INDOKOLÁS

1.           A JAVASLAT HÁTTERE

2002. február 18-án elfogadták az uniós pénzügyi támogatási mechanizmus létrehozásáról szóló 332/2002/EK rendeletet. A rendelet célja az olyan tagállamok külső finanszírozási korlátainak lazítása, mely tagállamok fizetési mérlegük tekintetében nehézségekkel küzdenek vagy ilyen nehézségek bekövetkezése komolyan fenyegeti őket. A rendelet csupán azon tagállamokra alkalmazandó, amelyek pénzneme nem az euró. A világot az utóbbi években sújtó, példa nélküli átfogó válság súlyos károkat okozott a gazdasági növekedés és a pénzügyi stabilitás terén, továbbá rontotta a tagállamok pozícióját az államháztartási hiány, fizetési mérleg és az államadósság tekintetében, aminek következtében a tagállamok egy része kénytelen volt pénzügyi támogatást kérni.

A gazdasági és pénzügyi válság miatt új támogatási eszközök jöttek létre az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF), az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus, és a közeljövőben elkészülő európai stabilitási mechanizmus kialakításával. Ugyanakkor a hatályos rendelet nem tartott lépést ezekkel a fejleményekkel. Ezek a pénzügyi stabilitási mechanizmusok mindenekelőtt az euróövezeti tagállamoknak szánt pénzügyi támogatás nyújtására szolgáló új elővigyázatossági eszközöket hoztak létre. A hatályos rendelet felülvizsgálata lehetővé teszi, hogy a nem euróövezeti tagállamok hasonló pénzügyi eszközökkel rendelkezzenek. A felülvizsgálattal továbbá lehetségessé válik a gazdasági kormányzás mostani megerősítésének, valamint a gazdasági és költségvetési koordináció fokozásának fényében a jelenlegi rendelet aktualizálása azzal a szándékkal, hogy az euróövezeten belüli és azon kívüli tagállamok között egyenlőbbek legyenek a feltételek. Végül a felülvizsgálat várhatóan növelni fogja a döntéshozatal hatékonyságát a rendelet hatályba léptetésének egyszerűsítésén keresztül, mivel csupán egy eljárási lépés lesz a mostani kettő helyett.

2.           A JAVASLAT JOGI ELEMEI

E rendelet európai uniós pénzügyi támogatási eszközt hoz létre olyan nem euróövezeti tagállamok számára, amelyek fizetési mérlegük tekintetében nehézségekkel küzdenek vagy ilyen nehézségek bekövetkezése komolyan fenyegeti őket (1. cikk). A pénzügyi támogatás lehet kölcsön vagy 50 milliárd EUR rendelkezésre álló tőkeösszegre korlátozott hitelkeret (2. cikk). A hitelkeret lehet feltételekhez kötött elővigyázatossági hitelkeret, amely támogathatósági feltételeken alapul, vagy szigorított feltételekhez kötött hitelkeret, amely támogathatósági feltételek és új szakpolitikai intézkedések kombinációján alapul (4. cikk).

A Tanács a Bizottság ajánlása alapján dönthet a kölcsön odaítéléséről (3. cikk). A hitelnyújtás feltétele, hogy a tagállam olyan makrogazdasági kiigazítási programot fogadjon el, amely a fizetési mérleg fenntartható helyzetének újbóli megteremtésére, és arra irányul, hogy a tagállam újból képes legyen finanszírozási igényeit teljes mértékben a pénzügyi piacokról fedezni. A Bizottság az EKB-val, és adott esetben az IMF-fel együttműködve rendszeres ellenőrző látogatások révén vizsgálja a makrogazdasági kiigazítási program végrehajtásában történt előrelépést.

A felülvizsgált rendelet a nagyobb átláthatóság és elszámoltathatóság biztosítása érdekében új rendelkezéseket tartalmaz a pénzügyi támogatás végrehajtásáról szóló párbeszéd fokozására. Egész pontosan, az Európai Parlament illetékes bizottsága a kiigazítási program végrehajtásának előrehaladásáról folytatandó eszmecserét javasolhat az érintett tagállamnak. Az érintett tagállam parlamentje a makrogazdasági kiigazítási program végrehajtásának előrehaladásáról folytatott eszmecserében való részvételre meghívhatja a Bizottság képviselőit.

A Tanács az Európai Bizottság ajánlása alapján dönt a feltételekhez kötött elővigyázatossági vagy a szigorított feltételekhez kötött hitelkeret odaítéléséről (5. cikk). A feltételekhez kötött elővigyázatossági hitelkerethez csak olyan tagállamok juthatnak hozzá, amelyek gazdasági és pénzügyi helyzete alapvetően továbbra is stabil, és megfelelnek az elfogadott támogathatósági feltételek összességének. A szigorított feltételekhez kötött hitelkerethez való hozzáférést azon tagállamok számára kell biztosítani, amelyek nem felelnek meg a feltételekhez kötött elővigyázatossági hitelkeret odaítéléséhez szükséges egyes támogathatósági feltételeknek, de általános gazdasági és pénzügyi helyzetük stabil marad. Az érintett tagállamnak továbbá korrekciós intézkedéseket kell elfogadnia. Ezeknek az intézkedéseknek azokra a támogathatósági feltételekre kell irányulniuk, amelyeknek nem felelt meg a tagállam; az intézkedések további célja a fizetési mérleg fenntartható helyzetének szavatolása a hitelkeret odaítélésekor teljesítettnek minősülő támogathatósági feltételek folyamatos tiszteletben tartásának biztosításával egyidejűleg.

Amennyiben egy tagállam elővigyázatossági pénzügyi támogatásban részesül, fokozott felügyelet alá kerül abból a célból, hogy gyorsan visszatérjen a normális helyzetbe, és hogy megóvják a többi tagállamot az esetleges negatív tovagyűrűző hatásoktól (6. cikk). A fokozott felügyeletnek magában kell foglalnia az érintett tagállam gazdasági, költségvetési és pénzügyi helyzetének szigorú monitoringjához szükséges információkhoz való szélesebb bizottsági hozzáférést, valamint a Bizottság rendszeres jelentéseit. A fokozott felügyelet alá vont tagállamnak a gazdasági nehézségek lehetséges forrásainak kezelését célzó intézkedéseket kell elfogadnia.

Az új rendelet továbbá számos fontos eljárási lépés összehangolását kísérli meg a sebezhető pénzügyi helyzetben lévő tagállamokra vonatkozó, a 136. cikkhez kapcsolódó készülő rendelettel. A cél az egyenlő feltételek lehető legjobb biztosítása a program keretében támogatásban részesülő összes európai uniós tagállam között attól függetlenül, hogy az euróövezethez tartoznak-e vagy sem. A makrogazdasági kiigazítási program és monitoringja által a felülvizsgált rendelet felváltja a túlzotthiány-eljárás és az európai szemeszter alatti monitoringra vonatkozó egyes lépéseket (7. és 9. cikk). A makrogazdasági kiigazítási program átfogó jellege miatt a felülvizsgált rendelet a kiigazítási program időtartama alatt felváltja a gazdasági és költségvetési felügyelet egyes folyamatait a jelentéstételi kötelezettségek párhuzamosságának elkerülése érdekében. Ugyanezen a módon a felülvizsgált rendelet biztosítja a túlzott egyensúlyhiány esetén követendő eljárás felfüggesztését, amennyiben a tagállamnak makrogazdasági kiigazítási programot kell végrehajtania (8. cikk), valamint a tagállam támogatást követő utólagos felügyeletének létrehozását írja elő, ha a tagállam a kapott pénzügyi támogatás kevesebb mint 75%-át térítette vissza (15. cikk).

Végül megemlítendő, hogy az Európai Bizottság számára a forrásbevonási és hitelezési műveletek valamelyest rugalmasabbá váltak, és ezáltal nehéz pénzügyi piaci körülmények esetén korlátozhatók a források előteremtésekor tapasztalható esetleges nehézségek (12. cikk).

2012/0164 (APP)

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

a nem euróövezeti tagállamok pénzügyi támogatását biztosító eszköz létrehozásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 352. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktusok tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

tekintettel az Európai Parlament hozzájárulására,

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére,

különleges jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)       A Tanács az EUMSZ 143. cikkével összhangban, a Bizottság ajánlása alapján, a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal (Economic and Financial Committee; EFC) folytatott egyeztetést követően kölcsönös segítséget nyújthat olyan tagállamoknak, amelyek fizetési mérlegük tekintetében nehézségekkel küzdenek vagy ilyen nehézségek bekövetkezése komolyan fenyegeti őket. Ez kizárólag olyan tagállamokra vonatkozik, amelyek pénzneme nem az euró (a továbbiakban: nem euróövezeti tagállamok). E rendelkezés ugyanakkor nem határozza meg a kölcsönös támogatás nyújtásához használandó eszközt.

(2)       A világot három éve sújtó, példa nélküli átfogó válság súlyos károkat okozott a gazdasági növekedés és a pénzügyi stabilitás terén, továbbá erősen rontotta a tagállamok pozícióját az államháztartási hiány és az államadósság tekintetében, aminek következtében a tagállamok egy része kénytelen volt pénzügyi támogatást igényelni.

(3)       A nem euróövezeti tagállamok számára nyújtott pénzügyi támogatás folyósítására és monitoringjára vonatkozó szabályoknak összhangban kell lenniük azon tagállamokra vonatkozó szabályokkal, amelyek pénzneme az euró, különösen a pénzügyi stabilitásuk tekintetében súlyos nehézségekkel küzdő vagy súlyos nehézségek által fenyegetett euróövezeti tagállamok gazdasági és költségvetési felügyeletének megerősítéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletben rögzített szabályokra; néhány változtatás ugyan szükséges, amely figyelembe veszi az EUMSZ-ben foglalt, az euróövezeten kívüli tagállamokra vonatkozó szabályok különbözőségét és a kisebb mértékű gazdasági és pénzügyi összekapcsolódást. A Bizottság például nem rendelkezhet a tagállam fokozott felügyelet alá vonásának lehetőségével, ha az érintett tagállam nem kap pénzügyi támogatást.

(4)       A pénzügyi támogatás nyújtását követően az érintett tagállamot gazdasági és költségvetési felügyelet alá indokolt vonni. Ennek a felügyeletnek arányosnak kell lennie a tapasztalt pénzügyi nehézségek súlyosságával, és megfelelőképpen figyelembe kell vennie a kapott pénzügyi támogatás jellegét, amely a támogathatósági feltételek alapján nyújtott egyszerű elővigyázatossági támogatástól egészen egy teljes körű, szigorú szakpolitikai feltételekhez kötött, makrogazdasági kiigazítási programig terjedhet.

(5)       Amennyiben egy tagállam elővigyázatossági pénzügyi támogatásban részesül, fokozott felügyelet alá kell vonni abból a célból, hogy gyorsan visszatérjen a normális helyzetbe, és hogy megóvják a többi tagállamot az esetleges negatív tovagyűrűző hatásoktól. A fokozott felügyeletnek magában kell foglalnia az érintett tagállam gazdasági, költségvetési és pénzügyi helyzetének szigorú monitoringjához szükséges információkhoz való szélesebb bizottsági hozzáférést, valamint az EFC számára küldött rendszeres jelentéseket.

(6)       Kölcsönben részesülő tagállamok esetében a gazdasági és költségvetési helyzet felügyeletének még szigorúbbnak kell lennie. A felügyeletnek makrogazdasági kiigazítási program létrehozását is magában kell foglalnia. Az ilyen program átfogó jellegéből adódóan ezen időtartamra – a jelentéstételi kötelezettségek párhuzamosságának elkerülése érdekében – a gazdasági és költségvetési felügyelet egyéb folyamatait fel kell függeszteni.

(7)       Szabályokat kell alkotni az uniós intézmények, különösen az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a pénzügyi támogatás végrehajtása körül folyó párbeszéd javítása, valamint a nagyobb átláthatóság és elszámoltathatóság érdekében.

(8)       Egy tagállamra vonatkozóan a makrogazdasági kiigazítási programjának be nem tartása esetén hozott határozatnak a közös stratégiai kerethez tartozó Európai Regionális Fejlesztési Alapra, Európai Szociális Alapra, Kohéziós Alapra, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, XXX/EU rendelet 21. cikkének (6) bekezdése alapján maga után kell vonnia az uniós alapok kifizetéseinek vagy kötelezettségvállalásainak felfüggesztését is.

(9)       A rendelet alkalmazására vonatkozó egyedi határozatok elfogadásának hatáskörét az EUMSZ 143. cikkének (2) bekezdése szerint a Tanácsra indokolt ruházni.

(10)     Az 1093/2010/EU, az 1094/2010/EU és az 1095/2010/EU rendeletekkel létrehozott európai felügyeleti hatóságok tevékenységi körének e rendeletek 1. cikkében megállapított határokon belül kell maradnia.

(11)     E rendelet – amely a nem euróövezeti tagállamoknak nyújtandó európai uniós pénzügyi támogatás odaítélésének keretrendszerét állapítja meg – elfogadására vonatkozóan az EUMSZ nem rendelkezik a 352. cikkben meghatározottaktól eltérő hatáskörről,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk Tárgy és hatály

(1) E rendelet európai uniós pénzügyi támogatási eszközt hoz létre, amely az EUMSZ 143. cikkével összhangban olyan tagállamnak ítélhető oda, amely fizetési mérlege tekintetében nehézségekkel küzd vagy ilyen nehézségek bekövetkezése komolyan fenyegeti.

(2) Ez a rendelet azon tagállamokra alkalmazandó, amelyek pénzneme nem az euró.

2. cikk Az európai uniós pénzügyi támogatás

(1) Európai uniós pénzügyi támogatást az alábbi módok révén kell biztosítani:

a)      kölcsön;

b)      feltételekhez kötött elővigyázatossági hitelkeret, amely támogathatósági feltételeken alapuló hitelkeret; vagy

c)      szigorított feltételekhez kötött hitelkeret, amely támogathatósági feltételek és új szakpolitikai intézkedések kombinációján alapul.

(2) 2.       Ebből a célból a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az Európai Unió nevében hiteleket vegyen fel a tőkepiacon vagy pénzügyi intézményekkel.

(3) 3.       A tagállamoknak e rendelet alapján nyújtható kölcsönök vagy hitelkeretek rendelkezésre álló összegét 50 milliárd EUR tőkeösszegre kell korlátozni.

(4) 4.       Amennyiben az érintett tagállam az Unión kívüli, gazdaságpolitikai feltételekhez kötött pénzügyi támogatás igénybevételét tervezi, először konzultálnia kell a Bizottsággal. A Bizottság megvizsgálja az európai uniós pénzügyi támogatás keretében rendelkezésre álló lehetőségeket, valamint azt, hogy a tervbe vett gazdaságpolitikai feltételek mennyire egyeztethetők össze az EUMSZ 121. és 126 cikke, valamint az említett cikkek alapján elfogadott bármely jogszabály intézkedéseivel. A Bizottság tájékoztatja az EFC-t a vizsgálat eredményeiről.

3. cikk A kölcsön odaítélésének feltételei és eljárása

(1) A kölcsönt igénylő tagállam értesíti a Bizottságot, az Európai Központi Bankot (EKB) és az EFC-t.

(2) Az EKB-val és amennyiben lehetséges az IMF-fel együttműködve a Bizottságnak értékelnie kell a bruttó államadósság fenntarthatóságát az érintett tagállam jelenlegi vagy esetleges pénzügyi igényeivel együtt, és az értékelést el kell juttatnia az EFC-nek.

(3) Az érintett tagállam a Bizottsággal egyetértésben, valamint az EKB-val – és lehetőség szerint az IMF-fel –együttműködve elkészíti a politikai követelményeket tartalmazó makrogazdasági kiigazítási program tervezetét, amely a fizetési mérleg fenntartható helyzetének újbóli megteremtésére, és arra irányul, hogy a tagállam újból képes legyen finanszírozási igényeit teljes mértékben a pénzügyi piacokról fedezni. A makrogazdasági kiigazítási program tervezete kellő mértékben figyelembe veszi az EUMSZ 121., 126. és 148. cikke alapján az érintett tagállamnak címzett ajánlásokat – és a tagállam által az ajánlásnak való megfelelés érdekében tett intézkedéseket –, és egyúttal az előírt szakpolitikai intézkedések szélesítésére, megerősítésére és elmélyítésére irányul.

(4) A Tanács a Bizottság ajánlása alapján, minősített többséggel eljárva határozhat az érintett tagállamnak szánt kölcsön odaítéléséről, és az odaítéléskor jóváhagyja a kölcsön feltételéül szolgáló makrogazdasági kiigazítási programot.

(5) A kölcsön odaítéléséről szóló határozat tartalmazza a kölcsönösszeget, a maximális átlagos futamidőt, az árazást, a részletek maximális számát, a kölcsön rendelkezésre állásának időtartamát, a fő gazdaságpolitikai feltételeket és a támogatás végrehajtásához szükséges egyéb részletes szabályokat.

(6) A Bizottság és az érintett tagállam egyetértési megállapodást köt egymással, amelyben rögzítik a makrogazdasági kiigazítási program részleteit. A Bizottság ezt követően tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az egyetértési megállapodásról.

(7) A Bizottság az EKB-val, és amennyiben releváns, az IMF-fel együttműködve rendszeres ellenőrző látogatások révén vizsgálja a makrogazdasági kiigazítási program végrehajtásában történt előrelépést. A Bizottság negyedévente tájékoztatja az EFC-t. Az érintett tagállam teljességgel együttműködik a Bizottsággal és az EKB-val. Mindenekelőtt az érintett tagállam minden olyan információt közöl a Bizottsággal és az EKB-val, amelyet a program monitoringjához szükségesnek találnak. Az érintett tagállam továbbá teljesíti a 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségeket.

(8) A Bizottság – az EKB és amennyiben lehetséges az IMF közreműködésével – az érintett tagállammal közösen megvizsgálja a makrogazdasági kiigazítási program esetleg szükséges módosításait. A Tanács a Bizottság ajánlása alapján, minősített többséggel eljárva jóváhagyja a szóban forgó kiigazítási program esetleges módosítását.

(9) Ahol a (7) bekezdésben említett monitoring a makrogazdasági kiigazítási programtól való jelentős eltéréseket tár fel, a Tanács a Bizottság javaslata alapján, minősített többséggel eljárva határozhat arról, hogy az érintett tagállam nem tesz eleget a pénzügyi támogatás megállapított feltételeinek. Az e rendelet hatálya alá tartozó európai uniós pénzügyi támogatás folyósítását fel kell függeszteni.

(10) A (9) bekezdésben előírt határozatot követően legkésőbb hat hónapon belül a Tanács a Bizottság javaslata alapján, minősített többséggel dönthet a folyósítás folytatásáról, ha úgy ítéli meg, hogy az érintett tagállam eleget tesz a pénzügyi támogatás megállapított feltételeinek. Amennyiben nem fogadtak el ilyen határozatot a határidő lejárta előtt, e rendelet hatálya alatt nem lehet további európai uniós pénzügyi támogatást folyósítani.

(11) Amennyiben az érintett tagállam elégtelen adminisztrációs kapacitással szembesül vagy programjának végrehajtásában jelentős problémákat tapasztal, technikai segítségnyújtásért folyamodik a Bizottsághoz, amely e célból a tagállamokkal, valamint más európai és/vagy releváns nemzetközi intézményekkel együttműködve szakértői csoportokat hozhat létre. A kiigazítási program végrehajtásában részt vevő hatóságoknak biztosítandó tanácsadás céljából a technikai segítségnyújtás magában foglalhatja helyi képviselet létrehozását és támogató személyzet kihelyezését.

(12) Az Európai Parlament illetékes bizottsága a kiigazítási program végrehajtásának előrehaladásáról folytatandó eszmecserét javasolhat az érintett tagállamnak.

(13) Az érintett tagállam parlamentje a makrogazdasági kiigazítási program végrehajtásának előrehaladásáról folytatott eszmecserében való részvételre meghívhatja a Bizottság képviselőit.

4. cikk A hitelkeretek odaítélésének feltételei

(1) A feltételekhez kötött elővigyázatossági hitelkerethez csak olyan tagállamok juthatnak hozzá, amelyek gazdasági és pénzügyi helyzete alapvetően továbbra is stabil. Átfogó értékelés segítségével kell elbírálni, hogy a tagállam jogosult-e a feltételekhez kötött elővigyázatossági hitelkeretre; az értékelés alapját az alábbi támogathatósági feltételek adják:

a)      Az EUMSZ 121. és 126. cikke alapján elfogadott tanácsi ajánlások és tanácsi határozatok tiszteletben tartása. Túlzotthiány-eljárás alá vont tagállamok is jogosultak lehetnek a feltételekhez kötött elővigyázatossági hitelkeretre, ha teljes mértékben alávetik magukat az EUMSZ 126. cikkének (7) bekezdése szerinti tanácsi ajánlásnak.

b)      Fenntartható bruttó államadósság.

c)      A tagállamok által a túlzott egyensúlyhiány esetén követendő eljárás keretében vállalt kötelezettségeik betartása. A túlzott egyensúlyhiány esetén követendő eljárás alá vont tagállamok megkaphatják a feltételekhez kötött elővigyázatossági hitelkeretet, ha a Tanács által azonosított egyensúlyhiányt elkötelezetten kezelik.

d)      Az elfogadható feltételek melletti tőkepiaci hozzáférés dokumentációja.

e)      Fenntartható külső pozíció.

f)       Az olyan banki fizetőképességi problémák hiánya, amelyek rendszerszintű fenyegetéseket jelentenének a banki rendszer stabilitására.

(2) A szigorított feltételekhez kötött hitelkerethez való hozzáférést engedélyezni kell az olyan tagállamok számára, amelyek nem felelnek meg a feltételekhez kötött elővigyázatossági hitelkeret odaítéléséhez szükséges egyes jogosultsági feltételeknek, de általános gazdasági és pénzügyi helyzetük stabil marad. Az érintett tagállam a Bizottsággal és az EKB-val folytatott egyeztetéseket követően korrekciós intézkedéseket visz végbe, amelyek célja:

a)      az (1) bekezdésben meghatározott, teljesítettnek nem minősülő támogathatósági feltételek kezelése, valamint

b)      az (1) bekezdésben meghatározott további támogathatósági feltételek folyamatos tiszteletben tartásának biztosítása.

5. cikk A hitelkeretek odaítélésének eljárása

(1) A hitelkeretért folyamodó tagállam értesíti a Bizottságot, az EKB-t és az EFC-t.

(2) Az EKB-val – és amennyiben lehetséges, az IMF-fel – együttműködve a Bizottság értékeli a bruttó államadósság fenntarthatóságát az érintett tagállam jelenlegi vagy megjósolható pénzügyi szükségletével együtt, és az értékelést eljuttatja az EFC-nek.

(3) Az EKB-val együttműködve a Bizottság értékeli, hogy az érintett tagállam teljesíti-e a 4. cikkben meghatározott, a feltételekhez kötött elővigyázatossági hitelkeret és a szigorított feltételekhez kötött hitelkeret odaítéléséhez szükséges feltételeket.

(4) A Tanács a Bizottság ajánlása alapján, minősített többséggel eljárva határoz a feltételekhez kötött elővigyázatossági hitelkeret vagy a szigorított feltételekhez kötött hitelkeret kezdeti, egy évre terjedő nyújtásáról. A hitelkeret odaítéléséről szóló határozat tartalmazza a hitelkeret összegét, a hitelkeret rendelkezésre állásának költségét, a pénzösszegek rendelkezésre bocsátására vonatkozó árazást, a hitelkeret rendelkezésre állásának időtartamát, a lehívható kölcsön maximális átlagos futamidejét, és a támogatás végrehajtásához szükséges egyéb rendelkezéseket. A szigorított feltételekhez kötött hitelkeret nyújtásáról szóló határozat továbbá tartalmazza a 4. cikk (2) bekezdésének megfelelően elfogadandó korrekciós intézkedések leírását.

(5) A Bizottság és az érintett tagállam a hitelkeret részletes feltételeit tartalmazó egyetértési megállapodást köt.

(6) A Bizottság az érintett tagállam kérésére két alkalommal a hitelkeret legfeljebb hat hónapra szóló megújítása mellett dönthet, miután értékelte a támogathatósági feltételek tiszteletben tartását, és erről értesítette az EFC-t.

(7) Hitelkeret odaítélésének esetén a Bizottság felügyeli a támogathatósági feltételek folyamatos tiszteletben tartását, és az eredményekről negyedévente beszámol az EFC-nek. A Bizottság a hitelkeret lehívása után újból értékeli annak megfelelőségét. Ha a Bizottság az értékelés során arra a következtetésre jut, hogy a hitelkeret továbbá már nem megfelelő eszköz az érintett tagállam nehézségeinek kezelésére, a Tanács a Bizottság ajánlására a hitelkeret rendelkezésre állásának megszüntetése mellett dönthet, és ajánlhatja az érintett tagállamnak a 3. cikkben meghatározott kölcsönigénylési eljáráshoz szükséges dokumentáció benyújtását.

(8) Szigorított feltételekhez kötött hitelkeret igénybevétele vagy feltételekhez kötött elővigyázatossági hitel lehívása esetén az érintett tagállamot a hitelkeret rendelkezésre állásának időtartama alatt a 6. cikkel összhangban fokozott felügyelet alá kell vonni.

6. cikk Fokozott felügyelet

(1) A fokozott felügyelet alá vont tagállam a Bizottsággal egyeztetve és vele együttműködve, az EKB, az európai felügyeleti hatóságok (EFH), és az Európai Rendszerkockázati Testület (ERKT), valamint amennyiben lehetséges az IMF közreműködésével elfogadja a fizetési mérleg fenntartható egyenlegének biztosítását és a piaci finanszírozáshoz való hozzáférés bármely jövőbeni problémájának elkerülését célzó intézkedéseket.

(2) A Bizottság kérésére a fokozott felügyelet alatt álló tagállam:

a)      a kért gyakorisággal eljuttatja a Bizottsághoz, az EKB-hoz és az illetékes európai felügyeleti hatóság(ok)hoz a pénzügyi rendszerére vonatkozó fejlesztések alábontott információját. A Bizottság, az EKB és az illetékes európai felügyeleti hatóság(ok) a beérkezett alábontott információt bizalmasan kezelik;

b)      az illetékes európai felügyeleti hatóság(ok) felügyelete alatt szükség szerint stresszteszteket vagy érzékenységi vizsgálatokat végez a Bizottság és az EKB előírásai – amelyeket a két nevezett intézmény az illetékes európai felügyeleti hatóság(ok) és az ERKT közreműködésével hozott – szerint a pénzügyi szektornak a különböző makrogazdasági és pénzügyi sokkokkal szembeni ellenálló képességének felmérése céljából, és a részletes eredményeket megosztja az említett intézményekkel;

c)      az illetékes európai felügyeleti hatóság(ok) által elvégzett szakmai felülvizsgálat keretében rendszeres vizsgálatok alanyát képezi a bankszektor feletti felügyeleti kapacitásának tekintetében;

d)      rendelkezésre bocsátja a makrogazdasági egyensúlyhiányoknak a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséréről és kiigazításáról szóló, 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti monitoringjához szükséges információkat;

e)      a legfelsőbb nemzeti ellenőrzési intézményekkel együttműködve végrehajtja az államháztartás számláinak átfogó, független auditját ezen közszámlák megbízhatóságának, teljességének és pontosságának a túlzott hiány esetén követendő eljárás alkalmazásában történő értékelése céljából, és jelentést tesz arról. Ebben az összefüggésben a Bizottság (Eurostat) a 679/2010/EK rendeletnek megfelelően értékeli az érintett tagállam által benyújtott adatok minőségét;

f)       a túlzott hiány korrekciója felé tett lépések előrehaladására vonatkozó monitoringot segítő további információt bocsát rendelkezésre, ha az EUMSZ 126. cikkének (6) bekezdése szerinti tanácsi határozat hatálya alá tartozik.

(3) A fokozott felügyelet alá vont tagállam:

a)      haladéktalanul elvégzi a költségvetés év közbeni végrehajtásának átfogó értékelését az államháztartásra és alszektoraira vonatkozóan. Értékelni kell továbbá az állami tulajdonú jogalanyokhoz és az állami beszerzésekhez kapcsolódó pénzügyi kockázatokat, amennyiben hozzájárulhatnak a túlzott hiány fennállásához. Ezen értékelés eredményét el kell juttatni a Bizottsághoz és az EFC-hez;

b)      rendszeresen jelentést tesz a Bizottságnak és az EFC-nek az államháztartásról és annak alszektorairól, a költségvetés év közbeni végrehajtásáról, a kiadási és bevételi oldalon tett diszkrecionális intézkedések költségvetési hatásáról, az államháztartási kiadásokra és bevételekre vonatkozó célokról, valamint tájékoztatást ad a célok elérése érdekében hozott intézkedésekről és az e célból tervezett intézkedések jellegéről. A jelentéseket nyilvánosságra kell hozni.

(4) A Bizottság szükség szerint az EKB és az európai felügyeleti hatóság(ok), valamint – amennyiben lehetséges – az IMF közreműködésével rendszeres ellenőrző látogatásokat végez a felügyelet alatt álló tagállamban az (1)–(3) bekezdésben említett intézkedések végrehajtása terén elért előrehaladás ellenőrzése céljából. A Bizottság negyedévente beszámol az eredményekről az EFC-nek, és értékeli a további intézkedések szükségességét. Az említett ellenőrző látogatások felváltják az 1467/97/EK tanácsi rendelet 10a. cikkének (2) bekezdése szerinti helyszíni ellenőrzéseket.

(5) Amennyiben a (4) bekezdésben előírt értékelés alapján megállapításra kerül, hogy további intézkedésekre van szükség, és az érintett tagállam pénzügyi helyzete jelentős kedvezőtlen hatásokkal jár az Európai Unió pénzügyi stabilitására nézve, a Tanács a Bizottság javaslata alapján, minősített többséggel ajánlást tehet az érintett tagállamnak, hogy a 3. cikkben meghatározott eljárást követve kölcsönkérelmet nyújtson be. Az ajánlás és az annak elfogadása előtt végzett előkészítő munka bizalmasan kezelendő, de a Tanács dönthet az ügy nyilvánosságra hozataláról.

(6) Amennyiben az (5) bekezdés szerint elfogadott ajánlást nyilvánosságra hozzák:

a)      az Európai Parlament illetékes bizottsága eszmecsere lehetőségét ajánlhatja fel az érintett tagállam képviselőinek;

b)      az érintett tagállam parlamentje eszmecserére hívhatja meg a Bizottság képviselőit;

7. cikk A túlzott hiány esetén követendő eljárással való összhang

(1) Az e rendelet 3. cikkének (4) és (8) bekezdésében meghatározott makrogazdasági kiigazítási programot és annak módosításait úgy kell tekinteni, hogy azok felváltják a konvergenciaprogramnak az 1466/97/EK tanácsi rendelet 8. cikkében előírt benyújtását.

(2) Ha az érintett tagállam az EUMSZ 126. cikkének (7) bekezdése szerinti, a túlzott hiány megszüntetésére vonatkozó ajánlás hatálya alá tartozik:

a)      az e rendelet 3. cikkének (4) és (8) bekezdésében meghatározott makrogazdasági kiigazítási programot úgy kell tekinteni, hogy az értelemszerűen felváltja az 1467/97/EK tanácsi rendelet 3. cikkének (4a) bekezdésében meghatározott jelentéseket is;

b)      az e rendelet 3. cikkében meghatározott makrogazdasági kiigazítási programban szereplő éves költségvetési célokat úgy kell tekinteni, hogy azok felváltják az EUMSZ 126. cikkének (7) bekezdése szerinti ajánlásban az 1467/97/EK rendelet 3. cikkének (4) bekezdésével összhangban meghatározott éves költségvetési célokat;

c)      az e rendelet 3. cikkének (7) bekezdésében meghatározott monitoringot úgy kell tekinteni, hogy az felváltja az 1467/97/EK tanácsi rendelet 10. cikkének (1) bekezdésében és 10a. cikkében meghatározott ellenőrzést, és az 1467/97/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében előírt határozatok alapjául szolgáló monitoringot.

8. cikk A túlzott egyensúlyhiány esetén követendő eljárással való összhang

A Tanács által e rendelet 3. cikkével összhangban jóváhagyott makrogazdasági kiigazítási programot végrehajtó tagállamok esetében az 1176/2011/EU rendelet végrehajtását fel kell függeszteni. A felfüggesztés a makrogazdasági kiigazítási program időtartama alatt alkalmazandó.

9. cikk A gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszterével való összhang

Az e rendelet 3. cikkében meghatározott monitoringot úgy kell tekinteni, hogy az felváltja a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló, 1466/97/EK rendelet 2a. cikkében a gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszterére vonatkozóan meghatározott monitoringot és értékelést.

10. cikk A kölcsön folyósítása

(1) A szabályok szerint a kölcsönt részletekben folyósítják.

(2) A 3. cikk (9) bekezdésének sérelme nélkül a Bizottság a 3. cikk (7) bekezdésében meghatározott monitoring alapján dönt a részletek folyósításáról.

11. cikk A hitelkeret pénzeszközeinek rendelkezésre bocsátása

(1) Az érintett tagállam legalább 45 naptári nappal a tervezett lehívás előtt jelzi a Bizottság felé, hogy pénzeszközt szándékozik lehívni a hitelkeretéből. A részletes szabályokat az 5. cikk (5) bekezdésében említett határozat állapítja meg.

(2) Az 5. cikk (7) bekezdésében és a 6. cikk (4) bekezdésében megállapított monitoring alapján a Bizottság dönt a pénzeszközök rendelkezésre bocsátásáról.

12. cikk Forrásbevonási és hitelezési műveletek

(1) A 2. cikkben említett forrásbevonási és hitelezési műveleteket euróban kell végrehajtani.

(2) Az Európai Unió által a pénzügyi támogatási eszköz keretein belül rendelkezésre bocsátott egymást követő részletek jellemzőiről az érintett tagállam és a Bizottság állapodik meg.

(3) Miután a Tanács határoz a kölcsönről, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a tervezett folyósítások között a legalkalmasabb időpontban hitelt vegyen fel a tőkepiacokon vagy pénzügyi intézményeknél annak érdekében, hogy optimális szinten tartsa a finanszírozási költségeket, valamint megőrizze az Unió kibocsátójaként kivívott hírnevét a piacokon. A már felvett, de még nem folyósított pénzösszegeket mindenkor a költségvetésen kívüli műveletekre vonatkozó szabályok szerint kezelt elkülönített készpénz- vagy értékpapírszámlán kell tartani, és nem lehet más célra fordítani, mint a tagállamoknak az említett mechanizmus keretében történő pénzügyi támogatására.

(4) A Bizottság megteszi a szükséges lépéseket, amennyiben egy tagállam előtörlesztési záradékot tartalmazó kölcsönt kap, és úgy dönt, hogy él e lehetőséggel.

(5) Az érintett tagállam kérésére, és amennyiben a körülmények és a hitelszerződések engedik a hitel kamatlábának csökkentését, a Bizottság az általa felvett eredeti hitelek egészét vagy egy részét refinanszírozhatja, vagy átalakíthatja a vonatkozó pénzügyi feltételeket.

(6) A Bizottság tájékoztatja az EFC-t az (5) bekezdésben említett műveletek alakulásáról.

13. cikk Költségek

Az egyes műveletek megkötésével és végrehajtásával kapcsolatban az Uniónál felmerült költségeket az érintett tagállam viseli.

14. cikk A kölcsönök adminisztrációja

(1) A Bizottság az EKB-val közösen megállapítja a kölcsönök kezeléséhez szükséges szabályokat.

(2) Az érintett tagállam külön számlát nyit nemzeti központi bankjánál a kapott európai uniós pénzügyi támogatás kezelésére. A hitelszerződés értelmében esedékes tőkeösszeget és kamatot a vonatkozó esedékességi dátum előtt tizennégy TARGET2 üzleti nappal átutalja az EKB által vezetett számlára.

(3) A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányáról szóló jegyzőkönyv 27. cikkének sérelme nélkül az Európai Számvevőszék jogosult bármely pénzügyi ellenőrzést vagy vizsgálatot lefolytatni az érintett tagállamban, amelyet az említett támogatás kezelésével összefüggésben szükségesnek ítél. Így a Bizottság, az Európai Csalás Elleni Hivatalt is ideértve, jogosult mindenekelőtt arra, hogy tisztviselőit vagy jogszerűen meghatalmazott képviselőit az érintett tagállamba küldje bármely olyan technikai vagy pénzügyi ellenőrzés vagy vizsgálat elvégzésére, amelyet az említett támogatással összefüggésben szükségesnek ítél.

15. cikk A támogatást követő utólagos felügyelet

(1) Az a tagállam, amely e rendelet keretében európai uniós pénzügyi támogatásban részesült, támogatást követő utólagos felügyelet alá kerül addig, amíg a pénzügyi támogatás tőkeösszegének legalább 75%-át nem fizette vissza. A Tanács a Bizottság javaslata alapján, minősített többséggel meghosszabbíthatja a támogatást követő utólagos felügyelet időtartamát.

(2) A támogatást követő utólagos felügyelet alatt álló tagállamra a 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségek is vonatkoznak.

(3) A Bizottság az EKB közreműködésével rendszeresen ellenőrző látogatásokat végez a támogatást követő utólagos felügyelet alatt lévő tagállamban, hogy értékelje annak gazdasági, költségvetési és pénzügyi helyzetét. A Bizottság minden szemeszterben beszámol megállapításairól az EFC-nek, és értékeli a korrekciós intézkedések szükségességét.

(4) A Tanács a Bizottság javaslata alapján, minősített többséggel kiigazító intézkedések meghozatalát ajánlhatja a támogatást követő utólagos felügyelet alatt álló tagállam részére.

16. cikk Hatályon kívül helyezés

A 332/2002/EK rendelet hatályát veszti. Az említett rendelet alapján nyújtott támogatás továbbra is a rendelet hatálya alatt marad, amíg le nem jár a rendelkezésre állás időtartama és hátralék áll fenn.

17. cikk Átmeneti rendelkezés

A 15. cikk nem alkalmazandó azokra a tagállamokra, amelyek az e rendelet hatálybalépésének napja előtt a 332/2002/EK rendelet alapján kapott pénzügyi támogatással összefüggésben a programot követő utólagos felügyelet alatt állnak.

18. cikk Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, […]-án/-én.

                                                                       a Tanács részéről

                                                                       az elnök