7.3.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 68/13

—

tekintettel az EUMSZ 215. cikkére,

—

tekintettel a Guy Verhofstadt és Kristiina Ojuland által az ALDE képviselőcsoport nevében benyújtott, a Tanácshoz intézett ajánlásra irányuló javaslatra (B7-0196/2012),

—

tekintettel 2011. február 17-i állásfoglalására a jogállamiságról Oroszországban (1),

—

tekintettel „Az emberi jogok helyzete a világban” című, 2009. évi éves jelentésről és az Európai Unió ezzel kapcsolatos politikájáról szóló, 2010. december 16-i állásfoglalására (2),

—

tekintettel 2011. december 14-i állásfoglalására a 2011. december 15-i, küszöbönálló brüsszeli EU–Oroszország csúcstalálkozóról és a 2011. december 4-i Duma-választások eredményéről (3),

—

tekintettel 2012. február 2-i, a Tanácshoz intézett, az EU által korlátozó intézkedések alá vetett rendszerekkel szembeni következetes politikáról szóló ajánlására (4),

—

tekintettel arra, hogy az Amerikai Egyesült Államok Szenátusának külügyi bizottsága 2012. június 26-án elfogadta a „Szergej Magnyickij jogállami elszámoltathatósági törvényt”, ezáltal vízumtilalommal és vagyoni eszközök befagyasztásával kívánva büntetni azokat az orosz tisztviselőket, akik állítólag felelősek Szergej Magnyickij bebörtönzéséért, megkínzásáért és haláláért,

—

tekintettel a „Jogállamiság Oroszországban: a Szergej Magnyickij-ügy” című állásfoglalás-tervezetére, amelyet az EBESZ Parlamenti Közgyűlésének 2012-es éves ülésén ismertettek, felszólítva a nemzeti parlamenteket, hogy tegyenek lépéseket a vízumtilalmak bevezetése és a vagyoni eszközök befagyasztása érdekében,

—

tekintettel eljárási szabályzata 121. cikkének (3) bekezdésére,

—

tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A7-0285/2012),

A.

mivel Szergej Magnyickij letartóztatása, fogva tartásának körülményei, majd pedig fogva tartása során bekövetkezett halála jól dokumentált, lényeges példa arra, hogy Oroszországban nem tartják tiszteletben az alapvető emberi jogokat;

B.

mivel a Szergej Magnyickij elleni posztumusz bűnvádi eljárás a nemzetközi és hazai törvények megsértése, és egyértelműen jelzi az orosz büntető igazságszolgáltatási rendszer rossz működését;

C.

mivel Oroszország az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet tagjaként kötelezettséget vállalt az alapvető jogok és a jogállamiság maradéktalan tiszteletben tartására, és mivel az Európai Unió több ízben nyújtott kiegészítő támogatást és szakértői segítséget ahhoz, hogy az Orosz Föderáció korszerűsítse – és betartsa – alkotmányos és jogrendjét;

D.

mivel – az orosz elnök emberi jogi tanácsa által Szergej Magnyickij letartóztatásának, fogva tartásának és az igazságszolgáltatáshoz való jog megtagadásának törvénytelenségéről folytatott vizsgálat 2011. évi következtetései ellenére – a vizsgálatok megtorpantak és az ügyben érintett tisztviselőket nemcsak hogy felmentették, de még a posztumusz ügyet is rájuk bízták; mivel a hatóságok e lépései jelzik a Magnyickij elleni bűnvádi eljárás politikai jellegét;

E.

mivel az Európai Unió – a rendes emberi jogi konzultációktól kezdve csúcstalálkozókig – számos alkalommal és formában felszólította az orosz hatóságokat, hogy folytassanak alapos független vizsgálatokat ebben a konkrét, jól dokumentált ügyben és vessenek véget a jelenlegi, büntetlenség fémjelezte helyzetnek;

F.

mivel a Szergej Magnyickij-ügy csak egy a sokból, ám ez az orosz hatóságok hatalommal történő visszaélésének legjelentősebb és legjobban dokumentált esete, amelynek során durván sérült a jogállamiság; mivel számtalan más bírósági ügy folyik, amely szisztematikusan gazdasági bűncselekmények és az állítólagos korrupció ürügyét használja fel az üzleti konkurencia vagy a politikai riválisok félreállítására;

G.

mivel a vízumkorlátozások és egyéb megszorító intézkedések önmagukban nem tartoznak a hagyományos jogi szankciók közé, hanem egy szélesebb célközönség számára adnak politikai jelzést az EU aggodalmáról, és ezért továbbra is szükséges és legitim külpolitikai eszközt jelentenek;

H.

mivel a Magnyickij-ügyhöz kapcsolódó európai uniós szankciók rávehetnék az orosz hatóságokat arra, hogy új, valódi erőfeszítéseket tegyenek az oroszországi jogállamiság és a jelenlegi, büntetlenség fémjelezte helyzet kézzelfoghatóbb és meggyőzőbb kezelése érdekében;

I.

mivel számos európai uniós tagállam – köztük Hollandia, az Egyesült Királyság, Svédország és Lengyelország – nemzeti parlamentje már elfogadott olyan állásfoglalásokat, melyekben sürgetik kormányaikat, hogy vezessenek be szankciókat a Magnyickij-üggyel kapcsolatosan, míg több más nemzeti parlament – például Portugália, Franciaország, Spanyolország és Lettország – éppen ilyen állásfoglalás-tervezeten dolgozik;

1.

a következő ajánlásokat intézi a Tanácshoz:

2.

ösztönzi a Tanácsot, hogy következetesen és proaktívan lépjen fel más súlyos oroszországi emberi jogi jogsértésekkel kapcsolatosan, jól dokumentált, azonos célt követő és független források, illetve meggyőző bizonyítékok alapján, legvégső esetben pedig hozzon hasonló korlátozó intézkedéseket a jogsértők ellen;

3.

hangsúlyozza, hogy az orosz hatóságoknak az alapvető értékek – mint a jogállamiság, valamint az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása – iránti elkötelezettsége továbbra is az EU–Oroszország közötti kapcsolatnak, illetve a két fél stabil és megbízható partnersége kialakításának előfeltétele marad;

4.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az ajánlást a Tanácsnak és tájékoztatás céljából a Bizottságnak, a tagállamoknak, valamint az Orosz Állami Dumának és az Orosz Föderáció kormányának.