Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a szállítási lánc biztonságával kapcsolatos kérdéseket érintő vámügyi együttműködésről szóló, az Európai Unió és Kanada közötti megállapodás megkötéséről /* COM/2012/0144 final - 2012/0073 (NLE) */
INDOKOLÁS 1. A javaslat háttere Az Európai Unió és Kanada közötti vámügyi
kapcsolatok a vámügyi együttműködésről és a vámügyekben történő
kölcsönös segítségnyújtásról szóló, 1998. január 1-jén hatályba lépett
megállapodáson[1]
(a továbbiakban: Alapmegállapodás) alapulnak. 2005 decemberében Kanada határszolgálati
ügynöksége, a Canada Border Services Agency (a továbbiakban: CBSA)
érdeklődését fejezte ki az Európai Unió és Kanada közötti, a szállítási
lánc biztonságát érintő együttműködés szorosabbá tétele iránt. Több
véleménycsere nyomán a Bizottság és a CBSA között megállapodás született az
Európai Unió és Kanada közötti vámügyi együttműködést kiterjesztő új
megállapodás lehetséges hatályáról. 2009. november 26-án a Tanács határozatot fogadott
el, amelyben felhatalmazta a Bizottságot, hogy Kanadával tárgyalásokat kezdjen.
A tárgyalások 2011 májusában megkezdődtek. A tárgyalások eredményeként megfogalmazásra került
a szállítási lánc biztonságával kapcsolatos kérdéseket érintő vámügyi
együttműködésről szóló, az Európai Unió és Kanada közötti
megállapodás tervezete (a továbbiakban: megállapodástervezet), amely az
Alapmegállapodásra épül és azt kibővíti. A megállapodástervezet jogalapot
fog létrehozni a szállítási lánc biztonságával és a kockázatkezeléssel kapcsolatos
kérdéseket érintő, az Európai Unió és Kanada közötti vámügyi
együttműködéshez, amely kiterjed a következőkre: a nemzetközi
kereskedelem logisztikai lánca biztonságának vámügyi tekintetben történő
megerősítése és egyúttal a jogszerű kereskedelem megkönnyítése;
minimumstandardok kialakítása – a megvalósíthatóság korlátain belül – a
kockázatkezelési módszerek és a kapcsolódó követelmények és programok
tekintetében; a kockázatkezelési módszerek, a kockázati standardok, a
biztonsági ellenőrzések, a szállítótartályok biztonsága és a kereskedelmi
partnerségi programok – köztük az egyenértékű kereskedelemkönnyítő
intézkedések – kölcsönös elismerésére való törekvés és adott esetben ezen
elismerés bevezetése; a szállítási lánc biztonságára és a kockázatkezelésre vonatkozó
információk cseréje, figyelemmel az információk bizalmas kezelése és a
személyes adatok védelme tekintetében az Alapmegállapodás 16. cikkében és a
Szerződő Felek vonatkozó szabályozásában előírt követelményekre;
ilyen célú kapcsolattartó pontok létrehozása; adatcsere-felület létrehozása
szükség szerint, az áru érkezése, illetve feladása előtti adatcserére
kiterjedően is; olyan stratégia kidolgozása, amely lehetővé teszi a
vámhatóságok partneri együttműködését a szállítmányok ellenőrzése
területén; együttműködés – a megvalósíthatóság korlátain belül – olyan
többoldalú fórumokon, amelyek alkalmasak a szállítási lánc biztonságával
kapcsolatos kérdések felvetésére és megvitatására. A megállapodástervezettel
bővítésre kerül az Alapmegállapodás, annak 23. cikkével összhangban, mely
szerint a Szerződő Felek az Alapmegállapodást bővíthetik a
vámügyi együttműködés fokozása és meghatározott ágazatokra, illetve
kérdésekre vonatkozó megállapodások révén való kiterjesztése érdekében. A Szerződő
Felek közötti vámügyi együttműködés továbbra is az Alapmegállapodás átfogó
keretében zajlik, és a javaslat alapján az Alapmegállapodás szerinti
intézményrendszer a megállapodástervezetre is kiterjesztésre kerül. A
gyakorlatban az Alapmegállapodás 20. cikkével létrehozott EU–Kanada
Vám-együttműködési Vegyes Bizottság (a továbbiakban: Vegyes Bizottság)
igazgatja mindkét megállapodást, és felhatalmazást kap arra, hogy a
Szerződő Felek nemzeti jogszabályaival összhangban elfogadja a
szükséges végrehajtási határozatokat[2],
egyebek mellett a kockázatkezelési módszerek, a kockázati standardok, a
biztonsági ellenőrzések és a kereskedelmi partnerségi programok kölcsönös
elismerését illetően. 2. Az érdekelt felekkel
folytatott konzultációk eredményei; hatásvizsgálatok A tagállamokkal való konzultációra a Tanács
vámunió-munkacsoportja keretében került sor. Hatásvizsgálatra nincs szükség. 3. A javaslat jogi elemei A Bizottság felkéri a Tanácsot, hogy az Európai
Unió működéséről szóló szerződés 207. cikke (4) bekezdésének
első albekezdése alapján, összefüggésben 218. cikke (6) bekezdésének a)
pontjával, fogadjon el az Alapmegállapodás megkötésére vonatkozó határozatot. A javaslat a közös kereskedelempolitika
területéhez, vagyis az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozik, ezért a
szubszidiaritás elve nem alkalmazható. 4. Költségvetési vonzatok A javaslatnak nincsenek az uniós költségvetést
érintő költségvetési vonzatai. 5. Egyéb A megállapodástervezet összhangban van az EU
belső biztonsági stratégiájának megvalósítását szolgáló, a Bizottság által
kijelölt célkitűzésekkel és fellépésekkel[3]. A megállapodástervezet megkötésére vonatkozó
tanácsi határozatra irányuló ezen javaslattal párhuzamosan előterjesztésre
kerül a megállapodástervezetnek az Európai Unió nevében történő aláírására
vonatkozó tanácsi határozatra irányuló javaslat is. 2012/0073 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a szállítási lánc biztonságával kapcsolatos
kérdéseket érintő vámügyi együttműködésről szóló, az Európai
Unió és Kanada közötti megállapodás megkötéséről AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unió
működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikke (4)
bekezdésének első albekezdésére, összefüggésben 218. cikke (6)
bekezdésének a) pontjával, tekintettel az Európai Bizottság javaslatára, tekintettel az Európai Parlament javaslatára, mivel: (1) Indokolt, hogy az Európai
Unió és Kanada a szállítási lánc biztonságával és az azzal összefüggő
kockázatkezeléssel kapcsolatos kérdésekre kiterjessze vámügyi
együttműködését a szállítási lánc végponttól végpontig terjedő
biztonságának növelése és egyúttal a jogszerű kereskedelem megkönnyítése
érdekében. (2) A […]-i/-jei […/…] tanácsi
határozattal[4]
összhangban [ ]-án/-én aláírásra került a szállítási lánc biztonságával
kapcsolatos kérdéseket érintő vámügyi együttműködésről szóló, az
Európai Unió és Kanada közötti megállapodás, figyelemmel későbbi
megkötésére. (3) Az Unió nevében jóvá kell
hagyni a megállapodást, ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT: 1. cikk A szállítási lánc biztonságával kapcsolatos
kérdéseket érintő vámügyi együttműködésről szóló, az Európai
Unió és Kanada közötti megállapodást a Tanács az Unió nevében jóváhagyja. A megállapodás szövegét e határozat melléklete
tartalmazza. 2. cikk A Tanács elnöke kijelöli azt a személyt, aki
jogosult a megállapodás 9. cikke szerinti értesítést az Európai Unió nevében
megtenni annak érdekében, hogy kifejezze, az Európai Unió a megállapodást
magára nézve jogilag kötelező erejűnek ismeri el. 3. cikk E határozat […]-án/én
[5] lép hatályba. Kelt Brüsszelben, .-én. a
Tanács részéről az
elnök MELLÉKLET TERVEZET Megállapodás az Európai Unió és Kanada között a
szállítási lánc biztonságával kapcsolatos kérdéseket érintő vámügyi
együttműködésről AZ EURÓPAI UNIÓ és KANADA (a továbbiakban: a
Szerződő Felek), Felismerve, hogy Kanada és az Európai Unió
szempontjából szükséges a szállítási lánc végponttól végpontig terjedő
biztonságának növelése, és egyúttal a jogszerű kereskedelem megkönnyítése; Elismerve a Kanada és az Európai Unió
vámhatóságai között régóta fennálló szoros és termékeny kapcsolatokat, Felismerve, hogy e kapcsolatok javulását
szolgálná, ha a szállítótartályok biztonságát és a szállítási lánc
biztonságával kapcsolatos egyéb kérdéseket érintő együttműködés
szorosabbá válna a kockázatkezelési módszerek, a kockázati standardok, a
biztonsági ellenőrzések és a kereskedelmi partnerségi programok minél
messzemenőbb kölcsönös elismerése révén; Azzal a céllal, hogy keretet alakítsanak ki a
szállítási lánc biztonságát érintő gyakorlatok továbbfejlesztésére
alkalmas olyan leendő együttműködési módok feltárásához, amelyekkel a
vámügyi hatékonyság növelése révén garantálható a szállítási lánc végponttól
végpontig terjedő biztonsága és előmozdítható a jogszerű
kereskedelem, mindkét fél kereskedelmi közösségének érdekét szolgálva; Azzal a céllal, hogy olyan stratégiát
dolgozzanak ki, amely lehetővé teszi Kanada és az Európai Unió
együttműködését a rakományok ellenőrzése területén; A Vámigazgatások Világszervezete által
létrehozott, a globális kereskedelem biztonságát és megkönnyítését szolgáló,
szabványokból álló keretrendszer (SAFE) alapelemeiből kiindulva; Hivatkozva a vámügyi
együttműködésről és a vámügyekben történő kölcsönös segítségnyújtásról
szóló, Kanada és az Európai Közösség között létrejött, 1998. január 1. óta
hatályos megállapodásra (a továbbiakban: Alapmegállapodás), és azzal az
óhajjal, hogy az Alapmegállapodást – annak 23. cikkével összhangban – egyedi
kérdésre vonatkozó megállapodás révén bővítsék; Elismerve, hogy a Vám-együttműködési
Vegyes Bizottságot (a továbbiakban: Vegyes Bizottság) az Alapmegállapodás 20.
cikke alapján, azzal a céllal hozták létre, hogy gondoskodjék az
Alapmegállapodás megfelelő működéséről, és egyebek mellett
meghozza azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek az Alapmegállapodás
céljainak megfelelő vámügyi együttműködéshez és az
Alapmegállapodásnak a vámügyi együttműködés fokozását és meghatározott
ágazatokra, illetve kérdésekre való kiterjesztését szolgáló bővítéséhez; A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG: 1. cikk E megállapodás alkalmazásában „vámhatóságok”: – az Európai Unióban: az Európai Bizottság
illetékes szolgálatai, valamint az Európai Unió tagállamainak vámhatóságai, – Kanadában: az a közigazgatási szerv, amelyet
Kanada a vámügyi szabályozása alkalmazásának hatáskörével felruházott. 2. cikk A Szerződő Felek együttműködnek
a szállítási lánc biztonságával és az azzal összefüggő kockázatkezeléssel
kapcsolatos kérdésekben. 3. cikk Mindkét Szerződő Fél saját
vámhatóságain keresztül bonyolítja le ezt az együttműködést. 4. cikk A Szerződő Felek a következők
révén működnek együtt: a) a nemzetközi kereskedelem
logisztikai lánca biztonságának vámügyi tekintetben történő
megerősítése, és egyúttal a jogszerű kereskedelem megkönnyítése; b) minimumstandardok kialakítása – a
megvalósíthatóság korlátain belül – a kockázatkezelési módszerek és a
kapcsolódó követelmények és programok tekintetében; c) a kockázatkezelési módszerek, a
kockázati standardok, a biztonsági ellenőrzések, a szállítótartályok
biztonsága és a kereskedelmi partnerségi programok – köztük az egyenértékű
kereskedelemkönnyítő intézkedések – kölcsönös elismerésére való törekvés
és adott esetben ezen elismerés bevezetése; d) a szállítási lánc biztonságára és a
kockázatkezelésre vonatkozó információk cseréje; minden, e megállapodás
keretében lebonyolított információcserére az Alapmegállapodás 16. cikkében az
információk bizalmas kezelése és a személyes adatok védelme tekintetében előírt
követelmények, valamint a Szerződő Felek jogi szabályozásában
előírt titoktartási és adatvédelmi követelmények az irányadók; e) kapcsolattartó pontok kialakítása a
szállítási lánc biztonságával kapcsolatos információcsere céljából; f) adatcsere-felület létrehozása
szükség szerint, az áru érkezése előtti, illetve feladása előtti
adatcserére kiterjedően is; g) olyan stratégia kidolgozása, amely
lehetővé teszi a vámhatóságok együttműködését a szállítmányok
ellenőrzése területén; h) együttműködés – a megvalósíthatóság
korlátain belül – olyan többoldalú fórumokon, amelyek alkalmasak a szállítási
lánc biztonságával kapcsolatos kérdések felvetésére és megvitatására. 5. cikk Az
Alapmegállapodás 20. cikkével létrehozott Vegyes Bizottság gondoskodik e
megállapodás megfelelő működéséről és megvizsgál minden, annak
alkalmazása kapcsán felmerülő kérdést. A Vegyes Bizottság felhatalmazást
kap arra, hogy az Alapmegállapodásnak mindkét Szerződő Fél nemzeti
szabályozásával összhangban történő alkalmazása érdekében határozatokat
fogadjon el a kockázatkezelési módszerek, a kockázati standardok, a biztonsági
ellenőrzések és a kereskedelmi partnerségi programok területére vonatkozó
– például az adatátvitellel vagy a közös megegyezés alapján nyújtott
előnyökkel kapcsolatos – kérdésekben. 6. cikk A Vegyes Bizottság
megfelelő munkamódszereket vezet be – beleértve munkacsoportok
kialakítását is – az e megállapodás végrehajtására irányuló tevékenységeinek
támogatására, különösen a következők tekintetében: a) annak megállapítása, hogy e
megállapodás alkalmazása adott esetben a szabályok, illetve az előírások
milyen módosításait teszi szükségessé; b) az információcserét szolgáló
mechanizmusok fejlesztésére alkalmas intézkedések azonosítása és kidolgozása; c) a legjobb gyakorlatok feltárása és
kidolgozása, az előzetes elektronikus rakomány-információkra vonatkozó
követelményeknek az érkező, induló és átmenő szállítmányokra
vonatkozó nemzetközi szabványokkal való harmonizálására is kiterjedően; d) kockázatelemzési standardok
meghatározása és kidolgozása a Kanada és az Európai Unió területére importált,
ott átrakodott vagy azon átszállított magas kockázatú szállítmányok
azonosításához szükséges információk tekintetében; e) a kockázatértékelési standardok
harmonizálására irányuló intézkedések meghatározása és kidolgozása; f) az említett standardok
teljesítésére alkalmas minimális ellenőrzési standardok és módszerek
meghatározása; g) a szállítási lánc biztonságának
növelését és a jogszerű kereskedelmi árumozgás megkönnyítését szolgáló
kereskedelmi partnerségi programok meglévő standardjainak fejlesztése és
újak létrehozása; h) konkrét lépések meghatározása és
megtétele a kockázatkezelési módszerek, a kockázati standardok, a biztonsági
ellenőrzések és a kereskedelmi partnerségi programok – köztük az
egyenértékű kereskedelemkönnyítő intézkedések – kölcsönös elismerése
érdekében. 7. cikk 1. Amennyiben e
megállapodás végrehajtása kapcsán a Szerződő Felek között nehézségek
vagy viták merülnek fel, a Szerződő Felek vámhatóságai arra
törekszenek, hogy azokat egyeztetés és tárgyalás útján orvosolják. 2. A Szerződő Felek a vitarendezés
más formáiban is megállapodhatnak. 8. cikk 1. Ez a megállapodás a Szerződő
Felek írásbeli megállapodása útján módosítható. 2. A módosítás a második olyan értesítés megküldését
követő kilencvenedik napon lép hatályba, amelyben a Szerződő
Felek diplomáciai csatornákon folytatott jegyzékváltás útján arról értesítik
egymást, hogy lefolytatták a módosítás hatálybalépéséhez szükséges belső
eljárásaikat. 9. cikk Ez a megállapodás az azon napot követő
hónap első napján lép hatályba, amelyen a Szerződő Felek
értesítették egymást arról, hogy lefolytatták a megállapodás
hatálybaléptetéséhez szükséges eljárásaikat. 10. cikk 1. Ez a megállapodás határozatlan ideig marad
hatályban. 2. A Szerződő Felek bármelyike
felmondhatja ezt a megállapodást a másik Szerződő Félnek diplomáciai
csatornákon keresztül címzett felmondási értesítés révén. 3. Ez a felmondás a felmondási értesítésnek a
másik Szerződő Fél általi kézhezvételétől számított hat hónapos
időszak lejártát követő hónap első napján lép hatályba. 4. E megállapodás felmondása esetén a Vegyes
Bizottság minden határozata hatályban marad, hacsak a Szerződő Felek
másképp nem döntenek. Fentiek hiteléül az alulírott, erre
kellően feljogosított meghatalmazottak aláírták ezt a megállapodást. Kelt ….. -ban/-ben, a 201 …. év ….. havának
….. napján, két-két eredeti példányban angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn,
francia, görög, holland, ír, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz,
portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven, mely nyelvi
változatok mindegyike egyaránt hiteles. AZ EURÓPAI UNIÓ RÉSZÉRŐL KANADA
RÉSZÉRŐL [1] HL L 7., 1998.1.13., 38. o. [2] A Vegyes Bizottság jogilag kötelező erejű
határozatait illetően képviselendő uniós álláspontot a Bizottság
előterjesztése nyomán a Tanács alakítja ki [3] Lásd különösen „Az EU belső biztonsági
stratégiájának megvalósítása: öt lépés a biztonságosabb Európa felé” című,
az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz címzett bizottsági közlemény (COM(2010)
673 végleges) 4. célkitűzésének 3. fellépését (Közös kockázatkezelés az
áruk külső határokat átlépő mozgásával kapcsolatban). [4] HL L , , . o. [5] A megállapodás hatálybalépésének időpontját a
Tanács Főtitkársága teszi közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.