15.11.2012

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 351/16

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Migráns vállalkozók hozzájárulása az EU gazdaságához (saját kezdeményezésű vélemény)

2012/C 351/04

Előadó: Brenda KING

2012. január 19-én az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság úgy határozott, hogy eljárási szabályzata 29. cikkének (2) bekezdése alapján saját kezdeményezésű véleményt dolgoz ki a következő tárgyban:

Migráns vállalkozók hozzájárulása az EU gazdaságához.

A bizottsági munka előkészítésével megbízott „Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság” szekció 2012. szeptember 3-án elfogadta véleményét.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a 2012. szeptember 18–19-én tartott, 483. plenáris ülésén (a 2012. szeptember 18-i ülésnapon) 135 szavazattal 2 ellenében, 10 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.

1. Összefoglalás és ajánlások

1.1 A migránsok vállalkozási tevékenysége által nyújtott hozzájárulás Európában folyamatosan növekedett az elmúlt évtized során. A migránsok gyakran azáltal járulnak hozzá a gazdasági növekedéshez és a foglalkoztatáshoz, hogy felélesztik a feledésbe merült mesterségeket és szakmákat, és növekvő mértékben részt vesznek a hozzáadott értékkel bíró áruk és szolgáltatások nyújtásában. Ezen túlmenően fontos hidat képeznek a globális piacok irányába, és jelentős szerepet töltenek be abban, hogy a migránsok beilleszkedjenek a munkaerőpiacra, munkahelyet teremtve nemcsak önmaguk számára, hanem egyre inkább a bevándorlók és a helyi lakosság számára is. (1)

1.2 Az EU nyilvánosan elismerte azt, hogy a migráns vállalkozók kulcsfontosságú hozzájárulást nyújthatnak a fenntartható növekedéshez és a foglalkoztatáshoz. Fontos ugyanakkor, hogy erre az elismerésre ne önmagában és ne az uniós politikai döntéshozók közvetlen prioritásaitól elszigetelten tekintsünk. Az élénk, fenntartható és növekedésorientált migráns vállalkozási ágazatot ténylegesen integrálni kellene a növekedést és foglalkoztatást célzó stratégiába, a kisvállalkozói intézkedéscsomagba, az Európa 2020 stratégiába, valamint a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat szolgáló új programba (COSME), ezek ugyanis már központi szerepet adtak a gyorsan növekvő és hozzáadott értéket képviselő kkv-knak a fenntartható növekedésre irányuló uniós gazdaságban.

1.3 A migráns vállalkozók a migránsok szociális lehetőségeit is növelik, biztosítják, hogy több migráns vállaljon vezető szerepet a társadalomban, modellként szolgálnak, különösen a fiatalok számára, megerősíthetik önbizalmukat, valamint utcák és városnegyedek újjáélesztése révén serkenthetik a társadalmi kohéziót.

1.4 Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság közleményét, (2) amely elismeri „a migránsok fontos vállalkozói szerepét”, és megállapítja, hogy „meg kell erősíteni (…) kreatív és innovációs képességüket”. Az EGSZB továbbá üdvözli azt a kijelentést is, hogy „a transznacionális vállalkozás dinamikusabb stratégiával való ösztönzése az uniós tagállamokban és a partnerországokban is működő vállalkozókra összpontosulna. Az ilyen vállalkozások munkahelyeket teremthetnek a származási országokban, továbbá előnyösek a migránsok beilleszkedése és az országok közötti kereskedelem erősödése szempontjából is.”

1.5 Azáltal, hogy a növekvő munkanélküliség hatására a minőségi munkahelyek teremtése az EU kulcsfontosságú prioritásává vált, most még inkább fontos, hogy az EU politikai döntéshozói elismerjék, hogy a migránsok tulajdonában lévő üzleti vállalkozások értékesek az uniós gazdaság szempontjából, mind helyi szinten, mind pedig – egyre növekvő mértékben – a nemzetközi piacokon, ahol továbbra is van igény az EU-ból érkező árukra és szolgáltatásokra. Ez összhangban van az Európai Bizottság azon stratégiájával, amelynek célja a kis- és középvállalkozások támogatása üzleti tevékenységük EU-n kívülre történő kiterjesztésében, mivel a nemzetközi tevékenységek erősítik a növekedést, javítják a versenyképességet és támogatják az EU-n belüli vállalkozások hosszú távú fenntarthatóságát.

1.6 Az EGSZB azt ajánlja, hogy amennyiben a migráns vállalkozók „kreatív és innovációs képessége” erősítésre szorul, akkor speciális intézkedéseket kell hozni uniós, tagállami és helyi szinten. Ennek célja a megkülönböztetés megszüntetése és mindenki számára egyenlő feltételek teremtése, hogy így hozzá tudjanak járulni az inkluzív növekedéshez és a minőségi munkahelyek teremtéséhez.

1.6.1

Az uniós politikaalkotóknak

—	az Európa 2020 stratégia keretében el kellene ismerniük, hogy a migránsok vállalkozási tevékenysége lehetőségeket rejt a gazdasági növekedés szempontjából,

—	az európai foglalkoztatási stratégiába való beillesztése révén el kellene ismerniük a migránsok vállalkozási tevékenységének munkahelyteremtő erejét. E stratégia jelenleg a migránsok integrációjának eszközeként csupán a fizetett foglalkoztatásra összpontosít,

—	el kellene ismerniük a migránsok vállalkozói tevékenységét a migránsokra vonatkozó európai beilleszkedési politika keretében,

—	az Eurostattal és a tagállamokkal közösen meg kellene határozniuk a migráns vállalkozók EU-szerte nyújtott gazdasági és társadalmi hozzájárulását, és megbízható és harmonizált statisztikákat kellene gyűjteniük erről. Ez segítheti az EU-t jobb bevándorlási politikák kialakításában,

—	továbbra is meg kellene könnyíteniük a vállalkozók állami támogatását annak biztosítása érdekében, hogy az a tény, hogy az életképes vállalkozások nem tudnak hozzáférni megfelelő finanszírozáshoz, ne befolyásolja hátrányosan az innovációt, a vállalkozási tevékenységet és az üzleti növekedést,

—	keretet kellene teremteniük a bevált gyakorlatok terjesztésére és megosztásának ösztönzésére olyan programokban, amelyek a migráns vállalkozók kapacitásépítését és fennmaradását szolgálják,

—	stratégiai kapcsolatokat kellene kialakítaniuk azokkal a származási országokkal, amelyek jelenleg proaktív módon arra törekednek, hogy az EU-ban élő diaszpóraközösségeik vállalkozói tevékenységekbe kezdjenek mind a származási országukban, mind az EU-ban,

—

adott esetben kereskedelmi megállapodásokkal kellene ösztönözniük az Unióban működő migráns vállalkozók és származási országaik közötti közös vállalkozói tevékenységeket. Ez támogatni fogja azt az uniós stratégiát, amelynek célja a kis- és középvállalkozások segítése üzleti tevékenységeik EU-n kívülre történő kiterjesztésében.

1.6.2

Az uniós tagállamoknak

—	átfogóbb integrációs politikák részeként el kellene ismerniük és elő kellene mozdítaniuk a migránsok vállalkozói tevékenységét,

—	felül kellene vizsgálniuk általában véve az üzleti vállalkozások létrehozására vonatkozó szabályozási és strukturális keretet, csökkentve azokat a szükségtelen adminisztratív követelményeket, amelyek akadályozhatják a vállalkozásindítást,

—

csökkenteniük kellene az illegális bevándorlás kockázatát és különösen az illegális foglalkoztatást azáltal, hogy végrehajtják az Európai Parlament és a Tanács 2009. június 18-i 2009/52/EK irányelvét. (3) Ezen irányelv 14. cikke szerint a tagállamok „biztosítják, hogy területükön hatékony és megfelelő vizsgálatokat folytatnak”,

—	segíteniük kellene a tartós foglalkoztatási ráta növelését a migránsok – különösen a nők és fiatalok által irányított – meglévő üzleti vállalkozásainak a nagyobb mértékű támogatása révén, hogy ezek a vállalkozások fenntarthatóbbá váljanak,

—

növelniük kellene olyan köztes szervezeteknek a tudatosságát és kapacitását, mint például a szakmai szervezetek, a kereskedelmi kamarák és a szövetkezetek, hogy képesek legyenek támogatni ezeket a vállalkozásokat abban, hogy megfeleljenek a jogi követelményeknek, például a munka- és adóügyi szabályok.

1.6.3

A helyi önkormányzatoknak és a civil szervezeteknek – beleértve a szociálisa partnereket is –

—	folytatniuk kellene a migráns vállalkozók humán- és szociális tőkéjét növelő programokat olyan különböző szolgáltatások biztosítása révén, mint például a tanácsadás, a tájékoztatás, a képzés, a hálózatépítés és a mentorálás,

—	a migráns vállalkozóknak új vagy jobb lehetőségeket kellene teremteniük azáltal, hogy megkönnyítik szervezeteik számára a nagy általános szervezetekhez való csatlakozást,

—

növelniük kellene a migránsok által irányított üzleti vállalkozások fenntarthatóságát. Ahelyett, hogy kizárólag a vállalkozások indítására összpontosítanak, több figyelmet kellene szentelniük a migránsok már létező vállalkozásainak, különösen azoknak, amelyek a nagy értéket képviselő ágazatokban tevékenykednek,

—

mivel a hitelhez való hozzáférés rendkívül fontos tényező a vállalkozáshoz, ezért több programot kellene létrehozniuk a migráns vállalkozók pénzügyi tőkéjének növelése érdekében, amelyeken keresztül:

—	megismertetik velük a finanszírozási forrásokat,

—	speciális képzést biztosítanak nekik,

—	a hitelintézetek körében bővítik a vállalati ügyfelek ezen speciális csoportjára vonatkozó általános és szakmai ismereteket, és javítják annak jobb megértését.

2. Általános megjegyzések

2.1 Európa jelentős demográfiai változásokon megy keresztül: számos régióban a népesség egyértelműen csökken, a népesség átlagéletkora egyre magasabb, és a születési arányok alacsonyak. Ugyanakkor az EU össznépessége 2004 és 2008 között mintegy évi 2 millióval növekedett, főként a nettó bevándorlásnak köszönhetően. A migránsok a legkülönbözőbb módokon járultak hozzá a befogadó országok gazdasági növekedéséhez: új készségeket és tehetségeket hoztak magukkal, hozzájárultak a munkaerőhiány csökkenéséhez, vállalkozókként pedig új cégeket és üzleteket indítottak.

2.2 Mostanáig csak korlátozott figyelmet kapott az a tényező, hogy a migránsok új üzleti vállalkozások közvetlen létrehozása révén hozzájárulnak a gazdasághoz. Ez a vélemény bővíteni kívánja a migránsok vállalkozói tevékenységeiről rendelkezésre álló ismereteket, és ajánlásokat kíván megfogalmazni a migránsok vállalatai által elért sikerek elismerésére és a továbbiak előmozdítására, valamint arra vonatkozóan, hogy a gazdasági növekedéshez való hozzájárulásukat tovább növeljék.

2.3 Kihívást jelent a migránsok egyes uniós országokban folytatott vállalkozói tevékenységének és az általuk teremtett munkahelyeknek az összehasonlítása, mivel országonként különböző adatforrások állnak rendelkezésre, és nem létezik nemzetközileg elfogadott meghatározás a migráns vállalkozókra.

2.4 Ez a dokumentum nagyrészt azokon az előadásokon alapul, amelyeket az EGSZB „Bevándorlás és integráció” állandó tanulmányozócsoportja által, a migráns vállalkozóknak az EU gazdaságához való hozzájárulásáról tartott meghallgatáson tartottak 2011. november 24-én. (4)

2.5 A migráns vállalkozók alatt az Unión kívül született vállalkozástulajdonosokat értjük, akik gazdasági tevékenység kialakításával vagy kiterjesztésével próbálnak értéket teremteni. (5) A vállalkozó lehet önfoglalkoztató – azaz egyedül saját magát foglalkoztatja –, vagy alkalmazhat személyzetet. (6)

2.6 Jelen vélemény az önfoglalkoztató vállalkozókra összpontosít, és a munkaerő-felmérések adatait alkalmazza a tagállamok, illetve a migráns és a helyi vállalkozók összehasonlításához. Ezen túlmenően az elemzés középpontjában a nem mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozók állnak, mivel a vállalkozásokról végzett kutatásokban ez a bevett norma.

3. A migráns vállalkozók jellemzői

3.1 A migránsok vállalkozó kedve nagyobb

3.1.1

Az uniós munkaerő-felmérés (7) kimutatja, hogy a migránsok vállalkozói tevékenységének a tendenciája EU-szerte változó: az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Belgiumban, Dániában és Svédországban a migráns vállalkozók aránya az összes foglalkoztatotthoz képest 1,5–2,9 százalékponttal meghaladja a helyi vállalkozók számát. Portugáliában, Spanyolországban, Olaszországban, Görögországban, Írországban, Németországban és Ausztriában viszont a helyi vállalkozókhoz képest alacsonyabb a migráns vállalkozók aránya.

3.1.2

A régiókat tekintve Európa déli, központi és keleti részén magasabb (a helyiek és a migránsok körében) az önfoglalkoztatás általános aránya. Közép- és Kelet-Európában ugyanakkor a migránsok nagyobb hajlandóságot mutatnak az önfoglalkoztatásra, mint a helyiek, míg Dél-Európában ennek az ellenkezője jellemző.

3.1.3

Az, hogy Lengyelországban, Szlovákiában, a Cseh Köztársaságban és Magyarországon az önfoglalkoztatók körében a migránsok túlreprezentáltak, részben a migráns vállalkozók esetében érvényes aránylag rugalmas vízumszabályozásoknak és ezen országok foglalkoztatási helyzetének tudható be. A migráns vállalkozók dél-európai országokbeli alacsonyabb aránya abból következhet, hogy a szóban forgó országok migránsainak még nem volt idejük a vállalkozásindításhoz szükséges humán, anyagi és társadalmi tőkét megteremteniük, mert esetleg nem beszélték folyékonyan az ország nyelvét, vagy nehézségbe ütközött szakképesítéseik elismertetése.

3.1.4

Az egy adott évben új vállalkozást indítókra vonatkozó számadatok azt is sugallják, hogy a migránsok vállalkozóbb kedvűek a helyiekhez képest. 1998 és 2008 között az új migráns vállalkozók évi átlagos száma kétszeresére nőtt Németországban (évi 100 000 fölé) és az Egyesült Királyságban (évi mintegy 90 000-re). Spanyolországban és Olaszországban az évenkénti átlagos számuk hatszorosára (évi 75 000 fölé), illetve nyolcszorosára (évi 46 000-re) nőtt. Franciaországban kisarányú növekedés (35 000-re) volt tapasztalható ugyanebben az időszakban. (8)

3.1.5

A migránsok ráadásul a népességbeli arányukhoz képest is nagyobb vállalkozói kedvvel rendelkeznek, mint a helyiek. Az Egyesült Királyságban például noha a migránsok az ország lakosságának 8 %-át teszik ki, az országban működő összes kkv 12 %-a az ő tulajdonukban van.

3.1.6

Ez a megállapítás összhangban van egy nemrégiben készült amerikai tanulmánnyal, amelyből kiderül, hogy a bevándorlók aránya a kisvállalkozással rendelkezők között 18 %-ot tesz ki, míg az összlakosság 13 %-át és a foglalkoztatottak 16 %-át adják. (9)

3.2 A migránsok által irányított vállalkozások fenntarthatósága

3.2.1

Miközben a vállalkozásalapítók száma évről évre az átlagosnál magasabb a migránsok körében, az üzletből kiszállók között is ők vannak többen. Az alacsonyabb fennmaradási arány utalhat arra, hogy az önfoglalkoztatás csak köztes lépés a fizetett munkaviszony felé, vagy arra, hogy a migránsok vállalkozásai magasabb arányban buknak el. Franciaországban például a külföldiek tulajdonában álló vállalkozásoknak csupán 40 %-a működik még öt évvel a megalapítása után is, szemben a francia állampolgárok tulajdonában álló vállalkozások 54 %-ával. (10) Az OECD tanulmánya (11) úgy találta, hogy a migránsok tulajdonában álló üzleti vállalkozásoknak még a képzettségek, tapasztalatok és más tényezők ellenőrzését követően is 27 %-kal kevesebb az esélye a fennmaradásra, mint a helyiek vállalkozásainak.

3.3 Nagy értéket képviselő ágazatok

3.3.1

A migráns vállalkozók a tevékenységek éppolyan széles körét gyakorolják a befogadó államban, mint a helyiek. Korábban ez nem így volt: főként az etnikai csoportjuk tagjainak nyújtott szolgáltatásokkal foglalkozó vállalkozások működtek. Ez a változás részben annak tudható be, hogy sok migráns egyre magasabb szintű végzettséget szerez, részben pedig a posztindusztriális társadalmak gazdasági rendszereiben végbemenő változásoknak.

3.3.2

Noha Európában a külföldön született vállalkozók nagyrészt a hagyományosan többnyire a migránsok által irányított vállalkozásokkal társított ágazatokban (vagyis a nagy- és kiskereskedelemben) tevékenykednek, sokan vannak azonban olyanok, akik a hagyományos etnikai vállalkozói ágazatoktól eltérő területen tevékenykednek: a migráns vállalkozók mintegy 18 %-a az építőiparban; körülbelül 8 %-a a szakmai, tudományos és technikai szektorban; mintegy 6 %-a a feldolgozóiparban, és további 6 %-a az egészségügyben és a szociális munka területén.

3.4 A vállalkozók profilja

3.4.1

A migráns és a helyi vállalkozók általános profilja annyiban hasonlít, hogy a vállalkozók többnyire képzettek és férfiak, és több mint háromnegyedük 35 évnél idősebb. A migráns és a helyi vállalkozók átlagos életkora meghaladja a bérből vagy fizetésből élő munkavállalókét. Ez azzal magyarázható, hogy a vállalkozásindításhoz megfelelő társadalmi és fizikai tőke, valamint tapasztalat szükséges.

3.4.2

A migráns vállalkozók a helyieknél átlagosan magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek, a migráns vállalkozók mintegy 30–40 %-a felsőoktatási végzettséget szerzett.

3.4.3

A migráns vállalkozók közel kétharmada több mint tíz éve él a befogadó országban, míg a bérből élő migránsoknak csupán valamivel több, mint 50 %-a.

3.4.4

A migránsok körében a vállalkozásindítási hajlamot változó mértékben határozza meg az, hogy melyik régióból származnak, közülük az ázsiai migránsok mutatják a legnagyobb, a latin-amerikai és az afrikai migránsok pedig a legkisebb hajlandóságot. Nagyrészt az oktatásbeli és vagyonbeli különbségek indokolják a migráns csoportok vállalkozói hajlandósága közötti különbségeket. További magyarázat lehet, hogy néhány származási ország gazdaságában hagyományosan nagyobb a vállalkozók aránya, és hogy az ilyen országokból érkező migránsok nagyobb valószínűséggel indítanak vállalkozásokat a befogadó országban.

3.4.4.1

Az ugyanazon régióból származó migránsok tapasztalatai azonban nem homogének. Az Egyesült Királyságra vonatkozó számadatok jelzik például, hogy amennyiben a foglalkoztatás aránya a pakisztáni és az indiai migráns közösségek esetében ugyanolyan magas volna, akkor a pakisztáni férfi munkavállalók aránya 24 %-kal, a pakisztáni női munkavállalók aránya pedig 136 %-kal növekedne, ami a munkavállalókra vetítve mintegy 96 000 főt jelent.

4. Az uniós háttér

4.1 A Stockholmi Program meghatározza az Európai Unió bel- és igazságügyi területen folytatandó tevékenységeinek a 2010–2014 közötti időszakra szóló menetrendjét; amelynek egyik aspektusa a migránsok sikeres integrációja a demokratikus értékek és a társadalmi kohézió megerősítése, valamint a kultúrák közötti párbeszéd valamennyi szintre kiterjedő elősegítése érdekében.

4.2 Az Európai Integrációs Alap a 2007–2013 közötti időszakban 825 millió euróval támogatja az Unión kívülről érkező bevándorlóknak az európai társadalmakba történő integrációját megkönnyítő nemzeti és uniós kezdeményezéseket, és magában foglal a migránsok vállalkozói tevékenységét, illetve a vállalkozási ismeretek migránsok számára történő oktatását célzó projekteket. (12)

4.3 Az Európai Bizottság „A harmadik országbeli állampolgárok integrációjának európai programja” című közleménye (13) elismeri a migráns vállalkozók jelentős szerepét, a fenntartható növekedéshez és a munkahelyteremtéshez való hozzájárulási potenciáljuk azonban nem szerepel az európai kiemelt kezdeményezések között, például az Európa 2020 stratégiában sem.

4.4 Az EU foglalkoztatási csomagja – a migránsok integrációjának eszközeként – a fizetett foglalkoztatásra összpontosít. Nem szerepel benne ugyanakkor a migráns vállalkozók szerepe, akik hozzájárulhatnának a minőségi, fenntartható munkahelyteremtéshez, és elősegíthetnék a migráns és helyi polgárok gazdasági és társadalmi befogadását.

4.5 Az EU politikai döntéshozóinak az uniós stratégiákban aktívan és következetesen figyelembe kellene venniük a migránsok vállalkozói tevékenységét. Ezen túlmenően el kellene ismerni, hogy a migráns vállalkozók szerepet játszanak a migránsok integrációjára irányuló stratégiában, és ebben támogatni kellene őket.

5. A migráns vállalkozók hozzájárulása

5.1 A munkaerőpiac

5.1.1

Az uniós munkaerő-felmérés (1998–2008) kiemeli a migráns vállalkozóknak a foglalkoztatáshoz való pozitív hozzájárulását, még akkor is, ha a legtöbb (helyi és migráns) vállalkozó csupán önmagát foglalkoztatja.

5.1.2

A migráns vállalkozók átlagosan 1,4–2,1 további munkahelyet teremtenek. A helyi vállalkozókkal való összehasonlítások ugyanakkor arra engednek következtetni, hogy a migráns vállalkozók aránylag kevesebb munkahelyet teremtenek. Ez alól az általános megfigyelés alól kivételt képez a Cseh Köztársaság, Magyarország, a Szlovák Köztársaság és az Egyesült Királyság, ahol a migráns vállalkozók úgy tűnik, több munkahelyet teremtenek a helyi vállalkozókhoz képest.

5.1.3

Az átfogó foglalkoztatáshoz való ezen hozzájárulás növekedett az idők folyamán. 1998–2008 között a migráns vállalkozók által alkalmazott személyek száma nőtt Spanyolországban, Olaszországban, Ausztriában, Németországban és Hollandiában; az Egyesült Királyságban és Franciaországban viszont folyamatosan nagymértékű volt a foglalkoztatáshoz való hozzájárulásuk. 2007-ben és 2008-ban például a migráns vállalkozók évente több mint 750 000 főt foglalkoztattak Németországban, körülbelül fél millió főt az Egyesült Királyságban és Spanyolországban, csaknem 400 000 főt Franciaországban és mintegy 300 000 főt Olaszországban.

5.1.4

A foglalkoztatáshoz való ezen hozzájárulás viszonylagosan a teljes foglalkoztatott munkaerő 1,5–3 %-ának felel meg. Az összfoglalkoztatáshoz a migránsok a legnagyobb mértékben Luxemburgban (8,5 %) és Írországban (4,9 %) járultak hozzá. Jóllehet az adatok korlátozott hozzáférhetősége miatt nem lehet megállapítani, hogy a migránsok nagyrészt migránsokat vagy másokat alkalmaznak-e, néhány tanulmány kimutatta, hogy a migránsok egyaránt alkalmaznak helyieket és más migránsokat.

5.2 Gazdaság

5.2.1

A migráns vállalkozók hozzájárulása nem merül ki a munkahelyteremtésben, hanem a befogadó országok általános gazdasági növekedésére is kiterjed. Nagyon nehéz valódi empirikus bizonyítékokat gyűjteni az uniós gazdasághoz való tényleges hozzájárulásukról, ugyanakkor rendelkezésünkre állnak adatok az Egyesült Királyságból, amelyek kimutatják, hogy az ország gazdaságához való hozzájárulásukat évi 25 milliárd angol fontra becsülik, – ez a kkv-k bruttó hozzáadott értékének a 6 %-a (2007-ben 430 milliárd font) (14).

5.2.2

Ezzel szemben egy az Egyesült Államokban elvégzett tanulmány azt mutatja, hogy az olyan kisvállalkozások, amelyek legalább 50 %-ban migránsok tulajdonában vannak, évente hozzávetőlegesen 776 milliárd amerikai dollár hozzájárulást nyújtanak, a kisvállalkozások összes hozzájárulásának 13 %-át (2007-ben 6 billió amerikai dollár).

5.2.3

Szintén segíthetnek az eligazodásban azok a Franciaországra vonatkozó adatok, melyek szerint a bevándorlók 2009-ben Franciaországban 47,9 milliárd eurót kaptak a francia államtól (jóléti, lakhatási, oktatási támogatás stb.), viszont 60,3 milliárd eurót fizetettek be. Más szóval a bevándorlók nettó 12,4 milliárd euróval járultak hozzá az államháztartáshoz. (15)

5.2.4

Az EGSZB úgy véli, hogy uniós szinten nagyobb lehetne ez a hozzájárulás, amennyiben az informális gazdaságban tevékenykedő migráns vállalkozók megkapnák a formális gazdaságba való áttéréshez szükséges támogatást.

5.3 Kereskedelem

5.3.1

Kimutatták azt is, hogy a migráns vállalkozók segítenek a befogadó országban kereskedelmi lehetőségeket teremteni, a származási országaikkal való kereskedelemhez kapcsolódó tranzakciós költségek csökkentése révén, a kapcsolati hálózataikat és a származási országuk piacára vonatkozó ismereteiket felhasználva. Svédországban például a külföldiek tulajdonában lévő vállalkozások 22 %-a áruinak és szolgáltatásainak legalább egy részét a nemzetközi piacokra szánja, szemben a helyiek tulajdonában lévő vállalkozások 15 %-ával. (16) Kimutatták továbbá, hogy Svédországban a migránsok számának 10 %-os növekedésével átlagosan 6 %-kal emelkedik az export és 9 %-kal az import. (17) Ezek az eredmények arra engednek következtetni, hogy a migránsok fontos szerepet játszhatnak a külkereskedelem fellendítésében azáltal, hogy csökkentik a származási országaikhoz kapcsolódó implicit kereskedelmi korlátokat.

5.3.2

Egy másik példa az Egyesült Királyság. A migráns vállalkozók közvetlen hozzáférést biztosítanak a növekvő diaszpóraközösséghez, a rendelkezésre álló bevételük meghaladta a 30 millió eurót, valamint olyan globális piacokon nyitnak meg új üzleti lehetőségeket, mint India, Kína, valamint az afrikai, karibi-térségbeli és latin-amerikai országok.

5.4 Meg kell jegyezni, hogy a migránsok vállalkozói tevékenysége nem csupán a munkahelyteremtést és a gazdaságot szolgálja. Tevékenységük növelheti a migránsok társadalmi lehetőségeit, elősegítheti, hogy többen vezető szerepet töltsenek be a társadalomban, megerősítheti a migránsok önbizalmát, valamint utcák és városnegyedek újjáélesztése révén serkenthetik a társadalmi kohéziót.

Kelt Brüsszelben, 2012. szeptember 18-án.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

Staffan NILSSON

(1) Rath, J., Eurofound (2011), „Promoting ethnic entrepreneurship in European cities”(Az etnikai vállalkozások támogatása európai városokban), az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxemburg.

(2) „A harmadik országbeli állampolgárok integrációjának európai programja” – (COM(2011) 455 final és SEC(2011) 957 final.

(3) http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2009:168:0024:0032:HU:PDF.

(4) http://www.eesc.europa.eu/?i=portal.en.events-and-activities-migrant-entrepreneurs-contribution-present.

(5) A vállalkozó OECD által meghatározott definíciója, OECD, 2008.

(6) Rath, J., Eurofound (2011), „Promoting ethnic entrepreneurship in European cities”(Az etnikai vállalkozások támogatása európai városokban), az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxemburg.

(7) http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/employment_unemployment_lfs/data/database.

(8) Link a statisztikákhoz: http://dx.doi.org/10.1787/888932442104.

(9) http://www.fiscalpolicy.org/immigrant-small-business-owners-FPI-20120614.pdf.

(10) Breem, Y. (2009), Les entreprises créées en 2002 par des ressortissants des pays tiers: de plus grandes difficultés à survivre [A harmadik országok állampolgárai által 2002-ben alapított vállalkozások: a legnagyobb, leküzdendő nehézségek”], Infos Migrations, 13. sz., A bevándorlásért, a beilleszkedésért, a nemzeti identitásért és a szolidáris fejlesztésért felelős minisztérium statisztikákért, a tanulmányokért és a dokumentációért felelős osztálya (DSED).

(11) Open for Business: Migrant Entrepreneurship in OECD Countries [Nyitva a vállalkozások előtt: migránsok vállalkozói tevékenysége az OECD országaiban], 2010.

(12) http://ec.europa.eu/dgs/home-affairs/financing/fundings/migration-asylum-borders/integration-fund/index_en.htm.

(13) COM(2011) 455 final és SEC(2011) 957 final.

(14) http://www.bis.gov.uk/assets/biscore/enterprise/docs/b/11-515-bigger-better-business-helping-small-firms.

(15) http://www.europeanvoice.com/article/imported/time-to-value-migrants-contribution/74527.aspx.

(16) Svéd gazdasági és regionális növekedési ügynökség (2007.).

(17) Hatzigeorgiou, OECD (2010).