23.12.2015 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 434/34 |
P7_TA(2012)0476
A szabadalmakkal kapcsolatos jogvitákra vonatkozó joghatósági rendszer
Az Európai Parlament 2012. december 11-i állásfoglalása a szabadalmi jogviták igazságszolgáltatási rendszeréről (2011/2176(INI))
(2015/C 434/04)
Az Európai Parlament,
— |
tekintettel az egységes szabadalmi oltalom létrehozásának területén megvalósítandó megerősített együttműködésre való felhatalmazásról szóló, 2011. március 10-i 2011/167/EU tanácsi határozatra (1), |
— |
tekintettel az egységes szabadalmi oltalom létrehozásának területén megvalósítandó megerősített együttműködés végrehajtásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (COM(2011)0215), |
— |
tekintettel az alkalmazandó fordítási szabályok tekintetében az egységes szabadalmi oltalom létrehozásának területén megvalósítandó megerősített együttműködés végrehajtásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (COM(2011)0216), |
— |
tekintettel a Bíróság 2011. március 8-i 1/09. sz. véleményére (2), |
— |
tekintettel eljárási szabályzatának 48. cikkére, |
— |
tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére, valamint az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság és az Alkotmányügyi Bizottság véleményére (A7-0009/2012), |
A. |
mivel a hatékony európai szabadalmi rendszer az innováción keresztüli növekedés előmozdításának és az európai vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások támogatásának szükséges előfeltételét képezi, és segítségével szembenézhetünk a gazdasági válsággal és a globális versennyel; |
B. |
mivel az egységes szabadalmi oltalom létrehozásának területén megvalósítandó megerősített együttműködésre való felhatalmazásról szóló 2011/167/EU tanácsi határozat értelmében Ausztria, Belgium, Bulgária, a Cseh Köztársaság, Ciprus, Dánia, az Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Portugália, Románia, Svédország, Szlovákia és Szlovénia felhatalmazást kaptak az egymás közötti megerősített együttműködés létrehozására az egységes szabadalmi oltalom létrehozása területén és a Szerződések vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazása útján; |
C. |
mivel a Tanács felhatalmazást adó határozata alapján a Bizottság 2011. április 13-án elfogadta az egységes szabadalmi oltalom létrehozásának területén megvalósítandó megerősített együttműködés végrehajtásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatot, illetve az alkalmazandó fordítási szabályok tekintetében az egységes szabadalmi oltalom létrehozásának területén megvalósítandó megerősített együttműködés végrehajtásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatot; |
D. |
mivel 2011. március 8-án a Bíróság véleményt bocsátott ki az Európai és Közösségi Szabadalmi Bíróságra vonatkozó javaslatról, és felvetette ennek az uniós joggal való összeegyeztethetetlenségét; |
E. |
mivel az egységes szabadalmi oltalom kizárólag akkor lehet hatékony, ha azt működőképes szabadalmi bíráskodási rendszer kíséri; |
F. |
mivel a Bíróság véleményét követően a megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok egy nemzetközi megállapodás útján megkezdték az Egységes Szabadalmi Bíróság létrehozását; |
G. |
mivel jelentős különbség van az egyszerű nemzetközi megállapodások és az Európai Unió alapító szerződései között, mivel az utóbbiak új jogrendet hoztak létre, amely saját intézményekkel rendelkezik, amelynek javára az államok egyre több területen korlátozták szuverén jogaikat, és amelynek nem csak a tagállamok, hanem állampolgáraik is alanyai; e jogrend őrei az Európai Unió Bírósága, valamint a tagállamok rendes bíróságai és törvényszékei; |
H. |
mivel az Egységes Szabadalmi Bíróságnak teljes mértékben be kell tartania az uniós jogot, és a nemzeti bíróságokhoz hasonlóan az Európai Unió Bíróságával együttműködve alkalmaznia kell azt; |
I. |
mivel az Egységes Szabadalmi Bíróságnak az EUMSZ 267. cikkével összhangban előzetes döntéshozatali kérdések továbbítása útján támaszkodnia kell a Bíróság ítélkezési gyakorlatára; |
J. |
mivel az uniós jog elsőbbségének tiszteletben tartását és megfelelő alkalmazását az EUMSZ 258., 259. és 260. cikke alapján biztosítani kell; |
K. |
mivel az Egységes Szabadalmi Bíróságnak integrálódnia kell a szerződő tagállamok igazságszolgáltatási rendszerébe, és kizárólagos hatáskörrel kell rendelkeznie az egységes joghatással bíró uniós szabadalmak, valamint az egy vagy több szerződő tagállamot kijelölő európai szabadalmak terén; |
L. |
mivel egy hatékony bírósági rendszerben decentralizált elsőfokra van szükség; |
M. |
mivel a bíráskodási rendszer hatékonysága a bírák szakértelmétől és tapasztalatától függ; |
N. |
mivel ugyanazon eljárási szabályokat kell alkalmazni a bíróság valamennyi egysége előtt és bármely fokon zajló eljárás során; |
O. |
mivel az Egységes Szabadalmi Bíróságnak törekednie kell arra, hogy indokolatlan eljárási késedelmek nélkül hozzon színvonalas határozatokat, és különösen segítenie kell a kis- és középvállalkozásokat jogaik védelmében és abban, hogy megvédjék magukat a megalapozatlan követelések vagy a visszavonásra érdemes szabadalmak ellen; |
1. |
felszólít az egységes szabadalmi bíráskodási rendszer létrehozására, mivel a töredezett szabadalmi piac és a jogszabályokban tapasztalható egyenlőtlenségek hátráltatják a belső piaci innovációt és haladást, bonyolulttá teszik a szabadalmi rendszer használatát, költségesek és gátolják a szabadalmi jogok hatékony védelmét, különösen a kkv-k esetében; |
2. |
arra ösztönzi a tagállamokat, hogy késlekedés nélkül zárják le a tárgyalásokat és ratifikálják az e tagállamok (a „szerződő tagállamok”) közötti, az Egységes Szabadalmi Bíróságot (a „bíróságot”) létrehozó nemzetközi megállapodást (a „megállapodást”), és ösztönzi Spanyolországot és Olaszországot, hogy vegyék fontolóra részvételüket a megerősített együttműködésben; |
3. |
kitart amellett, hogy ezzel összefüggésben a Bíróságnak az uniós jog őreként biztosítania kell az uniós jogrend egységességét és az uniós jog elsőbbségét; |
4. |
véleménye szerint azok a tagállamok, amelyek eddig úgy határoztak, hogy nem vesznek részt az egységes szabadalmi oltalom kialakítása területén folytatott megerősített együttműködésben, a területükre érvényes uniós szabadalmak tekintetében csatlakozhatnak az egységes szabadalmi bíráskodási rendszerhez; |
5. |
hangsúlyozza, hogy az Egységes Szabadalmi Bíróság prioritásának a jogbiztonság fokozása és a szabadalmak megerősítése kell, hogy legyen, és eközben megfelelő egyensúlyt kell teremtenie a jogtulajdonosok, illetve az érintett felek érdekei között; |
6. |
hangsúlyozza a jogviták költséghatékony igazságszolgáltatási rendszerének szükségességét, amelyet oly módon kell finanszírozni, hogy valamennyi szabadalmasnak, különösen a kis- és középvállalkozásoknak, a magánszemélyeknek és a nonprofit szervezeteknek is biztosítsa az igazságszolgáltatáshoz való jogot; |
Általános megközelítés
7. |
elismeri, hogy a megerősített együttműködésben részt vevő tagállamokban az egységes szabadalmi bíráskodási rendszert a megállapodás útján kell kialakítani; |
8. |
ennek megfelelően hangsúlyozza, hogy:
|
9. |
üdvözli, hogy a megállapodás részeként közvetítői és választottbírósági központot kívánnak létrehozni; |
A szabadalmi bíráskodási rendszer felépítése
10. |
véleménye szerint a hatékony bírósági és bíráskodási rendszernek decentralizáltnak kell lennie, és álláspontja szerint:
|
A bíróság összetétele és a bírák képesítése
11. |
hangsúlyozza, hogy a bíráskodási rendszer hatékonysága elsősorban a bírák szakértelmétől és tapasztalatától függ; |
12. |
ennek érdekében:
|
Eljárás
13. |
az eljárásjogi kérdések tekintetében véleménye szerint:
|
Hatáskör és a bíróság határozatainak joghatásai
14. |
kiemeli, hogy:
|
Anyagi jog
15. |
véleménye szerint a bíróság határozatainak az uniós jogon, a megállapodáson, az Európai Szabadalmi Egyezményen és a megállapodással összhangban elfogadott nemzeti jogszabályokon, a nemzetközi megállapodásokkal szabadalomra vonatkozó és valamennyi szerződő tagállamra kötelező rendelkezésein, továbbá a szerződő tagállamoknak a vonatkozó uniós jogszabályokat tiszteletben tartó nemzeti jogszabályain kell alapulniuk; |
16. |
hangsúlyozza, hogy az egységes hatással bíró európai szabadalomnak olyan jogot kell biztosítani a szabadalmasnak, amellyel megakadályozható a szerződő tagállamok területén a szabadalmas engedélyével nem rendelkező harmadik felek részéről a találmány közvetlen vagy közvetett felhasználása; hangsúlyozza továbbá, hogy a szabadalmas a találmány jogtalan használata esetén jogosult a károk, valamint a jogsértés következtében elszenvedett nyereségkiesés vagy egyéb veszteségek megtérítésére, megfelelő licencdíjra vagy a találmány jogtalan használatából fakadó nyereségre; |
o
o o
17. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek. |
(1) HL L 76., 2011.3.22., 53. o.
(2) HL C 211., 2011.7.16., 2. o.
(3) A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendelet (HL L 12., 2001.1.16., 1. o.).