15.11.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 332/102

—

tekintettel az iráni helyzetről szóló, és különösen az emberi jogokra vonatkozó korábbi állásfoglalásaira,

—

tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának az iráni emberi jogi helyzettel foglalkozó ENSZ-különmegbízott megbízatásának létrehozásáról szóló 16/9. számú határozatára,

—

tekintettel az iráni emberi jogokkal foglalkozó ENSZ-különmegbízott 2011. szeptember 23-i és 2012. március 6-i jelentésére az emberi jogok helyzetéről az Iráni Iszlám Köztársaságban,

—

tekintettel Catherine Ashton főképviselő szóvivőjének a halálbüntetés iráni alkalmazásával kapcsolatban tett, 2012. május 30-i nyilatkozatára,

—

tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára (ICCPR), a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára (ICESCR), valamint a faji diszkrimináció valamennyi formájának felszámolásáról szóló nemzetközi egyezményre, amelyek mindegyikének Irán is részes fele,

—

tekintettel eljárási szabályzata 122. cikkének (5) bekezdésére és 110. cikkének (4) bekezdésére,

A.

mivel az Iránban jelenleg tapasztalható emberi jogi helyzetet az alapvető jogok szisztematikus és folyamatos megsértése jellemzi; mivel az iráni kisebbségek továbbra is hátrányos megkülönböztetésben részesülnek és zaklatásnak vannak kitéve etnikai vagy vallási hátterük miatt; mivel az elmúlt hónapokban a kisebbségek egyes csoportjai tüntettek a jogaikért, és mivel ez a résztvevők nagyarányú bebörtönzéséhez vezetett;

B.

mivel az iráni ahvázi arab kisebbség hat tagját bíróság elé állították, miután majdnem egy éven át vádemelés nélkül őrizetben tartották őket e kisebbség nevében folytatott tevékenységeikért; mivel fennáll annak az alapos gyanúja, hogy nem részesítik majd őket tisztességes eljárásban, és hogy kínozni vagy bántalmazni fogják őket;

C.

mivel 2012. június 5-én például egy iráni-kurd fogoly, Mohamed Mehdi Zalieh, meghalt a Radzsaishar börtönben a börtönhatóságok által nyújtott rossz orvosi ellátás következtében;

D.

mivel az Iráni Iszlám Köztársaság alkotmánya hivatalosan rendelkezik az etnikai kisebbségek tisztességes bánásmódban részesítéséről; mivel azonban a gyakorlatban az etnikai kisebbségek tagjai – mint az azerik, az arabok, a kurdok és a beludzsok – az emberi és polgári jogok különféle módon való megsértését kénytelenek tapasztalni, többek között csorbul a gyülekezési, egyesülési és szólásszabadságukhoz fűződő joguk;

E.

mivel széles körben elterjedt a kisebbségekhez tartozókkal szembeni hátrányos társadalmi-gazdasági megkülönböztetés, ami többek között a föld és magántulajdon elkobozásában, a foglalkoztatás megtagadásában és a szociális, kulturális és nyelvi jogokra alkalmazott megszorításokban nyilvánul meg, és ami a faji diszkrimináció valamennyi formájának felszámolásáról szóló nemzetközi egyezmény és a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya megsértését jelenti;

F.

mivel az etnikai kisebbségekkel szembeni hátrányos megkülönböztetés jelentős hatással van az oktatásra, hiszen a kisebbségek lakta területeken működő iskolák gyakran szegények, valamint a lemorzsolódás és az írástudatlanság aránya ezeken a területeken rendszerint magasabb az országos átlagnál, ami hozzájárul a nemzeti és etnikai kisebbségek alulreprezentáltságához a kormányban betölthető magas rangú pozíciók tekintetében;

G.

mivel a nem perzsa nők a perifériára szorult közösségek tagjaiként és nőkként kétszeres hátrányos megkülönböztetésben részesülnek Iránban, ahol a jogrendszer különösen korlátozza a jogaikat;

H.

mivel az utóbbi években a kivégzések – többek között a fiatalokat érintő kivégzések – számának drasztikus növekedését jelentették Iránban; mivel rendszeresen alkalmazzák a halálbüntetést olyan esetekben, amikor megtagadják a gyanúsított tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát, illetve olyan bűntények esetén, amelyek a nemzetközi normák értelmében nem tartoznak a „legsúlyosabb bűncselekmény” kategóriába;

1.

komoly aggodalmának ad hangot az Iránban tapasztalható, folyamatosan romló emberi jogi helyzet miatt, ideértve az etnikai és vallási kisebbségekhez tartozók helyzetét is, tekintettel a rendszeresen előforduló politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális alapú megkülönböztetésre;

2.

felszólítja az iráni hatóságokat, hogy szüntessék be az etnikai és vallási kisebbségekhez tartozókkal szembeni – hivatalosan elismert vagy egyéb – megkülönböztetés valamennyi formáját; követeli, hogy a kisebbségekhez tartozó valamennyi személy gyakorolhassa az iráni alkotmány és a nemzetközi jog által lefektetett jogait, többek között a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában és a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában előírt garanciákat, mivel Irán mindkettőnek részes fele;

3.

felszólítja az iráni hatóságokat annak biztosítására, hogy az iráni ahvázi arab kisebbség letartóztatott tagjait – Mohamed Ali Amúrit, Rahmán Asakerehet, Hásim Saabáni Amúrit, Hádi Rasídit, Sajed Dzsáber al-Bosókát és Sajed Muhtár al-Bosókát – a tisztességes eljárásokra vonatkozó nemzetközi normák szerint állítsák bíróság elé, kellően megvédve őket a kínzástól és a kegyetlen bánásmód egyéb formáitól, valamint elkerülve a halálbüntetés kiszabását;

4.

sürgeti az iráni hatóságokat, hogy bocsássák szabadon a kisebbségi jogok békés támogatása miatt börtönbe zárt valamennyi aktivistát;

5.

felszólítja az iráni hatóságokat, hogy az Iráni Iszlám Köztársaság alkotmányának megfelelően tartsák tiszteletben az etnikai kisebbségek jogát arra, hogy akár otthon, akár nyilvánosan saját nyelvüket használják, valamint garantálják a kisebbségi nyelveken folyó oktatást;

6.

felszólítja az ENSZ kisebbségi ügyekkel foglalkozó független szakértőjét, valamint a rasszizmus, az idegengyűlölet és az ezekhez kapcsolódó intolerancia jelenlegi formáival foglalkozó különleges ENSZ-előadót, hogy kérvényezzék, hogy az emberi jogi helyzettel és különösen a kisebbségek nehéz helyzetével kapcsolatos jelentés elkészítése érdekében látogatást tehessenek Iránba;

7.

felszólítja az iráni hatóságokat, hogy az iráni alkotmánynak és a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának megfelelően garantálják a vallásszabadságot, és a gyakorlatban vessenek véget a vallási kisebbségekkel, mint például a nem síita muszlimokkal, az asszírokkal és más keresztény csoportokkal szembeni megkülönböztetésnek és zaklatásuknak, a bahái kisebbség módszeres üldözésének, valamint az iszlám hitről áttértekkel szemben a halálbüntetés alkalmazásának;

8.

felszólítja a Bizottságot, hogy a Parlamenttel szoros együttműködésben hatékonyan használja ki a demokrácia és az emberi jogok új eszközét Iránban a demokrácia támogatása és az emberi jogok – beleértve a kisebbségekhez tartozók jogai – tiszteletben tartásának előmozdítása érdekében;

9.

határozottan elítéli a halálbüntetés alkalmazását Iránban, és felszólítja az iráni hatóságokat, hogy az ENSZ Közgyűlése 62/149. és 63/168. számú határozatainak megfelelően a halálbüntetés eltörléséig vezessenek be a kivégzésekre vonatkozó moratóriumot; sürgeti a kormányt, hogy tiltsa be a fiatalkorúak kivégzését, és változtassa meg az összes jelenlegi, fiatalokra vonatkozó halálos ítéletet;

10.

ismételten megerősíti, hogy kész valamennyi szinten – az ENSZ Alapokmányában és az ENSZ-egyezményekben lefektetett egyetemes értékek mentén – emberi jogi párbeszédet folytatni Iránnal;

11.

felszólítja az iráni hatóságokat annak bizonyítására, hogy teljes mértékben elkötelezték magukat a nemzetközi közösséggel folytatott, az országban tapasztalható emberi jogi helyzet javítására irányuló együttműködés mellett; hangsúlyozza, hogy szükség van az Emberi Jogi Tanács és az ENSZ emberi jogi mechanizmusai szorosabb bevonására;

12.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az ENSZ főtitkárának, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának, a legfőbb vezető hivatalának, valamint Iráni Iszlám Köztársaság kormányának és parlamentjének.