13.9.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 264/88

—

tekintettel a Venezueláról szóló korábbi állásfoglalásaira, nevezetesen a Radio Caracas Televisión csatornáról szóló 2007. május 24-i (1), a politikai eltiltásokról szóló 2008. október 23-i (2), a Manuel Rosales ügyéről szóló 2009. május 7-i (3), a Venezueláról szóló 2010. február 11-i (4) és a Maria Lourdes Afiuni ügyéről szóló 2010. július 8-i (5) állásfoglalásaira,

—

tekintettel az 1948-as Emberi Jogok és Kötelességek Amerikai Nyilatkozatára, ami hivatalossá tette az emberi jogok védelme amerikaközi rendszerének létrejöttét, és tekintettel az Amerikai Államok Szervezete által 1959-ben létrehozott – és törvényesen 1979-ben felállított – Emberi Jogok Amerikaközi Bizottságára, melynek Venezuela 1977 óta részes fele,

—

tekintettel az Amerikaközi Emberi Jogi Bíróság 1979-es létrehozására, melynek Venezuela 1981 óta tagja,

—

tekintettel az emberi jogi jogvédőket támogató uniós politikákról szóló 2010. június 17-i és az emberi jogok világbeli helyzetéről szóló éves jelentésről (6) és az Európai Unió e témával kapcsolatos politikájáról – többek között az EU emberi jogi stratégiai politikájára gyakorolt következményekről – szóló 2012. április 18-i állásfoglalásaira (7),

—

tekintettel a Rupert Colville, az ENSZ emberi jogi főbiztosának szóvivője által Venezuela Emberi Jogok Amerikaközi Bizottságából való lehetséges kilépésével kapcsolatban 2012. május 4-én kifejtett aggodalmakra,

—

tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, amelyet 1948-ban fogadtak el,

—

tekintettel eljárási szabályzata 122 cikkének (5) bekezdésére és 110. cikkének (4) bekezdésére,

A.

mivel az Amerikai Államok Szervezete (AÁSZ) kialakította saját regionális emberi jogi rendszerét az 1959-ben létrehozott Emberi Jogok Amerikaközi Bizottságával (IACHR), valamint az 1979-ben felállított Amerikaközi Emberi Jogi Bírósággal, amelynek ítéletei – az ingatag nemzeti igazságügyi rendszerek kiegészítése és kiigazításaként – az 1978-ban hatályba lépett, Emberi Jogok Amerikai Egyezményén (más néven San José Paktumon) alapulnak;

B.

mivel az Emberi Jogok és Kötelességek Amerikai Nyilatkozata kijelenti, hogy az Amerikai Államok Szervezetének egyik alapelve „az egyén alapvető jogai”;

C.

mivel az Amerikai Államok Szervezetének 34 tagjából eddig 28 ratifikálta az Emberi Jogok Amerikai Egyezményét;

D.

mivel Venezuela részes fele az Emberi Jogok Amerikai Egyezményének és jelenleg is tagja az IACHR-nek, illetve az egyezmény rendelkezéseinek értelmezéséért és érvényesítéséért felelős Amerikaközi Emberi Jogi Bíróság joghatósága alá tartozik; mivel Venezuela részt vesz az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának mechanizmusaiban;

E.

mivel 2012. május 2-án Chávez elnök állami bizottság létrehozását jelentette be, amely értékelni fogja az IACHR-ből való kilépés lehetőségét; mivel 2012. május 3-án a venezuelai külügyminiszter a régió más kormányait is megkérte, hogy tegyék ugyanezt;

F.

mivel 1970-től 2011-ig az IACHR négy határozata vonatkozott Venezuelára, és mivel 2004 és 2012 között a Bíróság 12 ügyben járt el; mivel az AÁSZ – az IACHR-en keresztül – számtalanszor figyelmeztette Venezuelát a véleménynyilvánítás szabadságának, a személyes biztonság és büntetlenség, illetve a politikai jogok megsértése miatt;

G.

mivel az utóbbi években Venezuela számos alkalommal kritizálta az IACHR-t és a Bíróságot, és többször fenyegetett a kilépéssel, azzal érvelve, hogy az IACHR elfogult és kettős mércét alkalmaz; mivel ez az első alkalom, hogy Venezuela komoly lépéseket tett a kilépés felé; mivel Venezuela 2002 óta visszautasítja az IACHR valamennyi arra vonatkozó kérését, hogy látogatást tegyen az országban;

H.

mivel az EP állásfoglalásainak tartalmát, nevezetesen az ellenzéki vezetők politikai eltiltásairól és a politikai üldöztetés eseteiről, mint például az RCTV bezárásáról szóló állásfoglalásokat az IACHR számos határozata és ajánlása támogatta; mivel e kedvezőtlen ajánlásokat és azt követően, hogy a venezuelai hatóságok figyelmen kívül hagyták vagy nem hajtották végre ezeket, Chávez elnök elindította az országának a fenti nemzetközi szervezetből való kilépését célzó mechanizmust;

I.

mivel a Venezuelai Bolivári Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának elnöke és főügyésze is támogatja Chávez elnöknek Venezuela IACHR-ből való kilépésére vonatkozó javaslatát, ami világosan bizonyítja az állami – és különösen az igazságügyi – hatóságok teljes alárendeltségét az államfő által hozott politikai döntéseknek;

J.

mivel a nagy tiszteletben álló, a régióban pozitív hatással bíró Emberi Jogok Amerikaközi Bizottsága döntő szerepet játszik abban, hogy igazságot szolgáltatnak számos olyan személynek, akik emberi jogi jogsértések áldozatai, és kulcsszerepet tölt be a régió számos országában korábban uralkodó diktatórikus rendszerekből a demokráciába való átmenet folyamatában;

K.

mivel az Emberi Jogok Amerikaközi Bizottsága, amely hét független, saját nevében eljáró, egyetlen országot sem képviselő tagból álló autonóm testület, az Amerikaközi Emberi Jogi Bíróság elé terjeszt ügyeket, és felkéri az AÁSZ tagjait, hogy súlyos és sürgős esetekben fogadjanak el „óvintézkedéseket” az emberi jogok helyrehozhatatlan sérelmének megakadályozása érdekében, valamint az emberi jogok vélelmezett megsértése miatt benyújtott egyéni petíciókat kap, elemez és vizsgál;

L.

mivel a regionális emberi jogi szervek nagyon fontos szerepet játszanak az emberi jogi mechanizmusok előmozdításában és védelmében, és megerősítik az egyetemes emberi jogi normákat és szerződéseket, ahogyan azt az ENSZ Közgyűlése és Emberi Jogi Tanácsa, valamint nem kormányzati szervezetek és emberi jogi jogvédők is több ízben megerősítették;

M.

mivel alapszabályának 1. cikke értelmében az Amerikaközi Emberi Jogi Bíróság független igazságügyi intézmény, amelynek célja az Emberi Jogok Amerikai Egyezményének alkalmazása és értelmezése; mivel határozatai az egyezményt aláíró felekre nézve kötelező érvényűek;

1.

aggodalmát fejezi ki Venezuela azon bejelentése miatt, amely szerint állami bizottságot állít fel az ország Emberi Jogok Amerikaközi Bizottságából való lehetséges kilépésének vizsgálatára, és felszólítja a venezuelai hatóságokat ezen álláspont átgondolására;

2.

attól tart, hogy az amerikaközi rendszerből való kilépés Venezuela elszigetelődését, és emberi jogi helyzetének további romlását vonja maga után;

3.

ösztönzi Venezuela kormányát és a régió összes többi államát, hogy ismerjék el és hajtsák végre az Emberi Jogok Amerikaközi Bizottságának határozatait és ajánlásait, és működjenek együtt a regionális és nemzetközi emberi jogi mechanizmusokkal, továbbá sürgeti őket, hogy ne hozzanak olyan intézkedéseket, amelyek gyengítenék az emberi jogok védelmét;

4.

üdvözli az Emberi Jogok Amerikaközi Bizottságának tevékenységeit, különös tekintettel a véleménynyilvánítás szabadságával, az őslakosok jogaival, a kínzás megakadályozásával, a szociális jogokkal, a nők jogaival, valamint a régió közvéleménye emberi jogokkal kapcsolatos ismereteinek előmozdításával kapcsolatos ügyekre, és munkájának folytatására ösztönzi a bizottságot az emberi jogok teljes mértékű tiszteletben tartásának elérése érdekében;

5.

támogatja a regionális emberi jogi szerveket, amelyek részét képezik az emberi jogok nemzetközi rendszerének, és felszólítja az uniós intézményeket, hogy erőteljesebben támogassák az Amerikaközi Emberi Jogi Bíróságot, az Emberi Jogok Amerikaközi Bizottságát és az Emberi Jogok Amerikai Egyezményét;

6.

ösztönzi az amerikaközi emberi jogi rendszerhez még nem csatlakozott országokat, hogy mielőbb lépjenek be a rendszerbe, és teljes mértékben vegyenek részt abban, ezáltal erősítve a rendszer intézményi erejét;

7.

felszólítja a Venezuelai Bolivári Köztársaság kormányát, hogy tartsa tiszteletben az ország által aláírt nemzetközi és regionális egyezményeket és chartákat; emlékeztet rá, hogy Venezuela alkotmánya értelmében minden aláírt nemzetközi egyezmény kötelező érvényű;

8.

sajnálja, hogy a venezuelai törvényhozói és igazságszolgáltatói hatalom támogatja az elnök Emberi Jogok Amerikaközi Bizottságából való kilépésre tett kísérletét, ami rámutat arra, hogy az országban nem érvényesül a hatalmi ágak szétválasztásának elve, és a törvényhozás és az igazságszolgáltatás teljes mértékben alá van rendelve az elnök politikai döntéseinek;

9.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Amerikai Államok Szervezete főtitkárának, az EuroLat Parlamenti Közgyűlésnek, valamint a Venezuelai Bolivári Köztársaság kormányának.