15.11.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 332/78

—

tekintettel a Bizottság által kezdeményezett, az európai társasági jog jövőjéről szóló 2012. február 20-i nyilvános konzultációra (1),

—

tekintettel „Az európai társasági jog: a követendő út” címmel a Bizottság által 2011. május 16–17-én megrendezett konferenciára (2),

—

tekintettel a vitacsoportnak az Európai Unió társasági jog jövőjéről szóló 2011. április 5-i jelentésére (3),

—

tekintettel az „Egységes piaci intézkedéscsomag – Tizenkét mozgatórugó a növekedés serkentéséhez és a bizalom növeléséhez »Együtt egy újfajta növekedésért« ” című, 2011. április 13-i bizottsági közleményre (COM(2011)0206),

—

tekintettel a „Kezdeményezés a szociális vállalkozásért – A szociális vállalkozásokat mint a szociális gazdaság és innováció kulcsszereplőit előmozdító szabályozási légkör kialakítása” című, 2011. október 25-i bizottsági közleményre (COM(2011)0682),

—

tekintettel a társasági jog, a számvitel és a könyvvizsgálat területén a társaságok számára biztosított egyszerűsített üzleti környezetről szóló 2007. július 10-i bizottsági közleményre (COM(2007)0394),

—

tekintettel „A társasági jog korszerűsítése és a vállalatirányítás erősítése az Európai Unióban” című 2003. május 21-i bizottsági közleményre(COM(2003)0284),

—

tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz és az Európai Parlamenthez intézett, „A társasági jog korszerűsítése és a vállalatirányítás erősítése az Európai Unióban” című közleményéről szóló 2004. április 21-i állásfoglalására (4),

—

tekintettel a társasági joggal kapcsolatos új fejleményekről és kilátásokról szóló 2006. július 4-i állásfoglalására (5),

—

tekintettel az európai magánvállalatról és a társasági jogról szóló tizennegyedik irányelvről (a társaság székhelyének áthelyezése) szóló 2007. október 25-i állásfoglalására (6),

—

tekintettel a társaságok létesítő okirat szerinti székhelyének határokon átnyúló áthelyezéséről szóló, a Bizottsághoz intézett ajánlásokkal kiegészített 2009. március 10-i állásfoglalására (7),

—

tekintettel a stockholmi program végrehajtásáról szóló cselekvési terv polgári jogi, kereskedelmi jogi, családjogi és nemzetközi magánjogi aspektusairól szóló 2010. november 23-i állásfoglalására (8),

—

tekintettel a vállalatok székhelyének határokon átnyúló áthelyezéséről szóló tizennegyedik társasági jogi irányelvről szóló, a Bizottsághoz intézett ajánlásokkal kiegészített 2012. február 2-i állásfoglalására (9),

—

tekintettel az európai társasági jog jövőjével kapcsolatosan a Bizottsághoz intézett 2012. május 7-i kérdésre (O-000110/2012 – B7-0117/2012),

—

tekintettel eljárási szabályzata 115. cikkének (5) bekezdésére és 110. cikkének (2) bekezdésére,

A.

mivel az EU társasági joggal és vállalatirányítással kapcsolatos szabályozási keretét át kell alakítani tekintettel arra, hogy egyre több európai vállalat tevékenysége határokon átnyúló jellegű, az európai piacok integrációja pedig folyamatosan mélyül;

B.

mivel az általános cél az, hogy az európai üzleti szféra hatékonyabban tudjon versenyezni és nagyobb sikereket tudjon elérni az erős versenynek kitett globális környezetben, egyben megfelelő védelmet biztosítani a hitelezők, a részvényesek, a tagok és a munkavállalók érdekeinek;

C.

mivel egy felhasználóbarát szabályozói keret arra ösztönözné az üzleti szférát, különösen pedig a kkv-kat, hogy megragadják az egységes piac kínálta lehetőségeket;

D.

mivel minden jövőbeli kezdeményezésnek összeegyeztethetőnek kell lennie a nemzeti vállalatirányítási rendszerekkel és a munkavállalói részvételre irányuló nemzeti jogszabályokkal, miközben nagyobb rugalmasságra és választási szabadságra kell törekedni a társasági formák, a hatáskörök belső felosztása és a fenntartható vállalati stratégiák tekintetében;

E.

mivel európai szinten a társasági jogi formákban kiaknázatlan lehetőségek vannak, amelyeket fel kellene tárni, tovább kellene fejleszteni és elő kellene mozdítani;

F.

mivel a határokon átnyúló mobilitást a társaságok számára meg kell könnyíteni;

G.

mivel a pénzügyi válság rávilágított egy átláthatóbb vállalatirányítási keret szükségességére, amely jobban középpontba állítja az érdekelt felek részvételét;

1.

üdvözli a Bizottság által az európai társasági jog jövőjéről nemrég tartott nyilvános konzultációt, amely hozzájárul a társaságok üzleti környezetének egyszerűsítésére, a felesleges adminisztratív terhek csökkentésére és a társaságok egységes piacon belüli hatékony működésének lehetővé tételére irányuló jövőbeli kezdeményezések kialakításához, egyben megfelelő védelmet biztosít a hitelezők, a részvényesek, a tagok és a munkavállalók érdekeinek;

2.

véleménye szerint a nemzeti jogszabályok értelmében meglévő társasági formákat kiegészítő uniós társasági formák jelentős potenciállal rendelkeznek, amelyet tovább kell fejleszteni és elő kell mozdítani; sürgeti a Bizottságot, hogy – a kkv-k sajátos igényeinek kielégítése érdekében – tegyen további erőfeszítéseket az európai zártkörű társaság (Societas Privata Europaea, SPE) statútumának (10) elfogadására, amely teljes mértékben figyelembe venné valamennyi szereplő érdekeit, hogy a tanácsi egyeztetés kimozduljon a holtpontról;

3.

üdvözli, hogy a Bizottság tanulmányt készít a kölcsönösségen alapuló európai társaságokról, ahogyan azt a fent említett „Kezdeményezés a szociális vállalkozásért” című közleményében (11) bejelentette, és sürgeti, hogy a közeljövőben terjesszen elő új javaslatot egy statútumra;

4.

reméli, hogy a társasági jogról szóló második irányelv (12) lehetséges reformja inkább a további egyszerűsítésre fog összpontosítani, nem pedig a tőkefelhalmozás és a tőkemegőrzés egy alternatív rendszerének bevezetésére;

5.

üdvözli a számviteli irányelvek felülvizsgálatát, és javasolja, hogy a Bizottság tárjon fel újabb lehetőségeket az európai számviteli szabványok kifejlesztésére, különös tekintettel a kkv-k sajátos igényeire, figyelembe véve a fenntarthatóságra, a hosszú távú tervezésre és a családi tulajdonra vonatkozó hagyományos elgondolásokat, valamint a kkv-k más hagyományos aspektusait;

6.

úgy véli, hogy különös figyelmet kell szentelni a társasági jogról szóló ötödik irányelvre vonatkozó munka újrakezdésére, tekintettel a részvénytársaságok felépítésére és működésére;

7.

megismétli a Bizottság felé azon kérését, hogy nyújtson be egy olyan intézkedések megállapítására irányuló jogszabályjavaslatot, amelyek megkönnyítik társaságok számára a határokon átnyúló mobilitást az EU-ban (a vállalatok székhelyének határokon átnyúló áthelyezéséről szóló tizennegyedik társasági jogi irányelv);

8.

emlékeztet, hogy a Parlament és a Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodásban az szerepel, hogy a Bizottság kötelezettséget vállal arra, hogy jelentést tesz bármilyen, az EUMSZ 225. cikkének megfelelő javaslat benyújtására vonatkozó kérelem konkrét nyomon követéséről a vonatkozó állásfoglalás plenáris ülésen történő elfogadását követő három hónapon belül; sajnálja, hogy ez a kötelezettségvállalás nem teljesült a tizennegyedik társasági jogi irányelvről szóló, ajánlásokkal kiegészített parlamenti állásfoglalás tekintetében; felszólítja a Bizottságot, hogy a keretmegállapodási irányelvnek való megfelelés érdekében a jövőben részletesebb nyomon követési jelentést nyújtson be;

9.

javasolja, hogy a Bizottság folytassa a vállalkozáscsoportokról szóló kilencedik társasági jogi irányelvvel kapcsolatos munkáját annak érdekében, hogy a vállalkozói szövetség ezen általános formája számára szabályozási keretet dolgozzon ki; úgy véli, hogy nincs szükség a vállalatcsoportokra irányuló, teljes mértékben összehangolt európai vállalati jogra, hanem inkább közös szabályok felállítására, többek között a leányvállalatok és az érdekelt felek védelmére, valamint a jogi és tulajdonosi struktúra nagyobb átláthatóságára vonatkozóan;

10.

emlékeztet, hogy a Bizottság intelligens szabályozással kapcsolatos menetrendje szerint a jogszabályoknak világosabbaknak és hozzáférhetőbbeknek kell lenniük; véleménye szerint a Bizottságnak kodifikálnia kell a társasági jogra irányuló uniós jogszabályokat annak érdekében, hogy felhasználóbarát szabályok álljanak rendelkezésre, és hogy biztosítsa az uniós jogszabályok koherenciáját; felismeri egy egységes uniós társasági jogi eszköz érdemeit, azonban úgy véli, hogy első lépésként csoportosítani kell a társasági jogról szóló irányelveket; javasolja ezen irányelvek alábbi kategóriák szerinti csoportosítását: kialakulás és működés (pl. az első és második irányelv, valamint számviteli és könyvvizsgálati irányelvek), mobilitás (pl. a harmadik (13), a hatodik (14), a tizedik (15), a tizenegyedik (16) és a tizenharmadik (17) irányelv, valamint a következő tizennegyedik irányelv) és uniós társasági jogi formák (pl. SE, európai szövetkezet, EGE); kiemeli, hogy ez a kodifikációs projekt természetesen nem vezethet a szükséges reformtevékenységek leállásához;

11.

véleménye szerint a társasági jog területén a jogszabályok kollíziójával is foglalkozni kell, és egy ezzel kapcsolatos szakértői javaslat (18) a társaságok határokon átnyúló műveleteiről szóló jogszabályok kollíziójára irányuló szabályokkal kapcsolatos további munka kiindulópontjaként szolgálhat;

12.

sürgeti a Bizottságot, hogy nyújtson be cselekvési tervet, amelyben megjelöli a konzultáció után követendő utat, illetve az uniós társasági jogra vonatkozó szabályozási keret javítására irányuló rövid, közép- és hosszú távú uniós kezdeményezéseket vázol fel; reméli, hogy a rövid távú kezdeményezések magukban foglalják a tizennegyedik társasági jogi irányelvet és a vállalatirányításra vonatkozó uniós keretet javító intézkedéseket, míg a középtávú intézkedések foglalkoznak például a kilencedik társasági jogi irányelvvel, a hosszú távúak pedig a társasági jogról szóló uniós jogszabályok kodifikációjával;

13.

hangsúlyozza azon elvárását, hogy a rövid távú kezdeményezéseket hivatalosan foglalják bele a 2013. évi jogalkotási munkaprogramba, illetve határozzák meg a közép- és hosszú távú kezdeményezések céldátumait;

14.

megismétli a Bizottsághoz intézett korábbi kérését, hogy elemezze a meglévő jogszabályok végrehajtásával kapcsolatos problémákat oly módon, hogy megállapításait figyelembe lehessen venni az új jogalkotási javaslatok elkészítésekor;

15.

emlékeztet, hogy a Bizottság által benyújtott jogszabályjavaslatoknak hatásvizsgálaton kell alapulniuk, amely figyelembe veszi valamennyi szereplő, többek között a befektetők, a tulajdonosok, a hitelezők és a munkavállalók érdekeit, teljes mértékben megfelelve a szubszidiaritás és az arányosság elvének;

16.

felszólítja a Bizottságot, hogy nyújtson a Parlamentnek átfogó tájékoztatást az európai társasági jog jövőjéről szóló konzultáció eredményeiről, és adjon részletes magyarázatot a konzultáció eredményeképpen hozni kívánt döntéseiről;

17.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok parlamentjeinek és kormányainak.