31.8.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 251/18

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 4., 54. és 151–154. cikkére,

—

tekintettel a szövetkezetek támogatásáról szóló 2002. június 3-i, 193. ILO-ajánlásra;

—

tekintettel az európai részvénytársaság statútumáról szóló, 2001. október 8-i 2157/2001/EK tanácsi rendeletre (1),

—

tekintettel az európai szövetkezet (SCE) statútumáról szóló, 2003. július 22-i 1435/2003/EK tanácsi rendeletre (2),

—

tekintettel az európai részvénytársaság statútumának a munkavállalói részvételre vonatkozó kiegészítéséről szóló, 2001. október 8-i 2001/86/EK tanácsi irányelvre (3),

—

tekintettel az európai szövetkezet statútumának a munkavállalói részvétel tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2003. július 22-i 2003/72/EK tanácsi irányelvre (4),

—

tekintettel az európai szövetkezetek támogatásáról szóló 2004. február 23-i bizottsági közleményre (COM(2004)0018),

—

tekintettel az „Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című, 2010. március 3-i bizottsági közleményre (COM(2010)2020),

—

tekintettel „Az egységes piaci intézkedéscsomag felé – A magas szinten versenyképes szociális piacgazdaságért – 50 javaslat az együttes munka, vállalkozás és a cserekapcsolatok javítása érdekében” című 2010. október 27-i bizottsági közleményre (COM(2010)0608),

—

tekintettel „A szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai platformja: A szociális és területi kohézió európai keretrendszere” című 2010. december 16-i bizottsági közleményre (COM(2010)0758),

—

tekintettel az „Egységes piaci intézkedéscsomag – Tizenkét mozgatórugó a növekedés serkentéséhez és a bizalom növeléséhez – »Együtt egy újfajta növekedésért«” című, 2011. április 13-i bizottsági közleményre (COM(2011)0206),

—

tekintettel az európai szövetkezet statútumának a munkavállalói részvétel tekintetében történő kiegészítéséről szóló 2003/72/EK tanácsi irányelvre vonatkozó összefoglaló jelentésre (5),

—

tekintettel az európai szövetkezet (SCE) statútumáról szóló 1435/2003/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó tanulmányra (6),

—

tekintettel a szövetkezetek ENSZ által meghirdetett nemzetközi évére (2012) (7),

—

tekintettel „A szövetkezeti üzleti modell ellenálló képessége válság idején” című ILO-jelentésre (8),

—

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak a különböző vállalati formákról szóló véleményére (9),

—

tekintettel a szociális gazdaságról szóló, 2009. február 19-i állásfoglalására (10),

—

tekintettel az Európai Közösség munkavállalóinak tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció általános keretének létrehozásáról szóló 2002/14/EK irányelvről szóló 2009. február 19-i állásfoglalására (11),

—

tekintettel a munkavállalók pénzügyi részvétele előmozdításának keretéről szóló 2003. június 5-i állásfoglalására (12),

—

tekintettel az európai szövetkezet statútumának a munkavállalói részvétel tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2003. július 22-i 2003/72/EK tanácsi irányelvről szóló, 2010. szeptember 16-i bizottsági jelentésre (COM(2010)0481),

—

tekintettel eljárási szabályzatának 48. cikkére,

—

tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére, valamint a Jogi Bizottság és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményére (A7–0432/2011),

A.

mivel a szövetkezeti vállalkozások tagjaik és vásárlóik érdekeit, illetve a társadalmi kihívásokra vonatkozó megoldásokat védik, és céljuk egyrészt az, hogy hosszú távú és fenntartható üzletpolitika révén a tagok nyereségeit maximalizálják és megélhetésüket biztosítsák, másrészt az, hogy ügyfeleik, alkalmazottaik és tagjaik jólétét az egész régióban az üzleti stratégia középpontjába helyezzék,

B.

mivel a szövetkezeti vállalkozások természetüknél fogva szerkezetileg kapcsolódnak ahhoz a területhez, ahol a székhelyük van, és ezért fontos szerepet játszanak a helyi fejlődés felgyorsításában, amely döntő tényező a valódi társadalmi, gazdasági és területi kohézió előmozdítása szempontjából; mivel a szövetkezetekben alapvető fontosságú a folyamatos képzés finanszírozása a társadalmi felelősségvállalás és a vállalkozás terén, amely két területre csak részben vonatkoznak a társadalmi részvételt elősegítő eszközök,

C.

mivel a szövetkezeti vállalkozásokban a vállalkozás tagjai részvételének elsőbbséget kell élveznie, és tükröződnie kell a szövetkezet irányítási és tulajdonosi szerkezetében,

D.

mivel a szövetkezetek az európai gazdaság fontos pillérei és a szociális innováció kulcstényezői, és így különösen megőrzik az infrastruktúrát és a helyi szolgáltatásokat elsősorban a vidéki területeken és az elvárosiasodott peremtelepüléseken, és mivel Európában 160 000 szövetkezet működik, melyek az európaiak több mint negyedének tulajdonában állnak és nagyjából 5,4 millió alkalmazottat foglalkoztatnak,

E.

mivel a szövetkezetek számos gazdasági területen a befektetőktől függő vállalatokkal versenyeznek, mivel a szövetkezeti vállalkozások jelentős gazdasági hatalommal rendelkeznek a globális piacokon, és még a multinacionális szövetkezetek is gyakran kapcsolatban maradnak a helyi szükségletekkel,

F.

mivel a pénzügyi válság idején a szövetkezeti bankok szövetkezeti üzleti modelljüknek köszönhetően magas szintű fenntarthatóságról és ellenálló képességről tettek tanúbizonyságot; mivel szövetkezeti üzleti modelljüknek köszönhetően a válság során is bővült a forgalmuk, és folytatódott növekedésük, kevesebb csőd és veszteség érte őket; mivel a szövetkezeti vállalkozások magas színvonalú, integrált és a válságnak ellenálló foglalkoztatást nyújtanak, gyakran nagy százalékban alkalmaznak nőket és migráns munkavállalókat, és hozzájárulnak egy adott terület fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődéséhez helyi, át nem helyezhető munkahelyek teremtésével; mivel a szövetkezetek a szociális gazdaság sikeres és korszerű megközelítésének tekinthetők, valamint – különösen a vidéki területeken lévő szövetkezetek – biztos munkahelyekkel hozzájárulhatnak a foglalkoztatási lehetőségek biztosításához, és lehetővé tehetik alkalmazottaik számára, hogy életüket rugalmasan tervezzék ott, ahonnan származnak,

G.

mivel a pénzügyi és gazdasági válság rámutatott, hogy valamely jogi forma vonzerejének kérdését nem lehet kizárólag a részvényesek szempontja alapján megválaszolni; mivel tudomásul kell venni, hogy egy vállalkozás társadalmi szervezetként felelősséggel tartozik a részvényesek, alkalmazottak, hitelezők és a társadalom felé, és ezt a tényt az ilyen értékelések során figyelembe kell venni,

H.

mivel a szövetkezetekre és a munkavállalói részvételre vonatkozó jogszabályok EU-szerte jelentősen eltérőek,

I.

mivel a mai napig az európai szövetkezet (SCE) statútuma a szociális gazdaság egyetlen jogi formája, amely európai uniós szinten létezik, miután 2003-ban a Bizottság visszavonta az európai szövetség statútumára, illetve az európai kölcsönös társaság statútumára vonatkozó javaslatait, illetve mivel az európai alapítvány statútuma még nem készült el,

J.

mivel az európai szövetkezet statútuma létrehozatalának célja a belső piac fejlődésének elősegítése az ilyen típusú vállalat tevékenységének uniós szintű megkönnyítésével,

K.

mivel az európai szövetkezet statútumának bevezetése a szövetkezeti üzleti modell európai uniós elismerésének mérföldköve, azokban a tagállamokban is, ahol a szövetkezetekre vonatkozó elképzelés történelmi okok miatt hitelét vesztette,

L.

mivel az európai szövetkezetekben értéket képvisel az alkalmazottak transznacionális bevonása, ideértve jogukat az irányító testületekben való részvételhez,

M.

mivel az EU 2020 stratégia magas szintű foglalkoztatásra épülő gazdaság megteremtésére szólít fel, amely gazdasági, társadalmi és területi kohéziót eredményez, mivel ennek az erős szociális gazdaság is részét képezi,

N.

mivel a szövetkezetek ENSZ által 2012-re meghirdetett nemzetközi éve kiváló lehetőséget biztosít a szövetkezeti üzleti modell terjesztésére,

1.

emlékeztet arra, hogy a szövetkezetek és más szociális gazdasági vállalkozások az európai szociális modell és a közös piac részei, ezért határozott elismerést és támogatást érdemelnek egyes tagállamok alkotmányaiban foglaltaknak és különféle európai uniós alapdokumentumoknak megfelelően;

2.

emlékeztet arra, hogy a szövetkezetek újabb lépést jelenthetnek az uniós belső piac kiteljesítésében, és a határokon átnyúló, fennálló akadályok csökkentését szolgálhatják, valamint növelhetik a belső piac versenyképességét;

3.

rámutat, hogy az európai szövetkezet (SCE) statútumáról (a továbbiakban: a statútumról) szóló, 2003. július 22-i 1435/2003/EK tanácsi rendelet és az európai szövetkezet statútumának a munkavállalói részvétel tekintetében történő kiegészítéséről szóló 2003/72/EK irányelv szorosan összekapcsolódik;

4.

Üdvözli a Bizottság COM(2012)0072 számú közleményét; üdvözli az Európai Bizottságnak az európai szövetkezetekre vonatkozó szabályozás egyszerűsítésére és a szövetkezetspecifikus elemek megerősítésére irányuló szándékát, és hogy ezt az érdekelt felekkel folytatott konzultáció fogja kísérni; kéri, hogy a folyamat során vegyék figyelembe az Európai Parlament SCE-vel kapcsolatos álláspontját;

5.

sajnálattal veszi tudomásul, hogy gyér alkalmazása miatt az SCE még nem tekinthető sikernek – 2010-ig csupán 17 európai szövetkezetet hoztak létre, összesen 32 alkalmazottal (13) –; hangsúlyozza, hogy ezek a kemény adatok arra utalnak, hogy a statútum kevéssé felel meg az Európában működő szövetkezetek egyedi körülményeinek, noha számos vállalkozó mutatott érdeklődést SCE alapítása iránt; üdvözli, hogy elvégezték a statútum alapos értékelését annak kiderítésére, hogy miért bizonyult kevéssé vonzónak, miért gyakorolt olyan kis hatást és hogyan lehetne túljutni a végrehajtás terén a tapasztalat hiányán és egyéb akadályokon;

6.

tudomásul veszi, hogy az európai szövetkezetek használata sokszor csak jogi személyekből álló másodlagos szövetkezetekre korlátozódik, kölcsönös önsegélyező társaságok használják, amelyek nem rendelkeznek európai statútummal, de a szociális gazdasággal összefüggő jogállást kívánnak szerezni, valamint nagyvállalatok; tudomásul veszi, hogy kis szövetkezeti vállalkozások számára – amelyek Európában többségben vannak – az SCE-hez való hozzáférés nehezen megvalósítható;

7.

üdvözli, hogy a munkavállalók részvételére vonatkozó intézkedések az európai szövetkezetek központi elemét képezik; ugyanakkor rámutat, hogy meg kellene felelniük a szövetkezetek sajátos természetéhez kapcsolódó követelményeknek;

8.

rámutat, hogy számos tagállam nem ültette át az irányelv alkalmazottak jogaira vonatkozó bizonyos cikkeit, többek között a nemekre vonatkozó rendelkezéseket, és ez számos hiányossághoz vezetett a munkavállalói részvétellel kapcsolatos eljárások nyomon követése és végrehajtása tekintetében, hangsúlyozza továbbá, hogy e hiányosságokat orvosolni kell az európai szövetkezeti megállapodásokkal való visszaélések elkerülése érdekében; sajnálattal veszi tudomásul, hogy a munkavállalók adminisztratív testületekben való részvételéről szóló alapvető szabályok nem teszik kötelezővé a munkavállalói részvételt;

9.

elégedettségének ad hangot azonban amiatt, hogy egyes tagállamok azon túlmenően, hogy megfelelően átültették az irányelvet, az abban lefektetett előírásokat még meg is haladták;

10.

felszólítja ugyanakkor a Bizottságot, hogy kövesse szorosan figyelemmel a 2003/72/EK irányelv alkalmazását annak érdekében, hogy azzal a munkavállalókat jogaiktól megfosztva ne lehessen visszaélni; sürgeti a Bizottságot, hogy hozza meg a szükséges intézkedéseket az irányelv 13. cikke megfelelő átültetésének biztosítása érdekében;

11.

megjegyzi, hogy az irányelv 17. cikke megszabja, hogy a Bizottságnak értékelnie kell az irányelv végrehajtását, és szükség esetén felül kell vizsgálnia a jogszabályt; hangsúlyozza, hogy a statútum szűk körű alkalmazása megakadályozza az irányelv megfelelő értékelését;

12.

megjegyzi, hogy az irányelvet nem szabad a statútum előtt felülvizsgálni, kéri annak megfontolását, hogy az egyszerűsítés és a megfelelőbb szabályozás kedvéért a munkavállalói részvételről szóló rendelkezéseket közvetlenül a statútumba illesszék be;

13.

hangsúlyozza, hogy az irányelv felülvizsgálatának a szövetkezet munkavállalói sajátos igényeire kell irányulnia, többek között arra a lehetőségre, hogy ugyanaz a személy egyszerre a vállalkozás tulajdonosa és alkalmazottja; felkéri a Bizottságot, hogy dolgozzon ki eszközöket a szövetkezetek munkavállalói és felhasználói tulajdonlása megkönnyítésére; el kívánja érni, hogy az Európai Unió valamennyi tagállamában magától értetődőnek tartsák az alkalmazottak vállalkozásokban való részvételét; támogatja az alkalmazottak fokozottabb részvételét a vállalkozások határokon átnyúló formáiban ahelyett, hogy e részvétel minimális szinten maradjon;

14.

üdvözli az európai szövetkezet (SCE) statútumáról szóló 1435/2003/EK rendelet (14) végrehajtását vizsgáló tanulmány következtetéseit, különösen ami azokat a javasolt intézkedéseket illeti, melyek célja az európai szövetkezet támogatása egyrészt az azzal kapcsolatos tájékozottság növelése révén – amit a szövetkezeti jogi tanácsadóknak és a szociális partnereknek biztosított oktatási programokkal lehet megvalósítani –, másrészt a szövetkezetek közötti határokon átnyúló együttműködés előmozdítása révén;

15.

felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ösztönözzék a szövetkezeteket a nők különleges tárgyaló testületbeli részvételének növelésére, és alakítsanak ki sokszínűségi politikákat a nemek közötti, családi és szakmai életben megvalósuló egyenlőség biztosítása, különösen pedig a vezetői beosztásban lévő nők arányának növelése érdekében; felkéri a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a nemi szempontokat az irányelv megfelelő végrehajtásának ellenőrzése során, illetve a szövetkezetekre vonatkozó szabályozás jövőbeni felülvizsgálata során.

16.

kéri a Bizottságot, hogy foglalja bele az európai szövetkezeteket egy lehetséges európai szabályozásba annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a nők nagyobb részvételét az igazgatói helyeken, illetve a közvállalkozások vagy tőzsdék igazgatói testületeiben abban az esetben, ha a vállalkozások önszántukból nem tudják elérni a 2015-re kitűzött 30%-os és a 2040-re kitűzött 40%-os célkitűzést;

17.

hangsúlyozza, hogy összetettsége miatt a statútum csak részben felel meg a szövetkezetek igényeinek, ezért egyszerűsíteni kell és mindenki számára érthetővé kell tenni, hogy felhasználóbarátabbá, könnyen értelmezhetővé és jobban alkalmazhatóvá váljon, így biztosítva valamennyi alkalmazott jogát a tájékoztatáshoz, a konzultációhoz és a részvételhez;

18.

felhívja a figyelmet a szövetkezetekre vonatkozó hagyományok és jogszabályok EU-szerte létező sokféleségére; hangsúlyozza, hogy a statútumnak autonóm jogi keretet kell biztosítania az európai szövetkezetek számára a szövetkezetekről szóló hatályos nemzeti joggal együtt, és hogy ezért nem kerül sor közvetlen harmonizációra;

19.

hangsúlyozza, hogy az európai szövetkezet statútumát nem az előírások csökkentésével kell vonzóbbá tenni; véleménye szerint a statútum felülvizsgálatának meg kell könnyítenie az ilyen jellegű társaságok elismerésének előmozdítását az EU-ban; hangsúlyozza, hogy a szövetkezetek gazdasági súlya, a válsággal szembeni ellenálló képessége és az értékek, amelyeken alapulnak, egyértelműen igazolják fontos szerepüket korunk Európai Uniójában és igazolják a statútum felülvizsgálatának szükségességét; hangsúlyozza, hogy az európai szövetkezettel kapcsolatos jövőbeni kezdeményezéseket és intézkedéseket az átláthatóságra, az érdekeltek jogainak védelmére, valamint a nemzeti szokások és hagyományok tiszteletben tartására kell alapozni; rámutat, hogy egyes nemzeti szövetkezetek számára holdingszerkezetük miatt csak kevéssé vonzó a statútum használata; hangsúlyozza, hogy meg kell szilárdítani a különböző tagállamokban működő nemzeti szövetkezetek egyesülésének lehetőségét;

20.

ragaszkodik valamennyi érdekelt fél, különösen a szövetkezeti és szakszervezeti mozgalomban részt vevő társadalmi szereplők a felülvizsgálati folyamatba való bevonásához, egyúttal hangsúlyozza, hogy a folyamatot időben véghez kell vinni;

21.

elvárja, hogy a Bizottság meghozza a megfelelő intézkedéseket az irányelv maradéktalan végrehajtásának biztosítása érdekében;

22.

sajnálattal veszi tudomásul, hogy a Bizottság jobbára figyelmen kívül hagyta a Parlament szövetkezetekre vonatkozó ajánlásait; emlékeztet, hogy az állásfoglalás (15) felkért:

23.

emlékeztet arra, hogy a COM(2004)0018 dokumentumban a Bizottság maga kötelezte el magát tizenkét lépésre, többek között:

24.

sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kötelezettségek listájáról csupán három intézkedést váltottak valóra, jelentősebb eredmények nélkül; hangsúlyozza, hogy e hiányosságok korlátozzák a szövetkezetek fejlesztési potenciálját;

25.

rámutat, hogy a forráshiány eredményhiányhoz vezet; hangsúlyozza, hogy a Bizottságon belül a szervezés és a szociális gazdaságokra szánt források sürgős javításra szorulnak, mivel jelenleg egyenetlenségek mutatkoznak a kompetenciák terén és a szociális gazdasággal foglalkozó bizottsági személyzeti erőforrásokban;

26.

hangsúlyozza, hogy az EU politikáiban minden területen el kell ismerni a szociális gazdasági vállalkozások sajátosságait és hozzáadott értékeit, beleértve a szövetkezeti vállalkozásokat is, a közbeszerzési eljárásra, állami segélyre és a pénzügyi szabályozásra vonatkozó megfelelő jogszabályoknak a szociális vállalkozásokra szabásával;

27.

felszólítja a tagállamokat, hogy a szövetkezetek számára segítsék elő kedvezőbb feltételek kialakulását, például a hitelekhez és adókedvezményekhez való hozzáférést;

28.

felkéri a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a szövetkezetek pénzügyi szerkezetét a tőkekövetelményekre, valamint a könyvelési és jelentéstételi szabványokra vonatkozó jogszabályok tekintetében; rámutat, hogy minden szövetkezetet, különösen a szövetkezeti bankokat érinti a szövetkezeti üzletrészek visszavásárlására és a fel nem osztható tartalékokra vonatkozó jogszabályok;

29.

rámutat a digitális forradalom sajátos kihívásaira, amelyekkel a médiaágazat és különösen a szövetkezetként működő kiadók szembesülnek;

30.

sürgeti a Bizottságot, hogy dolgozzon ki a szociális gazdaságra – köztük az ebben a szektorban kulcsszerepet játszó szövetkezeti vállalkozásokra – vonatkozó nyitott koordinációs módszert a tagállamok és az érintett felek bevonásával, ösztönzendő a bevált gyakorlatok megosztását, illetve azt elérendő, hogy a tagállamok egyre inkább vegyék figyelembe a szövetkezetek jellegét, különösen az adózás, a hitelek, az adminisztratív terhek és a vállalkozástámogatási intézkedések terén;

31.

üdvözli, hogy az egységes piaci intézkedéscsomag elismeri, hogy támogatni kell a szociális gazdaságot, és sürgeti a Bizottságot, hogy indítsa el a már sokszor beharangozott „társadalomtudatos vállalkozás” kezdeményezést, amely szövetkezeti elveken alapszik (16);

32.

felszólítja a Bizottságot a szociális gazdaság európai éve kezdeményezésének megfontolására;

33.

támogatja a szövetkezetek számára elérhető vállalkozástámogatási intézkedéseket, különösen az üzleti konzultáció és a munkavállalók képzése terén, valamint a finanszírozáshoz való hozzáférés lehetővé tételét a szövetkezetek számára, különösen a munkavállalói vagy a fogyasztói kivásárlás érdekében – hiszen ez nem eléggé méltányolt eszköz vállalkozások megmentésére válság idején –, illetve a családi vállalkozások átadását;

34.

hangsúlyozza a szövetkezetek növekvő jelentőségét a szociális szolgáltatások és a közjavak területén; hangsúlyozza, hogy a munkaadó jogállásától függetlenül tisztességes munkakörülményeket kell biztosítani, és kezelni kell az e szektorban jelentkező egészségügyi és biztonsági problémákat;

35.

hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a szövetkezetek részvételét az uniós szintű szociális párbeszédben;

36.

kiemeli az európai szövetkezetben rejlő ama lehetőséget, hogy támogatja a nemek közötti egyenlőséget politikák és programok különböző szinteken történő megvalósítása révén, különös figyelmet szentelve az oktatásnak, a szakmai továbbképzésnek, a vállalkozás népszerűsítésének és a folyamatos képzés programjainak; megjegyzi, hogy a nemek közötti egyenlőség a különböző szinteken történő döntéshozatalban gazdaságilag jótékony hatású és egyben kedvező feltételeket teremt ahhoz, hogy a tehetségesek és a szakismerettel rendelkezők irányítási és felügyeleti feladatokat gyakorolhassanak; hangsúlyozza továbbá, hogy az együttműködésen alapuló munka bizonyos aspektusai a családi és a szakmai élet összeegyeztetését elősegítő rugalmasságot tesz lehetővé; felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki olyan mechanizmust, amely a nemek közötti egyenlőség terén legjobban bevált gyakorlatok tagállamok közötti megosztását szolgálja;

37.

hangsúlyozza, hogy az európai szövetkezet meg tud felelni a nők igényeinek és javítani tudja életszínvonalukat azáltal, hogy hozzáférést biztosít számukra a tisztességes munka nyújtotta lehetőségekhez, a takarék- és hitelintézetekhez, a lakáshoz és szociális szolgáltatásokhoz, az oktatáshoz és képzéshez;

38.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányának és parlamentjének.