13.9.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 264/18

—

tekintettel a Bizottság által közzétett 23. belső piaci eredménytáblára (SEC(2011)1128),

—

tekintettel az egységes piac irányításának 2011-es értékeléséről szóló 2012. február 24-i, „Making the single market deliver – Annual Governance Check-up 2011” című bizottsági szolgálati munkadokumentumra,

—

tekintettel az Európai Bizottság által közzétett 22. belső piaci eredménytáblára (SEC(2011)0372),

—

tekintettel a „Reinforcing effective problem-solving in the single market – Unlocking SOLVIT’s potential at the occasion of its 10th anniversary” (A hatékony problémamegoldás erősítése az egységes piacon – a SOLVIT-ban rejlő lehetőségek felszabadításáról a SOLVIT 10. születésnapja alkalmából) című, 2012. február 24-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra,

—

tekintettel az Európai Tanács tagjainak „Cél a növekedésorientált konszolidáció és a munkahelyteremtéssel járó növekedés” című, az egységes piac irányításáról és az egységes piacban rejlő potenciál teljes kiaknázása érdekében a tagállamok közötti megállapodásban foglalt intézkedések gyors és maradéktalan végrehajtására vonatkozó kötelezettségvállalásról szóló 2012. január 30-i nyilatkozatára,

—

tekintettel a SOLVIT hálózat fejlődéséről és teljesítményéről szóló 2010. évi jelentésre (SEC(2011)0229),

—

tekintettel „Az egységes piaci intézkedéscsomag – Tizenkét mozgatórugó a növekedés serkentéséhez és a bizalom növeléséhez – Együtt egy újfajta növekedésért” című 2011. április 13-i bizottsági közleményre (SEC(2011)0467),

—

tekintettel „Az egységes piaci intézkedéscsomag felé – A magas szinten versenyképes szociális piacgazdaságért – 50 javaslat az együttes munka, vállalkozás és a cserekapcsolatok javítása érdekében” című, 2011. november 11-i bizottsági közleményre (COM(2010)0608),

—

tekintettel az egységes piaci fórumon jóváhagyott krakkói nyilatkozatra,

—

tekintettel a „The Single Market through the lens of the people: A snapshot of citizens’ and businesses’ 20 main concerns” (Az egységes piac az emberek szemével: A polgárok és vállalkozások 20 fő aggálya) című bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SEC(2011)1003),

—

tekintettel „Az egységes piaci intézkedéscsomag – Tizenkét mozgatórugó a növekedés serkentéséhez és a bizalom növeléséhez – Együtt egy újfajta növekedésért” ” című, az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, a Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett bizottsági közleményre (COM(2011)0206),

—

tekintettel az „EU Pilot” projekt működéséről szóló éves jelentésre (COM(2010)0070),

—

tekintettel az EUMSZ 260. cikke (3) bekezdésének végrehajtásáról szóló, 2010. november 11-i bizottsági közleményre (SEC(2010)1371),

—

tekintettel a Bizottság 2009. június 29-i ajánlására az egységes piac működésének javítását célzó intézkedésekről (1),

—

tekintettel „Az egységes piac megvalósítása a fogyasztók és a polgárok számára” című, 2010. május 20-i állásfoglalására (2),

—

tekintettel a belső piaci eredménytábláról szóló 2010. március 9-i állásfoglalására (3),

—

tekintettel a SOLVIT-ról szóló 2010. március 9-i állásfoglalására (4),

—

tekintettel Mario Monti professzor „Az egységes piac új stratégiája – az európai gazdaság és társadalom szolgálatában” című jelentésére,

—

tekintettel a Tanács (Versenyképesség – Belső piac, Ipar, Kutatás és Űrpolitika) egységes piaci intézkedéscsomagról szóló, 2010. december 10-i következtetéseire,

—

tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

—

tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére (A7-0153/2012),

A.

mivel a 2011. október 2–4. között a lengyelországi Krakkóban megrendezett első egységes piaci fórum és különösen az egységes piaci fórum eredményéről szóló 2011. december 1-jei parlamenti állásfoglalás (5) – amelyben Európa fenntartható növekedési és munkahely-teremtési pályára való visszaállításának legerőteljesebb eszközeként említették az egységes piacot – kiemelte a működőképes belső piac fontosságát;

B.

mivel a belső piac a működését érintő irányelvek helyes átültetése, alkalmazása és végrehajtása nélkül nem tud megfelelően működni;

C.

mivel elengedhetetlen, hogy a tagállamok a belső piaci jogszabályokat ne csak időben, de helyesen is ültessék át nemzeti jogukba, és mivel egyetlen tagállam megfelelés terén tanúsított mulasztása nem csak az adott tagállam, hanem az Unió egészének gazdasági érdekeit is hátráltatja;

D.

mivel az európai irányelvek időben történő és helyes átültetése önmagában nem elegendő, miután az uniós jog helyes alkalmazása is nagy jelentőséggel bír;

E.

mivel a belső piaci eredménytábla közzététele – azzal, hogy objektív és érdemi adatokat szolgáltatott az egységes piacra vonatkozó jogszabályok tagállamok általi átültetéséről és végrehajtásáról – következetesen elősegítette e jogszabályok fokozott átültetését; ennek ellenére úgy véli, hogy egyes tagállamok még mindig nem teljesítik teljes mértékben az európai jogszabályok nemzeti jogba való helyes és kellő időben történő átültetésére vonatkozó célkitűzéseiket, és emiatt a belső piaci eredménytábla magját továbbra is az objektív adatoknak kell képezniük; mivel a minőségre jobban összpontosító szemléletmódot kell alkalmazni, amely a számadatokon túllépve az elmaradás okait is feltárja;

F.

mivel annak ellenére, hogy a belső piaci eredménytáblát és a fogyasztói piaci eredménytáblát más-más környezetben alkalmazzák, és különböző hatókörű és eltérő mutatókat használó különböző módszertanok alapján működnek, közös átfogó céljuk a belső piac működésének javítása;

G.

mivel Málta érte el a legjobb eredményt az uniós irányelvek kellő időben történő átültetésében, Belgium pedig – tovább növelve már így is tekintélyes átültetési hátralékát – a sereghajtó;

H.

mivel csak Észtország tud jó eredményt felmutatni az úgynevezett belső piaci állapotfelmérés valamennyi területén;

I.

mivel annak ellenére, hogy a kisméretű közigazgatással rendelkező tagállamoknak korlátozott erőforrások állnak rendelkezésére az összetett jogalkotási dossziék átültetésének megvalósítására, a kisebb tagállamok – mint például Málta – sikeresen betartották az átültetési határidőket;

J.

mivel a jelenlegi 1,2 %-os elmaradás ismételten meghaladja az állam- és kormányfők 2007. évi megállapodásában szereplő 1 %-os célértéket, kifogásolja az egyre növekvő átültetési elmaradásokat, szorgalmazza, hogy a tagállamok fordítsanak több erőforrást e trend megfordítására, ugyanakkor megállapítja, hogy számos tagállam csökkentette az átültetésre váró irányelvek számát;

K.

mivel 85 olyan irányelv van, amelyet legalább egy tagállamban nem ültettek át (a töredezettségi tényező 6 %), így ezek az irányelvek nem tudják teljes mértékben kifejteni hatásukat az egységes piacon;

L.

mivel két irányelv esetében a késés meghaladja a két évet az átültetési határidőhöz képest, ami közvetlenül sérti az állam- és kormányfők által 2007-ben megszabott zéró toleranciára vonatkozó célkitűzést;

M.

mivel a helytelenül átültetett irányelvek száma továbbra is átlagosan 0,8 % annak ellenére, hogy a Bizottság az egységes piaci intézkedéscsomagban rámutatott a megfelelési hátralék terén az egyértelmű és eltökélt politika szükségességére;

N.

mivel az elmúlt néhány hónapban hét tagállam is növelte elmaradását az uniós irányelvek átültetése terén;

O.

mivel pontosabb információkra van szükség az átültetés minőségére vonatkozóan;

P.

mivel az elfogadott jogszabályok jobb minőségű szövegezése hozzásegíthet az uniós jog átültetésében mutatkozó késedelem csökkentéséhez;

Q.

mivel a Lisszaboni Szerződés első alkalommal vezette be az Európai Bíróság általi közvetlen bírságolás lehetőségét az átültetési intézkedésekről szóló tájékoztatás elmulasztásának esetére;

R.

mivel a Bizottságnak, az Európai Parlamentnek, a nemzeti parlamenteknek és a tagállamok közigazgatásainak többet kell tenniük annak érdekében, hogy meghatározzák és kommunikálják a polgárok jogait, valamint segítsék a polgárokat jogaik érvényesítésében, minthogy ezáltal a belső piac is jobban működne;

S.

mivel a belső piaci szabályok nem megfelelő alkalmazása esetén a hatékony jogorvoslati rendszerek hiánya akadályozhatja a polgárok jogainak érvényesülését azáltal, hogy önmaguk megvédése érdekében hosszadalmas és lassú bírósági eljárások megindítására kényszeríti őket;

T.

mivel meg kell valósítani a bevált gyakorlatok és az információk szabad cseréjét a belső piaci szabályok helyes alkalmazásáért és a nem megfelelő alkalmazás esetében a jogorvoslatért felelős hatóságok között;

U.

mivel a Bizottság és a tagállamok 2002-ben azzal a céllal hozták létre a SOLVIT hálózatot, hogy megoldják a belső piaci jogszabályok helytelen alkalmazása miatt a polgárok és a vállalkozások számára felmerülő problémákat,

V.

mivel a SOLVIT egy olyan online problémamegoldó hálózat, amelyben az uniós tagállamok (valamint Norvégia, Izland és Liechtenstein) közösen dolgoznak annak érdekében, hogy jogi eljárások nélkül megoldják azokat a problémákat, amelyekkel a polgárok és a vállalkozások a belső piaci jogszabályok helytelen hatósági alkalmazása miatt szembesülnek;

W.

mivel a SOLVIT sikeres rendszer, amely átlagosan tízhetes határidőn belül informális jogorvoslatot biztosít, és mivel a SOLVIT-nak a belső piaci problémák megoldása terén mutatott sikere az egységes piaccal kapcsolatos segítségnyújtási szolgáltatások számára is jó gyakorlati modellként szolgálhat,

X.

mivel a maximális hatékonyság és a legjobb eredmények garantálása érdekében fontos a SOLVIT jelenlétének és kapacitásainak megszilárdítása és továbbfejlesztése a nemzeti közigazgatások minden szintjén;

Y.

mivel a SOLVIT-nak – azzal, hogy felhívja a Bizottság figyelmét az uniós jog tagállami átültetésével és végrehajtásával kapcsolatos konkrét kérdésekre – ki kell egészítenie a Bizottság kötelezettségszegési eljárásokkal kapcsolatos jogi tevékenységét;

Z.

mivel a Bizottság most készít elő egy új stratégiát a SOLVIT megerősítésére;

1.

üdvözli a belső piaci eredménytáblát és a SOLVIT-ot mint az uniós jog átültetése és végrehajtása tekintetében felmerülő problémák nyomon követésének és azonosításának, továbbá az egységes piacon fennálló hiányosságok és szűk keresztmetszetek azonosításának fontos – bár különböző jellegű – eszközeit, fellépést szorgalmazva a belső piac megfelelőbb működése érdekében;

2.

megerősíti, hogy a belső piaci jogszabályok időben és helyesen történő átültetése és végrehajtása a belső piac sikerének elengedhetetlen előfeltétele, ami viszont a nagyobb versenyképesség és a növekedés kulcsfontosságú hajtóereje, különösen gazdasági válság idején;

3.

üdvözli, hogy a Bizottság egyetlen átfogó jelentésben, az éves irányítási értékelésben egyesítette a belső piaci eredménytábláról, az Európa Önökért portálról, az Európa Önökért Tanácsadó Szolgálatról, a SOLVIT-ról, az IMI-ről és az egyablakos ügyintézésről szóló jelentéseket, ami lehetővé teszi az egységes piac működésének olvasóbarát, holisztikus értékelését;

4.

a tagállami előrehaladás folyamatos és rendszeres figyelemmel kísérését az egyik legfontosabb olyan tényezőnek tartja, amely ösztönzi a tagállamokat erőfeszítéseik felgyorsítására; ezzel kapcsolatban üdvözli a Bizottság azon bejelentését, amely szerint továbbra is évente, nyáron vagy ahhoz közeli időpontban külön belső piaci eredménytáblát tesz közzé; aggodalommal jegyzi meg azonban, hogy az éves irányítási értékelés különböző elemeiről készített külön jelentések elterelhetik a figyelmet a holisztikus megközelítésről, és a bizottsági szolgálatok erőfeszítéseit az éves irányítási értékelésben kiemelt problémákról a jelentéstétel irányába téríthetik el;

5.

felszólítja a Tanácsot, hogy kötelezze el magát az átültetési hátralék további csökkentése mellett, és határozzon meg keményebb, de egyúttal reálisabb átültetési és végrehajtási célokat a tagállamok számára;

6.

felhívja a tagállamokat, hogy vegyék komolyan a részvételükkel kidolgozott és elfogadott irányelveket, és ténylegesen tegyenek eleget az Európai Unió szerződéseiből eredő kötelezettségeiknek;

7.

üdvözli, hogy jelentős előrelépés figyelhető meg a régóta késésben lévő irányelvek számának csökkentésében, és felhívja a tagállamokat arra, hogy folytassák ezzel kapcsolatos pozitív erőfeszítéseiket;

8.

felszólítja a Belső Piaci Tanácsadó Bizottság keretein belül a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vizsgálják meg a Bizottság és a tagállamok közti együttműködés javításának mikéntjét, a bevált gyakorlatok cseréjének lehető legmegfelelőbb módját, valamint a tagállamok által megvalósított sikeres mechanizmusok kiemelésének mikéntjét;

9.

felhívja a Bizottságot, hogy osztályozza a belső piaci eredménytáblán szereplő, még fennálló kötelezettségszegéseket aszerint, hogy melyek az egyszerűen rendezhető kötelezettségszegések, és melyek azok, amelyek a Bizottság és a tagállamok közötti teljes véleménykülönbséget eredményeznek; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek lépéseket ezen ellentétek mögöttes okainak azonosítása és megszüntetése érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy a vitás értelmezési kérdések megoldása érdekében a különösen vitatott ügyekben adott esetben tegyen javaslatot az uniós jogszabályok módosítására;

10.

tudomásul veszi a Bizottság EU Pilot terén elért sikereit; figyelmeztet azonban arra, hogy noha ez a kötelezettségszegési ügyek számának csökkenéséhez vezetett, azt eredményezheti, hogy a hivatalos kötelezettségszegési eljárások keretében a legnehezebb ügyek maradnak a Bizottságra, és ez lehetett az oka annak is, hogy a kötelezettségszegési ügyek hosszabb ideig tartottak; attól tart, hogy ennek eredményeként hosszabb késések fordulnak elő a belső piac hiányosságainak megoldása terén;

11.

megállapítja, hogy a folyamatban lévő belső piaci kötelezettségszegési eljárások csaknem 50 %-a az adózás és a környezetvédelem területéhez kapcsolódik; felhívja a tagállamokat, hogy ezen a két területen fordítsanak kiemelt figyelmet az uniós szabályok megfelelőbb és határidőre történő átültetésére és végrehajtására;

12.

felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az uniós jog megsértésével kapcsolatos ügyekben gyorsan indítsák meg a kötelezettségszegési eljárást; felszólítja a Bizottságot, hogy kezdeményezzen gyorsított kötelezettségszegési eljárást, és vegye fontolóra a Bizottságon belül egy olyan független szerv létrehozását, amely a belső piaci jogsértések kivizsgálásával foglalkozna, és a biztosok kollégiumának egyetértésével kötelezettségszegési eljárásokat indítana;

13.

felhívja a Bizottságot, hogy jobban használja ki a SOLVIT-ot mint az uniós jog határokon átnyúló helyzetekben történő téves alkalmazásával kapcsolatos kifogások bejelentésére szolgáló első állomást; emellett felhívja a Bizottságot arra, hogy gondoskodjon a megfelelő fellépésről azokban az ügyekben, amelyeket a SOLVIT keretében nem sikerült rendezni;

14

felhívja a Bizottságot, hogy új eszközök – például átültetési iránymutatások és átültetési információs szolgálat –kialakításával támogassa a tagállamokat az uniós jog átültetésében;

15.

megállapítja, hogy a kötelezettségszegési eljárások átlagos időtartama túlságosan hosszú, és felhívja a Bizottságot, hogy hozzon hathatós intézkedéseket az eljárások lerövidítésére; felhívja a Bizottságot, hogy tegyen jelentést a Parlamentnek ezekről az intézkedésekről;

16.

felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, milyen új módszerekkel lehetne biztosítani a Bíróság ítéleteinek és eljárásainak tagállamok általi maradéktalan és határidőre történő alkalmazását;

17.

felszólítja a Bizottságot, hogy a belső piaci eredménytáblát egészítse ki a hatályos jogszabályok helyes végrehajtásának nyomon követését szolgáló további új kritériumokkal anélkül, hogy az eredménytábla „közérthetőségét” befolyásolná;

18.

felszólítja a Bizottságot, hogy a belső piaci eredménytáblán ágazati bontásban tüntesse fel, miként alakult a megindított szabálysértési eljárások megoszlása az előző eredménytábla összeállítása óta, és készítsen értékelést a megindított eljárások száma szempontjából leginkább kiugró változások okairól;

19.

felhívja a tagállamokat, hogy újítsák meg a célkitűzéseik teljesítésének javítása érdekében tett erőfeszítéseiket; megerősíti, hogy a belső piacnak a meglévő és új jogszabályok jobb és kellő időben megvalósított átültetése révén történő kiteljesítése a gazdasági válság elleni küzdelem eredményes módja;

20.

hangsúlyozza, hogy az 1 %-os célkitűzés elérése érdekében a tagállamoknak tovább kell folytatniuk az átültetésben tapasztalható elmaradások csökkentését; megállapítja, hogy különleges figyelmet kell szentelni és elsőbbséget kell biztosítani azon irányelveknek, amelyeknél a nemzeti jogba való átültetés határideje több mint egy éve lejárt, ezzel jelentős mértékben mérsékelve az átültetési késedelmeket;

21.

felhívja a Bizottságot, hogy számoljon be a Parlamentnek arról, hogy miként alkalmazza a Lisszaboni Szerződés 260. cikkének (3) bekezdését, amely lehetőséget biztosít az Európai Bíróságnak arra, hogy első fokon közvetlen bírságot szabjon ki azokban az esetekben, amikor a tagállamokról megállapítást nyer, hogy megszegték az uniós jogszabályok átültetésére vonatkozó kötelezettségüket;

22.

felhívja a Bizottságot, hogy végezze el az Európai Parlamenthez az egységes piaccal kapcsolatos problémákról benyújtott petíciók nyomán tett megállapítások értékelését, és ezen értékeléseket foglalja bele az éves irányítási értékelésbe; hangsúlyozza, hogy az uniós jogalkotási folyamat javítása és polgárokhoz való közelebb hozása érdekében nagyobb figyelmet kell fordítani a petíciós eljárásra;

23.

megállapítja, hogy a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése megnövelte az Európai Parlamentnek az uniós jogszabályok alakítására és felülvizsgálatára vonatkozó hatáskörét; kéri, hogy az eredménytábla megállapításai jelenjenek meg az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek közötti strukturált párbeszédben;

24.

felhívja a Bizottságot, hogy gondoskodjon a megfelelési táblázatok nyilvánosságra hozataláról, tartson ki amellett, hogy a tagállamok hivatalosan fogadják el a nemzeti jogszabályok tekintetében mind az átültetési, mind a megfelelési hátralékot korlátozó számszerű cél 0,5 %-ra való csökkentését, továbbá biztosítsa a kötelezettségszegési eljárások eredményesebb alkalmazását az eljárás egyes szakaszaihoz rendszelt számszerű célértékek révén, mivel – ahogyan azt az egységes piaci intézkedéscsomagban a Bizottság is megállapította – ezek szükségesek az egységes piaci jogszabályok alapos és átfogó végrehajtásához;

25.

felhívja a tagállamokat, hogy módszeresen készítsenek megfelelési táblázatokat, amelyben ismertetik, hogy a belső piaci irányelveket miként ültetik át a nemzeti szabályozásba;

26.

felhívja a Bizottságot, hogy hozzon intézkedéseket az európai jogszabályok szövegezése minőségének javítására; üdvözli a jobb és intelligensebb jogalkotás irányába tett lépéseket, és a jogalkotási folyamatban részt vevő mindhárom intézményt ösztönzi arra, hogy folyamatosan törekedjenek az általuk közösen létrehozott jogszabályok minőségének javítására;

27.

felhívja a Bizottságot, hogy a kettős erőfeszítések és erőforrás-felhasználás megelőzése és ezáltal a hatékonyabb irányítás megvalósítása érdekében találjon módot a különböző eszközök – mint a SOLVIT, az Európa Önökért Tanácsadó Szolgálat, az Enterprise Europe Network, az európai fogyasztóvédelmi központok, az Európai Foglalkoztatási Szolgálat, az IMI, az Europe Direct információs hálózat és az egyablakos ügyintézési pontok – közötti koordináció fokozására;

28.

felhívja a Bizottságot, hogy javasoljon módszereket a SOLVIT-hoz hasonló eszközöknek az Európai Parlament petíciós eljárásába történő jobb integrálására;

29.

hangsúlyozza, hogy az évek során a SOLVIT hálózat egyszerű, gyors és költséghatékony eszköznek bizonyult az egységes piaci szabályok téves alkalmazása terén a polgárokat és vállalkozásokat érintő problémák megoldására; mindazonáltal megállapítja, hogy a SOLVIT hálózat még mindig széttöredezett és kihasználatlan; sürgeti a Bizottságot, hogy tegyen több erőfeszítést a SOLVIT hálózatokban foglalkoztatott személyzet képzésére, továbbképzésére, valamint a bevált gyakorlatok személyzeten belüli cseréjére;

30.

felhívja a tagállamokat, hogy gondoskodjanak a SOLVIT-központok személyzettel való megfelelő ellátásáról és arról, hogy a döntések végrehajtásának biztosítása érdekében megvalósuljon a szükséges fokú koordináció és a kommunikáció a nemzeti közigazgatások minden szintjével és a Bizottság különböző szolgálataival; felhívja a Bizottságot, hogy a hatékony problémamegoldásnak az egységes piacon való erősítéséről szóló bizottsági szolgálati munkadokumentumban („Reinforcing effective problem-solving in the single market”) javasoltakkal összhangban modernizálja a „SOLVIT” belső piaci problémamegoldó hálózat alkalmazásának alapelveiről szóló, 2001-es ajánlását;

31.

megjegyzi, hogy a társadalombiztosítással kapcsolatos nehézkes eljárások jelentik az egyik legfőbb olyan aggályt a polgárok számára, amely elriasztja az európai munkavállalókat a nagyobb mobilitástól; kéri, hogy a SOLVIT-on belül fordítsanak több erőforrást a társadalombiztosítási ügyek kezelésére;

32.

hangsúlyozza a partnerszervezetek bevonásának fontosságát a SOLVIT keretein belül, különösen a SOLVIT-központok tehermentesítése céljából; hangsúlyozza, hogy a partnerszervezetekkel való együttműködés a múltban – többek között e szervezetek polgárokkal és vállalkozásokkal meglévő közvetlen kapcsolatai miatt – eredményesnek bizonyult; ezért felhívja a Bizottságot, hogy gondoskodjon a partnerszervezetek SOLVIT-hoz való hozzáférésének teljes körű fenntartásáról;

33.

felhívja a Bizottságot, hogy folytassa erőfeszítéseit annak érdekében, hogy egy tájékoztatási és segítségnyújtási szolgálatokból álló integrált virtuális csomagot kínáljon a polgároknak és a vállalkozásoknak, különösen az „Európa Önökért” portál mint egyetlen online tájékoztatási és segítségnyújtási kapu továbbfejlesztésén keresztül; rámutat ugyanakkor a közvetlen személyes kapcsolat fontosságára, és ezzel kapcsolatban javasolja, hogy e törekvéseket egészítsék ki a Bizottság minden egyes tagállamban megtalálható képviseleti irodái révén kialakított, polgárokat és fogyasztókat kiszolgáló egyablakos élő ügyintézési pontokkal; álláspontja szerint a SOLVIT, az Európa Önökért Tanácsadó Szolgálat, az Enterprise Europe Network, az európai fogyasztóvédelmi központok és az Európai Foglalkoztatási Szolgálat kapcsolattartó tisztviselőinek a képviseleti irodák keretében történő egyesítése elérné ezt a célt, illetőleg jobb koordinációt és kohéziót eredményezne;

34.

felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek lépéseket a nemzeti közigazgatások keretein belül az Európa Önökért portál népszerűsítése érdekében, és alakítsanak ki együttműködést az Európa Önökért portál és a nemzeti közigazgatási honlapok között;

35.

felszólítja a Bizottságot, hogy ösztönözze a tagállamokat arra, hogy a tájékoztatás területén meglévő európai szintű szinergiák – mint amilyen az Európa Önökért Tanácsadó Szolgálat – kialakítása és teljes körű kihasználása révén erősítsék tovább az egyablakos ügyintézési pontokat, és nyújtsanak egyértelmű és gyakorlati tájékoztatást a polgárok számára;

36.

felhívja a Bizottságot, hogy számoljon be arról, megvalósítható-e bizottsági személyzet biztosítása az élő egyablakos ügyintézési pontok számára minden egyes tagállamban; megítélése szerint ez megoldás lehetne a SOLVIT által a személyzeti ellátottság terén a különböző nemzeti közigazgatásokban feltárt problémákra; felhívja a Bizottságot, hogy mérlegelje a SOLVIT számára külön jogalap biztosításának megvalósíthatóságát;

37.

felhívja a Bizottságot, hogy gondoskodjon a fogadó ország hivatalos nyelvén és angol nyelven az elektronikus kormányzati portálokon keresztül elérhető online egyablakos ügyintézési pontok létrehozásáról minden tagállamban; megállapítja, hogy az egyablakos ügyintézési pontok kulcsfontosságúak a szolgáltatási irányelv végrehajtása szempontjából; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a rendelkezésre álló online elektronikus kormányzati portáloknak csupán egyharmada biztosít hozzáférést online elektronikus eljárásokhoz; felhívja a tagállamokat, hogy a határokon átnyúló vállalkozási tevékenység megkönnyítése érdekében több uniós nyelven nyújtsanak felhasználóbarát tájékoztatást a szolgáltatásnyújtással kapcsolatos online közigazgatási előírásokra és eljárásokra vonatkozóan;

38.

felhívja a SOLVIT-ot, az Európa Önökért Tanácsadó Szolgálatot, az Enterprise Europe Network hálózatot, az európai fogyasztóvédelmi központokat és az Európai Foglalkoztatási Szolgálatot, hogy vegyék figyelembe a polgárok és a vállalkozások „The Single Market through the lens of the people: A snapshot of citizens’ and businesses’ 20 main concerns” (Az egységes piac az emberek szemével: A polgárok és vállalkozások 20 fő aggálya) című bizottsági szolgálati munkadokumentumban is kifejezésre juttatott fő aggályait, és ennek megfelelően határozzák meg tevékenységük prioritásait;

39.

felhívja a Bizottságot, hogy a döntéshozatalhoz biztosított jobb tájékoztatás érdekében fontolja meg az Eurobarométer-felmérések megállapításainak az értékelés részeként történő beépítését az éves irányítási értékelésbe;

40.

tudomásul veszi a 20 fő aggályról szóló, közelmúltbeli bizottsági közleményt, amely a 2010. május 20-i állásfoglalás nyomán született; kiemeli az egységes piacon továbbra is fennálló tájékoztatási, jogalkotási és végrehajtási hiányosságokat, valamint a fogyasztók és a vállalkozások részéről jogaikkal és kötelezettségeikkel kapcsolatban fennálló ismerethiányt, ami megakadályozza őket abban, hogy kihasználják az egységes piac előnyeit; vállalja, hogy fokozza a polgárokkal az egységes piacból eredő jogaikról folytatott kommunikációt, és erre felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat is;

41.

felhívja a Bizottságot, hogy számoljon be a fogyatékkal élő polgárokat és fogyasztókat érintő, fő belső piaci akadályokról, és tegyen különleges erőfeszítéseket ezen akadályok felszámolására;

42.

további koordinációt ajánl a SOLVIT és az EU Pilot között a koordináció és a bevált gyakorlatok cseréjének javítása érdekében;

43.

rámutat az első egységes piaci fórum sikerére, amely lehetőséget biztosít az egységes piac fejlődésének ellenőrzésére és annak elősegítésére, hogy a polgárok és a vállalkozások megismerjék jogaikat, jogosultságaikat és kötelezettségeiket az egységes piacon; üdvözli, hogy az esemény alkalmat biztosít az egységes piac megfelelő működése útjában álló meglévő akadályok hangsúlyozására; ismételten kiemeli annak fontosságát, hogy a Bizottság és a tagállamok fellépjenek ezen akadályok felszámolása érdekében, és a polgárok és a vállalkozások aggályait állítsák a középpontba; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy őrizzék meg ezt a lendületet, és az egységes piaci fórumok rendszeres megszervezésével továbbra is biztosítsák az érdekelt felek részvételét és pozíciójuk erősítését, kiegészítve ezt az egyes tagállamokba tett gyakori látogatásokkal, amelyek célja az egységes piac felmérése és előmozdítása;

44.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.