INDOKOLÁS

1.           A JAVASLAT HÁTTERE

2011. június 29-én a Bizottság javaslatot[1] fogadott el a következő, 2014–2020 közötti időszak többéves pénzügyi keretére vonatkozóan: az Európa 2020 stratégia végrehajtását szolgáló költségvetésről van szó, amely többek között az új Vám programra is javaslatot tesz. A Vám 2020 program hozzá fog járulni az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégia megvalósításához[2], megerősítve a vámunió működését.

A vámunió védi az Unió, valamint a vámokat, illetékeket és adókat beszedő tagállamok pénzügyi érdekeit[3]. Ahhoz, hogy az Unióban szabadon mozoghassanak, az áruknak meg kell felelniük az uniós jog előírásainak. Ez jelentős kereskedelmi áruforgalom kezelésével jár minden nap – másodpercenként 7 vámáru-nyilatkozat kezeléséről van szó –, ami azt igényli a vámpolitikától, hogy teremtse meg az egyensúlyt az üzleti vállalkozások kereskedelmi tevékenységének megkönnyítése és a polgároknak a biztonságukat és a védelmüket fenyegető kockázatokkal szembeni megóvása között. Ez csak a tagállamok vámügyi igazgatási szerveinek egymás közötti, illetve más hatóságokkal, a kereskedelmi szereplőkkel és egyéb harmadik felekkel folytatott intenzív operatív együttműködés révén érhető el.

A javasolt program elsősorban a vámhatóságok közötti együttműködést támogatja, de elősegíti a vámhatóságok egyéb érintett felekkel való együttműködését is. A program a 2013. december 31-én véget érő Vám 2013 program utódprogramja. A javasolt program támogatja a vámügyi együttműködést az Unióban, amely egyrészt a tanácsadói hálózatok és a kompetenciaépítés, másrészt pedig az IT-kapacitás kiépítése köré szerveződik. Az első csoport lehetővé teszi a helyes gyakorlatok és az operatív tudás cseréjét a tagállamok, valamint a programban résztvevő egyéb országok között. Az utóbbi lehetővé teszi, hogy a program megfelelő IT-infrastruktúrát, valamint olyan rendszereket finanszírozzon, amelyek lehetővé teszik az Unióban a vámigazgatási szervek számára, hogy teljesen kiépített elektronikus igazgatásra térjenek át. A program fő hozzáadott értékét a tagállamok bevétel-növelési, valamint az egyre összetettebb kereskedelmi forgalom irányítására vonatkozó képességének fokozása adja, az ilyen célt szolgáló eszközök kifejlesztésével kapcsolatos költségek csökkentése mellett.

2.           AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK EREDMÉNYEI ÉS HATÁSVIZSGÁLATOK

2.1.        Konzultációk és szakértői vélemények

A Vám 2013 program[4] félidős értékelésével összefüggésben egy külső vállalkozó elemezte a program eredményességét, hatékonyságát, relevanciáját és hozzáadott értékét. Ennek során a különböző tevékenységekből származó ellenőrzési adatok kerültek felhasználásra és konzultációkra került sor a kereskedelmi ágazat képviselőivel.

Egy ezzel megbízott másik vállalkozó tanulmányt készített a jövőbeli Vám program lehetséges keretéről[5], kihívásairól, célkitűzéseiről és szóba jöhető szakpolitikai lehetőségeiről, beleértve a jövőbeli kihívások, strukturális problémák és a vámunió működésére irányuló lehetséges javítások átfogó elemzését is. Ez utóbbi esetében vámügyi szakértőkkel folytatott konzultációkra került sor különböző szinteken. E tanulmány megállapításait a 2011 júliusában szervezett munkaértekezleteken vitatták meg a részt vevő országok képviselőivel. A munkaértekezletek előkészítése során 2011 tavaszán kerekasztal-megbeszélést szerveztek a megfelelő programbizottságokban[6], amely találkozón a részt vevő országokat felkérték, hogy jelöljék meg a program fő erősségeit, valamint azt, hogy milyen módon javítható a program hatékonysága.

Figyelemmel az információcserével kapcsolatos tevékenységek jelentőségére, külön tanulmány készült az információcserére vonatkozó jövőbeli végrehajtási stratégiáról. E tanulmányt ismertették a vámigazgatási szervek informatikáért felelős országos vezetői számára 2011 júniusában szervezett munkaértekezleteken.

A Vám 2013 program folytatását elemző hatásvizsgálat készült, amelyet 2011. szeptember 22-én a hatásvizsgálati testület jóváhagyott.

A program tervezésével és további javításával kapcsolatban számos ajánlást átvettek a jövőbeli programra irányuló javaslat kidolgozása során. A programjavaslat mindenekelőtt a konkrét operatív feladatok terén történő együttműködés tekintetében tartalmaz új eszközöket. Intézkedéseket hoztak az online együttműködési módszereket használó programtevékenységek eredményei megosztásának javítása, valamint a program eredményeinek hatékonyabb ellenőrzése érdekében.

2.2.        Hatásvizsgálat

Figyelemmel az átfogó szakpolitikai összefüggésre, valamint a következő évtizedben a vámügyek előtt álló problémákra, számos szakpolitikai lehetőség elemzésére és összehasonlítására került sor az e programot kísérő hatásvizsgálata keretében.

(1) Alaphelyzet: a program folytatása, megtartva annak jelenlegi célkitűzéseit és kialakítását.

(2) A program megszüntetése: a program lezárul, és a továbbiakban nem kerül sor a vámügyi területen megvalósuló együttműködést támogató IT-eszközök, közös fellépések, illetve képzési tevékenységek uniós támogatására.

(3) Fokozott támogatás az olyan uniós jogi kötelezettségekhez, mint a Modernizált Vámkódex: e szakpolitikai lehetőség kiterjesztené alapforgatókönyvet, a fejlődő vámuniós környezetből eredő új szükségletekre szabva a programot, beleértve az Uniós Vámkódexet[7] is. E lehetőség kiterjed az uniós vámjogszabályokban foglaltaknak megfelelően új IT-rendszerek kialakítására, fokozatosan bevezetve egy megosztott fejlesztési modellt az IT-rendszerek tekintetében, és korszerűsítve az alapul szolgáló irányítást, architektúrát és technológiát.

(4) Fokozott támogatás az uniós jogi kötelezettségekhez, valamint pénzügyi támogatás a technikai kapacitások kiépítéséhez: Az előző lehetőség elemei mellett e lehetőség tartalmazna egy olyan pénzügyi támogatási rendszert, amely lehetővé tenné a tagállamok számára, hogy támogatást igényeljenek a szárazföldi, a tengeri és a légi határok ellenőrzéséhez szükséges felszerelések, például szkennerek vagy laboratóriumi felszerelések beszerzéséhez. Ez segítséget nyújtana a tagállamoknak abban, hogy a fejlődő technológiák kontextusában megfeleljenek az ellenőrzések felgyorsítására és korszerűsítésére irányuló igényeknek.

(5) Fokozott támogatás az uniós jogi kötelezettségekhez, maximálisan megosztott IT-környezettel: A 3. lehetőség elemei mellett e lehetőség támogatja az EU vámigazgatási szerveit az európai IT-rendszerek teljes körűen megosztott fejlesztésének és működtetésének kihasználásában, uniós vámügyi jogszabályok, mint például a Modernizált Vámkódex, illetve más, vámügyekhez kapcsolódó jogszabályok végrehajtása érdekében. E lehetőség fokozott támogatást biztosítana a hatóságoknak a páneurópai elektronikus vámkörnyezethez szükséges összes rendszer kifejlesztésében és bevezetésében, valamint az üzleti vállalkozásoknak az e rendszerekhez való csatlakozásban.

A hatásvizsgálat alapján a 3. szakpolitikai lehetőség („Fokozott támogatás az olyan uniós jogi kötelezettségekhez, mint a Modernizált Vámkódex”) tűnik a legcélszerűbbnek. Ez a lehetőség összhangban van az Európa 2020 új költségvetésére vonatkozó javaslattal és ez a leginkább elfogadható a tagállamok számára. A „Fokozott támogatás az uniós jogi kötelezettségekhez, valamint pénzügyi támogatás a technikai kapacitások kiépítéséhez” lehetőséget elvetették, mivel a technikai kapacitások kiépítése elem keretében megjelenített berendezésbeszerzés más, a regionális strukturális alapok bevonásával megvalósuló programok révén is társfinanszírozható, egyidejűleg biztosítva az összhangot a javasolt Vám 2020 program prioritásaival.

3.           A JAVASLAT JOGI ELEMEI

3.1.        Jogalap

A Vám 2020 javaslat az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 33. cikkén alapul, amely az Európai Unió fellépését írja elő a vámügyi együttműködés, valamint az EU vámuniója tekintetében.

3.2.        Szubszidiaritás és arányosság

A nemzeti szintű helyett uniós szintű fellépés a következő okok miatt szükséges:

· A vámunió az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozik. Hatásköreiknek az Unióra történő átruházásával a tagállamok ipso facto megállapodtak abban, hogy a vámügyek területén az intézkedések hatékonyabban hajthatók végre uniós szinten. Ugyanakkor az uniós jogi keret önmagában nem biztosítja kellőképpen a Vámunió megfelelő működését, azt ki kell egészíteni a vámügyi program által biztosított támogató intézkedésekkel, annak biztosítása érdekében, hogy az uniós vámjogi szabályokat konvergens és harmonizált módon alkalmazzák.

· A vámügyek területén számos tevékenység határokon átnyúló jellegű, mind a 27 tagállamra kiterjednek, illetve mind a 27 tagállamot érintik, ezért azokat az egyes tagállamok nem képesek eredményesen és hatékonyan elvégezni. Az uniós fellépésre a vámügyi tevékenység európai dimenziójának alátámasztása, a belső piaci torzulások elkerülése, valamint az EU külső határai eredményes védelmének támogatása érdekében van szükség.

· E tekintetben az uniós fellépést a vámunió, valamint annak közös szabályozási kerete megfelelő működésének és további fejlesztésének biztosítása indokolja, mivel ez bizonyult a legeredményesebb és leghatékonyabb uniós válasznak az EU vámunió, valamint a vámügyi együttműködés végrehajtása során felmerült hiányosságok és kihívások kapcsán.

· Gazdasági szempontból az uniós szintű fellépés sokkal hatékonyabb. A vámügyi együttműködés gerince a biztonságos, kifejezetten erre a célra kialakított kommunikációs hálózat. Ez körülbelül 5 000 kapcsolódási ponton[8] keresztül köti össze a nemzeti vámigazgatási szerveket. Ez a közös IT-hálózat biztosítja, hogy az egyes nemzeti közigazgatási szerveknek csak egyszer kelljen kapcsolódniuk a közös infrastruktúrához annak érdekében, hogy képesek legyenek bármilyen információ egymás közötti megosztására. Amennyiben nem állna rendelkezésre ez az infrastruktúra, a tagállamoknak 26-szor kellene kapcsolódniuk az egyes tagállamok nemzeti rendszereihez.

A program végrehajtása céljából a Bizottság az EUSZ 17. cikke szerint a Szerződésekben meghatározottaknak megfelelően koordinatív, végrehajtó és igazgatási feladatokat lát el. A Vám 2020 program tehát összhangban van a szubszidiaritás és az arányosság elvével (ahogy az az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkében szerepel).

3.3.        Eszköz

A vonatkozó hatásvizsgálatok következtetésével összhangban a finanszírozási program révén történő uniós beavatkozás megfelelő. Figyelembe véve a Vám 2013 program félidős értékeléséből eredő pozitív visszacsatolást, a Bizottság egy utódprogramot (Vám 2020) javasol.

A Bizottság a többéves pénzügyi keretre vonatkozóan elfogadott jogalkotási szakpolitikájával összhangban az utódprogramra rendelet formájában tesz javaslatot.

4.           KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

Az uniós finanszírozási programok felülvizsgálatának ütemezése az új többéves pénzügyi keretre vonatkozó, 2012. július 6-án módosított javaslattal[9] függ össze. E javaslattal összhangban a Vám 2020 programról szóló rendelet (folyó áron) 548 080 000 EUR összegű költségvetési keretet tartalmaz a 2014-2020 közötti időszakra.

A Vám 2020 programot közvetlen központi irányítás útján, prioritás alapon fogják végrehajtani. Az érdekeltek bevonásával készített munkaprogramok meghatározzák az adott időszakokra vonatkozó prioritásokat.

5.           OPCIONÁLIS ELEMEK

5.1.        Megjegyzések az egyes jogszabályi rendelkezésekhez

5.1.1.     I. fejezet: Általános rendelkezések

A program alkalmazási köre kifejezetten az európai vámunió működésére irányul. A program nyitva áll a tagállamok, tagjelölt országok, és potenciális tagjelölt országok részvétele előtt. Az ezzel kapcsolatos átfogó uniós szakpolitikával összhangban bizonyos feltételek mellett az európai szomszédságpolitika országainak is lehetőségük van részt venni a programban. Végül, amennyiben ez a program célkitűzéseinek eléréséhez szükséges, „külső szakértők” (pl. más hatóságok, a kereskedelem, nemzeti és nemzetközi szervezetek képviselői, és esetlegesen más szakértők) szintén részt vehetnek konkrét cselekvésekben.

A Vám 2020 program célkitűzései az azonosított problémák és következő évtizedre várható vámügyi kihívások kezelését célozzák. A program átfogó célkitűzése a belső piac erősítése a hatékony és eredményes vámunió révén.

Az Unióban a vámügyi területen felmerülő jövőbeli kihívásokra adandó megfelelő válasz érdekében a program tekintetében a következő konkrét célkitűzés került kidolgozásra: a vámunió működésének támogatása, különösen a részt vevő országok, azok vámhatóságai, más illetékes hatóságai, tisztviselői és a külső szakértők közötti együttműködés fokozása révén. A program prioritásai a következők lesznek:

1. az uniós jog kidolgozásának, következetes alkalmazásának és eredményes végrehajtásának támogatása a vámunió hatékonyságának, eredményességének és egységességének erősítése érdekében,

2. az európai üzleti vállalkozások versenyképességének megerősítése a jogszerű kereskedelem megkönnyítése, a megfelelési költségek és az adminisztratív terhek csökkentése, valamint a tisztességtelen versennyel szembeni védelem révén,

3. a vámigazgatások támogatása a polgárok és a környezet védelme, valamint a védelem és a biztonság fenntartása terén,

4. az Európai Unió és tagállamai pénzügyi és gazdasági érdekeinek védelme,

5. adminisztratív kapacitásuk javítása révén hozzájárulás a vámhatóságok hatékony működéséhez,

6. a csalás elleni küzdelem, valamint a versenyképesség, a biztonság és a védelem fokozása a nemzetközi szervezetekkel, harmadik országokkal, más kormányzati hatóságokkal, gazdasági szereplőkkel és azok szervezeteivel való együttműködés révén.

5.1.2.     II. fejezet: Támogatható intézkedések

A programfinanszírozás keretében támogathatónak tekintett tevékenységek fajtái hasonlóak a jelenlegi program szerintiekhez, vagyis:

· a részt vevő országok vámügyi tisztviselői között az ismeretek és a helyes gyakorlatok cseréjét célzó közös fellépések;

· az információcserét, valamint a közös adatokhoz való hozzáférést megkönnyítő európai információs rendszerek[10];

· a vámügyi tisztviselők humán képességfejlesztéséhez vezető képzési tevékenységek egész Európában.

Bizonyos tevékenységi kategóriák esetében módosításra került sor.

· A Vám 2020 program tartalmaz bizonyos új, közös fellépési eszközöket:

· A szakértői csoportok az együttműködés strukturált formái, amelyek egyesítik a szakértelmet és/vagy konkrét műveleti tevékenységekre irányulnak. Állandó vagy nem állandó jelleggel hozhatók létre, és támogatásban (például online együttműködési szolgáltatások, közigazgatási segítség, valamint infrastrukturális és felszerelési támogatások) részesülhetnek annak érdekében, hogy alátámasszák egy tevékenység végrehajtását és sikerét.

· A közigazgatás kapacitásainak kiépítését szolgáló tevékenységek támogatják a különös nehézségekkel szembesülő vámhatóságokat, legyen szó az ismeretek, a szakértelem hiányáról, szervezeti vagy egyéb más hiányosságokról, amelyek a társországok és/vagy bizottsági tisztviselők által nyújtott, testreszabott támogatással küzdhetők le.

· A teljesítményértékelési tevékenységek és irányítócsoportok már nem szerepelnek explicit módon az együttes fellépések jegyzékében, mivel azok a javítási lehetőségeket feltáró bevált gyakorlatok azonosítását, illetve adott terület programtevékenységeinek koordinálását és irányítását célzó, konkrét célú projektcsoportoknak tekinthetők.

· Ami az európai információs rendszereket illeti, az új program „uniós elemeket” határoz meg; ezek olyan IT-eszközök és szolgáltatások, amelyek bizonyos vagy valamennyi tagállamot érintenek, és amelyeket a Bizottság birtokol vagy szerzett be. Ezek az uniós elemek a javasolt jogi aktus mellékletének 2. pontjában szerepelnek. A „nemzeti elemek” mindazon elemek, amelyek nem tartoznak az „uniós elemek” közé. Ezeket a tagállamok fejlesztik, telepítik és működtetik, vagyis azok a tagállamok finanszírozása alá, illetve felelősségi körébe tartoznak.

Az uniós elemek újbóli meghatározását az IT-rendszerfejlesztés változó gyakorlatának fényében kell értelmezni. Jelenleg az egyes tagállamok felelnek nemzeti rendszereik közös meghatározások alapján történő végrehajtásáért, ami 27 fejlesztést eredményez minden egyes rendszer esetében, valamint 27 kereskedői felületet, 27 fejlesztési ütemezést, 27 beállítást a projektközpontú vagy operatív problémák tekintetében, stb. Különösen a gazdasági és pénzügyi válság fényében a Bizottság úgy véli, hogy az IT-rendszerek fejlesztését hatékonyabban kell végezni.

E fejlesztés célja az adatok és a szabályok alkalmazása közötti összhang fokozása a jobban megosztott IT-fejlesztés (ismeretek, adatok, IT-elemek) felé történő fokozatos haladás révén. Ez jobb munkamódszereket eredményez például az üzleti folyamatok modellezése, a jobb minőség-meghatározás révén, valamint fokozza a szabványosítást, például a kereskedői felületek harmonizálása által. Az uniós elemek felé vezető új megközelítés határt szab az eltérő fejlesztési és bevezetési tervek kockázatának. Emellett további eszközöket nyújt a program véglegesítésének ellenőrzéséhez, mivel a közös tervek révén elkerülhető, hogy a fejlesztési lánc leglassabb tagja határozza meg az egész projekt üzembe helyezését.

5.1.3.     IV. fejezet: Végrehajtás

E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni. Így a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet[11] 5. cikke szerinti vizsgálati eljárással összhangban éves munkaprogram kerül elfogadásra.

5.2.        Egyszerűsítés

5.2.1.     Hogyan járult hozzá a javaslat az egyszerűsítéshez?

(a) Összhang a költségvetési rendelettel

A programjavaslat teljes mértékben összhangban van a költségvetési rendelettel és annak végrehajtási rendelkezéseivel. A program végrehajtására szolgáló fő pénzügyi eszközök a támogatások és a beszerzések. A program tartalmazza a Bizottság által a költségvetési rendelet felülvizsgálatára tett javaslatban szereplő egyszerűsítési intézkedéseket, így az egyösszegű kifizetéseket és az átalánydíjakat, valamint az egységköltségeket. Figyelemmel a program alapján kifizetett napidíj és utazási költségek feldolgozásának szükségességére, a program ezen a területen bevezeti az új költségvetési rendelet által kínált egyszerűsítési intézkedéseket.

(b) Összhang a Vám 2013 és a Fiscalis 2013 programok között

A korábbi Vám és Fiscalis programok irányítása az azonos beszerzési szabályok és támogatási modellek, a közös irányítási útmutatók és az IT-alapú rendszerek alapján teljes mértékben összhangban volt. Az irányítási modell egyértelmű és egyszerű eljárásokat tartalmaz a programtevékenységek szervezése tekintetében. A Bizottság programirányítási csoportját a különböző vám– és adóigazgatási szervek programirányítási csoportjai segítik, amelyek előmozdítóként, illetve a tagállamok vám– és adóügyi tisztviselőinek első számú kapcsolattartó pontjaként tevékenykednek.. Az irányítási modell lehetővé teszi a tevékenység rövid idő alatt történő kifejtését, gyorsan reagálva az újonnan felmerülő igényekre, ugyanakkor megőrizve az összhangot a különböző tevékenységek között. A félidős értékelésben a tagállamok megelégedésüket fejezték ki a program irányítási modelljével kapcsolatban.

Tekintettel e két program szoros összhangjára, valamint a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretre irányuló javaslatban[12] szereplő egyszerűsítési célkitűzésre, a Bizottság eredetileg egyetlen, Fiscus elnevezésű programot javasolt[13] a Vám 2013 és Fiscalis 2013 programok utódprogramjaként. Tekintve, hogy a tagállamok egyhangúlag a javasolt program kettébontása mellett voltak, a Bizottság – bár fenntartja a program kettébontását ellenző álláspontját – módosított javaslatot tett, amely két jogalkotási szöveget tartalmaz: egyet-egyet a Vám 2020, illetve a Fiscalis 2020 programra vonatkozóan. E két különálló jogalkotási szöveg bevezetésének sérelme nélkül a Bizottság kiemelt kérdésnek tekinti a két program közötti összhang fenntartását, és az indokolt esetekben törekedni is fog erre a Vám 2020 és a Fiscalis 2020 programok végrehajtása során.

(c) Figyelembe vette a program a kiszervezést?

Megvizsgálták a jövőbeli program végrehajtó ügynökség általi végrehajtásának lehetőségét. Egy ügynökség felruházható olyan feladatok végrehajtására irányuló hatáskörökkel, mint a program szerinti tevékenységek kiválasztása, közigazgatási előkészítése és nyomon követése, a tevékenységek figyelemmel kísérése, valamint az IT-rendszerekkel kapcsolatos tevékenységek, támogatások és beszerzések ellenőrzése. Ugyanakkor egy ilyen végreható ügynökség újabb szinttel egészítené ki az irányítási struktúrát, ami növelné a koordináció és az ellenőrzés költségeit, valamint új adminisztratív eljárások hozzáadásával bonyolultabbá és hosszabbá tenné a döntéshozatalt. Emellett negatív hatással lenne a Bizottságon belüli know-how szintjére, és növelné az igazgatási szempontokkal szemben a tartalom fragmentálódásának kockázatát. Ez a lehetőség nem járna a várt működési előnyökkel, ezért elvetésre került.

Egy alternatív forgatókönyv alapján megvizsgálták azt az opciót, hogy a CCN/CSI hálózat és kapcsolódó szolgáltatásai kivételével valamennyi vonatkozó IT-tevékenységet a nemzeti közigazgatásokhoz helyeznek át. E forgatókönyv szerint nagyon magas annak a kockázata, hogy fokozatosan egyre több központi irányítási struktúra kialakítása válna szükségessé. Az ebből következő hatás hasonló lenne a programok félbeszakításának hatásaihoz, ami kockára tenné a vámigazgatási szervek hatékonyságát és eredményességét, valamint kihívást jelentene a vámunió, és így a kereskedőkkel szemben alkalmazott bánásmód egységessége számára. Figyelembe véve az eredményekre és a teljesítményre gyakorolt negatív hatásokat, ez a forgatókönyv szintén elvetésre került.

(d) Használ-e a program közös IT-eszközöket a kedvezményezettek és a szerződő felek adminisztratív terheinek csökkentésére?

A Vám 2013 és Fiscalis 2013 programok már alkalmaznak eszközöket a programtevékenységek és a kapcsolódó kiadások kezelésének megkönnyítésére a közös tevékenységjelentési eszköz (Activity Reporting Tool, ART) révén. Ez a gyakorlat a jövőben is folytatódik.

5.2.2.     A javaslat teljesítményének mérése

A program teljesítményét a program általános és konkrét célkitűzéseihez, valamint prioritásaihoz kapcsolódó teljesítmény-, hatás-, eredmény- és output-mutatók koherens készletének felhasználásával, valamint a Bizottság irányítási tervével történő összekapcsolása révén mérik. A hatás-, eredmény- és output-mutatók részletes listáját a hatásvizsgálat tartalmazza. A Bizottság kijelölte a program bizonyos teljesítményei tekintetében elérendő célokat, másokat pedig a Vám 2013 program keretében elvégzett tevékenységek során teljesítenek. A Bizottság a Vám 2020 program indulása előtt valamennyi teljesítményre vonatkozóan azonosítja a célokat, és a programbizottság elé terjeszti azokat.

5.2.3.     Összhangban van-e a programjavaslat a Bizottság átfogó politikájával?

A program hozzájárul az Európa 2020 stratégia célkitűzéseihez az egységes piac megerősítése, a közszféra termelékenységének fokozása, a technológiai fejlődés és innováció közigazgatásban való fenntartása, valamint a foglalkoztatás előmozdítása révén. Támogatni fogja az európai digitális menetrend[14] kiemelt kezdeményezéseit, valamint az Új készségek és munkahelyek menetrendjének[15] kiemelt kezdeményezését. A program emellett támogatja az egységes piaci intézkedéscsomagot[16], és a szellemitulajdon-jogokra (IPR) vonatkozó jelenlegi, átfogó stratégiával[17] összhangban előmozdítja a növekedést és az innovációt a szellemitulajdon-jogoknak a határokon való érvényesítése révén. Ami az Unió és a tagállamok pénzügyi érdekeinek védelmét illeti, a program támogatja a vámok és a kereskedelmet terhelő különböző illetékek beszedését, valamint a csalás elleni küzdelmet szolgáló, együttműködésen alapuló erőfeszítéseket[18]. A vámunió az EU kereskedelempolitikájának operatív ága, a program tehát elősegíti a kétoldalú és multilaterális kereskedelmi megállapodások végrehajtását, a vámok beszedését, a kereskedelmi intézkedések (mint pl. származási szabályok), embargók és más korlátozások alkalmazását az EU kereskedelmi stratégiájával összhangban[19]. Legújabban a vámhatóságok szerepet kaptak a környezet védelmében is (többek között az illegális hulladékexporttal, a vegyi anyagokkal, az ózonlebontó anyagokkal, az illegális fakivágással és a CITES-egyezménnyel kapcsolatban). Végül a vámügyi fellépés és a vámhatóságok, a rendőrség és egyéb rendészeti szervek közötti együttműködés egyre növekvő mértékben hozzájárul az EU belső biztonságához, ahogy az a belső biztonsági stratégiára vonatkozó cselekvési tervben[20] és a Stockholmi Program cselekvési tervében[21] is tükröződik.

2011/0341/a (COD)

Módosított javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a 2014–2020 közötti időszakra szóló, európai uniós vámügyi cselekvési program (Vám 2020) létrehozásáról, valamint a 624/2007/EK határozat hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 33. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)       A 2014 előtt alkalmazott többéves vámügyi cselekvési program jelentős mértékben hozzájárult az Unión belül a vámhatóságok közötti együttműködés megkönnyítéséhez és fokozásához. A vámügyek területén számos tevékenység határokon átnyúló jellegű, mind a 27 tagállamra kiterjednek, illetve mind a 27 tagállamot érintik, ezért azokat az egyes tagállamok önállóan nem képesek eredményesen és hatékonyan elvégezni. A Bizottság által végrehajtásra kerülő Vám 2020 program uniós keretet kínál a tagállamoknak ezen együttműködési tevékenységek fejlesztésére, ami költséghatékonyabb, mint ha minden tagállam két- vagy többoldalú alapon külön-külön létrehozná saját együttműködési keretét. Ezért biztosítani kell e program folytatását egy új program létrehozásával ugyanezen a területen.

(2)       A programtevékenységek, vagyis az európai információs rendszerek, a vámügyi tisztviselők közös fellépései, valamint a közös képzési kezdeményezések várhatóan hozzájárulnak az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégia[22] végrehajtásához. Keretet biztosítva a hatékonyabb vámhatóságokat előmozdító, az üzleti vállalkozások versenyképességét megerősítő, a foglalkoztatást támogató és az Unió gazdasági és pénzügyi érdekeinek védelméhez hozzájáruló tevékenységekhez, a program aktívan erősíti a vámunió működését.

(3)       A harmadik országok csatlakozási és társulási folyamatának támogatása érdekében a programnak nyitva kell állnia a csatlakozó és a tagjelölt országok, valamint a potenciális tagjelöltek és az európai szomszédsági politika[23] partnerországai előtt, bizonyos feltételek teljesítése esetén. Figyelemmel a világgazdaság fokozódó összekapcsoltságára, a program továbbra is lehetőséget biztosít arra, hogy bizonyos tevékenységek esetén külső szakértők, úgymint harmadik országok tisztviselői, nemzetközi szervezetek képviselői vagy gazdasági szereplők kerüljenek bevonásra. Az EKSZ-nek a főképviselő alelnök irányítása alatt történő létrehozása elősegítheti a szakpolitikai koordinációt és koherenciát egy olyan területen, amely két- és többoldalú alapon egyaránt fontos részét képezi az Unió külső stratégiáinak és fellépéseinek.

(4)       A program célkitűzései figyelembe veszik a vámügy területén az elkövetkező évtizedre vonatkozóan feltárt problémákat és kihívásokat. A programnak továbbra is szerepet kell játszania olyan létfontosságú területeken, mint az uniós vámügyi és kapcsolódó jogszabályok koherens végrehajtása. Emellett a program középpontjában az Unió pénzügyi és gazdasági érdekeinek védelme, a biztonság és a védelem fenntartása, a kereskedelem megkönnyítése áll, többek között a csalás elleni küzdelemre irányuló együttes erőfeszítések, valamint a vámhatóságok adminisztratív kapacitásainak növelése révén.

(5)       A 2014 előtt alkalmazott programeszközök megfelelőnek bizonyultak, és ezért megtartották azokat. Tekintettel a strukturáltabb operatív együttműködés iránti igényre, az eszköztár további eszközökkel egészült ki, ezek a speciális területek feladatainak együttes végrehajtására, valamint a közigazgatási kapacitást építő fellépésekre létrehozott, uniós és nemzeti szakértőkből álló szakértői csoportok, amelyek célzott segítséget nyújtanak az adminisztratív kapacitásépítést igénylő részt vevő országoknak.

(6)       Az európai információs rendszerek létfontosságú szerepet játszanak az uniós vámrendszerek megerősítésében, és ezért azokat a program keretében tovább kell finanszírozni. Emellett lehetővé kell tenni, hogy a program új, vámokkal kapcsolatos, az uniós jog alapján létrehozott információs rendszereket tartalmazzon. Az európai információs rendszereknek szükség esetén megosztott fejlesztési modelleken és IT-architektúrán kell alapulniuk.

(7)       A program révén a humán kompetenciák közös képzés formájában történő kiépítését is meg kell valósítani. A vámügyi tisztviselőknek ki kell építeniük és naprakésszé kell tenniük az Unió szükségleteinek kiszolgálásához szükséges tudásukat és képességeiket. A programnak alapvető szerepet kell játszania a humán kapacitások megerősítésében a vámügyi tisztviselőket, valamint a gazdasági szereplőket célzó fokozott képzési támogatás révén. Ennek érdekében az Unió jelenlegi közös képzési módszerét, amely főként a központi elektronikus tanulási (eLearning) fejlesztésen alapul, egy sokrétű uniós képzés-támogatási programmá kell fejleszteni.

(8)       A programnak hétéves időszakot kell magában foglalnia annak érdekében, hogy időtartamát a 2014-2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keret létrehozásáról szóló, éééé. hónap nn-i XX/XX/EU tanácsi rendelet[24] által létrehozott többéves pénzügyi keret időtartamához igazítsák.

(9)       A program teljes időtartama tekintetében a költségvetési hatóság számára meg kell határozni az éves költségvetési eljárásban az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a költségvetési kérdésekben történő együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 201Z. hónap XX-i intézményközi megállapodás [17]. pontja értelmében fő referenciát képező pénzügyi keretösszeget.

(10)     A költségvetés felülvizsgálatáról szóló 2010-es közleményében[25] szereplő, a finanszírozási programok koherenciájára és egyszerűsítésére vonatkozó bizottsági kötelezettségvállalással összhangban a forrásokat meg kell osztani más uniós finanszírozási eszközökkel, amennyiben a tervezett program szerinti tevékenységek olyan célkitűzéseket követnek, amelyek több finanszírozási eszköz tekintetében közösek; a kettős finanszírozást ugyanakkor el kell kerülni. Az e program keretében végzett tevékenységeknek biztosítaniuk kell a vámunió működését finanszírozó uniós források felhasználásának koherenciáját.

(11)     Az e rendelet pénzügyi végrehajtásához szükséges intézkedéseket az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, éééé. hónap nn-i xxx/20xx/EK, Euratom tanácsi rendeletnek, és a éééé. hónap nn-i xxx/20xx/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, éééé. hónap nn-i xxx/20xx/EK, Euratom bizottsági rendeletnek megfelelően kell elfogadni (az új költségvetési rendeletre és végrehajtási aktusára vonatkozó hivatkozást fel kell tüntetni).

(12)     Az Unió pénzügyi érdekeit megfelelő intézkedésekkel kell védeni a kiadási ciklus teljes időszakában, ideértve a szabálytalanságok megelőzését, feltárását és vizsgálatát, az eltűnt pénzeszközök, a tévesen kifizetett vagy helytelenül felhasznált források visszafizettetését és adott esetben a bírságokat.

(13)     Annak érdekében, hogy az éves munkaprogramok kidolgozása tekintetében a rendelet végrehajtásához egységes feltételeket biztosíthasson, a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben[26] foglaltak szerint kell gyakorolni.

(14)     Mivel a meghozandó fellépés célkitűzéseit – vagyis a vámunió működésének javítására irányuló többéves program létrehozását – a tagállamok nem tudják kielégítő módon elérni, mert nem tudják hatékonyan megvalósítani a program végrehajtásához szükséges együttműködést és koordinációt, az Unió az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritási elvvel összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben foglalt arányossági elvvel összhangban e rendelet nem lépi túl a szóban forgó célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

(15)     A Bizottságot a program végrehajtásában a Vám 2020 bizottság segíti.

(16)     A személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv az irányadó a személyes adatoknak az e rendelettel összefüggésben a tagállamokban végzett, a tagállamok illetékes hatóságai, különösen a tagállamokban kijelölt független közjogi hatóságok felügyelete alatt történő feldolgozására vonatkozóan. A személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet az irányadó a személyes adatoknak az e rendelet keretében a Bizottság által és az európai adatvédelmi biztos felügyelete alatt végzett feldolgozására vonatkozóan. Az illetékes hatóságok általi információcserének vagy információtovábbításnak meg kell felelnie a személyes adatok továbbítására vonatkozóan a 95/46/EK irányelvben rögzített szabályoknak, továbbá a Bizottság általi információcserének vagy információtovábbításnak meg kell felelnie a személyes adatok továbbítására vonatkozóan a 45/2001/EK rendeletben rögzített szabályoknak.

(17)     Ez a rendelet a közösségi vámügyi cselekvési program (Vám 2013) létrehozásáról szóló, 2007. május 23-i 624/2007/EK európai parlamenti és tanácsi határozat[27] helyébe lép. Az említett határozatot ennek megfelelően hatályon kívül kell helyezni,

ELFOGADTÁK EZT A RENDELETET:

I. fejezet Általános rendelkezések

1. cikk Tárgy

1.           A vámunió működésének támogatására létrejön a „Vám 2020” többéves cselekvési program (a továbbiakban: a program).

2.           A program a 2014. január 1-jétől 2020. december 31-ig tartó időszakra vonatkozik.

2. cikk Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

(1) „vámhatóságok”: a vámokról szóló szabályok alkalmazásáért felelős hatóságok;

(2) „külső szakértők”:

a)       a kormányzati hatóságok képviselői, beleértve a 3. cikk (2) bekezdésének 1. és 2. pontja alapján a programban részt nem vevő országok képviselőit is,

b)      gazdasági szereplők és szervezeteik,

c)       nemzetközi és egyéb érintett szervezetek képviselői.

3. cikk Részvétel a programban

1.           A részt vevő országok a tagállamok és a (2) bekezdésben említett országok, feltéve, hogy a (2) bekezdésben szereplő feltételek teljesülnek.

2.           A programban a következő országok vehetnek részt:

(1) az előcsatlakozási stratégiák által kedvezményezett csatlakozó országok, tagjelölt országok és potenciális tagjelöltek, a megfelelő keretmegállapodások, társulási tanácsi határozatok vagy hasonló megállapodások által az ezen országok uniós programokban való részvételére megállapított általános alapelvekkel és feltételekkel összhangban;

(2) az európai szomszédsági politika partnerországai, feltéve, hogy ezek az országok megfelelő szintet értek el vonatkozó jogszabályaiknak és közigazgatási gyakorlatuknak az Unióéhoz való közelítésében. Az érintett partnerországok a programban az ezen országokkal az uniós programokban való részvételükről szóló keretmegállapodások megkötését követően megállapítandó rendelkezések alapján vesznek részt.

4. cikk Részvétel a programtevékenységekben

A program keretében szervezett egyes kiválasztott tevékenységekben való részvételre külső szakértők is felkérhetők, amennyiben ez hasznos az 5. cikkben szereplő célkitűzések elérése szempontjából. E szakértőket a konkrét tevékenységekkel kapcsolatos képzettségük, tapasztalatuk és tudásuk alapján választja ki a Bizottság.

5. cikk Általános célkitűzés és konkrét célkitűzés

1.           A program általános célkitűzése a belső piac erősítése a hatékony és eredményes vámunió révén.

2.           A program konkrét célkitűzése a vámunió működésének támogatása, különösen a részt vevő országok, azok vámhatóságai, más illetékes hatóságai, tisztviselői és a külső szakértők közötti együttműködés fokozása révén.

3.           E célkitűzés elérését a következő mutatók alapján mérik:

(1) a közös kommunikációs hálózat elérhetősége az európai információs rendszerek számára;

(2) a programtevékenységekben részt vevőktől és a program használóitól kapott visszajelzések.

6. cikk Prioritások

A program prioritásai a következők:

(1) az uniós jog kidolgozásának, következetes alkalmazásának és eredményes végrehajtásának támogatása a vámunió hatékonyságának, eredményességének és egységességének erősítése érdekében,

(2) az európai üzleti vállalkozások versenyképességének megerősítése a jogszerű kereskedelem megkönnyítése, a megfelelési költségek és az adminisztratív terhek csökkentése, valamint a tisztességtelen versennyel szembeni védelem révén,

(3) a vámigazgatások támogatása a polgárok és a környezet védelme, valamint a védelem és a biztonság fenntartása terén,

(4) az Európai Unió és tagállamai pénzügyi és gazdasági érdekeinek védelme,

(5) adminisztratív kapacitásuk javítása révén hozzájárulás a vámhatóságok hatékony működéséhez,

(6) a csalás elleni küzdelem, valamint a versenyképesség, a biztonság és a védelem fokozása a nemzetközi szervezetekkel, harmadik országokkal, más kormányzati hatóságokkal, gazdasági szereplőkkel és azok szervezeteivel való együttműködés intenzívebbé tétele révén.

II. fejezet Támogatható intézkedések

7. cikk Támogatható intézkedések

A program a 14. cikkben említett éves munkaprogramban meghatározott feltételek mellett a következő intézkedéstípusokhoz nyújt támogatást:

(1) Közös fellépések:

a)       szemináriumok és munkaértekezletek;

b)      általában korlátozott számú országból álló, korlátozott ideig működő projektcsoportok, melyek célja pontosan meghatározott teljesítménnyel összekapcsolt, előre definiált célkitűzés elérése;

c)       a részt vevő országok vagy egy harmadik ország által abból a célból szervezett munkalátogatások, hogy lehetővé tegyék a tisztviselők számára, hogy tapasztalatot vagy tudást szerezzenek a vámügyek területén, illetve növeljék azt; a harmadik ország területén szervezett munkalátogatások tekintetében csak az utazási és tartózkodási (szállás és napidíj) költségek támogathatók a program keretében;

d)      a Bizottságból és a részt vevő országok tisztviselőiből álló közös csoportok által végzett ellenőrző tevékenységek, amelyek célja a vámügyi gyakorlatok elemzése, a szabályok végrehajtásával kapcsolatos nehézségek azonosítása, és szükség esetén javaslatok tétele uniós szabályok és munkamódszerek elfogadására;

e)       nem állandó vagy állandó jellegű szakértői csoportok, amelyek az együttműködés strukturált formái, és egyesítik a tapasztalatokat annak érdekében, hogy adott esetben online együttműködési szolgáltatások, közigazgatási segítség, valamint infrastrukturális és felszerelési segítség révén nyújtott támogatással meghatározott területeken felmerülő feladatokat hajtsanak végre, vagy operatív tevékenységeket végezzenek;

f)       a közigazgatási kapacitás építése és támogató intézkedések;

g)       tanulmányok készítése;

h)       kommunikációs projektek;

i)        egyéb, a 5. és 6. cikkben megállapított konkrét célkitűzéseket és prioritásokat támogató tevékenységek.

(2) IT-kapacitásépítés: az európai információs rendszerek – a melléklet 1. pontjában rögzített – uniós elemeinek, valamint az uniós jog keretében létrehozott új európai információs rendszereknek a fejlesztése, karbantartása, üzemeltetése és minőségellenőrzése.

(3) Humán képességfejlesztés: közös képzési intézkedések a vámügyekkel kapcsolatban szükséges szakmai képességek és tudás támogatása érdekében.

8. cikk Különös végrehajtási rendelkezések a közös fellépések tekintetében

1.           A részt vevő országok biztosítják, hogy a megfelelő profillal és képesítésekkel rendelkező tisztviselőket jelöljék ki a közös fellépésekben való részvételre.

2.           A részt vevő országok megteszik a közös fellépések végrehajtásához szükséges intézkedéseket, különösen azáltal, hogy felhívják a figyelmet az ilyen fellépésekre, illetve azáltal, hogy biztosítják az elért eredmények optimális felhasználását.

9. cikk Különös végrehajtási rendelkezések az európai információs rendszerek tekintetében

1.           A Bizottság és a részt vevő országok biztosítják, hogy a melléklet 1. pontjában szereplő európai információs rendszereket fejlesztik, üzemeltetik és megfelelően karbantartják.

2.           A Bizottság a részt vevő országokkal együttműködve koordinálja a melléklet 1. és 2. pontjában említett rendszerek és infrastruktúra uniós és nem uniós elemei kialakításának és üzemeltetésének azon szempontjait, amelyek azok működőképességének, összekapcsolhatóságának és folyamatos fejlesztésének biztosításához szükségesek.

10. cikk Különös végrehajtási rendelkezések a közös képzés tekintetében

1.           A részt vevő országok adott esetben nemzeti képzési programjaikba integrálják a képzések közösen kifejlesztett tartalmát, beleértve az elektronikus tanulási (eLearning) modulokat, képzési programokat és a közösen megállapított képzési standardokat.

2.           A részt vevő országok gondoskodnak arról, hogy tisztviselőik megkapják az ahhoz szükséges alap- és továbbképzést, hogy a képzési programokkal összhangban közös szakmai képességeket és szaktudást szerezzenek.

3.           A részt vevő országok gondoskodnak arról, hogy a tisztviselők részesüljenek a programban való részvétel tekintetében kielégítő szintű nyelvtudás elsajátításához szükséges nyelvi képzésben.

III. fejezet Pénzügyi keret

11. cikk Pénzügyi keret

1.           A program végrehajtására biztosított pénzügyi keretösszeg 548 080 000 EUR (folyó áron).

2.           A programhoz rendelt pénzügyi erőforrások fedezhetik a program irányításához és célkitűzései eléréshez szükséges előkészítő, monitoring, ellenőrző, audit és értékelő tevékenységekre vonatkozó költségeket is: így különösen a tanulmányok, szakértői értekezletek, tájékoztató és kommunikációs intézkedések költségeit, az Európai Unió politikai prioritásairól szóló hivatalos kommunikációt is beleértve, amennyiben ezek az intézkedések az e rendeletben megfogalmazott célkitűzések megvalósításához kapcsolódnak, az információfeldolgozásra és -cserére összpontosító információtechnológiai hálózatokhoz kapcsolódó kiadásokat, továbbá minden egyéb műszaki és igazgatási segítségnyújtással kapcsolatos költséget, amely a Bizottságra hárul a program irányítása során.

12. cikk A beavatkozás típusai

1.           A Bizottság a költségvetési rendelet előírásaival összhangban hajtja végre a programot.

2.           Az Unió által a 7. cikkben szereplő tevékenységekhez nyújtott támogatás a következő formákat öltheti:

(1) támogatások;

(2) közbeszerzési szerződések,

(3) a 4. cikkben hivatkozott külső szakértőknél felmerült költségek megtérítése.

3.           A támogatások társfinanszírozási rátája a támogatható költségek 100%-a, amennyiben azok utazási költségek és szállásköltségek, események szervezéséhez kapcsolódó költségek vagy napidíjak. Ezt a rátát a szakértői csoportok kivételével valamennyi támogatható intézkedésre alkalmazni kell. A támogatható intézkedések ezen kategóriája tekintetében az éves munkaprogramok határozzák meg az alkalmazandó társfinanszírozási rátát, amennyiben ezek az intézkedések támogatások odaítélést igénylik.

13. cikk Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

1.           A Bizottság megfelelő intézkedéseket hoz, amelyek biztosítják, hogy az e rendelet alapján finanszírozott intézkedések végrehajtásakor az Unió pénzügyi érdekei védelemben részesüljenek a csalással, korrupcióval és egyéb illegális tevékenységekkel szemben alkalmazott megelőző intézkedések, hatékony ellenőrzések, illetve szabálytalanságok észlelése esetén a tévesen kifizetett összegek visszafizettetése, adott esetben pedig hatékony, arányos és visszatartó erejű közigazgatási és pénzügyi szankciók révén.

2.           A Bizottság és képviselői, valamint a Számvevőszék jogosultak dokumentumalapú és helyszíni ellenőrzést végezni az e program alapján uniós forrásból származó támogatások kedvezményezettjeinél, valamint az e program alapján uniós forrásokban részesülő vállalkozóknál és alvállalkozóknál.

3.           Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) – az 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanács rendeletben, valamint az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben[28] foglalt rendelkezéseknek és eljárásoknak megfelelően – nyomozásokat, többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat folytathat annak megállapítására, hogy elkövettek-e valamely támogatási megállapodással, támogatási határozattal vagy uniós finanszírozásra vonatkozó szerződéssel összefüggésben az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást, korrupciót vagy más jogellenes cselekményt.

IV. fejezet Végrehajtási hatáskörök

14. cikk Munkaprogram

1.           A program végrehajtása érdekében a Bizottság éves munkaprogramokat fogad el, amelyek meghatározzák a követett célkitűzéseket, a várt eredményeket, a végrehajtás módját és a teljes összeget. A munkaprogramok tartalmazzák továbbá a finanszírozandó tevékenységek leírását, az egyes fellépési típusokhoz rendelt összegek megjelölését, valamint végrehajtásuk tervezett menetrendjét. A támogatások esetében a munkaprogramok kitérnek a prioritásokra, az alapvető értékelési kritériumokra és a társfinanszírozás maximális mértékére. Ezt a végrehajtási aktust a 14. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

2.           Az éves munkaprogram összeállítása során a Bizottság a vámpolitika vonatkozásában figyelembe veszi a közös megközelítést. Ezt a megközelítést a tagállamok vámhatóságainak vezetőiből vagy azok képviselőiből és a Bizottságból álló Vámpolitikai Csoport keretében együttműködve a Bizottság és a tagállamok rendszeresen felülvizsgálják és megállapítják.

A Bizottság rendszeresen tájékoztatja a Vámpolitikai Csoportot a program végrehajtásával kapcsolatos intézkedésekről.

15. cikk Bizottsági eljárás

1.           A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság.

2.           Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

V. fejezet Monitoring és értékelés

16. cikk A program szerinti fellépések monitoringja

A Bizottság a részt vevő országokkal együttműködve figyelemmel kíséri a programot és annak fellépéseit az elvégzett intézkedések végrehajtásának követése érdekében.

17. cikk Értékelés

1.           A Bizottság gondoskodik a program (2) és (3) bekezdésbeli szempontok szerinti, félidős és végső értékeléséről. Az eredményeket be kell építeni a későbbi programok esetleges megújításáról, módosításáról vagy felfüggesztéséről szóló döntésekbe. Ezeket az értékeléseket független külső értékelő végzi.

2.           A Bizottság legkésőbb 2018 közepéig félidős értékelési jelentést készít a program szerinti fellépések célkitűzéseinek eléréséről, a források felhasználásának hatékonyságáról, valamint a program európai hozzáadott értékéről. A jelentés emellett kitér az egyszerűsítésre, a célkitűzések folyamatos relevanciájára, valamint a programnak az Unió intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre irányuló célkitűzéseihez való hozzájárulására.

3.           A Bizottság legkésőbb 2021 végéig végső értékelési jelentést készít a (2) bekezdésben említett szempontokról, valamint a program hosszú távú következményeiről és hatásainak fenntarthatóságáról.

4.           A részt vevő országok a Bizottság felhívására minden releváns adatot és információt átadnak a Bizottság félidős és végső értékelési jelentéseihez való hozzájárulás céljából.

VI. fejezet Záró rendelkezések

18. cikk Hatályon kívül helyezés

A 624/2007/EK határozat 2014. január 1-jével hatályát veszti.

Az e határozat hatálya alá tartozó intézkedésekhez kapcsolódó pénzügyi kötelezettségekre azonban teljesítésükig továbbra is e határozat vonatkozik.

19. cikk Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2014. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

Az Európai Parlament részéről                     a Tanács részéről

az elnök                                                          az elnök

MELLÉKLET

Európai információs rendszerek és uniós elemeik

1.           Az európai információs rendszerek a következők:

(1) közös kommunikációs hálózat/közös rendszer-interfész (CCN/CSI – CCN2), CCN mail3, a CSI híd, a http híd, CCN LDAP és kapcsolódó eszközök, CCN webportál, CCN monitoring;

(2) támogató rendszerek, különösen a CCN alkalmazás konfigurációs eszköze, a tevékenységjelentési eszköz (ART2), a Taxud online projektek elektronikus irányítása (TEMPO), a szolgáltatás-irányítási eszköz (SMT), a felhasználókezelő rendszer (UM), a BPM-rendszer, az elérhetőségi irányítópult és az AvDB, az IT szolgáltatás-irányítási portál, a jegyzék és felhasználói hozzáférés-kezelés,

(3) a programinformációs és kommunikációs tér (PICS);

(4) a vámmozgási rendszerek, különösen az (új) számítógépesített tranzit-rendszer ((N)CTS), az NCTS TIR Oroszország, az exportellenőrzési rendszer (ECS) és az importellenőrzési rendszer (ICS). A következő alkalmazások/elemek támogatják ezeket a rendszereket: a harmadik országokkal történő adatcserét szolgáló rendszer (SPEED híd), a SPEED Edifact átváltó csomópont (SPEED-ECN), a standard SPEED tesztalkalmazás (SSTA), a standard átviteli tesztalkalmazás (STTA), az átviteli tesztalkalmazás (TTA), a központi szolgáltatások/referenciaadatok (CSRD2), a központi szolgáltatások/irányítási információs rendszer (CS/MIS);

(5) a közösségi kockázatkezelő rendszer (CRMS), amely tartalmazza a kockázati információs űrlapokat (RIF), és a közös profilok CPCA funkcionális doméneket;

(6) a gazdasági szereplők rendszere (EOS), amely tartalmazza a gazdasági szereplők nyilvántartását és azonosítását (EORI), az engedélyezett gazdálkodókat (AEO), a rendszeres szállítási szolgáltatásokat (RSS) és a partnerországok funkcionális doménjeinek kölcsönös elismerését. A generikus webszolgáltatás e rendszer támogató eleme;

(7) a tarifarendszer (TARIC3), amely egy referenciaadat-rendszer olyan más alkalmazások számára, mint a kvótakezelési rendszer (QUOTA2), a megfigyelés-irányítási és -monitoring rendszer (SURV2), a kötelező európai vámtarifa-tájékoztatási rendszer (EBTI3), a vegyi anyagok európai vámjegyzéke (ECICS2). A Kombinált Nómenklatúra (KN) és vámfelfüggesztésekre vonatkozó (Suspensions) alkalmazások jogi információkat kezelnek, közvetlenül kapcsolódva a tarifális rendszerhez;

(8) az ellenőrzési célú alkalmazások, különösen az iratminta-kezelő rendszer (SMS) és a feldolgozási eljárások információs rendszere (ISPP);

(9) a hamisítás és kalózkodás elleni rendszer (COPIS);

(10) az adatterjesztési rendszer (DDS2), amely kezel minden, az Interneten keresztül a nyilvánosság számára hozzáférhető adatot;

(11) a Csalás Elleni Információs Rendszer (AFIS);

2.           Az európai információs rendszerek uniós összetevői a következők:

(1) olyan IT-eszközök, mint a hardver, a szoftver, valamint a rendszerek hálózati kapcsolatai, beleértve a kapcsolódó adat-infrastruktúrát;

(2) a rendszerek fejlesztéséhez, karbantartásához, tökéletesítéséhez, valamint üzemeltetéséhez szükséges IT-szolgáltatások;

(3) és bármilyen más olyan elem, amelyet hatékonysági, biztonsági vagy racionalizációs okokból a Bizottság a részt vevő országok tekintetében közös elemként határoz meg.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

              1.1.    A javaslat/kezdeményezés címe

              1.2.    A tevékenységalapú irányítás /tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)

              1.3.    A javaslat/kezdeményezés típusa

              1.4.    Célkitűzés(ek)

              1.5.    A javaslat/kezdeményezés indoklása

              1.6.    Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

              1.7.    Tervezett igazgatási módszer(ek)

2.           IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

              2.1.    A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

              2.2.    Irányítási és kontrollrendszer

              2.3.    A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

              3.1.    A kiadások a többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik?

              3.2.    A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

              3.2.1. A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

              3.2.2. Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

              3.2.3. Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

              3.2.4. A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

              3.2.5. Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

              3.3.    A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS JAVASLATOKHOZ

1.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.        A javaslat/kezdeményezés címe

Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a 2014-2020 közötti időszakra szóló, európai uniós vámügyi cselekvési program (Vám 2020) létrehozásáról, valamint a 624/2007/EK határozat hatályon kívül helyezéséről.

1.2.        A tevékenységalapú irányítás /tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)[29]

14 04. Vámpolitika

1.3.        A javaslat/kezdeményezés típusa

¨ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul

¨ A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedésre[30] irányul

X A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul

¨ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

1.4.        Célkitűzések

1.4.1.     A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzések

A javasolt program hozzájárul az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégiához[31], (1) az egységes piac működésének megerősítése, (2) a közszféra termelékenységét fokozó tevékenységeket támogató keret biztosítása, valamint (3) a technológiai fejlődésnek és az innovációnak a nemzeti és európai vámigazgatási szerveknél történő előmozdítása révén.

A vámunió alapvető fontosságú a belső piac számára. Az áruk határok nélküli belső piaca szükségessé teszi, hogy a harmadik országokból származó áruk megfeleljenek a belépésnél vagy a kereskedelmi forgalomba bocsátásnál előírt alaki követelményeknek és egyéb előírásoknak; ezt követően szabadon mozoghatnak az EU külső határain belül. A vámügy támogatja a tisztességes, versenyen alapuló belső piaci feltételek közös szabályok és előírások egységes alkalmazása révén történő fejlesztését. A vámpolitika támogatja a növekedést és az innovációt a belső piacon, például a szellemitulajdon-jogoknak a határon történő érvényesítése révén (lásd még a hamisítás és a szerzői jogi kalózkodás elleni küzdelemre irányuló átfogó európai tervet[32], és az új, belső piaci szellemitulajdon-jogi stratégiát, amelyeket a Bizottság nemrégiben fogadott el). Egy nemrégiben lefolytatott, a belső piac jövőjéről szóló nyilvános konzultáció[33] során adott válaszok arra utalnak, hogy az iparági szövetségek nagy várakozással tekintenek a hamisítás és a kalózkodás elleni további uniós fellépésre. A vámigazgatási szervek alapvető szerepet játszanak a szellemitulajdon-jogok hatékony érvényesítésében, ahogy azt a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos vámügyi tevékenységekre vonatkozó statisztikák[34] is megerősítik. Emellett a program számos, a vámunió keretébe tartozó szakpolitikai intézkedést támogat. Ilyen például az Unió és a tagállamok pénzügyi érdekeinek védelme a vámok és a kereskedelmet terhelő különböző illetékek és adók beszedése, valamint a csalás elleni küzdelemre irányuló, együttműködő jellegű erőfeszítések révén. 2010-ben az uniós költségvetés körülbelül 12,3%-a (15,7 milliárd EUR) származott tradicionális saját forrásokból[35]. A vámunió az uniós kereskedelempolitika operatív ága, mely kétoldalú és multilaterális kereskedelmi megállapodásokat hajt végre, vámokat szed be, valamint kereskedelmi intézkedéseket (mint pl. származási szabályokat), embargókat és más korlátozásokat alkalmaz. A 2010 novemberében közzétett, Kereskedelem, növekedés és globális ügyek: A kereskedelempolitika mint az Európa 2020 stratégia kulcseleme[36] című vitadokumentum kiemeli a vámigazgatási szervek kétoldalú megállapodások keretében, valamint a Vámigazgatások Világszervezetében történő nemzetközi együttműködésének kulcspontjait. Hangsúlyozza, hogy a hatékony vámügyi eljárások csökkentik a kereskedőket érintő megfelelési költségeket, megkönnyítik a jogszerű kereskedelmet, valamint elősegítik a biztonsággal, a védelemmel és a szellemitulajdon-joggal kapcsolatos növekvő kockázatok kezelését.

A vámuniónak az EU belső biztonságához való hozzájárulás területén betöltött szerepe egyre jelentősebb, és tovább fog nőni, ahogy az a belső biztonsági stratégiára vonatkozó cselekvési tervben[37] és a Stockholmi Program cselekvési tervében[38] is tükröződik. Emellett a vámigazgatási szervek fellépése, valamint a vámigazgatási szervek, a rendőrség, és egyéb jogalkalmazó hatóságok közötti együttműködés hozzájárul az olyan globális biztonsági célkitűzésekhez, mint a pénzmosás, a határokon átnyúló szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelem.

1.4.2.     Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

Konkrét célkitűzések és a tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

A tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység a vámpolitika (14 04.). A program konkrét célkitűzései a következők:

a vámunió működésének támogatása, különösen a részt vevő országok, azok vámhatóságai, más illetékes hatóságai, tisztviselői és a külső szakértők közötti együttműködés fokozása révén.

1.4.3.     Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

Vámügyi szempontból a tagállamok, hatásköreiknek az EU-ra ruházásával – mivel a vámunió az EU kizárólagos hatáskörébe tartozik – ipso facto megállapodtak abban, hogy a vámügyek területén az intézkedések hatékonyabban hajthatók végre uniós szinten. Ugyanakkor az uniós jogi keret önmagában nem biztosítja a vámunió megfelelő működését. A vámügyi program szerinti kísérő támogató intézkedések szükségesek annak biztosításához, hogy az uniós vámjogi szabályokat konvergens és harmonizált módon alkalmazzák, és így a kereskedőkkel szembeni bánásmód, a csalások megelőzése és a jogi kötelezettségek terén ne mutatkozzanak különbségek.

Emellett a vámügyek területén számos tevékenység határokon átnyúló jellegű, mind a 27 tagállamra kiterjednek, illetve mind a 27 tagállamot érintik, ezért azokat az egyes tagállamok nem képesek eredményesen és hatékonyan elvégezni. Az uniós fellépésre a vámügyi tevékenység európai dimenziójának alátámasztása, a belső piac torzulásainak elkerülése, valamint az EU-határok hatékony védelmének támogatása érdekében van szükség.

A szolidaritás és a felelősség megosztása a vámunió finanszírozását megalapozó elvek. Azok a helyzetek, amelyekben a hatékony intézkedések szükségessége meghaladja az egyes tagállamok képességét azok meghozatalára, károsak az Unió mint egész számára. Az uniós intézkedésekre az uniós közjó védelme érdekében van szükség, amennyiben az uniós kereslet (pl. a biztonság iránt) nem elégíthető ki megfelelően az egyes tagállamok kínálatával. Ilyen esetekben az EU fellépése a technikai kapacitások kiépítésének közös finanszírozásával valósul meg annak érdekében, hogy a hatékony ellenőrzés iráni igény az egyes tagállamok korlátozott kínálati kapacitása ellenére is kielégítésre kerüljön.

1.4.4.     Eredmény- és hatásmutatók

Tüntesse fel a javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat.

A program tevékenységeit figyelemmel fogják kísérni annak biztosítása érdekében, hogy a program végrehajtását szolgáló szabályokat és eljárásokat megfelelő módon alkalmazzák, valamint annak ellenőrzése érdekében, hogy a program sikeres-e célkitűzései elérésében. A kialakítandó monitoring keret a következőket foglalja magában: beavatkozási logika, mutatószámok átfogó készlete, mérési módszerek, adatgyűjtési terv, egyértelmű és strukturált jelentési és nyomon követési eljárás, valamint félidős és végső értékelések.

A program teljesítményét a program általános és konkrét célkitűzéseihez és prioritásaihoz kapcsolódó teljesítmény-, hatás-, eredmény- és output-mutatók koherens készletének felhasználásával, valamint a Bizottság irányítási tervével történő összekapcsolása révén mérik. A hatás-, eredmény- és output-mutatók részletes listáját a hatásvizsgálat tartalmazza. Az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság célokat jelölt meg a program egyes teljesítményei tekintetében. Más teljesítmények esetében ez jelenleg még nem kivitelezhető. Ezen operatív célkitűzésekre vonatkozóan elérendő célokat az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság a Vám 2020 program megkezdése előtt kijelöli, és az éves munkaprogramra irányuló eljárás keretében jóváhagyásra a programbizottság elé terjeszti.

Az általános és konkrét célkitűzéseket többek között azon mérik, hogy a közös kommunikációs hálózat mennyire érhető el az európai információs rendszerek számára; a cél 97 %-os elérhetőség lesz.

1.5.        A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.     Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

A javaslat hozzájárul az Európa 2020 stratégiához, valamint különböző egyéb uniós jogszabályok végrehajtásához, ahogy az az 1.4.1. fejezetben szerepel.

1.5.2.     Az uniós részvételből adódó többletérték

Hasznosabb uniós szinten megindítani a fellépéseket, mint a 27 tagállam szintjén, ahogy az az indokolás 3.2. fejezetében részletesen szerepel.

1.5.3.     Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

Gazdasági szempontból az uniós szintű fellépés sokkal hatékonyabb. A vámügyi együttműködés gerince a biztonságos, kifejezetten erre a célra kialakított kommunikációs hálózat, amely a kilencvenes évek elején indított első vámügyi együttműködési programok óta működik. Ez körülbelül 5 000 kapcsolódási ponton[39] keresztül köti össze a nemzeti vámigazgatási szerveket. Ez a közös IT-hálózat biztosítja, hogy az egyes nemzeti közigazgatási szerveknek csak egyszer kelljen kapcsolódniuk a közös infrastruktúrához annak érdekében, hogy képesek legyenek bármilyen információ egymás közötti megosztására. Amennyiben nem állna rendelkezésre ez az infrastruktúra, a tagállamok vámigazgatásainak 26-szor kellene kapcsolódniuk az egyes tagállamok nemzeti rendszereihez.

A program további sarokkövei azok a tevékenységek, amelyek összehozzák a vámügyi tisztviselőket, például hogy megosszák egymás között a legjobb gyakorlatokat, tanuljanak egymástól, elemezzenek egy problémát vagy iránymutatást fogalmazzanak meg. Amennyiben a tagállamoknak úgy kellene tanulniuk egymástól, hogy a programon kívül alakítják ki saját tevékenységeiket, akkor valamennyien kialakítanák saját eszközeiket és munkamódszereiket. A tevékenységek közötti szinergiák elvesznének, és a közös tevékenységeket nem hajtanák szisztematikusan végre a 27 tagállam szintjén. Sokkal hatékonyabb, ha a program támogatásával a Bizottság a tevékenységek részt vevő ország közötti közvetítőjeként lép fel.

Egy másik jelentős hozzáadott érték immateriális jellegű. A program hozzájárul a közös érdek szellemének kialakításához, a kölcsönös bizalom felkeltéséhez, valamint a tagállamok közötti, illetve a tagállamok és a Bizottság közötti együttműködés szellemének megteremtéséhez a vámügyek területén.

1.5.4.     Összhang és lehetséges szinergia egyéb pénzügyi eszközökkel

A Fiscalis 2020 és a Vám 2020 programok irányítása, amikor csak lehetséges, összehangolásra kerül. A programok közös hálózattal rendelkeznek az európai informatikai rendszerek végrehajtására, közös platformmal az online együttműködéshez (PICS) és osztoznak egy közös tevékenységjelentési eszközön (ART2). A humán kapacitásépítés során alkalmazott módszertanokon ugyancsak osztozik a két program.

A vámügyi területen a kidolgozott szakpolitikai forgatókönyvek egyike a tagállamok vámhatóságainak pénzügyi támogatását irányozza elő felszerelések beszerzése és technikai kapacitásaik kiépítése érdekében. Ahelyett, hogy az e célt szolgáló finanszírozási rendszert a Vám 2020 program keretében dolgoznák ki, a tagállamok az ezen szükségletekhez kapcsolódó támogatások tekintetében más programokat is igénybe vehetnek, köztük a regionális strukturális alapokat.

A Belügyi Főigazgatóság Bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem (ISEC), valamint a Terrorizmus és egyéb biztonsági vonatkozású veszélyek megelőzése, az azokra való felkészültség és következményeik kezelése (CIPS)[40] elnevezésű programjainak félidős értékelése szerint a Vám és Fiscalis 2013 programirányítási modellje „kínálja a legígéretesebb perspektívákat az ISEC/CIPS irányításának javítása tekintetében, mivel lehetővé teszi az operatív szükségletekre való azonnali és rugalmas reagálást”.

A transzeurópai IT-rendszerek gerince a CCN/CSI hálózat, amelyet az OLAF a szabálytalanságokkal és csalással kapcsolatos információk cseréjére (és tárolására) is használ. Ebből a szempontból mindkét főigazgatóság részesül a méretgazdaságosság által nyújtott előnyökből.

1.6.        Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

X A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik

– ¨  A javaslat/kezdeményezés 2014. január 1-jétől 2020. december 31-ig érvényes.

– X  Pénzügyi hatás: 2014-től 2023-ig (2021-től 2023-ig csak kifizetési előirányzatok tekintetében)

¨ A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik

– Beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

– azt követően: rendes ütem.

1.7.        Tervezett igazgatási módszer(ek)[41]

X Centralizált igazgatás közvetlenül a Bizottság által

¨ Centralizált igazgatás közvetetten a következőknek történő hatáskör-átruházással:

¨         végrehajtó ügynökségek

¨         a Közösségek által létrehozott szervek[42]

¨         tagállami közigazgatási/közfeladatot ellátó szervek

¨         az Európai Unióról szóló szerződés V. címe értelmében külön intézkedések végrehajtásával megbízott, a költségvetési rendelet 49. cikke szerinti vonatkozó jogalapot megteremtő jogi aktusban meghatározott személyek

¨ Megosztott igazgatás a tagállamokkal

¨ Decentralizált igazgatás harmadik országokkal

¨ Nemzetközi szervezetekkel közös igazgatás (nevezze meg)

Egynél több igazgatási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

/

2.           IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.        A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Ismertesse a nyomon követés és jelentéstétel gyakoriságát és feltételeit.

A program tevékenységeit figyelemmel fogják kísérni annak érdekében, hogy biztosítsák: a program végrehajtását szolgáló szabályokat és eljárásokat megfelelő módon alkalmazzák (audit funkció). A közös fellépési tevékenységekre irányuló javaslatokat állandó jelleggel figyelemmel kísérik egy online adatbázis, a tevékenységjelentési eszköz (ART2) segítségével, amely tartalmazza a javaslatokat és az azoknak megfelelő tevékenységeket. Ugyanez az eszköz lehetővé teszi a program alapján nyújtott támogatások kedvezményezettjei, vagyis a tagállamok vámigazgatási szervei számára, hogy online jelentsék a támogatásból a közös fellépési tevékenységekben való részvétel érdekében finanszírozott költségeket. A tagállamok évente költségvetési jelentést küldenek a Bizottság számára a tevékenységjelentési eszköz használatával.

A közbeszerzés révén finanszírozott IT és képzési kapacitás-építési tevékenységek esetében a szokásos jelentési és nyomon követési szabályokat kell alkalmazni.

A programot kétszer értékelik. A félidős értékelés eredményei 2018 közepére lesznek elérhetők, a program végső értékelésének eredményei pedig 2021 vége felé. A tagállamok mint a program fő haszonélvezői elvégzik az adatgyűjtés jelentős részét, vagy az egyedi eszközök szintjén (főként az ART2-n keresztül), vagy a program szélesebb körű hatásairól (vagy az észlelés-mérési feladatokban való részvétel, vagy jelentések kibocsátása által) nyújtott információk révén.

Mindeddig a meglévő programok értékelési feladatai főként a program elsődleges érintettjeit célozták, vagyis a vámhatóságokat és azok szakértőit, akik a program célközönségét alkotják. Figyelemmel annak jelentőségére, hogy konzultáljanak a programon kívüli érdekeltekkel is (pl. gazdasági szereplőkkel) a program rájuk gyakorolt hatásairól, valamint arról, hogy milyen mértékben részesülnek például a vám-/adóhatóságok közötti hatékonyabb együttműködésből fakadó előnyökből, a közvetett hatások e szempontja szerepelni fog a jövőbeli programértékelésekben.

2.2.        Irányítási és kontrollrendszer

2.2.1.     Felismert kockázat(ok)

A támogatások végrehajtásával kapcsolatos lehetséges kockázatok a következők:

– A tagállamok és a tagjelölt országok konzorciumával aláírt támogatási megállapodás hibás végrehajtása. A kockázat szintje alacsonynak tekintendő, mivel a kedvezményezettek a részt vevő országok közigazgatási szervei.

– A tagállamok olyan tevékenység költségeit jelentik be, amelyet a program alapján nem hagytak jóvá.

– A tagállamok kétszer jelentik be ugyanazt a költséget.

A program égisze alatt megkötött közbeszerzési szerződések végrehajtásával kapcsolatos lehetséges kockázatok a következők:

– Nem tartják be közbeszerzési szabályokat

– Nem létező teljesítésre kiadott számla megfizetése

2.2.2.     Tervezett ellenőrzési mód(ok)

Az alkalmazott ellenőrzési stratégia fő elemei a következők:

1. Valamennyi kiadási terület esetében azonos pénzügyi ellenőrzések:

A kötelezettségvállalások előzetes vizsgálata:

Az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság valamennyi kötelezettségvállalását megvizsgálja a humánerőforrási és a pénzügyi részleg vezetője. Ennek következtében a kötelezettségvállalás alá eső összegek 100%-ára terjed ki az előzetes vizsgálat. Ez az eljárás magas szinten biztosítja az ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét.

A kifizetések előzetes vizsgálata:

Minden kifizetést előzetesen megvizsgálnak a pénzügyi szabályokkal és a bevált eljárásokkal összhangban. Ezt a részletes ellenőrzést egy pénzügyi ellenőr és egy engedélyezésre jogosult tisztviselő hajtja végre.

Ezenfelül (minden kiadási kategóriából) hetente legalább egy kifizetést kiválasztanak a humánerőforrási és a pénzügyi részleg vezetője által végzett előzetes részletes vizsgálat céljából. A vizsgálat terjedelmére nem határoztak meg célt, mivel annak célja a kifizetések „véletlenszerű” ellenőrzése, annak megvizsgálása érdekében, hogy valamennyi kifizetést az előírásoknak megfelelően készítettek-e elő. A fennmaradó kifizetéseket a hatályos szabályok szerint naponta dolgozzák fel.

Az átruházott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselők nyilatkozatai:

Valamennyi átruházott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő az érintett éves tevékenységi jelentést alátámasztó nyilatkozatokat ír alá. E nyilatkozatok a program szerinti műveletekre vonatkoznak. Az átruházott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselők nyilatkoznak arról, hogy a költségvetés végrehajtásához kapcsolódó műveleteket a pénzgazdálkodás hatékonyságának alapelvével összhangban hajtották végre, hogy az alkalmazott irányítási és ellenőrzési rendszerek kellő biztosítékot nyújtottak az ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét illetően, valamint, hogy az ezekhez a műveletekhez kapcsolódó kockázatokat megfelelően azonosították, jelentették, és végrehajtották a kockázatokat enyhítő intézkedéseket.

2. A közbeszerzési szerződések kiegészítő ellenőrzése:

A közbeszerzések tekintetében a költségvetési rendeletben meghatározott ellenőrzési eljárásokat kell alkalmazni. A közbeszerzési szerződést a Bizottság szolgálatai által a kifizetés érdekében végzett ellenőrzési eljárás után kötik meg, figyelembe véve a szerződéses kötelezettségeket, valamint a hatékony pénzgazdálkodást és általános irányítást. A csalás elleni intézkedésekről (ellenőrzések, jelentések stb.) a Bizottság és a kedvezményezettek között létrejött minden szerződés rendelkezik. Részletes referencia-feltételeket kell megállapítani, azok képezik az egyes konkrét szerződések alapját. Az elfogadási eljárás szigorúan a TAXUD TEMPO módszertant követi: a célkitűzéseket felülvizsgálják, szükség esetén módosítják, és végül kifejezetten elfogadják (vagy elutasítják). „Elfogadólevél” hiányában számla nem fizethető ki.

A teljesítések megrendelésére és elfogadására vonatkozó eljárás magában foglalja az eszközkezelést is. Minden egyes eszköz megrendelésre, majd azt követően elfogadásra és beszerzési értéken az Európai Bizottság szervezeti informatikai eszközében (ABAC assets) kódolásra kerül. Az értékcsökkenés automatikus, a Bizottság számviteli szabályain alapul.

A közbeszerzések technikai ellenőrzése

Az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság végzi a célkitűzések ellenőrzését, és felügyeli a vállalkozók tevékenységét, valamint az általuk nyújtott szolgáltatásokat. Emellett rendszeresen minőség- és biztonságellenőrzéseket végez az alvállalkozóinál. A minőségellenőrzések során ellenőrzik az alvállalkozók tényleges folyamatainak a minőségterveikben meghatározott szabályoknak és eljárásoknak való megfelelését. A biztonságellenőrzések a konkrét folyamatokra, eljárásokra és rendszerekre koncentrálnak.

Utólagos adminisztratív ellenőrzés operatív és pénzügyi szempontból

Minden szerződés végén, a hivatalos lezárás előtt a teljes dossziét ellenőrzi az operatív és a pénzügyi egység is.

3. A támogatások kiegészítő ellenőrzése

A program kedvezményezettjei (a tagállamok és tagjelölt országok vámhatóságai) által aláírt támogatási megállapodás – amely tartalmaz egy az ellenőrzési módszerekről szóló fejezetet – határozza meg a támogatás hatálya alá tartozó tevékenységek finanszírozásának feltételeit. Valamennyi részt vevő közigazgatási szerv vállalja, hogy tiszteletben tartja a Bizottság költségekkel kapcsolatos költségvetési és igazgatási szabályait.

Azokat a tevékenységeket, amelyek esetében a kedvezményezettek a támogatásokból finanszírozhatják a részvételt, egy online adatbázisban jelölik meg (tevékenységjelentési eszköz – ART2). A tagállamok ugyanezen adatbázisban jelentik kiadásaikat, az adatbázis több beépített ellenőrzési mechanizmussal rendelkezik a hibák számának csökkentése érdekében. Például a tagállamok csak olyan tevékenységek tekintetében jelenthetnek költségeket, amelyekre felkérték őket, és csak egyszer tehetik meg ezt.

A jelentési rendszerbe épített ellenőrző mechanizmusok mellett az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság mintavétel alapján papíralapú és helyszíni ellenőrzéseket is végez. Ezen ellenőrzésekre utólag, kockázatalapú mintavétel alapján kerül sor.

Ez az ellenőrzési stratégia lehetővé teszi, hogy a támogatások kedvezményezettjeinek adminisztratív terhei a lehető legalacsonyabbak legyenek, és arányban álljanak a juttatott költségvetéssel, valamint az észlelt kockázatokkal.

Az egyszerűsítési intézkedések, mint például a valós költségek átalánydíjakkal való helyettesítése várhatóan csupán marginális hatással lesznek a költségvetési nyereségekre. Az egyszerűsítés fő előnye a hatékonyságnövekedés és az adminisztratív terhek csökkenése terén jelentkezik majd, mind a tagállamok, mind a Bizottság szintjén.

4. Az ellenőrzések költsége és hasznai

A kialakított ellenőrzési mechanizmusok lehetővé teszik az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság számára, hogy kellőképpen biztosítsa a kiadások minőségét és szabályszerűségét, valamint csökkentse a meg nem felelés kockázatát. Az értékelés mélysége eléri a hármas szintet[43] a közös fellépések, és a négyes szintet[44] a közbeszerzési szerződések esetében. A fenti ellenőrzési stratégiai intézkedések a teljes költségvetés 2 %-a alá csökkentik a lehetséges kockázatokat, és valamennyi kedvezményezettet elérik. A további kockázatcsökkentést szolgáló kiegészítő intézkedések aránytalanul magas költséget eredményeznének, ezért ilyenek nincsenek előirányozva. Az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság úgy véli, hogy az ellenőrzés szempontjából nincs változás a jelenlegi programhoz képest, ezért ugyanezt az ellenőrzési stratégiát fogja alkalmazni a 2020-as program tekintetében. A fenti ellenőrzési stratégia végrehajtásához kapcsolódó költségek a költségvetés 2,60 %-ára[45] korlátozódnak, és várható, hogy ugyanilyen arányúak maradnak.

A program ellenőrzési stratégiája hatékonynak tekinthető annak vonatkozásában, hogy a meg nem felelés kockázatát 2 % alá csökkentse, és a kapcsolódó kockázatokkal arányosnak tekinthető.

2.3.        A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket.

Valamennyi szabályozási ellenőrzési mechanizmus alkalmazásán túl a Főigazgatóság a Bizottság új, 2011. június 24-én elfogadott csalás elleni stratégiájával (CAFS) összhangban ki fog dolgozni egy csalás elleni stratégiát, többek között annak biztosítása érdekében, hogy belső csalásellenes ellenőrzési mechanizmusai teljes mértékben összhangban álljanak a CAFS-sal, valamint, hogy csalási kockázatkezelési megközelítése a csalás kockázata által érintett területek azonosítását és az arra adandó megfelelő válaszokat célozza. Amennyiben szükséges, hálózati csoportok és a Vám 2020 programmal kapcsolatos csalási esetek kivizsgálását szolgáló megfelelő informatikai eszközök létrehozására kerül sor.

3.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.        A kiadások a többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik?

· Jelenlegi költségvetési kiadási tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Hozzájárulás

Szám [Megnevezés……………………………….] || diff./nem diff. ([46]) || EFTA-országoktól[47] || tagjelölt országoktól[48] || harmadik országoktól || a költségvetési rendelet 18. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében

|| || || || || ||

· Létrehozandó új költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Hozzájárulás

Szám [Megnevezés……………………………….] || diff./nem diff. || EFTA-országoktól || tagjelölt országoktól || harmadik országoktól || a költségvetési rendelet 18. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében

1 || 14 04 03. – Vám 2020 || Diff. || NEM || IGEN || NEM || NEM

|| || || || || ||

1 || 14 01 04 05. Vám 2020 – Igazgatási kiadások || Nem diff. || NEM || NEM || NEM || NEM

3.2.        A kiadásokra gyakorolt becsült hatás[49]

3.2.1.     A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete: || 1 || Intelligens és inkluzív növekedés

Főigazgatóság: Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság || || || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || 2021 - 2023 || ÖSSZESEN

Ÿ Operatív előirányzatok: || ||

14 04 03. – Vám 2020 || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1) || 71,740 || 73,860 || 75,970 || 78,080 || 80,300 || 82,610 || 84,820 || || 547,380

Kifizetési előirányzatok || (2) || 14,348 || 47,055 || 62,779 || 68,162 || 70,083 || 72,072 || 74,103 || 138,778 || 547,380

Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok[50] || ||

14 01 04 05. || || (3) || 0,100 || 0,100 || 0,100 || 0,100 || 0,100 || 0,100 || 0,100 || || 0,700

Az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatósághoz tartozó előirányzatok összesen || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =1+1(a)+3 || 71,840 || 73,960 || 76,070 || 78,180 || 80,400 || 82,710 || 84,920 || || 548,080

Kifizetési előirányzatok || =2+2(a)+3 || 14,448 || 47,155 || 62,879 || 68,262 || 70,183 || 72,172 || 74,203 || 138,778 || 548,080

Ÿ Operatív előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (4) || 71,740 || 73,860 || 75,970 || 78,080 || 80,300 || 82,610 || 84,820 || || 547,380

Kifizetési előirányzatok || (5) || 14,348 || 47,055 || 62,779 || 68,162 || 70,083 || 72,072 || 74,103 || 138,778 || 547,380

Ÿ Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN || (6) || 0,100 || 0,100 || 0,100 || 0,100 || 0,100 || 0,100 || 0,100 || || 0,700

A többéves pénzügyi keret 1. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =4+ 6 || 71,840 || 73,960 || 76,070 || 78,180 || 80,400 || 82,710 || 84,920 || || 548,080

Kifizetési előirányzatok || =5+ 6 || 14,448 || 47,155 || 62,879 || 68,262 || 70,183 || 72,172 || 74,203 || 138,778 || 548,080

A többéves pénzügyi keret fejezete: || 5 || „Igazgatási kiadások”

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| || || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || ÖSSZESEN

Főigazgatóság: Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság ||

Ÿ Humánerőforrás || 10,096 || 10,096 || 10,096 || 10,096 || 10,096 || 10,096 || 10,096 || 70,672

Ÿ Egyéb igazgatási kiadások || 0,390 || 0,390 || 0,390 || 0,390 || 0,390 || 0,390 || 0,390 || 2,730

Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság ÖSSZESEN || || 10,486 || 10,486 || 10,486 || 10,486 || 10,486 || 10,486 || 10,486 || 73,402

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || || 10,486 || 10,486 || 10,486 || 10,486 || 10,486 || 10,486 || 10,486 || 73,402

|| || || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || 2021 - 2023 || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 1–5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || 82,326 || 84,446 || 86,556 || 88,666 || 90,886 || 93,196 || 95,406 || || 621,482

Kifizetési előirányzatok || 24,934 || 57,641 || 73,365 || 78,748 || 80,669 || 82,658 || 84,689 || 138,778 || 621,482

Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

– A javaslat az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket ò || || || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 ||  2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN

TELJESÍTÉSEK

Teljesítések típusa[51] || Teljesítés átlagos költsége || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma összesen || Összköltség

Konkrét célkitűzés: a vámunió működésének támogatása, különösen a részt vevő országok, azok vámigazgatásai, tisztviselői és a külső szakértők közötti együttműködés révén.

|| || || || || || || || || || || || || || || ||

IT-kapacitásépítés || IT-szerződések száma || || megközelítőleg 30 ||  57,360 || || 59,470 || || 61,580 || || 63,700 || || 65,910 || || 68,220 || || 70,440 || ||  446,680

Közös fellépések || A szervezett események száma || || megközelítőleg 450 ||  11,570 || || 11,570 || || 11,570 || || 11,570 || || 11,570 || || 11,570 || || 11,570 || ||  80,990

Humán kapacitásépítés || Képzések száma || || megerősítendő || 2,810 || ||  2,820 || ||  2,820 || ||  2,810 || ||  2,820 || ||  2,820 || ||  2,810 || ||  19,710

|| || || || || || || || || || || || || || || ||

ÖSSZKÖLTSÉG || || || ||  71,740 104,400 || || 73,860 || || 75,970 || || 78,080 || || 80,300 || || 82,610 || || 84,820 || || 547,380

3.2.2.     Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.2.1.  Összegzés

– A javaslat az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETE || || || || || || || ||

Humánerőforrás || 10,096 || 10,096 || 10,096 || 10,096 || 10,096 || 10,096 || 10,096 || 70,672

Egyéb igazgatási kiadások || 0,390 || 0,390 || 0,390 || 0,390 || 0,390 || 0,390 || 0,390 || 2,730

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉNEK részösszege || 10,486 || 10,486 || 10,486 || 10,486 || 10,486 || 10,486 || 10,486 || 73,402

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE[52] bele nem tartozó előirányzatok || || || || || || || ||

Humánerőforrás || p.m || p.m || p.m || p.m || p.m || p.m || p.m || p.m

Egyéb igazgatási kiadások || p.m || p.m || p.m || p.m || p.m || p.m || p.m || p.m

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok részösszege || p.m || p.m || p.m || p.m || p.m || p.m || p.m || p.m

ÖSSZESEN || 10,486 || 10,486 || 10,486 || 10,486 || 10,486 || 10,486 || 10,486 || 73,402

3.2.2.2.  Becsült humánerőforrás-szükségletek

– A javaslat az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket egész számmal (vagy legfeljebb egy tizedesjeggyel) kell kifejezni

|| 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év

Ÿ A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselői és ideiglenes alkalmazotti álláshelyek)

14 01 01 01. (a központban és a bizottsági képviseleteken) || 65 || 65 || 65 || 65 || 65 || 65 || 65

14 01 01 02. (a küldöttségeknél) || p.m || p.m || p.m || p.m || p.m || p.m || p.m

14 01 05 01. (közvetett kutatás) || p.m || p.m || p.m || p.m || p.m || p.m || p.m

10 01 05 01. (közvetlen kutatás) || p.m || p.m || p.m || p.m || p.m || p.m || p.m

Ÿ Külső személyi állomány (teljes munkaidős egyenértékben kifejezve)[53]

14 01 02 01. (AC, INT, TA, END a teljes keretből) || 17 || 17 || 17 || 17 || 17 || 17 || 17

14 01 02 02. (CA, INT, JED, AL és END a küldöttségeknél) || p.m || p.m || p.m || p.m || p.m || p.m || p.m

14 01 04 05. [54] || - a központban[55] || p.m || p.m || p.m || p.m || p.m || p.m || p.m

- a küldöttségeknél || p.m || p.m || p.m || p.m || p.m || p.m || p.m

14 01 05 02. (AC, INT, END - közvetett kutatásban) || p.m || p.m || p.m || p.m || p.m || p.m || p.m

10 01 05 02 (AC, INT, END – közvetlen kutatásban) || p.m || p.m || p.m || p.m || p.m || p.m || p.m

Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni) || p.m || p.m || p.m || p.m || p.m || p.m || p.m

ÖSSZESEN || 82 || 82 || 82 || 82 || 82 || 82 || 82

14: az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak || Programirányítási feladatok szorosan véve[56] és programvégrehajtási tevékenységek, mint tanulmányok, az európai IT-rendszerek fejlesztése, karbantartása és üzemeltetése

Külső személyzet || A programvégrehajtási tevékenységek, mint tanulmányok, az európai IT-rendszerek fejlesztése, karbantartása és üzemeltetése segítése

3.2.3.     A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

– A javaslat összeegyeztethető a 2020-as többéves pénzügyi kerettel.

3.2.4.     Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

– A javaslat nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást

3.2.5.     A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás

– A javaslatnak van potenciális hatása a bevételre:

· A program hatása közvetett módon befolyásolhatja az EU bevételeit, mivel a javított és hatékonyabb vámügy a várakozások szerint többek között az eddigieknél több vám beszedését eredményezi. Ez a hatás azonban nem számszerűsíthető.

· Amennyiben szankciókat (13. cikk) alkalmaznak, azok általános bevételként jelennek meg az uniós költségvetésben.

[1]               COM(2011) 500 végleges, 2011. június 29., Az Európa 2020 stratégia költségvetése.

[2]               COM(2010) 2020 végleges, 2010.március 3.: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája,

[3]               2010-ben az EU költségvetésében körülbelül 12,3% (15,7 milliárd EUR) származott a hagyományos saját forrásokból. Költségvetési Főigazgatóság, Tematikus jelentés a tagállamok vámhatósági szerveinek ellenőrzési stratégiájáról – A hagyományos saját források ellenőrzése, 3.o.

[4]               A Vám 2013 félidős értékelése: http://ec.europa.eu/taxation_customs/resources/documents/common/publications/studies/customs2013_mid_term_report_en.pdf

[5]               DELOITTE, The future business architecture for the Customs Union and Cooperative Model in the Taxation Area in Europe (A vámunió jövőbeni üzleti architektúrája és az európai adóövezet kooperatív modellje).

[6]               A 2011. április 11-én tartott 9. Vám bizottsági ülés jegyzőkönyve.

[7]               Javaslat az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló rendeletre, COM(2012) 64, 2012. február 20.

[8]               Az adó- és vámügyi kapcsolódási pontok együttesen.

[9]               COM(2012) 388 final.

[10]             Korábbi elnevezésük: transzeurópai IT-rendszerek.

[11]             HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

[12]             COM(2011) 398 végleges, 2011. június 29.

[13]             COM(2011) 706 végleges, 2011. november 9.

[14]             COM(2010) 245 végleges/2, Az európai digitális menetrend.

[15]             COM(2010) 682, 2010.11.23., Új készségek és munkahelyek menetrendje.

[16]             COM(2011) 206 végleges.

[17]             COM (2011) 287, A szellemitulajdon-jogok egységes piaca – A kreativitás és az innováció ösztönzése Európában a gazdasági növekedés elősegítése, minőségi munkahelyek teremtése, valamint kimagasló színvonalú termékek és szolgáltatások biztosítása céljából.

[18]             Ez a program a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Hercule III. programot (COM(2011) 914 végleges) egészíti ki – ez utóbbi kifejezetten a csalás, a korrupció és az Unió pénzügyi érdekeit sértő egyéb illegális tevékenységek elleni küzdelemnek szentelt program.

[19]             COM (2010) 612 Kereskedelem, növekedés és globális ügyek – A kereskedelempolitika mint az Európa 2020 stratégia kulcseleme.

[20]             COM(2010) 673 végleges, Brüsszel, 2010.11.22. – A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak – Az EU belső biztonsági stratégiájának megvalósítása: öt lépés a biztonságosabb Európa felé.

[21]             COM(2010) 171 végleges, Brüsszel, 2010.4.20. – A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: A szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló térség megvalósítása a polgárok szolgálatában – A Stockholmi Program végrehajtásáról szóló cselekvési terv.

[22]             COM (2010) 2020.

[23]             COM(2004) 373.

[24]             Kitöltendő

[25]             COM(2010) 700.

[26]             HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

[27]             HL L 154., 2007.6.14., 25. o.

[28]             HL L 292., 1996.11.15., 2. o.

[29]             Tevékenységalapú irányítás: ABM (Activity Based Management), tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB (Activity Based Budgeting).

[30]             A költségvetési rendelet 49. cikke (6) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

[31]             COM(2010) 2020 végleges, 2010.március 3.: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája,

[32]             A Tanács által elfogadva 2008-ban (2008/C 253/01).

[33]             SEC(2011) 467 végleges, 2011.4.13., Az „Az egységes piaci intézkedéscsomag felé” című közleménnyel kapcsolatos nyilvános konzultáció során adott válaszok áttekintése.

[34]             http://ec.europa.eu/taxation_customs/resources/documents/customs/customs_controls/counterfeit_piracy/ statistics/statistics_2010.pdf.

[35]             Költségvetési Főigazgatóság, Tematikus jelentés a tagállamok vámhatósági szerveinek ellenőrzési stratégiájáról – A tradicionális saját források ellenőrzése, 3.o.

[36]             COM(2010) 612 végleges, Kereskedelem, növekedés és globális ügyek, 12. o.

[37]             COM(2010) 673 végleges, Brüsszel, 2010.11.22. – A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak - Az EU belső biztonsági stratégiájának megvalósítása: öt lépés a biztonságosabb Európa felé.

[38]             COM(2010)171 végleges, Brüsszel, 2010.4.20. – A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: A szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló térség megvalósítása a polgárok szolgálatában - A Stockholmi Program végrehajtásáról szóló cselekvési terv.

[39]             Az adó- és vámügyi kapcsolódási pontok együttesen.

[40]             COM(2005) 124, 2006.4.6., 745 millió EUR költségvetéssel rendelkezik a 2007-2013 közötti pénzügyi keretben.

[41]             Az egyes igazgatási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletben szereplő megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html

[42]             A költségvetési rendelet 185. cikkében említett szervek.

[43]             Az ellenőrzések mélysége - hármas szint: ellenőrzés teljesen független megerősítő információ alapján

[44]             Az ellenőrzések mélysége - négyes szint: ellenőrzés a folyamat szóban forgó szakaszában rendelkezésre álló háttér-dokumentáció alapján, beleértve az ahhoz való hozzáférést.

[45]             A költség magában foglalja az ellenőrzéseket végrehajtó teljes munkaidős egyenértéket szorozva az átlagos személyzeti költséggel; a külső ellenőrzésekhez kapcsolódó kiadásokat és az ART-rendszer karbantartásához kapcsolódó költségeket.

[46]             Differenciált/nem differenciált előirányzat.

[47]             EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

[48]             Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok.

[49]             A kiadások folyó árakon szerepelnek.

[50]             Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

[51]             A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

[52]             Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

[53]             AC= szerződéses alkalmazott; INT= átmeneti alkalmazott ("Intérimaire"); JED= küldöttségi pályakezdő szakértő; AL= helyi alkalmazott; END= kirendelt nemzeti szakértő.

[54]             Az operatív előirányzatoknál a külső személyzetre felső határérték vonatkozik (korábban: BA-tételek).

[55]             Elsősorban a strukturális alapok, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Halászati Alap (EHA) esetében.

[56]             A szoros értelemben vett programirányítási feladatokat ellátó álláshelyek száma legfeljebb 18.