6.8.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 227/1


2012. január 18., szerda
Az Európai Tanács 2011. december 8–9-i ülésének következtetései a költségvetési stabilitási unióról szóló nemzetközi megállapodástervezetről

P7_TA(2012)0002

Az Európai Parlament 2012. január 18-i állásfoglalása az Európai Tanács 2011. december 8–9-i, a költségvetési stabilitási unióval kapcsolatos nemzetközi megállapodás tervezetéről szóló ülésének következtetéseiről (2011/2546(RSP))

(2013/C 227 E/01)

Az Európai Parlament,

tekintettel az Európai Tanács 2011. december 8–9-i ülésének következtetéseire,

tekintettel az euróövezet állam- és kormányfőinek 2011. december 9-i találkozóján kiadott nyilatkozatra,

tekintettel a „hatos csomagra” és a költségvetési fegyelem további erősítésére irányuló két bizottsági javaslatra (1),

tekintettel a megerősített gazdasági unióról szóló nemzetközi megállapodás tervezetéről folytatott tárgyalások jelenlegi állására,

tekintettel Parlament nevében az ad hoc munkacsoportban tevékenykedő képviselői által benyújtott beadványra,

tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (4) bekezdésére,

1.

kétségeinek ad hangot azzal kapcsolatban, hogy szükség volna egy ilyen kormányközi megállapodásra, mivel fő célkitűzéseinek többségét jobban és hatékonyabban el lehetne érni az uniós jog szerinti intézkedések révén, annak érdekében, hogy határozott, gyors és fenntartható válasz szülessék a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válságra, valamint az EU számos tagállamában tapasztalható szociális válságra; mindazonáltal továbbra is készen áll a konstruktív megoldásra irányuló munkára;

2.

támogatja az Elnökök Értekezlete által a Parlament képviseletére kinevezett képviselőknek az ad hoc munkacsoport részére benyújtott beadványát; fájlalja, hogy az intézményközi megállapodás 2012. január 10-i tervezete egyelőre nem tartalmazza a Parlament javaslatait; megjegyzi, hogy a 2012. január 12-i ülésen előterjesztett egyes javaslatokat számos tagállam támogatta; a 2012. január 18-ra ígért végleges tervezet kézhezvételét követően áttekinti álláspontját;

3.

határozott meggyőződése, hogy a monetáris unió kizárólag a közösségi módszer alkalmazása révén fejlődhet valódi gazdasági és fiskális unióvá; emlékeztet arra, hogy az EU egy olyan politikai projekt, amely közös értékeken, erős közös intézményeken és a közös szabályok betartásán alapul;

4.

különösen fontosnak tartja továbbá, hogy:

az új megállapodás kifejezetten ismerje el, hogy az uniós jog a benne foglalt rendelkezések felett áll;

a megállapodás végrehajtására irányuló valamennyi intézkedés összhangban álljon az uniós szerződésekben rögzített megfelelő eljárásokkal;

a megállapodás összhangban álljon az uniós joggal, különösen a stabilitási és növekedési paktum számaival, és amennyiben a szerződő felek az uniós joggal ellentétes célok mellett kötelezik el magukat, ennek az alkalmazandó uniós jogi eljárások keretében kell történnie, és nem vezethet kettős mérce kialakulásához;

a megállapodásban részes valamennyi szerződő félnek – az euróövezet jelenlegi és jövőbeni tagjainak – biztosítani kell a jogot arra, hogy az Eurosummit ülésein részt vegyen;

biztosítani kell a demokratikus elszámoltathatóság elvének tiszteletben tartását azáltal, hogy a maguk szintjén megerősítjük mind az Európai Parlament, mind a nemzeti parlamentek részvételét, az európai gazdasági koordináció és kormányzás valamennyi aspektusában;

a nemzeti parlamentek és az Európai Parlament közötti együttműködésnek az uniós szerződéseknek megfelelő kereteken belül kell folynia, összhangban a Szerződés 1. jegyzőkönyvének 9. cikkével;

az új megállapodás kötelezően előírja a szerződő feleknek, hogy minden szükséges intézkedést meg kell hozniuk annak biztosítása érdekében, hogy a megállapodás tartalmát legkésőbb öt éven belül beépítsék a Szerződésbe;

5.

ismételten felszólít a stabilitás és a fenntartható növekedés uniójának megteremtésére; úgy véli, hogy a költségvetési fegyelem – bár a fenntartható növekedés alapját képezi – önmagában nem hoz fellendülést, és hogy a megállapodásnak egyértelműen azt az üzenetet kell közvetítenie, hogy Európa vezetői mindkét téren egyformán szigorú lépéseket tesznek; ezért kitart amellett, hogy a megállapodásnak az adósságtörlesztési alapra, a projektkötvényekre, az uniós jog szerinti, pénzügyi tranzakciókra kivetett adóra, valamint – a költségvetési fegyelem biztosítása mellett – a stabilitási kötvények bevezetésének menetrendjére vonatkozó javaslatok mellett kötelezettséget kell rónia a szerződő felekre arra nézve, hogy vállalják a fokozottabb konvergencia és versenyképesség előmozdítását célzó intézkedések meghozatalát;

6.

hangsúlyozza, hogy a pénzügyi válsághoz kapcsolódó többi többoldalú megállapodásban – például az európai stabilitási mechanizmusban – ugyanezen intézményi, jogi és politikai érveknek kell érvényesülniük; ezért kéri, hogy e tárgyalásokon ugyanilyen módon vehessen részt;

7.

fenntartja a jogot, hogy minden rendelkezésére álló politikai és jogi eszközt felhasználjon az uniós jog és az uniós intézmények szerepe védelmében, különösen amennyiben a végleges megállapodás egyes elemei összeegyeztethetetlenek lennének az uniós joggal;

8.

emlékezteti a Bizottságot, hogy a Szerződések őreként intézményi feladatát köteles teljes mértékben ellátni;

9.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a tagállamok állam- és kormányfőinek, az Európai Tanács elnökének, az eurócsoport elnökének, a Bizottságnak és az Európai Központi Banknak.


(1)  A pénzügyi stabilitásuk tekintetében súlyos nehézségekkel küzdő vagy súlyos nehézségek által fenyegetett euróövezeti tagállamok gazdasági és költségvetési felügyeletének megerősítéséről szóló rendelet (COM(2011)0819), és az előzetes költségvetési tervek monitoringjára és értékelésére, valamint az euróövezeti tagállamok túlzott hiánya megszüntetésének biztosítására vonatkozó közös rendelkezésekről szóló rendelet (COM(2011)0821).