kérdéseket, valamint a megtett korrekciós intézkedéseket is. 3. A 2017-ben benyújtott éves
végrehajtási jelentés tartalmazza és értékeli a (2) bekezdésben meghatározott
információkat és a program célkitűzéseinek megvalósításában elért
eredményeket, beleértve a KSK-alapok hozzájárulását az eredménymutatók
változásaihoz, amennyiben az értékelések ezt bizonyítják. A jelentés értékeli
az intézkedések végrehajtását is, figyelembe véve a 6., 7. és 8. cikkben
meghatározott elveket és beszámolva az éghajlatváltozással kapcsolatos célokra
felhasznált támogatásról. 4. A 2019-ben benyújtott éves
végrehajtási jelentés és a KSK-alapokra vonatkozó záró végrehajtási jelentés a
(2) és (3) bekezdésben meghatározott információk és értékelések mellett
tartalmazza a program célkitűzéseinek megvalósításában elért eredményekre
vonatkozó adatokat és azok értékelését, valamint a program hozzájárulását az
Unió intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó stratégiájának
megvalósításához. 5. Az (1)–(4) bekezdésben
említett éves végrehajtási jelentések akkor fogadhatóak el, ha az ezekben a
bekezdésekben előírt összes információt tartalmazzák. Amennyiben a
jelentés nem elfogadható, a Bizottság az éves végrehajtási jelentés
kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül tájékoztatja erről a
tagállamot; ennek hiányában azt elfogadhatónak kell tekinteni. 6. A Bizottság megvizsgálja az
éves végrehajtási jelentést, és annak kézhezvételétől számított két
hónapon belül, illetve a záró jelentés kézhezvételétől számított 5 hónapon
belül tájékoztatja a tagállamot az észrevételeiről. Amennyiben a Bizottság
nem tesz észrevételeket a fenti határidőkön belül, akkor a jelentéseket
elfogadottnak kell tekinteni. 7. A Bizottság ajánlásokat adhat
ki a program végrehajtását érintő kérdésekre vonatkozóan. Amennyiben ilyen
észrevételeket tettek, az irányító hatóság három hónapon belül tájékoztatja a
Bizottságot a végrehajtott korrekciós intézkedésekről. 8. Az éves végrehajtási jelentés
és a záró végrehajtási jelentés tartalmáról egy lakossági összefoglalót kell
közzétenni. 45. cikk
Éves felülvizsgálati ülés 1. A Bizottság és az egyes
tagállamok közötti éves felülvizsgálati ülést 2016-tól 2022-ig bezárólag minden
évben meg kell tartani az egyes programok teljesítésének vizsgálatára,
figyelembe véve az éves végrehajtási jelentést és adott esetben a Bizottság
észrevételeit és ajánlásait. 2. Az éves felülvizsgálati ülés
több programmal is foglalkozhat. 2017-ben és 2019-ben az éves felülvizsgálati
ülés a tagállam összes programjával foglalkozik, és figyelembe veszi a tagállam
által az elért eredményekről ezekben az években a 46. cikk szerint
benyújtott jelentéseket. 3. A tagállam és a Bizottság
megállapodhatnak, hogy egy adott program éves felülvizsgálati ülését csak 2017-ben
és 2019-ben tartják meg. 4. Az éves felülvizsgálati ülés
elnöki tisztségét a Bizottság tölti be. 5. A tagállam biztosítja, hogy
az ülés után megfelelően nyomon követik a Bizottság esetleges
észrevételeit. II. szakasz
Stratégiai eredmények 46. cikk
Az elért eredményekről
szóló jelentés 11. 2017. június 30-ig és 2019.
június 30-ig a tagállamok a partnerségi szerződések végrehajtásában 2016.
december 31-ig, illetve 2018. december 31-ig elért eredményekről szóló
jelentést nyújtanak be a Bizottságnak. 12. Az elért eredményekről
szóló jelentés az alábbiakra vonatkozó információkat tartalmazza és értékeli: (a)
a tagállamok fejlesztési szükségleteiben a
partnerségi szerződés elfogadása óta bekövetkezett változások; (b)
az Unió intelligens, fenntartható és inkluzív
növekedésre vonatkozó stratégiája megvalósításában elért eredmények, különösen
az eredményességmérési keretben az egyes programokra vonatkozóan meghatározott
mérföldkövek és az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzések
tekintetében; (c)
végrehajtották-e a partnerségi szerződés
elfogadása napján nem teljesített előzetes feltételek teljesítése
érdekében hozott intézkedéseket a meghatározott menetrendnek megfelelően; (d)
a KSK-alapok és más uniós és nemzeti finanszírozási
eszközök közötti és az EBB-vel történő összehangolását biztosító
mechanizmusok végrehajtása; (e)
az együttműködés érdekében meghatározott
kiemelt területek megvalósításában elért eredmények; (f)
azok az intézkedések, amelyek célja
megerősíteni a tagállamok hatóságainak és – adott esetben – a
kedvezményezetteknek a KSK-alapok igazgatásával és felhasználásával kapcsolatos
kapacitásait; (g)
a kedvezményezettekre háruló adminisztratív teher
csökkentése érdekében a programokban tervezett intézkedések az ezekhez rendelt
célokkal együtt; (h)
az 5. cikkben említett partnerek által a
partnerségi szerződés végrehajtásában betöltött szerep. 13. Amennyiben a Bizottság az
elért eredményekről szóló jelentés benyújtásától számított három hónapon
belül úgy dönt, hogy a benyújtott információk nem teljesek vagy nem
egyértelműek, további információkat kérhet a tagállamtól. A tagállam három
hónapon belül megadja a Bizottság számára a kért információkat és adott esetben
annak megfelelően módosítja az elért eredményekről szóló jelentést. 14. 2017-ben és 2019-ben a
Bizottság stratégiai jelentést készít, amely összefoglalja a tagállamok elért
eredményekről szóló jelentéseit, és benyújtja azt az Európai Parlament, a
Tanács, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága
számára. 15. 2018-ban és 2020-ban a
Bizottság az Európai Tanács tavaszi ülésére az éves elért eredményekről
szóló jelentésbe beilleszt egy szakaszt, amely összegzi a stratégiai jelentést
különös tekintettel az uniós prioritások megvalósításában elért eredményekre.
II. FEJEZET
Értékelés 47. cikk
Általános rendelkezések 1. Értékeléseket kell végezni a
programok kidolgozása minőségének és végrehajtásának a javítása érdekében,
valamint eredményességük, hatékonyságuk és hatásuk felmérésére. Az adott
KSK-alapok küldetésével összhangban értékelni kell a programok hatását az
intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégia
célkitűzéseihez[27]
képest, valamint – adott esetben – a bruttó hazai termékhez (GDP-hez) és a
munkanélküliséghez képest. 2. A tagállamok biztosítják az
értékelések elvégzéséhez szükséges forrásokat, továbbá az értékelésekhez
szükséges adatok – beleértve a közös és adott esetben a programspecifikus
mutatókra vonatkozó adatokat – előállításához és gyűjtéséhez
szükséges eljárások rendelkezésre állását. 3. Az értékeléseket a program
végrehajtásáért felelős hatóságoktól független szakértők végzik. A
Bizottság iránymutatást ad az értékelések elvégzésének módját illetően. 4. Minden értékelést teljes
egészében nyilvánosságra kell hozni. 48. cikk
Előzetes értékelés 16. A tagállamok előzetes
értékelést végeznek az egyes programok kidolgozása minőségének javítása
érdekében. 17. Az előzetes értékeléseket
a programok előkészítéséért felelős hatóság felelősségi körében
kell elvégezni. Ezeket a programmal egyidejűleg, vezetői
összefoglalóval együtt kell benyújtani a Bizottságnak. Az alapokra vonatkozó
szabályok küszöbértékeket határozhatnak meg, amelyek alatt az előzetes
értékelést egy másik program értékelésével együtt lehet elvégezni. 18. Az előzetes értékelés
felméri: (a)
az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés
uniós stratégiájához való hozzájárulást, tekintettel a kiválasztott tematikus
célkitűzésekre és prioritásokra, és figyelembe véve a nemzeti és
regionális szükségleteket; (b)
a javasolt program vagy tevékenység belső
koherenciáját, valamint annak összefüggését más kapcsolódó eszközökkel; (c)
a költségvetési források elosztása és a program
célkitűzései közötti összhangot; (d)
a programok kiválasztott tematikus
célkitűzései, prioritásai és az azoknak megfelelő konkrét
célkitűzések összhangját a közös stratégiai kerettel, a partnerségi
szerződéssel, a Szerződés 121. cikkének (2) bekezdése szerinti
országspecifikus ajánlásokkal és a Szerződés 148. cikkének (4) bekezdése
alapján kiadott tanácsi ajánlásokkal; (e)
a programra vonatkozóan javasolt mutatók
relevanciáját és egyértelműségét; (f)
hogy a várható kimenetek miként járulnak hozzá az
eredményekhez; (g)
hogy a mutatók számszerűsített célértékei
reálisak-e, tekintettel a KSK-alapokból előirányzott támogatásra; (h)
a javasolt támogatási forma indokoltságát; (i)
a program irányításához szükséges emberi
erőforrások és igazgatási kapacitás megfelelőségét; (j)
a program monitorozását és az értékelések
elvégzéséhez szükséges adatok gyűjtését végző eljárások
alkalmasságát; (k)
az eredményességmérési kerethez kiválasztott
mérföldkövek alkalmasságát; (l)
a nemek közötti egyenlőség előmozdítása
és a megkülönböztetés megakadályozása érdekében tervezett intézkedések
megfelelőségét; (m)
a fenntartható fejlődés előmozdítása
érdekében tervezett intézkedések megfelelőségét. 4. Az előzetes értékelés
adott esetben magába foglalja a bizonyos tervek és programok környezetre
gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2001. június 27-i európai parlamenti
és tanácsi irányelv[28]
végrehajtásában meghatározott stratégiai környezeti vizsgálat követelményeit. 49. cikk
Értékelés a programozási
időszak során 1. Az irányító hatóság
valamennyi programra vonatkozóan értékelési tervet készít és azt az alapokra
vonatkozó szabályoknak megfelelően benyújtja. 2. A tagállamok biztosítják,
hogy megfelelő értékelési kapacitás álljon rendelkezésre. 3. A programozási időszak
során az irányító hatóságok az értékelési terv alapján elvégzik valamennyi
program értékelését, beleértve az eredményesség, a hatékonyság és a hatások
értékelését. A programozási időszak során legalább egyszer értékelni kell,
hogy a KSK-alapokból származó támogatás miként járult hozzá az egyes
prioritások célkitűzéseihez. A monitoringbizottság valamennyi értékelést
megvizsgálja és megküldi a Bizottságnak. 4. A Bizottság saját
kezdeményezésére elvégezheti a programok értékelését. 50. cikk
Utólagos értékelés Az utólagos értékeléseket a Bizottság vagy a
tagállamok végzik szoros együttműködésben. Az utólagos értékelések során
az alapokra vonatkozó szabályokban meghatározott egyedi követelményeknek
megfelelően megvizsgálják a KSK-alapok eredményességét és hatékonyságát,
valamint azok hozzájárulását az intelligens, fenntartható és inkluzív
növekedéssel kapcsolatos uniós stratégiához. Az utólagos értékeléseket 2023.
december 31-ig kell elvégezni.
VI. CÍM
TECHNIKAI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS 51. cikk
Technikai
segítségnyújtás a Bizottság kezdeményezésére 1. A Bizottság kezdeményezésére vagy nevében a KSK-alapok támogathatják az
e rendelet végrehajtásához szükséges előkészítő, figyelemmel
kísérési, igazgatási és technikai segítségnyújtási, értékelési és
ellenőrzési intézkedéseket. Ezek az intézkedések korlátozás nélkül magukban
foglalhatják az alábbiakat: (a)
a projektek előkészítéséhez és értékeléséhez
biztosított segítségnyújtás, beleértve az EBB részéről nyújtott
támogatást; (b)
a KSK-alapok eredményes irányításához szükséges
intézmények megerősítése és az igazgatási kapacitás kiépítése; (c)
a Bizottság KSK-alapokról szóló jelentéseihez és a
kohéziós jelentéshez kapcsolódó tanulmányok; (d)
a KSK-alapok elemzésével, irányításával,
monitorozásával, információcseréjével és végrehajtásával kapcsolatos
intézkedések, valamint az ellenőrzési rendszerek és a technikai és
adminisztratív segítségnyújtás végrehajtásával összefüggő intézkedések; (e)
a KSK-alapok jelenlegi és jövőbeli
működésére vonatkozó értékelések, szakértői jelentések, statisztikák
és tanulmányok, beleértve az általános jellegűeket, amelyeket adott
esetben az EBB is elvégezhet; (f)
az információk terjesztésére, a hálózatépítés
támogatására, a kommunikációs tevékenységek elvégzésére, a tudatosság
növelésére és – a harmadik országokkal is folytatott – együttműködés és
tapasztalatcsere előmozdítására irányuló intézkedések. A polgárok felé
irányuló kommunikációban a nagyobb hatékonyság elérése és a kommunikációs
tevékenységek nagyobb szinergiájának megteremtése érdekében a Bizottság
kezdeményezésére az e rendelet által a kommunikációs tevékenységekhez rendelt
források hozzájárulnak az Európai Unió kohéziós politikával kapcsolatos
politikai prioritásainak szervezeti kommunikációjához, amennyiben azok
kapcsolódnak a rendelet általános célkitűzéseihez. (g)
az irányítást, a nyomon követést, az
ellenőrzést és az értékelést szolgáló informatikai rendszerek üzembe
helyezése, működtetése és egymással való összekapcsolása; (h)
az értékelési módszerek javítására és az értékelési
gyakorlatokra vonatkozó információcserére irányuló intézkedések; (i)
ellenőrzéssel kapcsolatos intézkedések; (j)
a beruházások tervezéséhez, a szükségletek
felméréséhez, a pénzügyi eszközök, közös cselekvési tervek és nagyprojektek –
beleértve az EBB-vel közös kezdeményezéseket is – előkészítéséhez,
kialakításához és végrehajtásához szükséges nemzeti és regionális kapacitás
erősítése; 52. cikk
Technikai segítségnyújtás a
tagállamok részéről 1. A tagállam kezdeményezésére a
KSK-alapok előkészítési, irányítási, figyelemmel kísérési, értékelési,
tájékoztatási és kommunikációs, hálózatépítési, panaszkezelési és
ellenőrzési intézkedéseket támogathatnak. A tagállam a KSK-alapokat a
kedvezményezettek igazgatási terheinek csökkentését szolgáló intézkedésekre
használhatja, beleértve az elektronikus adatcsere-rendszereket, valamint a
tagállam hatóságainak és a kedvezményezetteknek a KSK-alapok igazgatásával és
igénybevételével kapcsolatos kapacitásai megerősítését szolgáló intézkedéseket.
Ezek az intézkedések az előző és a következő programozási
időszakra vonatkozhatnak. 2. Az alapokra vonatkozó
szabályok további intézkedéseket határozhatnak meg, amelyeket az egyes
KSK-alapok technikai segítségnyújtásából lehet finanszírozni, valamint ki is
zárhatnak intézkedéseket az ilyen finanszírozásból.
VII. CÍM
A KSK-ALAPOKBÓL SZÁRMAZÓ PÉNZÜGYI TÁMOGATÁS I. FEJEZET
A KSK-alapokból származó támogatás 53. cikk
Társfinanszírozási arányok
meghatározása 1. A program elfogadásáról szóló
bizottsági határozat rögzíti a KSK-alapokból származó támogatás
társfinanszírozási arányát vagy arányait és maximális összegét az alapokra
vonatkozó szabályoknak megfelelően. 2 A Bizottság kezdeményezésére
vagy nevében végrehajtott technikai segítségnyújtási intézkedések 100 %-os
finanszírozási aránya engedélyezett. 54. cikk
Jövedelemtermelő
műveletek 1. Egy művelet adott referencia-időszak
alatt történő elvégzése után megtermelt nettó bevételt előre meg kell
határozni az alábbi módszerek egyikével: a) az érintett művelet típusára
vonatkozó átalány formájában meghatározott százalékos arány alkalmazása; b) a művelet nettó bevétele
jelenértékének a kiszámítása, figyelembe véve a szennyező fizet elvet és
adott esetben az érintett tagállam viszonylagos jólétével kapcsolatos
méltányossági megfontolásokat. A társfinanszírozandó művelet támogatható
kiadása nem haladhatja meg a művelet nettó bevétel jelenértékével
csökkentett, jelenértéken számított beruházási költségét, amelyet e módszerek
egyikével számítottak ki. A 142. cikk értelmében a Bizottság jogosult
felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására a fenti a) pontban említett
átalány meghatározása érdekében. A 143. cikk (3) bekezdésében meghatározott
vizsgálati eljárásnak megfelelően a Bizottság végrehajtási aktusok révén
elfogadja a b) pont szerinti módszertant. 2. Amennyiben az (1) bekezdésben
megállapított módszerek szerint nem lehetséges a bevétel objektív módon
történő meghatározása, a művelet befejezése utáni három éves
időszak és a 2023. szeptember 30-ig tartó időszak közül a hamarabb
véget érő időszak során megtermelt bevételt le kell vonni a
Bizottságnak bejelentett kiadásokból. 3. Az (1) és (2) bekezdés
kizárólag azokra a műveletekre vonatkozik, amelyek teljes költsége
meghaladja az 1 000 000 EUR-t. 4. Ez a cikk nem vonatkozik az
ESZA-ra. 5. Az (1) és (2) bekezdések nem
vonatkoznak azokra a műveletekre, amelyek az állami támogatás szabályai
vagy a pénzügyi eszközök számára nyújtott vagy azokból történő támogatás
szabályai alá esnek.
II. FEJEZET
Kiadások támogathatósága és tartósság 55. cikk
Támogathatóság 1. A kiadások támogathatóságának
meghatározása a nemzeti szabályozás alapján történik, kivéve abban az esetben,
ha e rendeletben vagy az alapokra vonatkozó szabályokban, illetve azok alapján
egyedi szabályok megállapítására kerül sor. 2. A kiadás abban az esetben
jogosult a KSK-alapokból származó hozzájárulásra, ha az a kedvezményezettnél a
programnak a Bizottságnak történő benyújtásának időpontja, illetve 2014.
január 1. közül a korábbi időpont és 2022. december 31. között merült fel
és került kifizetésre. Ezen kívül a kiadás kizárólag abban az esetben jogosult
az EMVA-ból és az ETHA-ból származó hozzájárulásra, ha az adott támogatást a
kifizető ügynökség ténylegesen kifizeti 2014. január 1. és 2022. december 31.
között. 3. Az 57. cikk (1) bekezdésének
b) és c) pontjai alapján visszatérített költségek esetében a visszatérítés
alapját képező intézkedéseket 2014. január 1. és 2022. december 31. között
kell végrehajtani. 4. A KSK-alapokból nem
ítélhető meg támogatás olyan műveletekre, amelyeket fizikailag
befejeztek vagy teljes egészében végrehajtottak, mielőtt a program
finanszírozására irányuló kérelmet a kedvezményezett az irányító hatósághoz
benyújtja, tekintet nélkül arra, hogy a kedvezményezett teljesítette-e az
összes kapcsolódó kifizetést. 5. E cikk nem érinti a Bizottság
kezdeményezésére történő technikai segítségnyújtásra való jogosultság 51.
cikkben leírt szabályait. 6. Valamely művelet
végrehajtása során közvetlenül keletkezett nettó bevételt, amelyet a
művelet jóváhagyásánál nem vettek figyelembe a kedvezményezett által
benyújtott végső kifizetési kérelemben le kell vonni a művelet
támogatható kiadásaiból. Ez a szabály nem vonatkozik a pénzügyi eszközökre és
díjakra. 7. A program módosítása esetén a
módosítás miatt támogathatóvá váló kiadás csak a módosítási kérelem
Bizottságnak történő benyújtásának időpontjától kezdve támogatható. 8. Valamely művelet egy vagy
több KSK-alapból, valamint más uniós eszközökből is kaphat támogatást,
feltéve hogy az egyik KSK-alapból történő költségtérítésre vonatkozó
kifizetési kérelemben megadott kiadási tétel nem kap támogatást egy másik
alapból vagy uniós eszközből, sem ugyanabból az alapból egy másik program
keretében. 56. cikk
Támogatási formák A KSK-alapok vissza nem fizetendő
támogatások, díjak, visszatérítendő támogatás, pénzügyi eszközök, illetve
a fentiek ötvözésének formájában nyújtanak segítséget. Visszatérítendő
támogatás esetében a támogatást nyújtó szervnek, illetve a tagállam más
illetékes hatóságának visszafizetett támogatást külön számlán kell
nyilvántartani, és azt újra fel kell használni ugyanarra a célra vagy a program
célkitűzései szerint. 57. cikk
Vissza nem fizetendő
támogatási formák 1. A vissza nem fizetendő
támogatás az alábbi formákban történhet: (a)
ténylegesen felmerült, adott esetben természetbeni
hozzájárulással és értékcsökkenéssel együtt kifizetett támogatható költségek
visszatérítése; (b)
egységköltségek szokásos mértéke; (c)
közpénzekből folyósított egyösszegű, 100 000 EUR-t
nem meghaladó támogatás; (d)
százalékban meghatározott átalánydíjas
finanszírozás alkalmazása egy vagy több meghatározott költségkategóriára. 2. Az (1) bekezdésben leírt
lehetőségek ötvözése csak akkor lehetséges, ha azok különböző
költségkategóriákat fednek le, illetve ha különféle, a művelet részét vagy
a művelet egymást követő fázisait képező projektekben kerülnek
felhasználásra. 3. Amennyiben valamely
művelet vagy a művelet részét képező projekt kizárólag
munkálatok, javak vagy szolgáltatások beszerzése útján valósul meg, akkor csak
az (1) bekezdés a) pontja alkalmazandó. Amennyiben valamely művelet vagy a
művelet részét képező projekt keretében megvalósuló beszerzés
bizonyos költségkategóriákra korlátozódik, az (1) bekezdésben leírt összes
lehetőség alkalmazható. 4. Az (1) bekezdés b), c) és d)
pontjaiban említett összegek meghatározása a következők alapján történik: (a)
igazságos, méltányos és ellenőrizhető
számítási módszerrel, amely a következőkön alapul: i. statisztikai adatok vagy más objektív
információk; vagy ii. az egyes kedvezményezettek
ellenőrzött múltbeli adatai vagy a szokásos költségelszámolási gyakorlatuk
alkalmazása; (b)
az uniós politikákban hasonló típusú művelet
és kedvezményezett esetén alkalmazott módszerek és megfelelő mértékű
egységköltségek, egyösszegű és átalánydíjas kifizetések; (c)
a teljes egészében a tagállam által finanszírozott
támogatási rendszerekben hasonló típusú művelet és kedvezményezett esetén
alkalmazott módszerek és megfelelő mértékű egységköltségek,
egyösszegű és átalánydíjas kifizetések; (d)
e rendeletben és az alapokra vonatkozó szabályokban
meghatározott ráták, 5. Az egyes műveletek
támogatásának feltételeit meghatározó dokumentum rögzíti a művelet
költségeinek kiszámítására alkalmazandó módszert és a vissza nem fizetendő
támogatás folyósításának feltételeit. 58. cikk Közvetett
költségek átalánydíjas finanszírozása vissza nem fizetendő támogatás
esetén Amennyiben valamely művelet végrehajtása
közben közvetett költségek keletkeznek, ezeket átalány alapon lehet kiszámítani
a következőképpen: (a)
a támogatható közvetlen költségek 20 %-áig
terjedő átalány, amikor az átalányt egy igazságos, méltányos és
ellenőrizhető számítási módszerrel számítják ki, illetve egy olyan
módszerrel, amelyet a teljes egészében a tagállam által finanszírozott, hasonló
típusú műveletek és kedvezményezettek esetében alkalmazott támogatási
konstrukcióknál használnak; (b)
a támogatható közvetlen személyzeti költségek 15 %-áig
terjedő átalány; (c)
az uniós politikákban a hasonló típusú művelet
és kedvezményezett esetében alkalmazott módszerek és megfelelő ráták
alapján számított, a támogatott közvetlen költségekre vonatkozó átalány. A Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a 142.
cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a
fenti c) pontban említett átalány és az ahhoz kapcsolódó módszerek
meghatározása érdekében. 59. cikk
A vissza nem fizetendő
támogatásokra való jogosultság egyedi szabályai 1. A munkálatok, javak, szolgáltatások,
föld és ingatlan formájában történő természetbeni hozzájárulás, amely nem
igazolható számlákkal vagy más azonos bizonyító erejű számviteli
bizonylatokkal, támogatható lehet, feltéve hogy a KSK-alapok és a program
támogathatósági szabályai ezt megengedik, és valamennyi alábbi feltétel
teljesül: (a)
a művelet számára a közpénzekből
folyósított támogatás, amely tartalmazza a természetbeni hozzájárulást is, nem
haladja meg a természetbeni hozzájárulással csökkentett teljes támogatható
kiadást a művelet végén; (b)
a természetbeni hozzájárulásnak tulajdonított érték
nem haladja meg a kérdéses piacon általánosan elfogadott költségeket; (c)
a hozzájárulások értéke és szolgáltatása
függetlenül értékelhető és ellenőrizhető; (d)
föld és ingatlan biztosítása esetén az értéket egy
szakképzett független szakértő vagy egy megfelelően felhatalmazott
hivatalos szerv igazolja, és ez az érték nem haladja meg a (3) bekezdés b)
pontjában meghatározott határt. (e)
ingyenes munkavégzés formájában történő
természetbeni hozzájárulás esetén a munka értékét az annak elvégzésével
igazoltan eltöltött idő és az egyenértékű munka díjazása alapján kell
meghatározni. 2. Az értékcsökkenéssel
kapcsolatos költségek az alábbi feltételek szerint minősíthetők
támogathatónak: (a)
a programra vonatkozó támogathatósági szabályok azt
lehetővé teszik; (b)
a kiadás összegét megfelelően alátámasztják
számlákkal egyenértékű számviteli bizonylatok, amennyiben a visszatérítés
az 57. cikk (1) bekezdésének a) pontja alapján történik; (c)
a költségek kizárólag a művelet támogatásának
időszakához kapcsolódnak; (d)
az értékcsökkenéssel érintett eszközök
beszerzéséhez nem használtak fel közpénzekből folyósított támogatást. 3. A következő költségek
nem támogathatók a KSK-alapokból: (a)
hitelkamat; (b)
beépített és be nem épített földterület vásárlása
esetén az érintett művelet teljes támogatható kiadásának 10 %-át meghaladó
érték. A környezetmegőrzést szolgáló kivételes és kellően indokolt
esetekben magasabb százalékarány is megengedhető. (c)
hozzáadottérték-adó. Támogathatók azonban a 2006/112/EK
irányelv 13. cikke (1) bekezdésének első albekezdése értelmében
adóalanynak nem minősülő kategóriába nem tartozó kedvezményezett
által fizetett, a héára vonatkozó nemzeti jogszabályok alapján nem
visszaigényelhető héa-összegek, amennyiben az ilyen héa-összegek nem
infrastruktúra biztosításával kapcsolatban merültek fel. 60. cikk
Műveletek
helyszínfüggő támogathatósága 1. A KSK-alapokból támogatott
műveletek, a (2) és (3) bekezdésben és az alapokra vonatkozó
rendelkezésekben leírt kivételekkel, a számukra a támogatást biztosító program
által lefedett területeken valósulnak meg (a továbbiakban: programterület). 2. Az irányító hatóság
elfogadhatja, hogy egy műveletet a programterületen kívül, azonban az
Unión belül hajtanak végre, feltéve hogy az összes alábbi feltétel teljesül: (a)
a művelet a programterület javát szolgálja; (b)
a program keretében a programterületen kívül
eső műveletekre allokált teljes összeg nem haladja meg az ERFA-ból, a
Kohéziós Alapból és az ETHA-ból a prioritásra szánt támogatás 10 %-át,
illetve az EMVA esetében az alapból a programra szánt támogatás 3 %-át; (c)
a monitoringbizottság elfogadta a műveletet
vagy az érintett műveletek típusait; (d)
a programért felelős hatóságokra a
művelettel kapcsolatosan háruló irányítási és ellenőrzési
kötelezettségeket azon programért felelős hatóságok teljesítik, amelynek
keretében az adott művelet támogatásra kerül, vagy ezek a hatóságok
megállapodást kötnek a művelet végrehajtása szerint terület hatóságaival. 3. Promóciós tevékenységekkel
kapcsolatos műveletek keretében felmerülhetnek kiadások az Unión kívül,
feltéve hogy a (2) bekezdés a) pontjában leírt feltételek és az adott
művelettel kapcsolatos irányítási és ellenőrzési kötelezettségek
teljesülnek. 4. Az (1)–(3) bekezdések nem
vonatkoznak az európai területi együttműködési cél alá tartozó
programokra, és a (2)–(3) bekezdések nem vonatkoznak az ESZA által támogatott
műveletekre. 61. cikk
A műveletek tartóssága 1. A KSK-alapokból valamely
infrastrukturális vagy termelő beruházást magában foglaló műveletre
fordított támogatás akkor fizetendő vissza, ha a kedvezményezettnek
történő utolsó kifizetéstől számított öt éven belül, illetve, ha van
ilyen, az állami támogatásról szóló szabályozás szerinti időtartamon
belül, a következők valamelyike történik: (a)
a termelő tevékenység megszűnése vagy
áthelyezése; (b)
az infrastruktúra valamely elemében
tulajdonosváltás következik be, amelynek eredményeként egy cég vagy állami
szervezet jogtalan előnyhöz jut; vagy (c)
a természetében, célkitűzéseiben vagy
végrehajtási feltételeiben olyan lényeges változás következik be, amely az
eredeti célkitűzéseket veszélyezteti. A műveletre jogtalanul kifizetett összegeket
a tagállamnak vissza kell téríttetnie. 2. Azoknál az ESZA-ból, valamint
a többi KSK-alapból támogatott műveleteknél, amelyek nem infrastrukturális
vagy termelő beruházások, az alapból történő támogatás csak akkor
fizetendő vissza, ha az állami támogatásra vonatkozó szabályok értelmében
a beruházás fenntartásra kötelezett, és ha az ezekben a szabályokban
meghatározott időszakon belül a termelő tevékenység megszűnik
vagy áthelyezésre kerül. 3. Az (1) és (2) bekezdés nem
vonatkozik az olyan pénzügyi eszközökhöz vagy azokból vagy művelethez
nyújtott hozzájárulásokra, amelyek esetében a termelő tevékenység nem
csalásból eredő csődeset következtében szűnik meg. 4. Az
(1) és (2) bekezdés nem vonatkozik a beruházási támogatásban részesülő
természetes személyekre, akik a beruházási művelet befejezése után
támogatásra jogosulttá válnak, és támogatást kapnak az EGA keretében (az
Európai Globalizációs Alapot létrehozó [/2012] rendelet), amennyiben az
érintett beruházás közvetlenül kapcsolódik az EGA-ból támogatható
tevékenységtípushoz.
VIII. CÍM
IRÁNYÍTÁS ÉS ELLENŐRZÉS I. FEJEZET
Irányítási és ellenőrzési rendszerek 62. cikk
Az irányítási és ellenőrzési
rendszerek általános alapelvei Az irányítási és ellenőrzési rendszerek
biztosítják az alábbiakat: (a)
az irányításban és az ellenőrzésben érintett
szervezetek feladatainak leírása, valamint a feladatok megosztása az egyes
szervezeteken belül; (b)
a feladatköröknek ezen szervezeteken belüli és e
szervezetek közötti szétválasztása elvének való megfelelés; (c)
a bejelentett kiadások helytállóságát és
szabályszerűségét szavatoló eljárások; (d)
informatikai rendszerek számviteli célokra,
pénzügyi adatok és mutatószámok tárolására és közlésére, figyelemmel kísérési
és pénzügyi jelentéstételi célokra; (e)
jelentéstételi és figyelemmel kísérési rendszerek
olyan esetben, amikor a felelős szervezet egy másik szervezetet bíz meg a
feladatok elvégzésével; (f)
az irányítási és ellenőrzési rendszerek
működésének ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályok; (g)
megfelelő ellenőrzési nyomvonalat
biztosító rendszerek és eljárások; (h)
a szabálytalanságok – beleértve a csalást is –
megelőzése, azonosítása és kijavítása, valamint a jogosulatlanul kifizetett
összegek és az esetleges kamatok visszafizettetése. 63. cikk
A tagállamok felelőssége 1. A tagállamok teljesítik az
irányítási és ellenőrzési kötelezettségeket, továbbá vállalják az ezek
eredményeként jelentkező feladatokat, amelyeket a költségvetési
rendeletben és az alapokra vonatkozó szabályokban a megosztott irányítással
kapcsolatban meghatározott szabályok megállapítanak. A megosztott irányítás
elve szerint a tagállamok felelősek a programok irányításáért és
ellenőrzéséért. 2. A tagállamok biztosítják,
hogy a programok irányítási és ellenőrzési rendszereinek felállítása az
alapokra vonatkozó szabályok rendelkezései szerint történik, és hogy a
rendszerek eredményesen működnek. 3. A tagállamok egy független
vizsgálati és panaszkezelési eljárást a hoznak létre és működtetnek a
KSK-alapok által társfinanszírozott műveletek kiválasztásával vagy
végrehajtásával kapcsolatos panaszokra. Kérésre a tagállamnak jelentenie kell a
Bizottságnak ezen vizsgálatok eredményeit. 4. A tagállam és a Bizottság
között minden hivatalos információcsere a Bizottság által, végrehajtási jogi
aktusok révén lefektetett feltételeknek és szabályoknak megfelelően
létrehozott elektronikus adatcsere-rendszeren keresztül történik. Ezeket a
végrehajtási jogi aktusokat a 143. cikk (3) bekezdésében említett
vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
II. FEJEZET
Az irányító és ellenőrző testületek akkreditálása 64. cikk
Akkreditáció
és koordináció 1. A költségvetési rendelet [56.
cikke (3) bekezdésének] megfelelően, a KSK-alapok keretében történő
kiadások irányításáért és ellenőrzéséért felelős testületeket egy
minisztériumi szintű akkreditáló hatóság hivatalos határozatban
akkreditálja. 2. Az akkreditáció feltétele,
hogy az adott testület megfeleljen az alapokra vonatkozó szabályokban a
belső környezettel, az ellenőrzési tevékenységekkel, a
tájékoztatással és kommunikációval, valamint a monitorozással kapcsolatban
meghatározott akkreditációs kritériumoknak. 3. Az akkreditáció egy független
ellenőrző testület véleményén alapul, amely testület megvizsgálja,
hogy az adott testület megfelel-e az akkreditációs kritériumoknak. A független
ellenőrző testület a nemzetközileg elfogadott ellenőrzési
szabványok szerint végzi a munkáját. 4. Az akkreditáló hatóság
felügyeli az akkreditált testületet, és hivatalos határozatban visszavonja az
akkreditációt, ha egy vagy több akkreditációs kritérium már nem teljesül,
kivéve abban az esetben, ha az érintett testület megteszi a szükséges
jogorvoslati lépéseket az akkreditáló hatóság által a probléma súlyosságának
megfelelően meghatározott próbaidőn belül. Az akkreditáló hatóság
azonnal értesíti a Bizottságot, amennyiben próbaidőt határoz meg egy
akkreditált testület számára, illetve amennyiben visszavonja az akkreditációt. 5. A tagállam kijelölhet egy
koordináló testületet, amelynek feladatai a következők: a Bizottsággal
való kapcsolattartás és a Bizottság tájékoztatása, az uniós szabályok
összehangolt alkalmazásának előmozdítása, összefoglaló jelentés készítése,
amely nemzeti szintű áttekintést nyújt valamennyi igazgatási
nyilatkozatról és könyvvizsgálói véleményről, valamint a gyakori
hiányosságokkal kapcsolatban végrehajtott jogorvoslati lépések koordinálása. 6. Az alapokra vonatkozó
szabályokban megállapított előírások sérelme nélkül, az (1) bekezdés
alapján akkreditálandó testületek: (a)
az ERFA, az ESZA és a Kohéziós Alap esetében az
irányító hatóságok és – adott esetben – az igazoló hatóságok; (b)
az EMVA és az ETHA esetében a kifizetéseket
teljesítő ügynökségek.
III. FEJEZET
A Bizottság hatáskörei és feladatai 65. cikk
A Bizottság hatáskörei és
feladatai 1. A Bizottság a rendelkezésre álló információk alapján, beleértve az
akkreditációs eljárást, az éves igazgatási nyilatkozatot, az éves
ellenőrzési jelentéseket, az éves könyvvizsgálói véleményt, az éves
végrehajtási jelentést, valamint a nemzeti és uniós testületek által végzett
ellenőrzések alapján meggyőződik arról, hogy a tagállamok
felállították az e rendeletnek és az alapokra vonatkozó szabályoknak
megfelelő irányítási és ellenőrzési rendszereket, és hogy ezek a
rendszerek eredményesen működnek a programok végrehajtása során. 2. A tagállamok által
végrehajtott ellenőrzések sérelme nélkül, a Bizottság tisztségviselői
vagy meghatalmazott képviselői ellenőrzéseket vagy helyszíni
ellenőrzéseket végezhetnek megfelelő előzetes értesítést
követően. Az ilyen ellenőrzések vagy helyszíni ellenőrzések
kiterjedhetnek különösen az irányítási és ellenőrzési rendszerek
eredményes működésének vizsgálatára a programban vagy annak egy részében,
a műveletek ellenőrzésére, valamint a műveletek vagy operatív
programok hatékony és eredményes pénzgazdálkodásának értékelésére. A tagállamok
tisztségviselői vagy meghatalmazott képviselői is részt vehetnek
ezekben az ellenőrzésekben. A Bizottság helyszíni ellenőrzések végzésére
felhatalmazott tisztviselői vagy képviselői hozzáférnek a
KSK-alapokból támogatott műveletekkel, illetve az irányítási és
ellenőrzési rendszerekkel kapcsolatos minden nyilvántartáshoz,
dokumentumhoz és metaadathoz, tekintet nélkül arra, hogy azokat milyen hordozón
tárolják. A tagállamok a Bizottság kérésére másolatot adnak ezekről a
nyilvántartásokról, dokumentumokról és metaadatokról. Az ebben a bekezdésben leírt hatáskörök nem
érintik azon nemzeti rendelkezések alkalmazását, amelyek egyes intézkedéseket a
nemzeti jogszabályokban külön meghatározott személyek számára tartanak fenn. A
Bizottság tisztviselői és meghatalmazott képviselői nem vehetnek
részt többek között olyan házkutatásokban vagy személyek hivatalos
kihallgatásában, amelyek az érintett tagállam nemzeti jogszabályainak keretében
zajlanak. Az így szerzett információkhoz azonban hozzáférnek. 3. A Bizottság előírhatja a
tagállamoknak olyan intézkedések végrehajtását, amelyek szükségesek irányítási
és ellenőrzési rendszereik eredményes működésének vagy a kiadások
helyességének biztosításához az alapokra vonatkozó szabályoknak
megfelelően. 4. A Bizottság kötelezheti a
tagállamot arra, hogy kivizsgálja a KSK-alapokból társfinanszírozott
műveletek kiválasztását vagy végrehajtását, illetve az irányítási és
ellenőrzési rendszer működését érintő, a Bizottság elé
terjesztett panaszokat.
IX. CÍM
PÉNZÜGYI IRÁNYÍTÁS, SZÁMLÁK ELSZÁMOLÁSA ÉS PÉNZÜGYI KORREKCIÓK,
KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS VISSZAVONÁSA I. FEJEZET
Pénzügyi irányítás 66.
cikk
Költségvetési kötelezettségvállalások Az Unió költségvetési kötelezettségvállalásait
az egyes programok vonatkozásában a 2014. január 1. és 2020. december 31.
közötti időszakban minden alap tekintetében éves részletekben teljesítik.
A Bizottság programot jóváhagyó határozata képezi a költségvetési rendelet 75.
cikke (2) bekezdése szerinti finanszírozási határozatot, és – az érintett
tagállam értesítése után – az említett rendelet szerinti jogi
kötelezettségvállalást. Minden egyes program esetében az első
részletre vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalás teljesítésére az adott
program bizottsági elfogadását követően kerül sor. A következő részletekre vonatkozó
költségvetési kötelezettségvállalásokat a Bizottság minden év május 1-je
előtt teljesíti a második albekezdésben említett határozat alapján, kivéve
azokban az esetekben, amelyekre a költségvetési rendelet 13. cikke vonatkozik. A teljesítési tartalékok esetében a
költségvetési kötelezettségvállalások teljesítésére a program módosítását
jóváhagyó bizottsági határozatot követően kerül sor. 67. cikk
A kifizetések általános
szabályai 1. A KSK-alapokból származó
hozzájárulás kifizetését a Bizottság a költségvetési előirányzatoknak
megfelelően és a finanszírozási eszközök rendelkezésre állása függvényében
teljesíti minden program részére. Minden kifizetést az érintett alap
legkorábbi, nyitott költségvetési kötelezettségvállalásainak terhére kell
teljesíteni. 2. A kifizetés történhet
előfinanszírozás, időközi kifizetések, adott esetben az éves egyenleg
kifizetése, valamint végsőegyenleg-kifizetés formájában. 3. Az 57. cikk (1) bekezdésének
b), c) és d) pontjai szerinti támogatási formák esetében a kedvezményezettnek
folyósított összegek támogatható kiadásnak tekintendők. 68. cikk
Az időközi kifizetések,
adott esetben az éves egyenleg kifizetése, és a végsőegyenleg-kifizetés
kiszámításának közös szabályai Az alapokra vonatkozó szabályok meghatározzák
az időközi kifizetésként, adott esetben éves egyenleg kifizetésként,
valamint végsőegyenleg-kifizetésként megtérítendő összegek
kiszámításának szabályait. Ez az összeg a támogatható kiadásra vonatkozó
konkrét társfinanszírozási rátától függ. 69. cikk
Kifizetési kérelmek 1. A konkrét eljárást és a
kifizetési kérelmekhez benyújtandó információkat az alapokra vonatkozó szabályok
tartalmazzák. 2. A Bizottságnak benyújtandó
kifizetési kérelemnek tartalmaznia kell valamennyi olyan információt, amelyre a
Bizottságnak szüksége van a költségvetési rendelet 61. cikke (2) bekezdésének
megfelelő számlák elkészítéséhez. 70. cikk
Az előfinanszírozás és
az időközi kifizetések halmozódása 1. A Bizottság által teljesített
előfinanszírozás és időközi kifizetések, valamint – adott esetben –
az éves egyenleg halmozott összege nem haladhatja meg a KSK-alapokból a
programra szánt összeg 95 %-át. 2. Ezen 95 %-os felső
határérték elérését követően a tagállamok továbbra is benyújtanak
kifizetési kérelmeket a Bizottságnak. 71. cikk
Az euro használata A tagállamok által benyújtott programokban
megállapított összegeket, az előre jelzett kiadásokat, a kiadási
kimutatásokat, a kifizetési kérelmeket, az éves beszámolókat, valamint az éves
és a záró végrehajtási jelentésekben említett kiadásokat euroban kell megadni. 72. cikk
A kezdeti
előfinanszírozás kifizetése 1. A program jóváhagyásáról
szóló határozatát követően a Bizottság a teljes programozási
időszakra átutalja az első előfinanszírozás összegét. A kezdeti
előfinanszírozási összeg részletekben kerül folyósításra a költségvetési
szükségleteknek megfelelően. A részletek összegét az alapokra vonatkozó
szabályok határozzák meg. 2. Az előfinanszírozás
kizárólag a kedvezményezetteknek a program végrehajtása céljára történő
kifizetésekre használható fel. Erre a célra az előfinanszírozást
haladéktalanul a felelős testület rendelkezésére kell bocsátani. 73. cikk
A kezdeti
előfinanszírozás elszámolása A kezdeti előfinanszírozásként kifizetett
összeg legkésőbb a program lezárásakor teljes egészében kivezetésre kerül
a Bizottság számláiból. 74. cikk
A fizetési határidő
megszakítása 1. Valamely időközi kifizetési
kérelem fizetési határidejét az engedélyező tisztviselő a
költségvetési rendelet szerinti felhatalmazás révén legfeljebb kilenc hónapra
megszakíthatja az alábbi esetekben: (a)
valamely nemzeti vagy uniós ellenőrzési
szervezet jelentésében az irányítási és ellenőrzési rendszerek
működésének súlyos hiányosságaira utaló bizonyítékok találhatók; (b)
az engedélyező tisztviselőnek
felhatalmazás révén további vizsgálatokat kell elvégeznie, miután olyan
információ jut a tudomására, amely szerint egy kifizetési kérelemben
szereplő kiadás súlyos pénzügyi következményekkel járó szabálytalansághoz
kapcsolódik; (c)
a 75. cikk (1) bekezdésében előírt
dokumentumok valamelyikét nem nyújtották be. 2. Az engedélyező
tisztviselő felhatalmazás révén a megszakítást korlátozhatja az (1)
bekezdésben hivatkozott okok által érintett kifizetési kérelemben szereplő
kiadásokra. Az engedélyező tisztviselőnek felhatalmazás révén
haladéktalanul tájékoztatni kell a tagállamot és az irányító hatóságot a
kifizetés megszakításának okáról és fel kell kérnie őket a helyzet
orvoslására. A megszakítást az engedélyező tisztviselő felhatalmazás
révén megszünteti, miután a szükséges intézkedéseket végrehajtották. II. FEJEZET
A számlák elszámolása és pénzügyi korrekciók 75. cikk
Információk benyújtása 1. A számviteli időszak
végét követő év február 1-jéig a tagállam a költségvetési rendelet [56.
cikkének] megfelelően benyújtja a Bizottságnak az alábbi dokumentumokat és
információkat: (a)
a 64. cikk szerint akkreditált érintett testületek
hitelesített éves beszámolói; (b)
az igazgatási megbízhatósági nyilatkozat az éves
beszámolók teljességéről, pontosságáról és valódiságáról, a belső
ellenőrzési rendszerek megfelelő működéséről, valamint a
mögöttes ügyletek jog- és szabályszerűségéről, valamint a hatékony és
eredményes pénzgazdálkodás elvének való megfelelésről; (c)
valamennyi végrehajtott, rendelkezésre álló
ellenőrzést összefoglaló jelentés, beleértve a rendszeres és
visszatérő hibák elemzését, valamint a végrehajtott vagy tervezett
korrekciós intézkedéseket; (d)
a kijelölt független könyvvizsgálói testület
véleménye az éves beszámolók teljességéről, pontosságáról és
valódiságáról, a belső ellenőrzési rendszerek megfelelő
működéséről, valamint az azok alapjául szolgáló ügyletek jog- és szabályszerűségéről,
és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének való megfelelésről
szóló igazgatási megbízhatósági nyilatkozat, valamint kísérő
ellenőrzési jelentés az elvégzett ellenőrzésekben a véleményezett
számviteli évre vonatkozóan tett megállapításokról. 2. A Bizottság kérésére a
tagállam további információkat nyújt be a Bizottságnak. Amennyiben a tagállam a
Bizottság által megadott határidőig nem nyújtja be a kért információkat, a
Bizottság az akkor rendelkezésére álló információk alapján hozhatja meg a
számlák elszámolásáról szóló határozatát. 3. A számviteli időszak
végét követő év [február 15-éig] a tagállam a költségvetési rendelet [56.
cikkének (5) bekezdése] utolsó albekezdésének megfelelően összefoglaló
jelentést nyújt be a Bizottságnak. 76. cikk
A számlák elszámolása 1. A számviteli időszak
végét követő év április 30-áig a Bizottság az alapokra vonatkozó szabályok
szerint határoz a 64. cikk szerint akkreditált érintett testületek számláinak
elszámolásáról mindegyik program esetében. Az elszámolásról szóló határozat kiterjed
a benyújtott éves beszámolók teljességére, pontosságára és valódiságára, és nem
érinti az esetleges későbbi pénzügyi korrekciókat. 2. Az éves elszámolással
kapcsolatos eljárásokat az alapokra vonatkozó szabályokban határozzák meg. 77. cikk
A Bizottság által
végrehajtott pénzügyi korrekciók 1. A Bizottság pénzügyi
korrekciókat hajt végre valamely programnak nyújtott támogatás egészben vagy
részben történő visszavonásával és a támogatás összegének a tagállam
általi visszafizettetésével annak érdekében, hogy kizárja az uniós
finanszírozásból a vonatkozó uniós és nemzeti jogszabályokban foglaltakat
sértő kiadásokat, ideértve a tagállamok irányítási és ellenőrzési
rendszereiben a Bizottság vagy az Európai Számvevőszék által feltárt hiányosságokkal
kapcsolatosakat. 2. A vonatkozó uniós vagy
nemzeti jog megsértése kizárólag abban az esetben vezet pénzügyi korrekcióhoz,
ha az alábbi feltételek valamelyike teljesül: (a)
a jogsértés befolyásolta vagy befolyásolta volna a
felelős testület által egy műveletnek a KSK-alapokból történő
támogatásra történő kiválasztását; (b)
fennáll annak a kockázata, hogy a jogsértés
befolyásolta vagy befolyásolhatta volna az uniós költségvetésből
visszatérítendőnek ítélt kiadás összegét. 3. Az (1) bekezdés szerinti
pénzügyi korrekció összegéről szóló döntés meghozatalakor a Bizottság
figyelembe veszi a vonatkozó uniós vagy nemzeti jogszabály megsértésének
jellegét és súlyosságát, valamint annak az uniós költségvetést érintő
pénzügyi következményeit. 4. A pénzügyi korrekciók
alkalmazására vonatkozó kritériumokat és eljárásokat az alapokra vonatkozó
szabályokban határozzák meg.
III. FEJEZET
Kötelezettségvállalás visszavonása 78. cikk
Elvek 1. Valamennyi program
kötelezettségvállalás-visszavonási eljárás alá esik az alapján, hogy egy adott
kötelezettségvállaláshoz kapcsolódó azon összegek, amelyek egy meghatározott
időszakon belül nem használtak fel előfinanszírozásként vagy nem
érkezik rájuk vonatkozólag kifizetési kérelem, visszavonásra kerülnek. 2. Az időszak utolsó évére
vonatkozó kötelezettségvállalás a programok zárása esetén követendő
szabályok szerint kerül visszavonásra. 3. Az alapokra vonatkozó
szabályok meghatározzák a kötelezettségvállalás visszavonása szabályának pontos
alkalmazását mindegyik KSK-alap esetében. 4. A kötelezettségvállalások még
nyitott része visszavonásra kerül, amennyiben a záráshoz előírt
dokumentumok valamelyikét nem nyújtották be a Bizottságnak az alapokra
vonatkozó szabályokban megszabott határidőkig. 79. cikk
Kivétel a kötelezettségvállalás visszavonása alól 1. A kötelezettségvállalás
visszavonás által érintett összegből levonásra kerülnek azok az összegek,
amelyeket a felelős testület nem tudott bejelenteni a Bizottságnak a
következők miatt: a) a műveleteket valamely jogi eljárás
vagy felfüggesztő hatályú közigazgatási fellebbezés miatt
felfüggesztették; vagy b) a program egy részének vagy egészének
végrehajtását súlyosan érintő vis maior következtében. A vis maiorra
hivatkozó nemzeti hatóságoknak igazolniuk kell a vis maior eseménynek a
program részének vagy egészének végrehajtására gyakorolt közvetlen
következményeit. A levonást egy alkalommal lehet kérni, abban az
esetben, ha a felfüggesztés vagy a vis maior legfeljebb egy évig tartott, vagy
több alkalommal a vis maior időtartamának megfelelő ideig, illetve
a művelet végrehajtását felfüggesztő jogi vagy közigazgatási
határozat dátuma és a jogerős közigazgatási határozat dátuma között eltelt
évek számának megfelelő alkalommal. 2. A tagállam az előző
év végéig bejelentendő összeg vonatkozásában január 31-ig tájékoztatja a
Bizottságot az (1) bekezdésben említett kivételekről. 80. cikk
Eljárás 1. A Bizottság a kellő
időben tájékoztatja a tagállamot és az irányító hatóságot, amennyiben a 78.
cikkben leírt kötelezettségvállalás-visszavonás alkalmazásának kockázata
fennáll. 2. A január 31-én rendelkezésre
álló információk alapján a Bizottság tájékoztatja a tagállamot és az irányító
hatóságot a birtokában lévő információk alapján visszavonásra kerülő
összegről. 3. A tagállamnak két hónap áll
rendelkezésére, hogy elfogadja a visszavonásra ítélt összeget, vagy benyújtsa
az észrevételeit. 4. A tagállam június 30-ig
benyújtja a Bizottságnak a felülvizsgált finanszírozási tervét, amely a szóban
forgó pénzügyi évre tartalmazza a támogatás csökkentett összegét a program egy
vagy több prioritására vonatkozólag. Amennyiben ilyen tervet nem nyújtanak be,
a Bizottság felülvizsgálja a finanszírozási tervet és levonja a KSK-alapokból
történő hozzájárulást az érintett pénzügyi évre. Ezt a levonást arányosan
érvényesíti minden egyes prioritásra. 5. A Bizottság legkésőbb
szeptember 30-ig végrehajtó aktusok révén módosítja a programot jóváhagyó
határozatot. HARMADIK RÉSZ
AZ ERFA-RA, AZ ESZA-RA ÉS A KOHÉZIÓS ALAPRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. CÍM
CÉLKITŰZÉSEK ÉS A PÉNZÜGYI KERET
I. FEJEZET
A támogatás küldetése, céljai és földrajzi hatóköre 81. cikk
Küldetés és célok 1. Az alapok hozzájárulnak az
Unió nagyobb gazdasági, társadalmi és területi kohézióhoz vezető
tevékenységei fejlesztéséhez és megvalósításához a Szerződés 174. cikkének
megfelelően. Az alapok által támogatott tevékenységek
hozzájárulnak az Unió intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre
vonatkozó stratégiájához. 2. Ezért az alábbi célokat kell
követni: a) Valamennyi alapból támogatandó
„növekedést és munkahelyteremtést szolgáló beruházások” a tagállamokban és
régiókban; valamint b) az ERFA-ból támgatandó „európai területi
együttműködés”. 82. cikk
Növekedést és munkahelyteremtést
szolgáló beruházások 1. A strukturális alapok
támogatják a növekedés és munkahelyteremtést szolgáló beruházásokkal
kapcsolatos célt az 1059/2003/EK rendelettel létrehozott statisztikai célú
területi egységek nómenklatúrája 2. szintjének (a továbbiakban: NUTS 2. szint)
megfelelő valamennyi régióban. 2. A növekedést és
munkahelyteremtést szolgáló beruházásokkal kapcsolatos cél forrásait az alábbi
három NUTS 2. szintű régiókategória között osztják el: (a)
kevésbé fejlett régiók, ahol az egy főre jutó
bruttó hazai termék (GDP) nem éri el az EU-27 átlagos GDP-jének 75 %-át; (b)
átmeneti régiók, ahol az egy főre jutó GDP az
EU-27 átlagos GDP-jének 75 %-a és 90 %-a között van; (c)
fejlettebb régiók, ahol az egy főre jutó GDP
meghaladja az EU-27 átlagos GDP-jének 90 %-át. A régiók három kategóriáját annak alapján
határozzák meg, hogy az adott régió vásárlóerő paritáson mért és a 2006–2008
közötti időszak uniós értékei alapján számolt egy főre jutó GDP-je
hogyan viszonyul az EU-27-ben ugyanabban a referencia-időszakban mért
átlagos GDP-hez. 3. A Kohéziós Alap azokat a
tagállamokat támogatja, amelyek a vásárlóerő-paritáson mért és a 2007–2009
közötti időszak uniós értékei alapján számolt egy főre jutó bruttó
nemzeti jövedelme (GNI) nem éri el az EU-27-ben ugyanabban a
referencia-időszakban mért átlagos GNI 90 %-át. Azok a tagállamok, amelyek 2013-ban
finanszírozásra jogosultak a Kohéziós Alapból, de a névleges egy főre jutó
GNI-jük meghaladja az EU-27 első albekezdés szerint számított átlagos egy
főre jutó GNI-jének 90 %-át, átmeneti és egyedi alapon kapnak
támogatást a Kohéziós Alapból. 4. Közvetlenül e rendelet
hatályba lépése után a Bizottság végrehajtási aktus révén határozatot fogad el,
amely megállapítja a (2) bekezdésben említett három régiókategória kritériumait
teljesítő régiók, valamint a (3) bekezdés szerinti kritériumokat
teljesítő tagállamok jegyzékét. A jegyzék 2014. január 1-től 2020.
december 31-ig érvényes. 5. 2017-ben a Bizottság
felülvizsgálja a tagállamok Kohéziós Alapból történő támogathatóságát a 2013
és 2015 közötti időszakban az EU-27-re vonatkozó uniós GNI-adatok alapján.
Azok a tagállamok, amelyekben az egy főre jutó nominális GNI meghaladja az
EU-27 egy főre jutó átlagos GNI-jének 90 %-át, átmeneti és egyedi
alapon részesülnek támogatásban.
II. FEJEZET
Pénzügyi keret 83. cikk
Globális források 1. A 2014–2020 közötti
időszak vonatkozásában az alapokból finanszírozandó költségvetési
kötelezettségvállalások tekintetében rendelkezésre álló globális források
összege 2011-es árakon 338 993 760 032336 020 492 848 EUR, a III.
mellékletben feltüntetett éves bontásban. A programozás, majd az Unió általános
költségvetésébe történő későbbi belefoglalás céljából a globális
források összegének évi 2 %-os indexálására kerül sor. 2. A Bizottság végrehajtási
aktusok révén határozatot fogad el a globális források tagállamok szerint éves
bontásban történő megállapításáról, az e cikk (3) bekezdésének és a 84.
cikk (7) bekezdésének sérelme nélkül. 3. A globális források 0,35 %-át
a Bizottság kezdeményezésére technikai segítségnyújtásra kell fordítani. 84. cikk
A növekedést és
munkahelyteremtést szolgáló beruházások és az európai területi
együttműködés számára biztosított források 1. A növekedést és
munkahelyteremtést szolgáló beruházások számára biztosított források a globális
források összegének 96,5096,52 %-át
teszik ki (azaz összesen 327 115 655 850324 320 492 844 EUR-t), és az alábbiak
szerint kerülnek elosztásra: (a)
50,13 48,25 % (azaz összesen 163 560 715 122162 589 839 384 EUR) a kevésbé fejlett régiók
számára; (b)
12,0110,76 % (azaz
összesen 36 471 144 19038 951 564 661 EUR) az átmeneti régiók számára; (c)
16,39 16,35 % (azaz
összesen 55 419 403 116 53 142 922 017 EUR) a fejlettebb régiók számára; (d)
21,19 20,87 % (azaz
összesen 70 739 863 59968
710 486 782 EUR) a Kohéziós Alapból támogatott tagállamok számára; (e)
0,29 0,27 % (azaz összesen 924 529 823925 680 000 EUR) kiegészítő támogatás a
Szerződés 349. cikkében meghatározott legkülső régiók, valamint az
Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozási szerződéséhez csatolt 6.
jegyzőkönyv 2. cikkében megállapított kritériumoknak megfelelő, NUTS 2.
szintű régiók számára. Valamennyi régió, ahol a 2007–2013 közötti
időszakban az egy főre jutó GDP az EU-25 átlagos GDP-értékének 75 %-át
nem érte el a referenciaidőszakban, de ahol az egy főre jutó GDP az
EU-27 átlagos GDP-értékének 75 %-át meghaladja, legalább a 2007–2013
között kapott juttatások kétharmadának megfelelő összegben részesül a
strukturális alapokból. 2. A tagállamok szerinti
lebontásra az alábbi kritériumok alkalmazandók: (a)
támogatásra jogosult népesség, regionális
prosperitás, nemzeti prosperitás, valamint a munkanélküliségi ráta a kevésbé
fejlett régiók és az átmeneti régiók esetében; (b)
támogatásra jogosult népesség, regionális
prosperitás, munkanélküliségi ráta, foglalkoztatottsági ráta, iskolázottság és
népsűrűség a fejlettebb régiók esetében; (c)
népesség, nemzeti prosperitás és terület a Kohéziós
Alap esetében. 3. Valamennyi tagállamban az
ESZA-hoz kell rendelni a strukturális alapok forrásainak legalább 25 %-át a
kevésbé fejlett régiók, 40 %-át az átmeneti régiók és 52 %-át a fejlettebb
régiók esetében. E rendelkezés vonatkozásában egy tagállamnak az [élelmiszer a
leginkább rászoruló személyek számára eszköz] révén juttatott támogatás az
ESZA-hoz rendelt strukturális alapok részének tekintendő. 4. A Kohéziós Alapból az európai
összekapcsolódási eszköz keretében a közlekedési infrastruktúra támogatására
szánt összeg 10 000 000 000 EUR. A Bizottság végrehajtási aktus révén határozatot
fogad el az egyes tagállamok Kohéziós Alapból származó támogatásából
átcsoportosítandó összeg megállapításáról. Az egyes tagállamok Kohéziós Alapból
származó támogatásait ennek megfelelően csökkenteni kell. Az első albekezdésben említett, a Kohéziós
Alapból származó támogatásnak megfelelő éves előirányzatokat az
európai összekapcsolódási eszköz megfelelő költségvetési soraiba kell
átvezetni a 2014. költségvetési évtől kezdődően. Az európai
összekapcsolódási eszköz keretében a Kohéziós Alapból a közlekedési
infrastruktúrára szánt támogatás megfelel a (2) bekezdés c) pontjában
meghatározott nemzeti összegeknek. A Kohéziós Alapból az európai összekapcsolódási
eszköz révén származó támogatást az európai összekapcsolódási eszköz
létrehozásáról szóló […]/2012/EU rendelet[29]
13. cikke szerint kell nyújtani, az említett rendelet 1. mellékletében
felsorolt projektekre, a lehető legmagasabb prioritást biztosítva a
Kohéziós Alap szerinti nemzeti juttatások tekintetében megfelelő
projekteknek. 5. A strukturális alapokból az
[élelmiszer a leginkább rászoruló személyek számára eszköz] révén juttatott
támogatás a növekedést és munkahelyteremtést szolgáló beruházások keretében 2 500 000 000 EUR. A Bizottság határozatot fogad el az egész
időszakra vonatkozóan kiszámított, az egyes tagállamok strukturális
alapokból származó támogatásából átcsoportosítandó összeg megállapításáról. Az
egyes tagállamok strukturális alapokból származó támogatásait ennek
megfelelően csökkenteni kell. Az első albekezdésben említett, a
strukturális alapokból származó támogatásnak megfelelő éves
előirányzatokat az [élelmiszer a leginkább rászoruló személyek számára]
eszköz megfelelő költségvetési soraiba kell átvezetni a 2014.
költségvetési évben. 6. A növekedést és
munkahelyteremtést szolgáló beruházások célra biztosított források 5 %-a
teljesítési tartalék, amelyet a 20. cikknek megfelelően kell elosztani. 7. A Bizottság kezdeményezésére
a növekedést és munkahelyteremtést szolgáló beruházások célra biztosított ERFA
források 0,2 %-át innovatív tevékenységekre kell juttatni a fenntartható
városfejlesztés területén. 8. Az európai területi
együttműködés céljára biztosított források a 2014–2020 közötti
időszak során az alapokból költségvetési kötelezettségvállalásra
rendelkezésre álló globális források 3,50 3,48 %-át teszik ki (azaz összesen 11 878 104 18211 700 000 004 EUR-t). 85. cikk
A források közötti
átcsoportosítás tilalma 1. Az egyes tagállamok részére a
kevésbé fejlett régiók, az átmeneti régiók és a fejlettebb régiók tekintetében
juttatott előirányzatokat nem lehet átcsoportosítani a régiók kategóriái
között. 2. Az (1) bekezdéstől
eltérve, a Bizottság egy vagy több tematikus célkitűzéshez kapcsolódó,
kellően indokolt körülmény esetében elfogadhatja a tagállam által a
partnerségi szerződés első benyújtásakor tett javaslatot egy
régiókategória teljes előirányzata legfeljebb 2 %-ának másik
régiókategóriákba történő átcsoportosítására. 86. cikk
Addicionalitás 1. E rendelet alkalmazásában az
alábbi meghatározások alkalmazandók: (1)
„közkiadás vagy egyenértékű strukturális
kiadás”: a tagállamok által a középtávú költségvetési stratégiájuk benyújtása
céljából az 1466/97/EK tanácsi rendelet[30]
szerint elkészített stabilitási és konvergencia programokban szereplő
államháztartási bruttó állóeszköz-felhalmozás; (2)
„állóeszköz”: termelő folyamatok
eredményeképpen létrehozott tárgyi eszközök és immateriális javak összessége,
amelyeket egy évnél hosszabb időn át termelő folyamatok során
ismételten vagy folyamatosan felhasználnak; (3)
„bruttó állóeszköz-felhalmozás”[31]: az összes rezidens
termelő által egy adott időszak során beszerzett, értékesített
eszközökkel csökkentett, a termelők vagy intézményi egységek termelő
tevékenysége révén nem saját termelésű eszközökben realizált,
értéknövekedéssel megnövelt állóeszköz; (4)
„államháztartás”: az összes intézményi egység,
amelyek a politikai feladataik elvégzésén és gazdasági szabályozó szerepük
ellátásán túlmenően elsősorban nem piaci szolgáltatásokat (esetleg
termékeket) állítanak elő egyéni vagy közösségi fogyasztásra, és
jövedelmet és vagyont újra elosztanak[32]. 2. Az alapokból a növekedést és
munkahelyteremtést szolgáló beruházási célra szánt támogatás nem
helyettesítheti a tagállamok közkiadását vagy egyenértékű strukturális
kiadását. 3. A tagállamoknak a 2014–2020
közötti időszak során a partnerségi szerződésben meghatározott
referencia szintet legalább elérő szinten kell fenntartaniuk a közkiadások
vagy egyenértékű strukturális kiadások mértékét. A 2014–2020 közötti időszakra vonatkozóan a
közkiadások vagy egyenértékű strukturális kiadások átlagos éves
referenciaszintjét a partnerségi szerződésben kell meghatározni a
partnerségi szerződésben benyújtott információk Bizottság általi
előzetes vizsgálata alapján, tekintettel a közkiadások vagy
egyenértékű strukturális kiadások 2007–2013 közötti időszakban elért
átlagos éves szintjére. A Bizottság és a tagállamok figyelembe veszik az
általános makrogazdasági feltételeket és egyedi vagy különleges körülményeket,
mint például privatizáció vagy a közkiadások vagy egyenértékű strukturális
kiadások kivételes szintje egy tagállamban a 2007–2013 közötti időszakban.
Figyelembe veszik a strukturális alapokból juttatott nemzeti összegekben
történt változásokat is a 2007–2013 közötti időszakhoz képest. 4. Azt, hogy a növekedést és
munkahelyteremtést szolgáló célhoz tartozó közkiadások vagy egyenértékű
strukturális kiadások szintjét fenntartották-e az adott időszakban, csak
azokban a tagállamokban vizsgálják, ahol a kevésbé fejlett és az átmeneti
régiók a teljes lakosság legalább 15 %-át lefedik. Azokban a tagállamokban, ahol a kevésbé fejlett és
az átmeneti régiók a teljes lakosság legalább 70 %-át lefedik, a
vizsgálatot nemzeti szinten végzik el. Azokban a tagállamokban, ahol a kevésbé fejlett és
az átmeneti régiók a teljes lakosság több mint 15 %-át és kevesebb mint 70 %-át
fedik le, a vizsgálatot nemzeti és regionális szinten végzik el. Ennek
érdekében ezek a tagállamok információt szolgáltatnak a Bizottságnak a kevésbé
fejlett és az átmeneti régiók kiadásairól a vizsgálati eljárás valamennyi
fázisában. 5. Azt, hogy a növekedést és
munkahelyteremtést szolgáló célhoz tartozó közkiadások vagy egyenértékű
strukturális kiadások szintjét fenntartották-e, a partnerségi szerződés
benyújtásának időpontjában vizsgálják meg (előzetes vizsgálat) 2018-ban
(félidős vizsgálat) és 2022-ben (utólagos vizsgálat). Az addicionalitás vizsgálatára vonatkozó részletes
szabályokat a IVII. melléklet 2. pontja tartalmazza. 6. Ha az utólagos vizsgálat
során a Bizottság azt állapítja meg, hogy egy adott tagállam nem tartotta fenn
a növekedést és munkahelyteremtést szolgáló célhoz tartozó közkiadások vagy
egyenértékű strukturális kiadások partnerségi szerződésben
meghatározott referenciaszintjét a IVII. mellékletnek
megfelelően, a Bizottság pénzügyi korrekciót hajthat végre. Annak
eldöntése során, hogy végrehajtson-e pénzügyi korrekciót, a Bizottság
figyelembe veszi, hogy a tagállam gazdasági helyzete jelentősen
változott-e a félidős vizsgálat óta, és a változást akkor figyelembe
vették-e. A pénzügyi korrekcióra vonatkozó részletes szabályokat a IVII.
melléklet 3. pontja tartalmazza. 7. Az (1)–(6) bekezdések nem
vonatkoznak az európai területi együttműködési cél alá tartozó
programokra. II. CÍM
PROGRAMOZÁS I. FEJEZET
Az alapokra vonatkozó általános rendelkezések 87. cikk
A növekedést és
munkahelyteremtést szolgáló beruházások célra irányuló operatív programok tartalma
és elfogadása 1. Az operatív program
prioritási tengelyekből áll. Egy operatív program prioritási
tengelyekből áll. A prioritási tengely régiókategóriánként egy alapra
vonatkozik, az 52. cikk sérelme nélkül egy tematikus célkitűzésnek felel
meg, és az adott tematikus célkitűzés egy vagy több beruházási prioritását
tartalmazza az alapra vonatkozó szabályokkal összhangban. Az ESZA esetében a
prioritási tengely a 9. cikk (8), (9), (10) és (11) bekezdésében meghatározott
különböző tematikus célkitűzések beruházási prioritásait
kombinálhatja a többi prioritási tengelyhez való hozzájárulásuk
elősegítése érdekében kellően indokolt körülmények esetében. 2. Az operatív program az
alábbiakat határozza meg: (a)
az operatív programnak az Unió intelligens,
fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó stratégiájához való
hozzájárulását meghatározó stratégia, amely az alábbiakat tartalmazza: i. azon kihívásokkal kapcsolatban
jelentkező szükségletek megállapítása (figyelemmel a nemzeti és regionális
szükségletekre), amelyeket a 121. cikk (2) bekezdésében szereplő
ország-specifikus ajánlások határoznak meg, valamint amelyeket a Tanács a
Szerződés 148. cikk (4) bekezdése alapján elfogadott ajánlásaiban jelöl
meg, figyelembe véve az integrált iránymutatásokat és a nemzeti és regionális
sajátosságokat; ii. a tematikus célkitűzések és az
azokhoz tartozó beruházási prioritások kiválasztásának indoklása, tekintettel a
partnerségi szerződésre és az előzetes értékelés eredményeire; (b)
minden egyes prioritási tengelyre vonatkozóan: i. a beruházási prioritások és az azokhoz
tartozó konkrét célkitűzések; ii. a közös és egyedi kimeneti és
eredmény-mutatók, adott esetben a kiindulási értékkel és a számszerűsített
célértékkel, az alapokra vonatkozó szabályokkal összhangban; iii. a támogatandó intézkedések leírása,
beleértve a fő célcsoportok, a konkrét célterületek és a kedvezményezettek
típusainak meghatározását adott esetben, valamint a pénzügyi eszközök tervezett
alkalmazását; iv. a Bizottság által végrehajtási aktusok
révén, a 143. cikk (3) bekezdésének megfelelően elfogadott nómenklatúrán
alapuló, megfelelő intervenciós kategóriák és a programozott források
indikatív bontása; (c)
a partnerségi szerződésben meghatározott
integrált területfejlesztési megközelítéshez való hozzájárulás, beleértve az
alábbiakat: i. az alapok, az EVMA, az ETHA és más
uniós és nemzeti finanszírozási eszközök közötti, valamint az EBB-vel való
összehangolást biztosító mechanizmusok; ii. adott esetben a városi, vidéki, part
menti és halászati területek, valamint sajátos területi jellemzőkkel bíró
területek területfejlesztésének tervezett integrált megközelítése, különösen a 28.
és 29. cikkhez kapcsolódó végrehajtási rendelkezések alkalmazása; iii. azon városok felsorolása, ahol
fenntartható városfejlesztést célzó integrált intézkedéseket hajtanak végre; az
ezekre a tevékenységekre fordított ERFA-támogatás indikatív éves elosztása,
beleértve a …/EU [ERFA] rendelet 7. cikkének (2) bekezdése alapján a városok
számára irányítási célokra juttatott forrásokat; az integrált tevékenységekre
juttatott ESZA-támogatás indikatív éves elosztása; iv. azoknak a területeknek a meghatározása,
ahol az adott közösség szintjén irányított helyi fejlesztést hajtanak végre; v. a legalább egy másik tagállamban
működő kedvezményezettekkel végrehajtott interregionális és
transznacionális intézkedésekre vonatkozó rendelkezések; vi. adott esetben a tervezett támogatások
hozzájárulása a makro-regionális stratégiákhoz és a tengeri medencékkel
kapcsolatos stratégiákhoz; (d)
a partnerségi szerződésben meghatározott
integrált megközelítéshez való, a szegénység által legjobban sújtott földrajzi
területek vagy a megkülönböztetés vagy kirekesztés legnagyobb kockázatával
szembenéző célcsoportok egyedi szükségletei kezelése terén történő
hozzájárulás, különös tekintettel a marginális helyzetű közösségekre,
valamint az indikatív forráselosztás; (e)
az alapok eredményes végrehajtását biztosító
rendelkezések, beleértve az alábbiakat: i. a 19. cikk (1) bekezdése szerinti
eredményességmérési keret; ii. minden egyes, a partnerségi
szerződés és operatív program benyújtásának napjáig nem teljesített, az IV.
mellékletnek megfelelően megszabott előzetes feltételrendszer
esetében az előzetes feltételrendszer teljesítését célzó intézkedések
leírása és azok ütemterve; iii. a partnereknek az operatív program
elkészítésébe történő bevonására tett intézkedések és a partnerek szerepe
az operatív program végrehajtásában, figyelemmel kísérésében és értékelésében; (f)
az alapok hatékony végrehajtását biztosító
rendelkezések, beleértve az alábbiakat: i. a technikai segítségnyújtás tervezett
alkalmazása, beleértve a hatóságok és kedvezményezettek igazgatási
kapacitásának megerősítését célzó intézkedéseket a (2) bekezdés b)
pontjában említett érintett prioritási tengelyre vonatkozó információkkal; ii. a kedvezményezettek igazgatási
terheinek értékelése és a csökkentés elérése érdekében tervezett intézkedések,
valamint azok céljainak meghatározása; iii. a nagyprojektek felsorolása, amelyeknél
a főbb munkák végrehajtásának tervezett kezdeti napja 2018. január 1.
előtt van; (g)
pénzügyi terv, amely az alábbi két táblázatot
tartalmazza: i. az egyes alapokból származó támogatásra
tervezett teljes pénzügyi előirányzat összegének az 53., 110. és 111.
cikknek megfelelő, évenkénti bontását tartalmazó táblázat; ii. az alapokból az operatív programra és
az egyes prioritási tengelyekre juttatott támogatás teljes pénzügyi
előirányzat összegét és a nemzeti társfinanszírozást az egész programozási
időszakra mutató táblázat. Amennyiben a nemzeti társfinanszírozás állami
és magánforrásokból is származik, a táblázatnak az állami és magánforrások
szerinti indikatív bontást is tartalmaznia kell. Tájékoztatás céljából az EBB tervezett részvételét is tartalmaznia
kell; (h)
g az operatív programra vonatkozó végrehajtási
rendelkezések, beleértve a következőket: i. az akkreditációs testület, az irányító
hatóság, az igazoló hatóság és adott esetben az ellenőrző hatóság
azonosítása; ii. annak a szervezetnek az azonosítása, amely számára a Bizottság
kifizetéseket teljesít. 3. Valamennyi operatív
programnak, kivéve azokat az egyedi operatív programokat, ahol technikai
segítségnyújtás is történik, tartalmaznia kell az alábbiakat: i. a műveletek kiválasztása során a
környezetvédelmi követelmények, az erőforrás-hatékonyság, az
éghajlatváltozás enyhítése és a hozzá történő alkalmazkodás, a
katasztrófareziliencia, valamint a kockázatmegelőzés és -kezelés
figyelembevételével hozott konkrét intézkedések leírása; ii. az esélyegyenlőség előmozdítása,
valamint a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy
meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon
alapuló bármilyen megkülönböztetés megakadályozása érdekében az operatív
program előkészítése, tervezése és végrehajtása és különösen a
finanszírozáshoz való hozzájutás során hozott konkrét intézkedések leírása,
figyelembe véve az ilyen megkülönböztetés veszélyének kitett különböző
célcsoportok szükségleteit és különösen a fogyatékos személyek hozzáférése
biztosításának a követelményeit; iii. a férfiak és nők közötti
egyenlőség előmozdításához történő hozzájárulás és adott esetben
a nemek közötti esélyegyenlőség érvényesülésének érdekében hozott
intézkedések leírása az operatív program szintjén és műveleti szinten. A tagállamoknak – a növekedést és foglalkoztatást
szolgáló beruházások cél keretében indítandó operatív programra vonatkozó
javaslattal együtt – be kell nyújtaniuk a nemzeti esélyegyenlőségi
testületeknek a ii. és iii. alpontokban meghatározott intézkedésekre vonatkozó
véleményét. 4. A tagállamoknak a Bizottság
által elfogadott minta szerint kell elkészíteniük az operatív program
tervezetét. A Bizottság e modellt végrehajtási aktusok révén
fogadja el. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 143. cikk (2) bekezdésében
említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni. 5. A Bizottság – végrehajtási
aktusok révén – határozatot fogad el az operatív program jóváhagyásáról. 88. cikk
Az alapokból származó közös
támogatás 1. Az alapok a növekedést és
munkahelyteremtést szolgáló beruházások cél alá tartozó operatív programokat
közösen támogathatják. 2. Az ERFA és az ESZA a más alapokból az adott alap támogathatósági
szabályai alapján támogatható költségű művelet egy részét
finanszírozhatja kiegészítő módon, az operatív program egyes prioritási
tengelyei uniós finanszírozásának legfeljebb 5 %-ának erejéig, feltéve,
hogy ez szükséges a művelet kielégítő végrehajtásához és közvetlenül
kapcsolódik hozzá. 3. Az (1) és (2) bekezdés nem
vonatkozik az európai területi együttműködési cél alá tartozó programokra. 89. cikk
A növekedést
és munkahelyteremtést szolgáló beruházások célra irányuló operatív programok
földrajzi hatálya Kivéve, ha a Bizottság és a tagállam másképpen
állapodott meg, az ERFA és az ESZA által támogatott operatív programokat a
megfelelő földrajzi szinten és legalább NUTS 2. szinten kell kidolgozni, a
tagállamra jellemző intézményi rendszernek megfelelően. A Kohéziós Alap által támogatott operatív
programokat nemzeti szinten kell létrehozni. II. FEJEZET
Nagyprojektek 90. cikk
Tartalom Egy vagy több operatív program részeként az
ERFA és a Kohéziós Alap támogathat olyan munkálatok, tevékenységek és
szolgáltatások sorából álló műveletet, amelyek célja valamely pontosan
meghatározott gazdasági vagy műszaki természetű oszthatatlan feladat
elvégzése, amely egyértelműen meghatározott célokkal rendelkezik és
amelynek teljes költsége meghaladja az 50 000 000 EUR-t (a
továbbiakban: nagyprojekt). A pénzügyi eszközök nem tekintendők
nagyprojekteknek. 91. cikk
A Bizottsághoz benyújtandó
információk 1. A tagállam vagy az irányító
hatóság a nagyprojektekre vonatkozóan az alábbi információkat nyújtja be a
Bizottsághoz az előkészítő munkák befejezésekor: (a)
a nagyprojekt végrehajtásáért felelős
szervezetre és annak kapacitására vonatkozó információ; (b)
a beruházás és helyszínének leírása és kapcsolódó
információk; (c)
teljes költség és teljes támogatható költség az 54.
cikkben foglalt követelmények figyelembe vételével; (d)
tájékoztatás az elvégzett megvalósíthatósági
tanulmányokról, beleértve a változatelemzést, az eredményeket és a független
minőségi felülvizsgálatot; (e)
költség-haszon elemzés, beleértve egy gazdasági és
pénzügyi elemzést és egy kockázatelemzést; (f)
környezeti hatásvizsgálat, figyelembe véve az
éghajlatváltozás enyhítése és a hozzá történő alkalmazkodás szükségleteit,
valamint a katasztrófarezilienciát; (g)
összhang az érintett operatív program vagy
programok megfelelő prioritási tengelyeivel és várható hozzájárulás ezen
prioritási tengelyek konkrét célkitűzéseinek eléréséhez; (h)
az összes tervezett pénzügyi erőforrást és az
alapokból, EBB-től és más finanszírozási forrásokból származó, tervezett
támogatást tartalmazó pénzügyi terv, az elért eredmények figyelemmel kísérésére
alkalmazott fizikai és pénzügyi mutatókkal, figyelembe véve az azonosított
kockázatokat; (i)
a nagyprojekt végrehajtásának ütemterve és,
amennyiben a végrehajtási időszak várhatóan hosszabb, mint a programozási
időszak, a 2014–2020 közötti programozási időszak során az alapoktól
kért támogatás fázisai. A Bizottság indikatív iránymutatást ad a 143. cikk
(2) bekezdésében említett tanácsadói eljárással összhangban a fenti e) pontban
említett költség-haszon elemzés elvégzésekor alkalmazandó módszertanra
vonatkozóan. A nagyprojektekről benyújtandó információk
formátumát a Bizottság által végrehajtási aktusok révén elfogadott mintának
megfelelően kell kialakítani. Ezeket a
végrehajtási jogi aktusokat a 143. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó
bizottsági eljárás keretében kell elfogadni. 2. A Bizottságnak jóváhagyásra
benyújtott nagyprojekteknek szerepelniük kell az operatív program
nagyprojektjeinek a felsorolásában. A felsorolást a tagállam vagy az irányító
hatóság az operatív program elfogadása után két évvel felülvizsgálja, és az a
tagállam kérésére a 26. cikk (2) bekezdése szerinti eljárásnak megfelelően
kiigazítható, különösen azoknak a nagyprojekteknek a hozzáadása érdekében,
amelyeknek a befejezése 2022 végéig várható. 92. cikk
A nagyprojektről szóló
határozat 1. A Bizottság a nagyprojektet a
91. cikkben említett információk alapján értékeli annak eldöntése érdekében,
hogy indokolt-e az alapokból származó javasolt támogatás. 2. A Bizottság az információk
benyújtása után legkésőbb három hónappal végrehajtási aktus formájában
határozatot fogad el a nagyprojekt 91. cikknek megfelelően történő
jóváhagyásáról. A határozat meghatározza a fizikai tárgyat, az összeget,
amelyre a prioritási tengely társfinanszírozási aránya vonatkozik, az elért
eredmények figyelemmel kísérésének fizikai és pénzügyi mutatóit, és a
nagyprojekt várható hozzájárulását a megfelelő prioritási tengely vagy
tengelyek célkitűzéseihez. A jóváhagyó határozat feltétele, hogy az
első munkákra vonatkozó szerződést a határozat időpontjától
számított két éven belül megkössék. 3. Amennyiben a Bizottság nem
engedélyezi a nagyprojekt alapokból történő támogatását, ennek indokairól
értesíti a tagállamot a (2) bekezdésben meghatározott időszakon belül. 4. A Bizottság jóváhagyó
határozatának elfogadása előtt a kifizetési kérelmek nem tartalmazhatják a
nagyprojektek kiadásait.
III. FEJEZET
Közös cselekvési terv 93. cikk
Hatály 1. A közös cselekvési terv az
elérendő kimenetek és eredmények összefüggésében meghatározott és
irányított művelet. Részét képezi egy projektcsoport, amelybe nem tartozik
az egy vagy több operatív program részeként végzett, a kedvezményezett
felelősségére történő infrastruktúrabiztosítás. A közös cselekvési
terv kimeneteiről és eredményeiről a tagállam és a Bizottság
állapodik meg, hozzájárulnak az operatív program konkrét célkitűzéseihez
és az alapokból származó támogatás alapját képezik. Az eredmények a közös
cselekvési terv közvetlen hatásait ismertetik. A kedvezményezett valamely
közjogi intézmény. A közös cselekvési tervek nem tekinthetők
nagyprojekteknek. 2. A közös cselekvési terv
számára közpénzekből folyósított támogatás minimális mértéke 10 000 000 EUR
illetve az operatív program vagy programok közpénzekből folyósított
támogatásának a 20 %-a közül az alacsonyabb összeg. 94. cikk
Közös cselekvési tervek
előkészítése 1. A tagállam, az irányító
hatóság vagy bármely kijelölt közjogi intézmény közös cselekvési tervre
vonatkozó javaslatot nyújthat be az érintett operatív program benyújtásával
egyidejűleg vagy azután. Ez a 95. cikkben említett összes elemet
tartalmazza. 2. A közös cselekvési terv a 2014.
január 1. és 2022. december 31. közötti időszak egy részét öleli fel. A
közös cselekvési terv kimenetei és eredményei csak akkor jogosítanak fel
visszatérítésre, ha a közös cselekvési tervre vonatkozó javaslat jóváhagyásának
időpontja után és a meghatározott végrehajtási időszak vége
előtt érik el őket. 95. cikk
A közös cselekvési tervek
tartalma A közös cselekvési terv az alábbiakat
tartalmazza: (1)
a közös cselekvési tervet indokoló fejlesztési
szükségletek és célkitűzések elemzése, figyelembe véve az operatív
programok célkitűzéseit és adott esetben az ország-specifikus
ajánlásokban, a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikájára vonatkozó, a 121.
cikk (2) bekezdése szerinti átfogó iránymutatásokban, valamint a Tanács azon
ajánlásaiban megjelölt célkitűzéseket, amelyeket a 148. cikk (4) bekezdése
értelmében a tagállamok foglalkoztatáspolitikájukban figyelembe vesznek; (2)
a közös cselekvési terv általános és konkrét
célkitűzései, a kimenetek és eredmények mérföldkövei és célértékei és az
előirányzott projektek vagy projekttípusok közötti kapcsolatokat
meghatározó keret; (3)
a kimenetek és eredmények prioritási tengelyenkénti
figyelemmel kíséréséhez adott esetben használt közös és egyedi mutatók; (4)
a közös cselekvési terv földrajzi hatályára és
célcsoportjaira vonatkozó információk; (5)
a közös cselekvési terv várható végrehajtási
időszaka; (6)
a közös cselekvési terv nemek közötti
egyenlőség előmozdítására és megkülönböztetés megelőzésére
gyakorolt hatásainak az elemzése; (7)
a közös cselekvési terv által a fenntartható
fejlődés előmozdítására gyakorolt hatások elemzése; (8)
a közös cselekvési terv végrehajtási rendelkezései,
beleértve az alábbiakat: (a)
a közös cselekvési terv végrehajtásáért
felelős kedvezményezett kijelölése, valamint az érintett területre
vonatkozó szakértelmével és az igazgatási és a pénzügyi irányítási képességével
kapcsolatos garanciák; (b)
a közös cselekvési terv irányításával kapcsolatos
intézkedések a 97. cikknek megfelelően; (c)
a közös cselekvési terv figyelemmel kísérésével és
értékelésével kapcsolatos intézkedések, beleértve a minőségbiztosítással,
a mérföldkövek, kimenetek és eredmények elérésére vonatkozó adatok
gyűjtésével és tárolásával kapcsolatos intézkedéseket; (d)
a közös cselekvési tervre és az alapokra vonatkozó
információk terjesztésével és kommunikációjával kapcsolatos intézkedések; (9)
a közös cselekvési terv pénzügyi intézkedései,
beleértve az alábbiakat: (a)
a mérföldkövek, kimenetek és eredmények
célértékeinek elérése során felmerült költségek – hivatkozással a (2) pontra –,
az ESZA-rendelet 57. cikke (4) bekezdésében és 14. cikkében meghatározott
módszerek alapján; (b)
a kedvezményezett számára mérföldkövekhez és
célértékekhez kapcsolódóan tett kifizetések indikatív ütemterve; (c)
a pénzügyi terv operatív programok és prioritási
tengelyek szerinti bontásban, beleértve a teljes támogatható összeget és a
közpénzekből folyósított támogatást. A közös cselekvési terv formátumát a Bizottság
által végrehajtási aktusok révén elfogadott mintának megfelelően kell
kialakítani. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 143. cikk (2) bekezdésében
említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni. 96. cikk
A közös cselekvési
tervről szóló határozat 1. A Bizottság a közös
cselekvési tervet a 95. cikkben említett információk alapján értékeli annak
eldöntése érdekében, hogy indokolt-e az alapokból származó támogatás. Amennyiben a Bizottság a közös cselekvési tervre
vonatkozó javaslat benyújtását követő három hónapon belül úgy ítéli meg,
hogy az nem teljesíti az értékelési követelményeket, akkor észrevételeket tesz
a tagállam számára. A tagállam megadja a Bizottság számára az összes kért
további szükséges információt és adott esetben annak megfelelően
felülvizsgálja a közös cselekvési tervet. 2. Amennyiben az észrevételeket
kielégítő módon figyelembe vették, a Bizottság a tagállam általi benyújtás
után legkésőbb hat hónappal – de nem az érintett operatív programok
elfogadása előtt – elfogadja a közös cselekvési tervet jóváhagyó
határozatot. 3. A (2) bekezdésben említett
határozat feltünteti a kedvezményezettet és a közös cselekvési terv
célkitűzéseit, a kimenetekre és eredményekre vonatkozó mérföldköveket és
célértékeket, e mérföldkövek, valamint a kimenetekre és eredményekre vonatkozó
célértékek elérésének költségeit, és a pénzügyi tervet operatív programok és
prioritási tengelyek szerinti bontásban, beleértve a teljes támogatható
összeget és a közpénzből történő hozzájárulást, a közös cselekvési
terv végrehajtási időszakát és adott esetben a közös cselekvési terv
földrajzi hatályát és célcsoportjait. 4. Amennyiben a Bizottság nem
engedélyezi a közös cselekvési terv alapokból történő támogatását, ennek
indokairól a tagállamot a (2) bekezdésben meghatározott időszakon belül
értesíti. 97. cikk
Irányító bizottság és a közös
cselekvési terv módosítása 1. A tagállam vagy az irányító
hatóság létrehozza a közös cselekvési terv irányító bizottságát, amely
különbözik az operatív programok monitoringbizottságától. Az irányító bizottság
évente legalább kétszer ülésezik. Az irányító bizottság összetételéről a
tagállam dönt az irányító hatósággal egyetértésben, a partnerség elvének
tiszteletben tartásával. A Bizottság tanácsadói minőségben részt vehet
az irányító bizottság munkájában. 2. Az irányító bizottság a
következő tevékenységeket végzi: (a)
felülvizsgálja a közös cselekvési terv
mérföldkövei, kimenetei és eredményei elérése terén tett előrehaladást; (b)
megfontolja és jóváhagyja a közös cselekvési terv
módosítására vonatkozó javaslatokat, hogy figyelembe vegyen a terv
végrehajtását akadályozó minden lehetséges problémát. 3. A közös cselekvési terv
módosítására vonatkozóan benyújtott tagállami kérelmeket megfelelően alá
kell támasztani. A Bizottság értékeli, hogy a módosítási kérés indokolt-e,
figyelembe véve a tagállam által szolgáltatott információkat. A Bizottság
észrevételeket tehet, és a tagállam megadja a Bizottság számára az összes
szükséges további információt. A Bizottság a módosításra vonatkozó kérelem
tagállam általi hivatalos benyújtása után legkésőbb három hónappal
határozatot hoz, feltéve, hogy a Bizottság által tett észrevételeket kielégítő
módon figyelembe vették. A módosítás a határozat napján lép hatályba a
határozat eltérő rendelkezésének hiányában. 98. cikk A közös
cselekvési terv pénzügyi irányítása és ellenőrzése 1. A közös cselekvési tervek
kedvezményezettjeinek járó kifizetések egy összegben vagy rögzített egységárak
alapján történnek. Az 57. cikk (1) bekezdésének c) pontjában foglalt
egyösszegű kifizetések felső határértéke nem alkalmazható. 2. A közös cselekvési terv
pénzügyi irányításának és ellenőrzésének kizárólag annak
ellenőrzésére kell irányulnia, hogy a közös cselekvési tervet jóváhagyó
határozatban megadott kifizetési feltételek teljesülnek-e. 3. A kedvezményezett vagy a
felelősségi körében fellépő szervezet alkalmazhatja saját könyvelési
módszereit a műveletek végrehajtásának költségeire vonatkozóan. Ezek a
könyvelési módszerek és a kedvezményezett számára ténylegesen felmerült
költségek nem képezhetik az ellenőrző hatóság vagy a Bizottság által
végzett ellenőrzés tárgyát.
IV. FEJEZET Területfejlesztés 99. cikk
Integrált területi beruházás 1. Amennyiben a(z) … rendelet
[ESZA-rendelet] 12. cikkének (1) bekezdésében meghatározott városfejlesztési
stratégia vagy más területi stratégia vagy megállapodás alapján integrált
megközelítés szükséges egy vagy több operatív program több prioritási
tengelyéhez tartozó beruházásokhoz, az intézkedést integrált területi
beruházásként (a továbbiakban: ITB) kell végrehajtani. 2. A megfelelő operatív
programoknak meg kell határozniuk a tervezett ITB-ket és meg kell állapítaniuk
az egyes prioritási tengelyekből az egyes ITB-k számára juttatott
indikatív forráselosztás. 3. A tagállam vagy az irányító
hatóságok az ITB irányítására és végrehajtására kijelölhet egy vagy több
közreműködő szervezetet, beleértve a helyi hatóságokat, regionális
fejlesztési szervezeteteket vagy civil szervezeteket. 4. A tagállamok vagy a
megfelelő irányító hatóságok biztosítják, hogy az operatív program monitoringrendszere
kijelöli az ITB-hez hozzájáruló prioritási tengely műveleteit és
kimeneteit.
III. CÍM
FIGYELEMMEL KÍSÉRÉS, ÉRTÉKELÉS, TÁJÉKOZTATÁS ÉS KOMMUNIKÁCIÓ I. FEJEZET
Figyelemmel kísérés és értékelés 100. cikk
A monitoringbizottság
feladatai 1. A monitoringbizottság
elsősorban az alábbiakat vizsgálja: (a)
az operatív program teljesítményére hatást gyakorló
minden probléma; (b)
előrehaladás az értékelési terv végrehajtása,
valamint az értékelések során tett megállapításokra reagáló nyomonkövetési
intézkedések végrehajtása terén; (c)
a kommunikációs stratégia végrehajtása; (d)
nagyprojektek végrehajtása; (e)
közös cselekvési tervek végrehajtása; (f)
férfiak és nők közötti egyenlőség,
esélyegyenlőség és megkülönböztetésmentesség előmozdítását célzó
intézkedések, beleértve a fogyatékos személyek hozzáférését; (g)
fenntartható fejlődést előmozdító
intézkedések; (h)
az operatív program előzetes feltételrendszer
teljesítésével kapcsolatos intézkedései; (i)
pénzügyi eszközök. 2. A monitoringbizottság az
alábbiakat vizsgálja és hagyja jóvá: (a)
a műveletek kiválasztásának módszerei és
kritériumai; (b)
az éves és záró végrehajtási jelentések; (c)
az operatív program értékelési terve és a terv
módosításai; (d)
az operatív program kommunikációs stratégiája és a
stratégia módosításai; (e)
az irányító hatóság által az operatív program
módosítására tett javaslatok. 101. cikk
A növekedést és
munkahelyteremtést szolgáló beruházások célra vonatkozó végrehajtási jelentések 1. 2016. április 30-ig és 2022-ig
(2022-t is beleérve) minden utána következő év április 30-ig a tagállam
éves jelentést nyújt be a Bizottság számára a 44. cikk (1) bekezdésének
megfelelően. A 2016-ban benyújtott jelentés a 2014. és 2015. pénzügyi
évekre, valamint a kiadások támogathatóságának kezdeti napja és 2013. december 31.
közötti időszakra vonatkozik. 2. Az éves végrehajtási
jelentéseknek a következőkről kell tartalmazniuk információt: (a)
az operatív programnak a 44. cikk (2) bekezdésének
megfelelően történő megvalósítása; (b)
előrehaladás a nagyobb projektek és közös
cselekvési tervek kidolgozása és végrehajtása terén 3. A 2017-ben, illetve 2019-ben
benyújtott éves végrehajtási jelentés a 44. cikk (3), illetve a 44. cikk (4)
bekezdésének megfelelően a 2. bekezdésben meghatározott információkat
tartalmazza és értékeli az alábbiakkal együtt: (a)
a területfejlesztésre vonatkozó integrált
megközelítés végrehajtásának eredményei, beleértve a fenntartható
városfejlesztést és az operatív program keretében végrehajtott, az adott
közösség szintjén irányított helyi fejlesztéseket; (b)
olyan intézkedések végrehajtásának eredményei,
amelyek célja megerősíteni a tagállamok hatóságainak és a
kedvezményezetteknek az alapok igazgatásával és használatával kapcsolatos
képességét; (c)
az interregionális és transznacionális intézkedések
végrehajtásának eredményei; (d)
az értékelési terv végrehajtása és az értékelések
során tett megállapítások figyelemmel kísérése terén elért eredmények; (e)
a férfiak és nők közötti egyenlőség
elősegítése és a megkülönböztetés megakadályozása (beleértve a fogyatékos
személyek hozzáférését) érdekében hozott egyedi intézkedések, illetve a nemek
közötti esélyegyenlőség elvének az operatív programban és
műveletekben való érvényesülése érdekében végrehajtott eljárások; (f)
a fenntartható fejlődés előmozdítása
érdekében hozott intézkedések a 8. cikknek megfelelően; (g)
a kommunikációs stratégiában az alapok által a
tájékoztatás és nyilvánosság biztosítása érdekében végrehajtott intézkedések
eredményei; (h)
adott esetben a társadalmi innováció területén
végrehajtott intézkedések eredményei; (i)
eredmények a szegénység által legjobban sújtott
földrajzi területek vagy a megkülönböztetés vagy kirekesztés legnagyobb
kockázatával szembenéző célcsoportok egyedi szükségleteinek kezelését
célzó intézkedések végrehajtása terén, különös tekintettel a marginális
helyzetű közösségekre, adott esetben az alkalmazott pénzügyi forrásokkal
kiegészítve; (j)
a partnerek részvétele az operatív programok
végrehajtásában, figyelemmel kísérésében és értékelésében. 4. Az éves és záró végrehajtási
jelentést a Bizottság által végrehajtási aktusok révén elfogadott minták
alapján kell elkészíteni. A végrehajtási aktusok elfogadása a 143. cikk (2)
bekezdésében említett tanácsadói eljárás szerint alapján történik. 102. cikk
Pénzügyi adatok továbbítása 1. Az irányító hatóság január 31-ig,
április 30-ig, július 31-ig és október 31-ig elektronikus úton továbbítja a
Bizottság számára figyelemmel kísérés céljából minden egyes operatív program
esetében, prioritási tengelyek szerint az alábbiakat: (a)
a műveletek összes költségét és támogatható
közkiadásait, illetve a támogatásra kiválasztott műveletek számát; (b)
a támogatásra kiválasztott műveletek
végrehajtása során a kedvezményezettek által kötött szerződések és más
jogi kötelezettségvállalások összes költségét és támogatható közkiadásait; (c)
a kedvezményezettek által az irányító hatóság felé
elszámolt összes támogatható kiadást. 2. Ezenkívül a január 31-én
továbbított adatoknak támogatási kategóriák szerinti bontásban is tartalmazniuk
kell a fentieket. Ez az adattovábbítás az 44. cikk (2) bekezdésében említett
pénzügyi adatok benyújtására vonatkozó előírás teljesítésének
minősül. 3. A tagállamok által várhatóan
az adott pénzügyi évben és a következő pénzügyi évben benyújtásra
kerülő kifizetési kérelmek összegére vonatkozó előrejelzést csatolni
kell a január 31-i és július 31-i adattovábbításhoz. 4. Az ezen cikk alapján
benyújtandó adatok határnapja a benyújtás hónapját megelőző hónap
utolsó napja. 103. cikk
Kohéziós
jelentés A szerződés 175. cikkében említett
bizottsági jelentés az alábbiakat tartalmazza: (a)
beszámoló a gazdasági, társadalmi és területi
kohézió terén elért eredményekről, beleértve a régiók társadalmi-gazdasági
helyzetét és fejlődését, valamint az uniós prioritások integrációját; (b)
beszámoló az alapok, az EBB és más pénzügyi
eszközök szerepéről, valamint egyéb uniós és nemzeti politikáknak az elért
eredményekre gyakorolt hatásáról. 104. cikk
Értékelés 1. Az irányító hatóság minden
egyes programra vonatkozóan értékelési tervet készít. Az értékelési tervet el
kell juttatni a monitoringbizottság első ülésére. Ha egy monitoringbizottság
több operatív programmal is foglalkozik, elegendő egy értékelési tervet
benyújtani az összes érintett operatív programhoz. 2. 2020. december 31-ig az
irányító hatóságok minden egyes programra vonatkozóan benyújtják a Bizottsághoz
a programozási időszak alatt elvégzett értékelések megállapításait
összefoglaló jelentést, beleértve a program fő kimeneteinek és
eredményeinek értékelését. 3. A Bizottság utólagos
értékeléseket végez a tagállamokkal és az irányító hatóságokkal szoros
együttműködésben.
II. FEJEZET
Tájékoztatás és kommunikáció 105. cikk
Tájékoztatás és nyilvánosság 1. A tagállamok és az irányító
hatóságok felelősek az alábbiakért: (a)
egységes honlap vagy egységes honlap portál
létrehozása, amely tájékoztatást nyújt az adott tagállamban levő
valamennyi operatív programról és hozzáférést biztosít ezekhez; (b)
tájékoztatás a lehetséges kedvezményezettek számára
az operatív programok finanszírozási lehetőségeiről; (c)
a kohéziós politika és az alapok szerepének és
eredményeinek nyilvánosságra hozatala az Unió állampolgárai számára a
partnerségi szerződések, operatív programok és műveletek
eredményeiről és hatásáról szóló tájékoztatási és kommunikációs
intézkedések révén. 2. Az alapokból származó
támogatás átláthatóságának biztosítása érdekében a tagállamok CSV vagy XML
formátumban nyilvántartást vezetnek a műveletekről operatív
programonként és alaponként, amely hozzáférhető az egységes honlapon vagy
egységes honlap portálon keresztül, és a tagállam összes operatív programjának
a listáját és összefoglalását tartalmazza. A műveletek listáját legalább háromhavonta
aktualizálni kell. A műveletek listájára vonatkozó minimális
információs követelmények az VI. mellékletben
szerepelnek. 3. A nyilvánosságra vonatkozó
tájékoztatási és nyilvánossági intézkedésekkel, illetve a kérelmezőkre és
a kedvezményezettekre vonatkozó tájékoztatási intézkedésekkel kapcsolatos
részletes szabályokat a VI. melléklet írja elő. 4. Az embléma létrehozására és a
szabványos színek meghatározására vonatkozó művelettel és utasításokkal
kapcsolatos tájékoztatási és nyilvánossági intézkedések műszaki
jellemzőit a Bizottság fogadja el a 141. cikk (3) bekezdésében említett
vizsgálati eljárásnak megfelelően, végrehajtási aktusok révén. 106. cikk
Kommunikációs stratégia 1. Az irányító hatóság
kommunikációs stratégiát dolgoz ki valamennyi operatív programra. Közös
kommunikációs stratégiát lehet kidolgozni több operatív programra. A kommunikációs stratégia tartalmazza az VI.
mellékletben és az éves frissítésekben meghatározott elemeket, valamint a
tervezett elvégzendő tájékoztatási és nyilvánossági tevékenységek
részleteit. 2. A kommunikációs stratégiát az
operatív program elfogadását követő első monitoringbizottsági ülés
tárgyalja meg és hagyja jóvá. A kommunikációs stratégia felülvizsgálatát a
monitoringbizottság tárgyalja meg és hagyja jóvá. 3. Valamennyi operatív program
esetében az irányító hatóság legalább évente egyszer tájékoztatja a
monitoringbizottságot a kommunikációs stratégia elért eredményeiről és az
eredmények értékeléséről. 107. cikk
Tájékoztatási és
kommunikációs vezetők és hálózataik 1. Valamennyi tagállam kijelöl
egy tájékoztatási és kommunikációs vezetőt az egy vagy több alappal
kapcsolatos tájékoztatási és kommunikációs tevékenységek összehangolására, és
erről tájékoztatja a Bizottságot. 2. A tájékoztatási és
kommunikációs vezető hangolja össze az alapok kommunikátorainak nemzeti
hálózatát és tölti be üléseiken az elnöki tisztséget, beleértve a
megfelelő európai területi együttműködési programokat, az VI. mellékletben említett honlap vagy honlap portál
létrehozását és karbantartását, és a nemzeti szinten hozott kommunikációs
intézkedések felülvizsgálatának kötelezettségét. 3. Valamennyi irányító hatóság
kijelöl egy személyt, aki felelős az operatív program szintű
tájékoztatási és kommunikációs feladatokért, és tájékoztatja a Bizottságot a
kijelölt személyekről. 4. A Bizottság a tagállamok és
az irányító hatóságok által kijelölt tagokból álló uniós hálózatokat hoz létre,
hogy biztosítsa a kommunikációs stratégiák végrehajtásának eredményeire, a
tájékoztatási és kommunikációs intézkedések végrehajtásának tapasztalataira és
a jó gyakorlatokra vonatkozó információcserét.
IV. CÍM
TECHNIKAI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS 108. cikk
Technikai
segítségnyújtás a Bizottság kezdeményezésére Az alapok az éves juttatás legfeljebb 0,35 %-áig
finanszírozhatják a technikai segítségnyújtást. 109. cikk
Technikai segítségnyújtás a
tagállamok részéről 1. Valamennyi alap
finanszírozhat más alapból támogatható technikai segítségnyújtási
műveleteket. A technikai segítségnyújtás céljára az alapokból
előirányzott összeg felső korlátja az operatív programokra a
növekedést és munkahelyteremtést szolgáló beruházások cél egyes
régiókategóriáiban előirányzott teljes összeg 4 %-a. 2. A technikai segítségnyújtás
formája lehet egy operatív programon belül egyetlen alapból finanszírozott
prioritási tengely, illetve egyedi operatív program. 3. Az egy alapból származó,
technikai segítségnyújtás céljára nyújtott összeg nem haladhatja meg az
ugyanabból az alapból a tagállamban az operatív programok számára a növekedést
és munkahelyteremtést szolgáló beruházások cél szerinti egyes
régiókategóriáknak juttatott teljes összeg 10 %-át.
V. CÍM
AZ ALAPOKBÓL SZÁRMAZÓ PÉNZÜGYI TÁMOGATÁS 110. cikk
Társfinanszírozási arányok
meghatározása 1. A Bizottság operatív
programot elfogadó határozata rögzíti az alapokból származó támogatás
társfinanszírozási arányát és maximális összegét az egyes prioritási tengelyek
tekintetében. 2 Valamennyi prioritási tengely
esetében a Bizottság határozata megállapítja, hogy a társfinanszírozási arány a) a teljes támogatható kiadásra, beleértve
a közkiadásokat és magánkiadásokat vagy b) a támogatható közkiadásokra vonatkozik-e. 3. Az egyes prioritási tengelyek
szintjén a növekedést és munkahelyteremtést szolgáló beruházások cél alá
tartozó operatív programok társfinanszírozási aránya nem lehet magasabb, mint: (a)
85% a Kohéziós Alap esetében; (b)
85% azon tagállamok kevésbé fejlett régióiban,
amelyekben a 2007–2009-es időszakban mért egy főre jutó GDP nem érte
el az említett időszakban az EU 27 tagállamában mért egy főre jutó
GDP átlagának 85%-át, valamint a legkülső régiókban; (c)
80% a b) pontban említettektől eltérő
azon tagállamok kevésbé fejlett régióiban, amelyek 2014. január 1-jén a
Kohéziós Alapra vonatkozó átmeneti szabályok értelmében támogatásra jogosultak; (d)
75% a b) és a c) pontban említettektől
eltérő tagállamok kevésbé fejlett régióiban és mindazon régiókban, amelyek
egy főre jutó GDP-je a 2007–2013-as időszakban kevesebb volt az EU-25
tagállamaiban a referencia-időszakban mért egy főre jutó GDP
átlagának 75%-ánál, de amelyek egy főre jutó GDP-je több, mint az EU-27
GDP-átlagának 75%-a; (e)
60% a d) pontban említettektől eltérő
átmeneti régióknak; (f)
50 % a d) pontban említettektől eltérő
fejlettebb régiókban. Az európai területi együttműködési
célkitűzés keretében folyó operatív programok társfinanszírozási aránya
valamennyi prioritási tengely szintjén nem lehet magasabb, mint 75%. 4. A kiegészítő juttatás
társfinanszírozási mértéke a 84. cikk (1) bekezdésének e) pontjával összhangban
nem lehet magasabb 50 %-nál. Ugyanez a társfinanszírozási arány vonatkozik a
[…]/2012/EK rendelet [ETC-rendelet] 4. cikkének (2) bekezdése szerinti
kiegészítő juttatásokra. 5. Egy prioritási tengely
szintjén a (3) bekezdés szerinti maximális társfinanszírozási arányt tíz
százalékponttal meg kell növelni, amennyiben a teljes prioritási tengely
megvalósítása pénzügyi eszközök vagy az adott közösség szintjén irányított
helyi fejlesztés révén valósul meg. 6. Valamennyi prioritási tengely
esetében az alapokból származó hozzájárulás nem lehet kevesebb, mint a
támogatható közkiadás 20 %-a. 7. Egy operatív programon belül
olyan különálló prioritási tengely is kialakítható, amely társfinanszírozási
aránya elérheti a 100 %-ot is, uniós szinten létrehozott és a Bizottság
által közvetlenül vagy közvetve irányított pénzügyi eszközök révén végrehajtott
műveletek támogatására. Amennyiben e célból külön prioritást hoznak létre,
a tengelyhez kapcsolódó támogatást nem lehet más eszközökkel végrehajtani. 111. cikk
Társfinanszírozási arányok
módosítása Az alapokból
származó adott prioritási tengelyre juttatott társfinanszírozás aránya
módosítható az alábbiak figyelembe vétele érdekében: (1)
a prioritási tengely jelentősége az Unió
intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó stratégiájának
végrehajtásában, figyelemmel a konkrét kezelendő hiányosságokra; (2)
a környezet védelme és állapotának javítása,
elsődlegesen az elővigyázatosság, a megelőzés és a
„szennyező fizet” elve révén; (3)
a magánfinanszírozás mozgósításának aránya; (4)
az alábbiak szerint meghatározott súlyos és állandó
természeti vagy demográfiai hátrányban lévő területek lefedése: (a)
a Kohéziós Alap keretében támogatásra jogosult,
szigeten található tagállamok és egyéb szigetek, azok kivételével, amelyeken
egy tagállam fővárosa található, illetve amelyeknek állandó
összeköttetésük van a szárazfölddel; (b)
a tagállam nemzeti jogszabályai szerint
meghatározott hegyvidéki térségek; (c)
ritkán lakott (négyzetkilométerenként 50 főnél
kevesebb lakosú) és nagyon ritkán lakott (négyzetkilométerenként 8 főnél
kevesebb lakosú) térségek
VI. CÍM
IRÁNYÍTÁS ÉS ELLENŐRZÉS I. FEJEZET
Irányítási és ellenőrzési rendszerek 112. cikk
A tagállamok felelőssége 1. A tagállamoknak biztosítaniuk
kell, hogy az operatív programok irányítási és ellenőrzési rendszereinek
felállítása a 62. és a 63. cikk szerint történjen. 2. A tagállamoknak meg kell
akadályozniuk, fel kell deríteniük és orvosolniuk kell a szabálytalanságokat és
a jogtalanul kifizetett összegeket vissza kell téríttetniük a kései fizetésre
érvényes kamattal együtt. Ezen szabálytalanságokat jelenteniük kell a
Bizottságnak és folyamatosan tájékoztatniuk kell a Bizottságot a vonatkozó
igazgatási és jogi eljárások eredményeiről. Amennyiben valamely, a kedvezményezettnek jogtalanul
kifizetett összeg nem téríttethető vissza és ez a tagállam hibájából vagy
hanyagságából kifolyólag következik be, a tagállam felelőssége, hogy az
érintett összeget visszatérítse az unió általános költségvetésébe. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a 142.
cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el,
amelyek részletes szabályokat fektetnek le a tagállamok ebben a bekezdésben
leírt kötelezettségeire vonatkozólag. 3. A tagállamoknak biztosítaniuk
kell, hogy legkésőbb 2014. december 31-ig a kedvezményezettek és az
irányító hatóságok, igazoló hatóságok, ellenőrzési hatóságok és
közreműködő szervezetek közötti minden információcsere kizárólagosan
elektronikus adatcsere-rendszereken keresztül történjen. A rendszereknek biztosítaniuk kell a nemzeti és az
uniós keretekkel való átjárhatóságot, és lehetővé kell tenniük a
kedvezményezettek számára, hogy minden, az első albekezdésben említett
információt csak egyszer nyújtsanak be. A Bizottság végrehajtási aktusok formájában részletes
szabályokat fogad el a tagállamoknak az ebben a bekezdésben leírt
információcseréjére vonatkozólag. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 143.
cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell
elfogadni.
II. FEJEZET
Irányítási és ellenőrzési hatóságok 113. cikk
A hatóságok kijelölése 1. A tagállam minden egyes operatív program számára kijelöl egy nemzeti,
regionális vagy helyi közigazgatási szervet vagy szervezetet irányító
hatóságként. Ugyanaz a közigazgatási
szerv vagy szervezet több operatív program irányító hatóságaként is
kijelölhető. 2. A tagállam – a (3)
bekezdésben leírtak sérelme nélkül – minden egyes operatív program számára
kijelöl egy nemzeti, regionális vagy helyi közigazgatási szervet vagy
szervezetet igazoló hatóságként. Ugyanaz az igazoló hatóság több operatív
program számára is kijelölhető. 3. A tagállam valamely operatív
programhoz kijelölhet olyan irányító hatóságot, amely az igazoló hatóság
feladatait is ellátja. 4. A tagállam minden egyes
operatív program számára ellenőrző hatóságként kijelöl egy nemzeti,
regionális vagy helyi közigazgatási szervet vagy szervezetet, amely
funkcionálisan független az irányító hatóságtól és az igazoló hatóságtól.
Ugyanaz az ellenőrző hatóság több operatív program számára is kijelölhető. 5. A
növekedést és munkahelyteremtést szolgáló beruházások cél tekintetében a
feladatkörök szétválasztásának tiszteletben tartásával az irányító hatóság, az
igazoló hatóság, ahol van ilyen, és az ellenőrző hatóság lehet
ugyanannak a közigazgatási szervnek vagy szervezetnek a része. Azonban az olyan
operatív programoknál, ahol az alapokból kapott támogatás meghaladja a 250 000 000
EUR-t, az ellenőrző hatóság nem tartozhat ugyanahhoz a közigazgatási
szervhez vagy szervezethez, mint az irányító hatóság. 6. A tagállam kijelölhet egy
vagy több közreműködő szervezetet is arra, hogy az irányító vagy az
igazoló hatóság bizonyos feladatait annak felelősségére elvégezze. Az
irányító hatóság vagy az igazoló hatóság és a közreműködő szervezetek
közötti feladatmegosztást hivatalosan, írásban kell rögzíteni. 7. A tagállam vagy az irányító
hatóság az operatív program egy részének irányítását átruházhatja egy
közreműködő szervezetre a közreműködő szervezet és a
tagállam vagy az irányító hatóság között létrejött írásos megállapodással
(továbbiakban: globális támogatás). A közreműködő szervezetnek
garanciákat kell nyújtania fizetőképességét, illetve az érintett
területre, valamint az igazgatási és pénzügyi ellenőrzésre vonatkozó
szakértelmét biztosítandó. 8. A
tagállamnak írásba kell foglalnia az irányító hatóságokkal, igazoló
hatóságokkal és ellenőrző hatóságokkal fenntartott kapcsolataira, az
ezen hatóságok közötti kapcsolatokra, valamint az ezen hatóságok és a Bizottság
közötti kapcsolatokra vonatkozó szabályait. 114. cikk
Az irányító hatóság feladatai
1. Az irányító hatóság felelős az operatív programnak a hatékony és
eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban történő irányításáért. 2. Az operatív program
irányításával kapcsolatosan az irányító hatóság feladata, hogy: (a)
támogassa a monitoringbizottság munkáját és
biztosítsa számára mindazon információkat, amelyek a feladatai elvégzéséhez
szükségesek, különösképpen az operatív program során a célkitűzések
megvalósítása terén elért előrehaladásra vonatkozó adatokat, a pénzügyi
adatokat, a mutatószámokhoz és mérföldkövekhez kapcsolódó adatokat; (b)
éves és záró végrehajtási jelentéseket készítsen,
és azokat a monitoringbizottság jóváhagyása után benyújtsa a Bizottságnak; (c)
a közreműködő szervezeteket, illetve a
kedvezményezetteket ellássa a feladataik elvégzése, illetve a műveletek
végrehajtása terén releváns információkkal; (d)
létrehozzon egy nyilvántartási rendszert, amely
elektronikusan tárolja az egyes műveletekre vonatkozó, azok figyelemmel
kíséréséhez, értékeléséhez, pénzügyi irányításához, ellenőrzéséhez
szükséges adatokat, beleértve adott esetben a műveletek egyes
résztvevőire vonatkozó adatokat is; (e)
biztosítsa, hogy a d) pontban leírt adatokat
összegyűjtsék, bevigyék és tárolják a rendszerben, és hogy a mutatókra vonatkozó
adatokat nemek szerinti bontásban is elérhetővé tegyék, amennyiben ezt az
ESZA rendelet I. melléklete megkívánja. 3. A műveletek
kiválasztásával kapcsolatban az irányító hatóság: (a)
kialakít, és jóváhagyás után olyan megfelelő
kiválasztási eljárásokat és kritériumokat alkalmaz: i. amelyek megkülönböztetésmentesek és
átláthatók; ii. figyelembe veszik a 7. és 8. cikkben
leírt általános alapelveket; (b)
biztosítja, hogy a kiválasztott művelet az
érintett alap vagy alapok hatálya alá és az operatív program prioritási
tengelye vagy tengelyei által meghatározott támogatási kategóriába essenek; (c)
biztosítja a kedvezményezett számára azt a
dokumentumot, amely az egyes műveletekre vonatkozóan részletezi a
támogatás feltételeit, beleértve a művelet keretében nyújtandó termékekre
és szolgáltatásokra vonatkozó konkrét követelményeket, a finanszírozási tervet
és a végrehajtás határidejét; (d)
a művelet jóváhagyása előtt
meggyőződik arról, hogy a kedvezményezett rendelkezik a c) pontban
meghatározott feltételek teljesítéséhez szükséges igazgatási, pénzügyi és
működési kapacitással; (e)
meggyőződik arról hogy, amennyiben a
művelet azelőtt kezdődött el, hogy a támogatási kérelmet az
irányító hatóságnak benyújtották, a műveletre vonatkozó uniós és nemzeti
szabályokat betartották-e; (f)
biztosítja, hogy olyan kérelmező ne kapjon
támogatást az alapokból, amely a 61. cikk szerinti visszatéríttetési eljárás
alanya volt vagy lett volna valamely termelő műveletnek az unión
belül történt áthelyezését követően; (g)
meghatározza azokat a támogatási kategóriákat,
amelyekhez az adott művelet kiadása rendelendő. 4. Az operatív program pénzügyi
irányításával és ellenőrzésével kapcsolatosan az irányító hatóság: (a)
megvizsgálja, hogy megtörtént-e a
társfinanszírozott termékek és szolgáltatások nyújtása, valamint hogy a
műveleteknek a kedvezményezettek által bejelentett kiadásai valóban
felmerültek-e, és hogy azok az uniós és nemzeti szabályokkal, az operatív
programmal és a műveletre vonatkozó támogatási feltételekkel összhangban
állnak-e; (b)
annak biztosítása, hogy a műveletek
végrehajtásában részt vevő kedvezményezettek, akik a ténylegesen felmerült
támogatható költségek alapján kapnak költségtérítést, vagy a művelettel
kapcsolatos összes ügyletre vonatkozóan egy külön elszámolási rendszert, vagy
egy megfelelő elszámolási kódot tartanak fenn; (c)
eredményes és arányos csalásellenes intézkedéseket
alkalmaz figyelembe véve az azonosított kockázatokat; (d)
eljárásokat alakít ki annak biztosítására, hogy a
megfelelő ellenőrzési nyomvonal biztosításához szükséges minden, a
kiadásokra és auditokra vonatkozó dokumentumot a 62. cikk g) pontjában
szereplő követelményeknek megfelelően tartsanak nyilván; (e)
elkészíti az irányítás igazoló nyilatkozatát az
irányítási és ellenőrzési rendszer működéséről, a nyilatkozat
alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségéről és szabályosságáról,
valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének tiszteletben
tartásáról, kiegészítve az elvégzett vezetői ellenőrzések eredményeit
tartalmazó jelentéssel, az irányítási és ellenőrzési rendszerben esetlegesen
azonosított hiányosságok és a kijavításukra tett intézkedések feltüntetésével. 5. A (4) bekezdés a) pontja
szerinti ellenőrző vizsgálatok a következő eljárásokat
tartalmazzák: (a)
a kedvezményezettek minden egyes kifizetési
kérelmének adminisztratív ellenőrzése; (b)
a műveletek helyszíni ellenőrző
vizsgálata. A helyszíni ellenőrzések gyakoriságának és
kiterjedésének arányosnak kell lennie a művelethez rendelt
közpénzekből folyósított támogatás összegével és az ilyen vizsgálatok,
valamint az ellenőrző hatóság által a teljes irányítási és
ellenőrzési rendszer vonatkozásában végzett ellenőrzések által
kimutatott kockázat mértékével. 6. Az
egyes műveletek (5) bekezdés b) pontja szerinti helyszíni
ellenőrzését mintavétel alapján is el lehet végezni. 7. Amennyiben az irányító
hatóság valamely operatív program kedvezményezettje is egyben, a (4) bekezdés
a) pontja szerinti ellenőrzési intézkedéseknek megfelelőképpen
biztosítaniuk kell a feladatkörök szétválasztását. 8. A Bizottság a 142. cikknek
megfelelően részletes szabályokat lefektető felhatalmazáson alapuló
jogi aktusokat fogad el a (2) bekezdés d) pontjában leírt információcsere
módjaira vonatkozólag. 9. A Bizottság a 142. cikknek
megfelelően részletes szabályokat lefektető felhatalmazáson alapuló
szabályokat fogad el a (4) bekezdés d) pontjában említett ellenőrzési
nyomvonalat érintő megállapodásokra vonatkozólag. 10. A Bizottság végrehajtási
rendeletek formájában fogadja el a (4) bekezdés e) pontjában említett
igazgatási nyilatkozat mintáját. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 143.
cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell
elfogadni. 115. cikk
Az igazolóhatóság feladatai Az operatív program igazoló hatósága különösen
az alábbiakért felel: (a)
a kifizetési kérelmek elkészítése, azok elküldése a
Bizottságnak, valamint annak igazolása, hogy a bennük foglalt eredmények
megbízható számviteli rendszerekből származnak, ellenőrizhető
dokumentumokon alapulnak és azokat az irányító hatóság ellenőrző
vizsgálatnak vetette alá; (b)
az éves beszámolók elkészítése; (c)
igazolja az éves beszámolók teljességét,
pontosságát és hitelességét, valamint azt, hogy a beszámolókban szereplő
kiadások megfelelnek a vonatkozó uniós és nemzeti szabályoknak, és az operatív
programra alkalmazandó kritériumokkal összhangban finanszírozásra kiválasztott,
valamint az uniós és nemzeti szabályoknak megfelelő műveletek
tekintetében merültek fel; (d)
gondoskodik arról, hogy rendelkezésre álljon egy
olyan rendszer, amely elektronikus formában nyilvántartásba veszi és tárolja az
egyes műveletekhez kapcsolódó számviteli adatokat, és amely kiterjed a
kifizetési kérelmekhez és az éves beszámolókhoz szükséges összes adatra,
beleértve az egy művelethez vagy operatív programhoz kapcsolódó
hozzájárulás részben vagy egészben történő megszüntetése következtében
visszafizetendő, visszafizetett, valamint visszavont összegekre vonatkozó
adatokra; (e)
a kifizetési kérelem elkészítése és benyújtása
céljából megbizonyosodik arról, hogy az irányító hatóságtól megfelelő
információkat kapott a kiadásokkal kapcsolatosan lefolytatott eljárásokról és
vizsgálatokról; (f)
az ellenőrző hatóság által vagy annak
felelősségére elvégzett valamennyi ellenőrzés eredményének
figyelembevétele a kifizetési kérelmek elkészítése és benyújtása során; (g)
a Bizottsághoz bejelentett kiadások és a
kedvezményezetteknek közpénzekből folyósított hozzájárulás elektronikus
számviteli nyilvántartása; (h)
a művelethez nyújtott hozzájárulás részben
vagy egészben történő megszüntetése következtében visszafizetendő,
valamint visszavont összegek nyilvántartása. A visszafizetett összegek az
operatív program lezárását megelőzően a következő kiadási
kimutatásból történő levonásuk útján az Unió általános költségvetésébe
kerülnek visszafizetésre. 116. cikk
Az irányító hatóság feladatai 1. Az ellenőrző hatóság biztosítja az irányítási és
ellenőrzési rendszerek, a műveletek egy megfelelő mintája és az
éves beszámolók ellenőrzésének elvégzését. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a 142.
cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az
ilyen ellenőrzések által teljesítendő feltételek megfogalmazására. 2. Amennyiben az
ellenőrzéseket az ellenőrző hatóságtól eltérő szervezet
végzi, az ellenőrző hatóság biztosítja, hogy e szervezet a szükséges
funkcionális függetlenséggel rendelkezzen. 3. Az
ellenőrző hatóság biztosítja, hogy az ellenőrzési tevékenység
során figyelembe vegyék a nemzetközileg elfogadott ellenőrzési
standardokat. 4. Az ellenőrző hatóság az operatív program jóváhagyásától
számított hat hónapon belül az ellenőrzések megvalósítására vonatkozó
ellenőrzési stratégiát alakít ki . Az ellenőrzési stratégia
megállapítja az ellenőrzés módszerét, a műveletekből
ellenőrzés céljára történő mintavétel módját és az ellenőrzések
tervét az aktuális számviteli évre és a két következő számviteli évre
vonatkozólag. Az ellenőrzési stratégiát 2016-tól évente kell aktualizálni 2022-ig
bezárólag. Abban az esetben, ha több operatív programnak van egy közös
irányítási és ellenőrzési rendszere, akkor egy ellenőrzési stratégiát
lehet kidolgozni az érintett operatív programokra. Kérésre az
ellenőrző hatóság az ellenőrzési stratégiát benyújtja a
Bizottságnak. 5. Az
ellenőrző hatóság elkészíti: i. az előző számviteli év éves beszámolóira vonatkozó
könyvvizsgálói véleményt, amely kiterjed az éves beszámolók teljességének,
pontosságának és hitelességének, az irányítási és ellenőrzési rendszer
megfelelő működésének és a beszámoló tárgyát képező ügyletek
jogszerűségének és szabályosságának igazolására; ii. az előző számviteli évben
végzett ellenőrzések megállapításait tartalmazó éves ellenőrzési
jelentést. A ii. pontban leírt jelentésnek ki kell térnie az
irányítási és ellenőrzési rendszerben tapasztalt bármely hiányosságra,
valamint az azok kijavítására tett vagy javasolt intézkedésekre is. Abban az esetben, ha több operatív programnak van
egy közös irányítási és ellenőrzési rendszere, a ii. pont szerinti
információt egy jelentésbe lehet csoportosítani. 6. A Bizottság végrehajtási
aktusok révén fogadja el az ellenőrzési stratégia, a könyvvizsgálói
vélemény és az éves ellenőrzési jelentés mintáit, valamint a 4.
bekezdésben említett mintavételi módszer részleteit. Ezeket a végrehajtási
aktusokat a 143. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással
összhangban kell elfogadni. 7. A Bizottság tisztviselői vagy az arra jogosult bizottsági
képviselők által elvégzett ellenőrzések során gyűjtött adatok
felhasználására vonatkozó végrehajtási szabályokat a Bizottság a 143. cikk (3)
bekezdésében említett vizsgálati eljárás szerint fogadja el. III. FEJEZET
Akkreditáció 117. cikk
Az irányító hatóság és az
igazoló hatóság akkreditálása és az akkreditáció visszavonása 1. Az akkreditáló szervezet
hivatalos határozatot fogad el azon irányító hatóságok és igazoló hatóságok
akkreditációjáról, amelyek megfelelnek a Bizottság által a 142. cikk szerinti
felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén előírt akkreditációs
kritériumoknak. 2. Az (1) bekezdésben említett
hivatalos határozat alapjául egy független könyvvizsgáló szervezet azon
jelentése és véleménye szolgál, amely értékeli az irányítási és
ellenőrzési rendszert, beleértve a közreműködő szervezetek abban
játszott szerepét, valamint a rendszer megfelelését a 62., 63., 114. és 115.
cikknek. Az akkreditáló szervezetnek figyelembe kell vennie, hogy az adott
operatív program irányítási és ellenőrzési rendszerei hasonlóak-e az
előző programozási időszakban használt rendszerekhez, valamint a
hatékony működésükre vonatkozó bármilyen bizonyítékot. 3. A tagállam a (1) bekezdésben
említett hivatalos határozatot az operatív program elfogadásáról szóló
határozattól számított 6 hónapon belül benyújtja a Bizottságnak. 4. Abban az esetben, ha az
alapokból egy operatív program részére biztosított támogatás összege meghaladja
a 250 000 000 EUR-t, a Bizottság az (1) bekezdésben említett hivatalos
határozat kézhezvételétől számított 2 hónapon belül kérheti a független
könyvvizsgáló szervezet jelentését és véleményét, valamint az irányítási és
ellenőrzési rendszer leírását. Ezen dokumentumok kézhezvételétől számított
két hónapon belül a Bizottság észrevételeket tehet. Amikor arról dönt, hogy bekéri-e az említett
dokumentumokat, a Bizottság figyelembe veszi, hogy az adott operatív program
irányítási és ellenőrzési rendszere hasonló-e az előző
programozási időszakban alkalmazott rendszerhez, hogy az irányító hatóság
az igazoló hatóság feladatait is betölti-e, valamint a hatékony működést
igazoló bizonyítékokat. 118. cikk
Együttműködés az
ellenőrző hatóságokkal 1. A Bizottság
együttműködik az ellenőrző hatóságokkal ellenőrzési terveik
és módszereik összehangolása érdekében, és gondoskodik az irányítási és
ellenőrzési rendszereken végzett ellenőrzések eredményeinek azonnali
megosztásáról. 2. Amennyiben egy tagállam több ellenőrző hatóságot jelöl ki,
ezen együttműködés megkönnyítése érdekében koordináló szervezetet is
kijelölhet. 3. A Bizottság és az
ellenőrző hatóságok, valamint bármely koordináló szervezet
rendszeresen és – eltérő megállapodás hiányában – évente legalább egy
alkalommal összeülnek, hogy megvizsgálják az éves ellenőrzési jelentést,
véleményt és ellenőrzési stratégiát, valamint véleményt cseréljenek az
irányítási és ellenőrzési rendszerek fejlesztésével kapcsolatos
kérdésekről.
VII. CÍM
PÉNZÜGYI IRÁNYÍTÁS, SZÁMLÁK ELSZÁMOLÁSA ÉS PÉNZÜGYI KORREKCIÓK I. FEJEZET
Pénzügyi irányítás 119. cikk
A kifizetések általános
szabályai A tagállam gondoskodik arról, hogy
legkésőbb az operatív program lezárásakor a kedvezményezettek részére
közpénzekből folyósított támogatás összege a Bizottság által az alapokból
a tagállam részére kifizetett hozzájárulással legalább egyenlő
mértékű legyen. 120. cikk
Az időközi kifizetések
és az éves és végsőegyenleg-kifizetés kiszámításának közös szabályai 1. Időközi kifizetésként a
Bizottság visszatéríti a kifizetési kérelemben szereplő, a prioritási tengelyre
vonatkozó támogatható kiadás és az operatív programot jóváhagyó határozatban
szereplő egyes prioritási tengelyekre vonatkozó társfinanszírozási ráta
felhasználásával kiszámolt összeg 90 %-át. Az éves egyenleget a 130. cikk
(1) bekezdése szerint állapítja meg. 2. Az alapokból a prioritási
tengelyhez időközi kifizetések illetve éves és
végsőegyenleg-kifizetés formájában nyújtott hozzájárulás nem lehet
magasabb, mint: (a)
a prioritási tengely kifizetési kérelmében
megjelölt közpénzekből folyósított támogatás; valamint (b)
az alapokból a prioritási tengelyhez történő
hozzájárulás, a Bizottságnak az operatív programot jóváhagyó határozata
szerint. 3. A 22. cikkben foglaltaktól
függetlenül az időközi kifizetések és a végsőegyenleg-kifizetések
révén nyújtott uniós támogatás nem haladhatja meg a közpénzekből
folyósított támogatást és az operatív programot jóváhagyó bizottsági
határozatban előírt, az alapokból az egyes prioritási tengelyekre nyújtott
támogatást. 121. cikk
Kifizetés iránti kérelmek 1. A kifizetési kérelmeknek
tartalmazniuk kell minden prioritási tengely tekintetében: (a)
a kedvezményezettek által a műveletek
végrehajtása során kifizetett támogatható kiadások teljes összegét, az igazoló
hatóság számlái szerint; (b)
a műveletek végrehajtása során felmerült közpénzekből
folyósított támogatás teljes összegét, az igazoló hatóság számlái szerint; (c)
a kedvezményezettnek kifizetett támogatható
közpénzekből folyósított támogatás megfelelő összegét, az igazoló
hatóság számlái szerint. 2. A kifizetési kérelemben
foglalt kiadásokat kiegyenlített számlákkal vagy azonos bizonyító erejű
számviteli bizonylatokkal kell alátámasztani, kivéve az 57. cikk (1)
bekezdésének b), c) és d) pontja, az 58. cikk, az 59. cikk (1) bekezdése és a 93.
cikk szerinti, valamint az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK
rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló […]/2012/EU európai parlamenti
és tanácsi rendelet [ESZA-rendelet] 14. cikke szerinti támogatási formák
esetében. Az említett támogatási formáknál a kifizetési kérelemben az irányító
hatóság által a kedvezményezettnek adott költség-visszatérítést kell
feltüntetni. 3. A Bizottság – végrehajtási
aktusok révén – elfogadja a kifizetési kérelmek mintáját. A végrehajtási
aktusok elfogadása a 143. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadói eljárás
szerint alapján történik. 122. cikk
Kedvezményezettek számára
teljesített kifizetések Az irányító hatóságok biztosítják, hogy a
kedvezményezettek a közpénzekből folyósított támogatás teljes összegét a
lehető leghamarabb és teljes egészében megkapják, és minden esetben a
vonatkozó kiadásnak a kifizetési kérelembe való felvételét
megelőzően. Nem alkalmazható olyan levonás, visszatartás vagy
bármilyen további külön díj vagy azzal megegyező hatású egyéb díj, amely
csökkentené ezeket a kedvezményezettek számára kifizetendő összegeket. 123. cikk
Az euro használata 1. Azok a tagállamok, amelyek a
kifizetési kérelem időpontjában még nem vezették be az eurót
fizetőeszközként, a nemzeti pénznemben felmerült kiadások összegét
átszámítják euróra. Az említett összeget a Bizottság azon hónapban érvényes
átváltási árfolyamán kell átszámítani euróra, amelyikben az érintett operatív
program igazoló hatósága a kiadást elkönyvelte. Ezt az árfolyamot a Bizottság
minden hónapban elektronikus úton közzéteszi. 2. Amikor egy tagállam bevezeti
az eurót, az (1) bekezdésben megállapított átszámítási eljárást továbbra is
alkalmazni kell valamennyi olyan kiadásra, amelyet az irányító hatóság a
nemzeti pénznem és az euro közötti rögzített átváltási árfolyam hatálybalépését
megelőzően könyvelt el. 124. cikk
Előfinanszírozás
kifizetése 1. Az első
előfinanszírozási összeg részletekben fizetendő, a következők
szerint: a) 2014-ben az operatív programhoz a teljes
programozási időszak alatt az alapokból nyújtott hozzájárulás összegének 2 %-a; b) 2015-ben en: az operatív programhoz a
teljes programozási időszak alatt az alapokból nyújtott hozzájárulás
összegének 1 %-a; c) 2016-ban an: az operatív programhoz a
teljes programozási időszak alatt az alapokból nyújtott hozzájárulás
összegének 1 %-a; Ha a programot 2015-ben vagy később fogadják
el, a részleteket az elfogadás évében folyósítják. 2. A 2016–2022 közötti
időszakban minden év július 1-jéig éves előfinanszírozás kifizetésére
kerül sor. 2016-ban az előfinanszírozás összege az operatív programhoz az
alapokból a teljes programozási időszakban nyújtandó támogatás 2 %-a.
2017–2022 között az éves előfinanszírozás összege az operatív programhoz
az alapokból a teljes programozási időszakban nyújtandó támogatás 2,5%-a. 125. cikk
Előfinanszírozás
elszámolása Az éves előfinanszírozás összege a 130.
cikk szerint kerül kivezetésre a Bizottság számláiból. 126. cikk
Az időközi kifizetési
kérelmek benyújtásának és kifizetésének határideje 1. Az igazoló hatóság
rendszeresen benyújt időközi kifizetésekre vonatkozó kifizetési kérelmeket
a számláin szereplő azon összegekről, amelyeket közpénzekből
folyósított támogatásként fizettek ki a kedvezményezetteknek a június 30-ával
lezárult számviteli évben. 2. Az igazoló hatóságnak az
utolsó időközi kifizetési kérelmet az előző számviteli év végét
követő év július 31-ig kell benyújtania, de minden esetben a
következő számviteli évre vonatkozó első időközi kifizetési
kérelmet megelőzően. 3. Az első időközi
kifizetési kérelem nem készíthető el mindaddig, amíg a Bizottság nem kapta
meg az irányító hatóságot akkreditáló hivatalos aktust. 4. Nem történhet időközi
kifizetés olyan operatív programra, amelynek az éves végrehajtási jelentését
nem küldték meg a Bizottságnak az 101. cikknek megfelelően. 5. A finanszírozási eszközök
rendelkezésére állásának függvényében a Bizottság az időközi kifizetést
legkésőbb a kifizetési kérelemnek a Bizottság által történt igazolt
átvételét követő 60 napon belül teljesíti. 127.
cikk
Kötelezettségvállalás visszavonása 1. A Bizottság visszavonja a
kötelezettségvállalást a második albekezdésnek megfelelően kiszámított,
operatív programhoz kapcsolódó összeg bármely olyan része tekintetében, amelyet
az operatív programra vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalás évét
követő második pénzügyi év december 31-ig nem használtak fel az első
és éves előfinanszírozás kifizetésére, időközi kifizetésekre vagy az
éves egyenleg kifizetésére, illetve amelyre vonatkozóan 126. cikk szerint nem
nyújtottak be a 121. cikk szerint kiállított kifizetési kérelmet. A kötelezettségvállalás visszavonásánál az
összeget a Bizottság úgy számolja ki, hogy a 2014-es teljes éves hozzájárulásra
vonatkozó éves költségvetési kötelezettségvállalás egyhatodát hozzáadja a 2015–2020
közötti költségvetési kötelezettségvállalások mindegyikéhez. 2. Az (1) bekezdés első
albekezdésétől eltérve a kötelezettségvállalás visszavonásának határidejei
nem alkalmazandók a 2014-es teljes éves hozzájáruláshoz kapcsolódó éves
költségvetési kötelezettségvállalásra. 3. Ha az első éves költségvetési
kötelezettségvállalás a 2015-ös teljes éves hozzájárulásra vonatkozik, az (1)
bekezdéstől eltérve a kötelezettségvállalás visszavonásának határidejei
nem alkalmazandók a 2015-ös teljes éves hozzájárulásra vonatkozó éves
költségvetési kötelezettségvállalásra. Ilyen esetekben a Bizottság az (1)
bekezdés első albekezdése szerinti összeget úgy számolja ki, hogy a 2015-ös
teljes hozzájárulásra vonatkozó éves költségvetési kötelezettségvállalás
egyötödét hozzáadja a 2016–2020 közötti valamennyi költségvetési
kötelezettségvállaláshoz. 4. A kötelezettségvállalásoknak
a 2022. december 31-én még nyitott részét vissza kell vonni, ha a 130. cikk (1)
bekezdésében előírt dokumentumokat 2023. szeptember 30-ig nem nyújtották
be a Bizottsághoz. II. FEJEZET
A számlák elszámolása és lezárása I. szakasz
A számlák elszámolása 128. cikk
Az éves beszámoló tartalma 1. Az egyes operatív programokra
vonatkozó hitelesített éves beszámolók lefedik a számviteli évet, és a
következőket tartalmazzák az egyes prioritási tengelyek szintjén: (a)
az igazoló hatóság számláiban szereplő
támogatható kiadások teljes összegét, amelyet a kedvezményezettek a
műveletek végrehajtása során kifizettek, az ennek megfelelő,
támogatható, közpénzekből kifizetett támogatás, valamint a műveletek
végrehajtása során felmerült, közpénzekből folyósított támogatás teljes
összegét. (b)
a számviteli év során visszavont és visszatérített
összegeket, a számviteli év végén visszatérítendő összegeket, a 61.
cikknek megfelelően történt visszatérítéseket és a nem visszatéríthető
összegeket; (c)
az egyes prioritási tengelyekre vetítve a
számviteli év során végrehajtott és az ERFA-ból és a Kohéziós Alapból
támogatott műveletek listáját; (d)
az egyes prioritási tengelyekre vetítve, az a) pont
szerint bejelentett kiadások és az ugyanazon számviteli évben a kifizetési
kérelmekben bejelentett kiadások egyeztetését, az esetleges eltérések
magyarázatával együtt. 2. Az igazoló hatóság prioritási
tengelyenként feltüntethet a számlákban az adott számviteli évben benyújtott
kifizetési kérelmekben szereplő teljes kiadás 5%-át meg nem haladó
tartalékot abban az esetben, ha a kiadás jogszerűségének és
szabályszerűségének értékelése egy, az ellenőrző hatóság által
végzett eljárás keretében folyamatban van. Az érintett összeget ki kell zárni
az (1) bekezdés a) pontjában említett teljes támogatható kiadásból. Ezen
összegek véglegesen a következő évi beszámolóban kerülnek befogadásra vagy
kizárásra. 129. cikk
Információk benyújtása A 2016-tól 2022 végéig tartó időszakban a
tagállam minden egyes évre vonatkozóan benyújtja a 75. cikk (1) bekezdésében
említett dokumentumokat. 130. cikk
A számlák éves elszámolása 1. Az adott számviteli évben az
alapok terhére felszámítható összeg kiszámításához a Bizottság figyelembe veszi a) a 128. cikk (1) bekezdésének a) pontjában
említett számlákban szereplő kiadás teljes összegét, amelyre az egyes
prioritási tengelyekre érvényes társfinanszírozási ráta alkalmazandó; b) a Bizottság által az adott számviteli
évben teljesített kifizetések teljes összegét, amely áll: i. a Bizottság által a 120. cikk (1)
bekezdése és 22. cikke szerint teljesített időközi kifizetések
összegéből; valamint ii. a 124. cikk (2) bekezdése szerinti éves
előfinanszírozás összegéből. 2. A számlák elszámolásának
eredményeként kapott, és így a tagállam által visszafizetendő éves
egyenlegre vonatkozóan a Bizottság visszafizetési felszólítást bocsát ki. A
tagállam számára visszafizetendő éves egyenleg hozzáadódik a Bizottság
által az elszámolást követően teljesítendő következő
időközi kifizetéshez. 3. Amennyiben a Bizottság a
tagállamnak felróható okokból az adott számviteli évet követő év április 30-ig
nem tudja elvégezni az elszámolást, a Bizottság értesíti a tagállamot azon
intézkedésekről, amelyeket az irányító hatóságnak vagy az
ellenőrző hatóságnak meg kell hoznia, illetve azon további
vizsgálatokról, amelyeket a Bizottság a 65. cikk (2) és (3) bekezdése
értelmében elvégezni javasol. 4. A Bizottság által
teljesítendő éves elszámolás alapjául a számlákban bejelentett kiadás
szolgál, amely nem tartalmazza azt a tartalékösszeget, amelyet egy olyan, a
Bizottságnak bejelentett kiadásra képeztek, amelyet az ellenőrző
hatóság egyeztetési eljárás alá vont. 131. cikk
Fokozatos lezárás 1. Az ERFA és a Kohéziós Alap
vonatkozásában az egyes operatív programok éves beszámolóinak tartalmazniuk
kell valamennyi prioritási tengely szintjén a számviteli év során végrehajtott
műveletek listáját. Az ezen műveletekhez kapcsolódóan a
számlaelszámolási határozatban érintett számlákban szereplő kiadások
lezártnak tekintendők. 2. Az ESZA vonatkozásában a
számlaelszámolási határozat által érintett számlákban szereplő kiadások
lezártnak tekintendők. 132. cikk
A dokumentumok
elérhetősége 1. Az állami támogatásra
vonatkozó szabályok sérelme nélkül az irányító hatóság biztosítja, hogy a
műveletekre vonatkozó valamennyi alátámasztó dokumentum a Bizottság és az
Európai Számvevőszék kérésére három évig rendelkezésre álljon. Ez a
hároméves időszak a 130. cikk szerinti számlaelszámolási határozat évének
december 31-én, illetve legkésőbb a végsőegyenleg-kifizetés napján
kezdődik. Ezen hároméves időszak bírósági vagy
adminisztratív eljárás esetén vagy a Bizottság megfelelően indokolt
kérelmére megszakad. 2. A dokumentumokat vagy eredeti
példányban vagy az eredetinek megfelelő, hitelesített példányban vagy
általánosan elfogadott adathordozón kell megőrizni, beleértve az eredeti
dokumentumok elektronikus változatát, illetve a csak elektronikusan változatban
létező dokumentumokat. 3. A dokumentumokat olyan
formában kell megőrizni, amely az adatalanyok azonosítását csak addig
teszi lehetővé, ameddig az adatgyűjtés eredeti célja, illetve a
továbbfeldolgozás célja indokolja. 4. A Bizottságot fel kell
hatalmazni arra, hogy a 142. cikk szerinti felhatalmazáson alapuló jogi
aktusokat fogadjon el annak megállapítására, hogy mely adathordozók
tekintendők általánosan elfogadottnak. 5. A nemzeti hatóságok dolgozzák
ki azt az eljárást, amely az általánosan elfogadott adathordozón tárolt
dokumentumoknak az eredeti dokumentumokkal való egyezőségét tanúsítja; az
eljárás biztosítja, hogy a tárolókon őrzött változatok megfelelnek a
nemzeti jogszabályokban előírt követelményeknek, és azok megbízhatóan
felhasználhatók ellenőrzés céljára. 6. Amennyiben a dokumentumok
csak elektronikus változatban léteznek, az alkalmazott számítógépes
rendszereknek meg kell felelniük az elfogadott biztonsági szabványoknak,
amelyek biztosítják, hogy a tárolt dokumentumok megfelelnek a nemzeti
jogszabályok által előírt követelményeknek, és megbízhatóan
felhasználhatók ellenőrzés céljára.
II. szakasz
Az operatív programok lezárása 133. cikk
Lezárási dokumentumok
benyújtása és a végsőegyenleg kifizetése 1. A tagállamoknak a
következő dokumentumokat kell benyújtaniuk 2023. szeptember 30-ig: (a)
a végsőegyenleg kifizetésére vonatkozó
kérelmet; (b)
az operatív program záró végrehajtási jelentését;
valamint (c)
a 75. cikk (1) bekezdésében leírt dokumentumokat az
utolsó számviteli évre vonatkozólag, 2022. július 1-jétől 2023. június 30-ig.
2. A végsőegyenleg
kifizetése legkésőbb az utolsó számviteli év záróelszámolásának
időpontját követő három hónapon belül vagy, amennyiben az
későbbi időpont, a záró végrehajtási jelentés elfogadását követő
egy hónapon belül megtörténik. III. szakasz
Kifizetések felfüggesztése 134. cikk
Kifizetések felfüggesztése 1. A prioritási tengelyek vagy
operatív programok szintjén a Bizottság részben vagy egészben felfüggesztheti
az időközi kifizetések egészét vagy egy részét, amennyiben: (a)
az operatív program irányítási és ellenőrzési
rendszerében olyan súlyos hiányosság tapasztalható, amelyre nézve nem hoztak
korrekciós intézkedéseket; (b)
egy kiadási kimutatásban szereplő kiadás olyan
súlyos pénzügyi következményekkel járó szabálytalansághoz kapcsolódik, amelyet
nem korrigáltak; (c)
a tagállam nem hozta meg a szükséges intézkedéseket
azon helyzet orvoslására, amely indokolta a 74. cikk szerinti megszakítást; (d)
súlyos hiányosság tapasztalható a
monitoringrendszerek minőségében és megbízhatóságában vagy az általános és
specifikus mutatókra vonatkozó adatokban; (e)
a tagállam nem hozta meg az operatív programban az
előzetes feltételrendszer teljesítésére meghatározott intézkedéseket; (f)
eredményességértékelés alapján bizonyítható, hogy
egy adott prioritási tengely nem érte el az eredményességmérési keretben
megállapított mérföldköveket; (g)
a tagállam nem válaszol, vagy nem válaszol
kielégítően a 20. cikk (3) bekezdése szerint; 2. A Bizottság – végrehajtási
aktusok útján – határozhat az időközi kifizetések részben vagy egészben
történő felfüggesztéséről, miután lehetőséget adott a tagállamnak
arra, hogy megtegye az észrevételeit. 3. A Bizottság akkor szünteti
meg részben vagy egészben az időközi átutalások felfüggesztését, amikor a
tagállam meghozta a felfüggesztés megszüntetését lehetővé tevő,
szükséges intézkedéseket.
III. FEJEZET
Pénzügyi korrekciók I. szakasz
A tagállamok által végrehajtott pénzügyi korrekciók 135. cikk
A tagállamok által végrehajtott pénzügyi
korrekciók 1. Elsődlegesen a tagállamok feladata a szabálytalanságok
kivizsgálása és a szükséges pénzügyi korrekciók elvégzése, valamint a
visszatérítések kezdeményezése. Rendszerszintű szabálytalanság esetén a
tagállamnak minden potenciálisan érintett műveletre ki kell terjesztenie a
vizsgálatát. 2. A tagállam végzi el a műveleteknél vagy az operatív programoknál
észlelt, az egyedi vagy a rendszerből adódó szabálytalansággal
összefüggésben szükséges pénzügyi korrekciókat. A pénzügyi korrekciók a művelet vagy az operatív program
számára közpénzből nyújtott hozzájárulás részben vagy egészben
történő megszüntetését jelentik. A tagállamnak figyelembe kell vennie a
szabálytalanságok jellegét és súlyosságát, valamint az alapokat ért pénzügyi
veszteséget, és arányos korrekciót kell alkalmaznia. A pénzügyi korrekciókat az
irányító hatóság rögzíti annak a számviteli évnek az éves beszámolójában,
amelyben a megszüntetésről szóló határozat született. 3. Az alapokból nyújtandó, de a (2) bekezdés szerint megszüntetett
hozzájárulást a tagállam újra felhasználhatja az érintett operatív programban a
(4) bekezdés figyelembe vételével. 4. A (2) bekezdésnek
megfelelően törölt hozzájárulás nem használható fel újra sem a korrekció
tárgyát képező művelethez, sem – amennyiben a pénzügyi korrekció az
egész rendszert érintő szabálytalanság miatt szükséges – az egész
rendszert érintő szabálytalanság által érintett más művelethez. II. szakasz
A Bizottság által végrehajtott pénzügyi korrekciók 136. cikk
A pénzügyi korrekciók feltételei 1. A Bizottság valamely operatív
programhoz nyújtott uniós hozzájárulás részben vagy egészben történő
megszüntetésével, a 77. cikknek megfelelően, végrehajtási aktusok révén
pénzügyi korrekciókat hajt végre, amennyiben – a szükséges vizsgálatokat
követően – az alábbiakat állapítja meg: a) az operatív program irányítási és
ellenőrzési rendszerében olyan súlyos hiányosság van, amely kockáztatja az
operatív program számára már korábban kifizetett uniós hozzájárulást; b) a tagállam az e bekezdés szerinti
korrekciós eljárás megindítását megelőzően nem teljesítette a 135.
cikkben foglalt kötelezettségeit; c) valamely kifizetési kérelemben
szereplő kiadás szabálytalan, és azt a tagállam az e bekezdés szerinti
korrekciós eljárás megindítását megelőzően nem helyesbítette. A Bizottság pénzügyi korrekcióit az azonosított
szabálytalanságok egyedi esetei alapján határozza meg, és figyelembe veszi,
hogy az adott szabálytalanság az egész rendszert érinti-e. Abban az esetben, ha
nem lehetséges pontosan megállapítani az alapok terhére szabálytalanul
elszámolt kiadás összegét, a Bizottság átalány alapú vagy extrapolált pénzügyi
korrekciót alkalmaz. 2. A Bizottság a korrekció
összegének az (1) bekezdés szerinti meghatározásakor figyelembe veszi a
szabálytalanság jellegét és súlyosságát, valamint az érintett operatív program
irányítási és ellenőrzési rendszerében feltárt hiányosságok nagyságát és
pénzügyi hatásait. 3. Amennyiben a Bizottság az
álláspontját nem a saját szolgálatainak ellenőrei által megállapított
jelentések alapján alakítja ki, a pénzügyi következményekre vonatkozó saját
következtetéseit az érintett tagállam által a 135. cikk (2) bekezdése alapján
meghozott intézkedések, a 112. cikk (3) bekezdése szerint küldött értesítések
és a tagállam válaszainak megvizsgálása alapján vonja le. 4. Amennyiben a Bizottság – az
operatív program záró végrehajtási jelentésének vizsgálata alapján – az eredményességmérési
keretben meghatározott célok elérésével kapcsolatban súlyos mulasztást állapít
meg, az érintett prioritási tengelyek vonatkozásában – végrehajtási aktusok
révén – pénzügyi korrekciót alkalmazhat. 5. Amennyiben valamely tagállam
nem tesz eleget a 86. cikkben említett kötelezettségeinek, a Bizottság a
kötelezettség elmulasztásának mértékétől függő pénzügyi korrekciót
hajthat végre az érintett tagállamnak nyújtott, strukturális alapokból származó
támogatás részben vagy egészben történő megszüntetésével. 6. A Bizottságot fel kell
hatalmazni arra, hogy a 142. cikk szerinti felhatalmazáson alapuló jogi
aktusokat fogadjon el az alkalmazandó pénzügyi korrekció szintjének
megállapítására. 137. cikk
Eljárás 1. A Bizottság – mielőtt
határozatot hoz egy pénzügyi korrekcióról – azzal kezdi az eljárást, hogy
tájékoztatja a tagállamot vizsgálata ideiglenes következtetéseiről, és
felkéri a tagállamot, hogy két hónapon belül nyújtsa be észrevételeit. 2. Amennyiben a Bizottság extrapoláció alapján vagy átalány formájában
végrehajtott pénzügyi korrekciót javasol, a tagállamnak lehetőséget kell
kapnia – az érintett dokumentumok átvizsgálása révén – annak bizonyítására,
hogy a szabálytalanság tényleges mértéke kisebb a Bizottság értékelésénél. A Bizottsággal egyetértésben a tagállam e
vizsgálatot a dokumentumok megfelelően arányos részére vagy mintájára
korlátozhatja. A kellően
indokolt esetek kivételével az ilyen vizsgálat időtartama nem haladhatja
meg az (1) bekezdésben említett két hónapos időtartamot követő további
két hónapot. 3. A Bizottság figyelembe veszi a tagállam által az (1) és (2) bekezdésben
meghatározott határidőn belül benyújtott valamennyi bizonyítékot. 4. Ha a tagállam nem fogadja el a Bizottság előzetes
következtetéseit, a Bizottság meghallgatásra hívja a tagállamot annak
biztosítása érdekében, hogy a Bizottságnak minden releváns információ és
észrevétel rendelkezésére álljon a pénzügyi korrekció alkalmazásával
kapcsolatos következtetéseinek megalapozásához. 5. Pénzügyi korrekciók alkalmazása érdekében a Bizottság a meghallgatást
követő hat hónapon belül – vagy ha a tagállam vállalja, hogy a
meghallgatás után további információkat nyújt be, ezen információk
kézhezvételét követő hat hónapon belül – végrehajtási aktusok útján hoz
határozatot. A Bizottság az eljárás
során benyújtott minden információt és észrevételt figyelembe vesz. Amennyiben
nem kerül sor meghallgatásra, a hathónapos időszak a Bizottság által a
meghallgatásra küldött meghívó időpontjától számított két hónap elteltével
kezdődik. 6. Amennyiben a Bizottság vagy
az Európai Számvevőszék a Bizottság számára elküldött éves beszámolókat
érintő szabálytalanságot tár fel, az ennek kapcsán meghatározott pénzügyi
korrekció csökkenti az alapokból az operatív programhoz nyújtott támogatás
mértékét. 138. cikk
A tagállamok kötelezettségei A Bizottság által végrehajtott pénzügyi
korrekció nem érinti a tagállamoknak az e rendelet 135. cikke (2) bekezdése
szerinti visszafizetésre vonatkozó kötelezettségét, valamint a Szerződés 107.
cikkének (1) bekezdése és a 659/1999/EK tanácsi rendelet[33] 14. cikke szerinti állami
támogatás visszafizettetésére vonatkozó kötelezettségét. 139. cikk
Visszafizetés 1. Az Európai Unió általános
költségvetésébe teljesítendő visszafizetést a költségvetési rendelet 73.
cikkének megfelelően kiállított visszafizetési felszólításon feltüntetett
esedékességi időpont előtt kell teljesíteni. Az esedékesség a
felszólítás kiadását követő második hónap utolsó napja. 2. Késedelmes visszafizetés
esetén az esedékesség időpontjától a tényleges visszafizetés napjáig
terjedő időszakra vonatkozóan késedelmi kamatot kell fizetni. A
kamatláb másfél százalékponttal haladja meg azt a kamatlábat, amelyet az
Európai Központi Bank az irányadó refinanszírozási műveletekre az
esedékesség napja szerinti hónap első munkanapján alkalmaz.
VIII. CÍM Az operatív programok arányos
ellenőrzése 140. cikk
Az operatív programok arányos
ellenőrzése 1. Azon műveletek esetében,
amelyeknél az összes támogatható kiadás nem haladja meg a 100 000 EUR-t,
az ellenőrző hatóság vagy a Bizottság csak egy ellenőrző
vizsgálatot végez a 131. cikkben érintett összes kiadás lezárása előtt. A
többi művelet esetében az ellenőrző hatóság és a Bizottság
legfeljebb egy ellenőrző vizsgálatot végez számviteli évenként a 131.
cikkben érintett összes kiadás lezárása előtt. E rendelkezéseket nem
érinti a (4) bekezdés. 2. Az olyan operatív programok
esetében, ahol a legutóbbi könyvvizsgálói vélemény nem mutatott ki
jelentős hiányosságokat, a Bizottság megállapodhat az ellenőrző
hatósággal a 118. cikk (3) bekezdésében említett következő találkozó
alkalmával, hogy a szükséges ellenőrző munka színvonalát csökkenteni
lehet, hogy az arányos legyen a megállapított kockázattal. Ezen esetekben a Bizottság nem végez saját
helyszíni ellenőrzéseket, hacsak nincsen az irányítási és ellenőrzési
rendszer hiányosságára utaló bizonyíték, amely a Bizottságnak az éves
beszámolóban bejelentett kiadást érint egy olyan számviteli évben, amelynek
számláira vonatkozóan már számlaelszámolási határozat született. 3. Azon operatív programok
esetében, amelyeknél a Bizottság úgy határoz, hogy támaszkodhat az
ellenőrző hatóság véleményére, megállapodhat az ellenőrző
hatósággal, hogy a saját helyszíni ellenőrző vizsgálatait az
ellenőrző hatóság munkájának ellenőrzésére korlátozza, hacsak
nem merül fel bizonyíték az ellenőrző hatóság munkájának
hiányosságaira egy olyan számviteli évre vonatkozóan, amelynek számláira már
számlaelszámolási határozat született. 4. Az (1) bekezdés sérelme
nélkül, az ellenőrző hatóság és a Bizottság végezhet műveletekre
irányuló ellenőrzéseket, amennyiben egy kockázatértékelés alkalmával
konkrét szabálytalanság vagy visszaélés kockázata merül fel, vagy amennyiben
bizonyított, hogy az érintett operatív program irányítási és ellenőrzési
rendszerében súlyos hiányosságok tapasztalhatók, valamint a művelet összes
kiadásának 131. cikk szerinti lezárását követő 3 év során, mintavételes
ellenőrzés részeként. A Bizottság bármikor ellenőrizheti a
műveleteket abból a célból is, hogy értékelje az ellenőrző hatóság
munkáját oly módon, hogy újból elvégzi a hatóság ellenőrző
tevékenységét.
NEGYEDIK RÉSZ FELHATALMAZÁS, VÉGREHAJTÁS, ÁTMENETI ÉS
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK I. FEJEZET Felhatalmazás és végrehajtási rendelkezések 141. cikk
A mellékletek módosítása A Bizottság a 142. cikk szerinti
felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján módosíthatja e rendelet V I és VI. mellékletét e rendelet vonatkozó rendelkezéseinek
hatályán belül. 142. cikk
Felhatalmazás gyakorlása 1. A felhatalmazáson alapuló
jogi aktusok elfogadására vonatkozó, Bizottságra ruházott hatáskör
gyakorlásának feltételeit e cikk határozza meg. 2. Az e rendeletben említett
felhatalmazás a rendelet hatálybalépésétől kezdődően
határozatlan időre szól. 3. Az Európai Parlament vagy a
Tanács bármikor visszavonhatja a 5. cikk (3) 20. cikkben, a 12. cikkben,
a 20. cikk (4) bekezdésében, a 29. cikk (6) bekezdésében, a 33. cikk (1)
bekezdésében, a 33. cikk (3) bekezdésében, a 33. cikk (4) bekezdésében, a 33.
cikk (7) bekezdésében, a 34. cikk (3) bekezdésében, a, 35. cikk (5)
bekezdésében, a 36. cikk (4) bekezdésében, az 54. cikk (1) bekezdésében, az 58.
cikkben, a 112. cikk (2) bekezdésében, a 114. cikk (8) bekezdésében, a 114.
cikk 9. bekezdésében, a 116. cikk (1) bekezdésében, a 117. cikk (1)
bekezdésében, a 132. cikk (4) bekezdésében, a 136. cikk (6) bekezdésében és
a 141. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonó határozat megszünteti a határozatban
leírt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában
való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi
időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő
felhatalmazáson alapuló aktusok érvényességét. 4. A felhatalmazáson alapuló
jogi aktus elfogadását követően a Bizottság köteles egyidejűleg
értesíteni az Európai Parlamentet és a Tanácsot. 5. Amennyiben az Európai
Parlament és a Tanács értesítését követő 2 hónapon belül e két intézmény
egyike sem emel ellenük kifogást, illetve amennyiben ezen időszak lejárta
előtt az Európai Parlament és a Tanács tájékoztatja a Bizottságot, hogy
nem emel ellenük kifogást, a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok hatályba
lépnek. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az
időtartam két hónappal meghosszabbodik. Amennyiben a fenti időszak lejártakor sem az
Európai Parlament, sem a Tanács nem emel kifogást a felhatalmazáson alapuló
jogi aktus ellen, akkor sor kerül annak kihirdetésére az Európai Unió
Hivatalos Lapjában; és az ott megadott napon hatályba lép. Ha az Európai Parlament és a Tanács egyaránt arról
tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem kíván kifogást emelni, a felhatalmazáson
alapuló jogi aktust az időtartam letelte előtt ki lehet hirdetni az Európai
Unió Hivatalos Lapjában, és az időtartam letelte előtt hatályba
léphet. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács
kifogást emel egy felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, akkor az nem lép
hatályba. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen kifogást emelő
intézménynek meg kell indokolnia a kifogását. 143. cikk
Bizottsági eljárás 1. A Bizottság munkáját az
alapok koordinációs bizottsága segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet
értelmében vett bizottság. 2. Az e bekezdésre történő
hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni. 3. Az e bekezdésre történő
hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni. Abban az esetben, ha a bizottság a (2) és (3)
bekezdésben említett véleményét írásos eljárásban kérik ki, ezen eljárást
eredmény nélkül meg kell szüntetni, amennyiben a vélemény közlésére megadott
határidőn belül a bizottság elnöke így dönt, vagy (…) [tagok száma]
bizottsági tag, illetve a tagok (… ) [a többség meghatározása:
egyszerű, kétharmados stb.] többsége ezt kéri. Amennyiben a bizottság nem ad ki véleményt, a
Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU
rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdését kell alkalmazni. II.
FEJEZET Átmeneti
és záró rendelkezések
144. cikk
Felülvizsgálat A szerződés 177. cikke értelmében az
Európai Parlament és a Tanács e rendeletet 20XX. december 31-ig felülvizsgálja.
145. cikk
Átmeneti rendelkezések 1. Ez a rendelet nem
befolyásolja az érintett projektek lezárásáig azok folytatását vagy
módosítását, beleértve azok részleges vagy teljes megszüntetését, illetve az 1083/2006/EK
rendelet alapján, vagy bármely egyéb, az adott támogatásra 2013. december 31-én
alkalmazandó jogszabály alapján a Bizottság által jóváhagyott támogatás
folytatását vagy módosítását, beleértve annak részleges vagy teljes
megszüntetését. 2. Az 1083/2006/EK tanácsi
rendelet értelmében benyújtott kérelmek érvényben maradnak. 146. cikk
Hatályon kívül helyezés 1. Az 1083/2006/EK tanácsi
rendelet 2014. január 1-jétől hatályát veszti. 2. A hatályon kívül helyezett
rendeletre való hivatkozásokat erre a rendeletre való hivatkozásként kell
értelmezni. 147.
cikk
Hatálybalépés Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos
Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba. Ez a rendelet teljes egészében kötelező
és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Kelt Brüsszelben, -án/-én. Az Európai Parlament részéről a
Tanács részéről az elnök az
elnök MELLÉKLET A közös stratégiai keretnek a tagállamok és az Unió
gazdaságpolitikájával való koherenciát és következetességet biztosító
eszközökkel, a KSK-alapok közötti, valamint más vonatkozó uniós politikákkal és
eszközökkel történő összehangolási mechanizmusokkal, a horizontális
elvekkel és a több területet érintő politikai célkitűzésekkel,
illetve a területi nehézségek kezelésével kapcsolatos elemei 1. Bevezetés Annak érdekében, hogy a KSK-alapok maximálisan hozzájárulhassanak az
intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéshez, és ezáltal csökkenjenek a
meglévő különbségek, biztosítani kell, hogy az Európa 2020 stratégia
keretében tett politikai kötelezettségvállalások megfelelő támogatást
kapjanak a KSK-alapokból, valamint más uniós eszközökből nyújtott
finanszírozás révén. A tagállamoknak ezért fel kell
tárniuk, miként járulhatnak hozzá programjaik az Európa 2020 stratégia
politikai célkitűzéseihez és kiemelt céljaihoz, valamint a kiemelt
kezdeményezésekhez. 2. Az Unió gazdasági irányításával való koherencia és összhang 1. A tagállamoknak különös
figyelmet kell szentelniük arra, hogy előnyben részesítsék a növekedést
serkentő kiadásokat – köztük az oktatásra, kutatásra, innovációra és energiahatékonyságra
fordított költségeket, illetve azon kiadásokat, amelyek a kkv-k számára
megkönnyítik a környezeti fenntarthatóság, a természetes erőforrások, az
éghajlatváltozás elleni küzdelem terén tett fellépések finanszírozását és
biztosítását – , és gondoskodjanak e kiadások hatékonyságáról. Szem előtt
kell tartaniuk továbbá, hogy a foglalkoztatási szolgálatok és az aktív
munkaerő-piaci szakpolitikák hatóköre és hatékonysága továbbra is
megfelelő szintű legyen, illetve növekedjen, különös figyelmet
fordítva az ifjúsági munkanélküliségre. 2. A partnerségi
szerződések kidolgozásakor a tagállamoknak a KSK-alapok programozásánál –
szerepüknek és kötelezettségeiknek megfelelően – figyelembe kell venniük a
Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 121.
cikke (2) bekezdése és 148. cikke (4) bekezdése alapján kibocsátott,
legfrissebb vonatkozó országspecifikus ajánlásokat. A
tagállamoknak figyelembe kell továbbá venniük a Tanácsnak a Stabilitási és
növekedési paktum, illetve a gazdasági kiigazítási programok alapján
kibocsátott ajánlásait is. E rendelet 14. cikke a)
pontja i. alpontjának megfelelően a partnerségi szerződésben minden
egyes tagállamnak ismertetnie kell, miként járulnak hozzá az uniós és a nemzeti
finanszírozási források a vonatkozó országspecifikus ajánlásokban megállapított
problémák kezeléséhez, valamint az illetékes regionális és helyi hatóságokkal
részletesen egyeztetett nemzeti reformprogramokban kitűzött célok
megvalósításához. 3. A KSK-alapok közötti összehangolási mechanizmusok 3.1 Bevezetés 3. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a KSK-alapokból
támogatott beavatkozások kiegészítsék egymást, és megvalósításuk összehangolt
módon történjék. Ezáltal csökkennek a helyi szintű adminisztratív
költségek és terhek. 3.2 Koordináció és komplementaritás 4. A tagállamok és a KSK-alapok
végrehajtásáért felelős irányítóhatóságok szoros együttműködésben
dolgoznak a partnerségi szerződések és a programok előkészítése,
végrehajtása, ellenőrzése és értékelése során. Különösen
a következő intézkedések végrehajtásáról kell gondoskodniuk: (a)
olyan beavatkozási területek beazonosítása,
ahol a KSK-alapok kiegészítő jelleggel kombinálhatók az e rendeletben
megállapított tematikus célkitűzések elérése érdekében; (b)
más KSK-alapokért felelős irányítóhatóságoknak
vagy más irányítóhatóságoknak és érintett minisztériumoknak a támogatási
rendszerek kidolgozásában való részvételének előmozdítása az összehangolás
biztosítása és az átfedések elkerülése érdekében; (c)
adott esetben közös
monitoringbizottságok létrehozása olyan programok esetében, amelyek
támogatásban részesülnek a KSK-alapokból, valamint más közös irányítási és
ellenőrzési intézkedések kidolgozása a KSK-alapok felhasználásáért
felelős hatóságok közötti koordináció megkönnyítése érdekében; (d)
a kérelmezőket és
kedvezményezetteket célzó, közös e-kormányzási megoldások és a minden egyes
KSK-alapon keresztül rendelkezésre álló támogatási lehetőségekkel
kapcsolatos egyablakos tanácsadás alkalmazása; (e)
mechanizmusok létrehozása az ERFA és
az ESZA által finanszírozott együttműködési tevékenységek összehangolására
a „növekedést és munkahelyteremtést szolgáló beruházást” célzó programokból
támogatott beruházásokkal. 3.3 Az
integrált megközelítések ösztönzése 1. A tagállamok adott esetben
helyi, regionális vagy nemzeti szinten a sajátos igényekre szabott integrált
csomagokban kombinálják a KSK-alapokat az Európa 2020 stratégia nemzeti
célkitűzéseinek megvalósítása érdekében, valamint integrált területi
beruházásokat, integrált műveleteket és közös cselekvési terveket
alkalmaznak. 2. A tagállamok – különösen a
közösségek szintjén irányított helyi fejlesztés révén– ösztönzik a helyi és
szubregionális megközelítések kialakítását, az állami, magán- és civil
szektorbeli szereplők partnerségére ruházva a döntéshozatalt és a
végrehajtást. A közösségek szintjén irányított helyi
fejlesztést a stratégiai megközelítés keretében kell végrehajtani annak
biztosítása érdekében, hogy a helyi igények „alulról felfelé” haladó
meghatározása figyelembe vegye a magasabb szinten meghatározott prioritásokat. A tagállamok ezért meghatározzák a KSK-alapok körébe
tartozó, közösségi szinten irányított helyi fejlesztésre irányuló
megközelítésüket, és a partnerségi szerződésekben ismertetik az ily módon
megoldani kívánt főbb problémákat, a közösségi szinten irányított helyi
fejlesztés fő célkitűzéseit és prioritásait, valamint az intézkedések
által érintett területtípusokat és azt, hogy milyen sajátos szerep jut a helyi
akciócsoportoknak a stratégiák megvalósításában, illetve miként járulnak hozzá
a különböző KSK-alapok a helyi fejlődést célzó stratégiák
különböző területtípusokon – például vidéki, városi és tengerparti
területeken – történő megvalósításában, valamint az intézkedéseknek
megfelelő koordinációs mechanizmusokat. 4. A KSK-alapok koordinációja más uniós szakpolitikákkal és eszközökkel Az ebben a szakaszban ismertetett uniós programok listája nem teljes
körű. 4.1 Bevezetés 1. A tagállamoknak meg kell vizsgálniuk az uniós szakpolitikák nemzeti és
regionális szintű, valamint a társadalmi, gazdasági és területi kohézióra
gyakorolt hatását; Cél a hatékony koordináció elősegítése, valamint az
európai alapok azon eszközeinek a beazonosítása és előmozdítása, amelyek
leginkább alkalmasak a helyi, regionális és nemzeti beruházások támogatására. 2. A tagállamoknak és a
régióknak a programozás és a megvalósítás szakaszában biztosítaniuk kell a
KSK-alapok által támogatott beavatkozások és más uniós politikák
célkítűzései közötti összhangot. E célból az
alábbi szempontokat kell figyelembe venniük: (a)
a különböző uniós eszközök közötti
kiegészítő jelleg azonosítása és kihasználása nemzeti és regionális
szinten, mind a tervezés szakaszában, mind pedig a megvalósítás alatt; (b)
A meglévő struktúrák
optimalizálása és szükség szerint újak létrehozása, amelyek lehetővé
teszik a különböző nemzeti szintű koordinációs eszközök és struktúrák
prioritásainak stratégiai azonosítását, az erőfeszítések
megkettőzésének elkerülését és azonosítják a kiegészítő pénzügyi
támogatásra szoruló területeket; (c)
A különböző forrásokból származó
támogatások kombinációja által képviselt teljes potenciál egyéni műveletek
támogatására és más nemzeti eszközök megvalósításának felelőseivel való
együttműködésre való felhasználása abból a célból, hogy koherens és
egyszerű finanszírozási lehetőség álljon a kedvezményezettek
rendelkezésére. 4.2 Koordináció
a közös agrárpolitikával és a közös halászati politikával 1. Az EMVA a közös agrárpolitika
szerves része és kiegészíti az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap
intézkedéseit, amelyek közvetlen támogatást nyújtanak a mezőgazdasági
termelőknek, illetve támogatják a piaci intézkedéseket. Ezért a tagállamoknak ezeket a
beavatkozásokat együttesen kell irányítaniuk annak érdekében, hogy a
szinergiákat és az uniós támogatások hozzáadott értékét maximalizálni lehessen. 2. Az Európai Tengerügyi és
Halászati Alap célja a megreformált közös halászati politika és az integrált
tengerpolitika célkitűzéseinek elérése. A
tagállamoknak ezért használniuk kell az Európai Tengerügyi és Halászati Alapot
egyrészt az adatgyűjtés javítására és az ellenőrzés fokozására tett
erőfeszítések támogatása, másrészt annak biztosítása érdekében, hogy a
szinergiák az integrált tengerpolitika prioritásainak – például a tengerekkel
kapcsolatos tudás, a tengeri területhasználat-tervezés, a tengerparti övezetek
integrált kezelése, az integrált tengerfelügyelet, a tengeri környezet védelme
és a biodiverzitás, valamint az éghajlatváltozás part menti területekre
gyakorolt kedvezőtlen hatásaihoz való alkalmazkodás – támogatása során is
fontosak legyenek. 4.3 A Horizont
2020[34]
és más központilag irányított uniós programok a kutatás és fejlesztés területén 1. A tagállamoknak és a Bizottságnak ügyelniük kell arra, hogy a
KSK-alapok, a Horizont 2020, a vállalkozások versenyképességét és a kis- és
középvállalkozásokat segítő program (COSME)[35], valamint más, központilag
irányított, uniós támogatásban részesülő programok között jobb legyen a
koordináció és erősödjön a kiegészítő jelleg, miközben az
intervenciós területeket világosan el kell különíteni egymástól. 2. A nemzeti reformprogramnak
megfelelően a tagállamoknak ki kell dolgozniuk az „intelligens szakosodás”
nemzeti és/vagy regionális kutatási és innovációs (K+I) stratégiáját. Ezeket a stratégiákat a nemzeti vagy regionális irányító
hatóságok más érdekeltek – pl. egyetemek és felsőoktatási intézmények,
helyi iparágak és szociális partnerek – bevonásával egy vállalkozói felfedezési
folyamat során dolgozzák ki. A Horizont 2020 által
közvetlenül érintett hatóságoknak szorosan kapcsolódniuk kell e folyamathoz. E stratégiákhoz tartoznak (többek között) az alábbiak: (a)
Az „alulról felfelé irányuló intézkedések”, amelyek
a regionális K+I szereplőket hivatottak felkészíteni a Horizont 2020
projektjeiben („stairways to excellence” – a kiválóság előszobája) való
részvételre, kapacitásépítés útján zajlanak. Erősíteni kell a Horizont 2020
nemzeti kapcsolattartó pontjai és a CPR alá tartozó alapokat irányító hatóságok
közötti együttműködést.
(b)
A „felülről lefelé irányuló
intézkedéseknek”, olyan eszközöket kell biztosítaniuk, amelyekkel a Horizont 2020
és az azt megelőző programok K+I eredményei kiaknázhatók és a piacon
terjeszthetők, különös tekintettel egy innovációbarát vállalkozói
környezet kialakítására a kkv-k számára, valamint összhangban azokkal a
prioritásokkal, amelyeket az intelligens szakosodási stratégiában a területekre
vonatkozóan megállapítottak. 3. A stratégiák egyes részeinek
végrehajtását célzó, vonatkozó programoknál a tagállamoknak maradéktalanul
alkalmazniuk kell e rendelet rendelkezéseit, amelyek lehetővé teszik a
KSK-alapoknak a Horizont 2020 eszközeivel való kombinálását. A
nemzeti és a regionális hatóságoknak közös támogatást kell biztosítaniuk az
ilyen jellegű innovációs stratégiák kialakításához és megvalósításához, az
európai érdekű K+I infrastruktúrák közös finanszírozási
lehetőségeinek azonosításához, a nemzetközi együttműködés
előmozdításához, módszertani támogatáshoz szakértői értékelések
révén, a bevált gyakorlatok cseréjéhez, és a régiókon átívelő képzéshez. 4. A tagállamoknak az alábbi
kiegészítő intézkedéseket is figyelembe kell venniük annak érdekében, hogy
kiválósági és innovációs potenciáljukat kiaknázhassák oly módon, hogy
kiegészítsék a Horizont 2020-at és azzal szinergiákat alkossanak, különösen
közös finanszírozás révén: (a)
a kevésbé fejlett tagállamokban újonnan
kialakuló kiválósági központok és innovatív régiók összekapcsolása más európai
vezető partnerekkel; (b)
innovatív klaszterekkel való
kapcsolatépítés és a kiválóság elismerése a kevésbé fejlett régiókban; (c)
„EKT tanszékek” létrehozása, hogy a
kiemelkedő egyetemi szakembereket különösen a kevésbé fejlett régiókba
vonzzák;
(d)
olyan kutatók és innovátorok nemzetközi
hálózatokhoz való hozzáférésének támogatása, akik kevésbé kapcsolódnak az
EKT-hoz vagy akik kevésbé fejlett régiókból származnak; (e)
adott esetben az európai innovációs
partnerségekhez való hozzájárulás; (f)
nemzeti intézmények és/vagy kiválósági
csoportok felkészítése az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT)
tudományos és innovációs társulásaiban való részvételre; valamint (g)
magas színvonalú nemzetközi kutatói
mobilitási programok megrendezése a „Marie Sklodowska-Curie-fellépések”
társfinanszírozásával. 4.4 Demonstrációs projektek finanszírozása az új belépők részére
fenntartott tartalék (NER 300) keretében[36] Szükség esetén a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a KSK-alapokból
nyújtott finanszírozást összehangolják a NER 300 programból nyújtott
finanszírozással, amely az európai kibocsátáskereskedelmi rendszer keretében az
új belépők részére fenntartott 300 millió kibocsátásiegység
árveréséből nyert bevételét használja fel a szén-dioxid leválasztására és
tárolására, valamint a megújuló energiaforrások hasznosítására alkalmazott
innovatív technológiákra irányuló nagyszabású demonstrációs projektek
társfinanszírozása céljából szerte az EU-ban. 4.5 LIFE[37] és a
környezetvédelmi uniós vívmányok 1. Amennyiben lehetséges, a tagállamok törekednek az éghajlatváltozás
enyhítését, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, a környezetvédelmet és
az erőforrások hatékonyságát szolgáló uniós szakpolitikai eszközökkel
(finanszírozási és nem finanszírozási eszközök) való szinergiák kiaknázására. 2. A tagállamok adott esetben
biztosítják a komplementaritást és az összehangolást a LIFE-programmal,
különösen az integrált programokkal, a természet a vízgazdálkodás, a
hulladékgazdálkodás, a levegő, az éghajlatváltozás enyhítése és az
éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás területén. Az
összehangolást elsősorban a LIFE-program integrált projektjeit
kiegészítő KSK-tevékenységek finanszírozásának, valamint a LIFE-program
keretében érvényesített megoldások, módszerek és megközelítések használatának
előmozdítása által kell elérni. 3. A vonatkozó ágazati tervek, programok és stratégiák (köztük a kiemelt
cselekvési keret, a vízgyűjtő-gazdálkodási terv, a
hulladékgazdálkodási terv, az éghajlatváltozás enyhítésére irányuló nemzeti
terv vagy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó nemzeti
stratégia) a LIFE-rendeletben említetteknek megfelelően koordinációs
keretként szolgálnak a különböző alapokból való támogatásokhoz. 4.6 Erasmus
mindenkinek[38] 1. A tagállamok arra törekednek, hogy felhasználják a KSK-alapokat az
„Erasmus mindenkinek” program keretében kidolgozott és sikeresen tesztelt
eszközök és módszerek horizontális alkalmazására. 2. A tagállamok gondoskodnak a
KSK-alapok és az „Erasmus mindenkinek” program közötti hatékony nemzeti
szinű koordinációról, világosan elkülönítve a támogatott beruházási
típusokat és célcsoportokat. A tagállamok igyekszenek kiegészítő jelleget elérni a
mobilitási fellépések finanszírozása tekintetében, miközben kihasználják az
esetleges szinergiákat. 3. Az irányító hatóságok és az „Erasmus mindenkinek” program keretében
létrehozott nemzeti hivatalok közötti megfelelő együttműködési
mechanizmusok kialakítása révén koordinációt kell megvalósítani. 4.7 A
társadalmi változás és innováció programja (PSCI)[39] 1. A tagállamok – megfelelő
esetben – igyekeznek hatékony koordinációt kialakítani a társadalmi változás és
innováció programja, valamint a KSK-alapokból a foglalkoztatás és a társadalmi
befogadás tematikus célkitűzések keretében nyújtott támogatás között. 2. A tagállamok – megfelelő
esetben – arra törekszenek, hogy felerősítsék a PSCI Progress területén –
különösen a szociális innovációra és az ESZA által támogatott szociálpolitikai
tapasztalatszerzésre vonatkozóan – kidolgozott legsikeresebb intézkedéseket. 3. A munkavállalók földrajzi
mobilitásának elősegítése, és a foglalkoztatási lehetőségek
bővítése érdekében a tagállamok biztosítják a kiegészítő jelleget a munkaerő
transznacionális mobilitásának fokozására irányuló, az ESZA-ból támogatott
intézkedések (így a határon átnyúló partnerségek), valamint a PSCI EURES
területén nyújtott támogatások között. 4. A tagállamok törekednek a
kiegészítő jelleg és a koordináció megvalósítására az önfoglalkoztatás, a
vállalkozói készség, a vállalkozások létrehozása és a szociális vállalkozások
elősegítése érdekében a KSK-alapokból nyújtott támogatások, valamint a
mikrofinanszírozási és a szociális vállalkozói területen – a munkaerőpiactól
leginkább eltávolodott személyek mikrofinanszírozáshoz való hozzáférése és a
szociális vállalkozások fejlődésének támogatása céljából – nyújtott
PSCI-támogatás között. 4.8 Európai
Hálózatfinanszírozási Eszköz CEF)[40] 1. A CEF a közlekedés, a telekommunikáció
és az energia terén kialakítandó transzeurópai infrastruktúra-hálózatokra
vonatkozó uniós szakpolitikák végrehajtására irányuló szakosított uniós alap. Az e területeken
létrejövő európai hozzáadott érték maximalizálása érdekében a tagállamok
és a Bizottság gondoskodnak arról, hogy az ERFA és a Kohéziós Alap
beavatkozásait a CEF-ből nyújtott támogatással szoros
együttműködésben tervezzék meg annak érdekében, hogy ne kerüljön sor
párhuzamos erőfeszítésekre, továbbá biztosítják, hogy optimális kapcsolatokat
alakítsanak ki a különböző infrastruktúra-típusok között helyi, regionális
és nemzeti szinten, és az Unió egész területén. Biztosítani kell a különböző
finanszírozási eszközök maximális hatását az európai és egységes piaci
dimenzióval rendelkező projektek vonatkozásában, és kiváltképpen a
megfelelő TEN hálózatra vonatkozó szakpolitikai keretben meghatározott,
prioritást élvező közlekedési, energetikai és digitális
infrastruktúra-hálózatok kiépítésére irányuló projektek esetében. 2. A közlekedés terén a terveket
a valós és prognosztizálható közlekedési igényre kell építeni, továbbá az Unión
belüli határon átnyúló kapcsolatok fejlődését, és az adott tagállamon
belüli régiók közötti fejlődő kapcsolatokat szem előtt tartva
kell meghatározni a hiányzó kapcsolatokat és a szűk keresztmetszeteket. Az átfogó
transzeurópai közlekedési hálózathoz (TEN-T) és a TEN-T törzshálózatokhoz való
regionális kapcsolódásba történő beruházás biztosítja, hogy a városi és a
vidéki térségek kihasználják a nagy hálózatok által nyújtott
lehetőségeket. 3. Az adott tagállamon túlmutató hatással rendelkező – különösen a
TEN-T törzshálózati folyosók mentén eszközölt – beruházások rangsorolást össze
kell hangolni a TEN-T tervezéssel és a törzshálózati folyosók végrehajtási
terveivel, hogy az ERFA és a Kohéziós Alap közlekedési infrastruktúrába
irányuló beruházásai teljes mértékben összhangban legyenek a TEN-T
iránymutatásokkal. 4. A tagállamok figyelembe
veszik a Bizottság közlekedésről szóló fehér könyvét[41],
amely versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszerre vonatkozó
elképzelést vázol fel, kiemelve, hogy a közlekedési ágazatban az üvegházhatású
gázok kibocsátásnak jelentős csökkentésére van szükség. Ami a KSK-alapokat illeti, ez azt
jelenti, hogy a közlekedés fenntartható formáira kell összpontosítaniuk és
azokba a területekbe kell beruházniuk, amelyek a legmagasabb európai hozzáadott
értékkel rendelkeznek. Meghatározásukat követően
annak alapján kell rangsorolni a beruházásokat, hogy miként járulnak hozzá a
mobilitáshoz, a fenntarthatósághoz, az üvegházhatású gázok kibocsátásának
csökkentéséhez, és az egységes európai közlekedési térség megvalósításához. 5. A KSK-alapok támogatást nyújtanak a helyi és regionális infrastruktúrák
kiépítéséhez, valamint a prioritást élvező uniós energia- és
telekommunikációs hálózatokkal való összekapcsolásukhoz. 6. A tagállamok és a Bizottság
kialakítják az IKT-intézkedések kiegészítő jellegének és hatékony
tervezésének biztosítására szolgáló, megfelelő koordinációs és technikai
támogatási mechanizmusokat azzal a céllal, hogy teljes mértékben felhasználják
a különböző uniós eszközöket (KSK-alapok, CEF, transzeurópai hálózatok,
Horizont 2020) a szélessávú hálózatok és a digitális szolgáltatási
infrastruktúrák finanszírozására. A legmegfelelőbb
finanszírozási eszköz kiválasztása során – a közpénzek lehető
leghatékonyabb felhasználása érdekében – figyelembe veszik a művelet
jövedelemtermelő képességét és kockázati szintjét. Ha
egy műveletet CEF-finanszírozásra terjesztenek elő, azonban nem választják
ki, az adott tagállam figyelembe veszi a műveletnek a CEF keretében kapott
értékelését a KSK-alapokból történő támogatás elbírálása során. 4.9 Az
Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA), az Európai Szomszédsági
Támogatási Eszköz (ENI), és az Európai Fejlesztési Alap (EFA)[42] 1. A tagállamok és a Bizottság
arra törekszenek, hogy – számos uniós szakpolitikai célkitűzés hatékony
elérésének javítása érdekében – erősítsék a külső eszközök és a
KSK-alapok közötti koordinációt. Az Európai Fejlesztési Alap, az Előcsatlakozási
Eszköz és az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz koordinációja és
kiegészítő jellege különösen fontos. 2. A területi integráció
elmélyítésének támogatása érdekében a tagállamok törekednek a szinergiák
kihasználására a kohéziós politika, valamint az Európai Szomszédsági Támogatási
Eszközök alapján kifejtett területi együttműködési tevékenységek –
különösen a határon átnyúló együttműködési tevékenységek – között. A tagállamok
továbbá – adott esetben – gondoskodnak arról, hogy a meglévő
tevékenységekbe bevonják az újonnan létrejött európai területi
együttműködési csoportosulásokat, különös figyelmet fordítva a legjobb
gyakorlatok összehangolására és cseréjére. 5. Az
együttműködési tevékenységek koordinációja 1. A tagállamok igyekeznek kiegészítő jelleget elérni az
együttműködési tevékenységek és a KSK-alapokból támogatott egyéb
tevékenységek között. 2. A tagállamok biztosítják,
hogy az együttműködési tevékenységek hatékonyan hozzájáruljanak az Európa 2020
stratégia célkitűzéseihez, továbbá hogy az együttműködés a tágabb
szakpolitikai célok támogatását szolgálja. Ennek elérése érdekében a
tagállamok gondoskodnak az egyéb uniós finanszírozású programokkal vagy
eszközökkel való kiegészítő jellegről és koordinációról. 3. A kohéziós politika hatékonyságának erősítése érdekében a
tagállamok törekednek az európai területi együttműködés, valamint „a
növekedést és munkahelyteremtést szolgáló beruházás” célkitűzés programjai
közötti koordináció és kiegészítő jelleg biztosítására, különösen a
következetes tervezés és a nagy volumenű beruházások kivitelezésének
elősegítése érdekében. 4. A tagállamok adott esetben
gondoskodnak arról, hogy a makro-regionális és a tengeri medencével kapcsolatos
stratégiák részét képezzék a kohéziós szakpolitikai programok átfogó stratégiai
tervezésének az érintett régiókban és tagállamokban. A
tagállamok biztosítják továbbá, hogy amennyiben makro-regionális és tengeri
medencével kapcsolatos stratégiákat alakítottak ki, megfelelő esetben
valamennyi KSK-alap támogatja azok végrehajtását. A hatékony végrehajtás érdekében
koordinációt kell biztosítani az egyéb uniós finanszírozási eszközökkel,
valamint az egyéb érintett eszközökkel is. 5. A tagállamok – adott esetben – élnek annak lehetőségével, hogy „a
növekedést és munkahelyteremtést szolgáló beruházás” célkitűzés operatív
programjai keretében olyan régiók közötti és transznacionális tevékenységeket
végezzenek, amelyek kedvezményezettjei legalább egy másik tagállamban
találhatók. Az említett tevékenységek közé tartozik az intelligens
specializációra vonatkozó stratégiákból származó, releváns kutatási és
innovációs intézkedések végrehajtása. 6. A horizontális elvek és a több területet érintő politikai
célkitűzések A. Horizontális elvek 6.1 Partnerség és
többszintű kormányzás Az 5. cikk értelmében a tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk a
partnerség és a többszintű kormányzás elvét annak érdekében, hogy
elősegítsék a társadalmi, gazdasági és területi kohézió megvalósítását,
valamint az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós
prioritások teljesítését. Ez olyan
összehangolt fellépést igényel, amelyet a szubszidiaritás és az arányosság
elveinek megfelelően, és partnerségben hajtanak végre, A fellépés emellett operatív és intézményi együttműködés formájában
is történik, különösen az uniós szakpolitikák kidolgozása és végrehajtása
tekintetében. Ezért a tagállamoknak teljes mértékben ki
kell használniuk a KSK-alapok keretében létrehozott partnerségeket. 6.2 Fenntartható fejlődés 1. Annak érdekében, hogy a KSK-alapokban teljes mértékben érvényre
jutassák a fenntartható fejlődés szempontjait, továbbá hogy tiszteletben
tartsák – az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkében megállapított –
fenntartható fejlődés elvét, a környezetvédelmi követelmények integrálására
vonatkozó 11. cikk szerinti kötelezettséget, valamint az Európai Unió
működéséről szóló szerződés 192. cikkébe foglalt, „a
szennyező fizet” elvet, az irányító hatóságok az egész programciklus
folyamán intézkedéseket tesznek a beavatkozások káros környezeti hatásainak
elkerülésére vagy csökkentésére, és az alábbi intézkedések révén biztosítják a
társadalmi, környezeti és éghajlati szempontból egyértelműen kedvező
eredmények elérését: (a)
a beruházásoknak a leghatékonyabb és
fenntartható lehetőségek felé irányítása, (b)
az esetlegesen jelentős káros
környezeti és éghajlati hatással járó beruházások elkerülése, valamint a
fennmaradó hatások enyhítésére irányuló, támogatási intézkedések, (c)
hosszú távra előretekintő
szemléletmód alkalmazása az alternatív beruházási lehetőségek életciklusra
vetített költségeinek összehasonlításakor, (d)
a zöld közbeszerzések növekvő
mértékű alkalmazása. 2. A tagállamok biztosítják, hogy a KSK-alapok támogatásával végzett
beruházások során tekintetbe veszik az éghajlatváltozás enyhítésére való
képességet, valamint az éghajlatváltozással és a természeti katasztrófákkal
(így az áradások, a hőhullámok és a szélsőséges időjárási
események) szembeni ellenállóképességét. 3. A tagállamok nyomon követik a bidoverzitással kapcsolatos kiadásokat a
Bizottság által elfogadott beavatkozási, illetve intézkedési kategóriákon
alapuló módszertan alkalmazásával. 4. A beruházásoknak a vízgazdálkodási hierarchiával is összhangban kell
állniuk, arra összpontosítva, hogy a vízigény-korlátozási lehetőségeket és
alternatív vízellátási lehetőségeket csak akkor mérlegeljék, amikor
kimerültek a vízzel történő takarékoskodásra és a vízkészletek hatékony
felhasználására vonatkozó lehetőségek. A vízgazdálkodási ágazat terén az
állami beavatkozás kiegészíti a magánszektor erőfeszítését, különösen a
termelői felelősséget. A tevékenységeknek támogatniuk kell a zárt
láncú gazdaságot előnyben részesítő, innovatív megközelítéseket, és
összhangban kell állniuk a vízgazdálkodási hierarchiával. 6.3 A nemek közötti egyenlőség és megkülönböztetésmentesség
propagálása 1. A 7. cikk értelmében a
tagállamok a nemek közötti egyenlőség elérését tűzik ki célul, és
megfelelő intézkedéseket kell tenniük a hátrányos megkülönböztetés
megakadályozására, továbbá biztosítaniuk kell a hozzáférhetőséget a
KSK-alapokból társfinanszírozott programok műveleteinek előkészítése,
végrehajtása, nyomon követés és értékelése során. A 7. cikkbe foglalt célok elérése
érdekében a tagállamok részletesen ismertetik a meghozandó intézkedéseket,
különösen a műveletek kiválasztása, a beavatkozások céljainak
megállapítása, valamint a nyomonkövetés és a jelentéstétel szabályainak
meghatározása tekintetében. A
tagállamok adott esetben nemi szempontok szerinti elemzést is végeznek. 2. A tagállamok biztosítják a
nemek közötti egyenlőség, a megkülönböztetés-mentesség és a
hozzáférhetőség elősegítéséért felelős, megfelelő szervek
részvételét a partnerségben, továbbá gondoskodnak arról, hogy a nemzeti
gyakorlatok szerinti, megfelelő struktúrák álljanak rendelkezésre a nemek
közötti egyenlőség, a megkülönböztetés-mentesség és a hozzáférhetőség
terén történő tanácsadás céljából, annak érdekében, hogy biztosítsák a
szükséges szakértelmet a KSK-alapok előkészítése, nyomon követése és
értékelése tekintetében. A nyomonkövetési bizottságokban
nemi szempontból kiegyensúlyozott összetételt kell biztosítani, továbbá a nemi
egyenlőségért felelős/szakértői tisztséget kell létesíteni. 3. Az irányító hatóságoknak – a
nyomonkövetési bizottságokkal összehangoltan – rendszeresen olyan egyedi értékeléseket
vagy önértékeléseket kell folytatniuk, amelyek a nemek közötti
esélyegyenlőség horizontális szempontként való érvényesítése elvének
alkalmazására összpontosítanak. 4. A tagállamok megfelelően
kezelik a hátrányos helyzetű csoportok szükségleteit, hogy lehetővé
tegyék a munkaerőpiacra történő jobb beilleszkedésüket, és
teljeskörű társadalmi részvételüket. B. Több területet érintő politikai célkitűzések 6.4 Hozzáférhetőség 1. Az irányító hatóságok
biztosítják, hogy valamennyi nyilvános, vagy a nyilvánosság számára nyújtott és
a KSK-alapokból társfinanszírozott termék, áru, szolgáltatás és infrastruktúra
hozzáférhető legyen az összes polgár – köztük a fogyatékkal élők –
számára. Kiváltképpen
a fizikai környezethez, a közlekedéshez, valamint az információs és
kommunikációs technológiákhoz való hozzáférést kell biztosítani a hátrányos
helyzetű csoportok – köztük a fogyatékos személyek – társadalmi
befogadásának megvalósítása érdekében. Az irányító hatóságok a program teljes életciklusa
folyamán intézkedéseket tesznek a hozzáférés meglévő akadályainak
azonosítása és eltávolítása, valamint új akadályok kialakulásának
megakadályozása céljából. 6.5 A
demográfiai változás kezelése 1. A demográfiai változásból
származó kihívásokat minden szinten figyelembe kell venni. Ezért a tagállamok felhasználják a
KSK-alapokat, hogy – adott esetben – testre szabott stratégiákat dolgozzanak ki
a demográfiai problémák leküzdésére és az idősödő társadalomhoz
kapcsolódó növekedés létrehozására. 2. A tagállamok felhasználják a
KSK-alapokat, hogy intézkedéseket tegyenek az összes életkori csoport
társadalmi befogadásának elősegítésére. Különösen
az idősek és a fiatalok munkalehetőségeit javítják.
Az egészségügyi infrastruktúrákba történő beruházások azt a célt
szolgálják, hogy hosszú és egészséges, munkával töltött életet biztosítsanak az
Unió valamennyi polgára számára. 3. A demográfiai változás által leginkább érintett régiókban a tagállamok
meghatározzák az alábbiakra irányuló intézkedéseket: (a)
a demográfiai megújulás támogatása a családok
körülményeinek javítása, valamint hivatás és a családi élet közötti jobb
egyensúly megteremtése révén;
(b)
a foglalkoztatás bővítése, a
termelékenység és a gazdasági teljesítmény növelése, az oktatásba, az IKT-be,
és a kutatásba történő beruházás révén; (c)
az oktatás és a szociális támogatási
struktúrák megfelelősségének és minőségének előtérbe helyezése; valamint (d)
az egészségügyi ellátás és a tartós
ápolás-gondozás költséghatékonyságának biztosítása, beleértve az
e-egészségügybe, az e-ápolásba és az infrastruktúrába történő
beruházásokat. 6.6 Az éghajlatváltozás mérséklése és az
éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás Az éghajlatváltozás mérséklését és az éghajlatváltozáshoz való
alkalmazkodást, valamint a kockázat-megelőzést be kell építeni az összes
alap előkészítésébe, programozásába, végrehajtásába, nyomon követésébe és
értékelésébe. Láthatóságot kell biztosítani az olyan hozzájárulásoknak, amelyek
elősegítik azt a célkitűzést, hogy az uniós költségvetés legalább 20 %-át
fordítsák az éghajlatváltozás mérséklésére. 7. A területi
nehézségek kezelésére irányuló előírások 7.1. A tagállamok és a régiók a következő lépéseket teszik partnerségi
szerződéseik és programjaik előkészítése céljából: (a)
A tagállam vagy régió fejlődési
lehetőségének és képességének elemzése, különös tekintettel az Európa 2020
stratégiában meghatározott legfontosabb kihívásokra, a nemzeti
reformprogramokra és a vonatkozó országspecifikus ajánlásokra. A felelős
hatóságok elvégzik a nemzeti, regionális és helyi jellemzők részletes elemzését; (b)
A régió vagy a tagállam által kezelendő
legfontosabb kihívások elemzése, a szűk keresztmetszetek és a hiányzó
kapcsolatok, valamint az innovációs hiányosságok – köztük a hosszú távú
növekedési és munkahely-teremtési lehetőségeket gátoló tervezési végrehajtási
kapacitáshiány – azonosítása. Ez képezi az alapját a
szakpolitikai rangsorolás, beavatkozás és összpontosítás szempontjából
figyelembe vehető területek és tevékenységek meghatározásának; (c)
Az ágazatokon, jogrendszereken vagy
határokon átnyúló koordinációs kihívások értékelése, különösen a
makro-regionális és tengeri medencével kapcsolatos stratégiákkal
összefüggésben; (d)
A különböző területi szintek és
finanszírozási források közötti jobb koordináció érdekében megteendő
lépések azonosítása, az Európa 2020 stratégiát, illetve a regionális és helyi
szereplőket összekötő integrált megközelítés kialakítása céljából. 7.2. A területi kohézió célkitűzésének szem előtt tartása
érdekében a tagállamok és a régiók gondoskodnak arról, hogy az intelligens,
fenntartható és inkluzív növekedés elősegítő átfogó megközelítés: (a)
tükrözze a sajátos földrajzi vagy demográfiai
problémákkal küzdő városok, vidéki térségek, halászterületek és part menti
térségek szerepét; (b)
figyelembe vegye a legkülső régiók, a
legészakibb, rendkívül gyéren lakott régiók, valamint a szigeti, a határon
átnyúló és a hegyvidéki régiók kihívásait; (c)
kezelje a város és a vidék közötti
kapcsolatok kérdését, a magas színvonalú, megfizethető infrastruktúrához
és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint az olyan területek problémáinak
vonatkozásában, amelyekre a társadalmilag perifériára szorult közösségek
erőteljes koncentrációja jellemző. II.
MELLÉKLET
Az eredményességmérési keret létrehozásának módszere 1. Az eredményességmérési keret
az egyes prioritásokra vonatkozóan a 2016-os és 2018-as évekre meghatározott
mérföldkövekből, valamint a 2022-re meghatározott célokból áll. A
mérföldköveket és célokat az 1. táblázatban feltüntetett formátumnak
megfelelően kell ismertetni. táblázat: Az eredményességmérési keret
szabványos formátuma Prioritási tengely || Mutató és mértékegység, adott esetben || 2016-os mérföldkő || 2018-os mérföldkő || 2022-es cél || || || || || || || || || || || || || || || || 2. A mérföldkövek olyan köztes
célok, amelyek valamely prioritáshoz meghatározott egyedi célkitűzés
elérését szolgálják és kifejezik az időszak végére kitűzött cél
irányába történő előrehaladást. A 2016-ra meghatározott mérföldkövek
tartalmazzák a pénzügyi mutatókat és a kimeneti mutatókat. A 2018-ra
meghatározott mérföldkövek tartalmazzák a pénzügyi mutatókat, a kimeneti
mutatókat és adott esetben az eredmény mutatókat. A kulcsfontosságú
végrehajtási lépésekhez is meghatározhatók mérföldkövek. 3. A mérföldkövek: –
relevánsak, tartalmazzák az adott prioritás terén
elért előrehaladásra vonatkozó lényeges információkat; –
átláthatóak, objektívan ellenőrizhető
célokkal rendelkeznek és a felhasznált adatok forrása megjelölt és nyilvánosan
hozzáférhető; –
ellenőrizhetők anélkül, hogy ez
ellenőrzésük aránytalanul nagy adminisztratív terhet jelentene; –
adott esetben konzisztensek az összes operatív
programban.
III. MELLÉKLET A
kötelezettségvállalási előirányzatok éves bontása a 2014–2020 közötti
időszakban […] IVII.
MELLÉKLET
Addicionalitás 6. Közkiadás vagy egyenértékű
strukturális kiadás A közkiadások vagy egyenértékű
strukturális kiadások megállapítására az „Útmutató a stabilitási és
konvergencia programok formátumához és tartalmához”[43] 2. melléklet 2. táblázat X-1
oszlopában feltüntetett, a bruttó állóeszköz-felhalmozást a GDP százalékában
kifejező összeg kerül felhasználásra. 7. Ellenőrzés Az addicionalitásnak a 86. cikk (3) bekezdése
szerinti vizsgálatára a következő szabályok érvényesek: 2.1 Előzetes vizsgálat (a)
Amikor valamelyik tagállam partnerségi
szerződést nyújt be, az alábbi 1. táblázat szerinti információkat kell
megadnia a tervezett költségprofilra vonatkozólag. Azon tagállamokban, ahol a
kevésbé fejlett és a közepesen fejlett régiók a lakosság több mint 15%-át és
kevesebb mint 70%-át fedik le, ugyanebben a formátumban kell megadni a
költségekre vonatkozó információkat [a kevésbé fejlett és a közepesen fejlett
régiókra]. táblázat Az államháztartás kiadásai a GDP százalékában || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 P51 || X || X || X || X || X || X || X (b)
A tagállam adatokat szolgáltat a Bizottságnak a
fő makrogazdasági mutatókról és előrejelzésekről a közkiadások
vagy egyenértékű strukturális kiadások szintjének megállapítására. (c)
Amikor a Bizottság és a tagállam közötti
megállapodás megszületik, az alábbi 1. táblázatot felveszik az érintett
tagállam partnerségi szerződésébe a 2014–2020 közötti években fenntartandó
közkiadások vagy egyenértékű strukturális kiadások referencia szintjeként. 2.2 Félidős vizsgálat (a)
A félidős vizsgálat akkor állapítja meg, hogy
a tagállam fenntartotta a közkiadások vagy egyenértékű strukturális kiadások
referencia szintjét, ha a 2014–2017 közötti időszak éves átlagos kiadása
megegyezik a partnerségi szerződésben megadott kiadások referencia
szintjével, vagy annál magasabb. (b)
A félidős vizsgálatot követően a
Bizottság, az adott tagállammal konzultálva, felülvizsgálhatja a közkiadások
vagy egyenértékű strukturális kiadások partnerségi szerződésben
rögzített referencia szintjét, amennyiben az érintett tagállam gazdasági
helyzete a partnerségi szerződés elfogadása óta jelentősen megváltozott
és ezt a változást a referencia szintnek a partnerségi szerződésben
történt rögzítésekor nem vették figyelembe. 2.3 Utólagos vizsgálat Az utólagos vizsgálat akkor állapítja meg,
hogy a tagállam fenntartotta a közkiadások vagy annak megfelelő
strukturális kiadások referencia szintjét, ha a 2014–2020 közötti időszak
éves átlagos kiadása megegyezik a partnerségi szerződésben megadott
kiadások referencia szintjével, vagy annál magasabb. 8. Az utólagos vizsgálatot követően
alkalmazandó pénzügyi korrekciós ráták Amikor a Bizottság a 86. cikk (4) bekezdése
szerinti pénzügyi korrekcióról határoz, a korrekció aránya oly módon kerül
kiszámításra, hogy a partnerségi szerződésben rögzített referenciaszint és
a ténylegesen elért, a referenciaszint százalékában kifejezett szint különbségéből
3%-ot levon, és az így kapott eredményt elosztja 10-el. A pénzügyi korrekció
összegét úgy kell meghatározni, hogy a pénzügyi korrekció fenti arányát a
teljes programozási időszakban az érintett tagállamnak az alapokból a
kevésbé fejlett és átmeneti régiókra nyújtandó hozzájárulásra alkalmazzák. Amennyiben a partnerségi szerződésben
rögzített referencia szint és a ténylegesen elért, a referencia szint
százalékában kifejezett szint különbsége 3% vagy annál kisebb, akkor nem
történik pénzügyi korrekció. A pénzügyi korrekció mértéke nem haladhatja
meg az érintett tagállam részére az alapokból nyújtott támogatás 5%-át a
kevésbé fejlett és átmeneti régiók vonatkozásában a teljes programozási
időszakra. nézve.. IV. MELLÉKLET
Előzetes feltételrendszer Tematikus
előzetes feltételrendszer Tematikus célkitűzések || Előzetes feltételrendszer || Teljesítési kritériumok 1. A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése (K&F cél) (Az 9. cikk 1. pontjában említettek szerint) || 1.1. Kutatás és innováció: A nemzeti reformprogrammal összhangban álló intelligens specializációra vonatkozó nemzeti vagy regionális kutatási és innovációs stratégia megléte a magánfinanszírozású kutatások és innováció kiadásainak intenzívebb hasznosítására, amely megfelel a jól teljesítő nemzeti vagy regionális kutatási és innovációs rendszerek funkcióinak[44]. || – Olyan intelligens specializációra vonatkozó nemzeti vagy regionális kutatási és innovációs stratégia van érvényben, amely: – SWOT elemezésen alapul annak érdekében, hogy a forrásokat korlátozott számú kutatási és innovációs prioritásra lehessen koncentrálni; – a magánszektor KTF beruházásait ösztönző intézkedéseket körvonalaz; – tartalmaz egy monitoring és felülvizsgálati rendszert. – A tagállam elfogad egy, a költségvetésben kutatás és innováció céljára rendelkezésre álló forrásokat bemutató keretrendszert; – A tagállam elfogad egy többéves tervet az európai uniós prioritásokhoz (Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fóruma - ESFRI) kapcsolódó beruházások költségvetési tervezésére és rangsorolására. 2. Információs és kommunikációs technológiák hozzáférésének, használatának és minőségének javítása (Szélessávú cél) (Az 9. cikk 2. pontjában említettek szerint) || 2.1. Digitális növekedés: Az intelligens specializációra vonatkozó nemzeti vagy regionális innovációs stratégián belül külön, a digitális növekedést előmozdító fejezet megléte a megfizethető, jó minőségű és átjárható magáncélú és közösségi információs és kommunikációs szolgáltatások iránti kereslet serkentése és az állampolgárok, többek között a lakosság kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportjai, vállalkozások és közigazgatási szervek által történő használat növelésére, beleértve a határokon átnyúló kezdeményezéseket. || – Olyan digitális növekedési fejezet van érvényben az intelligens specializációra vonatkozó nemzeti vagy regionális innovációs stratégián belül, amely tartalmazza: – az Európai Digitális Menetrend Eredménytáblájához[45] igazodó SWOT elemezés segítségével megállapított költségvetési tervezési és rangsorolási intézkedéseket; – az információs és kommunikációs technológiák (IKT) keresleti és a kínálati oldalának kiegyenlítésére vonatkozó elemzés elvégzését; – a támogatások eredményére vonatkozó mérhető célértékeket a digitális jártasság, készségek, digitális társadalmi befogadás (e-befogadás), elektronikus hozzáférhetőség, és elektronikus egészségügy terén, amelyek összhangban állnak a meglévő megfelelő nemzeti és regionális szintű ágazati stratégiákkal. – az igények felmérését az IKT-kapacitásépítés megerősítésére.2.2. 2.2. Új generációs hozzáférési hálózatok (NGA) infrastruktúrája: Olyan nemzeti NGA tervek rendelkezésre állása, amelyek figyelembe veszik az unió nagysebességű internet elérési céljainak[46] megvalósítására tett regionális intézkedéseket, olyan területekre koncentrálva, ahol a piac nem tud nyílt infrastruktúrát biztosítani elérhető árakon és megfelelő minőségben a versenyre és állami támogatásra vonatkozó uniós szabályokkal összhangban, és biztosítani tudja a lakosság kiszolgáltatott csoportjai számára a szolgáltatások elérhetőségét. || – Rendelkezésre áll egy nemzeti NGA terv, amely tartalmaz: – egy olyan, rendszeresen frissített infrastruktúra beruházási tervet, amely a kereslet összegzésén és az infrastruktúra és a szolgáltatások feltérképezésén alapul; – olyan fenntartható beruházási modelleket, amelyek erősítik a versenyt és hozzáférést biztosítanak a nyílt, megfizethető, jó minőségű és jövőálló infrastruktúrához és szolgáltatásokhoz; – a magánszektor beruházásait ösztönző intézkedéseket. 3. Kis- és közép-vállalkozások (kkv-k) verseny-képességének növelése (Az 9. cikk 3. pontjában említettek szerint) || 3.1. Konkrét intézkedések történtek a kisvállalkozói törvény (SBA) és annak 2011. február 23-i felülvizsgálata[47] eredményes végrehajtására, beleértve a „gondolkozz előbb kicsiben” elvét. || – A konkrét intézkedések magukban foglalják: – az SBA végrehajtásának ellenőrzésére szolgáló rendszert, beleértve a kkv-ügyeknek a különféle igazgatási szinteken átívelő koordinációjáért felelős szervet („kkv-követ”); – a vállalkozás alapításának idejét 3 munkanapra és a költségét 100 EUR-ra csökkentő intézkedéseket; – valamely vállalkozás konkrét tevékenysége beindításához és végzéséhez szükséges engedélyek beszerzésének idejét 3 hónapra csökkentő intézkedéseket; – olyan mechanizmusokat, amelyek rendszeresen felmérik a jogszabályoknak a kkv-kra gyakorolt hatását a „kkv-teszt” használatával, figyelembe véve adott esetben a vállalkozások méreteinek különbözőségét is. 3.2. A kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló 2011. február 16-i 2011/7/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv[48] nemzeti jogba való átültetése. || – Az irányelvnek a nemzeti jogba történő átültetése az irányelv 12. cikkének megfelelően (2013. március 16-ig). 4. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban; (Az 9. cikk 4. pontjában említettek szerint) || 4.1. Energiahatékonyság: Az épületek energiahatékonyságáról szóló, 2010. május 19-i 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv[49] nemzeti jogba való átültetése az irányelv 28. cikkének megfelelően. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának a 2020-ig terjedő időszakra szóló közösségi kötelezettségvállalásoknak megfelelő szintre történő csökkentésére irányuló tagállami törekvésekről szóló, 2009. április 23-i 2009/406/EK európai parlamenti és tanácsi határozat[50] 6. cikke (1) bekezdésének betartása. Az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról szóló, 2006. április 5-i 2006/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[51] nemzeti jogba való átültetése. A hasznos hőigényen alapuló kapcsolt energiatermelés belső energiapiacon való támogatásáról és a 92/42/EGK irányelv módosításáról szóló, 2004. február 11-i 2004/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[52] nemzeti jogba való átültetése. || – A 2010/31/EU irányelv 3. cikke, 4. cikke és 5. cikke által az épületek energiahatékonysága vonatkozásában előírt minimum követelmények teljesítése – Az épületek energiahatékonyságát tanúsító rendszer létrehozásához szükséges intézkedések meghozatala a 2010/31/EU irányelv 11. cikkének megfelelően; – Középületek felújítása az előírt arányok szerint; – Egyéni fogyasztásmérők felszerelése a végfelhasználók számára; – Az energiahatékonyság elősegítése a fűtés és a hűtés területén a 2004/8/EK irányelvnek megfelelően. 4.2. Megújuló forrásból származó energia: A megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. április 23-i 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[53] nemzeti jogba való átültetése. || – A tagállam átlátható támogatási rendszereket, távvezeték-hálózati hozzáférési és forgalomirányítási prioritásokat, és a technikai adaptációk költségeinek viselésére és megosztására vonatkozó általános szabályokat léptet életbe, amelyek nyilvánosak; – A tagállam a megújuló energiára vonatkozó nemzeti cselekvési tervet fogad el a 2009/28/EK irányelv 4. cikkének megfelelően. 5. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és kockázatmegelőzés előmozdítása (Éghajlatváltozási cél) (a 9. cikk (5) bekezdése szerint) || 5.1. Kockázatmegelőzés és kockázatkezelés: Nemzeti vagy regionális kockázatfelmérés megléte katasztrófavédelem céljából, figyelembe véve az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást[54] || – Nemzeti vagy regionális szintű kockázatfelmérés biztosítása, amely a következőkre terjed ki: – a nemzeti kockázatfelméréshez használt folyamat, módszertan, módszerek és nem érzékeny adatok leírása; – az egy- vagy többféle kockázatra vonatkozó forgatókönyvek leírása; – adott esetben az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás nemzeti stratégiáinak figyelembe vétele; 6. A környezet védelme és a források fenntartható használatának elősegítése (Az 9. cikk 6. pontjában említettek szerint) || 6.1. Vízügyi ágazat: Olyan vízdíj-megállapítási politika megléte, amely alkalmas arra, hogy a felhasználókat a vízforrások hatékony használatára ösztönözze, és (b) annak biztosítása, hogy a különféle célokra hasznosított víz megfelelően hozzájáruljon a vízszolgáltatások költségeinek megtérüléséhez, a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[55] 9. cikké. || – A tagállam biztosítja, hogy a különféle célokra hasznosított víz hozzájárul a vízszolgáltatások költségeinek megtérüléséhez minden ágazatban, a 2000/60/EK irányelv 9. cikkének megfelelően. – Vízgyűjtő-gazdálkodási terv elfogadása a beruházásokban érintett vízgyűjtő kerületre, a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[56] 13. cikkének megfelelően. – 6.2. Hulladékágazat: A hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. november 19-i 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[57] végrehajtása, különös tekintettel a hulladékgazdálkodási tervek kialakítására az irányelvvel és a hulladékgazdálkodási hierarchiával összhangban. || – A tagállam jelentést nyújt be a Bizottságnak a 2008/98/EK irányelv 11. cikkében foglalt célértékek teljesítésének eredményeiről, a nem teljesítés okairól és a célok teljesítése érdekében tervezett intézkedésekről; – A tagállam biztosítja, hogy az illetékes hatóságai a 2008/98/EK irányelv 1., 4., 13. és 16. cikkének megfelelően egy vagy több hulladékgazdálkodási tervet alakítanak ki az irányelv 28. cikkében előírt módon; – Legkésőbb 2013. december 12-ig a tagállam kidolgozza, a 2008/98/EK irányelv 1. és 4. cikkének megfelelően, az irányelv 29. cikkében előírt hulladékmegelőzési programokat; – A tagállam meghozza a szükséges intézkedéseket a 2020. évi újrahasznosítási és újrafeldolgozási célértékek elérése érdekében a 2008/98/EK irányelv 11. cikkének megfelelően. 7. A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitás-hiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrák-ban (Az 9. cikk 7. pontjában említettek szerint) || 7.1. Közutak: Olyan átfogó nemzeti közlekedési terv megléte, amely a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) törzshálózatába, az átfogó hálózatába (TEN-T törzshálózaton kívüli beruházások) és a másodlagos csatlakozó hálózatába (beleértve a regionális és helyi szintű tömegközlekedést) történő beruházások megfelelő rangsorolását tartalmazza. || – Rendelkezésre áll egy átfogó közlekedési terv, amely tartalmazza: – a TEN-T törzshálózatba, az átfogó hálózatba és a másodlagos csatlakozó hálózatba történő beruházások rangsorolása. A rangsorolásnak figyelembe kell vennie a beruházásoknak a mobilitáshoz, a fenntarthatósághoz, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez és az egységes európai közlekedési térséghez való hozzájárulását; – reális és alaposan kidolgozott projektportfóliót (beleértve az ütemtervet és a költségvetési keretet); – a közlekedési tervre vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő stratégiai környezeti vizsgálatot; – intézkedéseket a közreműködő szervezetek és a kedvezményezettek kapacitásainak megerősítésére a projektcsatorna megvalósítása érdekében. 7.2. Vasút: Az átfogó nemzeti közlekedési tervben szerepelnie kell egy vasúti fejlesztésről szóló külön fejezetnek, amely a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) törzshálózatába, az átfogó hálózatába (TEN-T törzshálózaton kívüli beruházások) és a másodlagos csatlakozó hálózatába történő beruházások megfelelő rangsorolását tartalmazza a mobilitáshoz, a fenntarthatósághoz, a nemzeti és az európai szintű hálózatokhoz való hozzájárulásuk szerint. A beruházások lefedik a mobil eszközöket, illetve az átjárhatóságot és a kapacitás kiépítést. || – Az átfogó közlekedési terven belül létezik egy vasútfejlesztési fejezet, amely tartalmazza: – a reális és kidolgozott projektcsatornát (beleértve az ütemtervet és a költségkeretet); – a közlekedési tervre vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő stratégiai környezeti vizsgálatot; – intézkedéseket a közreműködő szervezetek és a kedvezményezettek kapacitásainak megerősítésére a projektcsatorna megvalósítása érdekében. 8. A foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása (Foglalkoztatási cél) (Az 9. cikk 8. pontjában említettek szerint) || 8.1. A munkakeresők és inaktívak foglalkoztatáshoz való hozzáférése, beleértve a helyi foglalkoztatást érintő kezdeményezéseket és a munkaerő mobilitásának támogatását. Az aktív munkaerő-piaci intézkedéseket a foglalkoztatási iránymutatások[58] szerint alakítják ki és hajtják végre. || – A foglalkoztatási szolgálatok megfelelő kapacitással az alábbiakra, és biztosítják is azokat: – személyre szabott szolgáltatások, illetve aktív és megelőző munkaerő-piaci intézkedések korai stádiumban, amelyek minden munkakereső számára elérhetők; – felkészülés a munkaerőpiac strukturális elmozdulásai – például az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé való elmozdulás – által teremtett hosszú távú foglalkoztatási lehetőségekre, és az ezekkel kapcsolatos tanácsadás; – átlátható és rendszeres tájékoztatás az új betöltetlen állásokról. – A foglalkoztatási szolgálatok hálózatokat alakítanak ki a munkaadókkal és az oktatási intézményekkel. 8.2. Önfoglalkoztatás, vállalkozás és vállalatalapítás: Az inkluzív vállalkozáskezdés-támogatásra vonatkozóan olyan átfogó stratégia megléte, amely az európai kisvállalkozói intézkedéscsomaggal[59] és a foglalkoztatási iránymutatásokkal, valamint a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokkal[60] összhangban, a munkahelyteremtést lehetővé tevő feltételekre figyelemmel készült. || – Átfogó stratégia megléte, amely a következőket foglalja magában: – a vállalkozás alapításának idejét 100 munkanapra és költségét 3 EUR-ra csökkentő intézkedések; – a vállalkozás konkrét tevékenységének beindításához és végzéséhez szükséges engedélyek beszerzésének idejét 3 hónapra csökkentő intézkedések; – a megfelelő üzletfejlesztési szolgáltatásokat és a pénzügyi szolgáltatásokat összekapcsoló intézkedéseket (tőkéhez való hozzáférés), beleértve a hátrányos helyzetű csoportok és területek elérését. 8.3. A munkaerő-piaci intézmények modernizálása és erősítése, beleértve a munkaerő transznacionális mobilitását ösztönző intézkedéseket[61]: A munkaerő-piaci intézmények modernizálása és erősítése a foglalkoztatási iránymutatásokkal összhangban; A munkaerő-piaci intézmények reformját világos stratégiának és előzetes értékelésnek kell megelőznie, beleértve a nemek közötti egyenlőség dimenzióját || – A foglalkoztatási szolgálatokat megreformáló intézkedések, amelyek célja megfelelő kapacitások biztosítása a számukra a következők nyújtásához[62]: – személyre szabott szolgáltatások, illetve aktív és megelőző munkaerő-piaci intézkedések korai stádiumban, amelyek minden munkakereső számára elérhetők; – tanácsadás a munkaerőpiac strukturális elmozdulásai – például az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé való elmozdulás – által teremtett hosszú távú foglalkoztatási lehetőségekkel kapcsolatban; – átlátható és rendszeres tájékoztatás az uniós szinten elérhető új betölthető állásokról. – A foglalkoztatási szolgálatok reformja kiterjed a munkaadókkal és az oktatási intézményekkel kialakítandó hálózati kapcsolatokra is. 8.4. Aktív és egészséges időskor: Az aktív idősödési politikák kialakítása és érvényesítése a foglalkoztatási iránymutatásokkal[63] összhangban történik || – Intézkedések válaszul az aktív és egészséges idősödés kihívásaira[64]: – az érdekelt felek bevonása az aktív idősödési politikák megtervezésébe és végrehajtásába; – a tagállamban intézkedések vannak érvényben a korai nyugdíjba vonulás csökkentésére irányuló aktív idősödés előmozdítására. || 8.5. A munkavállalók, vállalkozások és vállalkozók változásokhoz történő alkalmazkodása: A változás és szerkezetváltás előrejelzését és megfelelő kezelését előnyben részesítő politikák megléte minden fontos szinten (nemzeti, regionális, helyi és ágazati)[65]. || – Eredményes eszközök állnak rendelkezésre a szociális partnerek és a közigazgatási szervek támogatására, hogy a változás és szerkezetátalakítás proaktív megközelítését kialakítsák. 9. Befektetés a képesség-fejlesztésbe, az oktatásba és az egész életen át tartó tanulásba (Oktatási cél) (a 9. cikk (10) bekezdése szerint) || 9.1. Korai iskolaelhagyás: Átfogó stratégia megléte a korai iskolaelhagyás (ESL) csökkentésére a korai iskolaelhagyás csökkentését célzó szakpolitikákról szóló, 2011. június 28-i tanácsi ajánlással[66] összhangban. || – Olyan nemzeti, regionális és helyi szintű, iskolaelhagyásra vonatkozó adat- és információ gyűjtési és elemzési rendszert alkalmaznak, amely: – megfelelő tudásalapot biztosít a célzott politikák kialakításához; – rendszeresen használható az adott szinten bekövetkező fejlemények figyelemmel kísérésére. – Létezik olyan átfogó ESL stratégia, amely: – bizonyítékokon alapul; – átfogó (pl. minden oktatási szektorra, többek között a kisgyermekkori fejlődésre is kiterjed) és megfelelő megelőző, intervenciós és kompenzációs intézkedéseket tartalmaz; – olyan célkitűzéseket határoz meg, amelyek összhangban vannak a korai iskolaelhagyás csökkentését célzó szakpolitikákról szóló tanácsi ajánlással; – szektorokon átível és a korai iskolaelhagyás által érintett minden politikai ágazatot és érdekelt felet bevon és koordinál. 9.2. Felsőoktatás: Nemzeti vagy regionális stratégiák megléte a felsőoktatási végzettség arányának, minőségének és hatékonyságának növelésére az „Az európai felsőoktatási rendszer modernizációja” című 2011. szeptember 20-i bizottsági közleménnyel[67] összhangban. || – Olyan nemzeti vagy regionális felsőoktatási stratégia van érvényben, amely magában foglalja: – a részvétel és a végezettség arányának növelését célzó olyan intézkedéseket, amelyek: – javítják a jövendő diákoknak adott iránymutatást; – növelik az alacsony jövedelmű csoportok és egyéb alulreprezentált csoportok részvételét a felsőfokú oktatásban. – növelik a felnőtt hallgatók részvételét; – (ahol szükséges) csökkentik a lemorzsolódási arányt/javítják a végzettségi arányt; – minőségnövelő intézkedéseket, amelyek: – ösztönzik az újító tartalmakat és programtervezést; – elősegítik a magas minőségi színvonalú oktatást; – az alkalmazhatóság és a vállalkozói szellem növelését célzó intézkedéseket, amelyek: – ösztönzik a „transzverzális készségek”, beleértve a vállalkozói szellem, fejlesztését minden felsőoktatási programban; – csökkentik a nemek közötti különbségeket tanulmányi és szakmai választások terén, és arra ösztönzik a diákokat, hogy a kevésbé népszerű ágazatokban válasszanak karriert annak érdekében, hogy csökkenthető legyen a nemek munkaerő-piaci elkülönülése. – biztosítják az intelligens tanulást az üzleti gyakorlatból vett kutatásokon és fejlesztéseken alapuló tudás felhasználásával. 9.3. Egész életen át tartó tanulás: Nemzeti és/vagy regionális politikai keretrendszer megléte az egész életen át tartó tanulás elősegítésére az uniós szintű politikai iránymutatással[68] összhangban. || – Olyan nemzeti vagy regionális politikai keretrendszer van érvényben az egész életen át tartó tanulás elősegítésére, amely tartalmaz: – intézkedéseket az egész életen át tartó tanulás (LLL) megvalósítására, a képességek fejlesztésére és az érdekelt felek, beleértve a szociális partnerek és a civil szervezetek, bevonására és a velük való partneri viszony kialakítására; – intézkedéseket a szakképzésben résztvevő fiatalok, a felnőttek, a munkaerőpiacra visszatérő nők, az alacsony képzettségű és idősebb munkavállalók és más hátrányos helyzetű csoportok hatékony képességfejlesztésére; – intézkedéseket az LLL-hez való szélesebb körű hozzáférés biztosítására, beleértve az átláthatósági eszközök (európai képesítési keretrendszer - EKKR, nemzeti képesítési keretrendszer - NKK, európai szakképzési kreditrendszer - ECVET, európai szakoktatási és szakképzési minőségbiztosítási hálózat - EQAVET) eredményes megvalósítását, és az egész életen át tartó tanulás fejlesztését és integrálását (oktatás és képzés, iránymutatás, érvényesítés); – intézkedések az oktatás és képzés megfelelőségének javítására és az azonosított célcsoportok igényeihez való igazítására. 10. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni fellépés (szegénységi cél) (Az 9. cikk 9. pontjában említettek szerint) || 10.1. Aktív befogadás A marginalizált közösségek, például a romák integrálása: A szegénység csökkentését célzó nemzeti stratégia megléte és végrehajtása a munkaerőpiacról kiszorultak aktív befogadásának elősegítéséről szóló, 2008. október 3-i bizottsági ajánlással[69] és a foglalkoztatási iránymutatásokkal összhangban. Létezik nemzeti roma befogadási stratégia a nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszerével összhangban. Támogatás nyújtása az illetékes érdekelt feleknek az alapokhoz való hozzáférés terén. || – Olyan, a szegénység csökkentését szolgáló nemzeti stratégia van érvényben, amely: – bizonyítékokon alapul. Ehhez szükség van egy olyan adat- és információgyűjtési és elemzési rendszerre, amely megfelelő bizonyítékokkal szolgál a szegénység csökkentését célzó politikák kidolgozásához. Ezen rendszert a fejlemények figyelemmel kísérésére használják; – összhangban van a (nemzeti reformprogramban meghatározott) nemzeti szegénységi és társadalmi kirekesztéssel kapcsolatos céllal, amely tartalmazza a foglalkoztatási lehetőségek kiterjesztését a hátrányos helyzetű csoportokra; – tartalmazza a marginalizált és hátrányos helyzetű csoportok, beleértve a romákat, területi koncentrációjának feltérképezését a regionális szinten túl/NUTS3 szinten; – demonstrálja, hogy a szociális partnerek és az érdekelt felek bevonásra kerülnek az aktív befogadási politikák kialakításába; – a közösségi alapúról a lakóhely szerinti ellátásra való áttérést célzó intézkedéseket tartalmaz; – az elkülönülés minden téren való megelőzése és visszaszorítása érdekében egyértelmű intézkedéseket fogalmaz meg. – Létezik nemzeti roma befogadási stratégia, amely: – a romák integrációja tekintetében elérhető nemzeti szintű célokat határoz meg annak érdekében, hogy a köztük és a népesség többi része közt fennálló különbségeket áthidalják. E célkitűzéseknek ki kell terjedniük legalább a roma integrációval kapcsolatos négy uniós célra, amelyek az oktatást, a foglalkoztatást, az egészségügyet és a lakhatást érintik; – koherens a nemzeti reformprogrammal; – azonosítja adott esetben a hátrányos helyzetű mikrorégiókat vagy szegregált környékeket, ahol a közösségek a leghátrányosabb helyzetben vannak, felhasználva a már rendelkezésre álló társadalmi-gazdasági és területi mutatókat (pl. nagyon alacsony iskolázottság, hosszú távú munkanélküliség, stb.). – a nemzeti költségvetésekből kellő finanszírozást biztosít, amely adott esetben kiegészíthető nemzetközi és uniós finanszírozással. – erős ellenőrzési módszereket von be a roma integrációs fellépések hatásainak értékeléséhez, és egy felülvizsgálati mechanizmust a stratégia kiigazításához. – megtervezését, végrehajtását és ellenőrzését illetően a roma civil társadalommal, a regionális és helyi hatóságokkal folytatott szoros együttműködésben és folyamatos párbeszéd révén valósul meg. – tartalmazza a nemzeti romaintegrációs stratégiák azon nemzeti kapcsolattartó pontjait, akik felhatalmazást kapnak a stratégia kidolgozásának és végrehajtásának koordinálására. – Az érintett érdekelt feleknek támogatást nyújtanak a projekt kérelmek benyújtásához és a kiválasztott projektek végrehajtásához és irányításához. 10.2. Egészségügy: Olyan nemzeti vagy regionális egészségügyi stratégia megléte, amely biztosítja a minőségi egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést és a gazdasági fenntarthatóságot. || – Olyan nemzeti vagy regionális egészségügyi stratégia van érvényben, amely: – összehangolt intézkedéseket tartalmaz a minőségi egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés javítására; – intézkedéseket tartalmaz az egészségügyi ágazat hatékonyságának ösztönzésére, beleértve az eredményes innovatív technológiák, szolgáltatás nyújtási modellek és infrastruktúra bevezetését; – tartalmaz egy monitoring és felülvizsgálati rendszert. – A tagállam vagy régió elfogad egy, a költségvetésben az egészségügyi ellátás számára rendelkezésre álló forrásokat bemutató keretrendszert. 11. Intézményi kapacitások növelése és hatékony közigazgatás (Az 9. cikk 11. pontjában említettek szerint) || A tagállamok igazgatási hatékonysága: A tagállamok igazgatási hatékonyságát erősítő stratégia megléte, beleértve a közigazgatás reformját[70]. || – A tagállam bevezette az igazgatási hatékonyságának fokozására irányuló stratégiát, és annak megvalósítása már folyamatban van[71]; A stratégia tartalma: – a jogi, szervezeti és/vagy eljárási reformintézkedések elemzését és stratégiai tervezését; – minőségirányítási rendszerek kialakítását; – az adminisztratív eljárások egyszerűsítését és racionalizálását célzó integrált intézkedéseket; – emberi-erőforrás gazdálkodással kapcsolatos stratégiák és szakpolitikák kidolgozását és végrehajtását, amelyek magukban foglalják a toborzási terveket és a személyi állomány szakmai életút modelljeit, a kompetenciaépítést és az erőforrás-gazdálkodást; – a képességek fejlesztését minden szinten; – az ellenőrzési és értékelési eljárások és eszközök kialakítását. Általános előzetes feltételrendszer Terület || Előzetes feltételrendszer || Teljesítési kritériumok 1. Megkülönböztetés elleni intézkedések || Olyan mechanizmus megléte, amely biztosítja a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/78/EK irányelv[72] és a személyek közötti, faji- vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló, 2000. június 29-i 2000/43/EK irányelv[73] eredményes végrehajtását és alkalmazását. || – Az Európai Unió 2000/78/EK irányelvének és 2000/43/EK irányelvének eredményes végrehajtását és alkalmazását a következők biztosítják: – az Európai Unió megkülönböztetés-mentességre vonatkozó irányelveinek végrehajtását, alkalmazását és felügyeletét szolgáló intézményi intézkedések; – az alapok támogatásainak megvalósításában résztvevő munkatársak képzését és tájékoztatását szolgáló stratégia kidolgozása; – az Európai Unió megkülönböztetés-mentességre vonatkozó irányelveinek végrehajtását és alkalmazását szolgáló adminisztratív kapacitások megerősítésére vonatkozó intézkedések. 2. Nemek közötti egyenlőség || A nemek közötti egyenlőség előmozdítását célzó stratégia, és olyan mechanizmus megléte, amely biztosítja annak eredményes végrehajtását. || – A nemek közötti egyenlőség előmozdítására vonatkozó kifejezett stratégia eredményes végrehajtását és alkalmazását a következők biztosítják: – nemekre lebontott adatok gyűjtését, elemzését és mutatók kidolgozását, valamint a nemek közti egyenlőséget előmozdító bizonyíték-alapú politikák kialakítását szolgáló rendszer; – a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos célkitűzések integrálására vonatkozó terv és előzetes kritériumok kialakítása az egyenlőségi szabványok és iránymutatások segítségével; – végrehajtási mechanizmusok, beleértve egy, a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó szerv és megfelelő szakértők bevonását a támogatások megtervezésébe, ellenőrzésébe és értékelésébe. 3. Fogyatékosság || Olyan mechanizmus megléte, amely biztosítja a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény eredményes végrehajtását és alkalmazását. [74] || – A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény eredményes végrehajtását és alkalmazását a következők biztosítják: – Az ENSZ-egyezmény 9. cikkének megfelelően hozott intézkedések végrehajtása azon akadályok és korlátok megelőzésére, azonosítására és elhárítására, amelyek gátolják a fogyatékos személyek hozzáférését; – intézményi intézkedések az ENSZ-egyezménynek az egyezmény 33. cikkének megfelelően történő végrehajtására és felügyeletére; – az alapok támogatásainak végrehajtásában résztvevő munkatársak képzését és tájékoztatását szolgáló terv; – Az ENSZ-egyezmény végrehajtását és alkalmazását szolgáló adminisztratív kapacitások megerősítésére vonatkozó intézkedések, többek között az akadálymentesítésre vonatkozó követelményeknek való megfelelés figyelemmel kísérésére szolgáló megfelelő intézkedések. 4.. Közbeszerzés || Olyan mechanizmus megléte, amely biztosítja a 2004/18/EK irányelv és a 2004/17/EK irányelv eredményes végrehajtását és alkalmazását, valamint megfelelő felügyeletét. || – A 2004/18/EK irányelv és a 2004/17/EK irányelv eredményes végrehajtását és alkalmazását a következők biztosítják: – a 2004/18/EK irányelv és a 2004/17/EK irányelv teljes átültetése; – az uniós közbeszerzési törvény végrehajtását, alkalmazását és felügyeletét szolgáló intézményi intézkedések; – intézkedések, amelyek biztosítják az átláthatóság ellenőrzését és felügyeletét a közbeszerzési szerződések odaítélési eljárása során, valamint az azokkal kapcsolatos megfelelő tájékoztatást; – az alapok támogatásainak megvalósításában résztvevő munkatársak képzését és tájékoztatását szolgáló stratégia kidolgozása; – az uniós közbeszerzési törvény végrehajtását és alkalmazását szolgáló igazgatási kapacitások erősítésére vonatkozó intézkedések. 5. Állami támogatás || Olyan mechanizmus megléte, amely biztosítja az állami támogatásokra vonatkozó uniós jogszabályok eredményes végrehajtását és alkalmazását. || – Az állami támogatásokra vonatkozó uniós jogszabályok eredményes végrehajtását és alkalmazását a következők biztosítják: – az állami támogatásokra vonatkozó uniós jogszabályok végrehajtását, alkalmazását és felügyeletét szolgáló intézményi intézkedések; – az alapok támogatásainak megvalósításában résztvevő munkatársak képzését és tájékoztatását szolgáló stratégia kidolgozása; – az állami támogatásokra vonatkozó uniós jogszabályok végrehajtását és alkalmazását szolgáló igazgatási kapacitások erősítésére vonatkozó intézkedések 6. A környezeti hatásvizsgálattal (EIA) és a stratégiai környezeti vizsgálattal (SEA) kapcsolatos környezetvédelmi jogszabályok || Olyan mechanizmus megléte, amely biztosítja az EIA és a SEA vizsgálatokra vonatkozó uniós környezetvédelmi jogszabályok eredményes végrehajtását és alkalmazását, az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 1985. június 27-i 85/337/EGK irányelvvel[75] és a bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2001. június 27-i 2001/42/EK irányelvvel[76] összhangban. || – Az uniós környezetvédelmi jogszabályok eredményes végrehajtását és alkalmazását a következők biztosítják: – az EIA és SEA vizsgálatokra vonatkozó irányelvek teljes körű és megfelelő átültetése; – az EIA és SEA vizsgálatokra vonatkozó uniós jogszabályok végrehajtását, alkalmazását és felügyeletét szolgáló intézményi intézkedések; – az EIA és SEA vizsgálatokra vonatkozó irányelvek végrehajtásában résztvevő munkatársak képzését és tájékoztatását szolgáló stratégia; – a megfelelő igazgatási kapacitások rendelkezésre állását biztosító intézkedések. 7. Statisztikai rendszerek és eredménymutatók || A programok eredményességének és hatásának felméréséhez szükséges statisztikai rendszer megléte. Az eredmények megvalósítása felé tett előrelépés figyelemmel kíséréséhez és a hatásvizsgálat elvégzéséhez szükséges eredménymutatók hatékony rendszerének megléte. || – Olyan többéves terv van érvényben az adatok időben történő begyűjtésére és összesítésére, amely kiterjed: – a források és a mechanizmusok azonosítására a statisztikai hitelesség biztosítása érdekében; – a közzétételre és a nyilvános hozzáférhetőségre vonatkozó intézkedésekre. – az eredménymutatók olyan hatékony rendszere, amely magában foglalja: – az egyes programokra vonatkozó olyan eredménymutatók kiválasztásának lehetőségét, amelyek az emberek egészsége és fejlődése szempontjából az adott program által finanszírozott szakpolitikai intézkedések alapját képező elemeket mérik; – az említett mutatók célértékeinek meghatározását; – a következő követelmények betartását minden mutató esetében: az adatok megbízhatóak és statisztikailag igazolhatóak, egyértelmű normatív értelmezéssel rendelkeznek, a szakpolitikai elvárásoknak megfelelően alkalmazhatóak, időszerűek és nyilvánosan elérhetőek; – megfelelő eljárások rendelkezésre állását annak biztosítására, hogy a program által finanszírozott műveletek hatékony mutatókat alkalmaznak. VI. MELLÉKLET Az
alapokból származó támogatásra vonatkozó tájékoztatás és kommunikáció 1. Műveletek jegyzéke A 105. cikk (2) bekezdésében említett
műveletek jegyzéke tartalmazza, a tagállam legalább egy hivatalos nyelvén,
a következő adatmezőket: –
A kedvezményezett neve (csak jogi személyek;
természetes személyeket nem kell megnevezni) –
Művelet neve; –
Művelet összefoglalása; –
Művelet megkezdésének időpontja; –
Művelet befejezésének időpontja (a
művelet fizikai befejezésének vagy teljes végrehajtásának várható
időpontja); –
A művelethez rendelt teljes támogatható
kiadás; –
Uniós társfinanszírozási ráta (prioritási
tengelyenként); –
Művelet helyszínének postai irányítószáma; –
Ország; –
A művelethez nyújtott támogatási kategória
neve; –
A műveletek jegyzéke legutóbbi frissítésének
időpontja. Az adatmezők fejléceit és a
műveletek neveit az Európai Unió legalább egy másik hivatalos nyelvén
szintén meg kell adni. 2. Tájékoztatási és nyilvánosságra hozatali
intézkedések A tagállam, az irányító hatóság és a
kedvezményezettek megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy
tájékoztatást nyújtsanak a nyilvánosságnak az operatív program keretében
támogatott műveletekről e rendelet szerint. 2.1. A tagállam és az irányító
hatóság feladatai 1. A tagállam és az irányító
hatóság biztosítja, hogy a tájékoztatási és nyilvánosságra hozatali
intézkedéseket a kommunikációs stratégiával összhangban hajtják végre, és hogy
ezen intézkedések a lehető legszélesebb körű médialefedettség
biztosítását szolgálják különféle kommunikációs formákat és módszereket
használva a megfelelő szinten. 2. A tagállam vagy az irányító
hatóság feladata, hogy legalább a következő tájékoztatási és
nyilvánosságra hozatali intézkedéseket megszervezze: (a)
nagyszabású tájékoztatási kampányt az operatív
program indításáról; (b)
legalább egy nagyszabású tájékoztatási kampányt
évente, amely népszerűsíti a finanszírozási lehetőségeket és az
alkalmazott stratégiákat, illetve bemutatja az operatív program által elért
eredményeket, beleértve adott esetben a főbb projekteket, közös cselekvési
terveket és más projekt példákat; (c)
az Európai Unió zászlajának kihelyezését az egyes
irányító hatóságok előtt vagy a működésük helyszínén a nyilvánosság
számára jól látható helyen; (d)
a műveletek 1. szakasz szerinti jegyzékének
elektronikus úton történő nyilvánosságra hozatalát; (e)
példák felsorolását az adott operatív program
szerinti műveletekre az egységes honlapon vagy az operatív programnak az
egységes honlap portálon keresztül elérhető honlapján; a példákat az
Európai Unió valamely széles körben beszélt, az érintett tagállam hivatalos
nyelvétől vagy nyelveitől eltérő hivatalos nyelvén kell
közzétenni; (f)
az operatív program végrehajtására, többek között
a fontosabb eredményekre vonatkozó információk frissítését az egységes honlapon
vagy az adott operatív programnak az egységes honlap portálon keresztül
elérhető honlapján. 3. Az irányító hatóság a
tájékoztatási és nyilvánosságra hozatali intézkedések végrehajtásába, a nemzeti
törvényekkel és gyakorlattal összhangban, bevonja a következő szerveket: (g)
az 5. cikkben említett partnereket; (h)
az európai tájékoztatási központokat, valamint a
Bizottságnak a tagállamban működő képviseleti irodáit; (i)
oktatási és kutatási intézményeket. Ezen szervek széles körben terjesztik a 105. cikk
(1) bekezdés a) és b) pontjában leírt információkat. 2.2. A kedvezményezettek feladatai 1. A kedvezményezett az általa
hozott valamennyi tájékoztatási és nyilvánosságra hozatali intézkedésben
elismeri az alapokból a művelet számára kapott támogatást, a
következő módokon: (j)
kihelyezi az EU emblémáját, az Európai Unióra való
hivatkozással együtt, a Bizottság által a 105. cikk (4) bekezdése szerint
elfogadott végrehajtási aktusban leírt technikai jellemzőkkel összhangban; (k)
hivatkozást helyez el a műveletet támogató
alapra vagy alapokra. 2. A művelet végrehajtása
közben a kedvezményezett a következő módon tájékoztatja a nyilvánosságot
az alapoktól kapott támogatásról: (l)
a kedvezményezett saját honlapján, amennyiben van
ilyen, rövid leírást közöl a műveletről, megemlítve annak céljait és
az elért eredményeket és kiemelve az Európai Uniótól kapott pénzügyi
támogatást; (m)
a nyilvánosság számára jól látható helyen, például
egy épület bejáratánál, legalább egy (minimum A3-as méretű) posztert
helyez el, amely tájékoztatást ad a projektről, többek között az Európai
Uniótól kapott pénzügyi támogatásról. 3. Az ESZA által támogatott
műveletek esetében, illetve az ERFA és a Kohéziós Alap által támogatott
műveletek megfelelő eseteiben, a kedvezményezett biztosítja, hogy a
műveletekben résztvevő valamennyi érintett fél tájékoztatást kap a
támogatásról. Minden dokumentumnak, beleértve az ezen
műveletekre vonatkozó részvételi vagy egyéb igazolást, tartalmaznia kell
egy kijelentést arra nézve, hogy az operatív program végrehajtása az alap vagy
alapok támogatásával történt. 4. Az ERFA vagy a Kohéziós Alap
által támogatott művelet végrehajtása során a kedvezményezett, a
nyilvánosság számára jól látható helyen, ideiglenes jelleggel nagyméretű
hirdetőtáblát helyez el minden olyan műveletre vonatkozóan, amely
infrastruktúra vagy építési műveletek finanszírozására vonatkozik, és
amely művelet közpénzekből folyósított támogatásának teljes összege
meghaladja az 500 000 EUR-t. 5. Legfeljebb három hónappal a
művelet végrehajtása után a kedvezményezett kihelyez egy, a nyilvánosság
számára jól látható helyre egy állandó plakettet vagy hirdetőtáblát minden
egyes olyan műveletre vonatkozóan, amely megfelel a következő
követelményeknek: (n)
a művelet közpénzekből folyósított
támogatásának teljes összege meghaladja az 500 000 EUR-t; (o)
a művelet egy fizikai tárgy beszerzésére vagy
infrastruktúra finanszírozására vagy építési műveletekre vonatkozik. A plakettnek vagy hirdetőtáblának közölnie
kell a művelet típusát, nevét és célját és azt a Bizottság által a 105.
cikk (4) bekezdése szerint elfogadott technikai jellemzőknek
megfelelően kell elkészíteni. 3. a potenciális kedvezményezettek és a
kedvezményezettek tájékoztatását szolgáló intézkedések 3.1. A potenciális
kedvezményezettek tájékoztatását szolgáló intézkedések 1. Az irányító hatóság a
kommunikációs stratégiával összhangban biztosítja, hogy az operatív program
stratégiáját, célkitűzéseit és az Európai Unió és a tagállam által
együttesen kínált támogatási lehetőségeket széles körben megismertessék a
potenciális kedvezményezettekkel és valamennyi érdekelt féllel, az érintett
alapokból kapható pénzügyi támogatás részleteivel együtt. 2. Az irányító hatóság
biztosítja, hogy a potenciális kedvezményezettek tájékoztatást kapjanak
legalább a következőkről: (p)
a kiadások támogathatóságának feltételei, amelyeket
teljesíteniük kell annak érdekében, hogy jogosultak legyenek támogatásra az
operatív program keretében; (q)
a támogatási kérelmek vizsgálati eljárásainak és a
vonatkozó határidőknek a leírása; (r)
a támogatandó műveletek kiválasztási
kritériumai; (s)
a nemzeti, regionális vagy helyi szintű
kapcsolati pontok, amelyek tájékoztatást tudnak nyújtani az operatív
programokról. (t)
arról, hogy a kérelemben javasolni kell olyan
kommunikációs tevékenységeket, amelyek arányban állnak a művelet méretével
annak érdekében, hogy a nyilvánosságot tájékoztassák a művelet céljairól
és az ahhoz adott EU támogatásról. 3.2. A kedvezményezettek
tájékoztatását szolgáló intézkedések 1. Az irányító hatóság
tájékoztatja a kedvezményezetteket arról, hogy a támogatási kérelem elfogadása
azt jelenti, hogy felveszik őket a 105. cikk (2) bekezdése szerint
közzétett műveletek jegyzékébe. 2. Az irányító hatóság
tájékoztatási és nyilvánosságra hozatali segédanyagokat biztosít, beleértve
elektronikus formátumú sablonokat, hogy megkönnyítse a kedvezményezettek
számára a 2.2. pontban leírt kötelezettségeik teljesítését. 4. A kommunikációs stratégia elemei Az
irányító hatóság által kidolgozott kommunikációs stratégiának tartalmaznia kell
legalább a következő elemeket: (a)
a megközelítés leírása, beleértve a tagállam vagy
az irányító hatóság által hozandó, a potenciális kedvezményezetteket, a
kedvezményezetteket, a multiplikátorokat és a szélesebb közönséget megcélzó
főbb tájékoztatási és nyilvánosságra hozatali intézkedéseket, figyelembe
véve a 105. cikkben leírt célokat; (b)
egy leírást azokról az anyagokról, amelyeket a
fogyatékossággal élő személyek számára is hozzáférhető formátumban
bocsátanak rendelkezésre; (c)
annak leírása, hogy a kedvezményezettek milyen
támogatást kapnak a kommunikációs tevékenységeikhez; (d)
a stratégia végrehajtásának tájékoztató
jellegű költségvetése; (e)
a tájékoztatási és nyilvánosságra hozatali
intézkedések végrehajtásáért felelős igazgatási szervek leírása, a
személyi erőforrásokkal együtt; (f)
a 2. pontban említett tájékoztatási és
nyilvánosságra hozatali intézkedésekkel kapcsolatosan annak a honlapnak vagy
honlap portálnak a megjelölése, ahol az adatok találhatók; (g)
annak megjelölése, hogyan értékelendők a
tájékoztatási és nyilvánosságra hozatali intézkedések, tekintettel az
átláthatóság, figyelemfelkeltés és ismeretbővítés mértékére a
szakpolitika, az operatív programok és műveletek, valamint az alapok és az
Európai Unió szerepe terén; (h)
adott esetben, leírás az előző operatív
program főbb eredményeinek felhasználásáról; (i)
a végrehajtandó tájékoztatási és kommunikációs
tevékenységeket tartalmazó éves frissítés. PÉNZÜGYI KIMUTATÁS 1. A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB
ADATAI 1.1. A javaslat/kezdeményezés címe 1.2. A
tevékenységalapú irányítás /tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe
tartozó érintett szakpolitikai terület(ek) 1.3. A
javaslat/kezdeményezés típusa 1.4. Célkitűzés(ek)
1.5. A
javaslat/kezdeményezés indoklása 1.6. Az
intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama 1.7. Tervezett
igazgatási módszer(ek) 2. IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK 2.1. A
nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések 2.2. Irányítási
és kontrollrendszer 2.3. A
csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések 3. A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT
PÉNZÜGYI HATÁSA 3.1. A
kiadások a többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés
mely kiadási tételét/tételeit érintik? 3.2. A
kiadásokra gyakorolt becsült hatás 3.2.1. A kiadásokra gyakorolt becsült hatás
összegzése 3.2.2. Az
operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás 3.2.3. Az
igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás 3.2.4. A
jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség 3.2.5. Harmadik
felek részvétele a finanszírozásban 3.3. A bevételre gyakorolt becsült
pénzügyi hatás PÉNZÜGYI
KIMUTATÁS 1. A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB
ADATAI 1.1. A javaslat/kezdeményezés címe
Az
Európai Parlament és Tanács rendelete a Közös Stratégiai Kerethez tartozó
Európai Regionális Fejlesztési Alapra, Európai Szociális Alapra, Kohéziós
Alapra, Európai Vidékfejlesztési Mezőgazdasági Alapra és Európai
Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról,
az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a
Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK
rendelet hatályon kívül helyezéséről 1.2. A tevékenységalapú irányítás
/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai
terület(ek)[77]
13.
Regionális politika, A tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó
tevékenységek 13 03 (Az Európai Regionális Fejlesztési Alap és egyéb regionális
műveletek); 13 04 Kohéziós Alap 4.
Foglalkoztatás és szociális ügyek, A tevékenységalapú költségvetés-tervezés
keretébe tartozó tevékenységek 04 02 (Európai Szociális Alap) 1.3. A javaslat/kezdeményezés
típusa ■ A javaslat/kezdeményezés új fellépésre
irányul ¨ A
javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet/előkészítő intézkedést
követő új intézkedésre[78]
irányul ¨ A
javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul ¨ A javaslat/kezdeményezés új
intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul 1.4. Célkitűzések 1.4.1. A javaslat/kezdeményezés által
érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzések célja
továbbá, hogy hozzájáruljon az intelligens, fenntartható és inkluzív
növekedésnek az Európa 2020 stratégia keretében meghatározott célkitűzései
– köztük különösen a stratégiában meghatározott kvantitatív kiemelt célok –
eléréséhez. Egyedi célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú
irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés (ABM/ABB) keretébe tartozó
érintett tevékenység(ek) 1.4.2. Konkrét célkitűzés(ek) és
a tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe
tartozó érintett tevékenység(ek) Az
ERFA – a tagállamokban zajló beruházások társfinanszírozásával – a gazdasági,
társadalmi és területi kohézió erősítését szolgálja az Európai Unióban, az
ESZA pedig a foglalkoztatást, oktatást és társadalmi befogadást támogatja. A
Kohéziós Alap segítséget nyújt a tagállamok részére a közlekedési hálózatokba
és a környezetvédelembe való beruházáshoz. Az
Alapok által nyújtott támogatások konkrét célkitűzései a következők: - a
kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése - az információs és
kommunikációs technológiák hozzáférhetőségének, használatának és
minőségének javítása - a
kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az EVMA esetében), a halászati
és akvakultúra-ágazat (az ETHA esetében) versenyképességének javítása - az
alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás
támogatása minden ágazatban; - az
éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatmegelőzés és -kezelés
előmozdítása; - környezetvédelem
és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása; - a
fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a
főbb hálózati infrastruktúrákban - a
foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása
- a
társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem - beruházások
az oktatás, képességfejlesztés és élethosszig tartó tanulás területén - az
intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás A
tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe
tartozó érintett tevékenység(ek): 13
03: Európai Regionális Fejlesztési Alap és más regionális támogatások 13
04: Kohéziós Alap 04
02: Európai Szociális Alap 1.4.3. Várható eredmény(ek) és hatás(ok) Várható eredmény(ek)
és hatás(ok) Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a
javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra. A
kohéziós politika európai politikai célkitűzések megvalósításával és a
gazdasági, társadalmi és területi egyenlőtlenségek csökkentésével
jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a növekedés és prosperitás az
Unió egész területére kiterjedjen. 1.4.4. Eredmény- és hatásmutatók Tüntesse fel a
javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő
mutatókat. A
Bizottság egy uniós szinten összesíthető, közös kimenetimutató-halmaz
használatát javasolja. A közös kimeneti mutatókat az alapokra vonatkozó
rendeletek mellékletei tartalmazzák. Az eredménymutatók minden program és
minden prioritás esetében kötelezők lesznek. A programok hatásait az
Európa 2020 stratégia célkitűzései és célértékei, valamint a GDP- és adott
esetben a munkanélküliségi mutatók szerint értékelik. 1.5. A javaslat/kezdeményezés
indoklása 1.5.1. Rövid vagy hosszú távon
kielégítendő szükséglet(ek) Az
Unió előmozdítja a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót, valamint a
tagállamok közötti szolidaritást. A javaslat meghatározza a kohéziós politika
keretét a 2014-2020 közötti következő támogatási időszakra. 1.5.2. Az uniós részvételből
adódó többletérték Az
EU fellépését a Szerződés 174. cikkében meghatározott célkitűzések és
a szubszidiaritás elve alapozza meg. A fellépési jog alapját az Európai
Unióról szóló szerződés 3. cikke képezi, amely kimondja, hogy „[az Unió]
előmozdítja a gazdasági, a társadalmi és a területi kohéziót, valamint a
tagállamok közötti szolidaritást”, valamint az EUMSz. 175. cikke, amely
kifejezetten előírja az Unió számára, hogy a strukturális alapok révén
hajtsa végre ezt a politikát, és az EUMSz. 177. cikke, amely meghatározza a
Kohéziós Alap szerepét. Az Európai Szociális Alap (ESZA), az Európai Regionális
Fejlesztési Alap (ERFA) és a Kohéziós Alap (KA) céljait a 162., 176. és 177.
cikkek határozták meg. Az uniós részvételből adódó többletértékről
további részleteket a kapcsolódó hatásvizsgálat tartalmaz. Amint
arra az EU költségvetésének felülvizsgálata rámutatott, „az uniós
költségvetésből azokat az uniós közjavakat, fellépéseket kell
finanszírozni, amelyeket a tagállamok és a régiók önmagukban nem tudnának
fedezni, és csak abban az esetben, ha az uniós finanszírozás jobb eredményeket
tud biztosítani”.[79]
A jogszabályjavaslat figyelembe veszi a szubszidiaritás elvét, mivel az alapok
feladatait a Szerződés határozza meg, a politikát pedig a megosztott
irányítás elvének megfelelően, a tagállamok és régióik intézményi
hatáskörei tiszteletben tartásával hajtják végre. 1.5.3. Hasonló korábbi tapasztalatok
tanulsága A
javaslathoz mellékelt hatásvizsgálatban egy összefoglaló található. 1.5.4. Összhang és lehetséges
szinergia egyéb pénzügyi eszközökkel Közös
stratégiai keretet hoznak létre. Az Európa 2020 célkitűzései és
prioritásai alapján egy közös stratégiai keret határozza meg az ERFA, KA, ESZA,
EVMA és ETHA beruházási prioritásait, amelyek biztosítják az alapok integrált
felhasználását a közös célkitűzések megvalósítása érdekében. A közös
stratégiai keret a megfelelő uniós szakpolitikákkal és eszközökkel való
koordinációt szolgáló mechanizmusokat is megállapít. 1.6. Az intézkedés és a pénzügyi
hatás időtartama ¨ A javaslat/kezdeményezés határozott
időtartamra vonatkozik –
¨ A javaslat/kezdeményezés hatálya: 2014. január 1-jétől 2020.
december 31-ig –
¨ Pénzügyi hatás: 2014-tól 2023-ig ¨ A javaslat/kezdeményezés határozatlan
időtartamra vonatkozik · Beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig · azt követően: rendes ütem. 1.7. Tervezett irányítási
módszer(ek)[80] ¨ Centralizált irányítás közvetlenül a Bizottság által ¨ Centralizált irányítás közvetetten a következőknek történő hatáskör-átruházással: · ¨ végrehajtó
ügynökségek · ¨ a Közösségek
által létrehozott szervek[81] · ¨ tagállami
közigazgatási/közfeladatot ellátó szervek –
¨ az Európai Unióról szóló szerződés V. címe értelmében külön
intézkedések végrehajtásával megbízott, a költségvetési rendelet 49. cikke
szerinti vonatkozó jogalapot megteremtő jogi aktusban meghatározott
személyek ■ Megosztott irányítás a
tagállamokkal ¨ Decentralizált irányítás harmadik országokkal ¨ Nemzetközi szervezetekkel közös
irányítás (nevezze meg) Egynél több igazgatási
módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a
„Megjegyzések” rovatban. Megjegyzések . . 2. IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK 2.1. A nyomon követésre és a
jelentéstételre vonatkozó rendelkezések Ismertesse a nyomon
követés és jelentéstétel gyakoriságát és feltételeit. A
monitoring rendszer megosztott irányítási rendszeren alapul. Az egyes operatív
programokhoz létrehozott monitoringbizottságok és az egyes operatív
programokhoz kapcsolódó éves végrehajtási jelentések alkotják a rendszer
központi elemét. A monitoringbizottságok évente legalább egy alkalommal
üléseznek. A rendszert a Bizottság és a tagállamok közötti éves felülvizsgálati
ülések egészítik ki. Az
egyes operatív programokra vonatkozó végrehajtási jelentések mellett 2017-ben
és 2019-ben az elért eredményekről jelentések készülnek, amelyek
elsősorban a tagállami szinten jelentkező stratégiai kérdésekkel
foglalkoznak majd. A Bizottság ezek alapján stratégiai jelentést készít 2017-ben
és 2019-ben. A
figyelemmel kísérési és jelentéstételi rendszer kimeneti és eredménymutatókon
alapul. A javaslatokban olyan közös mutatóhalmaz kerül meghatározásra, amely
alkalmas az információk uniós szintű összesítésére. A végrehajtási
időszak kritikus pontjain (2017-ben és 2019-ben) az éves végrehajtási
jelentések készítésénél a programok elért eredményeire vonatkozóan további
vizsgálati követelményeket is figyelembe vesznek. A figyelemmel kísérési és
jelentéstételi rendszer teljes mértékben kihasználja az elektronikus
adattovábbítás kínálta lehetőségeket. Értékelési
intézkedéseket kell bevezetni a politika hatékonyságának, eredményességének és
hatásának értékelésére, különös tekintettel az EU 2020 kiemelt céljaira és más
releváns hatásmutatóra. 2.2. Irányítási és
kontrollrendszer 2.2.1. Felismert kockázat(ok) Az
Európai Számvevőszék (a továbbiakban: Számvevőszék) 2007 óta közli
éves jelentésében a kohéziós politika egészének a tranzakciókból merített
független, éves, véletlenszerű minta alapján mért becsült hibaarányát
minden egyes költségvetési év tekintetében (2006–2009). A
Számvevőszék által a kohéziós politika vonatkozásában feltárt becsült
hibaszint az uniós költségvetés többi szakpolitikai csoportjához képest igen
magas volt a vizsgált években, és a kiadások 5–10 %-a körül mozgott a
jelenlegi programozási időszakra vonatkozóan. A Számvevőszék által
ismertetett hibaarányok azonban a tagállamok időközi befizetéseire
vonatkoznak, amelyeket a Bizottság még azelőtt visszatérít, hogy a 2007–2013
közötti programokra tervezett valamennyi ellenőrzést végrehajtanák nemzeti
és közösségi szinten. A
jelenlegi szabályok szerint, az időközi kifizetéseket az igazoló hatóság
igazolja a Bizottság felé, miután elvégezte a kedvezményezettek által
bejelentett valamennyi kiadás helyszíni igazgatási ellenőrzését, azonban
ez gyakran az alapos helyszíni ellenőrzések vagy az azokat követő
ellenőrzési tevékenységek előtt történik. Ez azt jelenti, hogy a
többéves finanszírozási intézkedések keretében nemcsak az Európai
Számvevőszék által végzett ellenőrzés előtt, hanem azután is
végeznek ellenőrzést, és az összes ellenőrzés lezárulta után a
fennmaradó hibaarány jelentősen alacsonyabb lehet, mint a
Számvevőszék által észlelt hibaarány. Az eddigi tapasztalatok alapján az
összes ellenőrzés lezárulta után a fennmaradó hibaarány a programozási
időszak végén 2–5 % közötti összegre becsülhető. A
javaslatokban számos tervezett intézkedés szerepel a Bizottság által
végrehajtott időközi kifizetésekkel kapcsolatos (az Európai
Számvevőszék által jelentett) hibaarány csökkentésére: 1) A Bizottság által eszközölt időközi kifizetések felső
határát a tagállamoknak járó összegek 90%-ában állapítják meg, mivel ezen a
ponton a nemzeti ellenőrzéseknek még csak egy részére került sor. A fennmaradó egyenleg az éves záróelszámolást követően
kerül kifizetésre, amint az irányító hatóság és az ellenőrző hatóság
ellenőrzési bizonyítékkal és megalapozott bizonyossággal tud szolgálni. Az
Bizottság és az Európai Számvevőszék által észlelt bármely szabálytalanság
az irányító hatóság/igazoló hatóság által kiállított éves hitelesített beszámoló
átadását követően nettó korrekcióhoz vezet. Ez nagyobb ösztönzést ad a
tagállamoknak, hogy a Bizottság felé igazolt kiadásaik szabályszerűségét
biztosítsák, a jelenlegi megközelítéshez képest, amely visszatérített
pénzösszegek nagyobb újrahasznosítását teszi lehetővé a programok
élettartama alatt. 2)
Éves záróelszámolás, valamint éves befejezett műveletek vagy kiadások
zárásának bevezetése, amely további ösztönzést ad a nemzeti és regionális
hatóságoknak, hogy időben minőségellenőrzést végezzenek, tekintettel
a számláknak a Bizottság felé történő igazolására. Ez a jelenlegi pénzügyi
irányítási rendelkezések megerősítését jelenti, és nagyobb biztosítékot
kínál arra, hogy a szabálytalan kiadásokat éves szinten zárják ki a számlákból,
és ne csak a programozási időszak végén. Várható,
hogy a fent körvonalazott intézkedések (az új visszatérítési rendszer, az éves
záróelszámolás és a Bizottság végleges nettó korrekciója) 5 % alá csökkentik a
hibaarányt, és a programok lezárásának végén fennmaradó hiba aránya közelebb
lesz az Európai Számvevőszék által alkalmazott 2 %-os lényegességi
küszöbhöz. Ez
a becslés azonban a Bizottság és a tagállamok azon képességétől függ, hogy
kezelni tudják az alább körvonalazott fő kockázatokat. A
Számvevőszék és a Bizottság által jelentett hibák elemzése az elmúlt öt
évben azt mutatja, hogy a feltárt legfontosabb hibák néhány tagállamra, és a
programok korlátozott körére koncentrálódnak. Az ellenőrző
hatóságok által jelentett statisztikai mintákon alapuló hibaarányok szintén a
különböző programok közötti lényeges különbségekről adnak számot, így
alátámasztják ezt az elemzést. A javaslat, miszerint az ellenőrzési
tevékenységeket és erőforrásokat a magas kockázatú programokra kellene
összpontosítani, és arányos ellenőrzési intézkedések alkalmazását kellene
lehetővé tenni a hatékony ellenőrzési rendszerekkel rendelkező
programokra, hatékonyabban kezelné a fő kockázatokat,és a meglévő
ellenőrzési erőforrások hatékonyabb alkalmazásához vezetne mind nemzeti
szinten, mind a Bizottság szintjén. Már maga a tény, hogy – az egyes programok
állapotának megfelelő – arányos intézkedésekkel járó előnyökből
lehet részesülni, ösztönözhet hatékonyabb ellenőrzési intézkedések
alkalmazására. A
nemzeti irányító és ellenőrző rendszerek által feltáratlanul hagyott,
és így a Számvevőszék által a 2006-2009 közötti években végzett
ellenőrzések során azonosított hibák elemzése is a kockázatok nagy
koncentrációját mutatja a következő kategóriákban: Az ERFA és a Kohéziós Alap esetében a közbeszerzéssel kapcsolatos hibák a feltárt számszerűsíthető kumulatív hibák mintegy 41%-át
teszik ki. A támogathatósággal kapcsolatos hibák 39%-ot tettek ki és
ebbe a kategóriába különböző típusú, többek között a projekt
kiválasztásával, a nem támogatható kategóriákba tartozó költségek
támogatásával, a támogathatósági időszakon vagy támogathatósági területen
kívül eső költségekkel, a társfinanszírozási arányok helytelen
kiszámításával, a nem támogatható HÉA támogatásával stb. A nem megfelelő ellenőrzési
nyomvonalakból eredő hibák a számszerűsíthető hibák 11%-át
teszik ki (ez az arány, a fokozott vezetői ellenőrzések
eredményeképpen, idővel csökken), valamint a jövedelemtermelő
projektek összetett problémájával összefüggésben előforduló hibák (a
bevételeket nem vonták le, vagy helytelenül számították ki, és így a
társfinanszírozási arány túl magas lett) az adott időszakban jelentett
számszerűsíthető hibák 6%-át teszik ki. Az ESZA esetében a támogathatósággal kapcsolatos problémák a feltárt számszerűsíthető kumulatív hibák mintegy 58%-át
teszik ki, és különösen a támogatásra nem jogosult résztvevők, nem
elszámolható közvetlen és közvetett költségek, a támogathatósági időszak
után vagy előtt teljesített kifizetések, az átalány formában bejelentett
nem elszámolható kiadások, az ösztöndíjak és közsegélyek nem elszámolható
költségei, az elszámolható kiadások kiszámítása során nem levont vagy
helytelenül kiszámított bevételek, a kifizetett de nem teljesített
szolgáltatások és a nem támogatható HÉA területén jelentkeznek. Hitelességi
kérdések, amelyek a számszerűsíthető hibák 7%-át teszik ki, a
közvetlen és közvetett költségek helytelen felosztásával, a nem
megfelelően igazolt rezsiköltségek felosztási módszerével, a kiadások
kiszámításakor elkövetett hibákkal, a valós ráfordítások elvének figyelmen
kívül hagyásával, a költségek valósnál nagyobb értékben való feltüntetésével, a
társfinanszírozási arányok helytelen kiszámításával, és végül a személyi
jellegű ráfordítások többszöri feltüntetésével kapcsolatban merülnek fel. Az
ellenőrzési nyomvonalakból eredő problémák a hibák 35%-át tették
ki, és az alapvető igazoló dokumentumok hiányát takarják, különösen a
kedvezményezettek szintjén. Noha
a Bizottság számos intézkedést tesz az érintett tagállamokkal együtt az
említett hibák számának csökkentésére, azok várhatóan továbbra is potenciális
kockázati területek maradnak a következő, 2014 és 2020 közötti
programozási időszakban. A
közbeszerzéssel kapcsolatos hibák jelentik különösképpen a hibák egyik fő
forrását, amelyek a becslések szerint hozzávetőlegesen 2–4%-os hibaarányt
jelent évente átlagban a jelenlegi programozási időszakra vonatkozóan. A
kohéziós politika keretében előterjesztett javaslatok hatékonyabb
ellenőrzéseket biztosítanak, azonban ahhoz, hogy a kohéziós politika
keretében a hibaarány jelentős csökkenjen, fontos ezeknek a fellépéseknek
a közbeszerzési szabályok egyértelműbbé tételével és
egyszerűsítésével való kiegészítése. Az ésszerűsített közbeszerzési
eljárások hiányában, és amennyiben a közigazgatás és a kedvezményezettek a
tagállamokban nem képesek javítani e szabályok végrehajtását, a kohéziós
politikára továbbra is rendszeresen hatással lesz a jelenlegi hibaaránynak ez a
része. Az közbeszerzésről szóló irányelv jelenlegi felülvizsgálatának
ezért alkalmat kell teremtenie a hibák csökkentéséhez való hozzájáruláshoz a
kohéziós politika területén, a fent említetteknek megfelelően. 2.2.2. Tervezett ellenőrzési
mód(ok) Az
irányítás és ellenőrzési rendszerek javasolt felépítése fejlődést
jelent a 2007-2013 között érvényben lévőhöz képest és megőrzi a
jelenlegi időszakban megvalósított funkció legtöbbjét, beleértve az
igazgatási és helyszíni ellenőrzéseket, az irányítási és ellenőrzési
rendszerek ellenőrzését, valamint a műveletek ellenőrzését. A
Bizottság szerepét is fenntartja, valamint a Bizottságnak a megszakításokra és
felfüggesztésekre, valamint a pénzügyi korrekciókra vonatkozó lehetőségét. Az
elszámoltathatóság erősítésének érdekében a programhatóságok
akkreditációját a folyamatban lévő felülvizsgálatért felelős nemzeti
akkreditációs szervnek kellene végeznie. A javaslat rugalmas abból a
szempontból, hogy felajánlja a programonként három kulcsfontosságú hatóságból
álló jelenlegi struktúra megtartását azokban az esetekben, ahol a jelenlegi
rendszer hatékonynak bizonyult. Lehetőséget kínál az irányító és az
igazoló hatóságok összevonására is, így csökkentve a résztvevő tagállami
hatóságok. A résztvevő szervek számának csökkentése amellett, hogy
enyhítene az adminisztratív terheken és elősegítené az erősebb
közigazgatási kapacitás kiépítését, lehetővé tenné a felelősségi
körök pontosabb megosztását is. Az
ellenőrzéssel összefüggő feladatok költsége (nemzeti és regionális
szinten, a Bizottság költségét nem számítva) a becslések szerint a 2007 és 2013
közötti időszakra nyújtott támogatások teljes összegének mintegy 2%-át
teszi majd ki[82].
A költségek az ellenőrzés következő területeivel kapcsolatosak: 1 % a
nemzeti koordinációból és a programelőkészítésből ered, 82 % a
programirányítással, 4 % az igazolással, 13 % az ellenőrzéssel
kapcsolatos. A következő javaslatok növelik az ellenőrzés költségeit: egy
akkreditációt végző szerv létrehozása és működtetése (költségek,
amelyeket kiegyenlíthet az irányító és igazoló hatóságok összevonása,
amennyiben a tagállamok ezt az opciót választják); -
hitelesített éves beszámolók és éves igazgatási nyilatkozat benyújtása, amely
azt jelenti, hogy elvégezték az összes szükséges ellenőrzést a pénzügyi
éven belül (amely további igazgatási ráfordítást igényelhet); -
annak szükségessége, hogy az ellenőrző hatóság kiegészítő
ellenőrzési tevékenységet végezzen az igazgatási nyilatkozat
ellenőrzése érdekében, vagy annak szükségessége, hogy a jelenlegi
kötelezettségekhez képest rövidebb időn belül befejezze ellenőrzéseit
és auditvéleményt adjon ki. Vannak azonban olyan javaslatok is, amelyek csökkentik az
ellenőrzés költségeit: -
az irányító és igazoló hatóságok összevonásának opciója, amely lehetővé
teszi a tagállamok számára, hogy az igazolással kapcsolatos jelenlegi 4%-os
költségek jelentős részét megtakarítsák, a jobb igazgatási hatékonyság, a
koordináció iránti alacsonyabb igény, valamint az ellenőrzések körének
csökkenése miatt; az
egyszerűsített költségek és közös cselekvési tervek alkalmazása, amely
csökkenti az adminisztratív költségeket és terheket minden szinten, mind az
igazgatás, mind a kedvezményezettek számára; arányos
ellenőrzési intézkedések az igazgatási hitelesítésekre és
ellenőrzésekre vonatkozóan; éves
beszámoló, amely csökkenti a dokumentumok ellenőrzési célokra történő
megőrzésének költségeit a közigazgatás és a kedvezményezettek számára. Ezért összességében az várható, hogy a javaslatok az ellenőrzés
költségeinek növekedése vagy csökkenése helyett inkább azok új megoszlásához
vezetnek (az egész finanszírozott összeg mintegy 2%-os szintjén marad). Az azonban várható, hogy a költségeknek ez az új megoszlása (a
funkciók között és az arányos ellenőrzési intézkedések miatt, valamint a
tagállamok és a programok között) a kockázatok hatékonyabb csökkenését teszi
lehetővé, és így 5 % alatti hibaarányhoz vezet. A pénzgazdálkodásban végrehajtott változtatásokon, valamint az
ellenőrzési intézkedésen felül, amely hozzájárul hibák hatékony
észleléséhez és korai kizárásához az elszámolásokból, a javaslat számos
területen irányoz elő egyszerűsítést, amely hozzájárul a hibák
megelőzéséhez. A fentiek szerint az e területeken
javasolt intézkedések a jelen időszakban jelentett hibaarányok 55 %-át
kezelnék. Ezek
közé az intézkedések közé az alábbiak tartoznak: Egyszerűsített
költségelszámolás elterjedtebb alkalmazása, amely csökkenti a pénzügyi
irányítással, a támogathatósági szabályokkal és az ellenőrzési
nyomvonallal összefüggő hibák számát, és amely mind a végrehajtás, mind az
ellenőrzés területén a műveletek teljesítményközpontú megközelítését
helyezi előtérbe. - A
támogatások tematikus koncentrációjának erősítése, amely révén
csökkenthető a sokféle támogatásból és ennek megfelelően a sokféle
támogathatósági szabály alkalmazásából eredő hibák száma. -
Egyértelmű szabályok alkalmazása a projektek kiválasztására. -
Egyszerűbb, átalányalapú megközelítés alkalmazása a jövedelemtermelő
műveletek esetében, amely csökkenti a műveletek által teremtett
bevétel meghatározása és levonása során előforduló hibák kockázatát. -
Az támogathatósági szabályok összehangolása, pontosítása és egyszerűsítése
a többi uniós pénzügyi támogatási eszköz tükrében, amely csökkenti a több
különböző támogatási forrást igénybe vevő kedvezményezettek által
elkövetett hibákat. -
Az elektronikus adatkezelés, illetve az igazgatási szervek és a kedvezményezettek
közötti elektronikus adattovábbítás biztosításának kötelezővé tétele,
amely alkalmas lehet a dokumentumok nem megfelelő megőrzéséből
eredő hibaarány csökkentésére, valamint a kedvezményezettek adminisztratív
terheinek egyszerűsítésére. -
A műveletekre vagy kiadásokra vonatkozó éves beszámoló bevezetése, amely a
dokumentumok megőrzési idejének lerövidítésével csökkenti az
ellenőrzési nyomvonalban rejlő hibákat, és amely megakadályozza a
programozási időszak végén az egyszeri beszámoló elkészítésével járó
adminisztratív terhek jelentős felhalmozódását. A
fent említett legtöbb egyszerűsítés szintén hozzájárul a kedvezményezettek
adminisztratív terheinek csökkentéséhez, és így a hibakockázatok és az
adminisztratív teher egyidejű csökkentését jelenti. 2.3. A csalások és a
szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések Tüntesse fel a
meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket. A
strukturális alapokkal foglalkozó szolgálatok az OLAF-fal együttműködve
kidolgoztak egy közös csalásmegelőzési stratégiát, amely számos, a
Bizottság és a tagállamok által végrehajtandó intézkedést irányoz elő a
megosztott igazgatás alá tartozó strukturális intézkedésekkel kapcsolatos
csalások megelőzésére. Jelenleg
mindkét főigazgatóság a csalással kapcsolatos kockázatokra vonatkozó
pontozási modell kialakításán dolgozik, amelyet az érintett irányító hatóságok 116
ESZA és 60 ERFA programra alkalmaznak majd. A
Bizottság csalás elleni stratégiájáról szóló, nemrégiben kiadott közlemény
(COM(2011) 376. végleges; 2011. június 24.) üdvözli a legjobb gyakorlatot
előmozdító jelenlegi stratégiát, és ahhoz kiegészítő intézkedések
bevezetését tervezi, amelyek közül a legfontosabb, hogy a Bizottságnak a 2014–2020
közötti időszakra vonatkozó rendeletekről szóló javaslata a tagállamokat
hatékony és a csalással kapcsolatosan feltárt kockázatokkal arányos csalás
elleni intézkedések bevezetésére kéri fel. A
Bizottság jelenlegi javaslata kifejezett követelményként írja elő a 86.
cikk (4) bekezdésének c) pontja alapján az említett intézkedések bevezetését Ez
a tagállamokban az alapok kezelésében és ellenőrzésében résztvevő
szerveknél még inkább tudatosítja a csalással kapcsolatos éberség
jelentőségét, és ezáltal csökkenti a csalással kapcsolatos kockázatokat. 3. A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT
PÉNZÜGYI HATÁSA 3.1. A kiadások a többéves
pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási
tételét/tételeit érintik? · Jelenlegi költségvetési kiadási tételek A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül
pedig a költségvetési tételek sorrendjében. A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Hozzájárulás Szám || diff.[83] || EFTA[84]-országoktól || tagjelölt országokból[85] || harmadik országoktól || a költségvetési rendelet 18. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében intelligens és inkluzív növekedés (a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó új fejezetek) || 04021700 ESZA Konvergencia 04021900 ESZA Regionális versenyképesség 13031600 ERFA Konvergencia 13031800 ERFA Regionális versenyképesség 13031900 ERFA Európai területi együttműködés 13040200 Kohéziós Alap || Diff. || NEM || NEM || NEM || NEM · Létrehozandó új költségvetési tételek: Nem A többéves pénzügyi
keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében. A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Hozzájárulás Szám [Fejezet………………………………………] || diff./nem diff. || EFTA-országoktól || tagjelölt országoktól || harmadik országoktól || a költségvetési rendelet 18. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében […] || [XX.YY.YY.YY] […] || […] || IGEN/NEM || IGEN/NEM || IGEN/NEM || IGEN/NEM 3.2. A kiadásokra gyakorolt
becsült hatás 3.2.1. A kiadásokra gyakorolt becsült
hatás összegzése millió EUR (három tizedesjegyig) A többéves pénzügyi keret fejezete: || szám || Intelligens és inkluzív növekedés Főigazgatóság: REGIO és EMPL || || || N. év[86] || N+1. év || N+2. év || N+3. év || N+4. év || N+5. év || N+6. év || ÖSSZESEN Operatív előirányzatok (2011. évi árak szerint) || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || Új ERFA és ESZA költségvetési tételek || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1) || 37.004,47636.942,785 || 37.564,77437.375,939 || 38.023,07937.758,354 || 38.379,86738.153,836 || 38.722,32538.562,407 || 39.021,27738.948,791 || 39.303,92039.333,716 || 268.019,718267.075,828 Kifizetési előirányzatok || (2) || 5.662,0725.648,1 || 11.297,04611.254,375 || 21.863,67521.778,321 || 28.576,824.448,469 || 31.789,23231.612,19 || 36.702,87336.502,392 || 34.774,28734.602,638 || 170.666,010169.846,485 Új KA költségvetési tétel az új Európai összekapcsolódási eszköz költségvetési tételhez történő átcsoportosítás előtt || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1a) || 9.482,5819.572,122 || 9.751,2409.614,264 || 9.968,9039.631,037 || 10.138,9779.702,463 || 10.308,6219.883,112 || 10.456,51210.053,301 || 10.595,85310.217,011 || 70.702,68768.673,310 Kifizetési előirányzatok || (2a) || 1.499,3971.455,451 || 2.821,0472.825,665 || 5.410,6384.862,238 || 7.352,2906.017,686 || 8.652,8007.248,39 || 9.699,9649.845,352 || 8.801,7329.299,137 || 44.237,86941.553,920 Átcsoportosítás az új Európai összekapcsolódási eszköz költségvetési tételhez || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1b) || 1397,5 || 1401,8 || 1403,8 || 1414,8 || 1440,9 || 1451,3 || 1489,9 || 10 000,0 Kifizetési előirányzatok || (2b) || 4,8 || 903,8 || 1003,8 || 1103,2 || 1129,9 || 1177,6 || 1303,6 || 6 626,7 Bizonyos operatív programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok[87] || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 13.01.04.01 – Külső személyi állomány ERFA || || (3) || 3,060 || 3,060 || 3,060 || 3,060 || 3,060 || 3,060 || 3060 || 21,420 13.01.04.03 – Külső személyi állomány KA || || || 1,340 || 1,340 || 1,340 || 1,340 || 1,340 || 1,340 || 1,340 || 9,380 04.01.04.01 – Külső személyi állomány ESZA || || || 5,000 || 5,000 || 5,000 || 5,000 || 5,000 || 5,000 || 5,000 || 35,000 A korábbi BA-tételek szerinti külső személyi állomány összesen || || || 9,400 || 9,400 || 9,400 || 9,400 || 9,400 || 9,400 || 9,400 || 65,800 EGYÉB IGAZGATÁSI ELŐIRÁNYZATOK A REGIONÁLIS POLITIKAI FŐIGAZGATÓSÁGTÓL || || || 13,365 || 13,365 || 13,365 || 13,365 || 13,365 || 13,365 || 13,365 || 93,555 EGYÉB IGAZGATÁSI ELŐIRÁNYZATOK A FOGLALKOZTATÁSI FŐIGAZGATÓSÁGTÓL || || || 16,000 || 16,000 || 16,000 || 16,000 || 16,000 || 16,000 || 16,000 || 112,000 A REGI, az EMPL és a MOVE Főigazgatósághoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =1+1a +3 || 46.525,82246.553,672 || 47.354,77947.028,968 || 48.030,74747.428,155 || 48.557,60847.895,064 || 49.069,71148.484,284 || 49.516,55449.040,857 || 49.938,53749.589,492 || 338.993,760336.020,493 Kifizetési előirányzatok || =2+2a +3 || 7.200,2357.142,316 || 14.156,85914.118,805 || 27.313,07826.679,324 || 35.967,87934.504,920 || 40.480,79838.899,345 || 46.441,60246.386,509 || 43.614,78443.940,540 || 215.175,234211.671,759 Operatív előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (4) || 46.487,05846.514,907 || 47.316,01446.990,203 || 47.991,98247.389,390 || 48.518,84347.856,299 || 49.030,94648.445,519 || 49.477,78949.002,092 || 49.899,77249.550,727 || 338722,405335.749,138 Kifizetési előirányzatok || (5) || || || || || || || || Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN || (6) || 38,765 || 38,765 || 38,765 || 38,765 || 38,765 || 38,765 || 38,765 || 271,355 A többéves pénzügyi keret 1. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =4+ 6 || 46.525,82246.553,672 || 47.354,77947.028,968 || 48.030,74747.428,155 || 48.557,60847.895,064 || 49.069,71148.484,284 || 49.516,55449.040,857 || 49.938,53749.589,492 || 338.993,760336.020,493 Kifizetési előirányzatok || =5+ 6 || || || || || || || || Amennyiben a javaslat/kezdeményezés több fejezetet is
érint: N.A. Operatív előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (4) || || || || || || || || Kifizetési előirányzatok || (5) || || || || || || || || Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN || (6) || || || || || || || || A többéves pénzügyi keret 1-4. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN (Referenciaösszeg) || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =4+ 6 || || || || || || || || Kifizetési előirányzatok || =5+ 6 || || || || || || || || A többéves pénzügyi keret fejezete: || 5 || „Igazgatási kiadások” millió EUR (három tizedesjegyig) || || || N. év || N+1. év || N+2. év || N+3. év || N+4. év || N+5. év || N+6. év || ÖSSZESEN REGIONÁLIS POLITIKAI Főigazgatóság (DG REGIO) || Humánerőforrás || 80,187 || 80,187 || 80,187 || 80,187 || 80,187 || 80,187 || 80,187 || 561,309 Egyéb igazgatási kiadások || 3,800 || 3,800 || 3,800 || 3,800 || 3,800 || 3,800 || 3,800 || 26,600 REGIONÁLIS POLITIKAI Főigazgatóság ÖSSZESEN || Előirányzatok || 83,987 || 83,987 || 83,987 || 83,987 || 83,987 || 83,987 || 83,987 || 587,909 739109 || || || N. év || N+1. év || N+2. év || N+3. év || N+4. év || N+5. év || N+6. év || ÖSSZESEN FOGLALKOZTATÁSI Főigazgatóság (DG EMPL) || Humánerőforrás || 25,400 || 25,400 || 25,400 || 25,400 || 25,400 || 25,400 || 25,400 || 177,800 Egyéb igazgatási kiadások || || || || || || || || FOGLALKOZTATÁSI Főigazgatóság ÖSSZESEN || Előirányzatok || 25,400 || 25,400 || 25,400 || 25,400 || 25,400 || 25,400 || 25,400 || 177,800 A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || (Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat) || 109,387 || 109,387 || 109,387 || 109,387 || 109,387 || 109,387 || 109,387 || 765,709 millió EUR (három tizedesjegyig) || || || N. év[88] || N+1. év || N+2. év || N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető || ÖSSZESEN A többéves pénzügyi keret 1-5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || 46.635,210 46.663,059 || 47.464,16647.138,355 || 48.140,13447.537,542 || 48.666,99548.004,451 || 49.179,09848.593,671 || 49.625,94149.150,244 || 50.047,92449.698,879 || 339.759,469336.786,202 Kifizetési előirányzatok || || || || || || || || 3.2.2. Az operatív
előirányzatokra gyakorolt becsült hatás · ¨ A
javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok
felhasználását. · ¨ A javaslat az
alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után: A kohéziós
politika végrehajtása megosztott irányítással történik. Míg a stratégiai
prioritások meghatározása uniós szinten történik, a tényleges napi irányítási
feladatokat nemzeti, regionális és helyi szinten irányító hatóságokra bízzák. A
Bizottság közös kimeneti mutatókat javasol, a tényleges kimeneti célszámokra –
operatív programjaik részeként – az említett irányító hatóságok tesznek
javaslatot, a Bizottság hozzájárulásával. Éppen ezért a kimeneti célok
feltüntetése nehézségekbe ütközik a programok kidolgozásának, megtárgyalásának
és 2013/2014-ben való jóváhagyásának megtörténtéig. Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR
(három tizedesjegyig) Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket ò || || || N. év || N+1. év || N+2. év || N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető || ÖSSZESEN TELJESÍTÉSEK Teljesítések típusa[89] || Teljesítés átlagos költsége || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma összesen || Költség összesen 1. sz. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS[90]… || || || || || || || || || || || || || || || || Teljesítés || || || || || || || || || || || || || || || || || || Teljesítés || || || || || || || || || || || || || || || || || || Teljesítés || || || || || || || || || || || || || || || || || || konkrét célkitűzés részösszege || || || || || || || || || || || || || || || || KONKRÉT CÉLKITŰZÉS… || || || || || || || || || || || || || || || || Teljesítés || || || || || || || || || || || || || || || || || || konkrét célkitűzés részösszege || || || || || || || || || || || || || || || || ÖSSZKÖLTSÉG || || || || || || || || || || || || || || || || . 3.2.3. Az igazgatási
előirányzatokra gyakorolt becsült hatás 3.2.3.1. Összegzés · ¨ A
javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok
felhasználását. · ¨ A javaslat az
alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után: REGIONÁLIS POLITIKAI Főigazgatóság
(DG REGIO) millió EUR (három
tizedesjegyig) || N. év[91] || N+1. év || N+2. év || N+3. év || N+4. év || N+5. év || N+6. év || ÖSSZESEN A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETE || || || || || || || || Humánerőforrás REGIO || 80,187 || 80,187 || 80,187 || 80,187 || 80,187 || 80,187 || 80,187 || 561,309 Egyéb igazgatási kiadások || 3,800 || 3,800 || 3,800 || 3,800 || 3,800 || 3,800 || 3,800 || 26,600 A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉNEK részösszege || 83,741 || 83,741 || 83,741 || 83,741 || 83,741 || 83,741 || 83,741 || 586,187 A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉN[92] kívüli előirányzatok[93] || || || || || || || || Humánerőforrás REGIO || 4,4 || 4,4 || 4,4 || 4,4 || 4,4 || 4,4 || 4,4 || 30,8 Egyéb igazgatási kiadások || 13,365 || 13,365 || 13,365 || 13,365 || 13,365 || 13,365 || 13,365 || 93,555 A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉN kívüli előirányzatok részösszege || 17,765 || 17,765 || 17,765 || 17,765 || 17,765 || 17,765 || 17,765 || 124,355 ÖSSZESEN || 101,506 || 101,506 || 101,506 || 101,506 || 101,506 || 101,506 || 101,506 || 710,542 FOGLALKOZTATÁSI Főigazgatóság (DG
EMPL) millió EUR (három
tizedesjegyig) || N. év[94] || N+1. év || N+2. év || N+3. év || N+4. év || N+5. év || N+6. év || ÖSSZESEN A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETE || || || || || || || || Humánerőforrás || 25,400 || 25,400 || 25,400 || 25,400 || 25,400 || 25,400 || 25,400 || 177,800 Egyéb igazgatási kiadások || || || || || || || || A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉNEK részösszege || 25,400 || 25,400 || 25,400 || 25,400 || 25,400 || 25,400 || 25,400 || 177,800 A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉN kívüli előirányzatok[95] || || || || || || || || Humánerőforrás || 5,000 || 5,000 || 5,000 || 5,000 || 5,000 || 5,000 || 5,000 || 35,000 Egyéb igazgatási kiadások || 16,000 || 16,000 || 16,000 || 16,000 || 16,000 || 16,000 || 16,000 || 112,000 A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉN kívüli előirányzatok részösszege || 21,000 || 21,000 || 21,000 || 21,000 || 21,000 || 21,000 || 21,000 || 147,000 ÖSSZESEN || 46,400 || 46,400 || 46,400 || 46,400 || 46,400 || 46,400 || 46,400 || 324,800 ÖSSZESEN || 148,933 || 148,933 || 148,933 || 148,933 || 148,933 || 148,933 || 148,933 || 1.042,531 3.2.3.2. Becsült
humánerőforrás-szükségletek · ¨ A
javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást. · ¨ A
javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár: A n. évnél
jelzett számadatok 2011-re vonatkoznak. REGIONÁLIS POLITIKAI Főigazgatóság
(DG REGIO) A becsléseket egész számmal (vagy legfeljebb
egy tizedesjeggyel) kell kifejezni || N. év || N+1. év || N+2. év || N+3. év || N+4. év || N+5. év || N+6. év A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselői és ideiglenes alkalmazotti álláshelyek) REGIO || 13 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken) || 606 || 606 || 606 || 606 || 606 || 606 || 606 13 01 01 02 (a küldöttségeknél) || || || || || || || 13 01 05 01 (közvetett kutatás) || || || || || || || 10 01 05 01 (közvetlen kutatás) || || || || || || || Külső személyi állomány (teljes munkaidős egyenértékben)[96]: REGIO || 13 01 02 01 (AC, INT, SNE a teljes keretből) || 48 || 48 || 48 || 48 || 48 || 48 || 48 13 02 02 (AC, INT, JED, LA és SNE a küldöttségeknél) || || || || || || || 13 01 04 01 [97] || - a központban[98] || 56 || 56 || 56 || 56 || 56 || 56 || 56 - a küldöttségeknél || || || || || || || 13 01 04 03 [99] || - a központban[100] || 25 || 25 || 25 || 25 || 25 || 25 || 25 - a küldöttségeknél || || || || || || || XX 01 05 02 (AC, INT, SNE közvetett kutatásban) || || || || || || || 10 01 05 02 (AC, END, INT közvetlen kutatásban) || || || || || || || Egyéb || || || || || || || ÖSSZESEN || 735 || 735 || 735 || 735 || 735 || 735 || 735 XX az érintett
szakpolitikai terület vagy költségvetési cím. A
humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló,
az intézkedés irányításához rendelt személyzettel és/vagy az adott
főigazgatóságon belüli személyzet-átcsoportosítással kell eleget tenni.
A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők
az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt
további juttatásokkal. Az elvégzendő
feladatok leírása: Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak || Részvétel az XXX tagállamban létesítendő programokra és/vagy projektekre vonatkozó javaslatok vizsgálatában, az azokkal kapcsolatos tárgyalásokban, módosításában és/vagy jóváhagyásuk előkészítésében. Részvétel a jóváhagyott programok/projektek végrehajtásának irányításában, figyelemmel kísérésében és értékelésében. Az XXX programra vonatkozó szabályoknak való megfelelés biztosítása. Külső személyzet || Ugyanaz és/vagy igazgatási támogatás FOGLALKOZTATÁSI Főigazgatóság (DG
EMPL) A becsléseket
teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni, tizedesjegyek nélkül || N. év || N+1. év || N+2. év || N+3. év || N+4. év || N+5. év || N+6. év A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselői és ideiglenes alkalmazotti álláshelyek) || 04 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken) (200 álláshely, egységenkénti költség: 127 000 €) || 200 || 200 || 200 || 200 || 200 || 200 || 200 (a küldöttségeknél) || || || || || || || (közvetett kutatás) || || || || || || || (közvetlen kutatás) || || || || || || || Külső személyi állomány (teljes munkaidős egyenértékben)[101] || (AC, INT, END a teljes keretből) || || || || || || || (AC, AL, END, INT és JED a küldöttségeknél) || || || || || || || 04 01 04 01 [102] || - a központban[103] || 93 || 93 || 93 || 93 || 93 || 93 || 93 - a küldöttségeknél || || || || || || || XX 01 05 02 (AC, INT, SNE közvetett kutatásban) || || || || || || || XX 01 05 02 (AC, INT, SNE – közvetlen kutatásban) || || || || || || || Egyéb xx 01 04 02) || || || || || || || ÖSSZESEN || 293 || 293 || 293 || 293 || 293 || 293 || 293 XX az érintett
szakpolitikai terület vagy költségvetési cím. A
humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló,
az intézkedés irányításához rendelt személyzettel és/vagy az adott
főigazgatóságon belüli személyzet-átcsoportosítással kell eleget tenni.
A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők
az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt
további juttatásokkal. 3.2.4. A jelenlegi többéves pénzügyi
kerettel való összeegyeztethetőség · ¨ A
javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a következő
többéves pénzügyi kerettel. · ¨ A
javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó
fejezetének átprogramozása. Fejtse ki, miként kell átprogramozni a pénzügyi
keretet: tüntesse fel az érintett költségvetési tételeket és a megfelelő
összegeket. […] · ¨ A
javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására
vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára[104]. Fejtse ki a szükségleteket: tüntesse fel az érintett
fejezeteket és költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket. […] 3.2.5. Harmadik felek részvétele a
finanszírozásban · A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi
társfinanszírozást. · ¨ A
javaslat/kezdeményezés előirányozza, hogy az európai támogatáshoz
társ-finanszírozás szükséges. A pontos összeg nem meghatározható. A rendelet a
regionális fejlettségi szint szerint differenciáltan határozza meg a
legmagasabb társ-finanszírozási arányokat (v.ö. a javasolt rendelet 73. cikke): előirányzatok millió EUR (három tizedesjegyig) || N. év || N+1. év || N+2. év || N+3. év || N+4. év || N+5. év || N+6. év || Összesen Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet || tagállam || tagállam || tagállam || tagállam || tagállam || tagállam || tagállam || Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN || meghatározandó || meghatározandó || meghatározandó || meghatározandó || meghatározandó || meghatározandó || megerősítendő || 3.3. A bevételre gyakorolt becsült
pénzügyi hatás · ¨ A
javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre. · ¨ A
javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása
a következő: –
¨ a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást –
¨ a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást millió EUR (három tizedesjegyig) Bevételi költségvetési tétel: || Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok || A javaslat/kezdeményezés hatása[105] N. év || N+1. év || N+2. év || N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető Jogcímcsoport …. || || || || || || || || Az egyéb címzett
bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési
tétel(eke)t. […] Ismertesse a bevételre
gyakorolt hatás számításának módszerét. [… [1] COM(2012) 388 végleges [2] HL C …, … o. [3] HL C …, … o. [4] HL C …, … o. [5] HL L 248., 2002.9.16., 1. o. [6] HL L 154., 2003.6.21., 1. o. [7] HL L 209., 1997.8.2.., 1. o. [8] HL L 55., 2011.2.28., 13. o. [9] HL L 210., 2006.7.31., 25. o. [10] [11] [12] [13] HL L , , . o. [14] [15] [16] [17] HL L 191., 2010.7.23., 28. o. [18] HL L 308., 2010.11.24., 46. o. [19] HL L 379., 2006.12.28., 5. o. [20] HL L 337., 2007.12.21., 35. o. [21] HL L 193., 2007.7.25., 6. o. [22] HL L 134., 2004.4.30., 114. o. [23] HL L 210., 2006.7.31., 19. o. [24] HL L 53., 2002.2.23., 1. o. [25] HL L 118., 2010.5.12., 1. o. [26] HL L 53., 2002.2.23., 1. o. [27] Lásd az Európa 2020 stratégia általános
célkitűzéseit. [28] HL L 197., 2001.7.21., 30. o. [29] HL… [30] HL L 209., 1997.8.2., 1. o. [31] A Számlák Európai Rendszerének (ESA) meghatározása
szerint, amelyet mind a 27 tagállam megküldött a stabilitási és konvergencia
programjában. [32] Magyarázat : Az államháztartási szektor főleg
központi, állami és helyi kormányzati egységekből áll, valamint az ezen
egységek által létrehozott és ellenőrzött társadalombiztosítási alapokból.
Ezenkívül tartalmaz nem piacra termelő non-profit szervezeteket, amelyeket
a kormányzati egységek vagy társadalombiztosítási alapok ellenőriznek,
illetve főleg azok finanszírozzák őket. [33] HL L 83., 1999.3.27., 1. o. [34] COM(2011) 809 végleges [35] COM(2011) 834 végleges [36] HL L 290., 2010.11.6. 39–48. o. : a Bizottság
2010/670/EU határozata (2010. november 3.) a szén-dioxid környezetvédelmi
szempontból biztonságos leválasztására és geológiai tárolására irányuló
kereskedelmi demonstrációs projekteknek, valamint a megújuló energiaforrások hasznosítására
alkalmazott innovatív technológiák demonstrációs projektjeinek az üvegházhatást
okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli, a 2003/87/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelvvel létrehozott kereskedelmi rendszere
keretében történő finanszírozására vonatkozó kritériumok és intézkedések
meghatározásáról (2010/670/EU) HL L 275., 2003.10.25., 32–46.
o. [37] COM(2011) 874
végleges [38] COM(2011) 788
végleges [39] COM(2011) 609 végleges. [40] COM(2011) 665 végleges. [41] Útiterv az egységes európai közlekedési
térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony
közlekedési rendszer felé, COM (2011) 144 végleges. [42] COM(2011) 838
végleges; COM(2011) 839 végleges; COM
(2011) 837 végleges. [43] Az ECOFIN Tanács által 2010. szeptember 7-én elfogadottak
szerint. [44] A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a
Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók
Bizottságának: Az Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezése: Innovatív Unió
(COM(2010) 546 végleges, 2010.10.6.) A 24/25. vállalás és az I. melléklet:
„Értékelési eszköz: A jól működő nemzeti és regionális szintű
kutatási és innovációs rendszerek jellemzői”. a Versenyképességi Tanács
következtetései: Következtetések az Innovatív Unióról (17165/10 sz. dok.
(2010.11.26.)). [45] A Bizottság
közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és
Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az európai digitális
menetrend (COM(2010)245 végleges/2 (2010.8.26.)); Bizottsági szolgálati
munkadokumentum: A digitális menetrend eredménytáblája (SEC(2011) 708,
2011.5.31.). A Közlekedési, Távközlési és Energiaügyi Tanácsnak az Európai
Digitális Menetrendre vonatkozó következtetései (10130/10 sz. dok. (2010. május
26.)). [46] A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a
Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók
Bizottságának: Az európai digitális menetrend (COM(2010)245 végleges/2
(2010.8.26.)); Bizottsági szolgálati munkadokumentum: A digitális menetrend
eredménytáblája (SEC(2011) 708, 2011.5.31.). [47] A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a
Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók
Bizottságának: „Gondolkozz előbb kicsiben!” - Európai kisvállalkozói
intézkedéscsomag (COM(2008) 394 (2008.6.23.)); a Versenyképességi Tanács
következtetései: „Gondolkozz előbb kicsiben!” Európai kisvállalkozói
intézkedéscsomag: „Small Business Act” (16788/08. sz. dokumentum, 2008.12.1.);
A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai
Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Európai
kisvállalkozói intézkedéscsomag felülvizsgálata (COM(2008) 78 végleges
(2011.2.23.)); a Versenyképességi Tanács következtetései: Következtetések az
európai kisvállalkozói intézkedéscsomag felülvizsgálatáról (10975/11. sz.
dokumentum, 2011.5.30.). [48] HL L 48., 2011.2.23., 1. o. [49] HL L 153., 2010.6.18., 13. o. [50] HL L 140., 2009.6.5., 136. o. [51] HL L 114., 2006.4.27., 64. o. [52] HL L 52., 2004.2.21., 50. o. [53] HL L 140., 2009.6.5., 16. o. [54] A Bel- és Igazságügyi Tanács következtetései; 2011.
április 11-12: Az európai kockázatfelmérés és katasztrófavédelem
továbbfejlesztésére vonatkozó következtetések; [55] HL L 327., 2000.12.22., 1. o. [56] HL L 327., 2000.12.22., 1. o. [57] HL L 312., 2008.11.22., 3. o. [58] A Tanács 2010/707/EU határozata (2010. október 21.), HL L
308., 2010.11.24., 46. o. [59] A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a
Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók
Bizottságának: „Gondolkozz előbb kicsiben!” - Európai kisvállalkozói
intézkedéscsomag (COM(2008) 394 (2008.6.23.)); a Versenyképességi Tanács
következtetései: „Gondolkozz előbb kicsiben!” Európai kisvállalkozói
intézkedéscsomag: „Small Business Act” (16788/08. sz. dokumentum, 2008.12.1.);
A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai
Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Európai
kisvállalkozói intézkedéscsomag felülvizsgálata (COM(2008) 78 végleges
(2011.2.23.)); a Versenyképességi Tanács következtetései: Következtetések az
európai kisvállalkozói intézkedéscsomag felülvizsgálatáról (10975/11. sz.
dokumentum, 2011.5.30.). [60] A Tanács 2010/410/EU ajánlása (2010. július 13.), HL L
191., 2010.7.23., 28.o. [61] Amennyiben olyan ország-specifikus tanácsi ajánlás van
érvényben, amely közvetlenül vonatkozik az ezen feltételrendszert érintő
rendelkezésre, akkor a teljesítés értékelésének figyelembe kell vennie az
ország-specifikus tanácsi ajánlás végrehajtásában elért eredmények értékelését.
[62] Az e szakaszban leírt összes elemre vonatkozó
határidők a program végrehajtási időszakában lejárhatnak. [63] Amennyiben olyan ország-specifikus tanácsi ajánlás van
érvényben, amely közvetlenül vonatkozik az ezen feltételrendszert érintő
rendelkezésre, akkor a teljesítés értékelésének figyelembe kell vennie az
ország-specifikus tanácsi ajánlás végrehajtásában elért eredmények értékelését.
[64] Az e szakaszban említett összes elem elérésére vonatkozó
határidők a program végrehajtási időszakában lejárhatnak. [65] A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a
Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók
Bizottságának – Közös elkötelezettség a foglalkoztatásért – COM(2009) 257.
végleges. [66] HL C 191., 2011.7.1., 1. o. [67] COM (2011) 567 végleges. [68] A Tanács következtetései (2009. május 12.) az európai
oktatási és képzési együttműködés stratégiai keretéről („ET 2020”)
(119/C 119/02) [69] A Bizottság ajánlása (2008. október 3.) a
munkaerőpiacról kiszorultak aktív befogadásának elősegítéséről
(HL L 307., 2008.11.18., 11. o.). [70] Amennyiben olyan ország-specifikus tanácsi ajánlás van
érvényben, amely közvetlenül vonatkozik az ezen feltételrendszert érintő
rendelkezésre, akkor a teljesítés értékelésének figyelembe kell vennie az
ország-specifikus tanácsi ajánlás végrehajtásában elért eredmények értékelését. [71] Az e szakaszban említett összes elem elérésére vonatkozó
határidők a program végrehajtási időszakára lejárhatnak. [72] HL L 303., 2000.12.2., 16. o. [73] HL L 180., 2000.7.19., 22. o. [74] HL L 23, 2010.1.27., 35. o.: A Tanács határozata (2009.
november 26.) a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló
ENSZ-egyezménynek Európai Közösség által történő megkötéséről. [75] HL L 175., 1985.7.5., 40. o. [76] HL L 197., 2001.7.21., 30. o. [77] Tevékenységalapú irányítás: ABM (Activity Based
Management), tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB (Activity Based
Budgeting). [78] A költségvetési rendelet 49. cikke (6) bekezdésének a)
vagy b) pontja szerint. [79] COM(2010) 700., 2010.10.19. [80] Az egyes igazgatási módszerek ismertetése, valamint a
költségvetési rendeletben szereplő megfelelő hivatkozások
megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html [81] A költségvetési rendelet 185. cikkében említett szervek. [82] A “Regionális kormányzás a globalizáció összefüggésében:
kormányzási mechanizmusok és adminisztratív költségek felülvizsgálata. Az
ERFA és a Kohéziós Alap által támogatott műveletek végrehajtásának a
tagállami hatóságokra nehezedő igazgatási terhei és költségei” című
tanulmány (2010). [83] diff. = differenciált előirányzat / nem diff. = nem
differenciált előirányzat [84] EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás. [85] Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni
potenciális tagjelölt országok. [86] Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának
első éve. [87] Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint
uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási
kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás. [88] Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának
első éve. [89] A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra
vonatkozik (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza
kilométerben stb.). [90] Az 1.4.2. szakaszban leírtak szerint. „Konkrét
célkitűzés(ek)…”: [91] Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának
első éve. [92] A korábban BA-tételekből finanszírozott külső
személyzet, amely a humánerőforrásra vonatkozó 2011-es végleges
felosztáson alapul, beleértve a külső személyzetet a központban és a
küldöttségeken. [93] Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint
uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási
kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás. [94] Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának
első éve. [95] Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint
uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási
kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás. [96] AC= szerződéses alkalmazott; INT= átmeneti
alkalmazott; JED= küldetésen lévő fiatal szakértő; LA= helyi
alkalmazott; SNE= nemzeti szakértő; [97] Az operatív előirányzatoknál a külső
személyzetre részleges felső határérték vonatkozik (korábban: BA-tételek). [98] Elsősorban a strukturális alapok, az Európai
Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Halászati Alap
(EHA) esetében. [99] Az operatív előirányzatoknál a külső
személyzetre részleges felső határérték vonatkozik (korábban: BA-tételek). [100] Elsősorban a strukturális alapok, az Európai
Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Halászati Alap
(EHA) esetében. [101] AC= szerződéses alkalmazott; INT= átmeneti
alkalmazott; JED= küldetésen lévő fiatal szakértő; LA= helyi
alkalmazott; SNE= nemzeti szakértő; [102] Az operatív előirányzatoknál a külső személyzetre
részleges felső határérték vonatkozik (korábban: BA-tételek). [103] Elsősorban a strukturális alapok, az Európai
Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Halászati Alap
(EHA) esetében. [104] Lásd az intézményközi megállapodás 19. és 24. pontját. [105] A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek)
tekintetében nettó összegeket, vagyis a 25 %-kal (beszedési költségek)
csökkentett bruttó összegeket kell megadni.