INDOKOLÁS

(1) Az Európai Unió a Bizottság és a külföldi versenyhatóságok közötti együttműködés keretbe foglalása és megkönnyítése érdekében kétoldalú együttműködési megállapodásokat kötött. Négy ilyen megállapodás született: az USA-val[1] (1991-ben), Kanadával[2] (1999-ben), Japánnal[3] (2003-ban) és Dél-Koreával[4] (2009-ben). E megállapodások mind ún. „első generációs” megállapodások, amelyek számos, a versenypolitika terén alkalmazható együttműködési eszközt tartalmaznak, a bizonyítékok cseréje azonban nem tartozik közéjük. E megállapodások sikeresnek tekinthetők. Legfontosabb előnyük, hogy strukturált keretbe helyezik az esetekhez kapcsolódó együttműködést és a szakpolitikai párbeszédet, ezzel hozzájárulnak a versenyjog hatékonyabb végrehajtásához.

(2) Ezek a meglévő együttműködési megállapodások azonban kifejezetten kizárják a védett vagy bizalmas információk cseréjét. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a hivatalos vizsgálati eljárás során szerzett információk az információt szolgáltató társaság kifejezett hozzájárulása (felmentés) nélkül nem oszthatók meg más hatósággal. A megállapodások e fajtájának legfőbb hiányossága, hogy az ún. „első generációs” együttműködési megállapodás keretében nem lehet megosztani bizalmas vagy védett információkat, különösen a kartellek vizsgálatában[5].

(3) Az EU és Svájc két jelentős, mélyen integrált gazdasággal rendelkező gazdasági partner. Emiatt számos versenyellenes intézkedés határokon átnyúló hatást gyakorol az EU és Svájc közötti kereskedelemre. A Bizottság által vizsgált számos ügy olyan intézkedéseket érint, amelyek svájci cégeket és/vagy a svájci piacot érintik. Hasonlóképp egyértelmű bizonyíték van arra, hogy egyes, Svájcban végrehajtott versenyellenes intézkedések, különösen a kartellek érintik az uniós piacokat is. A svájci versenybizottság és a Bizottság már több ügyben, a hivatalos megállapodás keretén kívül is együttműködött. Az ún. „első generációs” megállapodásokhoz hasonlóan ezt az együttműködést is jelentősen korlátozza az a tény, hogy bizalmas információk nem cserélhetők.

(4) Az EU és a Svájci Államszövetség között kötött, versenyjogi szabályaik alkalmazására vonatkozó együttműködésről szóló megállapodás e korlátozás kezelésére lehetővé teszi a Bizottság és a Svájci Versenyjogi Bizottság közötti bizalmas információk kezelését. Az eddig kötött „első generációs” megállapodásokhoz hasonlóan e megállapodás elő fogja segíteni az együttműködés keretbe foglalását és a svájci hatóságokkal versenyjogi ügyekben folytatott szakpolitikai párbeszédet. A mindkét fél versenyhivatala közötti bizalmas információcsere lehetőségének – bizonyos feltételek betartása melletti – bevezetésével a megállapodás lehetővé teszi majd a Bizottság számára, hogy felhasználja a Svájci Versenyjogi Bizottság által gyűjtött információk eredményeit.

(5) E megállapodás végrehajtását megkönnyíti a két versenyjogi végrehajtó rendszer között már meglévő hasonlóság. Nagyon hasonlóak a lényeges uniós és svájci versenyszabályok, ami azt jelenti, hogy a Bizottság és a svájci hatóság nagy valószínűséggel ugyanazon gyakorlatokat vizsgálja, és a másik fél vizsgálata szempontjából releváns információkkal rendelkezik. Ezenkívül hasonló vizsgálati hatáskörrel rendelkeznek. Ennek eredményeként az általuk gyűjtött és megosztott információk fajtája és alkalmazási köre megegyezik. Mindkét végrehajtó rendszer hasonló szankciókról rendelkezik: csak a vállalkozásokra állapítanak meg adminisztratív szankciókat, személyek ellen nem indíthatnak büntetőeljárást és nem büntethetők bírsággal. Ezen túlmenően mindkét rendszer elismeri a felek hasonló eljárási jogát, valamint az ügyvédi titokra és az önvádra kötelezés tilalmára vonatkozó jogát.

(6) A Tanács 2010. november 26-án felhatalmazta a Bizottságot, hogy e megállapodásról kezdjen tárgyalásokat a Svájci Államszövetséggel. Tíz fordulót követően 2011. december 7-én értek véget a tárgyalások. A megállapodás kitér a Tanács tárgyalási irányelveiben szereplő valamennyi elemre.

(7) Először is e megállapodás tartalmazza az USA-val, Kanadával, Japánnal és Koreával már megkötött együttműködési megállapodásokban szereplő rendelkezéseket. Továbbá tartalmaz még a végrehajtó tevékenységek bejelentésével kapcsolatos olyan rendelkezéseket is, amelyek jelentős mértékben érintik a másik fél fontos érdekeit; ezenfelül a Bizottság és a Svájci Versenyjogi Bizottság közötti gyakorlati együttműködés megszervezésére, valamint negatív és pozitív udvariasságra vonatkozó rendelkezéseket.

(8) Másrészt a megállapodás szabályozza a Bizottság és a Svájci Versenyjogi Bizottság közötti viták lebonyolítását és információtovábbítást. A megállapodás felhatalmazza a Bizottságot és a Svájci Versenyjogi Bizottságot, hogy vitassák meg a vizsgálati eljárás során szerzett információkat. Ezen túlmenően mindkét hatóság bizonyos feltételek mellett a már tulajdonában lévő és a vizsgálati eljárás során szerzett információkat továbbíthatja a másik félnek. Ezt csak abban az esetben tehetik meg, ha ugyanazt vagy ahhoz kapcsolódó magatartást, illetve ügyletet vizsgálnak. A megállapodás előírja, hogy az engedékenységi vagy vitarendezési eljárásaik keretében szerzett információkat az érintett információforrás kifejezett előzetes hozzájárulása nélkül nem vitathatják meg, illetve azokat nem továbbíthatják. Abban az esetben sem cserélhetnek információkat, ha ezen információk felhasználása a vonatkozó jogszabályaik értelmében biztosított eljárási jogok és jogosultságok szerint tiltott lenne. Az információ továbbítására vonatkozó határozat minden esetben a továbbító hatóság mérlegelési jogkörébe tartozik, arra nincs jogi kötelem.

(9) A tárgyalási irányelvekkel összhangban a megállapodás rögzíti az így megvitatott vagy továbbított információk használatára vonatkozó szabályokat. A vizsgálati eljárás során szerzett és a megállapodás szerint megvitatott vagy továbbított információkat az átvevő hatóság csak versenyjogi szabályainak végrehajtására ugyanazon vagy ahhoz kapcsolódó magatartás, illetve ügylet esetében és szükség esetén az ahhoz kapcsolódó kérelem céljából használhatja fel. Ezenfelül nem használhatók fel megvitatott vagy továbbított információk természetes személyekre vonatkozó (akár szabadságvesztéssel járó, akár nem) szankciók megállapítására.

(10) A megállapodás tartalmaz megvitatott vagy továbbított információk védelméről szóló rendelkezéseket is: a Bizottság és a Svájci Versenyjogi Bizottság saját szabályainak megfelelően bizalmasan kezeli ezen információkat. A Bizottság e téren elégedett azzal, hogy az adatok bizalmas kezelésére vonatkozó svájci szabályok hasonlóak az uniós szabályokhoz, ezért az üzleti titoknak vagy egyéb bizalmas információnak minősülő, a Svájci Versenyjogi Bizottság részére továbbítandó adatok megfelelő védelmi szintet élveznek majd. E megállapodás végrehajtásakor a személyes adatokról szóló törvényeik értelmében mindkét fél biztosítani fogja a személyes adatok védelmét. A svájci szabályok azonosnak tekinthetők. A Bizottság határozatot hozott arról, hogy Svájc általánosságban biztosítja az EU-ból továbbított személyes adatok megfelelő védelmi szintjét[6].

(11) Végül a megállapodás lehetővé teszi bizonyos korlátozott körülmények között a megállapodás alapján szolgáltatott adatok közzétételét, például az ügyirathoz hozzáférést biztosító eljárás, bírósági eljárások céljából, valamint az országos versenyhatóságok és az EFTA Felügyeleti Hatóság számára, amikor e hatóságok számára biztosított adatszolgáltatásra bizottsági határozat elfogadásához van szükség.

2012/0126 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

Az Európai Unió és a Svájci Államszövetség között kötött, versenyjogi szabályaik alkalmazására vonatkozó együttműködésről szóló megállapodás aláírásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikke (3) bekezdésének első albekezdésére, összefüggésben 218. cikke (5) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)       A Tanács 2010. november 26-án felhatalmazta a Bizottságot, hogy kezdjen tárgyalásokat a Svájci Államszövetséggel.

(2)       A Svájci Államszövetséggel folytatott tárgyalások véget értek.

(3)       A megállapodást alá kell írni, figyelemmel annak megkötésére,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Tanács az Unió nevében jóváhagyja az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti, a versenyjogi szabályaik alkalmazására vonatkozó együttműködésről szóló megállapodás aláírását, figyelemmel a megállapodás megkötésére[7].

2. cikk

A Tanács elnöke felhatalmazást kap, hogy kijelölje a megállapodásnak az Unió nevében történő aláírására jogosult személyt, feltételezve a megállapodás későbbi megkötését.

3. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben,

                                                                       a Tanács részéről

                                                                       az elnök

MELLÉKLET

Az Európai Unió és a Svájci Államszövetség között kötött, versenyjogi szabályaik alkalmazására vonatkozó együttműködésről szóló megállapodás

Egyrészről a Svájci Államszövetség (a továbbiakban: Svájc), másrészről az Európai Unió (a továbbiakban: az Unió), a továbbiakban: „fél” vagy „felek”;

Tekintve a Svájc és az Unió közötti szoros kapcsolatot és elismerve, hogy a versenyellenes tevékenységek kezelésével kapcsolatos együttműködés hozzájárul majd kapcsolatuk javításához és megszilárdításához;

Tudomásul véve, hogy a versenyjog szigorú és eredményes végrehajtása lényegi kérdés az érintett piacok hatékony működése, valamint mindkét fél fogyasztóinak gazdasági jóléte és a köztük fennálló kereskedelem szempontjából;

Szem előtt tartva, hogy a svájci és uniós versenyjogi végrehajtó rendszerek ugyanazon elveken alapulnak, és hasonló szabályokat írnak elő;

Tudomásul véve a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Tanácsának a tagállamok között a nemzetközi kereskedelmet érintő versenyellenes magatartásokkal kapcsolatos együttműködéséről szóló, 1995. július 27-én és 28-án elfogadott felülvizsgált ajánlását;

Felismerve, hogy az együttműködés és a koordináció, ideértve az információcserét és különösen az információtovábbítást, amelyet a felek vizsgálati eljárásaik során szereztek, hozzájárul majd mindkét fél versenyjogának hatékonyabb végrehajtásához.

A következőkben állapodtak meg:

I. cikk – Célkitűzés

E megállapodás célja, hogy a felek versenyhatóságai közötti együttműködés és koordináció révén, ideértve az információcserét is, hozzájáruljon a felek versenyjogának hatékony végrehajtásához, továbbá, hogy elkerülje vagy csökkentse a felek közötti konfliktusok lehetőségét a felek versenyjogának alkalmazásával kapcsolatos valamennyi kérdésben.

II. cikk - Fogalommeghatározások

E megállapodás alkalmazásában az alábbi fogalmak meghatározása a következő:

(1) a felek „versenyhatósága” és „versenyhatóságai”:

a)      az Unió részéről az Európai Bizottság, az Unió versenyjoga szerinti felelősségi körével; valamint

b)      Svájc részéről a Versenyjogi Bizottság és Titkársága.

(2) „a tagállam illetékes hatósága”: az Európai Unió minden egyes tagállamának egy olyan hatósága, amely a versenyjog alkalmazásáért felel. E megállapodás aláírását követően e hatóságok jegyzékét az Unió továbbítja Svájc részére. Az Európai Bizottság minden változás bekövetkezése után továbbítja a frissített jegyzéket a Versenyjogi Bizottsághoz.

(3) A „versenyjog”:

a)      az Unió részéről az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101., 102. és 105. cikke, a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 139/2004/EK tanácsi rendelet, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás 53. és 54. cikke, amikor az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. és 102. cikkével összefüggésben alkalmazzák és végrehajtási rendeletei, valamint azok módosításai; valamint

b)      Svájc részéről a kartellekről és egyéb versenykorlátozásokról szóló, 1995. október 6-i szövetségi törvény (a továbbiakban: Acart) és végrehajtási rendeletei, valamint azok módosításai;

(4) „versenyellenes tevékenység”: olyan tevékenység, amely valamelyik fél vagy mindkét fél versenyjogának értelmében a versenyhatóságok által kiszabott tiltást, szankciót vagy más korrekciós intézkedést vonhat maga után;

(5) „végrehajtó tevékenység”: olyan tevékenység, amelyet a versenyjog alkalmazása körében az egyik fél versenyhatósága vizsgálat vagy eljárás formájában végez;

(6) „vizsgálati eljárás során szerzett információ”: olyan információ, amelyet a fél hivatalos vizsgálati jogával élve szerzett, illetve jogi kötelezettség teljesítése révén jutott el a félhez.

a)      az Unió esetében ez olyan információt jelent, amely lehet az 1/2003/EK tanácsi rendelet 18. cikke szerinti információkérésre nyújtott információ, az 1/2003/EK tanácsi rendelet 19. cikke szerinti szóbeli nyilatkozat és a Bizottság által, illetve a Bizottság nevében az 1/2003/EK tanácsi rendelet 20., 21. vagy 22. cikke szerint lebonyolított vizsgálatokból eredő információ, vagy a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 139/2004/EK tanácsi rendelet alkalmazásának eredményeként szerzett információ;

b)      Svájc esetében ez olyan információt jelent, amely lehet az Acart 40. cikke szerinti információkérésre küldött információ, az Acart 42. cikke (1) bekezdése szerinti szóbeli nyilatkozat és az Acart 42. cikke (2) bekezdése szerint a versenyhatóság által végzett vizsgálatokból eredő információ, illetve a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló rendelet alkalmazásának eredményeként szerzett információ.

(7) „engedékenységi eljárás keretében szerzett információ”:

a)      az Unió részéről a kartellügyek esetében a bírságok alóli mentességről és a bírságok csökkentéséről szóló bizottsági közlemény szerint szerzett információ;

b)      Svájc részéről az Acart 49a. cikke (2) bekezdése és a versenyjog törvénytelen korlátozása ellen kiszabott szankciókról szóló rendelet 8–14. cikke szerint szerzett információ.

(8) „vitarendezési eljárás keretében szerzett információ”:

a)      az Unió esetében a 773/2004/EK bizottsági rendelet 10a. cikke szerint szerzett információ;

b)      Svájc esetében az Acart 29. cikke szerint szerzett információ.

III. cikk – Értesítések

(1)          Az egyik fél versenyhatósága írásban értesíti a másik fél versenyhatóságát azon végrehajtó tevékenységekről, amelyekről az értesítő versenyhatóság úgy ítéli meg, hogy azok a másik fél fontos érdekeit érinthetik. Az e cikk szerinti értesítések elektronikus eszközök útján is történhetnek.

(2)          Azon végrehajtó tevékenységek, amelyek a másik fél fontos érdekeit érinthetik, különösen az alábbiakat foglalják magukba:

              a)       A versenyellenes tevékenységekkel kapcsolatos végrehajtó tevékenységek, amelyek különböznek a másik fél területén alkalmazandó törvények és rendeletek alapján létesített vagy szervezett vállalkozás ellen irányuló összefonódásoktól;

              b)       a másik fél által feltételezhetően ösztönzött, megkövetelt vagy jóváhagyott magatartásra irányuló végrehajtó tevékenységek;

              c)       olyan összefonódásra irányuló végrehajtó tevékenységek, amelyekben az ügyletben részt vevő egy vagy több fél a másik fél területén alkalmazandó törvények és rendeletek alapján létesített vagy szervezett vállalkozás;

              d)       olyan összefonódásra irányuló végrehajtó tevékenységek, amelyekben az ügyletben részt vevő egy vagy több felet ellenőrző vállalkozást a másik fél területén alkalmazandó törvények és rendeletek alapján létesítettek vagy szerveztek;

              e)       az összefonódástól különböző, jelentős részben a másik fél területére is kiterjedő, korábban vagy jelenleg végzett versenyellenes tevékenységek ellen irányuló végrehajtó tevékenységek; valamint

              f)        a másik fél területén egy meghatározott magatartás kifejezett előírását vagy betiltását eredményező, vagy az azon a területen működő vállalkozásokra kötelező rendelkezéseket tartalmazó korrekciós intézkedésekre irányuló végrehajtó tevékenységek.

(3)          Az (1) bekezdés szerinti értesítéseket az összefonódás tekintetében az alábbi esetekben kell megadni:

              a)       az Unió esetében a 139/2004/EK tanácsi rendelet 6. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerinti eljárások megindításakor;

              b)       Svájc esetében az Acart 33. cikke szerinti eljárás megindításakor.

(4)          Az (1) bekezdés szerinti értesítéseket az összefonódástól eltérő kérdések tekintetében az alábbi esetekben kell megadni:

              a)       az Unió esetében a 773/2004/EK bizottsági rendelet 2. cikkében említett eljárás megindításakor;

              b)       Svájc esetében az Acart 27. cikke szerinti eljárás megindításakor.

(5)          Az értesítésnek elsősorban tartalmaznia kell a vizsgálat alá vont felek nevét, a vizsgált tevékenységeket és a hozzájuk kapcsolódó piacokat, a vonatkozó jogi rendelkezéseket és a végrehajtó tevékenységek időpontját.

IV. cikk – A végrehajtó tevékenységek összehangolása

(1) Amennyiben mindkét fél versenyhatósága egymáshoz kapcsolódó ügyekben folytat végrehajtó tevékenységet, e tevékenységeiket összehangolhatják. Elsősorban vizsgálataik időzítését hangolhatják össze.

(2) Az egyes végrehajtó tevékenységek összehangolási lehetőségének megfontolásakor a felek versenyhatóságai elsősorban az alábbi tényezőket veszik figyelembe:

a)      a tevékenységek összehangolásának a versenyhatóságok azon képességére gyakorolt hatása, hogy elérjék végrehajtó tevékenységeik célkitűzéseit;

b)      a felek versenyhatóságainak a végrehajtó tevékenységük végzéséhez szükséges információ megszerzésére irányuló képessége;

c)      a végrehajtó tevékenységek alá vont vállalkozások esetében az egymásnak ellentmondó kötelezettségek és szükségtelen terhek elkerülésének lehetősége;

d)      forrásaik hatékonyabb kihasználásának lehetősége.

(3) A másik fél versenyhatóságának megfelelő értesítésére is figyelemmel bármely fél versenyhatósága bármikor korlátozhatja a végrehajtó tevékenységek összehangolását, és önállóan folytathat egy meghatározott végrehajtó tevékenységet.

V. cikk – Konfliktusok elkerülése (negatív udvariasság)

(1) Mindkét fél versenyhatósága körültekintően figyelembe veszi a másik fél fontos érdekeit végrehajtó tevékenységének minden szakaszában, beleértve a végrehajtó tevékenységek megkezdésére vonatkozó döntéseket, a végrehajtó tevékenységek alkalmazási körét és az egyes esetekben alkalmazott szankciókat vagy más korrekciós intézkedéseket.

(2) Amennyiben valamelyik fél versenyhatósága által tervezett meghatározott végrehajtó tevékenység érintheti a másik fél fontos érdekeit, az előbbi, mérlegelési jogának sérelme nélkül, mindent tőle telhetőt megtesz a következők érdekében:

a)      időben értesíti a másik fél versenyhatóságát a másik fél érdekeihez kapcsolódó jelentős fejleményekről;

b)      lehetőséget biztosít a másik fél versenyhatóságának észrevételei megtételére, valamint

c)      figyelembe veszi a másik fél versenyhatóságának észrevételeit, miközben teljes mértékben tiszteletben tartja mindkét fél versenyhatóságának függetlenségét annak érdekében, hogy meghozza saját határozatát.

Ezen bekezdés alkalmazása nem érinti a felek versenyhatóságainak a III. cikk (3) és (4) bekezdése szerinti kötelezettségeit.

(3) Amennyiben valamelyik fél versenyhatósága úgy véli, hogy végrehajtó tevékenysége hátrányosan érintheti a másik fél fontos érdekeit, akkor minden tőle telhetőt megtesz az egymással versengő érdekek megfelelő egyeztetése érdekében. Ezen érdekegyeztetés során az érintett fél versenyhatóságának figyelembe kell vennie az alábbi tényezőket bármely egyéb olyan tényező mellett, amely az adott körülmények között fontos lehet:

a)      a versenyellenes tevékenységeknek a végrehajtó tevékenységet folytató fél fontos érdekeire gyakorolt tényleges vagy esetleges hatásainak relatív jelentősége a másik fél fontos érdekeire gyakorolt hatásokhoz viszonyítva;

b)      az egyik fél területén tanúsított magatartásból vagy ott folytatott ügyletekből eredő versenyellenes tevékenység relatív jelentősége, összehasonlítva a másik fél területén tanúsított magatartással vagy ott folytatott ügyletekkel;

c)      milyen mértékben érintett a másik fél ugyanazon vállalkozásokra vonatkozó végrehajtó tevékenysége;

d)      milyen mértékben vonatkoznak a vállalkozásokra a felek egymásnak ellentmondó követelményei.

VI. cikk – Pozitív udvariasság

(1) Ha valamely fél versenyhatósága úgy véli, hogy a másik fél területén folytatott versenyellenes tevékenységek károsan befolyásolják az előbbi fél fontos érdekeit, e versenyhatóság, figyelemmel a joghatósági összeütközés elkerülésének fontosságára, és figyelembe véve, hogy a másik fél versenyhatósága abban a helyzetben lehet, hogy a hasonló versenyellenes tevékenységek tekintetében hatékonyabb végrehajtó tevékenységet folytat, kérheti, hogy a másik fél versenyhatósága kezdeményezzen vagy kiterjesszen megfelelő végrehajtó tevékenységet.

(2) A megkeresésnek a lehető legrészletesebben meg kell határoznia a versenyellenes tevékenység jellegét, és a megkereső versenyhatóság szerinti fél fontos érdekeire gyakorolt tényleges és potenciális hatását, és tartalmaznia kell egy ajánlatot az olyan kiegészítő információk átadására és további együttműködésre vonatkozóan, amelyre a megkereső versenyhatóság képes.

(3) A megkeresett versenyhatóság körültekintően megfontolja, hogy kezdeményezzen-e végrehajtó tevékenységet vagy kibővítse-e a már folyamatban lévő végrehajtó tevékenységet, tekintettel a megkeresésben azonosított versenyellenes tevékenységre. A megkeresett versenyhatóság határozatáról a lehető leghamarabb tájékoztatja a megkereső versenyhatóságot. Amennyiben megkezdődik vagy kibővül a végrehajtó tevékenység, a megkeresett versenyhatóság tájékoztatja a megkereső versenyhatóságot annak eredményéről és – a lehetséges mértékben – a jelentős közbenső fejleményekről.

(4) E cikk egyetlen rendelkezése sem korlátozza a megkeresett fél versenyhatóságát abban, hogy versenyjoga és végrehajtó politikái értelmében mérlegelje, hogy vállaljon vagy ne vállaljon végrehajtó tevékenységet a megkeresésben meghatározott versenyellenes tevékenységek tekintetében, továbbá e cikk egyetlen rendelkezése sem akadályozhatja meg a megkereső fél versenyhatóságát abban, hogy megkeresését visszavonja.

VII. cikk – Információcsere

(1) E megállapodás I. cikk szerinti céljainak elérése érdekében a felek versenyhatóságai az e cikkben és a VIII., IX. és X. cikkben foglaltak alapján megoszthatják egymással és cserélhetik az adott versenyszabályaik alkalmazásával kapcsolatos nézeteiket és információkat.

(2) A felek versenyhatóságai megvitathatják egymással az e megállapodás szerint biztosított együttműködés és koordináció végrehajtásához szükséges információkat, ideértve a vizsgálati eljárás során szerzett információkat is.

(3) A felek versenyhatóságai továbbíthatják egymásnak a tulajdonukban lévő információkat, amennyiben az információt nyújtó vállalkozás írásban kifejezett beleegyezését adta. Amennyiben ezen információk személyes adatokat tartalmaznak, e személyes adatokat csak akkor lehet továbbítani, ha a felek versenyhatóságai ugyanazt vagy az ahhoz kapcsolódó magatartást vagy ügyletet vizsgálják. A továbbiakra a IX. cikk (3) bekezdése alkalmazandó.

(4) A (3) bekezdésben említett beleegyezés hiányában a versenyhatóság kérelemre bizonyítékként való felhasználás céljából továbbíthatja a másik versenyhatóságnak a már tulajdonában lévő, a vizsgálati eljárás során szerzett információkat az alábbi feltételek figyelembevételével:

a)      A vizsgálati eljárás során szerzett információk csak abban az esetben továbbíthatók, ha mindkét versenyhatóság ugyanazt vagy az ahhoz kapcsolódó magatartást vagy ügyletet vizsgálja;

b)      az ezen információk iránti kérelmet írásban kell benyújtani, és tartalmaznia kell a tárgy általános leírását, a vizsgálat jellegét, vagy a kérelemhez kapcsolódó eljárást és a konkrét jogi rendelkezéseket. A vizsgálat alá tartozó vállalkozások, amelyek azonossága a kérelem idején rendelkezésre áll; valamint

c)      a kérelmet átvevő versenyhatóság meghatározza a kérelmet benyújtó versenyhatósággal konzultálva, hogy a tulajdonában lévő mely információk relevánsak és továbbíthatók.

(5) A vizsgálati eljárás során szerzett információt egyik versenyhatóságnak sem kell megvitatnia vagy továbbítania a másik versenyhatóság részére, különösen olyankor nem, ha az összeegyeztethetetlen fontos érdekeivel vagy túlzott terhet jelentene.

(6) A felek versenyhatóságai nem vitathatják meg és nem továbbíthatják egymásnak a felek engedékenységi vagy vitarendezési eljárásai keretében szerzett információkat, hacsak az információt nyújtó vállalkozás nem adta írásba kifejezett beleegyezését.

(7) A felek versenyhatóságai nem vitathatják meg, nem kérhetik, illetve nem továbbíthatják egymásnak a vizsgálati eljárás keretében szerzett információkat, amennyiben ezen információk végrehajtó tevékenységeikhez való felhasználását tiltják a felek vonatkozó jogszabályai alapján biztosított eljárási jogok és jogosultságok, ideértve az önvádra kötelezés tilalmát és az ügyvédi titoktartási kötelezettséget.

(8) Amennyiben az egyik fél versenyhatósága tudomást szerez arról, hogy az e cikk szerint továbbított bármely dokumentum valótlan információt tartalmaz, azonnal értesíti a másik versenyhatóságot, amely azt kijavítja vagy eltávolítja.

VIII. cikk – Megvitatott vagy továbbított információk felhasználása

(1) Az egyik fél versenyhatósága által e megállapodás értelmében megvitatott vagy a másik fél versenyhatóságának továbbított információ csak abból a célból használható fel, hogy versenyhatósága végrehajtsa a másik fél versenyjogi szabályait.

(2) A vizsgálati eljárás során szerzett és e megállapodás szerint a másik fél versenyhatóságával megvitatott, illetve annak továbbított információkat csak abból a célból használhatja fel az átvevő versenyhatóság, hogy ugyanazt vagy az ahhoz kapcsolódó magatartást, illetve ügyletet illetően végrehajtsa versenyjogi szabályait.

(3) A 7. cikk (4) bekezdése alapján továbbított információkat az átvevő versenyhatóság csak a kérelemben meghatározott célra használhatja fel.

(4) Az e megállapodás értelmében megvitatott vagy továbbított információk nem használhatók fel természetes személyekre vonatkozó szankciók megállapítására.

(5) Bármely versenyhatóság kérheti, hogy az e megállapodás alapján továbbított információt az általa meghatározott feltételek szerint használják fel. Az információt átvevő versenyhatóság a másik versenyhatóság előzetes beleegyezése nélkül nem használja fel az információt az e feltételekkel ellentétes módon.

IX. cikk – Az információ védelme és bizalmas kezelése

(1) A felek versenyhatóságai bizalmasan kezelik a kérelem meglétének vagy átvételének a tényét. Az e megállapodás szerint szerzett információt az információt átvevő versenyhatóság a vonatkozó jogszabályainak megfelelően bizalmasan kezeli. Mindkét versenyhatóság kifejezetten ellenzi, hogy az átvett információt harmadik fél vagy más hatóság felfedje. Ez nem akadályozza meg az ilyen információknak az alábbi célokból történő felfedését:

a)      a fél versenyjogi szabályá(/ai)nak végrehajtásával kapcsolatos bírósági végzés megszerzése;

b)      a felek versenyjogi szabályai szerint vizsgálat vagy eljárás alatt álló vállalkozások – vagy amelyekkel szemben az információ felhasználható – felfedése, amennyiben e közzétételt az információt átvevő fél jogszabályai előírják; valamint

c)      közzététel fellebbviteli eljárásokat folytató bíróságok számára;

d)      közzététel, amennyiben és amilyen mértékben az a felek jogszabályai szerint a dokumentumokhoz való hozzáférési jog gyakorlásához elengedhetetlen.

Ilyen esetekben az információt átvevő versenyhatóság biztosítja, hogy az üzleti titok védelme teljes mértékben garantált.

(2) A felek megállapodnak abban, hogy amennyiben az egyik fél versenyhatóságának tudomására jut, hogy legjobb erőfeszítései ellenére is véletlenül felhasználták vagy az e cikk rendelkezéseivel ellentétes módon felfedték az információt, akkor az azonnal értesíti a másik fél versenyhatóságát. A felek haladéktalanul konzultálnak az említett felhasználásból vagy közzétételből eredő károk minimálisra csökkentésére irányuló lépésekről, és biztosítják, hogy hasonló helyzet ne ismétlődjön meg újra.

(3) A felek vonatkozó jogszabályaiknak megfelelően biztosítják a személyes adatok védelmét.

X. cikk – A tagállami versenyhatóságok és az EFTA Felügyeleti Hatóság tájékoztatása

(1) Az Európai Bizottság az Unió versenyjoga és egyéb, versenypolitikával kapcsolatos nemzetközi rendelkezések alapján:

a)      tájékoztathatja azon tagállam illetékes hatóságait, amelyek fontos érdekeit érintik a svájci versenyhatóság által a 3. cikk szerint részére küldött értesítések;

b)      tájékoztathatja a tagállam illetékes hatóságait bármely együttműködésről és a végrehajtó tevékenységek összehangolásáról;

c)      az 1/2003/EK tanácsi rendelet 11. és 14. cikke, valamint a 139/2004/EK tanácsi rendelet 19. cikke szerinti tájékoztatási kötelezettségének teljesítése érdekében csak a megállapodás VII. cikke szerint Svájc versenyhatósága által továbbított információt fedheti fel a tagállamok illetékes hatóságai előtt;

d)      a felügyeleti hatóságok közötti együttműködésről szóló EGT-megállapodás 23. jegyzőkönyvének 6. és 7. cikke szerinti tájékoztatási kötelezettségének teljesítése érdekében csak a megállapodás VII. cikke szerint Svájc versenyhatósága által továbbított információt fedheti fel az EFTA Felügyeleti Hatóság előtt.

(2) A nyilvánosan hozzáférhető információtól eltérő, a tagállam illetékes hatóságai és az EFTA Felügyeleti Hatóság részére a fenti a), b), c) és d) albekezdés szerint közölt információk nem használhatók fel egyéb célokra, mint az Unió versenyjogi szabályainak az Európai Bizottság által történő végrehajtására és azok nem fedhetők fel.

XI. cikk – Konzultáció

(1) A felek bármelyikük kérésére konzultálnak egymással az e megállapodás végrehajtásával kapcsolatos bármely kérdésben. Bármely fél kérésére a felek mérlegelik, hogy felülvizsgálják-e ezen megállapodás működését és megvizsgálják-e a lehetőségeket együttműködésük továbbfejlesztésére.

(2) A felek a lehető leghamarabb tájékoztatják egymást versenyjogi szabályaik, valamint egyéb jogszabályok és rendeletek bárminemű módosításáról és bármely olyan, versenyhatóságaik végrehajtó gyakorlatában bekövetkezett változásról, amely hatással lehet e megállapodás működésére. Valamely fél kérésére a felek konzultálhatnak annak értékelése érdekében, hogy egy ilyen módosítás vagy változás milyen konkrét változást eredményezne e megállapodás tekintetében és különösen annak meghatározására, hogy a XIV. cikk (2) bekezdése értelmében módosítani kell-e e megállapodást.

(3) A felek versenyhatóságai egyikük kérésére a megfelelő szinten üléseznek. Ezen üléseken:

a)      a felek versenyjogával kapcsolatban tájékoztathatják egymást folyamatban lévő végrehajtó tevékenységükről és prioritásaikról;

b)      véleményt cserélhetnek a közös érdekű gazdasági ágazatokról;

c)      megvitathatják a kölcsönös érdeklődésre számot tartó szakpolitikai kérdéseket; valamint

d)      megvitathatnak más, a felek versenyjogának alkalmazásával kapcsolatos, kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdéseket.

XII. cikk – Kommunikáció

(1) A felek vagy versenyhatóságaik eltérő rendelkezései hiányában az e megállapodás szerinti kommunikáció angol nyelven történik.

(2) Mindegyik versenyhatóság kijelöl egy kapcsolattartó pontot, hogy elősegítse bármely, a megállapodás végrehajtásával kapcsolatos ügyben a felek között folytatott kommunikációt.

XIII. cikk – Hatályos jogszabályok

E megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az érinti bármely fél versenyjogi szabályainak megfogalmazását vagy végrehajtását.

XIV. cikk – Hatálybalépés, módosítás és megszűnés

(1) E megállapodást a felek saját belső eljárásaiknak megfelelően hagyják jóvá. A felek értesítik egymást az adott eljárásaik lezárásáról. E megállapodás az utolsó jóváhagyási értesítést követő második hónap első napján lép hatályba.

(2) A felek megállapodhatnak e megállapodás módosításáról. Eltérő rendelkezés hiányában ezen módosítás az (1) bekezdésben rögzítettekkel azonos eljárásokon keresztül lép hatályba.

(3) Ezt a megállapodást a felek diplomáciai úton történő írásbeli értesítéssel bármikor felmondhatják. Ebben az esetben ez a megállapodás az ilyen értesítés átvételének napját követő hat hónap elteltével hatályát veszti.

FENTIEK HITELÉÜL a felek által kellően felhatalmazott alulírottak aláírták ezt a megállapodást.

Kelt Brüsszelben, ... napján, két-két eredeti példányban angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven.

A SVÁJCI ÁLLAMSZÖVETSÉG RÉSZÉRŐL

AZ EURÓPAI UNIÓ RÉSZÉRŐL

[1]               Az Európai Közösség és az Amerikai Egyesült Államok kormánya között kötött megállapodás a versenyjog alkalmazásáról (HL L 95., 1995.4.27., 47–52. o., helyesbített változat: HL L 131., 1995.6.15., 38–39. o.).

[2]               Megállapodás az Európai Közösségek és Kanada kormánya között a versenyjogi szabályaik alkalmazásáról (HL L 175., 1999.7.10.).

[3]               Megállapodás az Európai Közösség és Japán kormánya között a versenyellenes tevékenységekkel kapcsolatos együttműködésről (HL L 183., 2003.7.22., 12–17. o.).

[4]               Megállapodás az Európai Közösség és a Koreai Köztársaság kormánya között a versenyellenes tevékenységekkel kapcsolatos együttműködésről (HL L 202., 2009.8.4., 36–41. o.).

[5]               A versenyhivatalok közötti együttműködés a kartellek vizsgálatában, az éves ICN konferenciához készült jelentés, Moszkva, 2007. május, 5. o.

[6]               A Bizottság határozatot hozott arról, hogy a személyes adatok védelméről szóló svájci szabályok azonosak az erre vonatkozó uniós szabállyal: A Bizottság 2000. július 26-i határozata a személyes adatok Svájcban biztosított megfelelő védelméről (HL L 215., 2000.7.26., 1. o.).

[7]               A megállapodás szövege a megkötéséről szóló határozattal együtt kerül közzétételre.