7.3.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 68/40

—

tekintettel a Kisvállalkozások Európai Chartájára, amelyet az Európai Tanács a 2000. június 19–20-i feirai ülésén fogadott el,

—

tekintettel a Bizottság 2003. május 6-i 2003/361/EK ajánlására a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) fogalmának meghatározásáról (1),

—

tekintettel az „Iparpolitika: A versenyképesség erősítése” című, 2011. október 14-i bizottsági közleményre (COM(2011)0642),

—

tekintettel a „Kisvállalkozás, nagyvilág – új partnerség, amelynek segítségével a kis- és középvállalkozások megragadhatják a globális lehetőségeket” című, 2011. november 9-i bizottsági közleményre (COM(2011)0702),

—

tekintettel „A kkv-k szabályozási terheinek minimálisra csökkentése – Az uniós szabályozás hozzáigazítása a mikrovállalkozások szükségleteihez” című, 2011. november 23-i bizottsági jelentésre (COM(2011)0803),

—

tekintettel „Az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag felülvizsgálata” című, 2011. február 23-i bizottsági közleményre (COM(2011)0078),

—

tekintettel az „Egységes piaci intézkedéscsomag – Tizenkét mozgatórugó a növekedés serkentéséhez és a bizalom növeléséhez – »Együtt egy újfajta növekedésért« ” című, 2011. április 13-i bizottsági közleményre (COM(2011)0206),

—

tekintettel az „Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című, 2010. március 3-i bizottsági közleményre (COM(2010)2020),

—

tekintettel a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program (2014–2020) létrehozásáról szóló rendeletre irányuló, 2011. november 30-i bizottsági javaslatra (COM(2011)0834),

—

tekintettel a Bizottság 2011. évi európai versenyképességi jelentésére (COM(2011)0642),

—

tekintettel a következő programozási időszakban a kkv-k finanszírozására szolgáló uniós eszközök felülvizsgálatának gyakorlati vonatkozásairól szóló, 2011. február 16-i állásfoglalására (2),

—

tekintettel az „Iparpolitika a globalizáció korában” című, 2011. március 9-i állásfoglalására (3),

—

tekintettel a kisvállalkozói intézkedéscsomag felülvizsgálatáról szóló, 2011. május 12-i állásfoglalására (4),

—

tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

—

tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság, a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság, valamint a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményére (A7-0293/2012),

A.

mivel a mikrotársaságok és a kkv-k a gazdasági válság idején nehezen jutnak hozzá a fejlesztésükhöz szükséges finanszírozáshoz, különösen a mikrohitelekhez;

B.

mivel az EU-ban működő kkv-k 25 %-a folytat nemzetközi tevékenységet az egységes piacon, de csak 13 %-nak van az EU-n kívüli nemzetközi tevékenysége; mivel árukat vagy szolgáltatásokat csak a mikrovállalkozások 24 %-a exportál, szemben a kisvállalkozások 38 %-ával és a középvállalkozások 53 %-ával;

C.

mivel az uniós jogszabályokból származó adminisztratív teher a rossz hatékonyságú nemzeti végrehajtásból ered, ami azt jelenti, hogy 40 milliárd eurót lehetne megtakarítani, ha a tagállamok hatékonyabban ültetnék át az uniós jogszabályokat (5);

D.

mivel az EU-ban a kkv-k több mint 96 %-a kevesebb mint 50 munkavállalót alkalmaz, és kevesebb mint évi 10 millió eurós forgalmat bonyolít; és mivel korlátozott a képességük, hogy a nemzeti határokon kívülre exportáljanak árukat és szolgáltatásokat, főként a nemzetközi kereskedelemhez kapcsolódó magas állandó költségek, a jogi bizonytalanság és a szabályozás szétaprózottsága miatt;

E.

mivel az EU-ban 2002 és 2010 között az összes új munkahely 85 %-át kkv-k hozták létre, közülük is különösen az új cégek; mivel az EU-ban 32,5 millió ember önálló vállalkozó;

F.

mivel az iparnak kulcsfontosságú szerepe van az európai gazdaságban, és az EU magánszektorában létrejövő közvetlen munkahelyek 25 %-a az iparnak köszönhető, egyben ez felel a magán K+F 80 %-áért is;

G.

mivel a munkahelyteremtés az ökoiparágakban sok más ágazathoz képest pozitívan alakult a recesszió alatt, és az előrejelzések szerint az elkövetkező években továbbra is szilárd marad (6);

H.

mivel az internet és az infokommunikációs technológiák (ikt) elősegítik a kkv-k lehetőségeit, hogy világszerte szolgáltatásokat értékesítsenek, és létfontosságú szerepet töltenek be abban, hogy a kkv-k még eredményesen járuljanak hozzá a gazdasági növekedéshez és a munkahelyteremtéshez;

I.

mivel a Bizottság becslése szerint a zöld gazdaság felé tartó átmenetet elősegítő politikák – például az erőforrás-hatékonysági, energiahatékonysági és éghajlat-változási politikák – több mint 9 millió munkahelyet hozhatnának létre 2020-ig, különösen a kkv-szektorban;

1.

megemlíti a kkv-k előtt álló közös strukturális és szabályozási kihívásokat, amilyen például a finanszírozáshoz való hozzáférés, a pénzügyi, humán tőke és szervezeti erőforrások; e tekintetben üdvözli azt a fejleményt, hogy a Bizottság a kkv-k gazdasági tevékenységeinek ösztönzésére és támogatására törekszik az egységes piacon és a harmadik országok piacain; felhívja rá a figyelmet, hogy a kkv-k nemzetközivé válását általában folyamatnak kell tekinteni; rámutat, hogy annak érdekében, hogy üzleti tevékenységüket sikeresen terjeszthessék ki az EU-n kívülre, a kkv-knak tanácsadási szolgáltatásokra van szükségük már a helyi szintjükön, nem csupán a harmadik országok piacain; hangsúlyozza, hogy ennek a szükségszerűségnek tükröződnie kell az EU támogatási politikáiban;

2.

rámutat, hogy a kkv-k rendkívül változatosak; hangsúlyozza, hogy ezért a kkv-kra vonatkozó új politikák kialakításakor a Bizottságnak figyelembe kell vennie a vállalatok előtt álló – méretüktől és ágazatuktól függő –különféle kihívásokat;

3.

emlékeztet arra, hogy a nagyobb vállalkozásokhoz képest a nemzetközivé válás sokkal inkább szolgálja a kkv-k érdekeit a bevált gyakorlatoknak való kitettségen, a többlettermelés jobb felszívásán, valamint az importok révén a jobb alapanyag-ellátáson, és ennek következtében a versenyképesség növelésén keresztül, ami ahhoz vezet, hogy az exportáló kkv-k folyamatosan jobban teljesítenek, mint nem exportáló társaik, és így nagyobb jóléti előnyöket teremtenek a gazdaság egésze és a fogyasztók számára;

4.

elveti azt a hiedelmet, hogy az uniós kkv-knak a nemzetközi versenytől való megóvása elősegíthetné növekedésüket és a nemzetközi színtéren végzett jobb teljesítményüket; ehelyett inkább úgy véli, hogy az Uniónak a nemzetközi tárgyalásokon az európai kkv-k számára előnyös, pozitív menetrendet kellene támogatnia az akadályok kölcsönös alapon történő csökkentése érdekében, ami globális szinten a kkv-k érdekét szolgálja;

5.

úgy véli, hogy ugyanolyan fontos a kkv-knak az uniós partnerállamokban folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szembeni hatékony védelme, mint a nemzetközivé válni kívánó kkv-k számára történő segítségnyújtás; úgy véli, hogy a nemzetközivé válás és a védelem a globalizációs folyamat tekintetében ugyanazon érme két oldalát képezik;

6.

hangsúlyozza, hogy a közleménynek fel kellett volna ismernie az ágazatok közötti különbségeket, mivel a szolgáltatással foglalkozó kkv-k nemzetközivé válása alapvetően eltér a gyártással foglalkozó kkv-k nemzetközivé válásától; megállapítja, hogy a szolgáltatással foglalkozó számos – és a kkv-k többségét kitevő – kkv-nak gyakran nem kell kritikus méretet elérnie ahhoz, hogy exporttevékenységekbe kezdhessen, és hogy e kkv-k javát leginkább a célországokban a nyíltabb szabályozás és az ikt-khoz való könnyebb hozzáférés szolgálná, míg az iparban működő kkv-k javát inkább a közlekedési logisztikával kapcsolatos feltételek javítása és a kereskedelem megkönnyítése szolgálná;

7.

megállapítja, hogy az uniós kkv-k nemzetközivé válását támogató legtöbb szakpolitika a gyártásra összpontosít, ennélfogva ajánlja, hogy azokat igazítsák ki a szolgáltatással foglalkozó kkv-k eltérő igényeinek figyelembevétele érdekében; különösen a kkv-kra irányuló kereskedelemtámogatási programok tekintetében meglévő minimális méretbeli követelmények újragondolását javasolja, amelyek rendszerint az iparban működő kkv-k exportmodelljén alapultak, amely esetében a cég akkor bővülhet nemzetközi szinten, ha már elért egy kritikus méretet;

8.

úgy véli, hogy bár a közlemény próbálja kezelni a kkv-k nehézségeit a külföldi üzleti lehetőségek felismerése tekintetében, nem hangsúlyozza eléggé, hogy a kkv-k iránymutatással és javaslatokkal való ellátása, valamint nemzetközivé válásuk ösztönzése az állami fellépés kívánatos módja; úgy véli, hogy az Uniónak – a már meglévő kezdeményezések hozzáadott értékkel való kiegészítése révén – támogatnia kell és elő kell mozdítania a stratégiai ágazatokban működő kkv-k proaktív módon történő fejlesztésére irányuló ösztönzőket, különösen ha olyan, magas hozzáadott értékkel rendelkező és technológiailag fejlett gyártási tevékenységekről van szó, amelyek versenyelőnyt kínálnának a feltörekvő gazdaságokkal szemben; hangsúlyozza, hogy ennek érdekében azonosítani kell az ígéretesnek tűnő szűk piaci szegmenseket, aminek a más uniós szakpolitikai dokumentumokba – például a kulcsfontosságú alaptechnológiákkal foglalkozó magas szintű szakértői csoport jelentésébe – való integrálása már megkezdődött;

9.

szorgalmazza, hogy a Bizottság még 2012 vége előtt indítsa el a közleményben előirányozott soknyelvű internetes portált, és hogy az legkésőbb 2013 végéig teljesen kész és működőképes legyen; véleménye szerint – a kkv-k rendkívüli változatosságának és problémáiknak elismerésén túl – a portálnak nem feladata másutt fellelhető információk megismétlése, ehelyett inkább kapocsként kell működnie a meglevő portálok között, továbbá könnyen elérhetőnek és felhasználóbarátnak kell lennie, a keresőfunkcióval nem okozva további költségeket a kkv-k számára; hangsúlyozza, hogy a portálnak lehetőleg elő kell segítenie a nemzetközi tevékenységet folytató kkv-k számának növekedését;

10.

nagyobb és hatékonyabb támogatást kér a kkv-k számára az egységes piachoz és a harmadik országok piacaihoz való hozzáférés terén uniós, nemzeti és regionális szinten, különösen az értékesítésösztönzés és az információkhoz való hozzáférés, a szellemi tulajdonjogok védelme, a közbeszerzésekben való részvétel, az IKT, és a szabványosítás és a szabályozási kérdések tekintetében; úgy véli, hogy az Enterprise Europe Network (EEN) hatékony eszköz e célkitűzések eléréséhez; úgy véli, hogy alapos értékelés alapján életbe kell léptetni az EEN új irányítási modelljét, azzal a céllal, hogy növeljék hatékonyságát, csökkentsék az adminisztratív és irányítási terheket, és segítsék a testre szabott támogatás nyújtását; véleménye szerint ez a támogatás segíti a vállalkozásokat a szükséges ismeretek megszerzésében és a külföldi piacokon való megjelenést szolgáló stratégia kidolgozásában, valamint a kereslet és kínálat találkozásának előmozdításával támogatja a vállalatközi együttműködést;

11.

meggyőződése, hogy az EEN csak akkor nyújt maximális értéket az Unióban működő kkv-k számára, ha az ezt alkotó szervezetek működését és irányítását megerősítik, és felhívják a figyelmet a támogató szolgáltatásaira;

12.

sürgeti a tagállamokat, hogy alakítsák ki az üzleti közösséggel, a kereskedelmi kamarákkal, az egyetemekkel és más érdekelt felekkel közösen működtetett, az exporttal kapcsolatos helyi és regionális szintű információs szolgálatok egységes hálózatát annak érdekében, hogy egyetlen, könnyedén azonosítható ügyintéző álljon a kkv-k rendelkezésére, aki saját nyelvükön nyújt számukra azonnal felhasználható, személyre szabott tanácsadást és gazdasági elemzéseket a tengerentúli piacokról, továbbá tájékoztatja őket a harmadik piacokon a támogatásokról, az exportlehetőségekről, a fennálló (tarifális és nem tarifális) kereskedelmi akadályokról, a beruházásvédelemről, valamint a hatályban lévő vitarendezési rendelkezésekről, adminisztratív formaságokról és a konkurenciáról; úgy véli, hogy ezen információs szolgálatoknak a Kisvállalkozások Európai Chartájának megfelelően hozzá kell járulniuk a jó gyakorlatok cseréjéhez;

13.

javasolja, hogy nyújtsanak több információt a kis- és mikrovállalkozások számára, mivel ez a kkv-k azon csoportja, amely nemzetközi szinten a legkevésbé aktív, és amely a legkevésbé ismeri exportlehetőségeit és a nemzetközi piacon való megjelenés előnyeit;

14.

egyetért azzal a véleménnyel, hogy az állami forrásokból finanszírozott támogatási programokat a lehető legköltséghatékonyabb formában kell megvalósítani, különösen akkor, amikor az uniós gazdaság még mindig csak lábadozik az utóbbi évtizedek legrosszabb válsága után; rámutat, hogy ily módon megőrizhető a programoknak legalább a korábbiakkal azonos minőségi szintje;

15.

támogatja azt a javaslatot, hogy végezzék el a nagyszámú helyi, regionális, országos és európai támogatási rendszer „feltérképezését”; véleménye szerint ennek a keretnek ki kell terjednie azon, a magánszektorból érkező, illetve helyi kezdeményezésekre, amelyek a kkv-k forrásokhoz jutását szolgálják, és különösen azokra a kezdeményezésekre, amelyek hozzásegítik őket a mikrovállalkozásoknak szóló hitelek megszerzéséhez, ezenkívül pedig foglalkozni kell a meglevő uniós támogatási lehetőségek hatékonyságának értékelésével is; véleménye szerint a feltérképezést rendszeres időközönként el kellene végezni, és egy teljesítménymérő és eredménytábla-rendszerhez kellene alapul venni; úgy véli, hogy az első feltérképezési eljárást alapul kell venni a meglévő uniós támogatási rendszerek hatékonyságának felméréséhez; megállapítja, hogy a feltérképezés nem derítheti fel valamennyi kezdeményezést, különösen a kisebbeket és az informális jellegűeket, illetve ha költséghatékonysági és/vagy gyakorlati okokból ez nem hajtható végre;

16.

2012 végéig várja az első konkrét javaslatokat a meglévő uniós támogatási rendszerek ésszerűsítésére és összehangolására annak érdekében, hogy azok hatékonyabbak legyenek és jobban reagáljanak az uniós kkv-k szükségleteire; úgy véli, hogy az uniós fellépésnek el kell kerülnie a párhuzamos struktúrák kialakulását és egyértelmű európai hozzáadott értéket kell felmutatnia; véleménye szerint a szubszidiaritás elvének figyelembevételével tiszteletben kell tartani a meglévő nemzeti támogatási struktúrákat; úgy gondolja, hogy az egységes uniós kkv-k kiszolgálását az azok egyéni üzleti szükségleteihez legközelebb állóként azonosított szervezetre kell összpontosítani; felkéri a Bizottságot, hogy rendszeresen tájékoztassa az Európai Parlament illetékes bizottságait e folyamatban lévő feladat terén elért előrelépésekről;

17.

felhívja a figyelmet arra, hogy az ilyen jellegű új uniós tevékenységeknek igazoltan hozzáadott értéket kell képviselniük a már meglévő eszközök mellett; úgy véli, hogy ez a hozzáadott érték különösen ott fedezhető fel, ahol földrajzi vagy lényegi piaci hiányosságok (fehér területek) találhatók, vagy ahol az EU kereskedelempolitikai érdekeinek képviseletét, továbbá a piacra jutással kapcsolatos adatok valamely adatbázis keretében történő gyűjtését fokozni kell.

18.

hangsúlyozza, hogy a kkv-kat be kell vonni a jelenlegi támogatási keret felülvizsgálatába; felszólítja a kkv-kat, hogy az Enterprise Europe Network hálózattal és az európai üzleti szervezetekkel együtt aktívan vegyenek részt a felülvizsgálatban;

19.

kitart amellett, hogy a kkv-k igényeire kell szabni azokat az eszközöket – így a piacra jutási adatbázist és az exportálókat segítő információs szolgálatot (az Export Helpdesket) –, amelyek jelenleg az exportot végző valamennyi uniós cég számára rendelkezésre állnak; méltányolja a kereskedelmi védintézkedésekkel kapcsolatos kérdések tekintetében a kkv-knak szóló információs szolgálat elindítását; hatékonyabb koordináció megvalósítását javasolja a harmadik országokban az európai kkv-kat támogató különféle struktúrák között;

20.

úgy véli, hogy azokat a gyakorlati és költséghatékony megoldásokat, amelyek segítségével a kkv-k felülkerekedhetnek a működő tőke – különösen az induláskor szükséges befektetéshez és az exportfinanszírozás megkezdéséhez szükséges tőke – hiányán, a közös uniós kereskedelempolitikán keresztül, vagy – amennyiben a feltérképezés során ez szükségesnek és megvalósíthatónak bizonyul – a célnak megfelelő egyéb uniós eszközön keresztül kell kialakítani és végrehajtani;

21.

úgy véli, hogy a már meglévő nemzeti struktúrák hatékony alkalmazása mellett a harmadik piacokon szükség van az uniós kezdeményezésekre, amennyiben a hozzáadott érték bizonyított; az állami és a magánszférában működő szakértőket – a piaci hozzáférést segítő uniós csoportokat is beleértve – egyaránt együttműködésre bátorítja; egyetért azzal, hogy az egyes kisebb, valamint új tagállamokból származó kkv-k hátrányos helyzetben vannak, mivel egyes harmadik piacokon nem rendelkeznek diplomáciai képviselettel és tapasztalt partnerekkel, vagy ezek egyikével sem; ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az uniós kezdeményezések nem lehetnek hatással a különböző tagállamokból származó egyes vállalatok közötti, harmadik piacokon zajló versenyre;

22.

hangsúlyozza, hogy a kkv-k nemzetközivé válása egy folyamat, és annak sikeréhez a kkv-knak már helyi szinten is támogatási intézkedésekre van szükségük, nemcsak a harmadik országok piacain; elismeri, hogy a harmadik országok piacain a lobbizással, a kereskedelempolitikával és piaci hozzáféréssel kapcsolatos közös uniós erőfeszítések, valamint a piaci kudarcok esetén alkalmazott kiegészítő programok jelentős értéket rendelhetnek ehhez a folyamathoz;

23.

felhívja a Bizottságot, hogy a kettős struktúrák elkerülése érdekében csak a tagállamokban már meglévő tanácsadási szolgáltatások áttekintését és forrásainak felmérését, valamint hatékonyságuk megfelelő elemzését követően, továbbá az új struktúrák létrehozása szükségességének igazolását követően hozzanak létre új struktúrákat;

24.

támogatja a Bizottság javaslatát, hogy erősítsék az együttműködést a különböző vállalati szövetségek, kereskedelmi kamarák és más, az egységes piacon és harmadik országokban működő szereplők között az üzleti partnerségek elősegítése, a klaszterek előmozdítása és a piacra jutás érdekében, támogatva a nemzetközivé válás folyamatát az egyes vállalkozások szintjétől egészen a hálózatokig vagy többközpontú vállalkozáshálózatokig, a több vállalkozás, valamint más szervezetek és támogató közintézmények részvételével zajló, nemzetközivé válásra irányuló összetettebb és hosszabb távú tervek megvalósításának elősegítése érdekében;

25.

rámutat a kis- és középvállalkozások működési területének jelentőségére, továbbá felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a hálózatépítés előtérbe állítása érdekében folyamatosan működjenek együtt a helyi önkormányzatokkal;

26.

úgy véli, hogy támogatni kell a kkv-k között vagy a részvételükkel létrejött közös vállalkozásokat vagy egyéb társulási megállapodásokat, az új piacokra való bejutásra, közvetlen befektetési projektek egységes piacon és harmadik országokban való kidolgozására és pályázati felhívásokban való részvételre irányuló stratégiaként; felhívja a Bizottságot, hogy mozgósítson forrásokat az ilyen transznacionális együttműködés ösztönzésére;

27.

megjegyzi, hogy a klaszterek és hálózatok gyakran virtuálisan és fizikailag is létrehozhatók; ösztönzi a tagállamokat, hogy a virtuális klaszterek és hálózatok elősegítése érdekében mozdítsák elő a szükséges eszközöket és erőforrásokat;

28.

ösztönzi a tagállamokat, hogy aktívan támogassák a Bizottság által a kkv-k harmadik országok piacaira jutásának fellendítésében a nemzetközi fórumokon és konferenciákon betöltött szerepét;

29.

azt ajánlja, hogy a Bizottság vizsgálja meg a nemzetközivé válás minden dimenzióját, konkrétan a kivitelt és a behozatalt, ideértve a gazdasági partnerségek és együttműködés különböző formáit is; megjegyzi, hogy a közlemény erre a második dimenzióra nem helyez kellő hangsúlyt;

30.

szorgalmazza az Európai Unió kkv-kat támogató politikáinak fokozottabb integrációját, különös tekintettel az innovációra, a növekedésre, a nemzetközivé válásra, a termelékenységre, a költségmegtakarításra és a bürokrácia csökkentésére, a humántőke minőségére, valamint a társadalmi felelősségvállalásra;

31.

üdvözli a kkv-k új versenyképességi programját (COSME); megemlíti a Versenyképességi és Innovációs Program (CIP) sikeres fellépéseit, mint amilyen az adminisztratív terhek csökkentésével foglalkozó független érdekelt felek magas szintű csoportja és az Enterprise Europe Network, amelyeket folytatni kell és ki kell bővíteni az új program keretében,; hangsúlyozza, hogy javítani szükséges a kkv-k finanszírozáshoz való hozzájutását és erősíteni kell a magánszektor által betölthető szerepet; felszólít a hitelhez, garanciákhoz vagy kockázati tőkéhez való hozzáférésnek szentelt különféle közösségi eszközök egyszerűsítésére és racionalizálására, különös tekintettel a nemzetközivé válást tervező kkv-k számára; felszólít a határokon átnyúló és az Unión kívüli – és különösen a több pénznemet felhasználó – kereskedelemben érdekelt kkv-k számára rendelkezésre álló banki alapszolgáltatások költségeinek és elérhetőségének felülvizsgálatára; ösztönzi a tagállamokat, hogy vizsgálják meg, miképpen tudnák a nemzeti vállalkozási adók egy részét a kkv-k által felvehető hitelek esetében garanciavállalásra felhasználni; hangsúlyozza, hogy minden új eszközt – különösen a nem pénzügyi eszközöket – a Versenyképességi és Innovációs Program kritikus értékelése alapján, a kkv-szervezetekkel szoros együttműködésben kell elfogadni;

32.

hangsúlyozza, hogy a többéves pénzügyi keretben elegendő költségvetést kell elkülöníteni a COSME számára, figyelembe véve különösen a kkv-finanszírozás terén a piac jelentős hiányosságait, és azt, hogy növelni kell az üzleti transzferekre nyújtott uniós támogatást; e tekintetben úgy véli, hogy a tevékenységek és költségvetés vonatkozásában érdemes pontosítani a COSME és a Horizont 2020 programot, hogy elősegítsék azok kkv-irányultságát és biztosítsák az elégséges finanszírozást;

33.

felhívja a tagállamokat, hogy gondoskodjanak a megfelelő exportgaranciák elérhetőségéről a kkv-k számára;

34.

tisztában van a gyakorlott és szakképzett vállalkozók nemzetközi üzleti kihívásokkal való szembenézés terén fennálló jelentőségével; felhívja a Bizottságot, hogy támogassa az „Erasmus fiatal vállalkozóknak” programot, és vizsgálja meg egy „Erasmus Mundus vállalkozóknak” program lehetőségét, amely – többek között a nemzetközi szintű vállalkozói szellem kialakítását lehetővé tevő vállalati kultúra magas szintű oktatása révén – lehetővé tenné a tehetséges vállalkozók számára az EU-n kívüli kiválósági központokban való tapasztalatszerzést és a velük való hálózatépítést, biztosítva ezáltal a globális piacon való versenyhez szükséges alapvető eszközöket; felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a fiatal vállalkozókat és az iparpolitikát vegyék bele az „Erasmus mindenkinek” programba minden, a programot érintő uniós politika vonatkozásában;

35.

üdvözli az európai szabványosítás felülvizsgálatáról szóló bizottsági javaslatot; hangsúlyozza, hogy a nemzetközi szabványok koherensebb rendszerére van szükség, hogy lehetővé váljon az átjárhatóság, és csökkenjenek a kkv-k nemzetközivé válását gátló akadályok;

36.

támogatja az olyan európai szabványosítási rendszert, amely módszeresebben bevonja a kkv-kat a döntéshozatali folyamatokba, miközben tiszteletben tartja a nemzeti delegáció bevált elvét; szorgalmazza a Bizottságnál az ahhoz szükséges lépések megtételét, hogy az európai szabványosítási szervek által kidolgozott szabványok könnyebben és olcsóbban hozzáférhetők legyenek a kkv-k számára az interoperabilitás lehetővé tétele és a nemzetközivé váló kkv-k előtt álló komoly akadályok csökkentése céljából; hangsúlyozza, hogy feltétlenül szükség van az infokommunikációs technológiákra vonatkozó szabványosítási politika piaci és politikai fejleményekhez való hozzáigazítására, mert ez fontos eszköze a kkv-jelenlét erősítésének az e-vállalkozás, az e-kereskedelem, az e-szállítás és az intelligens közlekedési rendszerek (ITS) stb. terén;

37.

hangsúlyozza, hogy a kkv-k nemzetközivé válásának ösztönzéséhez kulcsfontosságú az egyszerű, de hatékony szellemi tulajdonjogi és szerzői jogi rendszer; úgy véli, hogy a kkv-knak szükségük van a szellemi tulajdonjogok hatékony védelmére, ami ösztönözné az új technológiák kifejlesztését, ez pedig alapul szolgálna a nemzetközi tevékenységeikhez;

38.

hangsúlyozza, hogy nem áll elegendő forrás a kkv-k rendelkezésére ahhoz, hogy küzdeni tudjanak a szellemi tulajdonjogoknak a harmadik országok piacán őket érintő megsértése ellen; felszólít arra, hogy a kkv-k szellemi tulajdonjogainak e harmadik országokban való fokozott védelme érdekében az Unió tegyen konkrét kezdeményezéseket, mint például Kínában, ahol felállították a kkv-k szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos információs szolgálatát; megjegyzi, hogy ezt az információs szolgálati modellt egy kísérleti projekt keretében kiterjesztik az ASEAN és Dél-Amerika egyes országaira is; hangsúlyozza, hogy a modell kiterjesztése előtt működésének optimalizálása érdekében szükség van a már működő információs szolgálatok megfelelő értékelésére; sürgeti a Bizottságot, hogy amint levonták a tanulságokat e vizsgálatból, hozzanak létre hasonló információs szolgálatokat azokon a kiemelt piacokon, ahol a szellemi tulajdonjogok fontos szerepet játszanak; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozottan működjenek együtt a vámok területén az EU-ban és harmadik országokkal is a hamisított áruk lefoglalása, valamint a vámeljárások egyszerűsítése tekintetében;

39.

megjegyzi annak fontosságát, hogy egy egyszerűsített és átlátható uniós szabályozási keretet hozzanak létre a közbeszerzésre, hogy a kkv-k jobban hozzáférjenek a közbeszerzési szerződésekhez az EU-ban és harmadik országokban egyaránt, ideértve a „csak egyszer” elv alkalmazását és az elektronikus adattovábbítási rendszerek használatát, valamint a kkv-k közbeszerzési szerződésekhez való hozzáférését elősegítő bevált gyakorlatok európai kódexének alkalmazását; úgy véli, hogy a közbeszerzés hatékony közpolitikai eszköz – főként szubnacionális szinteken – arra, hogy támogassa a hazai kkv-k technikai innovációs képességeit, és biztosítsa a nemzetközivé válás megkezdéséhez szükséges méretre való növekedésüket; kéri a közbeszerzések jobb kialakítását, valamint a szolgáltatások közbeszerzés előtti megnyitását;

40.

reméli, hogy a Bizottság kezdeményezi annak biztosítását, hogy az uniós kkv-k más vállalkozásokkal egyenlő feltételekkel férhessenek hozzá a közbeszerzésekhez a harmadik országok piacain; reméli, hogy az uniós közbeszerzési piacról szóló, nemrégiben közzétett rendeletre irányuló javaslat elő fogja segíteni a nyitottsággal kapcsolatos viszonosságot, ami az uniós kkv-k javát szolgálná; kéri, hogy az EU dolgozzon ki a kutatás és az innováció ösztönzésén alapuló ambiciózus közös iparpolitikát, amely a projektkötvényekhez hasonló innovatív finanszírozásban részesül és amely többek között a közbeszerzésekhez való hozzáférés révén támogatja a kkv-k azzal a céllal történő fejlesztését, hogy az ipar és a kutatás új, nagyobb szereplőivel szemben fenntarthassák versenyképességüket; felszólítja az Uniót, hogy azzal fokozza az európai termelés értékét, hogy minőségibb információkat nyújt a fogyasztóknak, továbbá különösen az Unióba importált termékek származási országának megjelöléséről szóló („eredetmegjelölési”) rendelet elfogadása révén;

41.

erőteljesen sürgeti a tagállamokat, hogy minél előbb, de legkésőbb 2012 végére véglegesítsék a közös szabadalmi rendszerről szóló megállapodást, mivel ez létfontosságú ahhoz, hogy az EU egyszerű és megfizethető hozzáférést biztosítson a vállalkozások számára a szabadalmi oltalomhoz az egységes piacon, hasonlóan az Egyesült Államokban, Kínában és Japánban működő versenytársaik rendelkezésére álló oltalomhoz;

42.

javasolja, hogy az Unió már létező kkv-központjait csak a létező központokra vonatkozó hatékonysági elemzés következtetéseinek, valamint az általános vezérelvek kellő figyelembevételével bővítsék; megállapítja, hogy ezek a központok jobban működnének, ha információs szolgálatokkal együtt az igényekhez igazítva, egyablakos kapcsolattartó pontként állnának a harmadik országokban az uniós kkv-k rendelkezésére; úgy véli, hogy az uniós kezdeményezéseknek azokra a területekre kell összpontosítaniuk, amelyekben a kkv-k ténylegesen tevékenykednek;

43.

felszólít arra, hogy az Unió kereskedelmi tárgyalásaira vonatkozó menetrend alapján határozzák meg egyértelműbben a kkv-k kiemelt piacainak fogalmát; emlékeztet arra, hogy a kiemelt piacoknak természetesen olyan gyorsan bővülő piacokat is magukban kell foglalniuk, mint a BRIC-országokéi, ugyanakkor figyelembe kell venniük azt, hogy a kkv-k miként értékelik a fejlődő országokban és szomszédos régiókban a nemzetközivé válás lehetőségeit; ezért véleménye szerint a kiemelt piacok jegyzékének elkészítésekor elsősorban a fogadó piacok növekedését és a meglévő támogatási struktúrák hiányosságait kell figyelembe venni; azt javasolja, hogy számos, az Unióval szomszédos országot, különösen a nyugat-balkáni és a földközi-tengeri területeket, illetve az Unióval határos országokat fel kellene venni a listára, mivel a legtöbb kkv elsőként a szomszédos országok kereskedelmi partnereinek exportál, és mivel az ezekkel az országokkal folytatott uniós kereskedelem fontos szerepet játszik növekedésükben és stabilitásuk megőrzésében;

44.

arra sürgeti a Bizottságot, hogy valamennyi kereskedelmi tárgyalás során biztosítsa a kkv-k különleges igényeinek és érdekeinek figyelembevételét; megjegyzi, hogy ez azon tárgyalási területek azonosításával járna, amelyeken a problémák többnyire a kkv-kat érintik, és nem annyira más vállalkozási csoportokat, továbbá azzal járna, hogy a kereskedelmi megállapodásoknak a harmadik országokkal történő megtárgyalására irányuló folyamatban ezekre összpontosítsanak; támogatja a többoldalú keret olyan reformját, amely magában foglalja a kkv-k WTO-ba történő bevonását és a kkv-k esetében a választottbíróság felállításának és a viták rendezésének felgyorsítását;

45.

hangsúlyozza, hogy a külföldön történő befektetés képezi a kkv-k számára a nemzetközi válás legtöbb kihívást jelentő formáját; azt ajánlja, hogy amennyiben az EU a jövőben kétoldalú befektetési szerződéseket tárgyal, vegyék figyelembe a kkv-k arra irányuló igényét, hogy külföldi közvetlen befektetéseik nagyobb biztonságban legyenek;

46.

úgy véli, hogy a kkv-knak a dömpingellenes eljárásokhoz való kevésbé költséges és gyorsabb hozzáférése kulcsfontosságú ahhoz, hogy védelmet élvezzenek a kereskedelmi partnerek tisztességtelen kereskedelmi gyakorlataival szemben; felszólítja a Bizottságot, hogy az uniós kereskedelemvédelmi eszközök reformja során vegye ezt az aggályt megfelelően figyelembe;

47.

méltányolja a kétoldalú szabadkereskedelmi egyezményekben foglalt, a vállalkozások közötti kapcsolatok elősegítésére irányuló kezdeményezéseket; emlékeztet arra, hogy a potenciális tengerentúli kereskedők felkutatásával és a kapcsolatfelvétellel, illetve a megbízható szállítási láncok kialakításával kapcsolatos kihívások jelentős akadályt jelentenek az exportpiacokra belépni kívánó kkv-k számára, valamint arra, hogy különösen a kisebb cégek és mikrovállalkozások támaszkodnak közvetítőkre ahhoz, hogy külföldön árukat értékesítsenek;

48.

üdvözli az adminisztratív terhek minimalizálására vonatkozó 2012-es cél elérését, azonban úgy véli, hogy még több minden elérhető lenne; sürgeti a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a meglévő jogszabályokat és terjesszen elő új, nagyratörő csökkentési célkitűzéseket az európai kisvállalkozói intézkedéscsomagnak és a „gondolkodjunk először kicsiben” elvnek megfelelően; úgy véli, hogy az új célnak nettó célnak kell lennie, figyelemmel veszi a célok rögzítése után elfogadott új jogszabályokat; ajánlja, hogy az új cél mérhető és ellenőrizhető legyen, és vezessen minőségi javuláshoz, például a kkv-któl megkövetelt dokumentumok mennyiségének csökkentése révén, valamint biztosítva, hogy a kkv-k nem szembesülnek irreális határidőkkel dokumentumaik beadásakor; véleménye szerint a független érdekeltekből álló magas szintű csoportnak folyamatosan központi szerepet kell játszania a csökkentési cél megvalósulásának felügyeletében;

49.

felszólítja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy biztosítsák a kkv-k számára az Európa-szerte történő működésüket és ötleteik üzleti megvalósítását lehetővé tevő megállapodásokat azáltal, hogy a piacokra jobb kijutási lehetőséget biztosítanak nekik, és csökkentik a bürokráciát;

50.

hangsúlyozza amiatti csalódottságát, hogy a Bizottság felületesen és következetlenül alkalmazta a kkv-tesztet; kitart amellett, hogy a kkv-tesztnek szisztematikusan meg kellene jelennie a hatásvizsgálat állandó fejezeteként; felszólítja a Bizottságot, hogy tisztázza, miért nem készült rendes kkv-teszt az adatvédelmi csomaghoz, és tegyen gyors és konkrét lépéseket e mulasztás orvoslására;

51.

határozottan támogatja a mikrovállalkozásokra helyezett hangsúlyt a megerősített kkv-tesztben, és észrevételezi azt az elképzelést, hogy a mikrovállalkozásokat eleve kizárják minden javasolt jogszabályból; véleménye szerint azonban kivételnek csak ott van helye, ahol a mikrovállalkozások sajátos igényei nem kezelhetők megfelelően hozzájuk alkalmazott megoldásokkal vagy enyhébb keretekben, mint ahogyan azt a kkv-teszt megmutatta; felszólít ezért egy mikrodimenzió kialakítására szólít fel a kkv-teszt szerves részeként, amelyben szisztematikusan értékelnének minden rendelkezésre álló lehetőséget; megismétli, hogy semmilyen kivétel vagy átalakított megoldás nem ütközhet az alapvető uniós egészségügyi és munkabiztonsági előírásokba, az uniós munkavállalók alapvető jogaiba és az EU környezetvédelmi jogszabályainak alapelveibe; hangsúlyozza, hogy amennyiben egy rendelkezés hatálya teljes mértékben kiterjed a mikrovállalkozásokra, akkor a kiterjesztés indokainak egyértelműen ki kell világlaniuk a kkv-teszt eredményeiből;

52.

hangsúlyozza, hogy az uniós jogszabályok nemzeti jogba való átültetésének hatékonyságát javítani kell; felhívja a Bizottságot a jogszabályok nagyobb mértékű harmonizálására, hogy csökkentsék a túl szigorú átültetés körét és szisztematikusabban használják a kkv-tesztet; kéri a Bizottságot, hogy mérje fel, milyen mértékben lehet tagállami követelményként bevezetni az „uniós jogszabályok helyes végrehajtására vonatkozó ellenőrző lista” (7) alkalmazását az egységes piac javára;

53.

szorgalmazza, hogy a nemzeti kormányok alkalmazzanak a vállalatirányítási rendelkezésekhez hasonló „feleljen meg vagy magyarázza meg” szemléletet; hangsúlyozza, hogy e szemlélet szerint a kormányoknak megfelelően indokolniuk kellene az uniós jogszabályok által előírtakon felüli rendelkezések végrehajtását;

54.

sajnálja, hogy csak néhány tagállam alkalmazza szisztematikusan a kkv-tesztet a nemzeti döntéshozatali folyamatban; felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot a kkv-tesztek nemzeti szintű végrehajtására vonatkozó minimumkövetelményekről, a kkv-tesztek nemzeti szintű alkalmazására vonatkozó iránymutatásokkal együtt, a Bizottság által alkalmazott kkv-teszt és a nemzeti bevált gyakorlatok alapján;

55.

kéri a meglévő uniós jogszabályok megfelelőségének ellenőrzését („fitness check”) a következetlenségek és az elavult vagy nem hatékony szabályok kiiktatása érdekében;

56.

az alkalmassági vizsgálatok keretében felszólít azon területek azonosítására, amelyeket túlzott terhek, következetlenség vagy hatástalan jogszabályok jellemeznek, amelyek káros hatást gyakorolnak a kkv-kra; felkéri a Bizottságot, hogy gondoskodjon az egészségügyi, biztonsági, esélyegyenlőségi és szociális rendelkezések célkitűzéseinek teljesítéséről;

57.

erőteljesen támogatja az „egy ki, egy be” elképzelést mint az EU egységes piaci jogszabályainak irányadó elvét, annak biztosítása érdekében, hogy egyetlen, a kkv-kra terhet rovó új jogszabályt se lehessen bevezetni anélkül, hogy egy adott területen ne azonosítanák azokat az azonos értékű meglévő szabályozásokat, amelyeket ki lehet vezetni;

58.

kéri a kkv-megbízotti (SME Envoy) hálózat szerepének megerősítését, mivel ez valódi hozzáadott értéket biztosít a tagállamok közötti, a nemzeti és uniós szintű kommunikációban és koordinációban, a politika megfogalmazásától kezdve egészen a jogszabályok végrehajtásáig; felszólítja a Bizottságot és a nemzeti közigazgatásokat, hogy a kkv-megbízottak függetlenül működhessenek, és kövessenek átfogó megközelítést annak biztosítása során, hogy a kkv-k érdekeit a jogalkotás és a politikai döntéshozatal valamennyi területén figyelembe vegyék; ragaszkodik ahhoz, hogy a kkv-megbízottak nagymértékben vegyenek részt a kkv-teszttel kapcsolatos eljárásokban; ösztönzi továbbá az uniós kkv-k összefogását célul kitűző civil társadalmi szervezetek erősítését, és kéri, hogy a civil társadalmi szervezetek igényeit vegyék figyelembe a közigazgarási és jogalkotási folyamatokban;

59.

hangsúlyozza a kkv-k vállalkozói szellemének erősítése és előmozdítása érdekében hozott nemzeti intézkedések tervezése során a szociális partnerekkel folytatandó eszmecsere jelentőségét;

60.

tudomásul veszi a kkv-k meghatározásának folyamatban lévő értékelését, amely már az összes uniós vállalkozás 99 %-át lefedi; felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, milyen hatásokkal jár, ha a) nő a rugalmasság és mérséklik a növekedéstől visszatartó tényezőket (pl. az átmeneti időszakok 3 évre való meghosszabbításával), b) a forgalomra és mérlegre vonatkozó felső határokat a gazdasági fejleményekhez igazítják, és c) lehetővé teszik az egyes alkategóriák differenciáltabb megítélését;

61.

felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a schengeni megállapodás keretében hozzanak létre saját vízumrendszert az export- és importtevékenységekkel összefüggésben;

62.

kiemeli, hogy az egységes piacnak döntő szerepe van abban, hogy a kkv-k számára lehető legkedvezőbb környezet alakuljon ki; sajnálja, hogy ez sok területen még mindig nem realitás, különösen ami a digitális dimenzióját illeti; felhívja ezért a Bizottságot, hogy szorgalmazza a digitális egységes piacnak a széles sávú összeköttetés kiépítését biztosító, valamint az információs és kommunikációs technológiához való egyetemes hozzáférést előmozdító kommunikációs technológiák révén történő megvalósítását 2015-re, ezzel kényszerítve a tagállamokat a meglévő jogszabályok végrehajtására és alkalmazására, továbbá tegyen új javaslatokat azokra a helyzetekre, ahol még hiányzik a belső piaci jogszabály, elsősorban a vállalkozással járó költségek és bürokratikus terhek csökkentését tartva szem előtt;

63.

felszólítja a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel a nagysebességű széles sávú kapcsolatokat az EU régióiban annak érdekében, hogy biztosítsa a kkv-k belső piac digitalizálásában való maximális részvételét;

64.

elismeri, hogy a számítási felhő jelentősen fellendítheti a kkv-k hatékonyságát és termelékenységét; ezért felszólítja az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki egész Európára kiterjedő keretet olyan számítási felhőre, amely nyitott más globális felhők felé;

65.

sajnálatának ad hangot amiatt, hogy az EU a többi globális szereplőhöz – például Japánhoz és Dél-Koreához – képest lemaradt, tekintve hogy internetkapcsolatainak mindössze 2 %-a bonyolódik le üvegszálas technológia közvetítésével; felszólítja ezért a tagállamokat és az Európai Bizottságot, hogy gyorsítsák fel az ultra-nagysebességű széles sáv terjedését és bevezetését;

66.

elismeri, hogy az e-kereskedelem támogató eszköz azon kkv-k számára, amelyek új piacokra kívánnak belépni, és bővíteni akarják ügyfélkörüket; felszólítja ezért a Bizottságot, hogy segítse elő a határokon átnyúló e-kereskedelmet például egy megbízható, biztonságos és hatékony online fizetési rendszer létrehozásával;

67.

hangsúlyozza, hogy az EU-nak sürgősen bizalmat kell keltenie a kkv-kban és a vállalkozókban az online kereskedelem iránt, és ehhez eszközöket kell nyújtania, hogy fokozza a határokon átnyúló kereskedelmet; ennélfogva a licencrendszerek egyszerűsítésére és a szerzői jogra vonatkozó hatékony keret létrehozására hív fel;

68.

felszólítja a Bizottságot, hogy a szolgáltatási irányelv bővítésével és teljes körű végrehajtásával ösztönözze a szolgáltatásnyújtás szabadságát, hogy a kkv-knak és vállalkozóknak valódi lehetőséget nyújtson a szolgáltatások és termékek bővítésére és az EU 500 millió fogyasztójának történő értékesítésére;

69.

felkéri a tagállamokat, hogy használják ki az elektronikus igazgatás nyújtotta előnyöket, vezessenek be e-kormányzati megoldásokat;

70.

szorgalmazza, hogy a Bizottság Főtitkársága a vállalkozói szövetségekkel és más érdekeltekkel együttműködve hozzon létre a biztosi testületen belül egy évente odaítélhető díjat, amellyel azt a biztost és/vagy tagállamot jutalmaznák az európai szemeszter keretében, aki a leghatékonyabban és legsikeresebben alkalmazta a „gondolkozz először kicsiben” elvet;

71.

kéri a kkv-knak szóló uniós eszközök egyszerűsítését és azt, hogy tegyék azokat jobban hozzáférhetővé; megjegyzi, hogy az uniós programok túlságosan gyakran túl bürokratikusak ahhoz, hogy a kkv-k kihasználhassák azokat;

72.

hangsúlyozza, hogy széles körű egyszerűsítési intézkedéseket – többek között egyszerűsített visszatérítési módszereket – kell végrehajtani és alkalmazni, ezzel segítve a kkv-k uniós finanszírozású programokban való részvételét;

73.

üdvözli az „Iparpolitika: a versenyképesség erősítése” című bizottsági közleményt (COM(2011)0642), valamint a versenyképességre gyakorolt hatás ellenőrzéséről szóló bizottsági munkadokumentumot (SEC(2012)0091);

74.

méltányolja, hogy a Bizottság elkezdte a versenyképesség igazolásának végrehajtását, valamint az ipart érintő jogszabályok utólagos értékelését; kitart amellett, hogy a Bizottság következetesen és alaposan alkalmazza ezt a koncepciót olyan esetekben is, amikor az európai jogalkotás végrehajtási rendelkezéseinek módosításai kihatással vannak az ipari versenyképességre (például a kibocsátáskereskedelemben az árverésekre vonatkozó szabályok módosításainak esetében); felhívja a Bizottságot, hogy rendszeresen számoljon be az e téren elért előrehaladásról;

75.

úgy véli, hogy a vállalkozói lét ösztönzésére regionális roadshowkat kell szervezni, a helyi vállalkozói civil szervezetek bevonásával, ahol a Best Practice-ek bemutatásával és sikeres vállalkozók részvételével szervezett kerekasztal beszélgetéseken keresztül nyílna lehetőség megismertetni a vállalkozói kultúrát a régiókban;

76.

hangsúlyozza, hogy a szabad kereskedelem és a globális piacokhoz való hozzáférés a munkahelyteremtés és a növekedés fontos katalizátora, és döntő tényező abban, hogy az európai kkv-k képesek legyenek globális vezető szerepre szert tenni; hangsúlyozza ezért a kereskedelmi tárgyalások előrehaladásának fontosságát, ami tovább csökkenti a kkv-kat aránytalanul sújtó, a kereskedelmet korlátozó szabályozási akadályokat;

77.

örül annak, hogy a Bizottság a különféle stratégiáiban és közleményeiben elismerte, hogy milyen fontos a feldolgozóipar az EU fenntartható növekedése és foglalkoztatása szempontjából; ismételten jelzi, hogy integrált, a szociális piacgazdaság elvein alapuló iparpolitikára és a fenntartható, erőforrás-hatékony és rugalmas gazdaságba való átmenet támogatására van szükség;

78.

rámutat annak fontosságára, hogy helyi és regionális szinten ösztönözzék a kkv-k energiahatékonysági és környezetvédelmi tervekbe való bevonását, mivel az ezekben a szektorokban való jelemlétük jelentősen bővíti az üzleti lehetőségeket;

79.

elismeri, hogy ha a tagállamok teljesíteni kívánják az Európa 2020 stratégia innovatív, intelligens és inkluzív Európára vonatkozó célkitűzéseit, akkor figyelembe kell venniük a kis- és középvállalkozásokat, valamint a mikrovállalkozásokat, illetve meg kell könnyíteniük ezek létrehozását, mivel hatalmas munkahelyteremtő potenciál rejlik bennük – különösen a fiatalok számára teremthetnek munkahelyet –, és ezáltal a szegénység és a szociális kirekesztődés csökkentése terén; megállapítja, hogy az önfoglalkoztatás és a mikrovállalkozások alapítása jó és rugalmas lehetőséget nyújthat, különösen a nők számára;

80.

megállapítja, hogy a kkv-k fontos szerepet játszanak a társadalmi stabilitás, a társadalmi kohézió és integráció elérésében, különösen azokon a területeken, amelyek demográfiai fejlődésük tekintetében kedvezőtlen hatásokkal szembesülnek; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák a kkv-kat a munkavállalók számára kedvező munkahelyi légkör kialakításában, ahol betartják a munkajogi, valamint a munkahelyi és egészségvédelmi előírásokat, és így hozzájárulnak a szegénység elleni küzdelemhez és a szociális jóléthez;

81.

hangsúlyozza, hogy ösztönözni kell a mikrofinanszírozási eszközön keresztül a mikrohitelekhez való könnyített hozzáférést, valamint ezen eszköznek a 2014–2020-as időszakra szóló, a társadalmi változással és innovációval foglalkozó program és a jövőbeni ESZA keretében történő továbbfejlesztését, hogy a mikrovállalkozásoknak különösen a népesség szociálisan hátrányos helyzetben élő rétegeiből származó alapítói megfelelő pénzügyi eszközökhöz juthassanak; felszólítja ebben az összefüggésben a Bizottságot, hogy az Európai Beruházási Alap pénzügyi eszközeibe foglalja bele az európai szövetkezetekről szóló specifikus adatokat;

82.

megjegyzi, hogy a határokon átnyúló szolgáltatások esetében az egyablakos ügyintézés – a szociális partnerekkel szoros együttműködésben – szintén átfogóan nyújthat tájékoztatást a szolgáltatások rendeltetési országában érvényes munkakörülményekről;

83.

úgy véli, hogy a vállalkozói szellem és a kkv-k versenyképességét és növekedését biztosító megfelelő keretfeltételek – például zöld infrastrukturális beruházások révén – nagyban megkönnyíthetik a gazdasági válságból való kilábalást; hangsúlyozza, hogy ösztönözni kell a vállalkozási potenciált ott, ahol az induló kkv-k szintje átlag alatti a társadalom valamennyi szegmensében, valamint meghatározott célcsoportoknál, azaz a fiatalok és a nők körében;

84.

úgy véli, hogy a pénzügyi eszközök piacairól szóló rendelet esetleges felülvizsgálatával bővíteni kell a kkv-k számára annak lehetőségét, hogy egyre inkább a tőkepiacokról szerezzenek forrásokat, így lazítva függésüket a banki hitelektől;

85.

véleménye szerint a kkv-kat kifejezetten figyelembe kell venni a strukturális alapok folyamatban lévő reformja során, amennyiben az helyénvaló és hozzájárul a növekedés regionális keretfeltételeihez, valamint amennyiben szinergiákat teremt más uniós programokkal és kezdeményezésekkel; úgy véli, hogy csökkenteni kell a bürokráciát, például azzal, hogy arányos vállalati audit- és jelentéstételi normákat fogadnak el, és a költségvetési rendelet felülvizsgálatakor közös szabályokat vezetnek be valamennyi alapra és programra;

86.

felszólítja a tagállamokat, hogy a lehető leghamarabb ültessék át a nemzeti jogba a késedelmes fizetésről szóló irányelvet, segítséget nyújtva abban, hogy a jelenlegi gazdasági válságban a kkv-k további likviditáshoz jussanak;

87.

hatékonyabb, egyszerűbb és jobban összehangolt uniós eszközöket kér, amelyek célja a hitelhez vagy kockázati tőkéhez jutás elősegítése, különösen a nemzetközi tervekben gondolkodó kkv-k számára;

88.

a bankokra vonatkozó fokozott tőkekövetelményekre figyelemmel hatékony védintézkedéseket kér a kkv-portfóliók számára a Bázel III. ellenőrzési folyamatának végrehajtása és a számos bank által jelenleg folytatott tőkeáttétel-csökkentési folyamat részeként, figyelembe véve ugyanakkor a pénzügyi szolgáltatásokról szóló jogszabály kumulatív hatását;

89.

hangsúlyozza, hogy az EU kkv-kkal kapcsolatos tevékenységei nem helyettesítik, hanem kiegészítik a tagállamok és régiók fellépéseit; céljuk pedig ezen erőfeszítések támogatása a „többet többért, kevesebbet kevesebbért” elv alapján, azaz a kkv-knak több támogatást nyújtó tagállamoknak nagyobb uniós támogatásban kell részesülniük; ezért szorgalmazza, hogy a tagállamok hajtsanak végre ambiciózus, ösztönzőkön alapuló programokat a vállalkozások támogatására; kéri, hogy az ilyen programokban szerepeljenek a finanszírozáshoz való hozzájutást és a piacra jutást javító intézkedések, enyhítsék az adminisztratív követelményeket és az iskolai tantervben hangsúlyosabban szerepeljen a vállalkozási ismeret; úgy véli, hogy ezen intézkedéseknek támogatniuk kell a magánszektor azon kezdeményezéseit, amelyek lehetővé teszik a kisösszegű finanszírozások megszerzéséhez szükséges határidők csökkentését, így például a bankok és a számviteli szakma közötti partnerségeket; javasolja, hogy rendszeresen rendezzenek diákoknak régiós szintű gyakorlatorinetált tanulmányi versenyeket, ahol a lexikális tudásuk mellett a vállalkozói gondolkodásmódjukról is megmérettetik;

90.

támogatja a magánszektornak a kkv-k – különösen a mikrotársaságok – finanszírozáshoz való hozzáférésének megkönnyítésére irányuló kezdeményezéseit, például a bankok és a számviteli szakma közötti partnerségeket, amelyek célja, hogy a kisösszegű (25 000 euró alatti) finanszírozás megszerzéséhez szükséges idő 15 napra csökkenjen; úgy véli, hogy e partnerségek hatékonyak a mikrotársaságok esetében, mivel egyrészt a számviteli szakma elektronikus úton tölti ki és nyújtja be a bankárok számára szükséges pénzügyi nyilvántartásokat és korlátozott biztosítékot nyújt a mikrotársaságok által megadott tervezett összegekre, míg másrészt a bankok a szabványosított finanszírozási kérelmeket közzéteszik az interneten, valamint a finanszírozási kérelmek elutasítását megindokolják;

91.

felszólítja a Bizottságot, hogy tekintse át a vállalkozókat és induló vállalkozásokat szolgáló új forrásbevonási kezdeményezéseket, mint például a közösségi finanszírozást, értékelje, hogy ebből miként húzhatnak hasznot a kkv-k, és hogy ezeket kell-e támogatni; emellett értékelni kell azt is, hogy szükség van-e olyan uniós jogalkotási keretre, amely keretbe foglalja ezeket a gyakorlatokat;

92.

felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a következő többéves pénzügyi keretben biztosítsák a kkv-k számára az európai alapokhoz való könnyebb hozzáférést, amely által erősíteni lehetne a kkv-k belső piachoz való hozzáférését;

93.

felkéri a tagállamokat és a Bizottságot, hogy az uniós kockázatitőke-piac kialakulását gátló akadályok felszámolásával mozdítsák elő a befektetési lehetőségeket az innovatív induló vállalkozások számára;

94.

úgy véli, szükséges felismerni és felszámolni a mikrovállalkozások kkv-vá való fejlődésének korlátait, a kkv-k további fejlődése érdekében;

95.

sürgeti a Bizottságot, hogy kezelje a kkv-k zöld technológiákkal, gyakorlatokkal és üzleti modellekkel kapcsolatos tudásának és készségeinek hiányosságait; rámutat, hogy azonosítani kell a készségbeli szükségleteket és oktatási és szakképzési stratégiákon, valamint a hiányosságokat a kkv-kat célzó képzési és készségfejlesztési programok kidolgozásán keresztül kell kezelni;

96.

úgy véli, hogy a jövőbeli COSME, a Horizont 2020 stratégia és a következő többéves pénzügyi keretben a strukturális alapok programja keretében elégséges összegeket kell rendelni a kkv-k támogatásához, hogy azok erőforrás-hatékony és fenntartható módon folytassanak innovációs tevékenységet és hozzanak létre munkahelyeket;

97.

kéri, hogy a kkv-kra irányuló támogatási programokban – például a COSME programban – kidolgozandó új finanszírozási eszközök a kkv-k pénzügyi helyzetén túl az úgynevezett „immateriális javakat” is vegyék figyelembe oly módon, hogy a hitelezéskor a kkv-k szellemi tőkéjét is vegyék bizonyos formában számításba;

98.

kéri, hogy a Horizont 2020 keretében rendeljenek olyan ambiciózus költségvetést a kkv-eszközhöz, amely célzott támogatást nyújt az innovatív és nagy növekedési potenciállal rendelkező kkv-k számára; úgy véli, hogy az eszközt a kkv-k igényeire szabott egységes és erre a célra szánt struktúrán keresztül kell biztosítani;

99.

aláhúzza, hogy a pénzügyi tervezési eszközök potenciálját tovább kell fejleszteni, hogy lehetővé tegyék a minőségi stratégiai projektek kidolgozását, illetve a magánszereplők, különösen a kkv-k és a magántőke európai projektekbe való bevonását; felhívja a figyelmet arra, hogy a pénzügyi tervezési eszközök túlzott összetettségük miatti jelenlegi rossz kihasználtsága nagyon sürgetővé teszi az irányításukról folyó vitát;

100.

hangsúlyozza, hogy a strukturális alapoknak a pénzügyi eszközök révén saját tőke, garanciák és kedvező hitelek formájában továbbra is finanszírozást kell biztosítaniuk a kkv-k számára, és hangsúlyozza, hogy különösen nemzeti szinten egyszerűsíteni kell a bonyolult adminisztratív eljárásokat, valamint el kell kerülni az irányító hatóságok és a közvetítő szervezetek által alkalmazott rendelkezések közötti jelentős különbségeket;

101.

felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki útitervet a versenyképes kkv-adóztatáshoz, arra ösztönözve a tagállamokat, hogy adózási rendszerüket úgy alakítsák át, hogy csökkenjenek a fiatal vállalkozások nem munkabér jellegű költségei, és az ilyen vállalkozások a nyereségükből nagyobb részt forgathassanak vissza a vállalkozásba; javasolja, hogy az útiterv a bevált gyakorlatokon alapuljon, és tartalmazzon kísérleti projekteket;

102.

fokozottabb erőfeszítéseket kér a kölcsönös elismerés végrehajtása terén a kkv-k határokon átnyúló tevékenységeinek elősegítése érdekében; kéri a héa „egyablakos” ügyintézésének kialakítását annak érdekében, hogy a vállalkozók kötelezettségeiknek a vállalkozás származási országában tehessenek eleget;

103.

felszólítja a Bizottságot, hogy ösztönözze a tagállamokat a finanszírozás minden formája terén az egyenlő versenyfeltételek kialakítására; rámutat, hogy sürgős intézkedésekre van szükség, hogy a vállalkozások ne hagyatkozzanak annyira a kölcsönökre; támogatja a tőke és az adósság közötti adósemlegesség kialakítását;

104.

sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a kkv-k folytonosságát egy olyan szabályozási környezet kialakításával, amely megkönnyíti az üzletrészek átruházását; ajánlja azon adózási akadályok (örökösödési adó, ajándékadó stb.) felszámolását, amelyek veszélyeztethetik a családi vállalkozások folytonosságát;

105.

hangsúlyozza, hogy alacsonyabb munkát és a befektetéseket terhelő adókra van szükség;

106.

felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fogadjanak el konkrét intézkedéseket a szociális vállalkozás ösztönzésére Európában, különösen az állami és magánfinanszírozáshoz való hozzáférés javításával, a nemek közötti jövedelmi különbségek csökkentésével, a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtését célzó intézkedések előmozdításával, a szakképzett munkavállalók mobilitásának és elismerésének növelésével, valamint azzal, hogy javítják a vállalatok társadalmi felelősségvállalásával kapcsolatban a kkv-nak nyújtott tanácsadás minőségét és elérhetőségét; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fogadjanak el egyedi intézkedéseket a szociális vállalkozás ösztönzésére Európában, különösen az állami és magánfinanszírozáshoz való hozzáférés javításával és a szakképzett munkavállalók és gyakornokok mobilitásának és elismerésének növelésével; aláhúzza azonban, hogy ez nem vezethet ahhoz, hogy a vállalkozókat „jóként” vagy „rosszként” kategorizálják;

107.

hangsúlyozza a megbízható nyersanyagellátás jelentőségét az ipari középvállalkozások számára is; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzanak konkrét intézkedéseket a nyersanyagellátás és a nyersanyag-hatékonyság növelésének fenntartható biztosítása érdekében, különösen a nemzetközi kereskedelemben forgalmazott nyersanyagokhoz való szabad és tisztességes hozzáférés, valamint – a költség-haszon arány figyelembevétele mellett – az energiahatékonyság és az újrafeldolgozás fejlesztésének garantálása révén;

108.

felszólítja az Európai Tanácsot, hogy a következő programozási időszakra is tartsa fenn a kohéziós politika költségvetését, mivel a strukturális és kohéziós alapok a növekedés és munkahelyteremtés, az európai gazdaság versenyképességének fokozása és a kkv-k támogatása szempontjából az EU leghatékonyabb eszközei közé tartoznak;

109.

felhívja a tagállamokat, hogy ösztönözzék a különféle kkv-k fejlődését és versenyképességét, és ezek sajátos igényeire testre szabott intézkedésekkel adjanak választ; hangsúlyozza, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és a Kohéziós Alap hozzájárul a közlekedés, az energiaellátás, a környezeti infrastruktúra és a széles sávú infrastruktúra fejlesztéséhez és tökéletesítéséhez, ezáltal pedig elősegíti a kedvező üzleti környezet megteremtését, ösztönzi a beruházásokat és fokozza a versenyképességet; rámutat arra, hogy szükséges a vállalkozói kedv ösztönzése és a kkv-knak nyújtott támogatás emelése, elismerve vezető szerepüket a gazdasági versenyképesség növelésében;

110.

hangsúlyozza a közvetlenül a kkv-kkal foglalkozó különböző európai, nemzeti, regionális és helyi politikák és eszközök közötti hatékonyabb koordináció és szinergia szükségességét; rámutat annak szükségességére, hogy a kkv-k támogatására szolgáló jelenlegi politikákat és pénzügyi eszközöket egységesebben kell kezelni, valamint ki kell egészíteniük egymást; hangsúlyozza, hogy csökkenteni kell a széttöredezettséget, valamint az erőforrások európai, regionális és nemzeti szinten történő fokozottabb egyesítése és összehangolása érdekében meg kell erősíteni és elő kell mozdítani a kkv-k pénzügyi támogatási rendszereit; nyomatékosítja, hogy szintén versenyképesség-növelő hatása van annak, ha a beruházásokat és a kkv-knak nyújtott támogatásokat hozzáigazítják a regionális sokféleséghez;

111.

véleménye szerint a kkv-knak biztosított ERFA-finanszírozás célja az, hogy az Európai Unió valamennyi régiójában fokozza a versenyképességet, és ily módon, a kohéziós politika célkitűzéseinek megfelelően, elősegítse a gazdasági, társadalmi és területi fejlődést;

112.

hangsúlyozza, hogy a strukturális alapok – különösen az ERFA – fontos eszköznek tekinthetők az innovatív kkv-k versenyképességének, valamint különösen nemzetközivé válásuk előmozdításában, és hangsúlyozza, hogy a támogathatóságra való jogosultságot ennek megfelelően lehetőség szerint széles körben kell meghatározni; felhívja a régiókat, hogy használják ki azon lehetőségeket, amelyeket a rendelkezések operatív programjaik támogatására nyújtanak számukra;

113.

hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az új munkahelyek teremtéséhez pénzügyi ösztönzőket nyújtsanak a kkv-k számára;

114.

rámutat arra, hogy az európai területi együttműködési programok támogatják a különböző európai régiók szervezetei közötti hálózatépítést és a tudás és know-how cseréjét célzó tevékenységeket, és az új üzleti lehetőségek létrehozásának hatékony eszközei lehetnek;

115.

úgy véli, hogy a strukturális alapok, és különösen az ESZA, jelentős szerepet játszanak a tudás és a készségek elsajátításának, a hálózatépítésnek és a bevált gyakorlatok cseréjének a támogatásában; úgy gondolja, hogy a humántőkébe és az együttműködési projektekbe irányuló befektetések nagyban hozzájárulnak az európai kkv-k versenyképességének növeléséhez;

116.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.